Készült: 2020.06.03.10:02:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

12. ülésnap (2018.06.26.),  9-12. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 11:04


Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Keresztes László Lóránt képviselő úr, LMP-képviselőcsoport: „Eladósodó városok, összeomló közszolgáltatások” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném külön köszönteni a korai órán jelen lévő államtitkárokat. Bízom benne, hogy azért vannak jelen ilyen nagy számban, hogy érdemi választ adjanak a felvetéseinkre. (Dr. Rétvári Bence: Mindig azért vagyunk itt!) Mielőtt még belekezdenék a napirend előtti felszólalásomba, muszáj reagálnom Rétvári államtitkár úr iménti felszólalására, itt az elvándorlás kapcsán nagyon súlyos kijelentéseket tett. Azt tapasztalhatjuk már, hogy amikor azzal szembesíti az ellenzék a kormányt, hogy milyen súlyos tragédiát jelent a nemzet számára a mostani elvándorlás jelenlegi szintje, akkor a tipikus válasz az, hogy minden rendben van, hiszen működik a közös európai munkaerőpiac, vagy statisztikai adatokkal dobálóznak, hogy vannak országok, ahol még nagyobb az elvándorlás. Egészen elképesztőnek tartom, hogy tulajdonképpen úgy érzi a kormány, hogy minden rendben van, nem kell semmit tenni.

Én magam pécsi vagyok  ennyi példát engedjenek még meg -, Pécsről tíz év alatt 13 ezren mentek el kényszerűségből. Engem nem nyugtat meg, hogy esetleg van olyan uniós város, ahol nagyobb volt a népességveszteség. A mi meggyőződésünk szerint ez a nemzetünk jelenlegi legnagyobb tragédiája, és a legfontosabb feladat, hogy ezzel szembenézzünk. Sajnálattal látom és tapasztalom azt, hogy a magát nemzetinek mondó kormány ezzel a kérdéssel nem kíván érdemben foglalkozni.

Áttérve a mai napirend előtti felszólalásomra, itt is olyan rendszerproblémákkal szeretnék foglalkozni, aminek megoldásával nem néztek szembe sem a jelenlegi, sem az azt megelőző kormányzatok. Ezek olyan kérdések, amelyek megoldása nem tűr halasztást, tehát konkrétan a körmünkre égnek ezek a problémák. Miről is beszélek? Egyrészt a városok ismételt eladósodásáról. Sokat beszéltek önök arról, hogy megtörtént az állami adósságátvállalás, de arról már nem nagyon szólnak, hogy ezek a városok ismételten eladósodnak, pontosan azért, mert a feladatok ellátásához szükséges források nem állnak rendelkezésre.

Nagyon fontos probléma, hogy a legfontosabb közszolgáltatások ellátása is lassan veszélybe kerül, tehát évtizedes távlatban ezeknek a közszolgáltatásoknak a nyújtása  gondolok itt a közösségi közlekedésre, főleg a vidéki térségekben, illetve a víziközmű-szolgáltatásra  akár el is lehetetlenül.

Nézzük csak, miről beszélek! Sok vidéki városban a városok maguk szervezik a közösségi közlekedést saját szolgáltató céggel, ez teljesen rendben is van. Mi úgy gondoljuk, hogy a közösségi közlekedés egy olyan fontos közszolgáltatás, aminek a nyújtásában, szervezésében részt kell vennie a helyi önkormányzatnak, részt kell venniük a helyi közösségeknek. Ugyanakkor megoldatlan ezeknek a településeknek a feladatellátáshoz szükséges finanszírozása, a forrásokhoz való hozzájutás  veszteségkompenzáció, árkiegészítés, mondjuk így, az ehhez való hozzájutás  teljesen bizonytalan. Ennélfogva folyamatosan és érezhetően csökken a közösségi közlekedés színvonala vidéki városokban, már-már felmerült, hogy ezeknek az önkormányzatoknak elveszik a cégét, államosítják ezeket az önkormányzati cégeket. Nyilván ezzel nem értenénk egyet, ez egy rendkívül súlyos döntés lenne, de a legkomolyabb probléma az, hogy folyamatosan romlik a közszolgáltatás minősége, és ez súlyos társadalmi, gazdasági és egyébként környezetvédelmi problémákat is okoz ezekben a városokban, sok százezer, vagy akár több millió embert érintve vidéki térségekben.

Egy másik ilyen ketyegő bomba, rendszerprobléma a vízi közművek ellátásával, karbantartásával kapcsolatos forráshiány. Több kérdést föltettem még annak idején pécsi önkormányzati képviselőként, semmiféle érdemi választ, ötletet, elképzelést nem tudott a kormány körvonalazni annak kapcsán, hogy a szakma szerint 15 éves távlatban a több ezer milliárd forintos hiányt milyen módon kívánják kompenzálni. Talán tudják azt önök is, hogy a víziközmű-szolgáltatás esetében az ellátásért felelősnek éves frissítéssel egy 15 éves gördülő fejlesztési tervet kell kidolgoznia, ebben kell megjeleníteni a legfontosabb karbantartási, pótlási igényeket, és itt kell feltüntetni azt, hogy milyen forrásokra van szükség ezeknek a feladatoknak az ellátásához. Ha ezeknek az összesítését megnézzük  a szakmából lehet hallani ezek összesítése kapcsán jelzéseket -, akkor olyan információk birtokába jutunk, hogy több ezer milliárd forint hiányzik 15 éves távlatban, hogy a legfontosabb közszolgáltatás működjön. Az olyan problémákat is jelent, hogy ha nem tudják ezek a települések  illetve ez nemcsak az önkormányzatokra érvényes, hanem az állami szolgáltatókra is  ezeket a megfelelő megelőző karbantartásokat elvégezni, akkor a későbbi időpontokban a már szükséges kényszerű pótlási munkák ellátása sokkal több forrás bevonását igényli.

Nagyon bízom benne, hogy az itt jelen lévő államtitkárok közül valaki tud egy érdemi választ adni erre a problémára, hogy mit tervez a kormány megoldani, ugyanis szomorúan látom, hogy ezeknek a kérdéseknek a megoldására, legalábbis az időarányos megoldására vagy annak a megkezdésére nem találunk forrásokat a benyújtott költségvetésben. Tehát attól tartok, hogy továbbra is úgy gondolja a kormány, hogy elég a fejüket a homokba dugni, és majd a városok valamilyen módon kezelik ezt a kérdést.

De rossz hírem van, annak ellenére, hogy a vidéki városok kormánypárti polgármesterei nem mernek önöknek kérdéseket feltenni, nem mernek ezekről a kérdésekről beszélni, ezek a kérdések vannak, és ha nem nézünk velük szembe, akkor többéves távlatban vagy középtávon ezek a közszolgáltatások össze fognak omlani. Előre is köszönöm szépen az érdemi válaszokat. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mielőtt megadnám a válaszadás lehetőségét Pogácsás államtitkár úrnak, tájékoztatnom kell képviselő urat, hogy a napirendtől ne térjen el. Ugyanis nem az a gond, hogy nem kapna autentikus választ államtitkár úrtól, akihez szólt a beszéde első része, de nincs lehetősége államtitkár úrnak megszólalni. Tehát egy legközelebbi napirend előttiben legyen kedves majd államtitkár úrhoz ebben az ügyben fordulni, és akkor nyilván érdemi választ fog kapni. Kezdő képviselőként tájékoztatnom kell, hogy maradjunk a napirend előtti címénél. Köszönöm.Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Pogácsás Tibor államtitkár úr kíván válaszolni.

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is hadd tájékoztassam arról, hogy mind a megyei jogú városok polgármesterei, mind bármely más település polgármestere kérésével, véleményével, az önkormányzati rendszert érintő meglátásaival meg tudja találni azokat a csatornákat, amelyeken a véleményét, illetve a javaslatait eljuttatja a kormányhoz. Működik az önkormányzatok nemzeti érdekegyeztető tanácsa, amelyben minden önkormányzati érdekszövetség jelen van, a tagja, és ez évente több alkalommal is összeül, ahol a kormány képviselőivel, adott esetben akár egy-egy szakpolitika vagy szakma képviselőivel közös tanácskozást folytatnak az önkormányzati érdekképviseletek, és itt elmondják, elmondhatják mindazokat az észrevételeket, amelyeket megfogalmaznak. Az ön felszólalása, illetve napirend előtti gondolatai az önkormányzatok eladósodásáról szólnak. Fel kell önt világosítanom, hogy az önkormányzatok a jelenlegi önkormányzati finanszírozási rendszerben nem adósodnak el. Való igaz, hogy 2010 előtt az önkormányzatok a rendkívül nagy mértékű működésitámogatás-elvonástól, illetve a fedezetlen feladatátadás következtében eladósodtak, az Állami Számvevőszék 2008-ban állapította meg, hogy mintegy 1700-1800 milliárd forintnyi finanszírozási hiány jelentkezik az önkormányzatoknál az azt megelőző évek feladatátcsoportosítása miatt. Való igaz, hogy az önkormányzatok ennek a hiánynak egy részét vagyonfelélésből, más részét hitelek felvételéből, sok esetben működési hitel felvételéből pótolták, azonban 2010 után az önkormányzatoktól ezt az adósságállományt a kormányzat átvállalta teljes egészében, függetlenül attól, hogy az önkormányzatok milyen típusú hitelt vettek fel.

(8.30)

Ezt követően az önkormányzati finanszírozást is átalakította a kormány. A feladatalapú finanszírozás pedig biztosítja azt, hogy az állam által az önkormányzatokra bízott feladatokat, illetve az önkormányzatok a saját feladataikat nullszaldós költségvetéssel képesek elvégezni. Az újraeladósodást egyébként az is gátolná, ha ilyen igény lenne. Hozzáteszem, a hitelfelvétel önmagában nem bűn, és esetenként élnek is az önkormányzatok a hitelfelvétellel, hiszen fejlesztésekhez szükség lehet a hitelfelvételre, ezeket azonban minden esetben kormányzati engedélyhez kötve vizsgáljuk azt, hogy a hitel-visszafizetés garanciái megvannak-e. Az el nem adósodott önkormányzatok, 1172 ilyen önkormányzat volt, többnyire kis önkormányzatok, miután kimaradtak az adósságkonszolidációból, és nyilvánvalóan fejlesztési forrásoktól estek el, így fejlesztési támogatásban részesültek, 45 milliárd forint értékben.

A közösségi közlekedéssel kapcsolatban tájékoztatom tisztelt képviselő urat, hogy a közösségi közlekedéssel és egyáltalán a működési problémákkal kapcsolatban az önkormányzatoknak lehetőségük van forrás pályázására. Hozzátartozik, hogy a nagyon sok vidéki városból összesen öt olyan megyei jogú város van, amely saját közlekedési vállalattal látja el ezt a szolgáltatást.

Az az általánosítás messze nem igaz, hogy ezek lepusztuló vagy rosszul működő közösségi közlekedések, akár Miskolc, akár Kaposvár, akár Debrecen, akár Szeged esetében nézzük, az önkormányzatok nagyon jó színvonalon tartják fenn a közösségi közlekedést. Jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, korszerű járműállománnyal működnek, és például az európai uniós, illetve a magyarországi társfinanszírozású pályázatokkal akár a korszerű villamosközlekedés felújításával is előre tudtak lépni. Valamint például Kaposvár esetében teljes egészében ki tudták cserélni az autóbuszparkot, és vadonatúj buszparkkal működnek. Tehát nem igaz az, hogy a közösségi közlekedést maguk működtető városok akár működési problémával küszködnének, akár pedig a közösségi közlekedés, amit ők nyújtanak, gyenge színvonalú lenne, sőt folyamatosan tudják javítani ennek minőségét.

A vízi közművek esetében a vízi közművek szolgáltatásának, működtetésének egyik legfontosabb célja az volt Magyarországon, hogy reális és az állampolgárok által kifizethető közműdíjak jöjjenek létre, és minden olyan vadhajtást lenyesünk a víziközmű-üzemeltetésből, ami extraprofitot eredményez és kiviszi az országból ezt a profitot. Ezt sikeresen megoldottuk, és biztosítani is fogjuk azt, hogy az önkormányzatok tovább tudják működtetni ezt az ágazatot is. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai