Készült: 2024.04.26.01:00:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

37. ülésnap (2018.11.05.),  53-56. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 5:07


Felszólalások:   49-52   53-56   57-60      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Ander Balázs képviselő úr, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszterének: „A Tajgetoszról lerugdalva. Avagy, miért nem intézkednek, hogy az SNI-s diákok megkapják az őket megillető fejlesztéseket?” címmel. Parancsoljon!

ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A történelmi hagyomány szerint a Taigetosz hegye mellett volt az ókori spártaiak gyermekkitevő helye, ahová a vének tanácsának döntése alapján rakták ki az életképtelennek ítélt csecsemőket. Mostani mércével nézve ez egy embertelen gyakorlat volt. Szégyen, gyalázat, hogy egyfajta modern Taigetosz a mostani, ami Magyarországon is működhet!Ugyan sokat vitatkozunk azon, hogy van-e tanárhiány  szerintünk van, a kormány persze ezt tagadja , az viszont kétségtelen tény, hogy e speciális területen iszonyatosan rossz a helyzet. Fejlesztőpedagógusból döbbenetes a hiány, és ha nekem, ellenzéki képviselőnek nem is hisznek, kérem, fogadják el Aáry-Tamás Lajosnak, az oktatási jogok biztosának 2017-re vonatkozó jelentését. A Kulturális bizottság előtti beszámolójában egyértelművé tette, hogy milyen kevés a fejlesztőpedagógus hazánkban. Az oktatási jogok biztosa jelentésének jókora részét pontosan az olyan esetek taglalása teszi ki, amelyek azon panaszokról szólnak, amelyeket a törvény szerint járó, de a valóságban mégis elmaradó fejlesztések miatt tettek a családok. Ezért azok a szülők, akik a nersevik elittel ellentétben nem tudják milliós tandíjakat követelő luxus-magániskolákban taníttatni gyerekeit, és a közoktatás keretei között nem kapják meg azt a foglalkozást, azt a fejlesztést, ami ugyan járna nekik, joggal érzik úgy, hogy a magyar állam lerugdalta gyermekeiket a Taigetoszról. Szégyen, hogy egyre kevésbé érvényesül az esélyegyenlőség!

Miért nem tesznek annak érdekében, hogy egy valódi diákközpontú oktatásügy elvei érvényesüljenek, és a sajátos nevelési igényű diákok is megkapják azt a törődést, fejlesztést, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy ne pedagógiai elfekvő legyen az ő osztályrészük? Várom államtitkár úr cinizmus, mellébeszélés nélküli, őszinte válaszát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Alakul a barátság maguk között, államtitkár úr, vegye fel a kesztyűt! Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Folytatom tehát ott, ahol az LMP-s választ abbahagytam. Először is, az ön hangnemével kapcsolatban, ami az írásban leadott kérdésben is van, ki kell kérnünk azt, hogy szülőket és tanárokat, gyógypedagógusokat, iskolákban dolgozó embereket, szociális munkásokat illessen ilyen szavakkal. Azt hiszem, ezek az emberek mindent megtesznek azért, mint ahogy a kormány is erőforrásaihoz képest törekszik arra, hogy az SNI-s gyermekek és családjaik minél több támogatást és törődést érezzenek; nemcsak úgy, mint a többi család az ingyenes tankönyvrendszerrel, a gyerekétkeztetéssel, a nyelvvizsgával, a KRESZ-tanfolyammal, nemcsak azzal a 125 milliárd forintos fejlesztési csomaggal, amellyel iskolákat újítunk fel, vagy a százezer új digitális eszközzel, hanem például azzal is, hogy a felsőoktatási intézményekben 150 ezer forint/fő kiegészítő normatív támogatást biztosít a fogyatékossággal élő hallgatók után.

Ami az ellátást illeti az SNI-s fiatalokkal kapcsolatban. 6813 gyógypedagógus és konduktor vesz részt az iskolai ellátásban, és 2622 gyógypedagógus és konduktor pedig a pedagógiai szakszolgálatoknál dolgozik, amikor speciális diagnosztikai vagy speciális terápiás feladatokra van szükség. Ez azt jelenti, hogy a 2010-es 5700 fővel szemben ma már 9435 fő foglalkozik SNI-s diákok segítésével, ez érezhető emelkedés. Az is érezhető emelkedés, hogy mennyi diákkal foglalkoznak integráltan: az ő arányuk 2010-ben 61 százalék volt, most már ez 71 százalék. A sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmények száma pedig az összes nevelési-oktatási intézmény 76 százalékát éri el.

Új szakemberigény keletkezik, ezért voltak ezek a bővítések: míg bő tíz évvel ezelőtt egy egyetemen folyt képzés, most már hét egyetemen, míg 2013-ban 867 hallgató vette fel a képzésben ezt a szakot, most már 1778. Tehát a jövőben is arra törekszünk (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hogy minél nagyobb legyen a növekedő szakemberigényre a szakember-utánpótlás. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   49-52   53-56   57-60      Ülésnap adatai