Készült: 2020.07.03.22:12:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

12. ülésnap (2018.06.26.),  5-8. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:02


Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony, MSZP-képviselőcsoport: „Elfeledett több tízezer ember” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben.

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársak! Az ENSZ Közgyűlése 2002. de-cember 20-án megszületett határozatában döntött arról, hogy június 23-a világszerte a közalkalmazottak napja. Ennek apropóján fontos megemlékezni a magyar közalkalmazottak helyzetéről. Az elmúlt évek kormányzati munkájának sajnálatos eredményeként a közszférában dolgozók helyzete évről évre egyre csak romlik. Romlanak a munkakörülmények és -feltételek, romlik a bérezési rendszerük, jövőre még a kafetériajuttatásaik jelentős részét is elveszi a kormányzat, ami 2011 óta változatlanul bruttó 200 ezer forint. A közalkalmazottak illetményalapja tíz éve változatlan, 38 650 forint. Öt-hat éve a közalkalmazotti bértábla szorzószámai sem változtak, vagyis hosszú-hosszú évek óta ezen a területen nem történt jelentősebb béremelés.

Az elmúlt évek Orbán-kormányai a korábbi egységes közalkalmazotti bérrendszereket is szétverték. Külön szabályok szerint kaptak béremeléseket az egészségügyben, a rendvédelemben, a honvédelemben, valamint az oktatásban dolgozók. Azonban a kormányzat az ágazat többi területére mostohagyermekként néz, például a közgyűjteményi vagy az önkormányzati dolgozók bére az előbb említett kollégákhoz képest nem, vagy csak igen csekély mértékben változott. Az elmúlt hat-hét évben az Orbán-kormányok egyikének sem sikerült felszámolnia a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációs támogatását.

Míg a 2013. évi költségvetésben 89,5 milliárd forintot irányoztak elő a közszférában dolgozók bérkompenzációjára, némi javulás azért látható, de a 2019. évi központi költségvetésben még mindig csak 16,7 milliárd forint van bérkompenzációra betervezve. A mindennapok szintjén ez azt jelenti, hogy a kormányzat még jövőre is 16,7 milliárd forintot fordít a saját munkavállalóira, azokra, akiknek a bére még a mai napig sem éri el a garantált minimálbért. Ez egy igen szomorú része és szégyenfoltja a magyar kormánynak és a jelenlegi közigazgatásnak. Felháborító, hogy még mindig tízezrek dolgoznak úgy a közszférában, hogy napi nyolcórás munkával még a törvényben előírt minimálbért sem keresik meg.

A közalkalmazottak az elmúlt nyolc-kilenc évben számos hátrányos helyzetet kellett hogy megéljenek és átéljenek, azonban soha nem történt semmilyen érdemi kormányzati intézkedés a helyzetük javítására. Itt azért el kell mondanom, hogy kialakult helyzet az is, hogy több tízezer közalkalmazott úgy dolgozik, hogy elküldték a munkahelyéről, majd közmunkásnak visszavették ugyanarra a munkaterületre, ugyanarra a munkavégzésre, persze közalkalmazotti (sic!) bérért.

A Köztisztviselők és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Boros Péterné 2017 végén arról számolt be, hogy az önkormányzatokat sorra hagyják el a diplomás munkavállalók a megélhetéshez sem elegendő, megalázóan alacsony bérek miatt, és a szakemberhiány miatt az önkormányzatok már lassan nem tudják ellátni a törvényben rájuk ruházott feladatokat. A szakemberhiány a demokrácia alapintézményeit veszélyezteti, ezért ígéretet vártak a kormánytól, hogy rendezik annak a mintegy 700 ezer önkormányzati dolgozónak a bérét, akik már tíz éve nem kaptak béremelést. Miközben a versenyszférát a kormány a minimálbérrel és a garantált bérminimummal folyamatosan arra presszionálja, hogy minél feljebb húzza a béreket, aközben a magyar állam mint munkáltató ennek a töredékét sem teszi meg az általa foglalkoztatottak bérhelyzetének tisztázásáért.

A kormányzat ismét csak ígérget a 2019. évi költségvetésben, de tényleges lépéseket továbbra sem látunk arra, hogy a közalkalmazottak bérrendezése megtörténjen. Egyetlenegy reményünk van, hogy 2019-ben önkormányzati választások lesznek, és a kampány kapcsán talán valamennyire jól fognak most már járni tíz év után a közalkalmazottak is. A közszférában is arra van szükség, hogy a keresetek garantálják a kiegyensúlyozott közszolgálati feladatellátás személyi feltételeit, az állampolgárok megelégedettségét és gazdaság versenyképességét szem előtt tartva. Azt gondolom, hogy egyetlenegy kormány sem mondhat le 700 ezer munkavállalóról. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Bodó Sándor államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi állam-titkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A kormány a saját felelősségi körében tud a közszférában közvetlen bérintézkedéseket hozni, és az ön állításával ellentétesen azt kell mondjam, hogy bizony érdemi bérintézkedések történtek az előző években. 2013 óta folyamatosan emelkedik a közszférában dolgozók átlagos reálkeresete, mégpedig rendre a versenyszférát meghaladó mértékben. Tehát itt is ellentmondásba keveredtünk. A kormány a közszférában nem általánosan, hanem egy-egy életpályamodellhez kapcsolódóan hajt végre béremeléseket, ezzel is jelezve tulajdonképpen a folyamatos, tartós elkötelezettséget, illetve a kiszámíthatóságot. Néhány példát engedjen meg, hiszen mégiscsak úgy reális a véleményünk ütköztetése: a szociális ágazatban 2014-15-ben 20 százalékot meghaladó, a bölcsődékben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű gyermeknevelők 2016-ban 30-40 százalékos, 2017 elején pedig a középfokú képesítéssel rendelkező gyermeknevelők kaptak 12 százalékos béremelést. Ez is egy vitatott téma volt, de a kormányzat nem feledkezett el azokról sem, akik középfokú végzettséggel rendelkeznek, és szintén fontos munkát végeznek az ágazatban. Az ágazatban dolgozók többségét valóban érintette a minimálbér és a garantált bérminimum 2017-18. évi jelentős emelése is.

A következő bérrendezés azokra terjedt ki az ágazatban, akiket a 2017. évi minimálbér, illetve garantált bérminimum emelése nem, vagy csak aránytalanul kis mértékben érintett, vagyis láthatóan a kormányzat folyamatosan odafigyelt erre az ágazatra is. Látszik, hogy nincsenek elfelejtve, a kormány tehát elkötelezett anyagilag és erkölcsileg is, hogy megbecsülje ezt a nagyon-nagyon kemény munkát, amit ebben az ágazatban végeznek.

De hogy ne legyek egyoldalú, a közszféra más területeiről is szeretnék néhány példát hozni a bérintézkedések területén. Megemlítendő a 2013-ban bevezetett pedagóguséletpálya-modell, ami öt év alatt 50 százalékos átlagos béremelést eredményezett, és a 2015. július 1-jétől indított életpályamodellek a rendvédelemben, illetve a katonák számára szintén 50 százalékos béremelést jelentettek.

(8.20)

Emelésben részesültek a felsőoktatásban dolgozó oktatók és tudományos kutatók 2016-tól kezdődően, három év alatt 25 százalékos mértékben. Béremelésben részesültek az igazságügy területén dolgozók is, 2012-től összesen 25 százalékos emelés történt. Az állami tisztviselői életpálya elindításával 2016. július 1jétől először a járási hivatalokban, az ügyfelekkel közvetlenül találkozók részesültek béremelésben 35 százalékos mértékben, ’17 januárjától pedig a megyei kormányhivatalokban dolgozók 25 százalékos béremelésben részesültek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál 2016-ban indított életpálya három év alatt 50 százalékos, a kulturális ágazatban ’17 elejétől 15 százalékos, a közoktatásban a nevelő-oktató munkát segítők pedig 10 százalékos béremelésben részesültek. Ez is egy korábban érzékeny pont volt, ezt is sikerült megoldani. A vízügyi igazgatóságokon foglalkoztatott közalkalmazottak bére 2017. szeptember 1-jétől nőtt 15 százalékkal, és újabb 15 százalékos emelés valósult meg ’18. január 1-jétől.

Fontos tehát megemlíteni, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a közalkalmazottakra, azokra is, ahol már a gazdaság teljesítőképességének függvényében sikerült megvalósítani, elindítani ezeket a béremeléseket, illetve életpályamodelleket, és nyilvánvalóan azokra is figyelmet fordít, akik eddig nem részesültek béremelésben. Jelenleg is tárgyalások zajlanak az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács keretén belül, és azt kell mondjam, hogy az idei, tehát a benyújtott 2019. évi költségvetésben is látható jelei vannak annak, hogy a kormányzat odafigyel a közalkalmazottakra.

Tulajdonképpen annyit tudnék önnek javasolni ennek a hozzászólásnak a kapcsán, hogy olvassa el figyelmesen a következő évi költségvetést, és lehetőség szerint támogassa is azt, ezzel is segít a közszolgálatban dolgozóknak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai