Felszólalás adatai

Felszólalások:   233-246   247-258   259-260      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. A módosító javaslatok benyújtására november 5-én, hétfőn 16 óráig van lehetőség.Most soron következik az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/2936. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót szintén államtitkár úrnak.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat az ügyvédi tevékenységről szóló törvény módosítása mellett további igazságügyi tárgyú törvények módosítását tartalmazza. Engedjék meg, hogy a törvényjavaslat által eszközölt módosításokat röviden bemutassam.Az ügyvédi hivatásrend megújítását szolgáló ügyvédi tevékenységről szóló törvény egységes, hatékony és garanciális rendelkezéseket tartalmazó, korszerű szabályozást hozott létre, tovább erősítve az állampolgárok igazságszolgáltatásba vetett bizalmát. A törvény hatálybalépését követően a gyakorlati igények és a Magyar Ügyvédi Kamara tapasztalatai egyértelművé tették, hogy a jogalkalmazás egységesítése érdekében a meglévő szabályok kisebb mértékű pontosítása szükséges. A törvény módosítása egyértelművé teszi az azonosítási kötelezettség szabályait. Ezek szerint az elektronikus adatigénylés, a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okiratok ellenjegyzése esetén kötelező, de az adatigénylést harminc napon belül elegendő egyszer teljesíteni. Kiegészülnek az elektronikus okirati ellenjegyzés részletszabályai is. A módosítás emellett enyhíti a jogi képviselettel és a büntetőügyekben való védelem ellátásával összefüggésben érvényesülő korlátozást.

A kamarai jogtanácsosokra vonatkozó általános szabályozás a jogtanácsosi integráció hatékony működése és a gyakorlati tapasztalatok figyelembevétele érdekében több ponton is kiegészítésre kerül. A módosítás lehetőséget biztosít a munkavállalói érdekképviseleti szervezet kamarai jogtanácsosának arra, hogy a szervezettől kapott meghatalmazás birtokában a szervezet saját tagjainak jogi képviseletét munkaügyi és közszolgálati perekben teljeskörűen elláthassa. Érinti a kamarai jogtanácsos több munkáltatóval létesített munkaviszonyának szabályozását is, amit indokolt az egymással egy vállalatcsoportba tartozó munkáltatókra szűkíteni.

A jogszabály módosítása kógensen rendelkezik arról is, hogy a kamarai jogtanácsos számára a konkrét ügy ellátásával kapcsolatban utasítást adni csak az ügyfél jogosult, függetlenül a munkáltatói jogok eltérő gyakorlásától. Felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy a kamarai jogtanácsosok működésének sajátosságaira tekintettel az elektronikus kapcsolattartás körében speciális szabályokat állapítson meg.

Az ügyvédi tevékenység folyamatos ellátásának biztosítása érdekében kiegészülnek az ügyvédi irodával kapcsolatos rendelkezések a vagyoni tagság, valamint a jogutód nélküli megszűnés esetére irányadó kisegítő szabályokkal. Pontosításra kerülnek a fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezések is.

A jogrendszer összhangjának biztosítása érdekében az ügyvédi tevékenységről szóló törvényhez kapcsolódóan egyéb koherencia jellegű és szövegpontosító módosítások, valamint technikai hatályon kívül helyezések egyaránt megtalálhatók a törvényjavaslatban.

Az ügyvédi tevékenységgel összefüggő módosításokat követően indokolt szólni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény módosításáról, ami e törvénynek és az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályozás összhangjának megteremtését célozza. A módosítás az ügyvédi kamarai felügyeleti jogkört terjeszti ki az ügyvédi tevékenység keretében végzett, de a hivatkozott törvény hatálya alá is tartozó bizalmi vagyonkezelői tevékenységre, ha azt ügyvéd látja el.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló törvényre vonatkozó új szabályok bemutatását követően áttérjek a törvényjavaslatnak az egyéb, igazságügyi tárgyú törvénymódosításokat magába foglaló részére, és röviden áttekintést adjak azok főbb tartalmi elemeiről.

A csődeljárásról és a felszámolásról szóló törvény módosítása elsősorban a felszámoló szervezetekre vonatkozó kiegészítő szabályokat állapítja meg, ezenkívül a joggyakorlat egységesítése érdekében néhány szükséges pontosítást végez el a felszámolási eljárásra vonatkozóan.

A törvényjavaslat a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény új átmeneti szabállyal való kiegészítése révén orvosolja az Alkotmánybíróság által a kárpótlási termőföldárverés kapcsán megállapított alaptörvény-ellenességet.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása a jogrendszeren belüli koherencia megteremtése érdekében vált szükségessé a Széchenyi Pihenő-kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelettel, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvénnyel, valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvénnyel összefüggésben. A jogalkalmazói észrevételek és visszajelzések alapján a törvényjavaslat emellett pontosítja a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó végrehajtás elrendelése, a felosztási terv bíróság általi megsemmisítése, valamint a végrehajtók összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat. Az egységes joggyakorlat biztosítása érdekében szükségessé vált a bírósági végrehajtási eljárás során meghozatalra kerülő végzések áttekintése a fellebbezési jog biztosítása tekintetében.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat módosítja a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényt is. Ennek célja a jogharmonizáció megteremtése.

Az Alkotmánybíróság 2018. december 31-ei hatállyal pro futuro megsemmisítette a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvénynek a kényszertörlési eljárásban alkalmazott szankcióját, az eltiltást kimondó rendelkezését. Az Alkotmánybíróság az eltiltás jogintézményének új szemlélettel való megközelítését várja a jogalkotótól. A kényszertörlés szerves részeként az eltiltás a gyakorlatban bevált és hathatós jogintézmény, bírósági szankciós intézkedés. A jogintézmény újraszabályozásánál ezért kiemelt szempont, hogy az eltiltás ne váljon el a kényszertörlési eljárástól, hanem az Alkotmánybíróság által támasztott feltételek ezen eljárásban kerüljenek biztosításra.

A magyar jogban 2015. augusztus 17-étől kell alkalmazni az öröklési rendeletet, amelynek hazai alkalmazását többek között a hagyatéki eljárásról szóló törvény egyes rendelkezései szolgálják. A rendelet, illetve az azt kiegészítő hazai jogszabályi rendelkezések hatálybalépése óta eltelt idő gyakorlati tapasztalatai alapján szükségessé vált a hagyatéki eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálata és ennek eredményeként egyes szabályainak módosítása.

A törvény említett módosítása a rendelet által korábban bevezetett európai öröklési bizonyítvány hatékonyabb felhasználhatóságát célozza.

Újraszabályozza a hagyatéki eljárási igazolás intézményét is annak érdekében, hogy más eljárásban az érdekelt igazolhassa az örökhagyót érintő hagyatéki eljárás vagy a folyamatban lévő öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljárás közjegyző előtt történő megindulásának időpontját.

(22.00)

A hagyatéki szabályok körében a törvényjavaslat bevezeti az öröklési tanúsítványt mint új jogintézményt. Ennek kiállítására akkor kerülhet sor, amikor az öröklési ügyre nem áll fenn egyetlen uniós tagállam joghatósága sem, azonban az öröklésben érdekeltnek jogi érdeke, hogy az ügyben érintett harmadik állam hatóságai előtt igazolja a magyar jog szerinti öröklési rendet. Ebből következően az új öröklési tanúsítvány kizárólag a harmadik államokban történő jogérvényesítést segíti. Így nem áll ellentétben az európai uniós rendelet szabályaival, és nem sérti az egységes uniós joghatósági rendet sem.

Kérem a tisztelt Házat, támogató szavazataival járuljon hozzá a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót elsőként Kovács Zoltánnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Elnök Úr! Az előttünk fekvő 2936. számú törvényjavaslat fontos része, hogy a szakma visszajelzései alapján került kialakításra, tehát zajlott egy egyeztetés a tapasztalatok alapján. A 2017 óta hatályos ügyvédi törvény és a jogászközösség által a tapasztalatok arra sarkallták részben a Magyar Ügyvédi Kamarát, részben a minisztériumot, hogy az eddigi tapasztalatokat beépítsék ebbe a törvényjavaslatba. Ennek az egyeztetésnek a summáját foglalja össze valójában a megtárgyalandó törvényjavaslat.Tisztelt Képviselőtársak! Mi, akik a törvényhozás munkájában részt veszünk, érdekeltek vagyunk abban, hogy a gyakorlati igényeknek megfelelő szabályozást alkossunk, és szülessen meg sok esetben a kompromisszum a szakmával. Közülünk is jó néhányan ügyvédek vagyunk, akik folytattak korábban ügyvédi tevékenységet, és bennünk is hasonló gondolatok merültek fel itt a gyakorlati kérdések kapcsán.

Tisztelt Képviselőtársak! Néhány jogharmonizációs kötelezettség mellett szeretném felhívni a figyelmet, hogy melyek azok a legfontosabb kérdések, amelyek a törvényjavaslatban szerepelnek: az egyik a jogi képviselettel és a büntetőügyekben való védelem ellátásával kapcsolatos kérdéskör.

Korlátozó szabály volt korábban, ezt a korlátozó szabályt egyértelművé teszi a jogutóddal szemben, hogy a hatáskör gyakorlásában a jogviszony megszűnését megelőző öt évben az ügyvédi tevékenység gyakorlója miként vett részt, ezt a korlátozó szabályt egyértelműsíti. Pontosítja az ügyvédek azonosítási kötelezettségét előíró szabályokat, egyértelműsítve, hogy az elektronikus adatigénylés a jogügyletek biztonsága érdekében miként történjen; a kamarai jogtanácsosok, a munkavállalói érdekképviseletek, szervek jogát; a munkaügyi közszolgálati perekben a jogi képviselet ellátása miként történjék, az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét; a kamarai jogtanácsosok több munkáltatóval létesített munkaviszonyát indokolt szűkíteni az egy vállalatcsoporthoz tartozó munkáltatókra. A magyar állam képviseletének ellátását érintő jogszabályváltozásra is reflektál a törvényjavaslat. Kis terjedelmű pontosítás érinti a fegyelmi eljárási szabályokat, erről beszélt államtitkár úr is; az ügyvédi irodák vagyonrendezési eljárása is része. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény módosítása is benne szerepel a javaslatban, csakúgy, mint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítása. Itt a felszámoló szervezetekre vonatkozó kiegészítő szabályokat állapít meg, ezenkívül a joggyakorlat egységesítése érdekében néhány feltétlenül szükséges pontosítást végez el.

A szövetkezeti törvény vonatkozásában egy alkotmánybírósági álláspont szerint a törvényalkotó nem szabályozta, hogy a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényben a termőföldtulajdon megszerzésére megállapított vételi jog gyakorolható legyen minden olyan esetben, amikor a módosítás hatálybalépésekor a földalap kijelölése folyamatban volt.

A bírósági végrehajtási törvény módosítására kerül sor, a közös tulajdon megszüntetésére irányuló végrehajtási szabályokat egyértelművé teszi. A végrehajtás mint pénzkövetelés behajtására irányuló végrehajtás szükséges erre, és nem mint meghatározott cselekmény.

A Vht. alapján lefolytatott fellebbezési eljárást rögzíti, hogy a jogutódlás tárgyában hozott végzés esetében a végrehajtás megszüntetése és korlátozása tárgyában hozott végzés ellen, valamint biztosítási intézkedés tárgyában hozott végzés ellen is lehet külön fellebbezés. A jogharmonizációt, az EK tanácsi irányelv 10. cikkelyének való megfelelést biztosítja, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló törvényt módosítja, az AB-határozat alapján felülvizsgálja, a kényszertörlési eljárást egyértelműsíti.

Ez egy kivételes szabály lett volna, ehhez képest lassan ilyen általános szabállyá vált. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény módosítása, az új Ákr., az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja, a hagyatéki eljárásról szóló törvény módosítása, itt az európai parlamenti és tanácsi rendeletet, az úgynevezett öröklési rendeletet építi be, újrarendezi az öröklési bizonyítvány sorsát, és egy új jogintézményt, az öröklési tanúsítványt is bevezeti. Ez megkönnyíti az öröklésben érdekeltek számára a hagyatéki eljárást.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tehát jó néhány törvényt nyit meg ez a benyújtott törvényjavaslat. Azt gondolom, hogy ezek technikai jellegűek, de mégis fontosak, a jogászok, illetve a jogszolgáltatást igénybe vevők körét, azok tevékenységét javítja, elősegíti, ezért a Fidesz támogatja ezt a törvényjavaslatot. Kérem, hogy így tegyenek önök is. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak.

DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Nem hiszem, hogy itt e késői órán mély jogi vitákba szeretne bárki a jelen lévő 5-6 képviselő közül  lehet, hogy rosszul számoltam, lehet, hogy 7-en is vagyunk a teremben  belemenni, én két dolgot szeretnék kiemelni ebből a javaslatból. Kiemelhetnék többet is, most a pozitívakat direkt nem fogom elmondani (Dr. Kovács Zoltán: Mert azt már elmondtam.), mert ahogy mondtam, későre jár, viszont két dolgot így is alá szeretnék húzni a felszólalásomban.Egyrészről a csődtörvénynek azt a passzusát, azt a módosítását, amelynek alapján a felszámolók névjegyzékét vezető szerv egy éven túl nem tud majd kiszabni bírságot a jogsértő magatartás tekintetében, ami tekintetbe véve, hogy ez a beszámolók benyújtása után számítandó, ez elég gyorsan eltelik, és nem biztos, hogy oda fog érni az ellenőrzésre jogosult szerv. Tehát sok esetben egyfajta büntetlenséget jelent, vagy a határidőből való kicsúszás miatt, a tudomásra jutási határidőből való kicsúszás miatt ez gondokat okozhat. Ráadásul, ahogy mondtam, a tudomásra jutás itt nem azt jelenti, hogy az adott elkövetett szabálytalanságról szerez tudomást, hanem a beszámoló benyújtásától számítva telik az egy év, ami nem azt jelenti, hogy az rögtön megállapításra is kerülhet, hogy valami szabálytalanul került megállapításra, benyújtásra. Ez az egyik.

(22.10)

A másik a 28. oldalon a 3. §  akkor így pontosabb , amelyben azt látom, hogy megint a végrehajtóknak kedvez a kormány. Nem a szívem csücskei a végrehajtók, nem azért, mert végrehajtásra ne lenne szükség, korrekt, állami kézben lévő végrehajtásra ne lenne szükség, viszont mint egy kötelező állami feladat kiszervezve magánvállalkozóknak, akik busás, jól jövedelmező üzletként, sokszor visszaélve a különböző hatásköreikkel és jogköreikkel, illetve az ügyeket úgy rendszerezve, összegezve, összesítve, szétválasztva, ahogy a pénztárcájuknak megfelel, így ez a rendszer nem fenntartható, és állami kézbe kellene venni. Hozzáteszem, hogy a törvényszéki végrehajtást is most szervezi a NAV alá a kormányzat, ami még önmagában első körben nem is hangzana rosszul, viszont félő sajnos, hogy ez kiszervezésre fog kerülni akár a NAV által az önálló bírósági végrehajtóknak, tehát a rendszer megint csak abba az irányba hat, hogy jóval nagyobb pénzért az önálló bírósági végrehajtók fogják ellátni ezeket a feladatokat, úgy is, hogyha az államnak kell megelőlegeznie, és úgy is, hogyha ezután ezeket az összegeket nem sikerül majd behajtani, tehát a haszon ott marad ezeknél a végrehajtóknál, az önálló bírósági végrehajtóknál, a költség  ahogy azt megszokhattuk ’90 után  meg az államnál marad.

De hogy mi is van a 3. §-ban?  mert itt a végrehajtásokról napestig lehetne beszélni. Arról van szó, hogy a vagyontárgyak közös tulajdonának árverése esetében a fő követelés a megállapított vételár összegéhez fog igazodni, ami azt jelenti, hogy nem arról szól a történet, hogy egy ilyen közös tulajdon megszüntetésénél egy meghatározott cselekmény végrehajtásaként fogják számítani a díjakat, ami jóval alacsonyabb, hanem úgy fogják tekinteni, mint hogyha az egész összeget, tehát mondjuk, az ingatlannak az értékét egy pénzkövetelésként behajtanák, és ezért sokkal nagyobb összegeket tudnak a végrehajtók kiszabni. Hozzáteszem, hogy ez valószínűleg olyan esetekre is igaz, amikor valójában valaki nem jut hozzá, mondjuk, egy összeghez, tehát nem arról van szó, hogy volt egy tartozása, azt behajtják, és odaadják neki, hanem csak egy közös tulajdonnak a megszüntetését próbálná elérni, tehát ahhoz próbál hozzájutni, ami egyébként az övé, csak olyan formában, hogy ő valamilyen módon, akár anyagilag, akár természetbeni megosztással hozzájusson a tulajdonához. Na most, erre kiszabni egy jóval magasabb költséget, az szerintem megint nem más, mint a végrehajtóknak kedvezés.

Ahogy ígértem, most egyéb részletpontokra nem térnék ki, nyilvánvalóan azért a pozitívum mellett még ezen túl is lenne egy-két vagy jó pár kritikánk, azt majd a bizottság előtt esetleg ismertetni fogom. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Vejkey Imrének, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportjának részéről: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon a totális diktatúrák általi elnyomások következtében újra csak a XX. század végi rendszerváltás után alakulhatott ki a jogállami kívánalmaknak megfelelően működő ügyvédi hivatásrend, az 1990-es évek jogalkotása és különösen az alkotmánybírósági döntések pedig megerősítették az ügyvédi hivatásrend alkotmányos védelmét. Az ügyvédség napjainkra a jogállami igazságszolgáltatás nélkülözhetetlen elemeként az alapvető jogokat védő és garantáló jogintézmény lett. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/2936. számú törvényjavaslat módosítja az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit a Magyar Ügyvédi Kamara által észlelt gyakorlati tapasztalatok alapján, amelyek az új ügyvédi törvény 2018. január 1-jei hatálybalépését követően kerültek a felszínre. A törvényjavaslat az ügyvédi tevékenységről szóló törvény egyes rendelkezéseinek pontosítása és korszerűsítése mellett egyes igazságügyi tárgyú jogszabályok tekintetében az átlátható és egyértelmű jogalkalmazást elősegítő, főként szövegpontosító és koherenciajellegű módosításokat, illetve technikai hatályon kívül helyezéseket tartalmaz.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A jelen törvényjavaslat által így módosításra kerül nemcsak az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény, hanem egyidejűleg a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvénytől egészen a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvényig összesen nyolc törvény.

Nem kívánom megismételni a Völner Pál államtitkár úr expozéjában és Kovács Zoltán képviselőtársam vezérszónoki felszólalásában foglaltakat, mert azok tartalmával teljes mértékben egyetértek. Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a kereszténydemokraták fontosnak tartják, hogy a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatásba vetett közbizalom tovább erősödjön, ezért külön köszönet az igazságügyi miniszter úrnak, hogy az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló jelen törvényjavaslat előkészítése és elkészítése során ezt az elvet soha nem tévesztette szem elől.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján a KDNP parlamenti frakciója támogatja a törvényjavaslatot, kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Varga Lászlónak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy Vejkey képviselő úr is mondta előttem, a salátatörvény több jogszabályt is érint, egyes rendelkezései az Alkotmánybíróság határozatainak végrehajtását szolgálják, más rendelkezései jogharmonizációs célt szolgálnak, megint más rendelkezései viszonylag új jogszabályok alkalmazási anomáliáit küszöbölik ki, részben egyébként  ahogy ez már korábban elhangzott  az ügyvédi kar egyébként jogos igényeinek megfelelően. Én is két területet emelnék ki, két másikat, és én sem bocsátkoznék azért a kései órán ismétlésekbe. Először is a cégtörvény, a cégvezetők eltiltása ügyében valóban született nemrég egy AB-határozat, erről beszélnék, a cégek kényszertörlésének, eltiltási következményeinek úgymond a puhításáról, talán fogalmazhatok így. Ettől függetlenül is célszerű kimentést lehetővé tenni az eltiltás alól, erről szól, egyfajta cégvezetői jogorvoslatról, és akár mellőzni az eltiltást, hogyha a cégvezető, az illető jogszerűen járt el. Itt fontos hangsúlyozni, hogy erre csak egyértelmű esetben van lehetőség, tehát nem egyfajta biankó utalványnak kéne ennek lennie a vezető tisztségviselők számára  ez egyébként szerintem nagyon fontos is volna , hiszen a mikro- és kisvállalkozások vezetői nagyon sok esetben banális okból kerültek ilyen eltiltásra, mondjuk, NAV- vagy egyéb hivatalos dokumentum át nem vétele, egyéb adminisztrációs problémák miatt.

De ez sok esetben a kisvállalkozások esetében súlyos következményekkel járt, és úgy is fogalmazhatnék, hogy rákényszerítette őket egyfajta strómanosodásra adott esetben. Ez semmiképpen nem volt jó. Persze egyébként az eredeti szándék is érthető volt, amely a fantom- és alvócégek kisöprése érdekében született, de a túlzott szigorítással  fogalmazhatunk úgy, hogy  a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték. Ezért a mikro- és kisvállalkozások esetében jó irányú a javaslat.

Egy kérdést tennék itt ez esetben az asztalra, hogy rosszhiszemű, mondjuk, csalási, pénzmosási célú cégek esetében nagyon fontos volna, hogy a rosszhiszemű üzletpolitikát folytató cégvezetők rehabilitálásában ne legyen ez egy eszköz.

(22.20)

Tehát nagyon fontos a hatékony megkülönböztetés, hiszen a jóhiszemű vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése és a rosszhiszemű üzletpolitikát folytató cégvezetők eltiltása nagyon határozottan két külön dolog.

Másodikként nagyon röviden a hagyatéki törvényt érintő rendelkezésekről is szeretnék szólni. A hagyatéki eljárás kapcsán a közjegyző feljogosíthatja az öröklésben érdekeltet a külföldön lévő vagyontárgyakra vonatkozó adatok, iratok beszerzésére. Ez önmagában nem árul el arról semmit, hogy végül a közjegyző kinek adja át a hagyatékot. Ezáltal tulajdonképpen a javaslat leegyszerűsítheti az eljárást. Nem kell a javaslat szerint ilyen esetben nemzetközi jogsegélyt kérni. Ez a lehetőség részben eddig is megvolt, most viszont ez lesz a fő megoldás, mivel törlik azt a lehetőséget, hogy a közjegyző hivatalból is intézkedhet. Azaz ezután a közjegyzőt tulajdonképpen tehermentesíti az alól a felelősség alól, hogy közvetlenül utánajárjon az örökös megállapításának, hanem az örökösre hárítja ennek a felelősségét. Azaz, ha a vélelmezett örökös tud bizonyító erejű dokumentumot szerezni a jogosultságáról, akkor a közjegyző azt megvizsgálja, ha nem tud szerezni ilyen okmányt, a közjegyzőnek ezután nincs lehetősége közvetlenül utánajárni.

A kérdőjel lényege az volna a részemről, hogy ez a javaslat abban a tekintetben vitatható, hogy a közjegyzőt miért mentesítik a többletterhek alól, és miért tesznek tulajdonképpen többletterhet az adott esetben tájékozatlan örökösre, megnehezítve ilyen módon a dolgát. Másrészt megnehezíti a közjegyző dolgát, mert nem tud közvetlenül utánajárni a benyújtott dolgok hitelességének megállapítása céljából.

Ezt a két területet emeltem volna ki, a többit nem ismételném meg, amit eredetileg szándékoztam. A salátajellegéből fakadóan a jogszabályjavaslatban, az előterjesztésben sok támogatható dolog van. Részben az Alkotmánybíróság határozatainak végrehajtását szolgáló, részben jogharmonizációs célt szolgálva, részben természetesen a már önök kormányzása alatt elfogadott jogszabályok anomáliáinak kiküszöbölése érdekében egy ilyen salátatörvény annyira sokrétű, hogy várhatóan sok módosítás történik még a következő hetekben. Úgyhogy ennek függvényében fogjuk a végleges döntésünket meghozni a frakcióban. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére érkeztünk. Kérdezem, kíván-e esetleg valaki hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok további jelentkezőt, így az általános vitát lezárom. Megadom a szót az államtitkár úrnak mint előterjesztőnek.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csak egy kérdésre szeretnék válaszolni. Az egyéves kikötésnél a közigszabályokkal, az ottani eljárási rendekkel így harmonizál. Majd bizottsági ülésen nyilvánvalóan folytatjuk akkor. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   233-246   247-258   259-260      Ülésnap adatai