Készült: 2019.10.18.02:16:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

48. ülésnap (2018.12.10.),  181-182. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 8:11


Felszólalások:   179-181   181-182   183-184      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Völner Pál államtitkár úr jelzi, hogy az előterjesztők képviseletében a vita későbbi szakaszában kíván felszólalni. Tájékoztatom önöket, hogy a kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót. Most képviselői felszólalásokra van lehetőség. Kérdezem, kíváne valaki élni ezzel a lehetőséggel. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván felszólalni.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a szerdai ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy az MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselőcsoportja által kezdeményezett, a napirend módosítására vonatkozó javaslatok határozathozatala során a leadott szavazatok száma nem került kihirdetésre. A leadott szavazatok száma a következő: 23 igen, 116 nem és 0 tartózkodás. Az Országgyűlés ennek alapján a javaslatot nem fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek.

Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló úr. Megadom a szót 5 perces időkeretben: „Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbséghez tartozó személyek jogai  70 éves az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata” címmel. Öné a szó, szószóló úr.

VARGA SZIMEON nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Уважаеми господин Председател, Уважаеми Народно Събрание! Позволете ми да ви поздравя като застъпник на българското малцинство в yнгарския парламент. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy mint bolgár nemzetiségi szószóló tisztelettel köszöntsem önöket, és röviden megemlékezzek arról, hogy 1948. december 10. napján az ENSZ Közgyűlése elfogadta az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, amely a mai nemzetközi jogrend meghatározó elemévé vált.

Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata egy sor további emberi jogi egyezmény és emberi jogi tárgyú szerződés megszületéséhez szolgált kiinduló alapként. Ma, december 10-én 70 éve annak, hogy a világ vezető hatalmai azonosították azokat a jogokat, amelyeket mindenki elvárhat és követelhet egyszerűen csak azért, mert embernek született.

A világ az elmúlt 70 évben sok változáson ment keresztül, de az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának az emberi méltóság köré szerveződő koncepciója továbbra is megfelelő alapul szolgál az emberi jogok és a szabadságok folyamatosan változó, élő eszközrendszere számára.

A nyilatkozat preambuluma  a minden ember sajátjaként értelmezett emberi méltóságból kiindulva  hangsúlyozza, hogy az emberi jogok a szabadság, az igazságosság és a béke alapját képezik, és ezért a szöveg felsorolja mindazt, amit tilos megtenni az emberekkel, és mindazt, amit meg kell tenni emberként az ő érdekükben.

Az emberi jogok oszthatatlanok, minden nőt, férfit és gyermeket egyformán megilletnek. Az emberi jogok egymással nincsenek hierarchikus viszonyban, egyetlen emberi jog sem érvényesíthető a többi emberi jog érvényesítése nélkül. Magyarország 1955-ben az ENSZ-hez történő csatlakozásával elfogadta az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, amelyet követően az 1960-as években megindult az emberi jogi dokumentumok specializálása, így a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányát, valamint a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát a hatálybalépésük évében, 1976-ban Magyarország is ratifikálta, megteremtve ezzel a nemzetközi emberi jogi keretrendszert.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a fenti okmányok szövegéből kiemeljek egy-két releváns cikkelyt.

(18.30)

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának első cikkelye így szól: „Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.” A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 27. cikke a következőt mondja ki: „Olyan államokban, ahol nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebbségek élnek, az ilyen kisebbségekhez tartozó személyektől nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk más tagjaival együttesen saját kultúrájuk legyen, hogy saját vallásukat vallják és gyakorolják, vagy hogy saját nyelvüket használják.”

Magyarország az elmúlt harminc évben jelentős lépéseket tett annak irányába, hogy az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása hazánkban is biztosítva legyen. A magyar jogrendszer és az alapvető jogok védelmének intézményrendszere ma már az európai uniós tagságunkból fakadó sztenderdekkel összemérhető szintű jogvédelmet biztosít. Magyarország Alaptörvénye 2014 óta biztosítja a 13 államalkotó nemzetiség parlamenti képviseletét. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága feladat- és hatáskörében eljárva már a második parlamenti ciklusban dolgozik a magyarországi nemzetiségek jogainak védelmén és érdekeinek érvényesítésén.

Fontos, hogy az ilyen évfordulók alkalmával felhívjuk a figyelmet az alapvető emberi jogokra. Az ENSZ emberi jogi intézményeként az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala lát el ilyen feladatokat. 2018. november 20-án az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata aláírásának 70. évfordulója alkalmából megrendezett jubileumi konferencián olyan szakemberek előadását hallgatva, mint dr. Székely László ombudsman, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet és dr. Bándi Gyula biztoshelyettesek, dr. Simai Mihály, a Magyar ENSZ Társaság Elnöke, dr. Izsák-Ndiaye Rita az ENSZ Faji Diszkrimináció Megszüntetésével Foglalkozó Bizottságának tagja, dr. Csink Lóránt az Alkotmánybíróság főtanácsadója, közösen emlékezhettünk meg az emberi jogokról.

Külön kiemelendő, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet  mint a nemzetiségi jogvédelem központi szereplője , munkája során kiemelt figyelmet szentel a Magyarországon élő elismert nemzetiségi közösségeknek, valamint a nemzetiségi jogvédelmi rendszer más szereplőivel való folyamatos kapcsolattartásnak. Elhivatott munkatársai bevonásával figyelemmel kíséri a magyarországi nemzetiségek jogainak érvényesülését.

A jubileum alkalmából szeretném kiemelni, hogy Magyarország Kormánya, tovább a Magyar Országgyűlés a magyarországi nemzetiségek részére nemcsak jogvédelmi intézményrendszert működtet, hanem jogalkotása keretében folyamatosan növekvő, jelentős költségvetési forrást biztosít, amely lehetővé teszi a nemzetiségek számára, hogy a hagyományaikat ápolják.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Összegezve: köszönetemet fejezem ki mindenki számára, aki azon fáradozik, hogy Magyarországon, nem csak a nemzetiségek vonatkozásban, a legteljesebb körben érvényesülhessenek az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és a kapcsolódó okmányokban foglalt alapvető emberi jogok. Köszönöm a figyelmüket! Благодаря за вашето внимание! (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   179-181   181-182   183-184      Ülésnap adatai