Felszólalás adatai

Felszólalások:   9-18   19-22   23-26      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: A Jobbik frakciója részéről Sneider Tamás képviselő úr kért szót: „Mennyit ér egy ledolgozott élet?” Parancsoljon, képviselő úr! Sneider Tamás képviselő úr következik.

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az idősek világnapja alkalmából sok szeretettel köszöntöm szüleim és nagyszüleim korosztályát. Azokat a generációkat, amelynek tagjai voltak azok, akik két kézzel felépítették hazánkat. Ma ők már nyugdíjasok, akik ledolgozott éveik után méltán várják el, hogy megfelelő anyagi körülmények között nyugodt, békés életet élhessenek.Ez a jogos elvárás azonban sokszor elmarad a valóságtól. A nyugdíjas-társadalom egyharmada létminimum alatt él, és közel fele szegénynek tekinthető. Egy ilyen helyzetben egy gondoskodó állam számtalan intézkedést tesz az idősek életének javításáért, de sajnos Magyarország ebből a szempontból 2008 óta semmiképp sem nevezhető gondoskodó államnak.

Ekkor kezdődött az idősek és a nyugdíjasok helyzetének romlása. Mint ismert, a Szocialista Párt alatt a 13. havi nyugdíj elvételével, a nyugdíjkorhatár emelésével kezdődött ez a történet. Mindez folytatódott a jelenlegi kormány alatt, a 3000 milliárd forintos magán-nyugdíjbiztosítási vagyon elvételével, a szolgálati és korkedvezményes nyugdíj megszüntetésével. Lehetne sorolni azokat az intézkedéseket, amelyek kedvezőtlenül érintették a mai időseket, a nyugdíjas-társadalmat. Ugyanis a nyugdíjak vásárlóértéke egyre inkább csökken, és egyáltalán nem tud lépést tartani a bérek növekedésével.

Közismert, hogy ma Magyarországon az általános inflációhoz kötött nyugdíjemelés létezik. A nyugdíjak folyamatos értékvesztése azért zajlik, mert eleve a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számított infláció kellene hogy alapja legyen a nyugdíjemelésnek. Ezért rengetegen részesülnek olyan megalázóan alacsony nyugellátásban, ami az alapvető megélhetést sem teszi lehetővé.

Mindeközben a szakadék egyre nő, az emelések mértékét csak a luxusnyugdíjban részesülők érezhetik meg. 3 százalékos emelés egy 60 ezer forintos nyugdíj esetében 1800 forintot jelent, egy 1 milliós juttatás esetében 30 ezer forintot.

A Jobbik ezért elengedhetetlennek tartja a kis és közepes nyugdíjban részesülők kedvező, differenciált nyugdíjemelését. Ezzel rövid távon el kell érni, hogy a legkisebb öregségi nyugdíj ne lehessen 50 ezer forintnál kevesebb. Határozott véleményünk szerint a bérektől való leszakadás megszüntetése hosszabb távon a magyar indexálással érhető el. Ennek lényege, hogy a nyugdíjemelés mértékét egyrészt a nyugdíjasok által fogyasztott termékek árnövekedése, másrészt a reálbérek együttesen határoznák meg.

Tisztelt Ház! A Jobbik régi követelése, hogy a tisztességesen felnevelt, taníttatott gyermekek után nyugdíj-kiegészítés járjon. Ez egy fontos igazságtalanságot orvosolna, a megbecsülést jelentené azok számára, akik vállalják a gyermeknevelés nehézségeit. Ezen felül a társadalmi szemléletváltozásnak is fontos eleme lenne.

Tisztelt Ház! Vannak munkakörök, amelyek annyira megterhelőek, hogy azok sem tudják elvégezni már közel 60 évesen, akik mindezt el szeretnék végezni. Kilátástalan helyzetbe kerül rengeteg olyan magyar munkavállaló, aki 55-60 éves korában veszíti el a munkahelyét. A Jobbik ezért tartja fontosnak, hogy a férfiak számára is legyen lehetőség nyugdíjba vonulni 40 év munka után. A család egységét is erősítené, ha a férfiak 40 ledolgozott év után feleségükkel együtt élvezhetnék a nyugdíjat, és többet foglalkozhatnának unokáikkal.

Végezetül az időseknek biztonságra van szükségük. A jelzőrendszeres segítségnyújtást modernizálni kell. Elérhetővé kell válnia mindenki számára. Elengedhetetlen az ápolási díj emelése és a szociális szférában dolgozók bérének emelése. Az idősotthonba költözőknek méltó elhelyezésre van szükségük. Azonnal el kell indítani egy idősotthon-építési és -bővítési programot, hiszen jelenleg is több mint 28 ezren várnak arra, hogy bentlakásos idősellátásban részesülhessenek.

Jelenleg a kormányzat az uniós átlagnál jóval alacsonyabb összegeket költ a nyugdíjakra.

(13.40)

Míg az uniós átlag a GDP 11 százalékát teszi ki, Magyarországon ez már csak 9 százalék, és jövőre mindössze 8,5 százalék lesz. Van tehát elmaradása a magyar államnak, amit minél hamarabb pótolni kell. Az idősek világnapja alkalmából erre hívjuk fel a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Ismét Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon, öné a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, a szülők, édesanyák és édesapák tisztelete elsősorban itt a parlamentben az ön szájából kicsit furcsán hangzik. De ettől függetlenül nekünk, mindnyájunknak meg kell becsülnünk azokat az embereket valóban, akik a vállukon vitték az ország terheit éveken, évtizedeken keresztül, egy háború után újjáépítették azt; nemcsak szavakban, de tettekben is meg kell hogy nyilvánuljon. De szavakban is jobb, ha őszinte szavakban nyilvánul meg, nem válik ketté a gyakorlat és a szavak itt a parlamentben. Emlékeztetnék arra, hogy önnek is volt egy őszinteségrohama Szekszárdon korábban, amit egy hangfelvétel tudott bizonyítani. Ezen ön is kifejti, hogy kedves, aranyos gyereknek kell itt a parlamentben a jobbikos képviselőknek látszaniuk. Ön is szívesebben lenne radikális, mint a Betyársereg, de amit a Betyársereg megtehet, azt ön itt sajnos a parlamentben nem teheti meg. Amikor ön itt mindig feláll és megpróbál  a saját szavait idézem  kedves, aranyos gyereknek látszani mind politikusként, mind emberként, akkor mindig visszaemlékezhetünk arra, hogy ön ezt egyfajta felvett póznak tartja, egyfajta politikai haszonlesésnek, szavazatszerzési lehetőségnek tartja (Dr. Vadai Ágnes: Úristen! Úristen!), mert erről beszélt itt évekkel ezelőtt Szekszárdon is, hogy ez a Jobbik stílusváltásának egy fontos eleme.

De amikor itt a parlamentben esetleg döntésekkel, szavazatokkal is ki lehetne állni az idősek mellett, önök ezt egyszer sem tették meg. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Nem igaz!) Nem tették meg akkor, amikor a „Nők 40” bevezetésénél igennel szavazhattak volna erre a felvetésre. Nem szavazták meg, az egész Jobbik nem szavazta meg, és láthatóan a lelkiismeretüket ez még mindig furdalja, nyolc évvel a rossz döntésük után. (Z. Kárpát Dániel: Magadat pszichologizáld, ne minket, légy szíves!)

Amikor a nyugdíjasok számára is előnyös áfacsökkentéseket meg kellett volna szavazni a parlamentben, hogy mégiscsak az alapvető élelmiszerek áfája csökkenjen, önök ezt nem szavazták meg. (Z. Kárpát Dániel: Miért ne szavaztuk volna meg?) Amikor költségvetési forrást kellett volna, mondjuk, az „Egészséges Budapest” programra megszavazni, hogy Budapesten és Pest megyében épüljenek új, korszerűbb kórházak, újítsuk fel a régieket, ami az itt élő idősek számára nagyon fontos kérdés lett volna, önök ezt itt a parlamentben nem szavazták meg, ezeket a kormányzati javaslatokat nem támogatták, és még sorolhatnám. (Mirkóczki Ádám: Csak azért nincs nyugdíjemelés, mert mi nem szavaztuk meg?)

Ön a Magyar Szocialista Párt nyugdíjemelési javaslatát, úgy látom, nagyon magáévá tette. Még Korózs Lajos képviselőtársunk sem emlegette fel, bár most már nincs itt, hogy nekik volt korábban a nyugdíjemelési számítás módosítására javaslatuk, amelyet a Jobbik magáévá tett. Az MSZP ugyan már nem hozta elő, de a Jobbik előhozta ezt a szocialista javaslatot. Kicsit XV. kerületi déjà vu érzése van az embernek ilyenkor.

Nos tehát, önöknek ez a javaslata, pontosabban ez a szocialista javaslat, amit most a Jobbik kér számon a kormányon, a magyar nyugdíjasok zsebéből 2011 és 2016 között átlagosan havonta 4090 forintot húzott volna ki, azaz éves szinten 49 080 forinttal rövidítette volna meg a nyugdíjasokat ez a javaslat. A szocialisták, úgy látszik, már elvetették, önök felmelegítették. Lehet, hogy még lesznek ilyen csereszabatos árucikkek a Jobbik és a baloldal között, mint ahogy erre a kampányban is láttunk nem egy példát.

Azt fontosnak tartom a mai napon az Idősek Tanácsa ülése után, amiről ma már itt beszéltünk is, hogy az idei évben is teljesít úgy a magyar gazdaság a kormány jó gazdaságpolitikájának is következtében és a magyar emberek szorgalmának következtében, hogy nyugdíjprémiumot tudunk fizetni. Tudják, amikor elfogadta az Országgyűlés azokat a javaslatokat, amelyek a gazdaságot élénkítették, és amelyek következményeként most nyugdíjprémiumot tudunk fizetni az idős embereknek, akkor önök azt mondták ezekre a javaslatokra, hogy egyenként és összességében sem támogatják őket, mert fél év múlva össze fog omlani tőlük a magyar gazdaság.

Nemhogy nem omlott össze, nemhogy szinten maradt, nemhogy bővült, hanem olyan mértékben bővült, hogy még nyugdíjprémiumra is sok-sok tíz milliárd forintnyi többletet tudtunk betenni az idei évi költségvetésbe is, és ezt az év végén a nyugdíjasoknak oda is fogjuk tudni adni.

Ha önökön múlt volna, nemcsak „Nők 40” nem lenne, nemcsak rezsicsökkentés nem lenne, nemcsak Erzsébet-program nem lenne, hanem bizony a nyugdíjprémium fedezete sem lenne ott, hanem lehet, hogy önök is a londoni befektetők és az IMF-tanácsadók javaslatait keresgélnék, hogy hol mit szorítsanak meg a nyugdíjasok számára is fájó módon.

Ahogy említettem már korábban, a Fidesz-KDNP-kormány döntései értelmében Erzsébet-utalványt is kaphattak már három ízben a magyar nyugdíjasok, ami az általunk őszintén is érzett tiszteletnek egy konkrét megnyilvánulása volt. Ugyanígy a nyugdíjprémium tavalyi 24 milliárd forintos összege, ami idén több tíz milliárd forint lesz, szintén a nyugdíj-kiegészítés és még sorolhatóan a többi intézkedést a nyugdíjemeléssel együtt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.  Dr. Lukács László György: Szégyelld magad! Szomorú!)

Felszólalások:   9-18   19-22   23-26      Ülésnap adatai