Felszólalás adatai

Felszólalások:   56-83   84-97   98-133      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, bizottsági elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Kormánya és a Horvát Köztársaság kormánya között a katonai repülés és a légvédelmi tevékenységek területén folytatott együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/6193. sorszámon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Németh Szilárd István úrnak, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az európai biztonság szempontjából térségünk stabilitása kulcsfontosságú kérdés, ezért hazánk érdekelt a NATO-val és az Európai Unióval való együttműködés elmélyítésében. Az egyre erősödő balkáni migrációs nyomás, valamint a rendőrség megnövekedett nyári feladatai miatt a kormány döntése értelmében a Magyar Honvédség ismét nagyobb létszámmal és teljes képességével vesz részt a határőrizeti feladatokban.Másrészről a magyar emberek az európai parlamenti választáson arra adtak felhatalmazást, hogy küzdjünk a bevándorlás megállításáért, a nemzetek Európájáért és a keresztény kultúra megvédéséért. Ennek tükrében is szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarország védelmi költsége 2024-re a NATO előírásainak és elvárásainak megfelelően eléri a hazai GDP 2 százalékát, de például idén már a védelmi kiadásunk 30 százalékát modernizációra, katonai fejlesztésre fogjuk fordítani. Fontos megjegyezni, hogy jövőre folytatódnak a honvédelmi beruházások, valamint a honvédek életkörülményeit, javadalmazását és társadalmi megbecsülését célzó fejlesztések.

Tisztelt Képviselőtársak! Magyarország jelenleg a világ egyik legbiztonságosabb országa. Biztonság nélkül nincs gazdasági növekedés, fejlődés, a biztonság kulcsa pedig egy erős honvédségben, a magyar katonák és a Magyar Honvédség képességeiben rejlenek. Ezen képességek legjobb kiaknázása érdekében a Magyar Honvédség költségvetését a kormány 20 százalékkal emeli meg a 2019. évihez képest. Így a jövő évi honvédelmi büdzsé eléri a 616 milliárd forintot, és ebben a költségvetésben benne van a katonai és politikai szövetségesi feladataink és kötelezettségeink teljesítését megalapozó pénzügyi egyenleg is.

Jelen törvényjavaslat célja pedig Magyarország Kormánya és a Horvát Köztársaság kormánya között a katonai repülés és a légvédelmi tevékenységek területén folytatott együttműködésről szóló megállapodás kötelező hatályának elismerése. A NATO légterének szuverenitását, a folyamatos reagálóképességet, a NATO légterét megsértő, ellenséges tevékenységet folytató vagy repülési szabályt sértő repülőeszközök elleni tevékenységet a légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó nemzetek légvédelmi eszközeinek összessége biztosítja a NATO szövetségesi rendszeren belül.

Az Európai Unió csak akkor tud erős lenni, ha erős tagállamok alkotják. Békeidőben minden európai NATO-tagországnak gondoskodnia kell a nemzeti légtér szuverenitásának saját képességekkel való fenntartásáról, biztosítva ezzel a szükséges készenléti szolgálat ellátását és a rendszer hatékony működését. A NATO integrált légvédelmi és rakétavédelmi rendszerére vonatkozó alapvető NATO-szabályokat minden NATO-tagállam egyetértésével fogadják el. Szabályai részletesen meghatározzák a légtérsértővel szembeni lehetséges lépéseket. A légtérrendészetben együttműködő két tagállam között szükség van közjogi szintű jogi kapcsolatokra.

Tisztelt Országgyűlés! Ez az együttműködés a NATO által elrendelt feladat esetén a NATO-döntésekben és szabályokban testesül meg. Mivel a NATO maga nem rendelheti el, hogy egy ország megnyissa a légterét a másik ország légrendészetét ellátó légi járművei előtt, ezért szövetségesi elvárás, hogy a szomszédos országok ezt kétoldalú nemzetközi megállapodásban rendezzék. Jelen törvényjavaslat épp ezt a célt szolgálja.

A légtérrendészetre vonatkozó szövetségi irányelvek szellemiségére, célkitűzéseire és előírásaira tekintettel hazánk több szomszédos országgal már megállapodott korábban, vagy tárgyalásokat kezdeményezett. 2008-ban lépett hatályba a Romániával kötött kétoldalú légtérrendészeti megállapodás. Szlovénia légterének védelmét  mint NATO-szövetséges  2014-től az olasz légierő készenléti erőivel közösen látjuk el kormányközi megállapodás alapján. Szlovákiával a tárgyalások pedig folyamatban vannak. Horvátországgal 2018 szeptemberétől indultak meg az érdemi tárgyalások, és a megállapodás 2019. április 8-án került parafálásra Budapesten.

Az aláírt megállapodás célja az együttműködés fő szabályainak meghatározása annak érdekében, hogy a felek javítsák a NATO integrált légvédelmi és rakétavédelmi rendszer keretében tevékenykedő légvédelmi készenléti erők tevékenységének hatékonyságát, valamint további célként emeli ki a légtérrendészeti feladatok végrehajtásával kapcsolatos fő szabályok meghatározását és a személyi állomány képzésének elvi kidolgozását. A szoros nemzetközi együttműködés megmutatkozik abban is, hogy jelenleg nagy láthatóságú gyakorlatsorozatot folytatunk részben Magyarországon, valamint Romániában, Bulgáriában, Szlovéniában, Horvátországban és Észak-Macedóniában. A megállapodás szintén tartalmazza a felek légtérrendészettel kapcsolatos felelősségi köreit, a nemzeti légtér és repülőgépek használatának, a kutató-mentő műveletek, légi balesetek kivizsgálásának és a légtérrendészeti feladatot végrehajtó repülőgépek földi és légi kiszolgálásának szabályait, valamint biztosítja a képzési és látogatási lehetőségeket, továbbá kitér a felek közötti kárrendezési szabályokra és információcserére is.

(13.50)

Tisztelt Országgyűlés! Nekünk a magyar emberek biztonsága és azzal összefüggésben a bevándorlás megállítása a legfontosabb feladatunk. A magyar emberek kimondták, hogy olyan európai vezetőket akarnak látni, akik nem szervezni, hanem megállítani akarják a bevándorlást. Biztosíthatom önöket, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy megőrizzük európai életmódunkat, a nemzetek függetlenségét és együttműködését, és határaink erős védelmével elősegítsük a keresztény kultúra fennmaradását. Mindezek összességében összeurópai együttműködést, erős szövetséget és bevándorlásellenes politikusokat kívánnak. Ez a törvényjavaslat ezen szövetségi feladataink maradéktalan ellátását is szolgálja.

Magyarország a NATO egyik legmegbízhatóbb tagja, az európai, schengeni határaink legbiztosabb őre. Kérem, hogy a fenti célok megvalósítása és a katonai, politikai szövetségesi rendszerünk megerősítése érdekében az előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Zsigmond Barna Pál képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Nem vitás, hogy a kontinens légvédelmének hatékonysága Magyarország biztonságpolitikai érdeke is. Ezért mi, a Fidesz-frakció tagjai örömmel halljuk, hogy Románia és Szlovénia után már a harmadik szomszédos országgal sikerült kétoldalú légvédelmi megállapodást kötni. Elmondhatjuk, hogy az 1992-es baráti kapcsolatokról szóló egyezmény aláírása óta Magyarország és Horvátország jó kapcsolatokat ápol egymással. Ez a mostani megállapodás egy újabb lépés az együttműködés szorosabbra fűzése és végső soron a közép-európai régió stabilitása és egysége felé. Ugyanakkor fontos számunkra az is, hogy a megállapodással a magyar-horvát baráti kapcsolatok erősítése mellett az észak-atlanti szövetség elvárásainak is eleget teszünk. Fontos, hogy megmutassuk, Magyarország komolyan veszi az Észak-atlanti Szerződést, és aktív szerepet vállal az összehangolt európai védelem megteremtésében.

A NATO elveinek megfelelően tiszteletben tartja tagjainak szuverenitását és a saját légterük felett gyakorolt ellenőrzési jogot. Ez azonban csökkenti az európai légvédelem hatékonyságát, hisz jogi akadályok gördülnek a különféle légtérrendészeti tevékenységek elé. Ezt a problematikus helyzetet oldja fel a szervezet azzal, hogy szomszédos tagországoktól kétoldalú egyezmények létrehozását kéri. Ezek az egyezmények, amelyeket a tagállamok önként, a saját érdekeikkel összhangban kötnek, tisztázzák a légvédelem és katonai repülés során felmerülő közjogi jellegű kérdéseket, javítják a légvédelmi készenléti erők tevékenységének a hatékonyságát. A közép-európai térség stabilitásához elengedhetetlen a védelmi együttműködés folyamatos fejlesztése.

A Fidesz-frakció üdvözli a megállapodást, hiszen hazánk és Európa biztonsága a tét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anitának, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a katonai repülés és légvédelmi tevékenységek területén folytatott együttműködésről szóló megállapodás van a tisztelt Ház előtt. Az együttműködés célja a légvédelmi készenléti erők tevékenységének javítása, a légtérrendészeti feladat végrehajtásával kapcsolatos, határon átnyúló műveletek végrehajtása, valamint a személyi állomány kiképzése, az ebben történő együttműködés.Az, hogy más szomszédos országokkal, Romániával és Szlovákiával ez az együttműködés már megszületett, mutatja azt, hogy jó irány felé haladunk, hiszen nagyon fontos határaink és ezen belül a légtér védelme, a légvédelem.

Az, hogy miért szükséges ez a megállapodás, mi sem mutatja jobban, hogy már 2004-ben felismerték a döntéshozók, hogy lokátorállomást szükséges telepíteni nemcsak a magasan repülő légi közlekedési eszközökre, hanem az alacsonyan szálló repülők tekintetében is. Ezt a Zengőre tervezték, majd ez meghiúsult környezetvédelmi okokra való hivatkozással, és a horvát határon a Horvát Köztársaság lokátorállomása figyeli hazánk délnyugati légterét, mi pedig, ha információim helyesek, akkor Gripenekkel nyújtunk segítséget a légterüket sértőkkel szembeni fellépésben, és ezzel is biztosítjuk a két szomszédos állam légterének biztosítását és az ott folyó műveleteket.

Természetesen a Jobbik képviselőcsoportja támogatni fogja ezt az együttműködési megállapodást, és bízunk abban, hogy a célok megvalósulnak, és valóban egy biztonságos Magyarországunk lehet.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Most megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar-horvát katonai repülési és légvédelmi megállapodás létrejötte NATO-elvárás, amely összhangban van más, érvényben lévő nemzetközi egyezményekkel is. A szomszédos országok kétoldalú megállapodásokkal szabályozzák légtérrendészeti együttműködésüket, megteremtve ehhez a közjogi feltételeket. Ezen túl egy nagyon fontos cél a légi közlekedés biztonsága. Ezeknek az elvárásoknak tesz eleget a jelen megállapodás.Magyarország fontosnak tartja a szomszédos országokkal való jó és kiegyensúlyozott kapcsolatokat, különböző területeken folytatott együttműködések fejlesztését. Így Horvátországgal a fentieken túl is kiemelt jelentőségű az energiaügyi együttműködés elmélyítése. Krk-szigeten LNG-terminál épül 2,6 milliárd köbméter kapacitással. Ez Magyarország gázellátása szempontjából is alternatívát jelenthet, évente mintegy 1,7 milliárd köbméter gáz szállítására is sor kerülhetne majd Magyarországa irányába. A projektet az Európai Unió is támogatja.

Fontos megemlíteni, hogy a 355 kilométernyi magyar-horvát határszakaszon hét közúti határátkelő található. Célunk, hogy a határátlépési lehetőségek, valamint a közösségi közlekedési kapcsolatok is bővüljenek. Erről magas szintű egyeztetések is folynak. A célok között szerepel az M6-os autópálya fejlesztése, továbbá a Pécs és Eszék közötti közösségi közlekedési lehetőség bővítése.

A határ két oldalán működő kis- és közepes vállalkozások együttműködését is támogatjuk. A két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt évben meghaladta a 2,2 milliárd eurót. Az Eximbank hitelkeretet nyitott a magyar vállalatok részére, amelyek beruházni kívánnak Horvátországban. A drávaszögi gazdaságfejlesztési program keretében pedig 1 milliárd forint támogatásban részesültek magyar kis- és közepes vállalkozások, elsősorban mezőgazdasági és vállalkozásfejlesztési projektek megvalósítására.

Horvátország mint turisztikai úti cél is jelentős számunkra. Az elmúlt esztendőben 655 ezer magyar látogatott a horvát tengerpartra nyaralni. Egyúttal kínai, horvát és magyar megállapodás született arról, hogy a Közép-Európába érkező kínai turistáknak magyar-horvát közös turisztikai programokat kínálnak, amelyek Magyarországon Budapestre, Horvátországon pedig a tengerpartra fognak fókuszálni. Nyilvánvalóan ez csak egy kitekintés.

A repülési és légvédelmi megállapodás és a légvédelmi tevékenység és katonai repülés területén folytatott együttműködéseket kiemelt kulcsfontosságúnak tartjuk, mindezekre tekintettel a KDNP-frakció támogatja a jelen törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Molnár Gyula képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár úr, ha nem lenne illetlenség itt kalapban ülni a parlamentben, akkor most fölvettem volna és megemeltem volna a kalapomat. Tényleg, ezt a fajta kommunikációs bravúrt, hogy egyébként egy NATO-kötelezettségbe meg egy teljesen nyilvánvaló, Horvátország és Magyarország szempontjából nyilván a kölcsönös érdeken alapuló megállapodásba hogyan sikerült önnek belekeverni szinte mindent, amit az elmúlt hónapokban kommunikációként elsütöttek…!Azt csak nagyon halkan kérdezem meg, hogy én úgy látom, az utóbbi pár hétben mintha ez már háttérbe szorult volna. Remélem, nem hibázott ön, és egyeztette a pártközponttal, nehogy az legyen, hogy ön még mindig a bevándorláspárti EU-vezetőkről beszél, közben lehet, hogy ugyanezt ezekben a percekben az ön elvtársai és harcostársai esetleg megszavazzák.

De tekintettel arra, hogy Nacsa képviselő úr is kinyitott itt minden ajtót, tehát a horvát ügyek kapcsán mindenről lehet beszélni, a nagy magyar-horvát barátságról, akkor hadd mondjak én is valamit. Azért emlékszem, hogy a legutóbbi zágrábi látogatásán miniszterelnök úr azt mondta, hogy bizony-bizony problémák vannak a horvát-magyar kapcsolatokban, sőt azt is említette a Magyar Állandó Értekezleten, hogy tüske van a köröm alatt, húzzuk ki a tüskét a köröm alól. Emlékszünk arra, hogy Magyarország volt az, Szijjártó külügyminiszter, aki jelezte, hogy nem tudja támogatni Horvátország OECD-tagságát, pont azért, mert Horvátország egy választottbírósági döntés ellenére továbbra is fenntartotta az eljárást a MOL-lal és a MOL-vezetővel kapcsolatban.

(14.00)

Ezek után, emlékszünk, hogy az ominózus, az önök számára nyilván nagyon fájdalmas Sargentini-jelentést a horvát kormányzó párt képviselői nem szavazták meg, ezek után Magyarország álláspontja az OECD-tagság ügyében hirtelen változott. Nem gondolom, hogy van összefüggés, a politikában nyilván nincsenek ilyenek, de mégis ha ezeket a dolgokat összerakjuk, akkor esetleg ez egy létező dolog.

Ezek után történt az, hogy az Interpolnál mégiscsak kijárta Horvátország, hogy Hernádi Zsolt tiltólistára került, elfogatási parancs van ellene. Ezek után volt az ominózus Magyar Állandó Értekezlet, ahol a miniszterelnök úr azt mondta, hogy állami szintre emelték azt, ami magáncégek vitájában van, és amíg ez nem változik, addig Magyarország úgy gondolja, hogy a kapcsolatok nem felhőtlenek.

Ezt csak azért mondtam el, államtitkár úr és tisztelt képviselő úr, mert ha barátságról beszélünk, meg arról, hogy egy nagyon fontos egyezményt megkötünk, akkor az a kérésem, hogy ebből a szempontból azt, hogy tényleg Magyarország számára történelmileg és kulturálisan egy kifejezetten fontos szomszéd országról van szó, ahol a magyarság egy része is él, illetve határon túli magyarok is élnek, ezeket a dolgokat valóban vegyük komolyan.

Egyébként pedig ami magát a szerződést illeti: ahogy jól láthatóan az elmúlt évtizedekben az ilyen típusú ügyekben az adott kormányok a megfelelő lépéseket és döntéseket mindig megtették, néha önök is megtették, ezt is megsüvegeljük, és a végszavazásnál természetesen fogjuk is támogatni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kettő percben megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, LMP.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Igazából nem akartam hozzászólni e tárgyhoz, de Nacsa képviselő úr hozzászólása arra indított, hogy egy kérdést tegyek fel. Én pécsi, baranyai illetőségű képviselőként rendkívül fontosnak tartom a két ország közötti jó kapcsolat kialakítását, és ehhez nyilván az kell, hogy az átjárhatóságot, a két ország közötti infrastruktúrát fejlesszük. Képviselő úrtól mint jelen lévő aktív fideszes képviselőtől, bocsánat, KDNP-s képviselőtől, kormánypárti képviselőtől kérdezném, hogy mi történt. 2015-ben Orbán Viktor Pécsett járt, és 2015. április végén személyesen azt az ígéretet tette, már sokadszor, hogy az M6-os autópályát a horvát határig meghosszabbítja a kormány, oly módon, hogy 2016-ban elkezdik az építést, és 2018 végére elkészül ez a rövid szakasz. Jelzem, egy kapavágás sem történt az ügyben. Szintén Orbán Viktor ígérte meg, hogy az M60-as autópálya Pécs és Barcs közötti szakaszát szintén a horvát határszakaszig mind a két oldalon elkezdik építeni. Nem valósult meg ez az ígéret. Sokkal régebbi ígéret, nem is csak Orbán Viktor, hanem más kormánytagok részéről is, hogy az igen hosszú, átjárhatatlan horvát-magyar baranyai határszakaszon újabb határátkelőhelyeket létesítenek. Egyet sem sikerült létesíteni.

Szeretném felhasználni, hogy ha már ilyen kérdésekről is szó esik az Országgyűlésben, hogy választ kapjak egy kormánypárti képviselőtől, hogy miért nem sikerült teljesíteni a miniszterelnök által személyesen tett szóbeli ígéretet.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Javaslom, hogy ezt interpellációs vagy parlamenti kérdésben fogalmazza meg a későbbiekben. Megkérdezem, hogy vane valakinek hozzászólásra, két percre vagy hosszabb időre szándéka. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Németh Szilárd államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Németh Szilárd István jelzésére:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném megköszönni mindenkinek a hozzászólását. Nem tudom, hogy a szocialista képviselőket miért nem tudja megfogni az ország biztonságának az ügye, vagy mit nem értenek ebben a kérdésben. Van két szomszédos ország, mind a kettő ki van téve annak az oltári migrációs nyomásnak, ami ránk leselkedik akár Ázsia, akár Afrika felől, sőt a legújabb hírek szerint már Amerika felől is, mert ezt a hullámot próbálják meglovagolni a dél-amerikaiak és a közép-amerikaiak is. Van egy nagyon erős katonai szövetség, amelynek mindkét ország, mindkét szomszédos ország, amely kénytelen elviselni ezt a nyomást, tagja. A NATO kötelékén belül ez a két ország egy nemzetközi szerződést köt légtérvédelmi ügyekben. Ezek mind-mind olyan lépések, amelyek mindkét ország biztonságát szolgálják, de nekünk, magyaroknak a szempontjából ez egy nagyon fontos kérdés, mert nekünk a magyar érdek, Magyarország szuverenitása és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb. S ebbe a biztonsági kérdésbe ágyaztuk be ezt is. Azt gondolom, hogy itt nem kell megállni majd ebben a történetben, hanem egy másik szövetségi rendszerben, egy politikai szövetségi rendszerben is van egy nagyon erős kötelék, ez a schengeni határok megvédését kiszolgáló országok kötelezettsége. Reméljük, hogy ebben is hamarosan együtt tudunk működni. Bár Horvátország nem schengeni határ, de európai uniós tagként mi, magyarok abban vagyunk érdekeltek, hogy minél hamarabb be tudjuk vonni ebbe, természetesen akkor, ha marad ez a rendszer. Bennünket ennek a rendszernek a fenntartása  mi ezt többször kifejtettük, a Schengen 2.0, a miniszterelnök által meghatározott pontokban már évekkel ezelőtt  minden nemzetközi szerződés megkötésére, minden apró együttműködésre, minden direkt együttműködés, határvédelmi együttműködés megkötésére sarkall. Ez a kétoldalú megállapodás, túl az egyébként hagyományosan jó horvát-magyar  hisz ugyanabban a kultúrkörben élünk  együttműködésen, nekünk csak a hasznunkra válhat, mert magyar érdeket, a magyar emberek biztonságát szolgálja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(Dr. Lukács László Györgyöt a jegyzői székben dr. Varga László váltja fel.)

Felszólalások:   56-83   84-97   98-133      Ülésnap adatai