Készült: 2019.10.18.02:12:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

48. ülésnap (2018.12.10.),  137-141. felszólalás
Felszólalás oka Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája
Felszólalás ideje 11:53


Felszólalások:   133-136   137-141   141-144      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Németh Szilárd államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a szerdai ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/3295. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tár-gyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Törő Gábor képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

TÖRŐ GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 29-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló T/3295. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta. Az előttünk fekvő törvényjavaslat több szabályozási területet érintően tartalmaz pontosításokat és előremutató rendelkezéseket egyes közlekedési tárgyú kérdésekben. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat több ágazati szabályozás módosítását foglalja magában, emellett az indítvány egyik lényeges pontja az úgynevezett vasúti csomag, amellyel az európai uniós tagságból fakadó jogharmonizációs elvárásoknak teszünk eleget. Az előterjesztés célja a közlekedési szakterületen szükségessé vált törvényi szintű módosítások átvezetése a hatályos szabályozásban. A módosítások a közlekedési infrastruktúra, a beruházások hatékonyabb megvalósítását, a meglévő szabályozási környezet korszerűsítését szolgálják.

A javaslat egyebek mellett az autóbuszos személyszállítási piac eredményes és zavartalan működése, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése érdekében piacfelügyeleti tevékenység bevezetésére tesz javaslatot. Az intézkedéssel a hazai vállalkozások egy rendezett, szabályozott piacon való működés mellett időben fel tudnak készülni a 2019-ben megnyíló autóbuszos közúti személyszállítási piacon való működés követelményeire. A törvényjavaslat kiterjed az autóvezetés oktatására, valamint a vizsgáztatásra és a vizsgabiztosokra vonatkozó rendelkezésekre is.

A kormány számára fontos, hogy Magyarországon a közlekedési ágazatokban biztosítva legyen a folyamatos fejlődés. A törvényjavaslat számos olyan intézkedést és pontosítást tartalmaz, amelyek valamennyi ágazatban javítják a hazai közlekedés feltételeit, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a benyújtott indítványt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Törő Gábor képviselő úr. Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne felszólalni. (Dr. Mosóczi László: Igen.) Államtitkár úr, öné a szó.

DR. MOSÓCZI LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elsősorban szeretném megköszönni az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatnak nyújtott megtisztelő figyelmet. A képviselőtársaknak az általános vita során megtett észrevételei a tervezet alapos ismeretéről tanúskodtak. A törvényjavaslat megfelelő szakmai előkészítettségét jelzi ugyanakkor, hogy az előterjesztéshez annak érdemét érintő módosító javaslat az élénk érdeklődés ellenére sem érkezett. A részletes vitát lezáró összegző bizottsági módosító javaslat javarészt technikai pontosítások, nyelvhelyességi észrevételek átvezetésére szolgál. Kijelenthető tehát, hogy a törvényjavaslatban foglalt szakmai célokkal egyetértünk. A törvényjavaslat alapvető célja pedig a közlekedés színvonalának emelése és fenntarthatóságának biztosítása, az emberek életminőségének és biztonságának javítása, az ország versenyképességének erősítése, olyan kormányzati irány, amelynek fontosságát nehéz vitatni. A megtárgyalt törvényjavaslat a technikai fejlődés jogszabályi szintű leképezésével, a jogharmonizációval és a hazai jogrendszerrel való összhang biztosításával segíti a kormány által kitűzött célok elérését.

A törvényjavaslat a közlekedéshez tartozó egyes részterületek kapcsán a következő fő elemeket foglalja magába. A törvényjavaslat segíti egyrészt a közlekedési infrastruktúra-beruházásokat, lehetőséget teremtve a beruházások gyorsabb, gazdaságosabb, a környezetet kevésbé terhelő megvalósítása érdekében a célkitermelő helyekkel kapcsolatos szabályozás módosítására.

Az útdíjtörvény módosítása megkönnyíti az úthasználók számára az államhatárt átlépő díjköteles szakaszok használatát. Az új előírás értelmében az államhatárhoz kapcsolódó fizetős szakaszok esetén a határt átlépő díjköteles forgalom az első lehetséges helyszínen pótdíj kiszabása nélkül megvásárolhatja a jogosultságát.

A járművezetők képzése terén a módosítás célja a közlekedésbiztonság javítása és az ügyfelek adminisztratív terheinek, a vizsgákkal kapcsolatos várakozási időknek a csökkentése az állami közúti járművezetők vizsgáztatási feladatainak egy önálló, állami tulajdonban álló szervezethez telepítésével.

A kerékpározás feltételeinek javítását támogatja egy jogértelmezést segítő módosítás, amely egyértelműsíti, hogy a kerékpárutak kezelője által önkormányzati tulajdonban lévő kerékpárutakon elvégzett értéknövelő beruházások által létrehozott vagyontárgyak a műszaki átadást követően nem maradnak a közútkezelő tulajdonában, hanem azokat térítésmentesen átadják az illetékes önkormányzat részére.

A légi közlekedésről szóló törvény módosításai biztosítják az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseivel való teljes összhangot, továbbá a katonai légügyi és a polgári légi közlekedési hatóságok ügyintézési határidejének összehangolását.

A törvény módosítása mellett jogharmonizációs szempontú pontosításokat is tartalmaz. A légi, a vasúti és a vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása jogharmonizációs célt szolgál, és elősegíti a közlekedésbiztonsági szervezet munkavállalóinak foglalkoztatását.

Két további törvény módosítására szintén európai uniós jogharmonizáció, valamint az uniós szabályok értelmében elkerülhetetlen piacnyitásra való felkészülés érdekében van szükség.

A vasúti közlekedésről szóló törvény módosítása a kapcsolódó uniós irányelvnek megfelelően a vertikálisan integrált vállalkozásokon, az úgynevezett holdingstruktúrán, mint például a MÁV-csoport, ezen belül a vasúti pályahálózat-működtető pártatlan és részrehajlástól mentes működését biztosító garanciákat rögzít.

(17.00)

Minderre annak érdekében van szükség, hogy a vasúti pályahálózatokon a közlekedés az árufuvarozó és személyszállító társaságok számára egyenlő feltételek mellett legyen biztosított.

A személyszállításról szóló törvény módosításának célja szintén a jogszabálynak az uniós irányelvek rendelkezéseivel való összhangba hozása. A javasolt módosítás a vasúti piacfelügyeleti szabályokhoz hasonlóan megteremti a közúti személyszállítási szolgáltatások piacfelügyeletének jogi kereteit. Ezzel az autóbuszos személyszállításra vonatkozó rendelkezések megtartását elmulasztó szolgáltatókkal szembeni szankciók kiszabásának lehetősége válik biztosítottá.

A jogszabály megalkotása különösen időszerű, figyelemmel arra, hogy 2020-ban hazánkban is megnyílik az autóbuszos közúti személyszállítási piac. A piacfelügyelet révén a hazai autóbuszos vállalkozások egy rendezett, szabályozott piacon működve időben tudnak felkészülni a piacnyitás követelményeire.

Tisztelt Ház! Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítása átfogó jellegű módosítás, amelyet az általános vita során a képviselőcsoportok mélységében áttekintettek és elemeztek. A törvényjavaslattal kapcsolatban ugyanakkor a bizottsági módosító javaslatban foglalt technikai pontosításokon túl egyéb tartalmi változtatási igény nem merült fel.

Figyelemmel arra, hogy a közlekedési ágazat több területét lefedő, átfogó javaslat beterjesztett szövegét érintően a javaslat érdemi részét tekintve változtatási igényt nem fogalmaztak meg, kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló T/3295. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, Mosóczi László államtitkár úr, az előterjesztő felszólalását. Tájékoztatom államtitkár urat, hogy a vita végén, amennyiben zárszót kíván mondani, még négy perc áll rendelkezésére.Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Megkérdezem, hogy kíváne valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Kérdezem Mosóczi államtitkár urat, kíváne élni a felszólalás, a zárszó lehetőségével. (Jelzésre:) Nem kíván.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a szerdai ülésnapon kerül sor.

Most pedig soron következik az egyes kutatás-fejlesztéssel, valamint szakképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/3296. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetőek.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Horváth László képviselő úrnak, a bizottság előadójának.




Felszólalások:   133-136   137-141   141-144      Ülésnap adatai