Felszólalás adatai

Felszólalások:   108-115   116-123   124-131      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Arató Gergely képviselő úr, a DK képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszterének: „Miért akarnak kevesebb diplomást?” címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Rétvári Bence államtitkár urat jelölte ki. Tisztelettel kérdezem önt, elfogadjae a válaszadó személyét. (Arató Gergely: Igen.) Arató Gergely képviselő úr jelzi, hogy elfogadja Rétvári Bence államtitkár urat válaszadónak. Arató Gergely képviselő úré a szó. Parancsoljon!

ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Először is örülök, hogy nem miniszterelnök urat kérdeztem, mert nyilván ugyanúgy elhárította volna a felelősséget a kormány oktatáspolitikájáért is, ahogy ezt az egészségügyi politika esetében tette. Így aztán államtitkár úrtól esetleg kapok arra választ, hogy miért kíván kevesebb diplomást a kormány. Egy 2014-es kormányrendelet szerint ugyanis 2020-tól kezdődően már nem jelentkezhet felsőoktatási intézménybe az, akinek nincs középfokú nyelvvizsgája. Önmagában a szándék tulajdonképpen nem is lenne vitatható vagy nem is lenne rossz, hiszen lehetővé tenné azt, hogy a felsőoktatási intézményekben jobban támaszkodjanak a diákok idegennyelv-ismeretére, csak éppen ma ennek semmilyen feltételét nem teremti meg a kormányzat.

A Magyar Tudományos Akadémia felmérése alapján a felvételiző diákok felének ma nincs nyelvvizsgája. Ez azt jelenti, hogy az önök intézkedése a felére csökkentené azoknak a diákoknak a számát, akiknek esélye van a felsőoktatásban folytatni a tanulmányaikat. Nem kétséges, hogy a szándék az, hogy olyan polgárai legyenek az országnak, akiket nem zavar meg a diploma, nem zavar meg a túl sok tudás, hanem csak az önök propagandatévéjéből és pár mondatos plakátszövegeiből tájékozódnak. Azonban ez nem az ország érdeke, ez legfeljebb az önök meglehetősen silány politikai érdeke.

Éppen ezért szeretném megkérdezni államtitkár urat, hogy miért akarják kiszorítani a magyar fiatalokat a felsőoktatásból.

(16.00)

Miért akarják azt, hogy a nehezebb sorból jövő diákok ne tanulhassanak? Hiszen elsősorban ők azok, akiknek a szülei nem engedhetik meg maguknak a nyelvvizsgával és a nyelvtanulással járó költségeket. Miért akarják kiváltsággá tenni a diplomát Orbán Viktor Magyarországán? Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a DK és a Párbeszéd soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A választ Rétvári Bence államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nehéz hitelesnek tartani az ön szavait, amikor azt mondja, hogy ne kiváltság legyen, hanem mindenki számára járjon a diploma, amikor pontosan ön volt államtitkár akkor, amikor tandíjat vezettek be minden magyar fiatal számára. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban. - Az elnök csenget.) Ön most aggódik a kispénzű családok gyermekeiért, de amikor bevezették, akkor azt mondta: „A képzési hozzájárulás” - így hívták a tandíjat, mert azt hitték, így jobban elhiszik az emberek, de nem tudták az embereket becsapni - „továbbra is fontos eleme a felsőoktatási reformnak.” Önök tehát a tandíjra építették a felsőoktatás átalakítását. „A hallgatók ösztönzése nélkül az átalakítás nem lehet sikeres ugyanis.” Önök szerint a tandíj ösztönzi a hallgatókat. Önök így gondolkodtak akkor arról, hogy ki hogyan férjen hozzá a felsőoktatáshoz. Mi azt szeretnénk, hogy minél többen olyan képzettséget szerezzenek akár a felsőoktatásban, akár középfokon, ami a képességüknek megfelelő, és utána egy olyan állást töltsenek be, amiből a családjukat el tudják tartani.

És bizony, aki manapság egyetemre megy, egy globális versenybe kerül be, hiszen nemcsak az évfolyamtársaival versenyzik majd később, hanem a német munkavállalókkal meg a dél-koreai munkavállalókkal, akik bizony a nemzetközi szakirodalomban is jártasságra tesznek szert.

Ön is tudja, hogy mekkora előnyt jelent az idegen nyelv ismerete, sőt néha elengedhetetlen is a felsőfokú képzésben. És ön is tudja, hogy hány ezer és tízezer fiatal ragadt bent valahol az abszolutórium és a diploma kiadása között azért, mert nem volt meg a nyelvvizsgája, és mind a mai napig is küszködik ezzel. Lehet, hogy érdemes csak körbenézni az ellenzéki padsorokban és talál ilyen élethelyzeteket. Mi azt szeretnénk, ha már úgy mennének be a fiatalok, hogy megvan a nyelvvizsgájuk.

Hatesztendőnyi felkészülési időt biztosítottunk az iskolák számára, a diákok számára, hiszen úgy gondoljuk, hogy ez a hat év valóban egy fontos lécnek, a nyelvvizsga megszerzésének elegendő felkészülési ideje. Természetesen, aki megfelelő szintű, emelt szintű érettségit letesz, az is megugorja ezt a lécet. És ezért tettük ingyenessé a fiatalok számára a nyelvvizsga megszerzésének a lehetőségét, hogy ez pénzbe se kerüljön az ő számukra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Egyperces viszonválaszra képviselő úré a szó. Parancsoljon!

ARATÓ GERGELY (DK): Abban az egyben egyetértünk államtitkár úrral, hogy a nyelvismeret fontos mind az oktatásban, mind a munkaerőpiacon. De ha ez így van, akkor az a megoldás, hogyha segítenek az iskoláknak, segítenek a felsőoktatásnak, és működő nyelvoktatási rendszert hoznak létre a közoktatásban és a felsőoktatásban is. Attól, hogy elzárják a diákokat a tanulástól, azok nem lesznek képzettebbek.Ami pedig azt illeti, önök voltak azok, akik nagyképűen beszéltek a nyelvvizsgamentő programról, és beszélnek most is, miközben valóban közel százezer olyan diák van, aki nem kaphatja meg a diplomáját a nyelvvizsga hiányában. Milyen nyelvvizsgamentés ez?!

Az pedig egészen megtisztelő, hogy államtitkár úr az én munkásságomat ennyire visszamenően is nyomon követi, de az elkerülte a figyelmét, hogy a mi kormányzásunk esetén néhány tízezer forintot kellett volna fizetni a diákoknak, és a rászoruló diákok is mentesültek volna alóla. Önök viszont költségtérítés, illetve önköltség címén közel százezer, sőt gyakran több százezer forintot kérnek. Ez a szégyen, államtitkár úr! Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyperces viszonválaszra államtitkár úré a szó. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Úgy látom, nemcsak idegen nyelvi, de matematikai kérdésekben sem vagyunk egy fronton. A 150 ezer forintos mesterképzési tandíj számomra nem pár tízezer forint, hanem az 150 ezer forint, képviselő úr. Ne próbálja meg utólag egy-egy nullával szépíteni azt, amit akkor elkezdtek. És nyilvánvalóan ezt nem csökkentették volna önök, hanem növelték volna évről évre.Ezzel szemben a mi kormányzásunk ideje alatt Magyarországon a felsőfokú végzettségűek aránya 17 százalékról 20,5 százalékra emelkedett. (Arató Gergely: Azért, mert mi beírattuk őket! Most már csökken, államtitkár úr! - Az elnök csenget. - Közbeszólás az ellenzék soraiból: Őrség!) Nem, tisztelt képviselő úr! Azoknak a lépéseknek a következtében, amelyre önök nyolc éve, sőt már kilencedik éve azt mondják, hogy csökkenteni fogja Magyarországon a felsőfokú végzettségűeknek az arányát, ezek a lépések 17 százalékról 20,5 százalékra növelték.

Én biztos vagyok benne, hogy a magyar diplomák versenyképességét és a magyar diplomák értékét ez a lépés növelni fogja. Segítséget minden középiskolás számára meg fogunk adni, hogy a megfelelő nyelvvizsgát megszerezze. És a jövő Magyarországa sikerességének az egyik kulcsa pontosan az, hogy nemzetközi téren is a legversenyképesebb diplomája a magyar diákoknak legyen. Köszönöm szépen. (Dr. Semjén Zsolt: Bravó! - Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   108-115   116-123   124-131      Ülésnap adatai