Készült: 2020.06.04.03:39:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

12. ülésnap (2018.06.26.),  29-54. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:11:20


Felszólalások:   25-28   29-54   55-96      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az in-formációs önrendelkezési jogról és az infor-mációszabadságról szóló 2011. évi CXII. tör-vénynek az Európai Unió adatvédelmi re-formjával összefüggő módosításáról, vala-mint más kapcsolódó törvények módosítá-sáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárá-sig. A kormány-előterjesztés T/623. számon a par-lamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Völner Pál úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, parancsoljon!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Bizottság 2012 januárjában terjesztette elő a jelenleg is alkalmazandó adatvédelmi előírások reformját célzó javaslatcsomagját, amelynek szükségességét a gyors technológiai fejlődéssel, valamint a globalizáció által előidézett új kihívásokkal indokolta. Mint az önök előtt is ismert, ennek eredményeként két uniós aktus elfogadásáról döntöttek az uniós társjogalkotók, egyrészt egy általános adatvédelmi rendelet, másrészt pedig egy bűnüldözési célú irányelv elfogadásáról.Tisztelt Ház! Fontos kiemelni a törvényjavaslat kapcsán, hogy Magyarország a személyes adatok védelmére már a rendszerváltástól kiemelt hangsúlyt fordított. A személyes adatok védelmének európai összehasonlításban is magas szintjét biztosította a korábbi alkotmány, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, illetve az ezek nyomán kialakult alkotmánybírósági gyakorlat.

A személyes adatok védelmének magas szintű vé-delmét az Alaptörvény és az információs önren-delkezési jogról és információszabadságról szóló tör-vény nemcsak fenntartotta, hanem a személyes ada-tok védelméhez fűződő jog érvényesülésének elle-nőrzésére és elősegítésére létrehozta autonóm állam-igazgatási szervként a Nemzeti Adatvédelmi és In-formációszabadság Hatóságot is. A hatályos magyar-országi jogszabályi környezet alapján megállapítható, hogy a személyes adatok védelmének hazánkban biztosított szintje az Európai Unió tagállamai között az egyik legmagasabbnak tekinthető. Erre figyelem-mel Magyarország Kormánya a tárgybeli uniós jog-alkotási aktusok tárgyalása során következetesen képviselte azon álláspontját, hogy az uniós össze-hasonlításban is igen magas szintű védelmet nyújtó magyar adatvédelmi szabályozásra tekintettel az új európai uniós adatvédelmi szabályozás ne rendeleti, hanem irányelvi jogforrásban kerüljön megalkotásra. Azonban az uniós intézmények és a tagállamok többsége arra törekedett, hogy az Európai Unió terü-letén egységes, közvetlenül alkalmazandó jogsza-bályösszesség kerüljön kidolgozásra.

E törekvést megalapozó meggyőződés szerint a rendeleti szabályozással el lehet kerülni, hogy egyes multinacionális nagyvállalatok a tagállamok eltérő adatvédelmi rezsimjeit kijátszva a számukra legked-vezőbb szabályokat biztosító országokban folytassák adatkezelési tevékenységüket.

A rendelettel párhuzamosan csak igen szűk kör-ben a bűnüldözési célú adatkezelésekre vonatkozóan alkotott az Európai Unió  Magyarország Kormánya által is preferált módon  irányelvi szabályozást. A rendelet 2018. május 25e óta az Európai Unió tagállamaiban kötelezően alkalmazandóvá vált, és szintén május óta az irányelv is jogharmonizációra kötelezi az uniós tagállamokat. A törvényjavaslat, amelynek tárgyalását a mai napon kezdi meg a tisztelt Ház, ennek megfelelően egyrészt a rendelet végre-hajtásához szükséges, másrészt az irányelv átül-tetéséhez szükséges rendelkezéseket alkotná meg az információs önrendelkezési jogról és információ-szabadságról szóló törvény módosításával.

Tisztelt Ház! Mint az önök előtt is ismeretes, az Országgyűlés június 20-án fogadta el igen nagy többséggel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény joghar-monizációs célú módosításáról szóló T/335. számú törvényjavaslatot, amely jelenleg kihirdetés előtt áll. A törvényjavaslat csak a rendelet megfelelő vég-rehajtásához nélkülözhetetlenül szükséges rendel-kezéseket állapítaná meg, ekként tehát a szóban forgó törvény-javaslatban csak a személyes adatok védelme felett őrködő hatóság, azaz a Nemzeti Adatvédelmi és Infor-mációszabadság Hatóság kijelölésére és annak jog-gyakorlatát orientáló szabály megalkotására került sor.

Az előttünk fekvő T/623. számú törvényjavaslat ehhez képest jóval nagyobb terjedelemben, mintegy 46, az információs önrendelkezési jogról és infor-mációszabadságról szóló törvényt módosító szakasz-ban tesz eleget Magyarország uniós aktusokból fakadó végrehajtási és átültetési kötelezettségének.

Tisztelt Ház! A rendelet végrehajtása kapcsán már jeleztem, hogy tekintettel arra, hogy a rendelet teljes jogegységesítésre törekszik, így a hatálya alá tartozó jogterületeken horizontálisan, azaz minden személyes adat kezelésére irányuló vagy azt is magában foglaló jogviszony tekintetében általánosan alkalmazandó előírások közvetlenül hatályosulnak, és válnak alkalmazandóvá a magyar jogban. E tekintetben tehát a magyar jogalkotónak elsősorban deregulációs kötelezettsége keletkezett.

(9.20)

Emellett a rendelet előírásainak érvényesülése, végrehajtása érdekében a magyar jogalkotót pozitív jogalkotási kötelezettség is terheli. A rendelet tekintetében ezen kötelezettség elsősorban az anyagi jogi szabályokhoz kapcsolódó, megfelelő intézményi és eljárásjogi keretek biztosítását jelenti, így különösen a személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesülésének biztosítására létrehozandó szerv, az adatvédelmi felügyelő hatóság kijelölését, működése feltételeinek és eljárásrendjének biztosítását. Bár a jelenleg kihirdetés előtt álló T/335. számú törvényjavaslattal már a tisztelt Ház is kijelölni rendelte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot adatvédelmi felügyelő hatóságként, további kiegészítő, annak eljárását, működését szabályozó normák elfogadására is szükség van, amelyeket szintén e törvényjavaslat tartalmaz.

Az irányelvi szabályozás kapcsán elmondható, hogy a rendelettel szemben  amely, mint mondtam, a rendeleti formájából kifolyólag leginkább deregulációt igényel  az irányelv átültetése pozitív jogalkotást feltételez. A magyar jogalkotó feladata egyrészt, hogy a rendelet érvényesülését ne gátolja, annak végrehajtását tevékenyen elősegítse, azaz a tagállami jogrendszer ne tartalmazzon azzal ellentétes normákat, másrészt az is, hogy az irányelv hatálya alá tartozó jogviszonyokban megalkossa az irányelvből fakadó kötelezettségeknek megfelelő törvényi rendelkezéseket.

Figyelemmel arra, hogy a hatályos magyar jogrendszer az általánosan, horizontálisan alkalmazandó adatvédelmi rendelkezéseket jelenleg is hagyományosan egy normában, az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvényben tartalmazza, ezt a megoldást a jogrendszeri hagyományokra és a normatakarékosságra is tekintettel érdemes és indokolt is fenntartani. Ennek megfelelően a jogalkotó az irányelv rendelkezéseivel kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettséget, valamint a rendelet végrehajtását a törvényjavaslat az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény rendelkezéseinek szükségszerű módosításával kívánja teljesíteni.

Tisztelt Országgyűlés! A jelen törvényjavaslat alapján az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény tárgyi hatálya lényegében a következők szerint alakulna át. Elsőként elmondható, hogy a törvény kódexjellege, azaz azon tulajdonsága, hogy az általánosan, horizontálisan alkalmazandó adatvédelmi rendelkezéseket e törvény tartalmazza, a továbbiakban csak a bűnüldözési, a nemzetbiztonsági és a honvédelmi célú adatkezelések esetében maradna fenn. Ennek oka az, hogy a bűnüldözési célú adatkezelésekre vonatkozóan  ahogyan az már korábban kifejtésre került  csak irányelvi szintű szabályokat alkotott az Európai Unió, azokat teljes körben, általánosságában is a magyar jogalkotónak kell szabályoznia.

A nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi célú adatkezelések pedig, tekintettel arra, hogy sem az irányelv, sem a rendelet hatálya alá nem tartoznak  ahogyan ezt a célt a kormány az aktusok tárgyalásakor több tagállammal együtt következetesen képviselte -, továbbra is hazai szabályozást igényelnek, így e három adatkezelés tekintetében az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény kódexjelleggel fogja szabályozni az adatkezelési jogviszonyokat.

Másodsorban elmondható, hogy azon adatkezelések tekintetében, amelyek a rendelet hatálya alá tartoznak, az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény meghatározná azon rendelkezéseket, amelyeket a rendelet végrehajtása érdekében a rendelet kiegészítéseként kellene alkalmazni. Ezen jogviszonyokban tehát a rendelet és az említett törvény együttesen lesznek alkalmazandóak, ugyanakkor megjegyzendő az is, hogy a jogszabály e körben is csak a rendelet által megengedett mozgástérben szabályozhat, amelyet a törvényjavaslat tiszteletben is tart.

Tisztelt Ház! Összegezve tehát: a törvényjavaslat túlnyomórészt az irányelv átültetését végzi el, valamint kijelöli a honvédelmi és a nemzetbiztonsági célú adatkezelésekre vonatkozó szabályokat. Ezen túl a törvényjavaslat megalkotná azon szabályokat is, amelyek a rendelet végrehajtásához szükségesek, így különösen a rendelet folytán a nemzeti hatóságokhoz delegált feladatok tekintetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárását, annak törvényes és jogszerű működését garantálná.

A rendelet végrehajtására megalkotandó rendelkezések körében kiemelendő, hogy a rendelet 55. cikk (3) bekezdése rögzíti, hogy a tagállami felügyeleti hatóságok hatásköre nem terjedhet ki a bíróságok által igazságügyi feladataik ellátása során végzett adatkezelési műveletek felügyeletére. A rendelet preambulum bekezdése ezzel összefüggésben azt rögzíti, hogy annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatási feladatok ellátása során, beleértve a döntéshozatalt is, biztosítva legyen a bírói kar függetlensége, a felügyeleti hatóságok hatásköre nem terjedhet ki a személyes adatok olyan kezelésére, amelyet a bíróságok igazságszolgáltatási feladatkörükben eljárva végeznek.

Lehetővé kell tenni tehát, hogy az ilyen adatkezelési műveletek felügyeletével a tagállamok igazságügyi rendszerén belül olyan szakosodott szerveket bízzanak meg, amelyek biztosítják az ezen rendeletben foglalt szabályoknak való megfelelést, ezzel növelve a bírói kar tudatosságát a kötelezettségeik tekintetében, kezelve az említett adatkezelési tevékenységgel kapcsolatos panaszokat is. A törvényjavaslat ezért a rendelettel összhangban az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény önálló fejezeteként bevezetné az adatvédelmi kifogás intézményét. Az adatvédelmi kifogást az alapügyben eljáró bíróságnál írásban lehetne előterjeszteni, amely kifogás alapján a bíróság azt vizsgálná meg, hogy az eljáró bíró, ülnök vagy igazságügyi alkalmazott az adatkezelési tevékenysége során a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi és uniós jogi előírásoknak megfelelően járte el.

E szabályozási modell kapcsán kiemelendő, hogy azt az Igazságügyi Minisztérium a Kúriával, az Országos Bírósági Hivatallal szoros együttműködésben alakította ki, így a tervezet élvezi az igazságszolgáltatási hatalmi ág támogatását is. Itt jegyezném meg, hogy a törvényjavaslat egészéről ugyancsak elmondható, hogy azt igen széles körű egyeztetés előzte meg. Az Igazságügyi Minisztérium 2017 őszén társadalmi egyeztetésre bocsátotta az előttünk fekvő törvényjavaslat tervezetét, annak tartalmát pedig a szakmai szervezetekkel és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal szoros együttműködésben alakította ki.

Végezetül kiemelendő, hogy a kihirdetés előtt álló T/335. számú törvényjavaslat akként módosítaná az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvényt, hogy kimondaná, a hatóság a rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott előírások első alkalommal történő megsértése esetén a hatóság a jogsértés orvoslása iránt az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban elsősorban az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.

Hangsúlyozandó, hogy T/335. számú törvényjavaslatban foglalt, a hatóság bírságolását orientáló szabályt a jelen törvényjavaslat érintetlenül hagyja, azt e törvényjavaslat elfogadása esetén is alkalmazni kellene.

Tisztelt Ház! Ehhez kapcsolódóan ismételten felhívom a figyelmet arra, hogy a T/335. számú törvényjavaslat csak a rendelet végrehajtásához nélkülözhetetlen rendelkezéseket állapítaná meg, A rendelet végrehajtásához, az irányelv átültetéséhez, valamint a tagállami szabályozásban maradó adatkezelési jogviszonyok tekintetében alkalmazandó szabályok kijelöléséhez e törvényjavaslat elfogadására is szükség van.

Megjegyzendő továbbá, hogy a magyar jogrendszerben az uniós adatvédelmi reformnak való megfeleltetés harmadik szakaszaként az ágazati törvények felülvizsgálatára is sor kerül, amely csomag előkészítésén a feladat- és hatáskörükbe tartozó törvények tekintetében jelenleg is dolgoznak a tárcák.

E törvényjavaslatot a kormány 2018. évi őszi törvényalkotási programjának 8. pontja is előirányozza, amely szerint az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot a kormány előreláthatólag szeptemberben nyújtaná be az Országgyűlésnek.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt képviselőket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Ovádi Péter képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

(9.30)

OVÁDI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Bizottság 2012 januárjában terjesztette elő a jelenleg is alkalmazandó adatvédelmi előírások reformját célzó javaslatcsomagját. Ennek eredményeképpen két uniós aktus elfogadásáról döntöttek az uniós társjogalkotók. A rendelet közvetlenül hatályosuló rendelkezései általánosan alkalmazandó szabályokat írnak elő a természetes személyek adatainak kezelése és védelme érdekében, míg az irányelv elsősorban a büntetőeljáráshoz, valamint a büntetőjogi szankciók végrehajtásához kapcsolódó szabályozási kereteket adja meg, amelyek kitöltése a tagállamok jogalkotói hatásköre.A rendelet több esetben lehetővé teszi a tagállamok részére, hogy bizonyos kérdésekben a rendeletben előírt minimális védelmi szinthez képest szigorúbb szabályokat állapítsanak meg. Példának mondható, hogy a nemzetközi gazdasági lobbi több tagállamban is próbálta elérni, hogy a tagállami szabályozás már a 13. éves kortól engedélyezze a gyermekek részére, hogy személyes adataik kezeléséhez önállóan hozzájárulhassanak. Magyarország a családok és a gyermekek védelmét kiemelt módon kezeli, ezért a rendelet által megengedett maximálisan megállapítható felső korhatárt a 16. életévben határozza meg.

Mint ismert önök előtt, a GDPR-rendelet hatálybalépéséhez kapcsolódó alapvető módosításokat a múlt héten fogadta el az Országgyűlés. Ennek keretében elsősorban a személyes adatok védelme felett őrködő hatóság kijelölésére kerül sor, annak érdekében, hogy elláthassa a rendelet alapján tagállami adatvédelmi hatóság számára fenntartott feladatokat az Alaptörvényben meghatározott jogállásának megfe-lelően. Érdemes kiemelni a módosítás másik sarkalatos pontját is, amely a kis- és közepes vállalkozások hátrányosabb helyzete miatt alapelvként fogalmazza meg az arányosság elvének figyelembevételét.

A rendeletben megjelenik két új konstrukció: az elfeledéshez való jog, valamint az adathordozhatósághoz való jog intézménye. Az elfeledéshez való jog a személyes adatok vissza nem állítható, végleges és teljes, a világháló egészére vonatkozó törlését jelenti. Az adathordozhatósághoz való jog pedig azt a célt szolgálja, hogy az adatalany kérésére az adatkezelő a rendelkezésre álló személyes adatokat rendszerezett, elektronikus formában, az adatalany által meghatározott harmadik személy rendelkezésére bocsássa.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat szintén a rendelethez és az irányelvhez kapcsolódó jogharmonizációs kötelezettség teljesítését szolgálja. Figyelemmel arra, hogy a hatályos magyar jogrendszerben a horizontálisan alkalmazandó adatvédelmi előírásokat az infotörvény tartalmazza, az említett jogszabályi módosítási kötelezettség elsősorban az infotörvény rendelkezéseinek módosítását igényli.

A javaslat összhangba hozza az infotörvény fogalommeghatározásait a megváltozott uniós jogi környezettel. Ennek során elvégzi az irányelv 3. cikkében foglalt definíciók átültetését, másrészt olyan meghatározásokat és rövidítéseket vezet be, amelyek kodifikációs és normatakarékossági szempontból indokoltak. Ilyen fogalom például a genetikai adat, a biometrikus adat vagy az álnevesítés.

Fontosnak tartom kiemelni a módosítás 10. §-ában szereplő, az online adatok halál utáni sorsáról szóló új szabályozást. Az adatvédelmi hatóság már korábban jelezte, hogy szükség lenne egy olyan jogalap és eljárásrend kidolgozására, amely a személyes adatokhoz kapcsolódó egyes jogosultságokkal ruházná fel az elhunyt hozzátartozóit és örököseit az infotörvényben meghatározott alapelvek és előírások minél teljesebb érvényesülésének megteremtése érdekében.

A GDPR-rendelet hatálya nem terjed ki az elhunyt személyes adataira, de ezen adatok kezelésének szabályozását tagállami hatáskörbe utalja. A javaslat az érintett számára lehetőséget biztosít arra, hogy az általa még az életben megtett jognyilatkozattal rendelkezhessen személyes adatainak a halálát követő sorsáról, akként, hogy az adatkezelőnél tett jognyilatkozatával meghatalmazza a személyi adataival kapcsolatban őt életében megillető egyes jogosultságok érvényesítésére a jogosult személyt. Az így átruházható jogosultságok a javaslat alapján kiterjednek az adatokhoz való hozzáférésre, azok megismerésére, azok helyesbítésének, törlésének, zárolásának kezdeményezésére, továbbá az adatkezelés elleni tiltakozásra.

A javaslat amellett ilyen jognyilatkozat hiányában a törvény erejénél fogva feljogosítja az érintett közeli hozzátartozóit arra, hogy az érintett jogok közül a helyesbítés, valamint a törlés és a zárolás kezdeményezéséhez, továbbá az adatkezelés elleni tiltakozáshoz fűződő jogokat érvényesítsék.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita előtti többpárti egyeztetésen konstruktív módon vizsgáltuk meg a törvényjavaslatot. Remélem, a vita során is folytatódik az építő közös munka, és a zárószavazáson az ellenzék is támogatja a személyes adatok védelmét szolgáló javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban, ez egy olyan javaslat, amely szakmainak mondható, és az egyeztetés is megtörtént a minisztérium részéről.Hozzáteszem: lehet, hogy a jövőben a benyújtás előtt is erre sort lehet keríteni. Tegnap nem volt ebből nagy vita, mert azt gondolom, hogy az elveknek és a leírtaknak az irányával egyetértünk, de ha mondjuk, olyan javaslatok lesznek, ahová még módosító javaslatot megfogalmaznánk, akkor azt indokolt még a benyújtás előtt megtenni.

Hozzáteszem azt is  ezt a korábbi, a NAIH-nak a jogköreit kijelölő vitában is elmondtam, illetve azért hozom fel, mert államtitkár úr most is megemlítette, hogy a magyar kormány az irányelvi szabályozás mellett volt, amikor kialakításra kerültek ezek a keretek , jómagam nem tartom rossznak, hogy ez rendeletként került elfogadásra, hiszen való igaz, hogy ha csak irányelv lett volna, egy keret került volna meghatározásra a tagországok részére, akkor lettek volna olyan tagországok, amelyek jóval könnyedebb, az adatvédelem szempontjából jóval kevésbé szigorú rezsimet vezettek volna be, és tudjuk, hogy a multicégek, a nagy cégek akkor ezekbe az országokba települtek volna vagy leányvállalatokat ott hoztak volna létre, onnan folytatták volna az Európai Unióban ezeket a különböző adatkezeléseket, és így egy szigorúbb, akár Magyarország szempontjából szigorúbb rendszert is könnyen ki tudtak volna játszani.

Nyilvánvalóan a mai korban az adatvédelem egyrészről nagyon fontos, másrészről pedig a határok átjárhatóságával nagyon könnyen felül lehet írni ezeket a szabályokat. Ezért is jó egyébként, hogyha az Unió ebben az esetben egy kalap alá veszi, illetve rendeletben szabályozza a szabályrendszernek nemcsak a kereteit, hanem egészen szigorúan néhány pont kivételével, ahol eltérést vagy szabályozási hatáskört hagy a tagállami parlamenteknek, de alapvetően meghatározza az adatvédelem körét.

Hiszen másképpen nem lehet egy olyan eredményt elérni, hogy az európai polgárok adatai valóban számonkérhetően meg legyenek védve, ráadásul úgy  és ez nagyon helyes -, hogy az Európai Unión kívülről érkező igények, illetve viszont, uniós polgárokat érintő adatok szempontjából is a hatáskörébe rendeli. Úgyhogy önmagában ez az irány természetesen rendben van, és ahogy mondtam, a rendeleti szabályozás szerintem csak segít az uniós polgárok adatainak megóvásában.

Valóban elhangzott ezen az egyeztetésen az életkornak a 16, illetve 13 év közötti meghatározása, hogy ez hol legyen. Ez egy fontos pont, és való igaz, és mi is úgy látjuk, hogy ez nem árt, hogyha magasabban kerül meghúzásra.

Az is elhangzott egyébként, hogy ezt sok szempontból ki lehet játszani, de még mindig jobb egy szabályt megpróbálni számonkérni akár a különböző oldalakon, internetes platformokon, akár a legnagyobbakon is, még úgy is, hogy bizonyos esetekben ez nyilvánvalóan nem mindig betartható. Viszont ahogy a technika fejlődik, most mondok egy nem utópisztikus példát, mert a különböző, akár a feltöltött képek alapján az életkor-felismerés vagy az arcfelismerés is ezeknél a platformoknál olyan szinten van, hogy lehet, hogy a közeljövőben már kiszűrhető az, hogyha nagyon sok év különbség van, valaki regisztrál, mondjuk, 13 évesen, nem mellékeli a szülői hozzájárulást, de 16 és fél évesnek tünteti fel magát, ezek az algoritmusok könnyen kizárhatják vagy könnyen jelezhetnek, és a probléma megoldható.

(9.40)

Nyilvánvalóan az álfiókokkal szemben ez bizonyos szempontból kevésbé hatékony  és ez is elhangzott az egyeztetésen -, viszont az adatvédelemnek nyilván ebben az aspektusban nem is az a fő célja, hogy nem létező álfiókokat kizárjon, hiszen adatvédelemről sem beszélhetünk, amikor valaki fiktív nevet, fiktív születési adatot ad meg. Nyilvánvalóan nem ez a fő célcsoport, hanem az ifjúság, és sok esetben a 14 éves kor alatti cselekvőképtelen ifjúság, amelynek a védelmében, megóvásában talán egy lépéssel előrébb járhatunk. Azt kell mondanom, hogy természetesen a gyakorlat fogja megmutatni, hogy ez milyen mértékben alkalmazható, de legalább a szabályok lefektetésre kerülnek. Érthető az is, hogy ezek a cégek lobbitevékenységet folytattak, hogy ez az életkor alacsonyabb legyen. Ennek ellen kell állni, és ilyen szempontból, ahogy mondom, jó, hogy megmarad a 16 éves kor. Azután várjuk a harmadik részt ősszel, amit államtitkár úr mondott.

Most azokat a kritikákat nem ismételném meg, hogy jobb lett volna megtenni korábban ezt a három módosítást, illetve azt, ami még esetleg várható. Bár tudom, hogy tavasszal kampány volt, de azért az elmúlt években ezt meg lehetett volna tenni. Nyilvánvalóan ezen már túl vagyunk, de sokszor el szoktuk mondani, hogy ezeknek az uniós irányelveknek vagy akár rendeleteknek az átültetése ne az utolsó pillanatban történjen meg. Nem tudom, miért, de egy ilyen légkör vagy ilyen irány uralkodik a minisztériumon és a kormányon belül, hogy ha van egy véghatáridő, tulajdonképpen elég azt kitűzni mint egy feladatmegoldási határidőt. Na, hát sok esetben ez nem sikerül, mint ahogy itt is bizonyos szempontból kicsúsztunk a határidőből. Ez a rendelet közvetlen alkalmazhatósága szempontjából, még ha csak néhány hónapig is, de jogbizonytalanságot teremthet.

Ezeket összevetve, azt gondolom, látszik, hogy ez a javaslat nem a politika boszorkánykonyháiban íródott. Én elfogadom, mert ellentétes információm nincs, hogy a hatósággal, a NAIH-hal való egyeztetés és a társadalmi egyeztetés valóban lezajlott. Természetesen, ha ellentétes információ eljut hozzám, azt is meg fogom osztani a tisztelt Házzal. Egyébként nagyon bízom benne, hogy a jövőben hasonló ilyen fontos témáknál a politikát minél jobban partvonalra toló és szakmai érveket előtérbe helyező törvények kerülnek az Országgyűlés elé. No persze, a rendeleti formában túl nagy eltérés nem is lehet, tehát a szakmaiságnak egy behatárolt irányvonala volt, és az európai uniós döntéshozó szervek is ezeket a rendelkezéseket nyilvánvalóan számtalanszor megtárgyalták. De attól még lehetne rossz, az még önmagában nem jelent semmit, hogy mondjuk, az Európai Parlament előtt egy szabályozás volt. Láthattunk számtalan elfogadhatatlan és vállalhatatlan szabályozást, ami ilyen módon elfogadásra került. Azt gondolom, hogy ez nem ilyen, és megadjuk a lehetőséget arra, hogy bizonyítson ez az új szabályrendszer. Az uniós szabályok miatt tulajdonképpen nagyon más lehetőségünk nincs. Bízunk benne, hogy a kormány felügyelni fogja ennek a végrehajtását, és az esetleges hibákat vagy a szabályozásban jelenleg nem látható olyan hiányosságokat, amelyeket a jövőben ki kell küszöbölni, kiküszöbölik, és a jövőben az adatvédelmi incidensek egyre ritkábbak lesznek.

Fontos még, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat valóban olyan módon közelíti meg a hatóság, ahogy a törvényben leírásra is kerül, hogy az első alkalommal inkább segíteni igyekszik és nem büntetni. A másik fele is igaz: viszont a multicégeket és az olyan nagyobb vállalkozásokat, amelyek esetében akár nagyfokú gondatlanságból, akár tudatosan tapasztalnak a magyar hatóságok valamiféle visszaélést, ott nyugodtan, akár már első alkalommal is a törvény legnagyobb szigorával lesújthatnak. Azért nyilvánvalóan nem fogunk könnyeket ejteni, ha egy elfogadott szabályozás alapján ezeknek a nagy cégeknek, multicégeknek, mondjuk, első ellenőrzésre jelentős bírságokat kell megtéríteniük és jelentős jogkövetkezményekkel kell szembenézniük. Nyilvánvalóan számukra rendelkezésre állnak jogászok, adatvédelmi szakemberek, és elvárjuk, hogy ha tömegesen magyar polgárok, EU-s polgárok adatai sérülnek, akkor ott a hatóságok a lehető legsúlyosabb bírságot szabják ki. Míg a másik fele, ahogy elmondtam, a kis- és közepes vállalkozásoknál a segítő szemlélet; esetükben a törvények jövőbeli betartása legyen a cél, ha egyébként nem szándékos volt azok megsértése.

Ezzel együtt a módosító javaslatokat nyilván megnézzük, de többet a javaslatról elmondani nem lehet. Valószínűleg támogatni fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt látjuk, hogy az adatvédelmi reform nagyon fontos, mert az elmúlt hetekben mindannyian kaptunk arról e-maileket, hogy milyen reklámügynökségnél, boltoknál van feliratkozva az e-mail címünk, ahova soha nem iratkoztunk fel. Most a GDPR hatálybalépésével megérkeztek ezek az e-mailek, és láttuk azt, hogy ha valahova regisztráltunk, hogyan adták tovább az e-mail címünket más különböző internetes reklám- vagy kereskedelmi tevékenységet végző szervezethez. Azt gondolom, ezért is indokolt, hogy itt fekszik a javaslat a tisztelt Ház előtt.Staudt képviselőtársam is jól mondta, hogy attól még, hogy az Európai Unióban egy jogalkotási aktus vagy egy rendelet elfogadásra kerül, az nem jelenti, hogy az mindenképpen jó vagy helyből mindenképpen üdvözölnünk kell. Azt gondolom, hogy a mostani rendeletben és irányelvben sok pozitívum található, de azt fontos rögzíteni, hogy a mostani hatályos magyarországi jogszabályi környezet alapján megállapítható, hogy a személyes adatok védelmében hazánk élen jár, az Európai Unió tagállamai közül a felső harmadban vagy az élbolyban található. Így ezt a magas szintű védelmet talán tovább erősíti a mostani módosítás.

A digitalizáció, a modernizáció, a technológiai fejlődés gyorsulásával magyarázta a Bizottság az adatvédelmi reformot. Azt gondolom, és ez már korábban is elhangzott, hogy ezzel az egységes szabályozással el lehet kerülni, hogy a multinacionális vállalatok a tagállamok eltérő adatvédelmi rezsimjeit kijátszva, a számukra legkedvezőbb szabályokat biztosító országban folytassák az adatkezelési tevékenységüket.

Egyetértek az előttem szólókkal, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat védeni, segíteni kell, az arányosság elvét alkalmazni kell. A múlt héten is fogadtunk már ezzel kapcsolatban egy módosítást. Azzal is egyetértek, hogy ha nagy multinacionális vállalatok szabálytalanságot, adatvédelmi incidenst követnek el, akkor velük szemben a lehető legszigorúbban kell fellépni, és már az első alkalommal, példát statuálva a lehető legmagasabb bírságot kiszabva rájuk.

A Kereszténydemokrata Néppárt is többször felszólalt már, és javaslatokat is nyújtott be a fogyasztóvédelem témakörében, a tiltott adatgyűjtés, a fogyasztók becsapásának ügyében. Azt gondolom, hogy jó irány az, amire most rálépünk. A most előttünk fekvő javaslat az infotörvény rendelkezéseit oly módon módosítja, hogy a javaslat hatálybalépését követően továbbra is a személyes adatok védelmének átfogó és koherens szabályrendszerét adva az európai uniós irányelv rendelkezéseit a magyar jogba át tudjuk ültetni; a rendelet rendelkezéseit, végrehajtásának feltételeit, így elsősorban a rendeletben meghatározott jogintézmények alkalmazásához szükséges eljárási szabályokat biztosítja; az uniós jog hatálya alá nem tartozó adatkezelési jogviszonyok tekintetében alkalmazandó anyagi és eljárásjogi szabályokat meghatározza, ezzel biztosítva a magyar joghatóság alá tartozó adatkezelési jogviszonyok teljes körének hézagmentes szabályozottságát; valamint egyfajta új elemként és nem teljesen ezzel összefüggésben, de az érintett halálát követően a személyes adatokkal összefüggő egyes jogosultságok érvényesítésének rendjét meghatározza.

Két újdonságot emelnék ki. Több már elhangzott, de talán az egyik még nem. Az egyik az elfeledtetéshez való jog, a right to be forgotten, ami nagyon fontos, hogy ha valaki kéri, akkor az előzményeit, az internetes jelenlétét, lábnyomát, ha lehet így fogalmazni, töröljék; valamint az adathordozhatósághoz való jog kifejezett megjelenése.

Mi ezt üdvözöljük. Nagyon fontos újdonság, ez majd a gyakorlatban dől el, hogy mennyire válik be, hogy az adatkezelőnek a lehető leghamarabb be kell jelenteniük a nemzeti felügyelő hatóságnak a súlyos adatbiztonsági incidensek eseteit, azokat dokumentálniuk kell, és azokról a kockázat mértékétől függően az adatalanyt is szükséges késedelem nélkül értesíteni.

(9.50)

Azt gondolom, a gyakorlatban elválik majd, hogy mit jelent a késedelem nélkül, mit jelent a haladéktalanul értesíteni, de ha akár adatvédelmi hibákból, akár technikai hiányosságokból, akár valamiféle támadás vagy összehangolt hackertámadás miatt kerülnek ki ezek az adatok, akkor nagyon fontos, hogy ez mihamarabb az érintett hatóságokhoz és az érintettekhez is eljusson. A gyakorlat meg fogja mutatni, hogy hogyan működik ez a gyorsaság, de reméljük, hogy pozitív lesz.

A javaslatban még fontos rögzíteni, hogy az infotörvény megállapításával a bíróságok igazságszolgáltatási feladataihoz kapcsolódó adatkezelési műveletek ellenőrzésének eszközeként létrehozza az adatvédelmi kifogás jogintézményét, továbbá meghatározza e kifogás elintézésének rendjét. A javaslat azt is rögzíti, hogy a kifogás alapján a bíróság azt vizsgálja, hogy az eljáró bíró, ülnök vagy igazságügyi alkalmazott az adatkezelési tevékenysége során a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi és uniós jogi előírásoknak megfelelően járt el. Bár még csak egy ellenzéki felszólalást hallhattunk, örülök, hogy van egy egység a javaslat mögött, az ellenzék is úgy gondolja, hogy fontos a most is magas szinten lévő személyes adatok védelmét tovább egységesíteni az Unióban is, és Magyarország szerepét ebben erősíteni. A Kereszténydemokrata Néppárt frakciója támogatja a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga László képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mondhatnám az előttem szóló kormánypárti képviselőtársamnak, hogy hát, hogy ne lenne ebben egység, mert általában a jogharmonizációs célú jogszabály-módosításokat az ellenzék is szokta támogatni. Természetesen az európai uniós tagságunkból fakad számtalan hasonló jogszabály-módosítási javaslat és csomag, amelyet tárgyal az Országgyűlés. Egyébként ami baj ezzel, illetve azzal, hogy most tárgyaljuk ezt a csomagot, az nem is ez, hanem az, ahogy elhangzott az expozéban, hogy 2012-től az Európai Bizottságnak volt egy nagyon világos javaslatcsomagja, ez alapján készült el az ominózus GDPR. Tehát 2016. április 27-én került elfogadásra ez az adatvédelmi rendelet, van vonatkozó irányelv. Ez több mint két éve történt. Tehát ami ellenzéki kritikaként ebben a tárgykörben megfogalmazódott, álláspontom szerint joggal, az maga a késedelem. Tehát áprilisig itt tájékoztató kampányok jegyében erről a tárgykörről nem nagyon hallhattunk. Itt volt két év, amelyben, azt gondolom, hogy lehetett volna tájékoztató kampányt tartani a témában. Milliárdok mentek el más típusú tájékoztató kampányra, és akkor most ebbe nem megyek bele, csak megállapítom. Szerintem nagyon hasznos lett volna ebben a témában, amely állampolgárok millióit, minden magyar embert érint, nagyon hasznos lett volna ebben a tárgykörben tájékoztatni őket.

Az előző ciklusban az Országgyűlés álláspontom szerint a jogszabály-módosítások, a szükséges csomagok derékhadát vagy akár az egészet is, tehát a teljes körét elfogadhatta volna, elvégezhette volna ezt a feladatot. Merthogy 2018. május 25. óta, tehát egy hónapja kötelezően alkalmazandó jogszabályok vannak az Európai Unióban. Ilyen az adatvédelmi rendelet, a vonatkozó irányelv. Van egy késedelem, amibe esett az Országgyűlés ebben a témában. Szerintünk ez probléma. Ezzel együtt azt kell mondjam, hogy a jogharmonizációs célú javaslatokat támogatjuk és támogatni szoktuk.

Mivel elhangzott, hogy ősszel is egy újabb csomag jön, és a következő hónapokban általában mondhatom, hogy több módosítás lesz még ebben a tárgykörben, szerintem helyesen teszem, ha lerakom azokat a kereteket, amelyekben a frakciónk ezeket a javaslatokat támogatni tudja.

Itt alapvetően két irányról van szó. Elhangzott már, hány állampolgár találkozhat azzal, hogy vegzálják, mert hívogatják különböző cégek, vagy leveleket kap, kéretlen e-maileket olyan ügyek és cégek kapcsán, amikről nem is hallott sose, pláne nem adta meg az adatait. Tehát azt kell mondjam, és ezt le szeretném rakni mint cöveket, hogy mi az adatvédelem tekintetében a magyar állampolgárok, a magyar emberek ilyen típusú védelmének a szélesítését támogatjuk. Ez egy fontos dolog, fontos érték, ebben természetesen lehet konszenzus.

Másodszor: a jogharmonizációs célú javaslatokat támogatjuk, szinte teljes körben, általában véve, mondhatom, majdhogynem általánosan. Természetesen itt is szabály az, hogy a magyar emberek érdekében kell hogy álljanak ezek a jogszabályok. De a jogharmonizációs célú javaslatoknál szeretném elmondani, hogy szeretnénk, ha ez egy gyorsabb munka tudna lenni, ha nem az lenne adott esetben a minisztériumban, hogy ez a sok egyéb típusú, a belpolitikában meghatározóbb munka mellett talán másodlagos vagy sokadrangú. Végezze el az Országgyűlés időben ezt a munkát, és a kormány, illetve a minisztérium időben tegye meg ezeket az előterjesztéseket!

Harmadikként azt a sarokkövet tenném le  elhangzott ez is már előttem -, hogy az adatvédelmi rendelet, illetve maga az egész módosítási szándék, részben az önök részéről is itt a multinacionális cégek erőfölénnyel való visszaélése kapcsán került az asztalra. Ez rendben van, meg kell ezt tenni. De emellett hadd tegyem az asztalra, hogy nem csak szavakban kell a magyar kkv-k mellett ebben a történetben kiállni. Tehát még egy sarokkőként leraknám azt az asztalra, hogy olyan javaslatokat nem fogunk támogatni, amelyek szükségtelenül és feleslegesen vegzálják vagy bírságolják a magyar kkv-kat.

Összefoglalva: azt tudom mondani, nem megismételve feleslegesen a vitában eddig elhangzottakat, hogy minden olyan javaslatot támogatni fogunk a következő hónapokban, amelyek ennek a három elvnek megfelelnek, de olyan javaslatokat nem fogunk támogatni, amelyek ezek közül bármelyiknek nem felelnek meg. Köszönöm, elnök úr. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, tisztelt képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának, és közben átadom az ülés vezetését Latorcai János alelnök úrnak. Köszönöm az együttműködésüket.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jogállamban, demokráciában az állam ügyei átláthatók, a személyes adatok pedig erős védelmet élveznek. Diktatúrában és féldiktatúrában ez pont fordítva van, az állam ügyei titkosak, a magánszemélyek adataira pedig igencsak kíváncsiak az állami hatóságok. Ma Magyarországon sokkal inkább a második helyzet jellemző a gyakorlatban, mint az első. Önök mindent elkövetnek, hogy a közérdekű adatokat ne ismerhesse meg a nyilvánosság, és sokat tesznek azért is, hogy az állam megismerhesse a polgárok magánadatait és azokkal visszaélhessen. (Font Sándor: Ti másoltátok le az APEH összes adatát a kormányzásotok alatt!) Éppen ezért aztán örömmel kell üdvözölnünk azt, hogy az Európai Unió önökkel ellentétben valóban a személyes adatok védelmében lép föl annak érdekében, hogy sem állami szervezetek, sem magánszervezetek, vállalkozások ne kezelhessenek úgy adatokat, hogy azokhoz nincs megfelelő hozzájárulás, hogy az adatkezelés jogszerű és átlátható módon történjen, hogy a személyes adatkezelésnek konkrét célja kell hogy legyen, és hogy a vállalkozások, szervezetek kizárólag olyan adatokat kezeljenek, annyi ideig és olyan módon, amire az adott célhoz szükség van, ami ebben az ügyben elkerülhetetlen. Végül pedig kiáll azért is, hogy megfelelő szervezési és technikai intézkedések garantálják azt, hogy az adatkezelés valóban szabályos, hogy nem kerül sor visszaélésre. Ez az, ami az önök állami rendszereiben nemigen van meg.

Általánosságban éppen ezért a Demokratikus Koalíció azt látná szükségesnek, hogy kiindulva az európai adatvédelmi rendeletből és annak szellemiségéből teljesen új, a jelenleginél erősebb magyar adatvédelmi szabályozás szülessen, emellett pedig szülessen egy hasonlóképpen erős és az államot erősen korlátozó, a közérdekű adatok nyilvánosságát teljes körben garantáló új szabályozás. Ehhez képest minden megoldás csak gyenge kompromisszum; ezt gondoljuk a mostani javaslathoz képest is.

Ráadásul ismét megnyilvánult az, hogy önök az állandó háborúzás és propaganda közben kormányozni nemigen értek rá az elmúlt években sem, ezért állhatott elő a Mekk mester jogalkotásnak az az újabb remekműve, hogy múlt héten fogadtuk el, egyébként már eleve késéssel, az adatvédelmi rendelet hatálybalépéséhez szükséges legszükségesebb módosításokat. Most következik egy újabb jogszabálytervezet, törvénytervezet, amelyet szintén sürgősséggel és szintén utána szinte azonnali egynapos hatálybalépési határidővel kívánnak önök hatályba léptetni.

(10.00)

Hiszen még ez is szükséges ahhoz, hogy az uniós rendelet érvényesülhessen. Végül, mint ezt hallhattuk, még ősszel is következik egy hullám. Két év volt felkészülni. Két évük lett volna arra, hogy egy jó minőségű, egységes szabályozás egyben kerülhessen az Országgyűlés elé, és ennek elfogadásával minőségi jogalkotói munkát lehessen végezni, és nem efféle tűzoltást meg rohammunkát.

Ezeknek a tapasztalatoknak az alapján bölcsen tették az uniós jogalkotók, hogy a szigorúbb rendeleti formát választották és nem az irányelvi szabályozást, mert minden valószínűség szerint, ha csak irányelv született volna, akkor valamikor, majd a jövő évszázad végén születnének meg az ennek megfelelő magyar jogszabályok.

Ehhez képest tulajdonképpen, ami benne van magában a törvényjavaslatban, nem annyira rossz. Azt kell mondani, hogy ebben vannak olyan szabályok, amelyeket valóban a rendelet hazai hatáskörben hagy, és a jogszabálytervezet átgondoltan rendez. Mi is fontosnak gondoljuk az elhunytak adatainak védelmét, bár úgy látjuk, hogy a mostani szabályozás még mindig gyenge. Ennél erősebb védelemre lenne szükség, olyan szabályozásra, amelyik ezeket az adatokat automatikusan védi akkor is, ha a hozzátartozók nem nyilatkoznak, illetve, ha nem születik előzetes nyilatkozat ezek kezeléséről. De alapvetően ezt az irányt jónak tartjuk, mint ahogy a fiatalkorúak adatkezelésével kapcsolatos hozzájárulás magasabb korhatárban való megállapításával is egyetértünk.

Összességében tehát ezt a javaslatot elégtelennek, gyengének, kapkodónak tartjuk, de elképzelhető, hogy módosításokkal mint részmegoldást, mint pillanatnyi megoldást fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen, tisztelt Ház. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Párbeszéd képviselőcsoportjának vezérszónoka Tordai Bence képviselő úr. Megvárom, míg képviselő úr fölteszi nyugodtan a mikrofont. Majd kérem, hogy innen induljon az idő. Öné a szó, képviselő úr.

TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Nagyon kedves, elnök úr. Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Nem tudom, ismerike azt a viccet, hogy a fideszes találkozik a GDPR-rel? Nem? Senki? Na szóval, megy a fideszes az alföldi rónaságon, és jön szembe a GDPR. Szia, fideszes, én vagyok a GDPR. Milyen PR? Mindegy. Lehet belőled lopni? Jaj, sajnálom, kedves fideszes, tudom, hogy ez neked nagyon fontos, de lopni, azt nem lehet belőlem. Akkor segítesz abban, hogy örök időkre megőrizzük a hatalmunkat? Hát, az a helyzet, hogy tudom, neked ez is nagyon fontos, de sajnos rossz hírrel kell szolgálnom, még a Kubatov-listát is meg kéne semmisíteni. Akkor mégis mit tudok kezdeni veled? Megnézhetnénk együtt az emberek adatait. A rossz hír az, hogy ehhez dolgozni kell. Tudom, hogy egy kicsit lusta és buta vagy, de segítek, és van rá két évünk. Hát, nem, nem, nem szeretjük a te fajtádat errefelé, menjél szépen, migráljál vissza Brüsszelbe, Soroshoz. (Derültség a Párbeszéd soraiban.) Senki nem nevetett.

ELNÖK: Képviselő Úr! Képviselő úr, csak azért, mert eltelt egy perc, és ez egy perc alatt nem kezdte el tulajdonképpen azt, amiről szól a vita. Ilyenkor a levezető elnöknek kötelessége fölhívni a figyelmet arra, hogy nem erről folyik a vita. Nagyon értékeltem azt a humort, ahogy fölvezette a témát, de most már arra kérem, térjen át a lényegre. Parancsoljon!

TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm ismét a szót, elnök úr. Szóval, lehet, hogy vicces, lehet, hogy nem vicces, de a kormánypártok és az általános adatvédelmi rendelet viszonyáról valóban sok igazság van ebben a kis történetben. Természetesen, mivel a viccek mindig leegyszerűsítőek és nem a teljes igazságot tartalmazzák, árnyalnám a képet egy kicsit. Természetesen önök, fideszesek nagyon tehetségesek a lopásban, ebből is tudnak lopni, hiszen miután a minisztériumokat szakmailag már kiüresítették, és nem képesek elvégezni egy ilyen szabályozói feladatot, ezért nyilvánvalóan kiszervezték valamelyik baráti ügyvédi irodának, amely túlárazva megint csak levette a sápot erről a munkáról is.Ugyanígy, olyan értelemben hozzájárult természetesen a hatalmuk megtartásához, hogy amíg a Fideszt egyetlen hatóság sem meri megbüntetni, addig az ellenzéki pártoknak az utolsó betűig be kell tartaniuk a folyamatosan változó szabályozást, mert különben jöhet a büntetés. Ebben a kampányban is szegény Patyi András volt az egyetlen, aki a nyilvánvaló politikai pedofíliájával megbüntette a miniszterelnök urat, aki fordított Döbrögiként háromszor verte ezt rajta vissza. Háromszor alázta meg azon a Facebook-videón, amit fontosnak tartott a hivatalos oldalán megosztani.

No, de tegyük félre ezt az egészet, mert a lényeg valóban az, hogy sikerülte egy normális szabályozást megalkotni. A rossz hír az, hogy nem. Ugye, május 25-én volt a határidő, ehhez képest a szabályozás első részletét június elején, a második részletét most, június végén, a harmadik részletét meg majd valamikor ősszel lesz képes a Fidesz-kormány az Országgyűlés elé terjeszteni. Úgyhogy innentől kezdve az, hogy pontosan az egyes törvénymódosításoknak mi a tartalmuk, másodlagos olyan értelemben, hogy már régen határidő után van. Ha az iskolában lennénk, akkor a beadott házi feladatot a tanár ez esetben nem értékelné, hiszen nem sikerült határidőre elvégezni a munkát. Ezzel együtt persze a GDPR mint olyan támogatandó, és egyébként a hazai infotörvény módosítása is támogatandó, ahogy itt a szakmai részhez hozzászóló kollégák már elmondták. Ezzel alapvető problémák nincsenek. A probléma az, és elmondom úgy is, hogy a dakota közmondásokon pallérozott elmék is megértsék, hogy egy szakadékot nem lehet három lépésből átugrani. Vagy egyszerre megugorjuk, vagy lezuhanunk. A Fidesz-kormány lezuhant a szakadékba, megbukott a kormányzati munkában. Úgyhogy sajnos a Párbeszéd részéről ezt a munkát nem tudjuk pozitívan értékelni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most van lehetőség kétperces felszólalásra. Kétperces felszólalásra Nacsa Lőrinc képviselő úr jelentkezett. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Eddig elég normális mederben folyt ez a vita, és szakmai hozzászólásokat hallhattunk, de a Demokratikus Koalíció, valamint a Párbeszéd képviselőjének nem sikerült megugrani ezt a szakmai szintet sajnos.Arató Gergely azt mondja, hogy féldiktatúra, diktatúra van Magyarországon, hiszen azt mondta, hogy a második érvényes. Hát, az a helyzet, képviselő úr, hogy nem a mi elnökünk lövetett emberekbe gumilövedékkel és kardlapoztatta meg őket, hogy a hatalmát féltse, hanem az öné. Azt gondolom, nem elég a két perc arra, hogy felsoroljam azokat az önökhöz tartozó politikusokat, akik ellen eljárás folyik hivatali adatokkal való visszaélés miatt. Említeném Keller Lászlót vagy a szolnoki, a dombóvári elnöküket. Azt gondolom, szégyenletes, hogy ön erről beszél, hiszen önök voltak azok, akik az embereket semmibe véve, Gyurcsány Ferenc hatalmát féltve megverték őket  azt gondolom, hogy szégyen.

Tordai Bence képviselő úrnak pedig azt szeretném mondani, hogy nem olyan jó a viccmesélésben, a választókkal kellene találkozni, nem pedig vicceket mesélni, és nem egy félszázalékos pártként kioktatni. Április 8-án elmondták (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.), április 8-án elmondták az emberek a véleményüket a kormányzásról, elmondták a véleményüket, hogy a Fidesz-KDNP hogyan kormányoz. Megtörtént. Tudom, hogy ez önöknek fáj, a gyászmunkát el kell végezni, végezzék el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Rendes képviselői felszólalásra jelentkezett a Fidesz képviselőcsoportjából Turi-Kovács Béla képviselő úr. Parancsoljon, korelnök úr, öné a szó.

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, itt jól indult a mai vita, valóban egy szakmai beszélgetés indult el jó irányban és mindenképpen javító szándékkal. Még akkor is, ha alapvetően már a Jobbik felszólalásában volt azért egy tévedés. Nem lehetünk késedelemben. Már 1992-ben ebben az országban példamutató módon hoztunk törvényt azzal kapcsolatosan, hogy ez a védelem biztosított legyen. Úgy gondolom, ez ezt követően is érvényesült mindvégig. Kevés olyan európai ország van, ahol olyan határozottan léptek fel biztosok azért, hogy ez a védelem garantált legyen. Ez a mindenkori kormány esetében igaz, de különösen a miénk esetében. Ezért hatalmas tévedés arról beszélgetni, hogy most milyen késedelem van.

(10.10)

Másodsorban arra szeretnék rámutatni, és azt gondolom, mindannyiunknak érdemes ezen elgondolkodni: nagyon sok vád éri ezt az országot, a kormányt, hogy mi szembemegyünk az Európai Unió elgondolásaival. Azokkal az elgondolásokkal, amelyek nemcsak a magyar érdeket, de európai érdeket szolgálnak, soha nem megyünk szembe. Ilyen ez is. Itt is az a helyzet, hogy a kormány ebben az ügyben meggyőződésem szerint egy jó irányt választott, jó irányba indult el, és egy jó szakmai nívójú előterjesztést tett. Az, hogy májusban tette vagy most tette ezt az előterjesztést, semmilyen jelentősége nincs, mert a közbeeső időszakban, mondjon az ellenzék egyetlen olyan példát, amikor késedelemből bármiféle, de akármiféle hátrány következett volna. Még viccet se lehet erre mondani meggyőződésem szerint.

Nos, tisztelt Ház, inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az elkövetkezendő időben a rendeleteknél valamire tényleg vigyázni kell: a kisebbek és a nagyobbak tekintetében azokra az erőviszonyokra, amelyek mindenütt, a gazdaságban, de még a civil politikai életben is erőteljesen megnyilvánulnak. Itt nagy figyelem kell a kormány részéről és nagy óvatosság. Nagy figyelem és óvatosság, hogy semmiképpen ne egy olyan helyzet alakuljon ki, ahol a nagyok és erősek könnyedén fognak eleget tenni bizonyos szabályoknak, a kisebbeknél nehézségek lesznek. Arra kérem tehát a kormányt, hogy e tekintetben majd gondoskodjon arról, hogy a kisebbeknek meglegyen az a fajta lehetősége, hogy semmiképpen ne úgy induljanak az ügyek, ne úgy induljanak a dolgok, ahol azonnal és mindenképpen bírság következik, azonnal és mindenképpen retorzió következik.

Az elkövetkezendő időben ennek a törvénynek az érvényesülése és a jó érvényesülése nagymértékben függ ettől a tapintattól. Bízom benne, hogy ez a tapintat létezni fog, mint ahogy erre már voltak is megnyilvánulások. E tekintetben én azt remélem, hogy további biztatás érkezik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, korelnök úr. Az MSZP képviselőcsoportjából Harangozó Tamás képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Először is szeretnék én is elhatárolódni Tordai képviselőtársam kis történetétől, és abszolút együtt érzek Nacsa képviselőtársammal, szerintem is felháborító, hogy csak az egyszeri fideszes volt a történetben, és nem az egyszeri Fidesz-KDNPs. Gondolom, ez lehetett a problémája a megszólalással. (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.)Tisztelt képviselőtársaim, és mélyen tisztelt Turi-Kovács képviselőtársamnak is mondanám, hogy olyan témát szeretnék az asztalra tenni, ahol problémát okoz a késedelem. Önök itt most sokan elmondták, hogy mekkora probléma, hogy két év alatt nem tudta a kormány ezt a törvénytervezetet behozni, pedig minden a rendelkezésére állt, hogy ne az utolsó pillanatban szakadjon a teljes magyar lakosság és a teljes magyar vállalkozói kör nyakába ez az új törvényjavaslat és annak végrehajtása, de ehhez kapcsolódóan szeretném felhívni a figyelmüket egy olyan problémára, amit most már hatodik éve nem képesek betartani, és szerintem alapvetően összefügg ezzel a törvényjavaslattal is.

Hogy pontosan fogalmazzak, ezt fel is olvasom önöknek, az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény, amelynek hatálya egy sor konkrét szervezet, például a Magyar Honvédséget, a népesség-nyilvántartást vagy éppen a választási nyilvántartást vezető adatkezelőt érinti, ezek elektronikus információs rendszereinek biztonságáról szól, előírja, hogy a törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek teljes életciklusában meg kell valósítani és biztosítani kell. Mondom, mit: A) az elektronikus információs rendszerben kezelt adatok és információk bizalmassága, sértetlensége és rendelkezésre állása, valamint B) az elektronikus információs rendszerek és elemeinek sértetlensége és rendelkezésre állása zárt, teljes körű, folytonos és kockázatokkal arányos védelmét.

Megpróbálom magyarul is elmondani. Tehát ami adatot az állam és különböző szervei nyilvántartanak rólunk, saját magáról, akár a titkokról, ezeknek az informatikai rendszereknek a biztonságát a magyar állam szerveinek garantálnia kell. 2013-ban elfogadott törvény, tisztelt képviselőtársaim, és a mai napig a magyar állam nem hajtotta végre. Most éppen a költségvetést megalapozó salátatörvényben szégyenszemre, ha jól emlékszem, negyedszerre hozzák be. Úgy kezdődött, hogy 2013-ban két évet írtak elő, majd ’16-ban négy évet írtak elő, majd tavaly öt évet írtak elő, most pedig behozzák, hogy 2013-hoz képest hat év alatt kell ezt végrehajtani. A hatodik év most már 2019 lesz.

A jogalkotás másik gyöngyszeme a múlt heti alaptörvény-módosításokhoz képest, hogy ennek a javaslatnak egyáltalán nincsen indoklása a törvényben, se részletes, se általános indoklásban egy kukk sincsen arról, hogy vajon miért nem képes a magyar állam hatodik éve gondoskodni arról, hogy az állampolgárok és az állam adatai fizikailag és elektronikus értelemben biztonságban legyenek. Tessék érteni, ez arról szól, hogy nem garantált, hogy az előbb egyébként példálózóan felsorolt szervek valamelyikénél vagy mindegyikénél, legyen az a rendőrség, a honvédség, a népesség-nyilvántartás, a választási adataink, a meglévő törvények értelmében a magyar állam garantálja, hogy oda illetéktelen nem tud belépni, hogy azt hacker nem tudja feltörni, hogy egyébként minden fizikai és egyéb más biztonsági feltételeknek egyébként megfelel.

Hogy ez így van, és hogy konkrétan ilyen tartalma van ennek a problémának, azért nem tudok beszélni róla önöknek, mert a Honvédelmi és rendészeti bizottság, illetve a Nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén a hivatott kormányzati szerv vezetői beszámolói után meggyőződtünk róla, hogy nagyon nagy a probléma, de miután ez államtitkot képez, a részleteket nyilván nem mondom el önöknek. De arra kérem önöket, hogy ezt vegyék komolyan, ez nem játék. Itt rendvédelmi szervek, állampolgárok adatai, akár államtitkok biztonságáról beszélünk, és hatodik éve annyira képesek csak, hogy ismét behoznak egy indoklás nélküli módosítót, hogy megint egy évvel eltolják ennek a végrehajtását.

Nagyon örültem neki, hogy láttam itt a vita elején Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, most már csak kollégája van itt. Én rajta keresztül is szeretnék egyébként személyesen is üzenni elnök úrnak, hogy legyen kedves ezt az ügyet kivizsgálni, és legyen kedves a magyar kormányt valódi cselekvésre késztetni, a történet ugyanis 1-2 milliárd forintból megoldható lenne. Hatodik éve nem voltak képesek rá. Tudják, ez is olyan, mint minden rendkívüli helyzet vagy katasztrófahelyzet, amit ez előidézhet, amíg be nem következik, senki nem foglalkozik vele, de amint bármilyen informatikai rendszerben állampolgárok adatai, államigazgatási adatok vagy akár titkok eltűnnek vagy megsemmisülnek, mindenki rá fog jönni, hogy milyen fontos kérdés ez. Arra kérem önöket, hogy a magyar parlament a költségvetés mostani elfogadásakor ne a határidőt tolja ki, hanem tegyen 1-2 milliárd forintot egy olyan sorra, amiből a magyar állam hatóságai ezt a kérdést végre rendezni tudják. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP, a DK és a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ismételt felszólalásra a Párbeszéd képviselőcsoportjából Tordai Bence képviselő úr jelentkezett. Parancsoljon, képviselő úr!

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Azért jelentkeztem ismét szólásra, mert képviselőtársam azt mondta, hogy nincsenek hátrányos következményei annak, hogy nem sikerült betartani a megszabott határidőt. Az a rossz hírem, hogy igen, vannak hátrányos következményei: négyszer kell igazodnia a magyar jogalkalmazóknak, 1,7 millió vállalkozónak és kkv-nak, több mint 60 ezer civil szervezetnek a folyamatosan változó szabályozáshoz. Tehát május 25-én hatályba lépett maga az európai rendelet, és maguk további három hullámban alkotnak hozzá mindenféle infotörvényt és egyéb kapcsolódó törvényeket módosító szabályozásokat. Ez azt jelenti, hogy aki rendes jogalkalmazó akar lenni, annak négyszer kell nekifutnia ennek a feladatnak, négyszer kell beleölnie sok emberórát, négyszer kell szakosodott ügyvédi irodáknak hatalmas pénzeket kifizetnie, tehát négyszerese az átállás költsége annak, mint ami feltétlenül szükséges lenne.

Ez a teljes nemzetgazdaság szintjén legalább tízmilliárdos nagyságrendű költség, és nagyon sok szervezetnek egyszerűen nincs a büdzséjében ilyen teljesen fölösleges kiadásokra félretett pénze. Arról nem beszélve, hogy miután nem sikerült időben a szabályozást megalkotni, ezért lehet, hogy fölösleges költségekbe is verték magukat, vagy elkerülhető adatvesztések következtek be. Tehát ha csak a GDPR-ból indulnak ki, és majd ősszel kiderül, hogy mégsem kell bizonyos dolgokat annyira szigorúan leszabályozni, néhány informatikai fejlesztés fölöslegessé válhat, vagy az első pánikban nagyon sok helyen egyszerűen úgy oldották meg a kérdést, hogy töröltették a munkavállalókkal az adatokat, azt hiszem, ez nagyon sok cégnél ismerős.

Egyszerűen elvesztek adatbázisok, vagy legalábbis nehezebben hozzáférhetővé váltak adatbázisok, ezzel rontották a munka hatékonyságát.

S ha már arról beszélünk, hogy hogyan alkalmazkodnak a magyar vállalkozók és vállalkozások a megváltozott jogszabályi környezethez, akkor egy kicsit beszéljünk a versenyképességről is. Ez egy olyan ügy, amiben kivételesen egyetértünk. Egyetértünk abban, hogy fontos lenne a magyar vállalkozások versenyképességét javítani. Ha önök a számokat ismerik, akkor egyet kell értenünk abban is, hogy 2010 óta ez jottányit sem javult.

(10.20)

Van egy rossz hírem: a versenyképesség egyik fontos eleme a kiszámítható jogszabályi környezet. Na, most ez az, amit a maguk káoszkormányzása nem tud biztosítani. Ha megkérdezik bármelyik vállalatvezetőt, azt fogja mondani, hogy az, hogy rángatják az adórendszertől kezdve most éppen az adatvédelmi szabályozást, de ha igazából a jog bármely területére nézünk, a folyamatos ad hoc és hatalmi politikából következő ötletelést látunk önöktől. Tehát hogy a kormányzati munka ilyen alacsony színvonalú, az bizony a magyar gazdaság teljesítményén meglátszik, az bizony a magyar cégek, a magyar kkv-k, a magyar vállalkozók versenyképességén meglátszik. Úgyhogy igenis nagyon súlyos károkat okoznak. Több tíz milliárdos kárt okoznak rövid távon, és a versenyképesség stagnálásában megmutatkozó kárt okoznak hosszú távon ezzel az inkompetens kormányzással. Köszönöm. (Taps a Párbeszéd soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.Megkérdezem Völner Pál államtitkár urat mint előterjesztőt, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, kíván. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Először is köszönöm azoknak a frakcióknak, amelyek szakmailag tudták megközelíteni az előterjesztést, és érdemben szóltak hozzá a javaslathoz. Köszönöm azt a támogatást is, amit megfogalmaztak az előterjesztés kapcsán, főleg azok, akik el tudtak jönni a hétpárti egyeztetőre, és gyakorlatilag ott sikerült kitárgyalni a módosítás részekre bontásának a hátterét, amibe természetesen beletartozik az is, hogy 2017 őszén már elindult a társadalmi vitája ennek a törvénysorozatnak. Voltak, akik nem voltak akkor a parlamentben, nem tudtak részt venni ebben, és nem értesültek róla.A másik része az, hogy valóban tavaszra sikerült elérnünk egy tervezetig, majd jöttek a parlamenti választások, nem ülésezett a parlament, tehát nem is tudta volna tárgyalni. Másrészről a kormányzati szerkezet is megváltozott, így az ágazatokra vonatkozó szabályozást, az új statútumoknak megfelelően bizonyos szövegrészeket meg kell változtatni, és ez jelenti azt, hogy később fog majd bekerülni a Ház elé a harmadik rész. A legsürgősebb, legfontosabb rész, az eljáró hatóság kijelölése már megtörtént. Az pedig egy igényesebb szakmai munka, hogy az ágazati részeken kívüli tárgyalandó fejezet, ami most van előttünk, megfelelően szétbontva legyen attól, amit majd ősszel tudunk a Ház elé vinni. Akik ott voltak, megértették, gyakorlatilag elfogadták. Nagyon sajnálom, hogy akik nem vesznek részt az érdemi munkában, utólag általános szinten éles kritikákat fogalmaznak meg egy kiérlelt szakmai folyamat végén.

Nagyon remélem, hogy az új szabályozás, amelynek a lényegi elemét tekintve, többszöri felkészülésről beszélünk, most egy hatóság kijelölése nem jelent önmagában semmilyen felkészülési kötelezettséget a cégek részéről. Az sem jelentett semmiféle felkészülési kötelezettséget, hogy egy orientáció van benne, hogy nem kell első esetben bírságolni a kis- és középvállalkozásokat, tehát az az általános igény, ami megfogalmazódott a szakmai észrevételek oldaláról, teljesíthető lesz remélhetőleg a hatóság részéről.

Szó volt arról, hogy micsoda késedelmek fordulnak elő. Át kellene nézni a többi uniós tagállamnál is, hogy milyen ütemezés szerint ültetik át az irányelveket, mennyi egyeztetést, szakmai munkát igényel az, hogy a koherenciája megmaradjon a teljes jogrendszeren belül egy-egy ilyen munkánál az uniós jog alkalmazásának és átültetésének.

Azokkal a kitételekkel nem foglalkoznék, ahol ilyen diktatúra és egyéb politikai szólamok hangzottak el. A választási kampány már lezajlott. Szerencsére a parlament nagy része érti, hogy most szakmai munkáról van szó. Köszönöm például Varga képviselő úrnak, hogy felkínálta az együttműködését a jogharmonizációs ügyek tekintetében. (Zaj.) Élni fogunk vele a jövőben is. Arra is szeretnék utalni egyébként, hogy egy kétharmados törvényről beszélünk. Voltak például olyan frakciók, amelyek az elmúlt egy évben elzárkóztak bármifajta egyeztetéstől, ami kétharmados volt. Úgyhogy a kritikáknak ezt a részét nem tudom teljesen elfogadni.

Turi-Kovács Béla képviselő úrnak köszönöm, hogy részben megválaszolta az elhangzott kérdéseket, és segített megvilágítani ezeknek a hátterét, és mint régi, tapasztalt képviselő, akár ’90-ig visszamenőleg tudott nyilatkozni az eddigi adatvédelmi szabályozásról és az elfogadott mértékről, amely tényleg Európa élvonalában tartott bennünket mind a mai napig. Összességében még egyszer köszönöm a hozzászólásokat, és kérem, hogy támogassák a javaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   25-28   29-54   55-96      Ülésnap adatai