Készült: 2019.10.16.20:41:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

48. ülésnap (2018.12.10.),  19-22. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 7:58


Felszólalások:   15-18   19-22   23-26      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most Keresztes László Lóránt képviselő úr következik, az LMP frakcióvezetője: „A magyar munkavállalók elárulása” címmel. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hallva az eddigi vitát, hogy most azon ritka pillanatok egyikének vagyunk tanúi, amikor teljesen jogosnak tekinthető az ellenzéki képviselőtársaim felháborodása. És jogosnak tekinthető az a hangvétel is, amit alkalmaznak, még akkor is, ha esetleg nem mindenkinek egyezik az igényével.Azt is el tudom mondani ebben az ügyben, hogy bár sok közös nincs a különböző ellenzéki pártok között, ebben az ügyben nem szégyen, számomra sem szégyen kimondani azt, hogy egyetértek az előttem felszólaló ellenzéki képviselőkkel. Rendkívül szimbolikus több szempontból ez a kérdés. Hol van Kósa Lajos képviselő úr, a rabszolgatörvény beterjesztője? Hol van az előterjesztő? (Folyamatos közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Kósa Lajos úr nemhogy a túlórára nem vállalkozik, de még a munkáját sem végzi el.

Az is szimbolikus lépés, hogy a kormánypárti képviselőknek körülbelül a fele van jelen egy ilyen fontos törvényjavaslat kapcsán, a napirend előtti vita során. Nem végzik el a munkájukat, nemhogy túlórát nem vállalnak, de még munkahelyükre sem jönnek be a megfelelő időben. Önök, a kormány képviselői megpróbálják a válaszaikban az ellenzéket egybemosni, és cinikus hazugságokat fogalmaznak meg. Tökéletesen egyetértek egyébként Szabó Timea képviselő asszonnyal, szerintem rendkívül fontos, üzenetértékű volt az, hogy szombaton a szakszervezetek, az érdekképviseletek mellett valamennyi ellenzéki párt részt vett a tüntetésen. Én is bízom abban, hogy a mostani tízezres, tizen-egynéhány ezres tüntetés helyett legközelebb már százezres tüntetésekkel fogunk találkozni. Hiszen közös nemzeti érdekünk, hogy ennek a gyalázatos törvényjavaslatnak az elfogadását megakadályozzuk. Az LMP is minden eszközével küzdeni fog azért, hogy ez megtörténhessen.

Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Önök egy hazug, cinikus és minden vonatkozó írott és íratlan szabályt semmibe vevő eljárásban szeretnék ezt a bizonyos rabszolgatörvényt elfogadni. Ez tökéletesen beleillik egyébként az önök 2010 óta folytatott politikájába. Bebizonyosodott már több esetben is, hogy önök szembefordultak a magyar emberekkel, szembefordultak a magyar munkavállalókkal, és kizárólag a multinacionális cégek érdekeit képviselik.

Az önök gazdaságpolitikájának lényege az, hogy kiszolgáltatott, az érdekérvényesítés lehetőségétől megfosztott és olcsó bérért dolgoztatott magyar munkavállalókra kívánnak befektetést ösztönözni. Orbán Viktor miniszterelnök úr nem olyan régen itt az Országgyűlésben egy magyar gazdaságpolitikai modellről beszélt. Azt gondolom, gyalázat itt magyar modellről beszélni, ezért javaslom miniszterelnök úrnak, javaslom a kormánynak, és javaslom kormánypárti képviselőtársaimnak is, hogy Orbán-modellről beszéljenek, amikor a munkaerő kizsigerelése alapján akarnak befektetést ösztönözni.

Ahogy ellenzéki képviselőtársaim is elmondták, óriási károkat okoztak önök a nemzetnek. Ez a gazdaságpolitika oda vezetett, hogy már a régión belül is leszakadtunk a bérek tekintetében. Súlyos bérválság van, ennek egyenes következménye volt, hogy több százezer honfitársunk volt kénytelen kényszerűségből elvándorolni. A családok évében fel kell hívni arra a figyelmet, hogy több ezer vagy akár több tízezer család szakadt végérvényesen szét az önök politikája és a kényszerű elvándorlás hatása miatt.

(14.10)

Nyilván ennek a politikának a hatása az a súlyos munkaerőhiány is, ami megjelenik, és nyilván ezért próbálják ezt a rabszolgatörvényt érvényesíteni, ám ennek ugyanakkor pontosan az lesz a hatása, amit eddig is tapasztaltunk: ez meg fogja növelni az elvándorlást. Nem véletlen, hogy ha különböző kutatásokat nézünk, jelen pillanatban egyre nagyobb azoknak az aránya, akik most még csak tervezik az elvándorlást.

Tehát én azt tudom mondani ismételten, hogy közös nemzeti érdekünk, hogy ezt a gyalázatos törvényjavaslatot megakadályozzuk, és én mindenkinek köszönöm és mindenkinek gratulálok, aki részt vett a szombati demonstráción, és arra biztatok mindenkit, szakszervezeteket, érdekképviseleteket és valamennyi ellenzéki pártot, hogy ebben az ügyben legyen egy valódi nemzeti egység, és mindenki a lehetőségeinek megfelelően minden eszközt használjon fel annak érdekében, hogy ezt a gyalázatos törvénymódosítást a kormány ne tudja elfogadni. Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Ismét Bodó Sándor államtitkár úré a szó.

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! A munka törvénykönyvével összefüggő javaslat a munkaidő beosztásának jelenlegi szabályait kívánja módosítani, értelemszerűen, olyan szabályokat, amelyek egyébként már évtizedek óta léteznek. A rendkívüli munkavégzés vagy a munkaidőkeretben végzett munka nem a magyar kormány találmánya, ezeket az eszközöket a munka megszervezésére nemcsak Magyarországon, hanem a világon nagyon sok helyen alkalmazzák, ahol szervezett munkavégzés folyik.

A munkaidő kiemelt helyen szerepel a munkakörülmények között, ez teljesen egyértelmű. A jelenleg hatályos törvény szerint a munkaadó és a munkavállaló a munkaszerződés megkötésekor megállapodnak egymással abban, hogy a munkaviszony teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre, vagy attól eltérő tartamban folyik majd a munkavégzés. A munkáltatónak ezt követően 15 napon belül írásban kell tájékoztatni a munkavállalót többek között a munkaidejéről, és a későbbiekben is, ha a munkaidőre vonatkozóan rendelkezni akar, arról is írásbeli tájékoztatást kell adnia. Rendkívüli munkavégzés pedig, ahogy ezt a neve is mutatja, csak rendkívüli helyzetekben rendelhető el.

Tisztelt Képviselő Úr! Sokszor hangzott már el a javaslat vitája során, hogy parttalan munkabeosztásra nyílik lehetőség a törvény módosításával. Nos, a túlórák a javaslat elfogadását követően sem építhetők majd bele a munkaidő-beosztásba, pontosan annak a rendkívülisége miatt. Nem lesz tehát arra továbbra sem lehetőség, hogy a munkáltató jogszerűen, akár rendszeresen előre, a munkaidőbe beépítve, minden napra túlórát rendeljen el.

Azt is sokat ismételtük már, hogy a magyar munkajogi szabályok szerint a munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeit mindig köteles biztosítani. A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára nem jár hátrányos következményekkel. A munkáltató köteles továbbá a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel a munkabeosztást is megfelelően módosítani.

Magyarországon a munkáltató a munkába lépést megelőzően épp a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát is. A törvénytervezet mindezeket a szabályokat nem érinti, továbbra is fennáll valamennyi kötelezettség és garancia, ami a munkaidő-beosztásra vonatkozik. A javaslat elfogadása esetén azonban megváltozik majd a munkaadó és a munkavállaló közti megállapodás tekintetében az a lehetőség, hogy több túlóra elvégzésében állapodjanak meg. Ezt sem korlátlanul tehetik, az eddigi lehetőségek felett éves szinten további 150 óráról, illetve kollektív szerződés esetén további 100 óráról beszélhetünk.

A magyar gazdaság fejlődése a világgazdaság működésével nyilvánvalóan szorosan össze van fonódva. A globális termelési trendek, ha akarjuk, ha nem, hatással vannak a hazai vállalkozásokra is. Ezekre tekintettel előfordul, hogy a korábbitól eltérő módon kell megszervezni a munkát, ezt azonban az adott munkahelyen az adott munkavállalóval egyetértésben teheti csak meg a munkáltató.

A munkaidőkeret hosszának kialakítására is ugyanez vonatkozik. A világgazdaság működéséből eredő termelési ciklusokat a hazai vállalkozásoknak is követniük kell. A munkavállalók oldalán ez pozitívumot is hoz, hiszen kimondatlanul is hosszabb időtartamú, garantált munkahelyeket eredményezhet egy ilyen termelési folyamat. A kollektív szerződés is csak a felek egybehangzó akarata alapján rögzíthet ilyen hosszabb munkaidőkeretet, így itt is elmondható, hogy a munkavállalók döntése és egyetértése nélkül a korábbi szabályokhoz képest itt sem történhet változás. Hadd ismételjem meg, hogy a javaslat szerint a korábbi szabályokhoz képest nem kerül újabb kötelezettség a munka törvénykönyvébe. A magasabb óraszámú túlmunka és a hosszabb munkaidőkeret lehetőségként  hangsúlyozom: lehetőségként  kerül a jogszabályba, ennek alkalmazásához mindig a dolgozó beleegyezése szükséges.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   15-18   19-22   23-26      Ülésnap adatai