Készült: 2019.10.18.07:02:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

48. ülésnap (2018.12.10.),  1-6. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 11:55


Felszólalások:   1   1-6   7-10      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 27. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek a segítségemre. Köszöntöm kedves vendégeinket, és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Tisztelt Országgyűlés! Szomorú kötelességemnek teszek eleget azzal, hogy bejelentem képviselőtársunk, Hirt Ferenc halálának eseményét, aki életének 51. évében hunyt el.

Hirt Ferenc a Tolna megyei Tamásiban született, és négy cikluson át volt a térség országgyűlési képviselője. Politikai pályafutását 2005-ben kezdte, majd a 2006. évi országgyűlési választásokon, a Fidesz színeiben, Tolna megye 5. számú választókerületében szerzett mandátumot. 2007-től volt a Fidesz Tolna megyei választókerületi elnöke, 2010 és 2014 között pedig Tamási város önkormányzati képviselői tisztségét is betöltötte. Az Országgyűlésben eltöltött ideje alatt az Ifjúsági, szociális és családügyi, a Vállalkozásfejlesztési, a Népjóléti és a Törvényalkotási bizottságok tagjaként, illetve a Nyugdíj- és idősügyi, illetve az Esélyegyenlőségi és fogyatékosügyi albizottság elnökeként dolgozott.

Kérem önöket, hogy néma felállással adózzunk elhunyt képviselőtársunk emlékének. (A teremben lévők felállva adóznak az elhunyt emlékének – Hirt Ferenc képviselői helyén fotót és virágot helyeztek el.) Köszönöm.

Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Tóth Bertalan frakcióvezető, az MSZP részéről: „Elég volt!” címmel. A képviselő urat illeti a szó.

DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Szombaton a szakszervezetek és több tízezer ember (Moraj a kormánypártok soraiban.  Közbeszólás a Fidesz soraiból: Óóó!) megüzente önöknek, hogy elég volt. Elég volt az urizáló fideszes elit hatalmi tobzódásából, elég volt a cinizmusból, elég volt a látszategyeztetésekből, elég volt a rabszolgatörvényből, elég volt a multik kiszolgálásából, elég volt a CEU és a fiatalok elüldözéséből, elég volt bűnöző haverok befogadásából. Abból, hogy kizárják a magyar embereket az ország főteréről. Abból, hogy ezreket raknak ki az utcára.Önök a magyar munkavállalókról, a magyar munkásokról akarnak döntést hozni úgy, hogy őket meg sem kérdezték.

Január 1-jétől eltörlik a kafetériaellátásokat, eltörlik az iskolai támogatást, eltörlik az utazási kedvezményt, és most arra akarják kényszeríteni a magyar munkavállalókat, hogy dolgozzanak 400 órát úgy, hogy három év múlva meglátják, hogy kifizetike ezt a pénzt nekik vagy sem. Az önök miniszterelnöke azt mondta, a kormányzás nem arról szól, hogy ha tetszik, ha nem, átverem, lenyomom a torkán, így is, úgy is megcsinálom. Azt mondta, a kormánynak az a dolga, hogy az emberek oldalára álljon.

Tisztelt Fideszes Képviselőtársaim! Biztos önök is olvasták azt a közvélemény-kutatást, amely szerint a munkaképes korú lakosság 83 százaléka ezt a rabszolgatörvényt elutasítja. Miről beszélt az önök miniszterelnöke? Hogy állnak akkor a magyar emberek oldalán? Hogy állnak a magyar munkavállalók oldalán? Sehogy nem állnak. Önök kötöttek egy mocskos, titkos alkut a nagytőkével, a multikkal. Önök kiszolgáltatják a magyar munkásokat, a magyar munkavállalókat  és önök bedőlnek annak a propagandának, hogy majd a munkavállaló mondhat nemet? A túlórát elrendelni szokták. A munka törvénykönyvével elvették a szakszervezeti jogokat. Ebben a jogszabálytervezetben is arról van szó, hogy a szakszervezeteknek nem lesz lehetősége segíteni a magyar munkásembereknek. Kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a magyar munkavállalókat, akik nem fognak tudni másképp dönteni, mint hogy ezt a rabszolgatörvényt alkalmazzák.

Egy érdekes jelenetre került sor a tüntetésen, amikor az önök propagandagépezete, a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő televízió egyik riportere megkérdezte, hogy miért is vannak itt, miért tüntetnek. És én visszakérdeztem, hogy önnél, az Echo TV-nél, ha majd a munkaadója elrendeli a 400 órás túlórát egy évben, és majd három év múlva eldönti, hogy kifizetie önnek ezt a pénzt vagy sem, akkor ön marade az Echo TV-nél. Azt válaszolta: ez egy jó kérdés.

Arról van szó, hogy önök nem tudják, hogy milyen egy munkavállaló élete és sorsa, amikor ilyen kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Képviselőtársaim! A lelkiismeretük, ha egyáltalán van olyan, megszólale ilyenkor? Tisztában vannak-e, hogy mit tesznek a magyar emberekkel, hogyan dobják őket koncként a nagytőke lába elé?

Képviselőtársaim, a mai nappal több frakcióvezető-társammal, képviselőtársammal benyújtottunk 2925 módosító javaslatot a napirenddel kapcsolatban. Hallottam, hogy a bizottsági ülésen, teljesen házszabályellenesen és alkotmányellenesen hoztak egy döntést. Tudják, képviselőtársaim, ennek a 2925 indítványnak a megszavazása 150 óráig tartana. Próbálják ki, milyen 150 órával többet dolgozni, ahogy önök a magyar munkavállalókat erre akarnák kényszeríteni! (Varju László: Nem négyszáz, csak százötven!) 150 órával dolgozzanak többet! Ne fussanak el a feladat elől! Amit önök terveznek, az házszabályellenes, alkotmányellenes, kötelességük lenne ezekről a javaslatokról szavazni.

Szerdán eljön az igazság pillanata. Eldől az, hogy önök a multik oldalán vagy tényleg a magyar munkásemberek oldalán állnak-e. Dolgozzanak 150 órát, és hozzák meg a döntést! Közös jövőnkért, egy igazságos Magyarországért! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra Dömötör Csaba államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ami a Kossuth teret illeti, önök voltak azok, akik a Kossuth teret kordonnal vették körbe. (Felzúdulás az MSZP és a DK soraiban.  Dr. Vadai Ágnes: Muszáj volt, mert a csőcselék betört!) Ma a Kossuth téren lehet tüntetni, csak a törvényeket be kellene tartani. Sajnálom, hogy önök ezt, elvileg demokratikus pártként, nem hajlandóak tudomásul venni. Engedje meg, hogy az említett törvénymódosítás körülményeiről, előzményeiről is szóljak. A polgári kormány egyik legfontosabb célkitűzése volt a kezdetektől fogva, hogy Magyarországon mindenki dolgozhasson, aki akar és tud. Azt vállaltuk, hogy egymillió munkahely jön létre, és időarányosan jól állunk, mert több mint 700 ezer ebből már teljesült. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból.  Kunhalmi Ágnes: Nem igaz!) Igen ám, de az önmagában nem elég, hogy mindenkinek van munkája, mert azt is szeretnénk elérni, hogy meg is érje Magyarországon dolgozni. Ezt szolgálják többek között az ágazati béremelések, ezt szolgálják a megállapodások a munkaadók és a munkavállalók között, de más lépésekre is szükség van. (Varju László: Az államtitkári béremelések!)

Ugyanis Magyarországon gyakran előfordul, hogy aki többet akar dolgozni és többet akar keresni (Gréczy Zsolt: 200 százalékos miniszteri fizetésemelések!), annak ki kell játszania a bürokratikus szabályokat. A munkatörvénykönyv módosításának az a célja, hogy aki többet akar dolgozni és így többet akar keresni, az megtehesse (Rig Lajos: Nem! Másodállásban mehet dolgozni!), és ez elől lebontsuk a bürokratikus akadályokat. (Kunhalmi Ágnes: Évekre rá?)

A kormány ezért támogatja, hogy a dolgozók önként vállalt munkavégzésre kapjanak lehetőséget (Felzúdulás az ellenzéki pártok soraiban.  Kunhalmi Ágnes: Milyen önként? Milyen önként?), és így többet is kereshessenek…

ELNÖK: Miért zúg a csekély számú tömeg? Miért zúg? (Derültség a kormánypártok soraiban.  Szabó Timea: Mert nem tetszik, amit hallunk!  Folyamatos közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból.) Kérem, államtitkár úr, folytassa; önök pedig legyenek szívesek csendben lenni, és hallgassák, amit államtitkár úr mond, hátha okosabbak lesznek a végén. Parancsoljon, államtitkár úr! (Dr. Vadai Ágnes: Nem hallgatjuk!  Varju László: Leléptetjük az elnököt is!)

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Ezért támogatjuk, hogy a dolgozók önként vállalt munkavégzésre kapjanak lehetőséget, és így többet is kereshessenek. Egy dolgot azonban érdemes tisztázni: ehhez mindig szükséges a dolgozó beleegyezése. A cél tehát változatlan: teljes foglalkoztatottság és magasabb bérek, azaz a munka becsületének helyreállítása. (Kunhalmi Ágnes közbeszól.)

(13.40)

Ebben az ügyben azért eléggé álságos az önök felszólalása. Miért nem rabszolgáztak akkor, amikor bagóért eladták a magyar ipart külföldi cégeknek, úgy, hogy még a profitot is szerződésben garantálták nekik, közben nagy cégeket meg leépítettek, mint például a Mátrai Erőmű esetében történt? (Zaj, közbekiáltások az ellenzéki padsorokból.  Szabó Timea: Önök meg mindent odaadnak Tiborcz Istvánnak meg Mészáros Lőrincnek!) Miért nem rabszolgáztak akkor, amikor elvettek önök egyhavi bért, vagy amikor százezreket kitettek az utcára (Folyamatos zaj.), vagy amikor önök megduplázták a munkanélküliséget? Több mint 12 százalékos volt a munkanélküliség ebben az országban. Hol volt, tisztelt képviselő úr, a rabszolgázás akkor, amikor a minimálbér és a segélyek között olyan kicsi volt a különbség, hogy semmiféle ösztönzést nem jelentett arra, hogy bárki is inkább dolgozzon segély helyett? (Közbeszólás az ellenzéki oldalon: Nálunk adóznak a legtöbbet a minimálbér után!) Hol volt akkor a rabszolgázás?

Tudomásul vesszük, hogy önök rabszolgának minősítik a magyar munkavállalókat (Felzúdulás az ellenzéki padsorokban.), de attól még tény marad, hogy a mostani kormányzás időszakában több százezer új munkahely jött létre (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból, köztük: Hol? Londonban?), az átlagos bérszínvonal több mint 30 százalékkal nőtt (Kunhalmi Ágnes: A saját béretek tekintetében!), a minimálbér, a szakmunkás-minimálbér megduplázódott, és ha a kormányon múlik, akkor tovább növekszik majd, mert véletlenül sem szeretnénk azt állítani, hogy akár a munkahelyteremtés, akár a bérek ügyében elértük a kívánt szintet, még további lépésekre van szükség.

Szóval, engedje meg, hogy azt mondjam, a hétvégi megnyilvánulásuk  és az a helyzet, hogy a mostani hőzöngésük is  annak bizonyítéka, hogy az MSZP továbbra sem tud érdemi, valós javaslatot nyújtani azoknak, akik munkával szeretnének előrejutni Magyarországon. (Felzúdulás az MSZP soraiban.) Ne minket hibáztassanak azért, mert a baloldal  egyébként nem csak Magyarországon  hátat fordított a saját bázisának, a munkából és fizetésből élőknek! (Kunhalmi Ágnes: Ti árultátok el a saját szavazóitokat, a jobboldali munkásokat, dolgozókat!  Zaj az MSZP, a DK, a Párbeszéd soraiban.)

A gondolattalanságuk tengerében egyetlen, egyetlen konkrét javaslatuk van, az alapjövedelem, ami gyakorlatilag segélyt jelentene munkavégzés nélkül (Felzúdulás az MSZP soraiban.  Közbeszólás az ellenzéki oldalon: Visszamentetek a ’30-as évekbe!), és mi a magunk részéről nem szeretnénk visszafordulni a múltba azért sem, mert sok millió magyar ember munkája van abban (Folyamatos moraj, közbeszólások az MSZP, a DK, a Párbeszéd, az LMP soraiból.  Kunhalmi Ágnes: Fasisztoid kormány!), hogy ez az ország, ennek az országnak a gazdasága már erősebb, mint 2010-ben volt.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Kunhalmi Képviselő Asszony! Már látjuk, hogy a baloldal vezetői pár napja felvettek egy sárga mellényt. Azt gondoljuk, hogy ez kiváló kezdeményezés, legalább messziről látni, legalább messziről látjuk, hogy kik azok, akik az elmúlt években semmit nem tettek a munkából élőkért. Megduplázták a munkanélküliséget, elnézték a reálbérek csökkenését a kormányzásuk alatt, és ráadásul majdnem eladták a fejünk fölül az országot. Ezt nem szeretnénk még egyszer végignézni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   1   1-6   7-10      Ülésnap adatai