Felszólalás adatai

Felszólalások:   55-61   61-67   67-73      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: A képviselő asszony nem fogadta el a választ. Kérdezem, hogy elfogadják-e. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A Ház 117 igen szavazattal, 40 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a választ elfogadta.

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszterhez: „A Duna élővilágát vagy a gazdaságos működtetést áldozzák föl Pakson, vagy mindkettőt?” címmel. Képviselő asszonyé a szó.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt hónapban a Paksi Atomerőmű hűtővízcsatornájának torkolatánál a Duna vizének hőmérséklete a hivatalos mérések szerint megközelítette az engedélyekben szereplő 30 Celsius-fokos határértéket, amelynek túllépése esetén a környezeti károk megelőzése érdekében az erőművet le kellett volna állítani. Joggal merül fel a kérdés, hogy ha az erőmű már a jelenlegi, 2000 megawattnyi erőművi kapacitás mellett is nehezen tudja betartani a környezetvédelmi előírásokat, akkor a tervezett bővítés után, amikor már 4400 megawattnyi kapacitású reaktor hűtéséről kell majd gondoskodni, a frissvizes hűtés hogyan jelent majd megfelelő megoldást, különösen akkor, amikor a klímaváltozás időszakát éljük, és várhatóak a forró és száraz időszakok.Az eset kapcsán az is kiderült, hogy a beruházás úgy kapta meg a környezetvédelmi engedélyt, hogy a szakértők előzetesen azt állították, hogy az aszály és a hőség együttes jelentkezése csak százévenként egyszer fordulhat elő, ami nyilvánvalóan képtelenség, hiszen néhány napra augusztusban is megtapasztaltuk, mint ahogy az elmúlt évtizedben többször is, ez pedig fölveti a környezetvédelmi engedély felülvizsgálatának szükségességét is.

Miközben az Orbán-kormány mindig az ellátásbiztonság érvével próbálja indokolni az értelmetlen paksi bővítést, az LMP évek óta mondja, hogy a meglévő és a tervezett reaktorblokk Duna-vizes hűtése a nyári időszakban ellátási és biztonsági kockázatot jelent. A tervezők jelenleg azzal számolnak, hogy ilyenkor majd visszaterhelik az erőművet: csökkentik a teljesítményét, vagy akár le is állítják, amíg nem lesz több víz a Dunában. Csakhogy az összes gazdasági számítás 95 százalékos kihasználtságra készült, az új blokkoknak, a kötelező karbantartást leszámítva, folyamatosan maximális teljesítménnyel kell üzemelniük, különben soha nem fogják kitermelni az építésükhöz felvett gigaméretű devizahitel törlesztőrészleteit. Éppen ezért a folyó érdekében vagy lemondanak a gazdaságos működésről, vagy pedig az anyagi csőd elkerülése végett föl fogják áldozni a Duna élővilágát.

Ezért azt kérdezem miniszter úrtól, hogy az új blokkokat miért a Duna vizével tervezik hűteni, és hogyan teljesíthető a bővítés megtérülési számításaiban szereplő 95 százalékos kihasználtság, ha a forró, száraz nyarakon rendszeresen vissza kell majd terhelni a blokkokat. Azt kérdezem még a miniszter úrtól, hogy tervezike a környezetvédelmi engedély felülvizsgálatát. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra Süli miniszter úrnak adom meg a lehetőséget. Parancsoljon, miniszter úr!

SÜLI JÁNOS tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönjük a kérdést, hisz először látom aggódni önöket azért, hogy a Paksi Atomerőmű megfelelően tude majd működni. Eddig mindig az volt a kérdés, hogy meg se épüljön, tehát ez már biztató változás.Az idei nyárról megállapíthatjuk, hogy ez egy igen meleg nyár volt, ezzel nincs is semmi baj. Azt is példaként el tudom mondani, hogy amikor az 14. blokk megépült, akkor százéves minimumra terveztük a hűtővizet, és érdekes módon abban az évben bekövetkezett. Tehát amikor a százéves adatokról beszélünk, akkor sose tudjuk, hogy az a száz év milyen valószínűséggel mikor fordul elő, ezért vannak azok a technikai, műszaki korlátok. Figyelembe véve azokat a tapasztalatokat, amiket eddig szereztünk, harmincévi üzemátlagban az 14. blokk, tehát ezeket a tapasztalatokat figyelembe véve…  figyelembe véve a Duna menti erőművet, ami szintén 2000 megawatt kapacitással több mint negyven évig terhelte a Duna hőmérsékletét, figyelembe véve azt, hogy a Tiszai Erőmű négy blokkja egy jóval kisebb kapacitású Tiszát terhelve is megfelelően üzemelt, semmilyen károsítást nem tudott senki eddig kimutatni, csak azt, hogy aggódik.

Egyébként mi is aggódunk, mert ott élünk a térségben, de az aggódáson kívül olyan műszaki megoldásokat, olyan tartalékokat terveztünk be az új blokk rendszerébe, hogy ez a melegedési korlát, ami most elő van írva, ez a 30 fok  és ez a kibocsátástól van 500 méterre , az új blokkon jóval kedvezőbb feltételekkel, jóval kevesebb mennyiségű hűtővízzel kielégíthető, és a szivattyúk is biztonsággal, 2 méterrel mélyebbre lesznek elhelyezve, mint a jelenleg tervezettek.

Tehát egyértelműen ki tudom mondani, hogy azokat a korlátokat, amelyeket a hatóság előír számunkra, és a műszaki megfontolásokban és egyéb elemzésekben szerepelnek, mindenkor be fogjuk tudni tartani az új blokk vonatkozásában is. Tény, hogy az 1-4. blokk vonatkozásában az a szabály, hogy ha nem tudjuk a 30 fokot tartani, akkor nem leállítani kell a blokkot, hanem terheléscsökkentéssel csökkenteni az erőmű teljesítményét, hogy ez a hőfokkorlát tartható legyen.

Egyébként a hűtőtornyos változat, mint ahogy mondtam, vizsgálva volt a projekt során, és az elemzések azt mutatták, hogy a hűtőtornyos változatnál mindig kedvezőbb a frissvizes hűtés. Abban a pár napban, ami előfordulhat, a blokk teljesítménye csökkenhet a hűtővíz magasabb hőmérséklete miatt.

(14.50)

Egyébként a hűtőtornyos változatnál pedig mindig alacsonyabb a blokkok teljesítménye, hiszen egy zárt hűtőrendszerről beszélünk, amelynek a hatásfoka értelemszerűen rosszabb.

Tehát azt kell mondanom, hogy megvizsgálva az összes feltételt, megállapítható, hogy a környezetvédelmi engedélyt nem kell módosítanunk. Megfelelő műszaki tartalékokkal terveztük a blokkot, s ahogy említettem és a múltkor is elmondtam, a Dunának nem a teljes keresztmetszetét melegítjük fel ezzel a hűtővízzel, hanem csak egy sávot, és van egy megfelelő tartalék. Kezdetben is 4 ezer megawattra volt a telephely méretezve, 4 ezer megawatt teljesítmény hő elvitelére alkalmas a Duna. Ez most is így van, és még plusz műszaki intézkedésekkel, utóhűtők beépítésével, más torkolati mű kialakításával meg fogjuk oldani, hogy hőmérsékletkorlátba az új blokkon sohasem fogunk keveredni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Kérdezem képviselő asszonyt, hogy elfogadjae a miniszter úr válaszát.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen. Miniszter úr, abban ne reménykedjen, hogy egy tapodtnyit is közeledünk ahhoz, hogy a paksi bővítésre szükség van. Ön ezt biztosan nem fogja se tőlem, sem az LMP-től hallani. Egy biztos: a környezetvédelmi engedélyt úgy adták meg, hogy a szakértők azt mondták, az aszály és a hőség százévente legfeljebb egyszer fordulhat elő. Ez most a nyáron legalább két napon keresztül előfordult. Miniszter úr, érdemes lenne egy picikét többet foglalkozni a klímaváltozás hatásaival. Nagyon remélem, hogy ön holnap, amikor elkezdődik a nemzeti éghajlatváltozási stratégia vitája, meg fogja hallgatni Áder János köztársasági elnök urat is. Én már ajánlgattam azt, hogy a kormány leckét vehetne Áder köztársasági elnök úrtól, hogy a klímaváltozás milyen komoly problémákat fog okozni. Ön nem jelentheti ki azt, hogy az elkövetkezendő években nagyon gyakran nem fog előállni az a helyzet, ami most a nyáron augusztusban előfordult.

Még egyszer kérem a környezetvédelmi engedély felülvizsgálatát. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Képviselő asszony nem fogadta el a választ. Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A Ház a választ 117 igen szavazattal, 25 nem ellenében, 16 tartózkodás mellett elfogadta.

Szabó Timea, a Párbeszéd képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszterhez: „Hogyan lehetséges, hogy a Nagy és Trócsányi Ügyvédi iroda tevékenysége nem összeférhetetlen az Ön miniszteri megbizatásával a Miniszterelnökséggel kötött szerződés alapján?” címmel. Képviselő asszonyé a szó.

Felszólalások:   55-61   61-67   67-73      Ülésnap adatai