Felszólalás adatai

Felszólalások:   266-267   268-285   286-293      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Ettől függetlenül tehát soron következik a 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második nemzeti éghajlatváltozási stratégiáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés H/385. sorszámon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetőek. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Bartos Mónika képviselő úrhölgynek, a bizottság előadójának.

BARTOS MÓNIKA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014-es országgyűlési határozat 46. §-a szerinti eljárásában 2018. október 25-ei ülésén megtárgyalta a H/385., a 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második nemzeti éghajlatváltozási stratégiáról szóló határozati javaslatot, valamint értékelte a határozati javaslathoz benyújtott, az összegző jelentés mellékletében szereplő, részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot, és arról állást foglalt. A Törvényalkotási bizottság eljárása során a határozati házszabály 42. §-ában és 44. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülését is megvizsgálta. A Fenntartható fejlődés bizottságának módosító javaslatáról állást foglalt, azt támogatta. Emellett a Törvényalkotási bizottság kormánypárti tagjainak javaslatára további módosításra irányuló szándékot fogalmazott meg és fogadott el.

A Törvényalkotási bizottság a határozati házszabály 46. § (50) bekezdése alapján az általa támogatott, részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot, valamint az általa megfogalmazott módosítást tartalmazó összegző módosító javaslatot H/385/5. szám alatt benyújtotta. A bizottság a határozati javaslathoz benyújtott, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat tárgyalását 2018. október 25-én lezárta. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most az előre szót kérőknek adom meg a szót, bár megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e felszólalni államtitkár úr. (Dr. Kaderják Péter: Nem, majd a végén.) A végén. Köszönöm szépen. Megadom a szót elsőként Varga Gábornak, a kijelölt Fenntartható fejlődés bizottsága előadójának, háromperces időkeretben.

VARGA GÁBOR, a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először a részletes vitáról szeretnék tájékoztatást adni. Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága az október 9-ei ülésén az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. országgyűlési határozat 44-45. §-ai alapján lefolytatta a H/385. számú, a 2017-30 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második nemzeti éghajlatváltozási stratégiáról szóló határozati javaslat részletes vitáját. A bizottság megállapította, hogy a javaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt, az Alaptörvényből eredő, illetve a további szükséges jogi és jogalkotási követelményeknek. Képviselői módosító javaslat nem érkezett, de a bizottság a határozati házszabály 45. § (5) bekezdése alapján az általa megfogalmazott módosítási javaslatot magában foglaló, részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot nyújtott be.

A 106 pontos módosító javaslat benyújtását az indokolta, hogy az eredeti javaslat 2017. május 23-ai benyújtása óta frissültek azok az adatok, statisztikák és diagramok, amelyek a javaslat melléklete, a második nemzeti éghajlatváltozási stratégiát tartalmazzák. (Sic!)

Tisztelt Ház! A többségi véleményt szeretném elmondani. A H/385. számú határozati javaslat a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia elfogadását célozza, amely a 2017-2030 közötti időszakra állapít meg célkitűzéseket, illetve a 2050-ig tartó időszakra nyújt kitekintést az éghajlatváltozás hatásai elleni sikeres fellépés érdekében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló egységes szempontrendszer kialakítására, illetve annak integrálására az ágazati és területi tervezési, döntési, végrehajtási mechanizmusokban.

(19.10)

Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 2013. január 1-jétől hatályos módosítása után 2013-ban elkészült a NÉS-2 tervezete, amely a 2015-ben elfogadott, hazánkban 2016. évi L. törvénnyel kihirdetett és 2016. november 4-én hatályba lépett párizsi megállapodás szerint átdolgozásra került.

Az új NÉS-2 olyan stratégia, amely általános, egyben átfogó célként a nemzeti és egyben társadalmi fennmaradást és tartalmas fejlődést biztosíthatja egy gyors változáson keresztülmenő világban. Ez olyan út kijelölését jelenti, amely az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást teher helyett gazdasági húzóerőként teszi megvalósíthatóvá. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Kérem a javaslat támogatását, a bizottság támogatta és javasolta az elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Varga képviselő úr. Megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, aki a bizottság kisebbségi véleményét ismerteti háromperces időkeretben.

SCHMUCK ERZSÉBET, a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményeként szeretném felsorakoztatni azokat az érveket, amiért az Országgyűlésnek kérnie kellene a kormányt, hogy a jelenleg tárgyalt stratégiát dolgozza át.Először is, a stratégia olyan időszakban íródott, amikor a rendszerváltás utáni gazdasági szerkezetátalakítás, továbbá a pénzügyi és a gazdasági válság hatásai még érezhetők voltak, és mindez megnyilvánult a kedvezőbb kibocsátási értékekben. Ezzel szemben a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében 2015-től évente átlagosan 5,6 százalékos növekedés könyvelhető el, amely meghaladja a hazai GDP ez idő alatti 2-4 százalékos növekedési ütemét, vagyis a magyar karbonintenzitás romlik, fenntarthatatlan pályát mutat.

Másodsorban, a hazai karbonleltár felülvizsgálatra szorul mind a közvetett kibocsátások, mind a nyelők tekintetében. Nagyon fontos, a hazai kibocsátási értékek helyes megítéléséhez elengedhetetlen, hogy világosan lássuk nyelőkapacitásainkat, azok viszonyát a hazai kibocsátásokhoz. A saját kibocsátásunk elnyeléséhez 12,5 millió hektár erdőre lenne szükség, de mint tudjuk, csak 2 millió hektár van.

A fajok, élőhelyek megőrzése, az ökoszisztémák szolgáltatásainak helyreállítása a természetvédelmi területeken túlterjedő, minden ágazatra kiterjedő feladat. Ezzel a NÉS célrendszere adós marad, holott az ökoszisztéma-szolgáltatások javításának lehetősége adott az agrártámogatások rendszerének átalakításán keresztül. A támogatásokat át kell irányítani jó környezeti minőséget, magas élelmiszer-minőséget biztosító termesztéstechnológiák ösztönzésére. A zöldfelületek további csökkenésének megakadályozása érdekében azonnali zöldfelület-felhasználási stopot kellene bevezetni, a fejlesztések területigényeit barnamezős területeken kellene biztosítani.

Ugyancsak fontos a NÉS átdolgozása a más ágazati stratégiákkal való jobb összhang megteremtése érdekében. Jelenleg a meglévő ágazati stratégiák diktálnak a NÉS-nek. A stratégia gyenge pontja, hogy inkább csak sejtet bizonyos intézkedéseket, mintsem hogy azokat érdemben megvilágítaná. Az egyik ilyen a karbonadó bevezetésének a kérdése.

És végül még arra is felhívnám a figyelmet, hogy kifejezetten aggályos az alkalmazkodással és a dekarbonizációval összefüggő intézkedések harmóniájának a hiánya. Mindezek miatt a NÉS teljes átdolgozását javasoljuk. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincsen lehetőség. Elsőként megadom a szót Gurmai Zita képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt.

DR. GURMAI ZITA MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt itt maradt kormánypárti Képviselőtársaim! Röviden fogok szólni, mert úgy látom, önök kevéssé fogékonyak az árnyalt érvelésre. Ezért néhány egyszerű, mondhatnám, az önök számára kifejezetten életszerű példával szeretném szemléltetni, hogy mekkora a tét.Legutóbb elmondtam, hogy miközben fantomokkal harcolnak, önök semmit nem tesznek a valóban fenyegető klímaváltozás miatt várható társadalmi, egészségügyi és gazdasági vészhelyzet megelőzésére, illetve elhárítására. De az talán csak föltűnt önöknek is, hogy ma 23 fokot is mutatott a hőmérő, mindezt október végén. Önök már több mint nyolc éve irányítják az országot, de az Orbán-kormánynak még mindig nincs elfogadott klímapolitikája. Örvendetes, hogy legalább a vidékstratégiában szó esik a fenntarthatóságról.

Örömünket azonban jelentősen csökkenti, hogy a levegő tisztaságának védelmére nagyjából akkora teret szentelnek, mint a lóprogramra. Tudom, a ló a nemzet tornaterme, és mint ilyen, a sportrajongó miniszterelnöknek is fontos. De most szólok, miniszterelnök úr, hogy ki fog égni a gyep a stadionokban, ha nem kezdünk valamit. A miniszterelnök többször kijelentette, hogy hosszú távra tervez, ami dicséretes. A probléma csak az, hogy a klímaváltozás jelentette gondok már rövid távon is jelentkeznek. A tét pedig nagy, sőt hatalmas.

Megpróbálom röviden szemléltetni ezt a közelgő katasztrófát olyan példákkal, hogy önök is könnyen megértsék. Ha kimerülnek a fosszilis energiák, akkor miniszterelnök úr és a NER egyéb oligarchái bajosan tudnak magánrepülőgépükkel focimeccsekre repkedni, és bizony a felcsúti kisvasutat is villamosítani kell. Ha a globális felmelegedés következtében megemelkedik a tengerszint, akkor bizony Habony Árpád sem járhat Ibizára mulatni, mert elönti a tenger. Itt jegyezném meg mintegy mellesleg, hogy a kolumbiai kokain minden egyes grammja négy négyzetméternyi esőerdő pusztulását vonja maga után. Ha a globális felmelegedés miatt kiég a termés, akkor Mészáros Lőrincnek is újra kell gondolnia agrár-üzletpolitikáját, bár ettől nem remélhetjük földjei visszavételét.

Ha Magyarország elsivatagosodása miatt igencsak felmegy a papír ára, Rogán Antal is aggódhat, mert nem lesznek újságok, ahova bugyuta hirdetéseit elhelyezheti. Ha kipusztulnak az erdők Magyarországon, nem lesz mire vadásznia Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak, és még többet kell Svédországba utaznia. És mint említettem, a gyep is ki fog égni a stadionokban.

Tisztelt kormánypárti Képviselők! Beszélhetünk itt napestig arról, hogy mit jelent a nemzetgazdaság számára a klímaváltozás, hogy milyen hatásai vannak az emberek és elsősorban a szegény emberek életére, és hogy milyen terheket jelent mindez a magyar egészségügyre. Önöket láthatóan mindez nem érdekli. Megpróbáltam hát olyan példákat mondani, amelyek jól mutatják, hogy bizony az önök és az önök vezetőinek életére is hatással lesz, ha nem cselekszünk. Nyolcévnyi kormányzás és ugyanennyi ideje tartó harácsolás után jó lenne, célszerű lenne nemcsak égetni, hanem építeni is a jövőt. Az önök által benyújtott javaslat nem felel meg ennek a célnak. Feleslegesen pazarolták a nyomtatók kapacitásait, működtették a számítógépeket, gyártották a piszkozatok szemetét, amit, ha jól hallom, már elszállítani sem képesek az ország 130 településén, de erről ma már korábban ellenzéki képviselőtársaim beszéltek.

Ezért a Magyar Szocialista Párt nem szavazhatja meg ezt a javaslatot. Valójában újra kellene dolgozni azt, akár Orbán Viktor, Habony Árpád vagy Mészáros Lőrinc érdekeinek figyelembevételével vagy legalább a gyermekeik érdekét figyelembe véve. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

(19.20)

ELNÖK: Köszönöm, Gurmai Zita képviselő asszony. Megadom a szót Ungár Péter képviselő úrnak, Lehet Más a Politika.

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Először szeretnék visszautalni az ebben a Házban elhangzott korábbi parlamenti csörtére, amikor Schmuck Erzsébet képviselőtársammal Cseresnyés államtitkártól ezt a bölcsességet hallgathattuk meg. Azt mondta, az, hogy a klímaváltozásnak köze van az emberi tevékenységhez, vita tárgyát képezi. Hát lehet, hogy önöknél vita tárgyát képezi. (Cseresnyés Péter: Nem ezt mondtam, képviselő úr.) Amennyiben nem ezt mondta, akkor nagyon örülök, ha elfogadja azt, hogy antropológiai okai vannak a klímaváltozásnak, és az emberi tevékenység okozza. (Cseresnyés Péter: Ezt sem mondtam!) Akkor ezt sem fogadja el… Nem tudom, mi az álláspontja, de majd biztosan lesz lehetősége itt kifejteni, a Fidesznek elég időkerete van. Mindenesetre az a helyzet, hogy mivel önök összességében azt tagadják, hogy a klímaváltozás okainak emberi tevékenység az oka, ez azt jelenti, hogy képtelenek egy olyan éghajlat-stratégiát lerakni az asztalra, ami utána valami olyat tud kezelni, amit önök tagadnak. Tehát ez lenne a helyzet. A másik, amit szeretnék mondani: az LMP azért sem tudná ezt a dokumentumot elfogadni, mert az atomenergiára épít, márpedig az a helyzet, hogy mi az atomenergia békés célú felhasználását sem támogatjuk. Nekünk az az álláspontunk, hogy ez egy veszélyes energiaforrás, olyan energiaforrás, amiről azt mondják, hogy karbonkibocsátás-mentes, ennek ellenére rengeteg olyan veszélyesség, olyan veszélyes faktor van benne, ami miatt nem támogatjuk. Lehet, hogy itt a Parlament falai között ez viccesnek tűnik, de ha például Dél-Baranyában laknának egy ilyen hulladéklerakó mellett, akkor annyira nem mosolyogna az itt lévő négy kormánypárti képviselő.

Tovább szeretnék menni. Amiről például nem szól ez a dokumentum, az az, hogy Magyarországon minimum lenne egy zöldfelületstop abból a szempontból, hogy további zöldfelületet ne lehessen kivágni. Tudjuk, hogy ennek az ellenében tesznek mind a Városliget-projekttel, mind pedig Győr környékén és több más vidéki projekttel is. Jelenleg Budapest az egyik legrosszabb az európai besorolásban abban, hogy egy állampolgárra mekkora zöldfelület jut, és ebből is európai szinten a legrosszabb Erzsébetváros, ahol 0,3 négyzetméter zöldfelület jut egy állampolgárra. Ez egészen felháborító. Ez önök alatt jelentősen csökkent, és ezt majd az önkormányzati választáson lesz lehetőségük az embereknek megváltoztatni.

Továbbmegyek. Van egy olyan dolog, ami ellen önök tudnának tenni, ami a külföldről érkező idegenek ellen tehetne, ezért illene az önök kormányzati kommunikációjába, de nem teszik. Olyan dolgok jönnek ugyanis Magyarországra, amiknek semmi helyük nincs itt, amik most a globalizáció és a klímaváltozás miatt jönnek Magyarországra. Ezek azok az invazív fajok, amik ellen küzdhetnének. Mindannyian tudjuk, milyen poloskakrízis van Magyarországon. Ez egy kézzelfogható eredménye annak, hogy már elkezdődött a klímaváltozás. A biológiai sokféleség megőrzése és az invazív fajok elleni küzdelem egy olyan dolog lehetne, amit ez a stratégia szintén érinthetne.

Tovább szeretnék menni. Vannak még itt olyan alapvető dolgok, amelyek kimaradtak a Fidesz politikájából annak ellenére, hogy megígérték. 2010-ben azt ígérték, amikor még volt választási programjuk, hogy az épületállomány korszerűsítésére jelentős forrásokat fognak költeni. Ez a mai napig nem történt meg. Az lenne a klímaváltozás elleni küzdelem és egyben a rezsicsökkentés egyszerre megvalósuló zöld rezsicsökkentési programja, ha az épületállományt sikerülne korszerűsíteni nyílászárócserével vagy esetleg más alternatív módokon. Ez nem történt meg, annak ellenére, hogy biztos vagyok abban, hogy tudnának olyan embereket találni, akik utána ezeket a tendereket ugyanúgy megnyernék, mint ahogy máshol megteszik.

Továbbá az agrárpolitikában is, bár képviselőtársam már elmondta, abban van valamennyi szó agrárpolitikailag arról, hogy mit kell a klímaváltozásnál tenni. Olyan vízvisszatartó agráriumra való átállást, illetve olyan különböző GMO-, illetve vegyszermentes agrártevékenységeket tudna Magyarország folytatni, ami egyszer jó lenne azért, mert ez egy olyan mezőgazdasági piacot eredményezne, amiben egyedülállóak vagyunk a világon, tehát ez a magyar exportot is nagyon tudná segíteni, ugyanakkor Magyarországnak a klímaváltozás elleni küzdelmében is nagyon ki tudná venni a részét, ha mi lennénk élen abban a folyamatban, hogy a mezőgazdaságnak a klímaváltozásra gyakorolt hatását csökkentsük.

Még annyit szeretnék elmondani, hogy bár mély izgalommal hallgattam a képviselő asszony hozzászólását, azért azt mondanám erről, hogy a legközelebbi alkalommal, amikor ez az éghajlat-stratégia a költségvetésre vagy egyéb fontos törvényekre konkrét hatást tud gyakorolni, az, ha jól értem, 2020-ban lehetne. Akkor megint elvesztegetünk két évet egy olyan dolognál, ami már itt van, egy olyan klímaváltozásnál, amiről onnan lehet tudni, hogy már itt van, hogy meg lehet nézni, hogy októberben mikor szokott ilyen idő lenni. Ez már eleve egy fontos dolog, olyan dolog, amiről nemzetközi tudományos konszenzus van, hogy az emberi tevékenység okozza. Még akkor is, ha Cseresnyés államtitkár úr azt gondolja, hogy ezt mondta, vagy azóta kitalálta már, hogy nem ezt mondta. (Cseresnyés Péter: El kell olvasni a jegyzőkönyvet, és nem valótlanságokat kell mondani!  Az elnök többször csönget.) Végig fogom mondani, államtitkár úr, végig fogom mondani.

Nagyon örülök, ha ön úgy gondolja mégis, hogy emberi okai vannak a klímaváltozásnak. Remélem, hogy ezt az álláspontját át fogja verni a miniszterelnökön és a kormányon. Örülök, hogy ön is csatlakozott ebből a szempontból ahhoz az egyre növekvő koalícióhoz, amit az LMP és most már a nemzetközi tudományos konszenzus is jelent. (Cseresnyés Péter: Milyen jól szórakozik saját magán!) Helye van itt nálunk önnek is. Ebben az esetben azt szeretném kérni, hogy a kormányülésen ezt nagyon aktívan képviselje.

Arra még azért hadd térjek ki, hogy én legutoljára, amikor a klímaváltozás nagyon súlyos helyzetéről tanultam, én ezt egy egyetemen tanultam, aminek az a neve, hogy Közép-európai Egyetem, akkor Illés államtitkár úr, az önök korábbi környezetvédelmi államtitkára tanította nekem a klimatológiai szakot. Amiket itt elmondtam, azokat nagyon sok szempontból Illés államtitkár úrtól két diplomát kapva tanultam meg a Közép-európai Egyetemen. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Ungár képviselő úr. A következő felszólaló Hajdu László képviselő úr, a Demokratikus Koalíció képviselőcsoportjának képviselője.

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A Fenntartható fejlődés bizottságának is tagja vagyok, és a TAB-nak is, tehát a Törvényalkotási bizottságnak is. Mind a két helyen volt módom ehhez a törvényjavaslathoz hozzászólni. Azt gondolom, ha szakmai értelemben nézzük ezt az anyagot, a 248 oldalas előterjesztést, akkor leltárilag itt mindent megtalálunk. Ami a mai szakmai tudásban ezekről a fejezetekről elmondható, leírható, az mind szépen leltárba van szedve. Amivel gond van, úgy gondolom, az ennek az éves stratégiai cselekvési lebontása, amikor az éves vagy középtávú tervekbe beépítésre kerülnek, hiszen az itt fölsorolt szakmai kérdésekre, amelyeket az éghajlatváltozás érint és súlyosan érint, azok ellen így leltári fölsorolásban nagyon nem lehet kifogás, mert szerintem minden szépen össze van rakva. Azt viszont nem tudjuk pontosan, amit már az előttem szólók is elmondtak, hogy mindezek hogyan válnak majd a költségvetés érdemi részévé, és hogyan fognak mindezek az éghajlatváltozás okozta károkban a segítségünkre lenni.

Egypár szót és egy-két dolgot kiemelve: nagyon fontos az az itt már elhangzott kérdés, hogy a biológiai sokféleség, tehát az ökoszisztéma kérdésében hagyunk-e szerepet. Az anyag egyébként  magára az előterjesztésre gondolok  nem adja meg azt, hogy ezen a területen nagyon sok civil szervezet dolgozik. Keveset foglalkozik azzal a hatalmas kapacitással ez a nagy terjedelmű előterjesztés, hogy a civil mozgalom, tehát a lakóközösségek, a lakosság önszerveződésével létrejött, elsősorban környezetvédelemmel, településfejlesztéssel és a települések szépítésével foglalkozóknak milyen szerepet szán. Noha van benne a humánpolitikával foglalkozó fejezet, van a médiával, és sok mindennel foglalkozik az anyag, amiből az előterjesztést illetően a teljeskörűségre törekvés látszik, de úgy gondolom, hogy a végrehajthatóság, tehát az érdemben való megvalósulás nehezen fogható meg ebben a hatalmas előterjesztésben.

Szintén elhangzott, de fontos, azt kell mondanom, hogy az éghajlatváltozási stratégiának a legfontosabb része, hogy a kibocsátási kérdésekben milyen szigorúsággal mit tudunk lépni egy olyan nagyvárosban például, mint Budapest főváros, ahol a karbon, ami itt elhangzott, de elsősorban a kipufogógáz okozta szennyezés, a zajszennyezés és sok minden egyéb tekintetében olyan adottságokkal bír a város és bírnak a nagyvárosok, aminek a megoldása csak hatalmas pénzek beforgatásával módosítható.

(19.30)

1995-96-97-esek azok az alaptörvények, amelyek Magyarországon a környezetvédelmet szabályozzák, és akkor még nem ökoformában készültek ezek a törvények, hanem szakmailag szétbontottan vízgazdálkodásra, hulladékgazdálkodásra, erdőgazdálkodásra és sok minden egyébre. Külön-külön törvények, vagy 12-15 ilyen külön törvény van elfogadva itt az Országgyűlésben, és olyan, mintha egymás mellett elmennének ezek a törvények. Ma már ez az éghajlatváltozás fölülírja az akkori külön törvényekben való szabályozást, hiszen ökológiai szempontból kell ezeket értékelni. Azt érzékelem ebből, hogy továbbra is elsősorban a szakmai kérdések megbontásával megyünk tovább.

És van egy nagyon kényes ügy, ami ma itt az interpellációknál is elhangzott, ez a víz, a jó minőségű víz védelme, egyáltalán annak a víznek a védelme, amiben mi nagyon gazdagok vagyunk ebben az országban. A bizottsági ülés elején egyébként egy kicsit szélesebb körben is szóltam róla, a Duna, a Tisza és sok minden egyéb, ami a kárpátaljai vízgyűjtőket illetően itt folyik át Magyarországon földrajzi értelemben, szó szerint átfolyik, és nem tudunk visszatartani ebből a vízből, éppen az éghajlatváltozási kérdések kezelésére vizeket.

Azt hiszem, hogy ebben a tekintetben bátortalan ez az előterjesztés, nem meri kimondani azt, hogy például csak a Duna esetében Paks működtetése már most is gondot jelent, pedig még csak Paks I.-ről beszélünk. Abban az esetben, ha Paks II. is megépül, ez a Duna-víz csak abban az esetben lesz elegendő hűtésre és ezáltal az atomerőmű kormányzására, ha és amennyiben a víz valamilyen módon visszatartásra kerül. Ennek sok formája lehetséges. Nyilván Paks alatt valamilyen módon a vizet vissza kell tartani. Ha pedig nem, akkor az egyoldalú, csak vízhűtésre épülő technológia igen nagy veszélyben van.

A Fenntartható fejlődés bizottságában valóban el lett fogadva egy módosítóindítvány-sorozat, egész sor kérdés kiegészítéseként, és a TAB is egy módosító indítványt fogadott el. Ezeket a módosító indítványokat, azt gondolom, ha szakmai értelemben nézem, talán még el is lehetne fogadni, de a politikai részét tekintve, tehát elsősorban a megvalósíthatóságot tekintve nem nagyon érzékelem, hogy ennek van realitása. Köszönöm szépen. (Taps a DK és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Hajdu képviselő úr. Tájékoztatom Mesterházy Attila képviselő urat, hogy a vita során kétperces hozzászólásra lehetőség nincsen. Megadom a szót a Párbeszéd Magyarországért képviselőcsoportja képviselőjének, Tordai Bence képviselő úrnak.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon boldog lennék, ha azt mondhatnám, hogy megfogadták a fideszes kollégák azt, amit a vezérszónoki felszólalásban az éghajlat-stratégiával kapcsolatban mondtam, mondtak többen is. Legalább egy kicsit frissítették ezt az irományt az összegző módosító javaslatban, de az a helyzet, hogy azért nem tudok örvendezni neki, mert rögzítették azt a tényt, leleplezték magukat, hogy amit itt írnak száz oldalakon keresztül, nem akarom, hogy az ülésvezetőnek meg kelljen róni, ezért nem mondom azt, hogy bullshit, ezért azt mondom, hogy írott malaszt.A kormány tényleges politikája szöges ellentétben áll azzal, amit itt hirdetnek, és ennek már megvan a lenyomata is. 2014 óta 14 százalékkal nőtt az üvegházgáz-kibocsátás, ami talán a legpontosabb mérőszáma annak, hogy mennyire környezetbarát módon működik egy ország gazdasága és társadalma. Könnyű addig csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, amíg recesszió van. A ’90-es évek átmeneti válsága tulajdonképpen megoldotta Magyarország számára nagyon hosszú időn keresztül azt, hogy a ’80-as évek végéhez viszonyított kibocsátási szinteket nagyban lehessen csökkenteni, és aztán, amikor már éppen kezdett volna gond lenni, akkor a 2008-as válság volt az, ami ilyen rossz értelemben véve segített az országnak tartani a kibocsátási szintet.

De onnantól kezdve, hogy elindult a növekedés, elindult egy gazdasági bővülés, és a kormánypolitika részéről nem volt semmilyen tudatosság, semmilyen törekvés az irányban, hogy ez a gazdasági fejlődés környezetbarát, jövőbarát, emberbarát módon menjen végbe, sajnos azt látjuk, hogy az üvegházgáz-kibocsátás, a karbonkibocsátás is folyamatosan növekszik; olyannyira, hogy a legpesszimistább becslés, ami 2014 és az ez utáni évekre vonatkozott, ami az eredeti előterjesztésben volt, sem mutat annyira meredek emelkedést, mint ami a tényszámokban látszik itt az összegző módosító indítványban.

Tehát az a helyzet, hogy legrosszabb rémálmainkat is alulmúlja ez a kormány, ami a környezetpolitikai hatásokra tekintettel elég ijesztő. Elég ijesztő, mert folyamatosan mondjuk akkor, amikor tényleg klímagyilkos politikát folytatnak, amikor a jövőt számolják fel a mában, csak 3 példát szeretnék említeni ezzel kapcsolatban. Az egyik, amikor a 19. pontban megemlítik, mintha ez a normál üzletmenet része lenne, hogy a norvég alap befejezte itt a működését, és nem támogatja többé a környezetvédelemmel foglalkozó, a zöld jövőért küzdő civil szervezeteket.

Nem, nem az volt, hanem az volt, hogy a Fidesz-kormány addig vegzálta ezeket a civileket, olyan hajtóvadászatot indított ellenük, és a végén elvonta azokat a pénzeket, amik a norvég adófizetőktől arra jöttek volna egyébként, hogy azt ne a Fidesz-kormány lopja szét, hanem azt a kormánytól független civil szervezetek, főleg környezeti ügyekkel foglalkozó civil szervezetek használhassák fel olyan célokra, amelyek hosszú távon hozzájárulnak a fenntartható Magyarország építéséhez. De úgy látszik, önöknek ez nagyon zavaró volt, így aztán a norvég alap áldásos tevékenységét befejezte.

Hasonló helyzet, egy táblázat mélyéről kell előbányászni, az 5. táblázat szerepel ebben a 106 pontos módosítóban, hogy a panelprogram bizony leállt. Sőt, nemcsak hogy önök leállították a panelprogramot, valószínűleg azért, hogy önöket idézzem, a panelprolik iránt érzett ellenszenv miatt nem hagyják, hogy uniós közpénzek jussanak el ezekhez az alsó középosztálybeli vagy munkásosztálybeli családokhoz, hanem önök azt is átírták a 22. pontban, hogy ne csak a családi házak, társasházak és az építőipari vállalkozások energiahatékonysági beruházásait támogathassa a klímavédelmi alap, hanem mindenféle vállalkozást. Így lehet Lázár János különböző üzleti köreiben megbúvó barátainak hatalmas uniós pénzeket adni, éves szinten megint csak több száz milliárd forintról van szó. És ezek profitorientált vállalkozások, amelyeknek semmi közük egyébként a klímavédelemhez, a klímatudatos építkezéshez és ezekhez hasonló célokhoz. Egyszerűen szeretik az ingyen uniós pénzt.

Szóval, csak néhány példa, de egy dolog miatt meg kell dicsérnem ezt a módosítót. A 73. pontban azt mondják, hogy Magyarország energiaigénye csökkenni fog, szemben azzal, amit a Paks II.-bővítés megalapozására használnak érvként, hogy Magyarország energiaigénye nőni fog a következő évtizedekben. Ez kizárt dolog, ennyire nem lehetnek rövidlátóak, és ennyire nem lehetnek öngyilkosok. Remélem, hogy legalább ez a 73. pontban rögzített csökkenő energiaigény igaz lesz, de egyébként nem tudjuk támogatni sajnos ezt a módosítást sem. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, Tordai képviselő úr, jegyző úr. Megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak, MSZP.

MESTERHÁZY ATTILA MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán érdemes ebben a vitában is elmondani azt, hogy mégiscsak hiányzik az a környezetvédelmi minisztérium, meg hiányzik az ombudsman is, aki ezekkel a zöldügyi kérdésekkel foglalkozott. Hiszen láthatóan nincsen ennek a területnek valódi lobbiereje a kormányzaton belül, és valószínűleg a mostani törvényjavaslat sem születhetett volna meg akkor, ha önálló minisztérium van, ha van egy zöldombudsman, és ha adott esetben nagyobb figyelmet és támogatást adnának azoknak a szervezeteknek, amelyek a klímavédelemmel, a környezetvédelemmel foglalkoznak.Tényleg az jutott eszembe, hallgatva itt a mostani és a korábbi erről szóló vitákat a parlamentben: sok mindenben lehet másolni az Egyesült Államokat, de pont ebben akarjuk másolni? Ott is van egy elnök, aki szerint egy bolsevista trükk ez a klímaváltozás, bár most már volt egy-két olyan interjúja, ami arról szólt, mintha ő is elfogadná ennek létét. De hogy a viccet félretegyem, mégiscsak az lenne a helyes és jó, ha Magyarország is ebben pont azért, ha már az Innovációs Minisztériumhoz tartozik ez a kérdés, akkor valóban az innováció jelenne meg ezen a területen.

(19.40)

Tehát, ahogy itt többen elmondták, a megújuló energiaforrások támogatása, ösztönzése, akár a szél-, akár a geotermikus energiák tekintetében Magyarország számára egy komoly lehetőséget adna, és valóban, akár új iparágak meghonosítását is lehetővé tenné. Tehát nemcsak a környezetvédelem szempontjából, hanem akár például munkahelyteremtés szempontjából is, ezáltal a gazdasági növekedés szempontjából is kiemelt lehetőséget adhatnának számunkra ezek a megújuló energiaforrások vagy éppen az energiatakarékosság különböző egyéb más eszközei és lehetőségei.

Tehát én azt szeretném csak mondani, hogy nem jó az a megközelítés, hogy Magyarország megrántja a vállát, és azt mondja, hogy túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy nagyon rajtunk múljon ez a kérdés, vagy igazából Magyarország nem számít ebben a nagy, globális kihívás elleni küzdelemben. De számít, sok kicsi sokra megy, ha mindenki megteszi a saját maga részét, akkor közelebb jutunk azokhoz a célokhoz, amiről itt a képviselőtársaim is beszéltek az elmúlt időszakban.

Még egy dolgot hadd ajánljak a figyelmükbe, én a Külügyi bizottságnak vagyok az alelnöke, egy kicsit ebből az aspektusból is. A legutóbb hallgattam a külügyminiszter urat, aki talán Asztanában beszélt arról, hogy az ENSZ-nek inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy megszüntesse a migráció kiváltó okait, máshol meg arról beszélt, hogy ez a klímaváltozás egy butaság, és ezzel nem nagyon kell foglalkozni, és különböző német ipari lobbik támogatására azért lobbizik Brüsszelben és máshol, hogy számukra kedvező módon változzanak a különböző szén-dioxid-kibocsátási kvóták. Akkor hadd hívjam fel az önök figyelmét arra, hogy a migrációnak az egyik kiváltó oka például a klímaváltozás. Tehát ha mondjuk, akarják csökkenteni a migráció kiváltó okait (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), akkor például egy ilyen lehetőség ez, hogy a klímaváltozás okait is meg kéne akadályozni, már a negatív hatásait. Köszönöm szépen a türelmet, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Mesterházy Attila képviselő úr. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíván-e még valaki felszólalás lehetőségével élni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Ahogy jelezte államtitkár úr, válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Öné a szó, Kaderják Péter államtitkár úr.

DR. KADERJÁK PÉTER, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is engedjék meg, hogy megköszönjem a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia általános és részletes vitájában elhangzott minden építő hozzászólást. Azért emelném ki, hogy az építőt, mert azért volt olyan is, amely nem volt építő ebben a vitában. Különösen azokra a hozzászólásokra utalnék, amelyek kifejezetten leértékelik Magyarországnak, a magyar kormánynak, a magyar embereknek, a magyar önkormányzatoknak azt a nagyon sokrétű törekvését, amely azt eredményezi, hogy Magyarország a klímapolitika, a klímavédelem területén nagyon jelentős eredményeket tud felmutatni.A most elhangzottakkal összefüggésben csak szeretném azt megemlíteni, hogy 2005-höz képest Magyarországon mára 19 százalékkal csökkent az összes üvegházgáz-kibocsátás, tehát nem értem azokat a felvetéseket, amelyek elhangoztak. Magyarországon 6 tonna/fő az egy főre jutó üvegházgáz-kibocsátás az európai 8 tonna/fős átlaghoz képest, és valóban az elmúlt két évben emelkedett valamennyire Magyarországon az üvegházgáz-kibocsátás, köszönhetően a gazdasági növekedésnek. Azt gondolom, hogy a mostani második évhajlatváltozási stratégia egyik fő célja az, hogy pont hogy megtaláljuk azokat a válaszokat, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan hogyan tudjuk a klímaváltozással kapcsolatos tevékenységünket úgy alakítani, hogy a gazdasági növekedés és a klímavédelem céljait is szem előtt tartsuk.

A német iparért való lobbizáshoz pedig csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy  itt valami nagyon furcsa dolog hangzott el  nevezetesen személyesen vettem részt azon a környezetvédelmi tanácsülésen, ahol a gépjárművek szennyezéskibocsátásának csökkentésére vonatkozó új szabályozásról volt szó, ahol a magyar kormány az Európai Bizottság kiegyensúlyozott javaslatát támogatta, amely a klímavédelemnek és az európai autóiparnak az együttes célját szolgálta, és akkor, amikor Magyarország GDP-jéhez az autóipar olyan mértékben járul hozzá, amilyen mértében, akkor azt gondolom, hogy ennek az érdekét figyelembe venni nemzeti érdek, nem pedig a német ipari lobbi kiszolgálása.

Természetesen a részletes és az általános vita során is szó esett arról, hogy minden stratégia annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Nekem meggyőződésem, hogy ez a stratégia nemcsak megalapozottsága és céljai, hanem végrehajtása és eredményei terén is igen értékesnek bizonyul majd. Ennek egyik garanciája maga az országgyűlési határozat, amelyet a stratégiával együtt reményeink szerint hamarosan elfogad az Országgyűlés. A határozat szerint ugyanis a dokumentum elfogadását követő hat hónapon belül ki kell dolgozni az éghajlatváltozási cselekvési tervet, amely a stratégiában rögzített célokhoz konkrét intézkedéseket rendel határidőkkel, felelősökkel és költségekkel. Tehát az a sok tenni akarás, ami a vitában elhangzott, ennek a folyamatnak a részeként mindenki ehhez a folyamathoz hozzáadhatja majd a saját elgondolását. A cselekvési terv magában foglal egy értékelési és nyomonkövetési rendszert is, amely folyamatos visszajelzést adva járul hozzá a törekvések sikeres megvalósításához.

Fontosnak tartom továbbá megemlíteni azt is, hogy bár jelen keretek között elsősorban az éghajlatváltozási stratégiáról beszélünk, ennél sokkal többet teszünk az éghajlatváltozás negatív hatásai ellen. Példaként hozhatók fel erre a környezeti és energiahatékonysági operatív program keretében létrejött klímaplatformok, az elkészülő megyei és települési klímastratégiák, de említhetem a megyei jogú városok nemrég megalakult szövetségét is, amely elkötelezte magát az éghajlat-melegedés 2 Celsius-fok alatti céljának elérése melletti tevékenység és akciók mellett.

Itt szeretném külön kiemelni azt is, hogy az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testülete 2018. október 8-án adta közzé a másfél fokos globális felmelegedés hatásairól szóló különjelentését. A jelentés megállapításai várhatóan nagy hatással lesznek a későbbi politikai tárgyalásokra, ugyanis ez a tudományos vizsgálatokon, előrejelzéseken alapuló dokumentum mondja ki, először egyértelműen és alaposan alátámasztva, hogy a felmelegedés másfél fok alatt tartása még elérhető cél, amely radikális és azonnali változtatásokat igényel, de az ökoszisztéma szinte valamennyi területén jelentősen kisebb negatív hatásokkal jár, mint a két fokkal vagy az annál magasabban felmelegedő éghajlat. A dokumentum meghatározó hivatkozási alapként szolgálhat a jövőbeli tervezésünk során.

Végül, de nem utolsósorban szükségesnek tartom még, hogy röviden szóljak a stratégiához benyújtott módosító javaslatokról is. A módosítások kizárólag technikai, szövegpontosító jellegűek, amely elsősorban a rendelkezésre álló legújabb adatokat vezeti át a stratégián. Ennek eredményeként a dokumentum a 2016. évre vonatkozó kibocsátási adatokkal frissül, a legújabb meteorológiai adatokat tartalmazza, naprakész információkkal szolgál a kibocsátásikvóta-értékesítésekből származó bevételek felhasználásáról, az épületenergetikai korszerűsítések és a megújuló energia támogatásáról is. Az átvezetett változtatások eredményeként önök egy teljes mértékben naprakész dokumentumról hozhatnak döntést.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az éghajlatváltozás negatív hatásai elleni küzdelem mindannyiunk számára egyaránt kiemelt jelentőségű ügy. Sikere alapvetően és tartósan befolyásolja a következő generációk életminőségét is. Éppen ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a második nemzeti éghajlatváltozási stratégiát a szavazás során támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   266-267   268-285   286-293      Ülésnap adatai