Készült: 2020.06.05.06:23:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

12. ülésnap (2018.06.26.),  145-196. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 3:38:31


Felszólalások:   129-144   145-196   197-200      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Soron következik az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/625. számon valamennyiünk számára a Ház informatikai hálózatán elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem önöket, hogy az Országgyűlés az előterjesztés általános vitájának ötórás időkeretben történő tárgyalásáról döntött. Most felkérem Móring József Attila jegyző urat, ismertesse az egyes frakciók időkereteit. Parancsoljon!

MÓRING JÓZSEF ATTILA jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportjának 103 perc, a KDNP képviselőcsoportjának 47 perc, a Jobbik képviselőcsoportjának 43 perc, az MSZP képviselőcsoportjának 32 perc, a DK képviselőcsoportjának 25 perc, az LMP képviselőcsoportjának 24 perc, a Párbeszéd képviselőcsoportjának 21 perc, a független képviselőknek pedig 5 perc áll rendelkezésre. A frakciók részére biztosított időkeretek magukban foglalják a 20-20 perces vezérszónoki felszólalások idejét is.(15.40)

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Hallhattuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy ebben a vitában a vezérszónoki felszólalások ideje 20-20 perc.Tisztelt Országgyűlés! Elsőnek megadom a szót Izer Norbert államtitkár úrnak, a Pénzügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatban a tervezett adóváltozások fókuszában az adóadminisztráció radikális csökkentése, az egyszerűsítés, valamint a megkezdett adócsökkentés folytatása áll.A javaslat szerint a személyi jövedelemadót érintő változások illeszkednek a kormány azon törekvéséhez, hogy a magánszemélyek és a kifizetők adóadminisztrációs kötelezettségei jelentősen csökkenjenek. Ebben a vonatkozásban rendkívül sikeres intézkedés, hogy az adóhatóság már 2016-tól kezdődően a rendelkezésére álló információk alapján elkészíti a személyi jövedelemadó bevallásának tervezetét. A javaslat értelmében tovább bővül az érintett személyi kör, akik részére az adóhatóság a bevallási tervezetet elkészíti. Eszerint a magánszemélyeken, a mezőgazdasági őstermelőkön, illetve az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyeken kívül már az egyéni vállalkozói tevékenységet folytatók részére is készül majd bevallási tervezet, amelynek a vállalkozási tevékenységre vonatkozó adatokkal való kiegészítése után a tervezet bevallásként jóváhagyható. Ehhez kapcsolódóan a bevallási határidő az egyéni vállalkozók számára is május 20-ára módosul. Eddig ugye, ez a határidő február 25e volt.

Az egyszerűsítés jegyében lehetővé válik az is, hogy a magánszemélyek az adóelőleg megállapításához szükséges nyilatkozataikat elektronikus úton töltsék ki és azt az ügyfélkapun keresztül nyújtsák be, amelyet aztán az adóhatóság a nyilatkozatban megjelölt munkáltatóhoz vagy kifizetőhöz továbbítani fog. Ebbe a körbe tartoznak a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a személyi kedvezmény érvényesítését, valamint a költségek figyelembevételét szolgáló nyilatkozatok is.

A vállalkozások kérésének eleget téve egyszerűbbé, átláthatóbbá válik a vállalkozások által működtetett kafetéria-rendszerekhez kapcsolódó adószabályozás is.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége  amelynek alapvető feladata a hazai vállalatok érdekvédelme és támogatása  kifejezett kérése volt, hogy a kormány tekintse át és egyszerűsítse a kafetéria-rendszert.

A pénzügyi tárca rendelkezésére álló adatok alapján kiderült, hogy jellemzően nem az arra leginkább rászoruló, minimálbérhez közeli keresettel rendelkező munkavállalók részesülnek kafetériában. Jelenleg a vállalkozások töredéke, csak 24 ezer munkáltató fizet kafetériát, az ott dolgozók átlagos jövedelme magas, mintegy duplája a kafetériát nem fizető cégek foglalkoztatottjainak. Mindemellett a gazdálkodók visszajelzése szerint a rendszer jelentős adminisztrációs teherrel jár, így a kisebb cégek jellemzően egyáltalán nem fizetnek béren kívüli juttatásokat a foglalkoztatottjaiknak.

A kormány célja, hogy egyre inkább arra ösztönözze a vállalatokat, hogy a csak meghatározott célra felhasználható juttatások vagy utalványok helyett szabadon elkölthető pénzt adjanak munkavállalóiknak, hiszen az elvégzett munkáért mindenkinek munkabér jár, nem pedig utalvány. A gyakran bérkiváltó szerepet betöltő, számos juttatási elemet tartalmazó kafetéria-rendszer visszaszorítása érdekében ezért úgy módosul a kedvezményes közteherfizetés mellett adható juttatások köre, hogy csak a SZÉP-kártya három alzsebébe lesz adható ilyen kedvezményes közteher mellett béren kívüli juttatás.

Jelentősen csökken továbbá azon juttatások köre, amelyek a kedvezményesnél magasabb, de a béreket terhelő közterheknél alacsonyabb mértékű teher mellett biztosíthatók. Így, azt gondolom, elmondható, hogy a javaslat módosító hatása kettős: egyrészt egyszerűsíti a rendszert, másrészt pedig tovább növeli a SZÉP-kártya gazdaságfejlesztésben, gazdaságösztönzésben betöltött pozitív szerepét. A SZÉP-kártya mindezek mellett mára a rekreációt középpontba állító olyan juttatási elemmé vált, amely a családok kikapcsolódását, pihenését egyaránt szolgálja.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége szerint az ország versenyképességének javítását is segítheti a kafetéria-rendszer átalakítása, ugyanis 2017-ben a magyarországi hotelekben a vendégek több mint 17 milliárd forint értékben fizettek SZÉP-kár-tyával, ami a döntően vidéki, családi tulajdonban levő, kkv-formában működtetett panziók, szállodák belföldi szállásdíjbevételének közel 20 százalékát tette ki.

A javaslat ezen túlmenően több kisebb, pontosító jellegű módosítást is kezdeményez. Így például az ingatlanjukat bérbe adó magánszemélyek adminisztrációs kötelezettségeit egyszerűsíti az a javaslat, amely kimondja, hogy az adóköteles jövedelem megállapításánál nem kell bevételként figyelembe venni a bérlő által megfizetett rezsiköltségeket, amit egyébként is költségként elszámolhatnának a bérbeadók.

A családokat segíti az a módosítás, amely szerint a bölcsődei, óvodai térítési díjakat 2019-től a munkáltató akkor is átvállalhatja, ha az intézmény a számlát a szülő nevére állítja ki. Korábban csak a munkáltató nevére kiállított számla volt elfogadható ezen a jogcímen, ez pedig adminisztrációs többletmunkával járt. Ezt kívánjuk jövő év január 1-jétől feloldani.

A kormány azzal is támogatja a családokat, hogy hozzájárul a 20 évesnél fiatalabbak jogosítványának megszerzésével kapcsolatban felmerülő nem csekély kiadásokhoz. A javaslat ezt a támogatást adómentesnek minősíti január 1-jétől.

Tisztelt Országgyűlés! A foglalkoztatáshoz, önfoglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékterhek kapcsán jogalkalmazást könnyítő, valamint számos kedvező változást eredményező módosítás lép életbe. Legfontosabb ezek közül, hogy a saját jogú nyugellátásban részesülő nyugdíjas személyek munkaerőpiaci reaktivizálása érdekében 2019. január 1-jétől eltörlésre kerül a munkáltatókat terhelő, 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó, valamint a 1,5 százalékos mértékű szakképzési hozzájárulás.

Könnyítést eredményez a nyugdíjas munkavállalók esetében is a módosítás, mivel a munkabérük után már csak személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség áll majd fenn, a továbbiakban járulékfizetésre nem lesznek kötelezettek, mivel esetükben eltörlésre kerül a nyugdíj- és a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség. Tehát röviden összefoglalva: csak a 15 százalékos szja fogja terhelni a nyugdíjasok munkabérét.

Szintén kedvező változás, hogy a szociális hozzájárulási adóból a megváltozott munkaképességű személyek által igénybe vehető kedvezmény esetében a kedvezményezettek köre kibővül, így az önfoglalkoztató magánszemélyek is ebbe a körbe esnek, ezzel támogatva e személyek önfoglalkoztatóvá válását.

A társasági adót érintő módosítások az elmúlt években is jelentősen hozzájárultak az adórendszer versenyképesebbé tételéhez. Nincs ez másként az önök előtt fekvő törvényjavaslat esetében sem. A társasági adót érintően a javaslat a meglevő szabályozás jogalkalmazást és jogértelmezést is elősegítő finomítására törekszik.

Ezen belül az energiahatékonysági kedvezmény eddigiekben is nagy érdeklődésre számot tartó rendszerét továbbfejleszti a törvényjavaslat annak érdekében, hogy az energiahatékonysági beruházások, korszerűsítések minél szélesebb köre számára elérhető legyen e kedvezmény. Az adókedvezmény mértéke is változik: a támogatási intenzitást az uniós lehetőségekhez igazodva növelni javasolja a törvényjavaslat.

A versenyképesség javítása érdekében enyhülnek a fejlesztési tartalék értékhatárával kapcsolatos előírások is. A javaslat értelmében 500 millió forint helyett 2019. január 1-jétől 10 milliárd forint kerülhet ennek a szabálynak a hatálya alá, azaz csaknem 1 milliárd forintnyi adóelőnyben részesülhetnek azok az adózók, akik ezt a szabályt alkalmazzák, és így előrehozott értékcsökkenés formájában igénybe vehetik ezt a kedvezményt.

A startup vállalkozások támogatása kiemelt kormányzati cél, így adópolitikai eszközökkel is ösztönözzük ezen innovatív vállalkozások létrejöttét és tőkéhez jutását. Ennek megvalósítását segíti a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés adóalap-kedvezménye esetén az éves szinten érvényesíthető adóalap-kedvezmény mértékének enyhítése. Itt eddig egy 20 millió forintos adókedvezmény-határ volt generálisan, és ezt most egy-egy befektetésnél limitáltuk 20 millió forintban. Tehát jóval szélesebb lehetőség lesz ezt az adókedvezményt kihasználni.

A törvényjavaslat lehetővé teszi a kutatási és kísérleti-fejlesztési szolgáltatásra tekintettel alkalmazható adóalap-csökkentő tétel megosztott érvényesítését is. Ez azt jelenti, hogy a javaslat révén a jövőben a kutatási és kísérleti-fejlesztési szolgáltatások költségei jobban hasznosulhatnak, és a belföldi K+F szolgáltatások költségei bizonyos feltételekkel a megrendelő oldalán is érvényesíthetővé válnak.

A javaslat a kedvezmény megosztását szigorú feltételekhez köti. A felek a megosztásról közös írásbeli nyilatkozatban kell hogy rendelkezzenek. A nyilatkozat valóságtartalmáért is közösen, egyetemlegesen fognak felelni.

Összhangban a családok támogatásának kiemelt céljával, a jövőben a munkahelyi óvodák költségei elismert költségnek fognak minősülni társaságiadózási szempontból.

A javaslat módosító tétel bevezetésével rendezi az IFRS 9 sztenderd változására tekintettel az IFRS-ek és a magyar számvitel szerinti adózók között keletkező adóalap-megállapítási eltérést. A javaslat továbbá szintén az IFRS-eket alkalmazó adózók vonatkozásában elérhetővé teszi a komponensenkénti értékcsökkenés érvényesítését a társaságiadó-alap meghatározása során.

A társasági adót érintően a törvényjavaslat több adminisztrációs egyszerűsítést is javasol. E körben megszűnik az adófelajánlásra vonatkozó nyilatkozat megtételekor százezer forintot meghaladó adótartozás vizsgálatára vonatkozó szabály, az adótartozást ennek megfelelően csak a felajánlás kiutalása előtt kell megvizsgálni.

Civil szervezetek esetén bővül az egyszerűsített nyilatkozat alkalmazásának köre. A javaslat szerint elismert költségnek minősül az ingyenes juttatás miatt elszámolt ráfordítás abban az esetben is, ha a juttatásban részesülő civil szervezet csak arról nyilatkozik, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, illetve ha a civil szervezetnek a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

(15.50)

Az IFRS-ek szerinti beszámolóra áttérő adózók esetében eltörlésre kerül az áttérés adóévét megelőző, az áttérési különbözet összegére és az IFRS-ek szerinti saját tőke és a számvitelről szóló törvény szerinti saját tőke várható összegére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség, tekintettel arra, hogy az áttérésre kötelezettek, továbbá az áttérni szándékozók nagy része már megvalósította az áttérést.

A törvényjavaslat a jogszabályok közötti koherencia biztosítása érdekében, illetve az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtése céljából kimondja, hogy a társasági adót érintően önellenőrizhetővé válik az adókedvezmény alkalmazására vonatkozó választás.

Az innovációs járulékot illetően a javaslat előírja, hogy a kkv-törvény valamennyi vonatkozó rendelkezését figyelembe kell venni az adóalanyiság vizsgálatakor. Ez azt jelenti, hogy csak az az adóalany mentesülhet az innovációs járulék alól, amely a kapcsolódó, illetve a partnervállalkozások adatait is figyelembe véve minősül kisvállalkozásnak. A javaslat kapcsán az NKFI Alap bevételeinek növekedése várható, és ennek révén nagyobb összeg lesz fordítható a K+F pályázatok támogatására.

Tisztelt Ház! A kisvállalkozások fejlődése Magyarország gazdaságának egyik mozgatórugója. Fejlődésük fontos eleme az egyszerű és versenyképes adórendszer, ezt biztosítja a 2012-től bevezetett kisvállalati adó, amelynek szabályozása 2017-től még egyszerűbbé, még versenyképesebbé vált. A kormány célja a kisvállalati adót alkalmazó adózók körének folyamatos bővítése. E törekvés sikerességét mutatja, hogy az elmúlt két évben majdnem ötszörösére nőtt az adóalanyok száma, így 2018-ban már 28 ezer vállalkozás alkalmazza ezt az innovatív új adót.

Az adóalanyok számának további bővítése érdekében 2019-től a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó belépési értékhatár a duplájára, 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik, az adóalanyiság megszűnését eredményező bevételi értékhatár pedig háromszorosára, a korábbi 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra nő. A módosítás eredményeképpen a kisvállalkozások szélesebb köre térhet át a kisvállalati adóra, és a vállalkozás növekedése során is tovább lesz lehetősége alkalmazni az adónemet, így e beruházások ösztönzése is jobban fog érvényesülni.

A javaslat kiegészíti a kisvállalati adó szabályozását részletes, a kettős adóztatás elkerüléséhez szükséges rendelkezésekkel, amelyeknek köszönhetően tovább javul a kisvállalati adónem és a nemzetközi egyezmények összhangja, átláthatóbbá válnak a külföldről származó jövedelmek kezelésével kapcsolatos elvárások is.

A törvényjavaslat a kisvállalati adót érintően további jogalkalmazást segítő pontosításokat és technikai módosításokat tartalmaz. Egyértelművé teszi, hogy a kisvállalati adóalanyiság megszűnik, amennyiben az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására kerül sor. A kisvállalati adóalanyiság megszűnésének napja ebben az esetben a választott mérlegfordulónap lesz.

Az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében a javaslat rögzíti, hogy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező adózók esetében az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozás mértékét a kisvállalati adóalanyiság megszűnésekor alkalmazandó előírással azonosan kell vizsgálni, azaz a vállalkozásnak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása nem haladhatja meg az 1 millió forintot.

A kisvállalati adó és a kisadózó vállalkozások tételes adója  technikai nyelven a kiva és a kata  sikerének tükrében már nem kínál annyi előnyt az egyszerűsített vállalkozó adó  leánykori nevén az eva -, amely 2003. január 1-jei hatállyal került bevezetésre. Az elmúlt években folyamatosan csökkent az eva versenyképessége, köszönhetően a társaságiadó-kulcs jelentős csökkentésének és az új, egyszerű, az adózók számára kedvező adónemek bevezetésének. Ennek eredményeképpen a benyújtott törvényjavaslat kezdeményezi az eva választhatóságának megszüntetését. A javaslat szerint az eva utoljára 2018. december 20-ig választható, ezt követően az áttérés nem lesz lehetséges.

Azok az adózók ugyanakkor, akik a határidőig élnek az eva választásának a lehetőségével, illetve akik jelenleg is az eva hatálya alatt vannak, a továbbiakban is a törvény hatálya alatt maradhatnak és használhatják ezt az adónemet. Az evatörvény másik módosítása szerint a számviteli törvénnyel összhangban megszünteti az osztalék felhasználásának kötött sorrendjét.

A pénzügyi szervezetek nagy része jelenleg már a nemzetközi számviteli sztenderdeket, tehát az IFRS-eket alkalmazza, ezért a törvényjavaslat biztosítja, hogy az áttért adózók a bankadó adóalapját is az IFRS-ek szerint állapíthatják meg.

A törvényjavaslat kedvező módosításokat javasol a pénzügyi tranzakciós illeték szabályozásában is. 2019. január 1-jétől minden lakossági átutalás tranzakciónként 20 ezer forintig illetékmentes lesz. Meggyőződésünk szerint az intézkedés hozzájárul a feketegazdaság visszaszorításához azáltal, hogy csökkenti a készpénzhasználatot, és elősegíti az elektronikus fizetések további elterjedését.

Egy kiegészítő szabály is belekerült a javaslatba, miszerint ha a Kincstár a kincstári körbe tartozó számlatulajdonosokon kívül más kincstári számlatulajdonos részére hajt végre fizetési műveletet, akkor a pénzügyi tranzakciós illeték felső határa a javaslat szerint műveletenként 6 ezer forint lesz. Tehát ugyanazt a felső határt alkalmazhatjuk ebben az esetben is, ami az általános felső határ a tranzakciós illeték esetében.

A vámigazgatási területen is egyszerűsítést hajtunk végre azáltal, hogy az eljárási bírság jogintézménye kivezetésre fog kerülni. Azon eljárási cselekmények, ahol szankcionálandó jogsértő magatartás valósul meg, a jelenlegi vámigazgatási bírság rendszerébe kerülnek implementálásra.

Tehát elkerülendő, hogy két párhuzamos bírság kerüljön kiszabásra, a jövőben csak egy bírság kiszabására lesz lehetőség. További módosítási javaslat, hogy a vámjogi képviselet szabályain a gazdálkodók jelzése alapján finomítottunk, illetve kisebb jogtechnikai pontosításokat fogalmaztunk meg a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági életben egyre több, változatos formát öltő vásárlásösztönző megoldás jelenik meg, ezen túlmenően egyre nagyobb teret nyer az elektronikus kereskedelem is. Ennek megfelelően a törvényjavaslat, igazodva az uniós szabályokhoz, konkrét általánosforgalmiadó-szabályokat határoz meg az utalványok értékesítésére és közvetítésére, valamint a határon átnyúló elektronikus kereskedelem áfakezelése kapcsán vezet be könnyítéseket, elsősorban a kisvállalkozások számára.

Az adócsalás elleni hatékony fellépés folytatása érdekében a törvényjavaslat meghosszabbítja az üvegházhatású gázok, egyes gabona- és acélipari termékek fordított adózására vonatkozó rendelkezéseket.

Az EU-n kívüli országokkal történő gazdasági kapcsolatok olajozottabbá tétele érdekében a törvényjavaslat megteremti a hazai feltételeket a Törökország és Szerbia vonatkozásában történő kölcsönös áfa-visszatérítéshez.

A jövedéki törvény módosítása a jogalkalmazás során felszínre került, törvénymódosítással orvosolható problémák kezelését szolgálja, így a gazdálkodók által feltárt adóköteles hiány esetén a módosítást követően nem alkalmazható majd jövedéki bírság. Ezen túl egyszerűsödnek az adminisztratív terhek, például az éves készletfelvételnél megszűnik a kötelező hatósági jelenlét, továbbá a módosítás több könnyítést is tartalmaz, így például ötszörösére emelkedik a borászatok kistermelői pezsgő előállítására vonatkozó mennyiségi korlátja.

A helyiadó-változásokból két fontos módosítást emelnék ki. Az egyik, hogy az önkormányzatok jövő évtől lehetőséget kapnak arra, hogy az iparűzési adóban helyi szinten kedvezményezzék a beruházásokat, s ekképp ösztönözzék a vállalkozások településen való letelepedését. Erről mindösszesen a helyiadó-rendeletükben kell egy rendelkezést hozniuk. A rendeletben valamennyi vállalkozás számára azonos feltételekkel meghatározhatják az iparűzésiadó-előny formáját és mértékét, sőt rendelkezhetnek arról is, hogy a kedvezmény más adóévekre is átvihető legyen, de kiköthető az is, hogy az adóévi adó egy részét a beruházás értékétől függetlenül meg kell fizetni. A helyi adókban is tovább csökkennek a vállalkozások adóadminisztrációs terhei. Ennek keretében 2019. július 1-jétől lényegileg megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz való bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettség, mert azt kiváltja az állami adóhatóság székhely szerinti önkormányzati hatóhatóság felé történő adatközlése. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adóhatóság fogja ezeket az adattovábbításokat megtenni a helyi önkormányzat felé.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány elkötelezett az egészséges életmód, az egészségtudatos táplálkozás, általában a betegségek megelőzése mellett. Részint ez indokolja a népegészségügyi termékadó mértékeinek emelését, részint pedig az, hogy azok tételes mértékei régóta változatlanok. Ezen okból nem kívánunk tovább vitázni az Európai Bizottsággal sem, le kívánjuk zárni az alkoholtermékek kapcsán zajló kötelezettségszegési eljárást, noha nem értünk egyet a Bizottság álláspontjával. Olyan változtatást szeretnénk, amely aggálytalanná, azaz egységessé teszi az alkoholtermékek adóztatását a népegészségügyi termékadóban.

A számviteli törvény javasolt módosítása a jogszabályi környezet változásainak a számviteli törvény előírásain történő átvezetését szolgálja, valamint az egységes számviteli gyakorlat kialakítását segítő pontosító, kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz. A törvényi előírás kiegészül többek között a könyvvezetés pénznemére, a negatív kamat számviteli elszámolására, valamint a támogatásként kapott összegek időbeli elhatárolására vonatkozó előírásokkal.

Pontosításra kerülnek a követelések engedményezésének elszámolására vonatkozó előírások, továbbá a Ptk. előírásával összhangban rögzítésre kerül az is, hogy az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat tartalmilag az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg.

(16.00)

A pénzmozgások jogcímeinek minél pontosabb bemutatása érdekében felülvizsgálatra kerülnek a cash-flow kimutatásra vonatkozó előírások is. A törvényjavaslat beolvadás, illetve összeolvadás esetén, az egymásban lévő részesedések kiszűrése során lehetővé teszi az üzleti vagy cégérték kimutatását. Ez a technikai elszámolás a korábbiakban nem volt lehetséges. Ennek az a feltétele, hogy már a részesedés vásárlásakor is érvényesítésre kerüljön a vételárban üzleti vagy cégérték, ez csak a vásárolt részesedés bekerülési értékének a részét képezte korábban, és nem kerülhetett külön kimutatásra. Tehát e feltételek mentén lesz lehetőség üzleti vagy cégérték kimutatására.

Emellett a törvényjavaslat pontosítja az IFRS-ek szerinti beszámolót készítőkre vonatkozó előírásokat, többek között a saját tőkemegfeleltetési táblára, a kiegészítő megjegyzések kötelező tartalmi elemeire, az üzleti jelentésre, valamint az osztalékfizetés szabályaira vonatkozóan.

A törvényjavaslat a könyvviteli szolgáltatást végzőkre, valamint a kötelező éves továbbképzésüket lebonyolító szervezetekre vonatkozó adatkezelési szabályokat kiegészíti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény követelményeinek megfelelően.

Tisztelt Országgyűlés! A könyvvizsgálókra vonatkozó szabályok módosítása pontosítja, illetve kiegészíti a hatósági ügyekre vonatkozó eljárási szabályokat, valamint az egységes gyakorlati végrehajtást segítő, pontosító és kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz. A kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek banknál csak a közfelügyeleti hatóság által kiállított igazolás alapján végezhetnek könyvvizsgálói tevékenységet. A törvényjavaslat az igazolás hatókörével és érvényességi idejével kapcsolatban tartalmaz kiegészítő rendelkezéseket.

Az okleveles könyvvizsgálói képzés szakmai és gyakorlati tapasztalatait magába foglaló módosító javaslatok az okleveles könyvvizsgálói képzés bemeneti feltételeire, idejére, főbb tanulmányi területeire és a képzésben részt vevőkre vonatkozóan tartalmaznak új rendelkezéseket.

A törvényjavaslat a Könyvvizsgálói Kamara kezdeményezésére megteremti a pártoló személy, a pártoló szervezet, valamint a szenior könyvvizsgáló jogintézményét. A pártoló személy, a pártoló szervezet, valamint a szenior könyvvizsgáló nem jogosult könyvvizsgálói tevékenységet végezni, ugyanakkor részt vehet a kamara tevékenységében, igénybe veheti a kamara egyes szolgáltatásait is. Mindezek részletszabályait a kamara alapszabálya, illetve egyes egyéb szabályai fogják majd tartalmazni. A számviteli törvényben a kereteket határoztuk meg.

Tisztelt Ház! Magyarországon 2011 óta lehet már szabályozott ingatlanbefektetési társaságot létrehozni. Az elmúlt években több esetben is finomításra kerültek a vonatkozó szabályok, aminek köszönhetően jelenleg már működnek szabályozott ingatlanbefektetési társaságok. A törvényjavaslatban szereplő módosítások a már létrejött szabályozott ingatlanbefektetési társaságok működése és tőzsdei jelenléte során felmerült gyakorlati kérdéseket rendezik. Emellett a javasolt módosítások további új ingatlanbefektetési társaságok létrejöttét és piacra lépését is segítik.

Megtartva az eredeti szabályozás lényegi elemeit, a törvényjavaslat pontosítja a vezető állású személyre, illetve az ügyvezetési feladatokat ellátó szervre vonatkozó fogalmakat, az osztalékfizetésre vonatkozó előírásokat, valamint a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és projekttársaságai által végezhető tevékenységi köröket. Emellett a törvényjavaslat az elsőbbségi részvények kibocsátásának a lehetőségével a tőzsdei közkézhányadmérték jelentős növekedésének a lehetőségét is megteremti, miközben megfelelő garanciát is biztosít a szabályozott ingatlanbefektetési társaság tartós és hosszú távú működtetésére.

Tisztelt Országgyűlés! Ami a bevándorlási különadót illeti, a helyzet roppant egyszerű. Vannak olyan szervezetek, amelyek azt a nézetet képviselik, hogy a bevándorlás egy pozitív folyamat, azt erősíteni kell, és erre forrásokat is kell áldozni. Azon túlmenően, hogy a kormány gyökeresen más elképzelést vall a bevándorlásról és annak hatásairól, a magyar állam számára a modern kori népvándorlás és annak elősegítése jelentős költségeket is okoz.

A közteherviselés elvéből fakadóan nem fogadható el, hogy azok a szervezetek, amelyek az egész közösségünket terhelő kiadások növekedését okozzák, ne járuljanak hozzá a tevékenységük következményeként előálló társadalmi közös kiadások viseléséhez. Különösen úgy, hogy sokszor e szervezetek, tipikusan a civil szervezetek mentességet élveznek a közterhek alól. Ezért a bevándorlást segítő tevékenységet anyagilag támogató szervezeteknek a támogatás összege után 25 százalékos különadót kell fizetniük, továbbá nyilatkozatot kell adniuk a támogatott, bevándorlást Magyarországon segítő vagy magyarországi székhelyű szervezeteknek arról, hogy az adót megfizették. Amennyiben adófizetési kötelezettségüket nem teljesítik és ilyen nyilatkozatot nem adnak, akkor a bevándorlást segítő és nem a finanszírozó szervezet lesz az adó alanya.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül, de nem utolsósorban, kvázi keretbe foglalva az elmondottakat, szeretném kiemelni, hogy az adórendszer egyszerűsítése érdekében több adónemet megszüntetni javasolunk ebben a törvényjavaslatban. Költségvetési bevételi szempontból nem túl jelentős adónemeket, így például a 75 százalékos különadót, a hitelintézeti különadót és a kulturális adót javasoljuk megszüntetni, amely intézkedések szintén az adórendszer egyszerűsítését szolgálják. Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Bánki Erik képviselő úr, aki a szónoklatát innen, az emelvényről mondja el. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő adózási törvénycsomag, amennyiben az Országgyűlés ezt természetesen elfogadja, az adminisztrációcsökkentés mellett jövőre több száz milliárd forintot hagy a magyar családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál.Az indítvány legfontosabb elemei közé tartozik az, hogy tovább bővül a családi adókedvezmény rendszere. A következő évben a kétgyermekes családok adókedvezménye bővül havi 5 ezer forinttal, azaz évi 60 ezer forinttal több marad minden egyes kétgyermekes családnál, hiszen havi 40 ezer forintra emelkedik az adókedvezmény mértéke.

Jövőre öt adófajta fog megszűnni. A javaslat szerint 2019-től nem kell már senkinek 75 százalékos különadót fizetnie, megszüntetjük a hitelintézeti különadót vagy éppen a kulturális adót, amit eddig külön fizetni kellett. A baleseti adó és az egészségügyi hozzájárulás is megszűnik, az előbbi a biztosítási adóba, utóbbi a szociális hozzájárulási adóba fog beolvadni.

A vállalkozások számára az egyik legjelentősebb tehercsökkentést azt jelenti majd, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke jövőre további 2 százalékkal, 17,5 százalékra fog csökkenni. Így 2010 óta összesen közel 10 százalékkal, 27 százalékról 17,5 százalékra mérséklődik. Ez az adócsökkentés nem fog megállni, hiszen korábbi ígéretünkhöz híven, az egyébként egyedülálló, hatéves megállapodás keretében, amit a munkaadók, a munkavállalók és a kormány kötött, 11,5 százalékig fogjuk mérsékelni ezt az adónemet.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat számos olyan elemet is tartalmaz, amit az adózók adminisztratív terheinek csökkentésére dolgoztak ki. Mindezek mellett kiemelt célként fogalmazza meg az öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalók munkaerőpiacra történő visszavezetésének elősegítését, ahol adó- és járulékkedvezményekkel fogja ezt a célt szolgálni. Jelenleg mintegy 70 ezren dolgoznak nyugdíj mellett, a kedvező változások hatására reményeink szerint a nyugdíjas munkavállalók száma továbbra is jelentősen nőni fog a következő időszakban.

A törvényjavaslat továbbá több, a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált egyszerűsítést is tartalmaz, olyan elemekkel együtt, amelyek az európai uniós szabályozással való jogharmonizációt biztosítják.

Tisztelt Ház! Az indítvány szerint 2019-ben tovább csökkennek a magánszemélyeket és a kifizetőket terhelő adminisztrációs kötelezettségek a személyi jövedelemadó tekintetében is. Jövőre az adóhatóság az egyéni vállalkozókat is bevonja az e-szja rendszerbe, amivel számukra is lehetővé válik, hogy a hivatal által elkészített bevallási tervezet kiegészítésével, javításával teljesíthessék adózási kötelezettségüket. Ezzel együtt megteremtődik annak lehetősége, hogy az adóelőleg megállapításához szükséges családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, a személyi kedvezmények érvényesítését és a költségek figyelembevételét szolgáló nyilatkozatot az adózó elektronikus úton, az ügyfélkapurendszeren keresztül nyújthassák be.

A nyugdíjas munkavállalók és az őket foglalkoztatók is jobban járnak jövőre. Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után ugyanis 2019-ben már csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni, azaz a jelenlegi nyugdíjjárulék és természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség esetükben eltörlésre kerül. Továbbá a saját jogú öregségi nyugdíjban részesülőket munkaviszonyban foglalkoztató vállalkozás is mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.

Az elmúlt években számos alapvető élelmiszer áfáját csökkentette a kormány. Jövőre a baromfihús, a sertéshús, a friss tej és a tojás után újabb élelmiszer forgalmi adója csökken, ez pedig az UHT- és az ESL-tej, a tartós tejek lesznek. Ezzel a módosítással mintegy 20 milliárd forint marad a családoknál, a háztartásokban.

(16.10)

A javaslatban szereplő tehercsökkentések a vállalkozásokat is jelentős mértékben érintik. Idetartozik a társasági adó területén bevezetett, versenyképességet javító intézkedések köre.

Jövőre emelkedik majd az energiahatékonysági beruházások adókedvezményére vonatkozó támogatás intenzitása, továbbá az energiahatékonyság javítását ösztönző kedvezmény igénybe vehetővé válik a felújítások esetében is.

A vállalkozásokat érintő újabb kedvezmény, hogy a kisvállalati adó választására vonatkozó értékhatárok tovább csökkennek, emellett a szabályozás kiegészítésre kerül a kettős adóztatás elkerüléséhez szükséges egyes rendelkezésekkel.

Jó hír, tisztelt képviselőtársaim, hogy az elmúlt években minden korábbi csúcsot megdöntött a beruházások mértéke Magyarországon. Az eddig elért eredmények megerősítését szolgálja az a javaslat, amely szerint 10 milliárd forintra emelkedik a fejlesztési tartalékba helyezhető és így a beruházásokra fordítható összeg mértéke. Ezzel együtt az innovációs beruházások bővülését szolgálja az a módosítás, amelynek köszönhetően lehetővé válik a kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatások költségeinek megosztása a vállalkozások között.

Az általunk képviselt gazdaságpolitika egyik alappillére volt, hogy a válságból való kilábaláshoz szükséges források előteremtésében a pénzügyi szektornak is ki kellett vennie a részét. Most, hogy a gazdaság egy tartós növekedési pályára állt, ideje kivezetni a hitelintézeti különadót. Ettől az intézkedéstől azt várjuk, hogy a bankszektor hitelezési kedve tovább élénkül, ami újabb lökést adhat a magyar gazdaság növekedésének.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk versenyképességének megőrzése érdekében további lépéseket kell tenni az adózás egyszerűsítése területén. Ezt a célt is számos elem szolgálja az előttünk fekvő törvényjavaslatban. Idetartozik a helyi adókról szóló törvény módosítása, amely több ponton tovább egyszerűsíti az adminisztrációt. Január 1-jétől lényegileg megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő külön bejelentkezési, illetve változásbejelentési kötelezettség, mert azt kiváltja az állami adóhatóság adatközlése.

A beruházások további ösztönzését szolgálja, hogy az önkormányzatok lehetőséget kapnak arra, hogy rendeletükben a beruházások után adóelőnyt fogalmazzanak meg.

Az elmúlt években egyre inkább nőtt a készpénz-helyettesítő fizetőeszközök használata, ezért az elektronikus fizetés erősítése és ezzel párhuzamosan a készpénzhasználat csökkentése érdekében tranzakciónként 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól 2019. január 1-jétől.

Az adózási rendszeren keresztül számos olyan cél is érvényesíthető, amelyek nem szolgálnak közvetlen gazdaságpolitika-élénkítést. Idetartozik az egészségkárosító termékeket terhelő adók emelése is. Január 1-jétől a népegészségügyi termékadó rendszerén belül változik az alkoholos italok adóztatása, így a jövőben valamennyi alkoholtermék adóköteles lesz. Ezen túlmenően az egészségtudatos táplálkozás elősegítését szolgálja, hogy a népegészségügyi termékadó megalkotása óta eltelt időszak árváltozásaira való figyelemmel egységesen emelkednek ezeken a területeken az adóterhek.

A biztosításiadó-törvény és ezzel párhuzamosan a baleseti adó részletszabályait tartalmazó népegészségügyi termékadóról szóló törvény módosításának eredményeként a biztosításokhoz kapcsolódó adók rendszere jelentősen egyszerűsödik. Kivezetésre kerül a baleseti adó, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás adózása pedig, más biztosítási szolgáltatásokhoz hasonlóan, a biztosítási adó keretén belül valósul meg. Ezzel együtt az adó mértéke is jelentős csökkentésre kerül.

Tisztelt Ház! Ahogy arra felszólalásom elején már felhívtam a figyelmet, a 2019-re vonatkozó adócsomag számos olyan egyszerűsítést tartalmaz, amelyek könnyebbé teszik az adóeljárási szabályoknak való megfelelést, és egységes terminológia bevezetését szolgálják.

A regisztrációs adóról szóló törvény módosítása csökkenti a kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adóját, a személygépkocsik esetében 2012-től végrehajtott adótermék-csökkenéssel azonos nagyságrendben. Ezzel együtt az elektromos meghajtású közlekedési eszközök elterjedésének ösztönzése érdekében az elektromos, valamint hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációsadó-tételét nulla forintra fogja csökkenteni a törvényjavaslat.

Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása két területet érint. Egyrészt megteremti az adóhatóság kamatfizetési kötelezettségét akkor, ha a döntése jogszabálysértő, és ezért az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, másrészt egységesíti az eltérő üzleti évet választó adózókra vonatkozó rendelkezéseket.

Az adózók számára kedvező változás lesz az is, hogy az igazgatási eljárás jövőre kiegészül a visszatartási jog gyakorlásáról hozott végzéssel szembeni fellebbezés lehetőségével. A vámjog területét érintő módosításként többek között kivezetésre kerül az eljárási bírság.

A számviteli törvény módosítása a jogszabályi környezet változásainak a számviteli törvény előírásain keresztül történő átvezetését, valamint a könyvvezetés pénznemére, a követelések engedményezésére, a támogatások elszámolására, az üzleti vagy cégértékre, az adatkezelésre, a cash-flow kimutatásra és a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok alkalmazására vonatkozó előírások pontosítását, kiegészítését tartalmazza az egységes számviteli gyakorlat kialakítását segítő pontosító elemek mellett.

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény módosítása a már létrejött szabályozott ingatlanbefektetési társaságok működése és tőzsdei jelenléte során felmerült gyakorlati kérdéseket rendezi, ezzel segítve új ingatlanbefektetési társaságok létrejöttét és piacra lépését.

Az illegális migrációt anyagilag támogató szervezetek társadalmi felelősségvállalásának érvényre juttatását szolgálja a bevándorlási különadó. Az ilyen tevékenységet végző szervezetek számára különadó-fizetési kötelezettséget állapít meg a javaslat akkor, ha pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatásban részesítenek olyan szervezetet, amely közvetlenül vagy közvetve, meghatározott tevékenységgel elősegíti a bevándorlás növekedését. Az adó mértéke az annak alapjául szolgáló pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatás 25 százaléka lesz.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ellenzék a választások előtt még azzal riogatta az embereket, hogy ha ők fognak győzni, megemelik a személyi jövedelemadó mértékét, és a vállalkozásokat terhelő új adónemeket fognak bevezetni. Ezzel szemben a Fidesz jövőre is biztosítja az Európai Unióban egyik legalacsonyabb, 15 százalékos mértékű személyijövedelemadó-szintet, és a vállalkozások számára Európa legalacsonyabb, 9 százalékos mértékű társasági nyereségadóját.

A Fidesz mindig olyan adózási politikát képviselt, amely egyszerre biztosította az emberek és a vállalkozások terheinek csökkentését, valamint a költségvetési egyensúly fenntartását. Nem lesz ez másként az előttünk fekvő, a 2019. évre vonatkozó adócsomaggal sem. Azt gondolom ezek alapján, hogy ez az adótervezet, amelyet a kormány a parlament elé benyújtott, mindenképpen támogatásra érdemes, és a kormány azzal számolhat, hogy a Fidesz parlamenti frakciója ezt a törvényjavaslatot támogatni fogja. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.  Arató Gergely: Nagyon megkönnyebbültünk…)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szerencsés helyzetben érezhetné magát az a képviselő, aki ellenzéki vezérszónokit mondhat, hiszen mondhatják, hogy adóügyekben nem az ellenzékieken van az a felelősség, amely adott esetben egy ország társadalmi csoportjainak sorsát alapvetően határozza meg. Ugyanakkor szerencsétlen ez a helyzet abból a megközelítésből, hogy a költségvetési vita árnyékába elbújtatva, alapvető filozófiai kérdéseket ki nem tárgyalva folytatunk le egy olyan adóvitát, amely álláspontom szerint ilyen szűkös és szánalmas időkeretbe szorítva nem is feltétlenül alkalmas arra, hogy a probléma mélyrétegeit feltárjuk.

Hogy mondjak a mélyrétegek közül egyet: végighallgattuk itt az előterjesztő és fideszes képviselőtársam tündérmeséjét a magyar valóságról. Az én szememben a rögvalóság egészen más, hiszen csak egy példát kiragadva, a 27 százalékos világrekoder áfa  még a szakmabeliek egy része is a szegények adójaként csúfolja vagy illeti ilyen megnevezéssel ezt az adófajtát  egész egyszerűen a legnehezebb sorban élő magyarokat sújtja a leginkább, viszont sújt minden magyart egyszerre.

Hogy ezen példák sorát egy kicsit kibontsuk, gondoljunk bele, hogy egy demográfiai tél közepette, tehát egy elképesztő népesedési katasztrófa idején ez a kormány, 2010 óta regnálva, a gyermeknevelési cikkek áfatartalmát is egész Európában a legmagasabban tartja. Tehát azért ennek a szimbolikáját, államtitkár úr és képviselőtársaim, gondolják végig, hogy ez a kormány népesedési fordulatot lát, kíván, és én támogatom ebben, mindent támogatok, ami a gyarapodás irányába mutat. Ugyanakkor ez a kormány az, amelyik a legkeményebben százalékos alapon adóztatja a gyermekvállalást az egész kontinensen, a másik zsebben természetesen, a családi adókedvezményen keresztül, általam is támogatott módon, nagyon sok magyar család számára kedvezményeket biztosít. De nem látom a rendszerszintű vizsgálatát annak, márpedig ez egy adóvita alapja kéne hogy legyen, hogy ez a kedvezménytömeg a másik zsebből mennyiben távozik, mondjuk, a 27 százalékos áfával, mondjuk, az indokolatlanul magas rezsiköltségekkel, ami a hibás közműrendezésből adódik, és abból, hogy a világpiaci folyamatokat nem engedik teljes mértékben begyűrűzni Magyarországra.

További példákat sorolhatnánk, de az egész biztos, hogy az EU-n belül az egyik legmagasabb adóék, ami a korábbi viták során is szóba került, olyan szinten sújtja a családokat, hogy megkockáztatom, a kedvezmények szinte teljes tömegét kioltják ezek az általam felsorolt faktorok és tényezők, amellett, hogy a magyarországi sajátosságok hozzájárulnak a kivándorlás felgyorsulásához.

(16.20)

Tehát Magyarország nemcsak a jövő adófizetőit veszíti el, hanem a teljes magyar jövendőt, ha úgy tetszik, hiszen a reprodukcióhoz szükséges népes-séget sem tudjuk pótolni, és még ebből is a kiván-dorlás brutálisan fokozott módon csökkenő tenden-ciát mutatva tűnik el. Azt kell hogy mondjuk, hogy az EU-n belüli egyik legmagasabb adóék, tehát a nettóra rárakódó összes adó- és hozzájárulás jellegű tehernek a volumene, végre megtudtuk, hogy a kormány által elismert módon is egy hátráltató és brutális folyamat. Szerencsére államtitkár úr ezt az előző vitában elis-merte, hogy látják ezt a tendenciát, igyekeznek vál-toztatni rajta. Engem nagyon érdekelne, hogy milyen konkrét lépésekkel igyekeznek. Hiszen azt látjuk, hogy ha az adóéket vizsgáljuk és azt a terhelést, ami egy átlagos munkavállalót Magyarországon ér, akkor nemcsak európai, de regionális viszonylatban is ki-emelkedő mind a magyar családok adóterhelése, mind a magyar, mondjuk, egyedülálló és gyermek-telenek terhelése. Emlékeim szerint az OECD-össze-vetésben ez a három legmagasabb között található még a mai napig is.

Államtitkár úr, ha a magyar bérek színvonalát euróban vizsgáljuk és nem forintban, bár hozzám a forint közelebb áll nyilván, de ha euróban vizsgáljuk, ön is fel fogja ismerni, hogy ez egy kiváló össze-hasonlítási alap arra nézve, hogy a régió országaihoz képest is lassabb a bérek növekménye, mint a kör-nyező országok szinte bármelyikében. Tehát nem-hogy nem közeledünk, mondjuk, Németországhoz vagy a nagybetűs nyugat-európai átlaghoz, hanem bizonyos országok viszonylatában egyértelmű távo-lodás mutatható ki.

Itt adódik a kérdés, hogy ha a kormány szerint impozánsok a gazdasági mutatószámok, a növekedés tartalékai adottak, ezek széles körben rendelkezésre állnak, akkor miért nem enyhítenek, mondjuk, a sze-gények legbrutálisabb adóján, a 27 százalékos áfa-terhen. De ha ezt a csomagot egy kicsit kibontjuk, akkor legalább az összes alapvető élelmiszer áfatar-tamának (sic!) 5 százalékosra történő csökkentésével abszolút érdemi könnyítést tudnának elérni a magyar családok pénztárcája tekintetében. De ha még ennél is kisebbet mer álmodni a kormányzat, akkor legalább az összes tejtermékre terjesztené ki ezt a kedvez-ményt, ehelyett itt van előttünk az UHT- és az ESL-tej áfájának csökkentése. Az a gond ezekkel a nagyon szelektív áfacsökkentésekkel, tisztelt képviselő-társaim, hogy az utóbbi évek vizsgálata alapján volt, amikor az áfacsökkentés árcsökkentéssel is járt, tehát az árakban megmutatkozott. Volt viszont, amikor az áfacsökkentés árnövekménnyel párosult, két okból. Egyrészt vannak helyettesítő termékek, ez senki számára nem meglepő, tehát érdemes kellőképpen széles körben beavatkozni és folytatni egy áfa-csökkentést. Másrészt pedig hiányzik egy olyan moni-toringrendszer, amely vizsgálja azt, hogy mondjuk, egy nagy külföldi áruházlánc tekintetében ha emel-kedik egy áruféleség ára és emelkedik egyébként az egész piacon az átlagár, akkor e mögött meghúzódnak valós piaci folyamatok vagy pedig sem. Ezt profibb országok vizsgálni szokták, és adott esetben tárgyaló-asztalnál találják magukat azok a felek, akik nem piaci folyamatokat követnek, hanem valami egészen mást.

El kell mondjam azt is, hogy én csak az alapvető élelmiszerek teljes körű áfatartam-csökkentésével (sic!) tudnám beérni, és mint említettem, a gyer-meknevelési cikkek áfájának az 5 százalékra, majd később az Unióval történő idézőjeles boksz után a nulla százalékra történő csökkentésével. Tehát ez lenne az a nemzeti minimum, amit úgy gondolom, hogy a jelen költségvetés ismeretében mindannyian tudnánk vállalni. Én biztosan hajlandó is lennék rá.

A hitelintézeti különadóra sok szót nem sze-retnék vesztegetni. Eltörlésre kerül ez, de mivel ez technikai kivezetésnek számít, ezért maximum egy-két mondatot érdemelne. Sokkal fontosabb a bank-adóról és a hitelintézeti járadékról beszélni. Hiszen a bankadó tekintetében azért itt egy mutatószámot államtitkár úr figyelmébe ajánlanék. A tavalyi évben 694 milliárd forint adózott eredményt tudott pro-dukálni az a bankszektor, amelyet álláspontom sze-rint a közteherviselés alá még mindig nem vontak be, amely jórészt felelős a devizahitel-károsultak el-képesztő kálváriájáért. Olyan mély ez a kálvária, hogy állítom, a kivándorlási spirálhoz is érdemben, mér-hető módon járult hozzá az, amit a hitelkárosultakkal tettek; az, amit 2010-ig engedtek felszaporodni, és az a szabotázs, amit azóta ez a kormány, pontosabban a mostani, az elődje és annak az elődje, tehát a Fidesz-KDNP utolsó kettő és ez a nagyon szűk kormánya követett el. Ugyanis azok az állítólagos megoldások, amelyeket foganatosítottak, nem tudták ezeket az em-bereket kiszabadítani a csapdából. Nem egy in integ-rum restitutiót kérek számon, az eredeti állapot hely-reállítása itt nem képzelhető el nagyon sok esetben. Önök a szétszakított családokat nem tudják vissza-adni, azokat sem, amelyek az önök regnálása alatt szakadtak szét; vagy azoknak az embereknek az életét, akik akkor lettek öngyilkosok.

Amit én vártam volna, az az, hogy ha valaki 165 forinton vette föl az úgynevezett hitelét, annak 165 forinton forintosítsák azt. Tehát a Jobbik a felvétel-kori árfolyamon történő forintosításért küzdött és küzd mintegy nyolc éve. A helyzet az, hogy önök nem ezt tették. A szerencsésebbek végtörleszthettek, amúgy az egyszerű magyar ember számára a piaci ár-folyamú forintosítást találták ki anélkül, hogy a Kúria, az Alkotmánybíróság vagy bárki más erre kapacitálta volna önöket.

A bankadó tekintetében azt láttuk, hogy mi-közben ezeket a bankokat nem terhelték olyan mó-don, ami a devizahiteles rendezéshez, mondjuk, kellett volna, a rekordnyereségeik esetében a bankadó mértékét még csökkentették is. Azt kell mondjam, a Jobbik egyértelmű követelése a bankadó vissza-állítása az eredeti 0,5 százalékos kulcsra. Nemcsak azért, mert ettől már azonnal 8 milliárd forintos többletbevétel lenne várható a költségvetésben, nem. Pusztán közteherviselési szempontból, az igazsá-gosság is ezt követeli. Mindemellett a hitelintézeti járadék, amely korábban kivezetésre került, szintén visszaállításra kerülhetne, vagy legalábbis ez egy szakmai vita tárgyát képezhetné. Ez nagyságrendileg 10 milliárd forintot hozhatna a költségvetésnek. Tehát nem egy olyan tehertételről van szó, ami a 694 milliárdos profittal bíró, csak az érintett időszakban ekkora profittal bíró bankrendszert megremegtetné, de úgy gondolom, hogy a közteherviselés jegyében legalább vitára érdemes lenne.

Ami viszont már büntetést és vádlottak padját érdemelne, az egyértelműen a tranzakciós illeték körüli bohóckodás. Hiszen itt ez a kormányzat, az előterjesztője számtalanszor elmondta, hogy a tranz-akciós illetéket a pénzintézetekre veti ki, a jogalkotó szándéka az, hogy az érintett intézetek fizessék meg ezt a terhet. Majd a mi fogadóóránkra bejött olyan vállalkozó, akinek kiküldte a bankja papírra leírott levélben  ez egy vallomással felérő -, hogy a tranzakciós illeték bevezetése miatt 5 hónapra vissza-menőleg ekkora és ekkora pluszterhet tessék be-fizetni. Ez előfordulhatott anélkül, hogy a kormány bármit tett volna a kérdésben, hogy akármilyen intéz-kedésre szólította volna fel akármelyik alárendelt szervét, vagy legalább érdeklődött volna a független és vizsgálatra jogosult szervektől, hogy tetteke valamit ebben a kérdésben.

Önök hagyták áthárítani a tranzakciós illetéket anélkül, hogy a fülük botját mozgatták volna, két-harmados felhatalmazottsággal. Tehát egészen elké-pesztő tehetetlenségről árulkodik mindez. Nem aka-rom azt sejtetni, hogy árulkodhat a bankokkal való összejátszásról is, mert nem sejtetem, hanem kije-lentem mindezt: önök paktumot kötöttek a Bank-szövetséggel, ahol ígéretben vállalták azt, hogy to-vábbi terheket nem raknak a kereskedelmi bankokra a hitelkárosultak helyzetének javítása érdekében.

Ez a kormány lepaktált az EBRD-vel is, Tállai államtitkár úrral számtalanszor lefolytattuk ezt a vi-tát, nem kívánom újranyitni, hiszen most egy adó-csomagról tárgyalunk, de azt mindenképpen el kell mondanom, tarthatatlannak tartom, hogy teljes mér-tékben áthárították a tranzakciós illetéket a lakossági és vállalati ügyfelekre. Csak a tavalyi évben 217 milliárd forintról beszélünk, egy elképesztően magas számról. Nem tudok olyan elfogadható gazdasági, erkölcsi, etikai érvet felhozni, ami ezt a helyzetet így fenntarthatná. Tehát ehhez hozzá kell nyúlni.

Önmagában az a kozmetikai jellegű dolog, amit Tállai államtitkár úr is említett a korábbiakban, mi-szerint 20 ezer forintos utalásig lényegében mente-sülhet az ügyfél az illeték megfizetése alól, hát, ez aszpirin a haldoklónak, államtitkár úr. Tehát egy több mint 200 milliárd forintos indokolatlan elvonás esetében a 20 ezres tételeken bohóckodni, hogy az illetékmentes, de amúgy azért 200 milliárdot lehú-zunk a magyar állampolgárokról, ez egy vicc! Ha ez a kormány komolyan veszi magát, akkor ez egy vicc, és akkor érdemben kell beavatkozni. (Jelzésre:) Nem ilyen vicces a helyzet, államtitkár úr! Az a helyzet, hogy ha önök legalizálják azt, hogy a bankrendszer az önök törvényei alapján fosztja ki a lakosságot, akkor miben különbek azoknál, akik ráerőltették a deviza-hiteles szerződéseket a lakosságra?

Hozzáteszem, abban is volt felelősségük, mert 2001-ben az egyoldalú szerződésmódosításokat nem egy kismadár engedélyezte, és nem a földönkívüliek voltak azok, akik ezt engedélyezték és lehetővé tették. Gondoljunk arra, hogy ki volt akkor kormányon, de ez megint csak túlfeszítené az általános vita kereteit, és igyekszem nem visszaélni elnök úr és a jelenlévők türelmével.

(16.30)

Ugyanakkor azt el kell hogy mondjam, hogy ebbe a csomagba bekerül az úgynevezett bevándorlási különadó, ez némiképp az adócsomag megvitatásának komolysági alapjait csorbítja, megrengeti, másrészt pedig bevándorlási különadóról, úgy gondolom, csak politikai jellegű vitát lehet folytatni, nyilván képviselőtársaim hozzá fognak járulni ehhez a vitához, én szerettem volna szakmai alapon csak az adókérdésekről és azoknak is csak egy részéről beszélni. De óriási szerencséje a Fidesznek és a KDNP-nek, hogy ezen javaslat szerint a pártok nem esnek abba a körbe, amelyek bevándorlási különadót fizethetnének, hiszen ha a pártok is ebbe a körbe esnének, akkor az önök pártcsaládjának a teljes vagyona rámehetne ezen adóteher megfizetésére, hisz az a húszezer gazdag migráns, akit családtagostul engedtek betelepülni Magyarországra, egész egyszerűen vérlázító, az évszázad egyik pénzügyi merénylete Magyarország ellen, és ha úgy tetszik, akkor az évszázad egyik legnagyobb korrupciós ügye.

De ha itt egy korrekt államtitkár  és ezt nem cinikus módon mondom, tehát nehogy félreértse -, aki felkészült, és érdemben válaszol a kérdésekre, van még ilyen egyébként a költségvetési viták során, Banai Péter Benőre gondolok például, aki kellőképpen hozzáértő, érdekli is az, hogy miről zajlik a diskurzus a Házban, és szoktunk vele érdemi párbeszédet folytatni; ha most egy hasonló képességekkel megáldott szereplő van itt, hadd használjam ki az alkalmat. Igen érdekelne a bevándorlási különadó kapcsán, hogy az államtitkár úr érzie a Fidesz-KDNP felelősségét, mondjuk, a letelepedésikötvény-konstrukció tekintetében, érezneke felelősséget azt illetően, hogy a magyar költségvetést 17,5 milliárdos kár érte ezen konstrukció mentén? Ki a felelőse ennek a károkozásnak? Történike elszámoltatás ebben a kérdésben?  ezek költői kérdések persze. De ami legalább ilyen fontos, hogy a közvetítő cégek, a feltételezhetően Fidesz-barát közvetítő cégek több mint 150 milliárd forint közvetítői díjat tudtak szakítani, realizálni, nyereségként eltenni a letelepedésikötvény-üzletágon.

Engem nagyon érdekelne egyébként bármely fideszes vagy KDNP-s képviselő magyarázata, hogyan tudnak nyugodtan lefeküdni annak tudatában, hogy Magyarországra szabadították ezt a pénzügyi poklot, ezt a pénzügyi merényletet. Tehát egészen elképesztőnek tartom, hogy önöknek nincsenek válaszaik arra, hogy a letelepedésikötvény-üzletág hogy kerülhetett ide. Korábban legalább magyarázkodtak, bár az is fals volt, a nemzetgazdaság helyzetével, finanszírozási krízissel és igénnyel indokolták azt, hogy a letelepedési kötvényre szükség volt.

A helyzet az, hogy megvizsgáltuk az akkori adatokat, és nem volt szükség ilyen szintű forrásbevonásra, sőt a kötvények kibocsátása után eltelt rövid időt követően olyan helyzet állt elő, hogy a nemzetközi piacról történő forrásbevonás lényegesen olcsóbb lett volna, mint az, ami történt. Tehát nem állja meg a helyét, amit mondtak.

A másik magyarázatuk az volt, hogy jó-jó, nem annyira jó ez a konstrukció, de Európa minden országában vagy majdnem minden országában van ilyen. A helyzet az, hogy ez sem igaz, ilyen korrupciós mechanizmus Európában nincsen, és olyan sincs, ami által kormányzati szereplők feltételezhető jó barátai ekkora, százmilliárdos nagyságrendű összeget tudtak volna szakítani.

Ha viszont a bevándorlási különadóból befolyt összeget majd a jövőben határvédelemre fordítják, érdekelne  nem feltétlenül az államtitkár úr nyilatkozata erről, hiszen nem hiszem, hogy akár ön, akár én határvédelmi szakemberek lennénk, tehát egy ilyen adócsomag esetében nagyon fontos lenne, hogy minden hozzáértő, és a hozzáértők alatt nemcsak Boldog István képviselőtársamra gondolok, hanem hogy mondjuk, a határvédelemhez hozzáértő képviselőtársak is jelen legyenek, akik el tudják nekünk magyaráz-ni, hogy ezt a bevételi forrást hogyan, miként fordítják a határvédelemre, annak mely szegmensére, mely területére, és mondjuk, partnereke abban a költségvetési módosító javaslatban, amit a Jobbik frakciója nyújt be, és amelynek értelmében az önálló határőrség felállítása egy kikerülhetetlen feladat, hiszen tarthatatlan az, hogy katonák, rendőrök a mai napig nem a szolgálati helyükön teljesítenek szolgálatot, hanem odavezénylik őket a határhoz, és olyan helyzet áll elő, amely minden fél számára rossz. Egy önálló határőrség felállítása pedig képes lenne kiküszöbölni mindezt.

De azt is el kell hogy mondjuk, ha az adócsomagról a maga mélységében tudnánk tárgyalni, és nem egy ilyen időkeretes hibrid megoldásból kifolyólag ilyen szűk keretek között, akkor kellene beszélnünk a stratégiai szerződések újratárgyalásáról, azon belül a magyar munkabérek emelésének szándékáról, mert a magyar munkabérek növekménye még az amúgy alacsony szintű termelékenységi növekménytől is elmarad, tehát itt is talál a Jobbik frakciója egy ollót. Beszélhetnénk egyébként a taótól kezdve a kafetéria-rendszer szabdalásán keresztül nagyon sok mindenről, ezt képviselőtársaim meg fogják tenni. Beszélhetnénk arról, hogy vane itt a teremben egyvalaki, aki meg tudja nekem indokolni, hogy a tao tekintetében a legtöbb vállalkozó  természetesen magától és jószántából  a felcsúti labdarúgó-, akadémiának nehezen nevezhető intézményt támogatja. Vane itt valaki, aki meg tudja magyarázni azt, hogy ezt a műintézményt ezek a cégek önmaguktól, jószántukból ekkora összeggel támogatják? Nem hiszem, hogy lenne.

És ha az áfa tekintetében odáig nem is jutunk el, államtitkár úr, hogy a 27 százalékos áfát az ígérete ellenére nem csökkentette ez a kormányzat, legalább egy nemzeti minimum legyen, legalább annyi legyen, hogy ez a Ház igenis egy nemzeti minimum alapján elfogadhatná, hogy a gyermeknevelési cikkek áfatartalmát csökkenti, hiszen a népesedési katasztrófa elhárításánál fontosabb nemzetstratégiai kérdés nem tornyosulhat előttünk. Vannak kétségeim, de nagyon kívánom azt, hogy el tudjunk jutni odáig, hogy a magyar jövendő érdekében ezeket a minimumokat mindannyian vállaljuk. Én magam és a frakcióm egészen biztos hogy vállalni fogjuk, hogyha a szavazás órája következik.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Nacsa Lőrinc képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ha az előzőekben a szochotörvénynél elmondtuk, akkor itt fokozottan igaz, hogy a gazdasági növekedés feltételeinek javítása, a gazdaság versenyképességének megőrzése, továbbá a versenyképes adórendszer megteremtése a kormány céljai közt szerepel, és ezért mindent megtesz; ez egy újabb lépés, a most előttünk fekvő 2019-es adócsomag egy újabb lépés ezen célok elérésében. A módosítások egyes kiemelt adópolitikai célok elérését ösztönzik, támogatják a jogharmonizációt, az adózók adminisztratív terheinek csökkentését, valamint elősegítik az öregségi nyugdíjra jogosult állampolgárok munkaerőpiacra történő visszavezetését adó- és járulékkedvezményekkel. A Kereszténydemokrata Néppárt számára a családok megerősítése, támogatása az egyik legfontosabb cél, épp ezért üdvözlendő, hogy a családi adókedvezmény bővül, a kétgyermekes családok adókedvezménye havi 5 ezer forinttal, immár 40 ezer forint/hónapra emelkedik, hogy jövőre a tartós és féltartós tej áfája is 5 százalékra csökken, és hogy az online fizetések ösztönzése érdekében 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól. Z. Kárpát Dániel képviselőtársamnak jelezném, hogy a családok tranzakcióinak, átutalásainak jelentős része, több mint a 70 százaléka 20 ezer forint alatti összegről szól, a családok átutalásainak jelentős része, tehát ez náluk hagy jelentős pénzt. Azt gondolom, hogy ez fontos. Külön üdvözlendő a fiatalok érdekében megtett intézkedés, a jogosítvány megszerzéséhez kapcsolódó jelentős kedvezmények. Ezek az intézkedések mind csökkentik a családok terheit, ami mindig üdvözlendő intézkedés.

Az adócsomag további sarokpontjai, hogy marad a 15 százalékos személyi jövedelemadó, és marad Európa legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adója. A vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó jövőre, ha jól tudjuk, július 1-jétől 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken. A 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodásban foglalt tehercsökkentés jelentős mértékben hozzájárul szerintünk a bérek további felzárkóztatásához. Úgy gondoljuk, úgy látszik, hogy amennyiben az abban a megállapodásban foglalt minden tervezett járulékcsökkentés megvalósul, akkor a munkáltatók által 2016-ban fizetett 28,5 százalékos teljes járulékteher 2022-ben soha nem látott alacsony mértékre, 13 százalékra mérséklődik, vagyis kevesebb mint megfeleződik.

További sarokpontja, hogy az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. Megszűnik öt adófajta, nem kell 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetni. A baleseti adó beleolvad a biztosítási adóba, az egészségügyi hozzájárulás pedig a szociális hozzájárulási adóba  a korábbi törvényjavaslatnál is volt erről bővebben szó.

A lakosság egészségmegőrzésének érdekében 2019-től átlagosan 20 százalékkal nő a népegészségügyi termékadó, hétköznapi nevén a chipsadó.

Az adóhivatal jövőre a kifizetők adatszolgáltatását alapul véve az egyéni vállalkozóknak is készít szja-bevallási tervezetet. Azt gondolom, hogy ez az egyéni vállalkozók számára óriási könnyebbséget jelent majd.

A javaslatban foglaltak szerint változik a kafetéria-rendszer. Emlékszünk még arra, amikor a szocialista időszak alatt francia cégek milliárdos profitokat vittek ki az utalványrendszer miatt az országból; most ezt a pénzt egyébként az Erzsébet-táborokra (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.), hátrányos helyzetű gyermekek, fogyatékkal élők vagy megváltozott munkaképességűek nyaraltatására fordítja a kormány.

(16.40)

A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatások esetében nem kell majd alkalmazni az 1,18-as szorzót, viszont a Széchenyi-kártya marad az egyetlen kedvező adózású kafetériaelem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül majd kedvezményes közteherfizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak.

A javaslatban csökkentenénk a kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adóját, szintén az állampolgároknál marad több pénz. Az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációsadó-tétele nulla forintra csökken. A törvényjavaslat rögzíti, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó utoljára 2018. december 20-ig választható, ezt követően az evaalanyiság választására már nem lesz lehetőség.

A helyi adókról szóló törvény módosítása több ponton tovább egyszerűsíti az adóadminisztrációt. 2019. július 1-jétől lényegileg megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő külön bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettség, mert azt kiváltja az állami adóhatóság adatközlése. Itt ügyfélkapun keresztül is lehet majd adatokat közölni; azt gondolom, ez is egy újabb bürokráciacsökkentési lépés. Így az önkormányzatok lehetőséget kapnak majd arra, hogy rendeletükben a beruházások után adóelőnyt fogalmazzanak meg.

Tisztelt Országgyűlés! Mint tudjuk, az illegális migráció miatt 2015 óta Magyarország megvédése és biztonságának garantálása fokozott költségekkel jár. A határzár, a határvadász századok, az élőerős védelem jelentős költségekkel bírnak. A mostani javaslat ehhez a bevándorlás okozta államháztartási többletkiadásokhoz való hozzájárulás érdekében bevándorlási különadót vezet be, amit a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása után kell majd fizetni.

Az adó alapja a bevándorlást segítő tevékenység anyagi támogatásának értéke, mértéke pedig az adó alapjának 25 százaléka. A különadóból származó bevétel pedig  szerintem ez egy fontos kitétel  kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel. A határvédelmi feladatok  jobbikos képviselőtársam is kérdezte  igen sok költségbe kerülnek, például a határvadász egységek működtetése vagy a fizikai határzár folyamatos karbantartása. Ezt a pénzt kizárólag erre lehet majd fölhasználni.

Bevándorlást segítő tevékenységnek számít többek között a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, médiaszemináriumok folytatása és az abban való részvétel, hálózatépítés és -működtetés, valamint a bevándorlást, az illegális migrációt pozitív színben feltüntető propagandatevékenység, ha ezeket a bevándorlás ösztönzése érdekében végzik. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek áttelepülése természetesen nem tartozik bele a bevándorlás fogalmába. Itt az adó alanya elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet, amelynek legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig kell majd nyilatkoznia a támogatás címzettje felé, hogy bevándorlásikülönadó-kötelezettségét teljesítette. Ennek hiányában a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet válik adóalannyá. A párt és a pártalapítvány, továbbá az a szervezet, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja, nem minősül adóalanynak.

Véleményünk szerint a javaslat hozzájárul azokhoz a célokhoz, amiket a kormány kitűzött a teljes foglalkoztatottság felé, a családok támogatása felé, a versenyképesség javítása felé, így a KDNP frakciója támogatja a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolnánk, hogy a parlamenti ülésszak időszakában az egyik legfontosabb az adótörvény és a költségvetési törvény tárgyalása kellene hogy legyen. Államtitkár úr, egy dicséretet hadd mondjak önnek: legalább tisztességgel végigüli, remélem, hogy majd reagálni is fog, mint az előtte lévő törvénynél, elmondja, hogy miket gondol az ellenzék felszólalásairól. De hozzáteszem, hogy nekem olyan gondolataim voltak, hogy szerintem jobb lenne összecsomagolni és elmenni innen. Nevetséges KDNP-s és fideszes politikustársaimtól  holnap is ugyanez lesz, nincsenek kételyeink, én most a második ciklusomat töltöm, az elmúlt négy évben is ez volt -, hogy két ilyen fontos törvénynél vagy ma az adótörvények vitájánál per pillanat bent ülnek hárman, talán még ketten vissza tudnak jönni. Most többségben vagyunk, lehet, kétharmados többséget is elő tudunk állítani az ellenzék részéről. (Dr. Apáti István: Közel négyötöd is meglenne!) Mondhatnánk, hogy szerintem jobb lenne becsukni az ajtót  ha lenne ajtó az üléstermen -, és elmenni, mert felesleges itt bármit mondanunk.

De azért csak végezzük el a munkánkat, mert ez a feladatunk! (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Örülök neki, KDNP-s képviselőtársam, ezt üzenje meg a képviselőtársainak is, hogy ez lenne a feladatunk, itt ülni, mert ezért kapjunk a fizetésünket. Tudom, hogy azt a legegyszerűbb mondani, hogy választókörzetben töltjük a napjainkat, és ott látjuk el kötelező feladatunkat, de szerintem ez lenne a legfontosabb, hogy itt a törvények alatt vitázzunk, mondjuk el a véleményünket.

Az adótörvényeknél meg a költségvetésnél is majd el kell mondanunk, hogy ugyebár a miniszterelnök, Orbán Viktor a megválasztása után  és most már Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke is csatlakozott  folyamatosan készíti fel a kommunikációban a magyar lakosságot úgymond a megszorító csomagra, a Fidesz megszorító csomagjára, mert folyamatosan válságról beszél, hogy Európát, a világot és Magyarországot is nemsoká el fogja érni talán egy 2008-ashoz hasonló gazdasági válság.

Orbán Viktor csak más válságokról nem beszél, és az adótörvények kapcsán én felírtam néhány válságot, amiről beszélni kellene, államtitkár úr. Orbán Viktor és a képviselői nem beszélnek a magyarországi demográfiai válságról, nem beszélnek a kivándorlási válságról, nem beszélnek a Magyarországot nagyon súlyosan érintő lakhatási válságról, nem beszélnek az oktatást érintő válságról, nem beszélnek a nagyon súlyos szociális válságról, és elsőnek kellett volna említenem, mert a lakosság kétharmadát legjobban az egészségügy válsága érinti. S azt meg már csak én utoljára írtam fel: nem beszélnek maga a kormány, a Fidesz és a KDNP mentális válságáról, mert itt ülünk, itt beszélgetnénk az adótörvényekről, majd holnap a költségvetésről, és egyszerűen olyan, mintha a mai magyar valóságot nem is érzékelnék.

Nagyon sok mindent elmondott vezérszónoklatában államtitkár úr is, KDNP-s képviselőtársam is, Bánki Erik is; nagyon sajnálom, hogy ez után a nagyon víg vezérszónoki felszólalás után  hogy mennyire jók a gazdasági társaságok, a gazdasági mutatók Magyarországon, hogyan fog pozitívan változni a családok részére az adózás, minden rendben van, olyan, mintha semmi probléma nem lenne  elment, és nem tud majd reagálni néhány dologra.

Én a családok támogatásával kapcsolatban legelőször is néhány mondatot mondanék a kafetériáról, de nem akarok mindent elmondani, mert képviselőtársam majd bővebben ki fogja fejteni. Önök folyamatosan minden felszólalásukban azt mondják, hogy a legfontosabb a magyar családok támogatása, mindent a magyar családok érdekében tesznek. Közben az előző felszólalásomban is elmondtam, hogy az egyik legnagyobb sikerességi mutató az lehetne, hozzáteszem, összetett problémáról beszélünk, ha a demográfiát szóba hozom, ha be tudná bizonyítani az Orbán-kormány nyolc év kormányzás utána, hogy ebben előrelépés történt. Sajnos nem. Nagyon-nagyon nem történt ebben előrelépés. 2011-ben a rendszerváltás után, vagy ha mondhatom, 60 év vagy 100 év után kimutathatóan a legkevesebben születtek Magyarországon, alig haladta meg a 88 ezer főt. Persze itt kritikus leszek: gazdasági válság után voltunk, 2008 után, ahol nagyon-nagyon súlyos terhek rakódtak a magyar családokra. De akkor is el kell mondani, hogy 2011-ben alig haladta meg a 88 ezret a gyermekszületésszám Magyarországon. Majd eljutottunk 2017-ig, amikor ’17-ben alig több mint 93 ezer gyermek született. 2018 előtt, ’17-ben egy icipicivel javult a mutató, majd ’18-ban megint azt tapasztaltuk, hogy visszaesés történik a gyermekszületésszámban.

Nagyon sok probléma miatt mondhatjuk azt, hogy miért nem fognak tudni sikereket elérni a gyermekszületésszámban. Az egyik  az iménti felszólalásomban is elmondtam  kézenfekvő probléma az, hogy minden hatodik magyar gyermek nem Magyarországon látja meg a napvilágot. A másik nagyon nagy probléma, hogy minden tizedik szülőképes korú nő ma nem Magyarországon él és dolgozik.

(16.50)

Kedves Képviselőtársak! Ha ezt a problémát mi nem oldjuk meg, akkor bármit, bármilyen adótörvényt hozhatnak ide, bármilyen családtámogatási rendszert hozhatnak, nem fog változni semmi, sőt ez egyre rosszabb lesz. Mert magából adódik: ha kevesebb gyermek születik, kevesebb gyermek fog a következő időszakban is megszületni, kevesebb a szülőképes korú nő is. Ez egy ördögi kör.

Lényegében csak annyit szeretnék, ha elismernék, hogy nem működik az a fajta családtámogatási rendszerük, amit bevezettek. Pontosan a kafetéria megvonása mutatja ezt. Beszélünk a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességéről. Megszűnik. A mobilitási célú lakhatási támogatás adómentessége…  ma, ha a lakhatásról, lakhatási válságról beszélünk, nem tudom, tudják-e, hogy Magyarországon is „fogalommá” vált a mamahotel kialakulása. Ma ahhoz, hogy egy fiatal pár saját lakáshoz juthasson, 20-30-40 évet kell dolgoznia. Húsz-harminc-negyven évet! Esélye nincs saját lakáshoz jutni. Közben elvesszük a lakástámogatási rendszer egy részét.

Kockázati biztosítás munkáltató által megfizetett díjának adómentessége, ez is megszűnik. A diákhitel törlesztéséhez adott munkáltatói juttatás adómentessége…  folyamatosan mondják, hogy a diákhitelt támogatják, adómentesség a diplomásoknak, bővítik a támogatást, majd behoznak egy adómódosítást, ahol meg egy másik támogatást visszavesznek. Egyik zsebbe adnak, a másikból meg szépen kiveszik. Lényegében nem adnak semmit.

A sportrendezvényre szóló belépők adómentessége  ez nekem nagyon tetszik, egyből az jut eszembe, hogy Magyarországon focimeccsre lassan akkor sem lehet embereket beküldeni, ha ingyen adják a jegyeket. De az a baj, hogy a focira még így is nagyon sok pénzt fognak költeni, ha jól tudom, a következő évi költségvetésbe is körülbelül százmilliárd forint van stadionépítésre betervezve. (Dr. Apáti István: Őrület! Ezért a semmiért!)

Kultúrautalványok adómentessége  tudják, miért szörnyű ez? Az Európai Unióban Magyarországon a magyar emberek költenek legkevesebbet kultúrára. Ott kullogunk hátul. Nem azért, mert nem lenne igényünk a kultúrára, nem szeretnénk színházba, moziba járni, könyveket vásárolni; hanem azért nem, mert a magyar emberek nem tudják ezt megfizetni. Mert a bevételeik többsége elmegy rezsiköltségre, önfenntartásra, a gyermekek nevelésére és olyanra, mint a saját szórakozása, lényegében éppen csak minimális összeg vagy egyáltalán semmi nem marad.

Ha a családok támogatását vesszük, államtitkár úr, remélem, majd magyarázatot fog adni. Bár mondta, hogy bevezetésre kerül a munkahelyi óvoda társasági adózási célú fogalma. Ha jól értettem, azt mondta, hogy olyan munkahelyen, ahol családi bölcsődét és óvodát hoznak létre, társasági adóból levonásra kerülhet ez a tevékenység. Szeretnék kérni öntől adatot.

Amióta lehetőséget biztosít a kormány arra, hogy vállalatok családi óvodát és bölcsődét hozzanak létre, hány ilyen alakult Magyarországon? Tervezike azt, hogy a bölcsődei gondozási díjat kivezetik, mivelhogy elhangzott az is, hogy a bölcsődében, óvodában a térítési díjat megfizetheti a munkáltató? Szerintem egyszerűbb lenne a bölcsődei gondozási díjat eltörölni, és akkor nem kellene  ugyanaz a módszer  egyik zsebbe beletenni, a másikból meg kivenni. Nagyon fontos lenne tudni, hogy hány olyan bölcsőde és óvoda alakult Magyarországon az elmúlt időszakban, amit vállalatok hoztak létre. Lehet, hogy az egy kezemen meg tudom mutatni és lehet, hogy akkor már sikert értünk el Magyarországon.

A másik a bölcsődei és óvodai étkezési díjak megtérítése a munkáltatók által. Nem tudom, tudja-e, államtitkár úr, hogy a most bölcsődébe, óvodába járó gyerekeknek több mint 80 százaléka ingyen étkezik. Akkor mit kell megtérítenie a munkáltatónak? Vagy amit a kormány nem mer odaadni egy egészen magas keresetű családnak hivatalosan, akkor most elbújtatva a munkáltatók által oda tudja adni? És akkor azt fogják mondani, hogy a következő időszakban száz százalékban tudnak ingyen étkezni a gyerekek az óvodákban, bölcsődékben.

Hozzáteszem, abban is nyithatunk vitát, hogy kelle ilyen mértékű kedvezményes étkeztetés vagy sem a gyerekek számára, csak nekem ez megütötte a fülemet, hogy ha ez több mint 80 százaléka a gyerekeknek, akkor miért kell biztosítani lehetőséget egy egészen kiemelt, nagyon magas jövedelmi viszonnyal rendelkező családnak az étkezési térítési díj megfizetésére. Remélem, hogy erre majd tud választ adni, államtitkár úr.

A másik a családi adókedvezmények kiszélesítése, mivel most már négy év után eljutunk odáig, hogy a kétgyermekesek adókedvezménye el fogja érni a 40 ezer forintot. Államtitkár úr, ezt is többször elmondtuk, hogy nagyon fontosnak tartanánk, hogy a családi pótlék emelkedjen. Utoljára 2008-ban a Bajnai-kormány emelte meg. A családi pótlékot a gyermek kapja. Arról is nyithatunk filozófiai vitát, hogy ez jó vagy nem jó. A gyerek juttatása ez, nem a szülőé. Alapvetően, amikor minden gyermekre kiterjesztették a családi pótlék lehetőségét Magyarországon, az egyik kiemelt célja a gyermekszegénység felszámolása volt. Most már kimondhatjuk szerintem, hogy 2008 óta nem a 40 százalékát, hanem több mint 50 százalékát veszítette reálértékében ez az összeg, ami az egyik legfontosabb családtámogatási rendszer volt; azzal szemben, hogy a családi adókedvezmény egy torz családi támogatás.

Ön is elmondta, hogy a kétgyerekeseknél vagy a háromgyermekeseknél is, akinek nem volt akkora a jövedelme, nem tudta igénybe venni. Majd rájöttek 2015 után  azt hiszem, ’15 után jöttek rá -, hogy mondjuk, egy háromgyermekes családnak ahhoz, hogy a havi 99 ezer forintot igénybe tudja venni, több mint 600 ezer forint jövedelemmel kell rendelkeznie. Azt hiszem, 2015 környékén több mint 600 ezer forint jövedelemmel kellett rendelkeznie az édesanyának és az édesapának ahhoz, hogy ezt havi szinten érvényesíteni tudja. Nagyon jól tudjuk, hogy a háromgyerekesek közül minimális volt akkor is, meg most is, aki ennyi bérrel rendelkezhetett. Ugyanez volt a kétgyermekes családoknál. Akkor hozták azt a törvényt, hogy az egészségügyi járulékból és a többi járulékból is le lehetett írni. Így jutottunk el odáig, hogy arra hivatkozott államtitkár úr, hogy nem szükséges a minimálbért adómentessé tenni, mert aki minimálbéren van bejelentve és gyermeket nevel, az lényegében egy fillér adót sem fizet. Államtitkár úr, szerintem ezzel nagyon nagy baj van.

Alapvetően azért van nagy baj, mert egy két gyermeket nevelő családban szerintem borzasztó az, ha minimálbéren van az édesanya és az édesapa is bejelentve. Tudjuk nagyon jól, hogy ma Magyarországon több mint 4 millió bejelentett munkavállaló közül körülbelül 50 százalék legálisan, papíron minimálbéren van bejelentve. Ez a legszörnyűbb. Azt is tudjuk, hogy aki életében végig minimálbéren van bejelentve  és mondom, itt több mint 50 százalékról beszélünk -, annak a nyugdíja, amikor nyugdíjba megy, az 50 ezer forintot alig fogja elérni. Majd valamikor 20-30 év múlva beszélünk 50 ezer forintos nyugdíjról. Ez nagyon nincs rendben.

Akkor is azt mondom, államtitkár úr, hogy vissza kellene térni arra az adópolitikára, hogy a minimálbérnek adómentesnek kellene lennie, és végül is úgy, hogy egészségügyi hozzájárulást nem fizet egy munkavállaló és mindenféle járulékot, most már lényegében az állam egyik zsebéből megint csak átpakolja a másikba, közben az egészségügyi ellátásból hiányozni fog az a költségvetési tétel, és az államnak pótolnia kell ezeket az összeget.

A másik, államtitkár úr, hogy többször felhoztam én magam is, hogy nagyon helyes a nagycsaládosok támogatása, nagyon helyes a kétgyermekesek támogatása. De jusson már egyszer el odáig egy kormány, hogy figyelembe veszi azt, akinek nincs gyermeke és szeretne, és támogatja azt, akinek egy gyermeke van, hogy a második gyermek is meg tudjon születni. Meg tudjon az első gyermek születni, meg tudjon a második gyermek születni és  hála a jó égnek  minél több két gyermek után meg tudjon a harmadik gyermek is születni!

Van még egy nagyon-nagyon tág kör, amiről önök évek óta nem hajlandóak beszélni: ahol egy szülő nevel gyermekeket, az egyszülős családokról.

(17.00)

Körülbelül félmillió gyermekről beszélünk Magyarországon, és 95 százalékban az egyszülős családoknál a nők nevelik egyedül a gyermekeiket. Nagyon fontos lenne, hogy ezeket a családokat külön kedvezményekben tudjuk részesíteni, mert a szegénységi kockázat ezeket a családokat többszörösen érinti, mint ahol természetesen mind a két szülő neveli a gyermekeket, és hála a jó égnek, hogyha tapasztaljuk, hogy mind a két szülő dolgozik.

Úgyhogy azt gondolom, hogy ha adópolitikáról beszélünk, és arról beszélünk, hogy hogyan kellene támogatni a családokat, még egyetlenegy tételt hadd mondjak el, államtitkár úr. Itt beszélünk az áfának, a tej áfájának a csökkentéséről. Jobbikos képviselőtársam elsorolta, hogy az utóbbi években volt a sertéshús áfájának a csökkentése, majd a baromfihús áfájának a csökkentése, a tej, tejtermékek áfájának a csökkentése, csak, államtitkár úr, arról nem beszéltek, hogy az utóbbi hónapokban a benzinárnak a drasztikus növekedése, teljesen mindegy, hogy milyen áfacsökkentés van. Most jelentették be, hogy augusztustól 15-20 százalékkal fog nőni a tej, a tejtermékek, a kenyér és a pékárunak az ára.

Ha a benzinnek az ára…  és örülök, hogy Tállai államtitkár úr itt van, mert ő be tud avatkozni egyik napról a másikra, láttuk már a kampányban, hogy egyik napról a másikra tudja kezelni ezt a problémát (Derültség.), és szeretnénk most is, mert most már hetek óta szenvedünk a magas benzinár miatt. A benzinárnak a tartósan magas ára maga után vonja (Derültség, közbeszólások.)  örülök, hogy ilyen víg kedélyűek lettek a felszólalásom kapcsán, a benzinnek a magas ára maga után vonja, hogy minden terméknek az ára, minden szolgáltatásnak az ára drasztikusan fog nőni Magyarországon.

Persze, ez lehet egy bújtatott adóbevétel is az állam részére, mert nagyon jól tudjuk, hogy akkor a jövedéki adó minden termék után be fog folyni az államnak, és ettől jobb bevétele egy államnak nincs, mint hogy a benzinnek az ára magasan van tartva, nem avatkozik be a kormány. Megint mondom: Tállai államtitkár úr, jó lenne, hogyha ebben minél gyorsabban lépne, én azt gondolom, hogy ebben is lenne feladatunk. Szóval, hiába fogják az áfát csökkenteni, ha azt látjuk, hogy az áfacsökkentés után magasabb árakon fogunk a boltokban vásárolni.

Úgyhogy lehet, hogy még a következő felszólalásomban néhány problémát meg fogok említeni, én azt gondolom, hogy egy kicsit szerényebbnek kellene lenni a kormány részéről, és megint csak ismételni tudom magamat: fogunk módosító javaslatokat beadni, és arra kérem államtitkár urat, hogy a kormány részéről ezeket támogassák. Köszönöm szépen, elnök úr.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony. Akkor megadom a szót Varju László képviselő úrnak, a Demokratikus Koalíció képviselőcsoportja vezérszónokának.

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Itt az adózásra vonatkozó salátatörvényt, a T/625. számú előterjesztést vitatjuk most meg, amelyből mindenképpen érdemes idézni vagy megemlíteni azt, hogy a javaslatban szereplő módosítások kiemelt célja az egyes adópolitikai célok elérésének ösztönzése, a jogharmonizáció biztosítása, az adózók adminisztratív terheinek csökkentése. Nézzük meg, hogy ezeket a célokat hogyan sikerül biztosítani ebben a törvényben, mert látható, hogy a vitánk máris ott tart, hogy ebből nagyon sok kritika éri önöket.Én az elmondandómban egy olyan területre is szeretnék majd kitérni és részletesebben elemezni, amiről idáig kevesebb szó esett, a társasági adó keretében, mert azt gondolom, hogy egy-egy területnek a mélyebb elemzése hozzájárul ahhoz, hogy megértsük az önök egész filozófiáját, hogy ezt hogyan is csinálják.

De kezdjük először azzal, hogy ezekből a célokból, amelyeket önök itt felsoroltak, mi az, ami valóban értelmezhető egyáltalán! Mi alapvetően az egyszerűbb adózást támogatjuk. Mi olyan országot akarunk, ahol adót fizetni a közkiadásokhoz való hozzájárulás, az a tisztesség dolga, az a méltó polgári erény, de egyébként ez jogos polgári öntudattal is együtt jár.

Az adófizetők a munkájukkal és az adójukkal felelős, hatékony államot kívánnak fenntartani. Azt kell megnéznünk, hogy önök ehhez hozzájárulnake bármilyen módon. Ennek kell megfelelnünk. Meg kell gátolnunk, hogy az állam elszívja egyébként a pénzügyi forrásokat a gazdaságból, főként azért, hogy a vállalkozások, a tulajdonosok valóban azzal foglalkozhassanak, ami az ő dolguk: profittermeléssel, technológiai fejlesztéssel, munkahelyteremtéssel. A felesleges adminisztrációtól pedig mentesíteni kell őket. Az állam feladata, hogy a lehető legegyszerűbb adórendszert működtesse, megteremtse az adózás átláthatóságát, korszerű adózási szolgáltatásokat vezessen be.

Ezt kérjük számon nyugodtan ezen a törvényen. Minden lehetséges módon egyszerűsíteni kell, elő kell segíteni az adózás egyre szélesebb nyilvánosságát. Hát, ebből kevesebbet érzékelünk az önök által leírtakból. Ebben bizony, még sok teendő van hátra. De nézzük meg, hogy az általános igényeknek megfelele ez az előterjesztés!

Az adórendszer problémáiban én a következőket látom. Az első olyan állításom, hogy a magyar adórendszer egyik jellegzetes problémája, hogy 2010 óta lényegében változatlan. A statisztikai adatok is mutatják, hogy a magyar adó- és járulékbevételek GDP-hez viszonyított aránya folyamatosan nő. 2006-ban 36,5 százalék, 2010-ben ez már 37 százalék felett volt, 2015-re 38,9, 2016-ra pedig majdnem elérte már a 40 százalékot. E két évtized alatt Európában is emelkedett a centralizáció mértéke 1 százalékkal, ezt ismerjük el, de a magyar emelkedés az 3 százaléknál is több. A magyar ráta 2016-ban 0,6 százalékponttal az EU-átlag felett van, de a régióban a hasonló fejlettségű országokhoz viszonyítva a legmagasabb. Mindeközben a kormány állandóan adócsökkentést kommunikál.

A közvetlen adók súlya ugyan az elmúlt években csökkent, de a munkajövedelmek adóterhe továbbra is jelentős. Az egykulcsos szja bevezetése pedig különösen az alacsony képzettségűek és ezzel egyidejűleg az alacsony jövedelműek foglalkoztatását nehezítő nagy adóéket okozott. 2017-19 között összesen 9,5 százalékponttal önök ugyan csökkentik a munkáltatók szociális hozzájárulási adóját, ami cégenként eltérő mértékben részlegesen fedezheti egyébként a béremelés lehetőségét, de erre semmilyen garancia nincs.

A banki, biztosítási és közműszolgáltatási, energetikai, távközlési, kiskereskedelmi szférát érintő ágazati adók súlya hirtelen 2016-ban a GDP 1,5 százaléka körül volt, míg a bankadók csökkentése révén lett ugyan ez kisebb, a 2013. évi 2 százalékos csúcsnál, de 2017-ben a bankadó további csökkentésével az adók mérséklése nincs napirenden most sem.

2017-re 9 százalékra csökkent a társasági adó, a legalacsonyabb az Európai Unióban, vonzerejét azonban csökkenti, hogy az ágazati specifikus adókkal átlagosan ugyanekkora bevételt eredményeznek a költségvetés számára, tehát visszaszedik a pénzt.

Adóoptimalizálási szempontból Magyarország kétségtelenül a sokféle NER-lovag számára biztosan optimális országgá vált, az áfakulcs viszont a legmagasabb a világban, az Európai Unióban, mint ahogy itt több felszólalótól már hallottuk. Néhány termék alacsonyabb kulcs alá sorolása ezen egyébként érdemben nem változtat.

A kormánynak az elektronikus útdíj bevezetése és a különböző fehérítő lépéseknek nevezhető, például az online kasszák sikeresen növelték egyébként a bevételét. Az Európai Unió értékelése szerint mindezek az intézkedések 2018-ra mintegy 2 százalékponttal, 37 százalék közelébe viszik a GDP-arányos adóbevételeket, ami azonban így is a legmagasabb marad a hasonló jellegű régiós országok között.

Az adótörvények módosításait ebből a szempontból nézve a kormányzat rendszeresen egy ilyen salátatörvény formájában terjeszti elő, amely egyébként nagyban akadályozza az áttekinthetőséget. Egyes esetekben indokolt lett volna a kodifikálás is egyébként, mert elég mókás helyzetet teremtett az, hogy például a személyi jövedelemadó esetében az egykulcsos adó bevezetésekor újra kellett volna alkotni a szabályozást, megszabadítva azoktól az elemektől, amelyek tipikusan egyébként a progresszív adóhoz kötődnek, de hát ez most már csak ilyen.

(17.10)

Hogyan lehet egyszerűsíteni? Beszéljünk erről! Váljanak kötelezővé a gazdasági társaságok nyilvános beszámolói, legyen ez áttekinthető tételes kimutatással az összes adófajta esetében. Az online pénztárgépeket, mint ahogy egyébként a Költségvetési bizottság előtt a miniszterjelölt úr vállalta is, a kaszinókra is ki kell terjeszteni, de egyelőre eddig ennek még a nyomát nem látjuk. Az adófajták és -kedvezmények számát radikálisan csökkenteni kellene. A Nemzeti Adóhivatalból mint hatóságból sokkal inkább adóügyi szolgálatot kellene alakítani, amely abba az irányba megy, hogy az adózókat kiszolgálja. Legyen az magánszemély, természetes személy vagy egyébként vállalat.

Az adózást nagyon támogatjuk, és örülünk annak, hogyha a Demokratikus Koalíció programját megvalósítják, hogy kizárólag elektronikus alapon működjön. Célzottan csökkenteni szükséges az általános forgalmi adót az alapvető élelmiszerek, az internetszolgáltatás és a megújuló energiák esetében. Csökkenteni szükséges a személyi jövedelemadó kulcsát, ugyanakkor a havi egymillió forint fölötti jövedelmekre viszont magasabb adót kell kivetni, a hárommillió forint felettiekre viszont a havi keresetek esetében magasabb összegű, akár különadót is be kellene vezetni.

A személyijövedelemadó-bevallás területén további nagy lépésre van szükség, mi azt gondoljuk, hogy szűnjön meg a jövedelemadó-bevallás. Igen, az állam készítse el mindenkinek, és ezzel járuljon ahhoz hozzá, hogy a befizetett közterhek ismeretével együtt lehessen látni, hogy mivel járultunk hozzá állampolgárként ahhoz, hogy a költségvetés és maga az állam működni tudjon.

Az adó kiszámítása legyen az állam feladata, és így megszüntethetnék a csalást, a hibázást, a késedelmet, és megszűnnének a bírságok és a pótlékok is. Csinálhatnának egyébként két adóból egyet is a társasági adó és az iparűzési adó értéktöbblet típusú adóvá történő átalakításával, úgy, hogy egyébként ebből az önkormányzatok is tudjanak részesedni. Ugyanakkor a társasági adó csökkentését csak a kis- és közepes vállalkozások esetében támogattuk egyébként, a nagyvállatoknak ennél nagyobb mértékben gondoljuk.

De nézzük tovább! Egyes adónemeket, most ebben az esetben a társasági adót, ennek a támogatását, a korrupció e sajátos formáját, mi azt gondoljuk, hogy meg kell szüntetni. Fel kell tennünk a kérdést, hogy az ilyen módon hasznosított vagy működtetett adóintézmény eredményeként kivételezett adócsalók országa helyett hogyan leszünk becsületes és büszke adófizetők országa ebben a formában.

Hát, nézzük ezt a társaságiadó-kedvezményekre vonatkozó lehetőséget! Nézzük egy kicsit részletesebben, amiatt, mert az önök által eddig előterjesztett és rendelkezésre bocsátott adatokból sok minden nem látszik, és szeretnék erre rávilágítani, hogy mire van eközben szükség. A költségvetésben egyébként, az ahhoz kapcsolódó törvényeknél vagy akár a korábbi zárszámadásoknál átadott dokumentumok alapján látszik, hogy önök a zárszámadás mellékletében mennyit fordítottak vagy mennyit fordíthattak társaságiadó-kedvezményekre. Ugyanezt másik dokumentumban fel lehet lelni, hogy az adóhatóság milyen mértékű adókedvezményt tart nyilván. Ha ezeket összevetjük, egy dolgot mindenképpen tapasztalhatunk: 2013-15 között a két adatforrásból az következik, hogy 2016-ban 80 milliárd forint értékű eltérés van a kettő között.

Ha az összes adókedvezményből egyébként kivesszük a legnagyobb tételt jelentő sportcélú támogatások kedvezményét, akkor azt látjuk, hogy a 2015-ben megfigyelhető 23 milliárdos eltérés a következő évben egyébként valóban megfordult, de a sportcélú adóknál pedig ott maradt mintegy 60 milliárd forint értékű eltérés. Ennek mértéke bizony már azt teszi szükségessé, hogy erről mindenképpen külön kell beszélni.

Ha a költségvetési törvényjavaslatokban szereplő tervszámokat hasonlítjuk össze egyébként a zárszámadásokban közölt tényekkel, akkor kiderül, hogy minden évben meghaladta maga a tény a maximumot, és ezt a helyzetet azért szeretném itt bemutatni, mert olyan módon beszélünk a költségvetési törvényt is egyébként befolyásoló adóbevételekről, azaz a költségvetés jelentős bevételi oldaláról, hogy a 2017-ről még nincsenek tényadataink. Zárszámadás nem készült, a 2018. évi adatokat csak önök ismerhetik részlegesen, és eközben pedig 2019-ről kell beszélnünk, ami ilyen módon tulajdonképpen teljesen labilis lábakon állunk, és sok szakértő által is egyetértett módon ilyen körülmények között igen nehéz erről komolyan beszélni.

De visszatérve ahhoz, hogy ha szétválasztjuk a sportcélú és nem sportcélú támogatásokat, akkor egyértelművé válik, hogy bár a nem sportcélú kedvezményeknél is lényegesen nagyobb a tervezési hiba, amit a törvényjavaslatban minimum- és maximumérték különbségével a kormány érzékeltetni akar, de az igazi probléma a sportcélú adókedvezmények rendszeres, egyre súlyosabb alultervezése. Ennek nyomán muszáj kérdéseket feltenni, és ezért csak ezen az egy területen látható mértékről  mint ahogy említettem, csak a múlt évre vonatkozólag 60 milliárd forintról beszélünk  kérdéseket érdemes megfogalmazni.

A sportcélú adókedvezmények 2016-os elfutása előzetes adatokban miért következett be? Önök mit látnak ebből? Nem arról vane szó, hogy a kormány nem a Nemzeti Adóhatóságot kérdezte meg arról, hogy ő mit tart nyilván, hanem egyébként valamilyen szerződésállományból dolgozik? Ebből következik-e, nem lehet-e, hogy ez a 60-70, más évben pedig 80 milliárd forintos összeg adókedvezményeket takar, amelyeket még a jövőben fognak az érintettek az adóbevallásnál érvényesíteni? Mert ha ezt a jövőben érvényesítik, akkor ugye ezzel is számolni kell. Ideje lenne, hogy a kormány teljes átláthatóságot biztosítson a taokedvezmények ügyében, különös tekintettel  mint ahogy említettem  a sportcélú kedvezményekre.

Már csak azért is, mert az elmúlt hónapokban tapasztalhattuk, mint a közérdekűadat-igénylésnél, hogy annak ellenére, hogy bíróság ítélte meg az ezzel kapcsolatos adatkiadási szabályokat, és kötelezte önöket, hogy mindehhez hozzáférhessünk, ehhez képest önök ezt megtagadják, sőt a rendőrséggel, mondhatnám egyszerűen: lefoglaltatták ezeket az iratokat.

Adjon tehát teljes körű tájékoztatást a már megkötött szerződésekről maga a minisztérium, mutassa be azt, hogy a Nemzeti Adóhatóság adatai között és egyébként a költségvetés között a Pénzügyminisztérium milyen adatokat tart nyilván, és egyébként pedig gyorsítsa fel a 2017-es bevallások feldolgozását, és a 2019-es törvény zárószavazása előtt tegye közzé a 2017-es tényszámokat, és így 2018. június 30-án pedig hozza nyilvánosságra a 2017-es zárszámadásnak azt a tervezetét, amelyet ellenőrzésre átad az Állami Számvevőszéknek.

Most áttérnék néhány részletkérdésre is vagy részletesebb területre is azért, hogy az adóhatóság által egyébként így, a tao keretében tett lépéseken túl más területekre is rávilágíthassak. Nem mehetünk el amellett, hogy a kormány azt mondja, hogy azért szünteti meg szinte teljes mértékben a kafetéria minden fajtáját, hogy a munkáltatók inkább bérként adják oda ezt a juttatást. Erre azonban semmilyen garancia nincs, ezt önök is pontosan tudják.

(17.20)

A kormány valódi célja az, hogy azokat a juttatásokat is jobban megadóztassa, amelyek eddig béren kívüli juttatásként alacsonyabb adókulcs alá estek. A kormány semmilyen kockázatot nem vállal, neki több lesz a bevétele. Miközben pedig kik járnak egyedül rosszul? Ezek a dolgozók. Éppen ezért mi tiltakozunk a kafetériát érintő megszorító intézkedések ellen. Szerintünk ez a terv havi több ezer forintot fog kivenni mindenkinek a zsebéből, hiszen a munkáltatókat semmi nem kötelezi arra, hogy az eddigi béren kívüli juttatásokat vagy azoknak akár csak egy részét is beépítsék a fizetésbe.

A dolgozók havi juttatása több ezer forinttal fog csökkenni. Éppen ezért azt követeljük, hogy csak akkor nyúljanak bele a kafetéria rendszerébe, ha törvényben garantálják, hogy az eddigi béren kívüli juttatásokat fizetésként megkapják a dolgozók. Eközben pedig a Fidesz azzal hitegeti az embereket  ezt láthatjuk a nyilatkozataikból -, hogy a munkavállalók meg fogják kapni. Ez azonban véleményem szerint nem állja meg a helyét, hiszen a cégeknek a bérek után többet kell adózniuk, és minden béren kívüli juttatás után így biztosan csökkenni fog a családok jövedelme.

Kitérhetnénk és még beszélhetnénk a tranzakciós illetékre vonatkozó szabályozás megszüntetéséről. A 20 ezer forintot meg nem haladó átutalások esetében azonban illetéket kell fizetni. Egyrészt az összeg nagyon alacsony, sokszor a közüzemi számla is meghaladja ezt az összeget. Ebben az esetben, azt gondolom, hogy amit önök ilyen módon ezzel a szabályozással akarnak, az inkább nevetséges. Másrészről az a cél, hogy mérséklődjön a készpénzforgalom, a lakosság nyisson számlát, és fizessen átutalással, mondják önök. Ezzel a céllal egy magasabb átutalási limitet lenne összhangban beállítani. Ha ezt akarják, akkor segítsék a lakosságot e tekintetben.

A társadalombiztosításra vonatkozó javaslat kedvezőbbé teszi ugyan a nyugdíjasok foglalkoztatását, megszüntetve az ezzel kapcsolatos munkavállalói és munkáltatói terheket, de ismételten szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy miközben ez a törvény is beszél a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó változtatásokról, aközben egy külön törvényben önök az 55 év felettieknek igen komoly károkat okoznak.

Összességében véve ez a tervezet nem segít a munkavállalóknak, de a munkaadóknak is csak kevésbé. Az adóbevétel tovább fogja koncentrálni az önök részére a kormány mozgásterét, ilyen értelemben a bevételek elköltésében további lehetőséget ad. S eközben látjuk, hogy az adókötelezettség, amely a közpénzjellegét a taónál elveszítette, ilyen módon ezen okok miatt ez így nem elfogadható. Köszönöm szépen a türelmét, elnök úr, ezt így támogatni nem tudjuk. Köszönöm szépen. (Taps a DK és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Varju László képviselő úr. Most megadom a szót Csárdi Antal képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának.

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Az adózás az alapja a gazdaság működésének. Akkor működik jól egy gazdaság, ha az adórendszer jól működik. Egyszerű a logikai képlet: a rosszul működő adórendszer mellett rosszul működő gazdaságot kapunk eredményképpen. Így aztán nem csoda, hogy a Fidesz által elképzelt gazdaságpolitikai modell már eleve bukásra ítélte a társadalom többségét. Közéjük tartoznak, akik a hazai kilátástalanság miatt ma már Európa számos országában próbálják megkeresni a mindennapi kenyérre valót. Kimentek dolgozni, mert ott meg tudják keresni azt a pénzt, amiből fenn tudják tartani a családjukat és önmagukat. De a vesztesek közé sorolható az időskori szegénység által sújtott nyugdíjasok széles csoportja, és idetartoznak az ápolók, a kisvállalkozók vagy a pedagógusok. Lássuk be, hogy az ezzel kapcsolatos ősbűn az, hogy olyan rossz adórendszert alakítottak ki, ami miatt 2010 óta durván nőttek az amúgy sem csekély társadalmi különbségek. S ennek a rossz adórendszernek az alapja az egykulcsos adó. Igen, kérem tisztelettel, az egykulcsos adó, amelyik szétszakítja ezt az országot, amely a tehetőseknek ad, a rászorulóktól pedig elvesz. A Fidesz kormányzása alatt a felső középosztály úgy járt jobban, hogy közben a társadalom 90 százaléka rosszabbul járt. Igen, kedves képviselőtársaim, igen, kedves fideszes képviselők, mind a hatan, akik itt vannak most a teremben, rosszabbul járt a magyar társadalom 90 százaléka az egykulcsos adóval. Mert a kormány arra használta az adórendszert, hogy pénzt vegyen el a szegényektől, és azt odaadja a tehetősebbeknek, pontosan úgy, ahogy az Európai Unió teszi a következő költségvetési ciklus tervezésekor. Ezen persze Gulyás Gergely rendkívüli módon föl volt háborodva, pedig önök ugyanezt teszik Magyarországon a tehetős emberek és a rászorulók között. Csak hát nem mindegy, hogy a nyalókának éppen melyik vége van a szánkban, a cukros vagy a nyele. Azt gondolom, hogy ez nem mindegy. Legyünk őszinték, ha önök fölháborodnak azon, hogy igazságtalan módon dolgozik az Európai Unió, akkor önök miért ezt csinálják ebben az országban?

Ezek eredményeként ma százezrek robotolnak alulfizetett munkakörökben, és tömegek nem tudnak kitörni a szegénységből, tömegek élnek ma Magyarországon egyik napról a másikra. Pontosan tudom, hogy mi az erre adott válaszuk: Magyarországon az átlag nettó fizetés 220 ezer forint. Csak azt kérem önöktől, hogy legalább itt a Házban, a parlamentben ne játsszunk, ne bűvészkedjünk statisztikai fogalmakkal. Államtitkár úr, nézzen rám! (Izer Norbert megfordul és ránéz a képviselőre.  Dr. Varga-Damm Andrea: Ő az első államtitkár, aki hátra is néz.) És ezt külön köszönöm. Nálunk a családban az átlagos hajhossz vállig ér. Tehát nekem átlagosan vállig érő hajam van, kedves képviselőtársaim. Erről beszélünk! Arról beszélünk, hogy abban a szakadékban, amit eltakar az átlag, ott kellene megoldani a problémákat.

A legfrissebb foglalkoztatási adatok önmagukban semmit sem mondanak arról, hogy ezek az emberek keresneke annyi pénzt, hogy abból meg is tudjanak élni, hogy el tudják tartani a családjukat. Mert a kormány politikájának köszönhetően ők lettek az egykulcsos adó károsultjai, ők azok, akiket az Európa-bajnok áfa sújt, illetve azt hiszem, hogy jobbikos képviselőtársam ennél pontosabban fogalmazott, mert ő világbajnokot mondott, s azt hiszem, hogy az igazság inkább ott van.

És úgy kérdéses, hogy meg tudjáke keresni a mindennapi betevőre valót, hogy látástól vakulásig dolgoznak. Ők és a gyerekeik menekülnek külföldre, ők az ápolók, a tanárok, a szociális dolgozók, a zenetanárok, a hulladékfeldolgozó kisvállalkozásnál dolgozók, a civil szervezeteknél állami feladatot ellátók, és lehetne sorolni nagyon hosszan. Ők azok, akikkel a kormány nem hajlandó foglalkozni.

Ez lett a kormány fenntarthatatlan adórendszeréből, semmi más, mint egy politikai termék. Az új feudális berendezkedés árát megfizettetik a dolgozókkal, a bérből küszködőkkel, a magas munkát terhelő és a magas fogyasztási adókon keresztül. Ezt hívják perverz újraelosztásnak. Ehhez képest az LMP évek óta szorgalmazza, hogy az egykulcsos adó helyett igazságos, fenntartható, progresszív személyi jövedelemadózás legyen. Mert ez az igazságos. Ez az igazságos Magyarországon is, és az elosztásoknál ez az igazságos az Unióban is.

Azt gondolom, ahhoz, hogy ne beszéljünk dolgozói szegénységről, ebben az országban progresszív személyi jövedelemadóztatásra van szükség. Én azt a kritikát teljesen elfogadom, hogy nem úgy, ahogy ez annak idején volt. Nem lehet az átlagadót egy magas adókulccsal terhelni. De lássuk be azt is, hogy a 27 százalékos áfa és a 15 százalékos személyi jövedelemadó együtt egészen extrém kombináció.

Az igazságos és fenntartható adórendszer alkalmas arra, hogy ne egy perverz újraelosztási rendszer alakuljon ki, mert ez az adórendszer az, amelyik nem felnagyítja, hanem eltünteti a társadalmi különbségeket. Ez az igazságos és fenntartható rendszer az, amely figyelembe veszi, hogy Magyarországon mennyien élnek a létminimum közelében vagy alatta. Ez az igazságos és fenntartható adórendszer alkalmas arra, hogy a minimálbér összegéig az adómentes személyi jövedelemadót meg tudjuk állapítani. Higgyék el, képviselőtársaim, ha több jutna a szegényebb sorban élőknek, az gerjesztené a belső fogyasztást, mert nekik a mindennapi megélhetésükhöz ez szükséges.

(17.30)

Ez egy nagyon jó védekezés egyébként az ellen a válság ellen, amit most vizionált miniszterelnök úr. Ez az igazságos és fenntartható adórendszer alkalmas arra, hogy az átlagbért keresők átlagban 36 ezer forinttal vigyenek többet haza. Higgyék el, hölgyeim és uraim, ma egy magyar családnak havi 36 ezer forinttal több bevétel iszonyatosan sok pénz. Az átlagbért keresőknél éppen ezért kell a 12 százalékos szja-kulcs, amivel a többletbevétel megvalósul. Az átlagbért meghaladó részre pedig egy olyan 24 százalékos adókulcsra van szükség, amely így is abszolút megfelel a társadalmi igazságosságnak.

Tisztelt Ház! A kormány az elmúlt nyolc évben folytatta azt, amit az elmúlt 28 év alatt szinte megszoktunk. A kormányok mindig megálmodtak egy szerintük ideális családot, és így próbálták fölépíteni a támogatási rendszert. Nyolc évük volt bizonyítani, hogy képesek megfordítani a demográfiai trendet és képesek élhető országot teremteni a magyar családok számára. Minden lehetőségük megvolt arra, hogy a magyar családok úgy érezhessék, végre megkapják az őket megillető figyelmet.

Ezt a történelmi esélyt azonban önök eljátszották. Az egész rendszer nagyon sokáig csak egy lufi, egy politikai termék volt, ugyanis három gyerek után járt kizárólag értelmezhető kedvezmény. A kétgyerekes családok sokáig és az egygyerekesek még mindig nem számítanak a Fidesznek, pedig a gyerekek nagy többsége ilyen családokban él. Csöndesen jegyzem meg, könnyen belátható férfi képviselőtársaim számára is, ahhoz, hogy megszülessen a harmadik gyerek, először meg kell születnie a másodiknak, a másodikat pedig megelőzi az első. Legyünk őszinték, fajlagosan egyébként, és ha önöknek van gyerekük, akkor pontosan tudják, a legnagyobb terhet az első gyermek felnevelése jelenti.

Abban az esetben, ha az első gyermek felnevelésének terhe az elviselhetőnél jobban megterheli a családi gazdaságot, nem fog vállalni második, főleg nem fog harmadik gyereket vállalni. Ezekre a kérdésekre nem adnak válaszokat az adótörvények sem. A család nem csupán egy elvont pátoszos kifejezés, amit bármikor kényük-kedvük szerint csűrhetnek-csavarhatnak az Alaptörvényben. Ma éppen ezért a családok százezrei érzik úgy, hogy ők nem számítanak.

Mi az LMP-ben nem egy pátoszos világban élünk, mi a valóságban élünk. Nekünk minden család számít, lakjon bárhol, vállaljon akárhány gyereket, és nevelje azokat akár egy vagy akár két szülő, ugyanazt a figyelmet kellene hogy megkapják. A kormány még mindig nem tette igazságossá a családi adókedvezmény rendszerét, mert az egygyermekesekkel továbbra sem foglalkoznak úgy, ahogy azt ők megérdemelnék.

Ha valóban demográfiai kormányzásról beszélünk, mint ahogy azt belengette Orbán Viktor, akkor már az egygyermekesek kedvezményeit kellett volna megduplázni. Nem nehéz belátni, hogy ha a gyermekvállalás már az első gyermek megszületésekor túlzottan megterheli a családok egzisztenciáját, nem fogják vállalni a második és a harmadik gyereket. Ha valóban demográfiai kormányzásról beszélünk, a családi pótlék, a gyes összegét 30 százalékkal kellett volna emelni. Nem tették!

Az egyszülős családoknál kiemelt adókedvezményeket kellett volna eszközölniük. Nem tették! Ha egyszer a választók akaratából mi leszünk kormányon, mi megtesszük, mert azt gondolom, hogy az a fajta társadalompolitika, amit önök folytatnak, Magyarország kárára van.

A kormánynak a munkavállalói járulékokat kellene csökkenteni, ehelyett a munkaadóit csökkentik. De ott is többet ártanak, mint használnak, mert a kormány még a régi szociális hozzájárulási adót is igazándiból egy megszorítás keretében tudja csak csökkenteni. Jó lakmuszpapírja az intézkedéseknek, hogy az ország gazdaságpolitikailag bajban van. A választási osztogatások, az EU-s források elapadása, a választás előtti gyors költés miatt emelkedik a hiány eközben. Elindultak a gazdasági világváltozások, az ingyenpénz korszakának vége. A kormány megszorít, és a megszorításokat már megint nem magukon, hanem a dolgozókon kezdi.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a kormány a kafetériakedvezmények közül csak a SZÉP-kártyát kívánja fenntartani. Én tárgyaltam a mai napon a munkavállalók képviselőivel, és pontosan tudom, hogy ezt a javaslatot, ami ebben a törvénycsomagban megfogalmazásra kerül, nem támogatták sem a munkaadók képviselői, sem a munkavállalók képviselői. Azt gondolom, hogy önök Magyarország Kormánya, illene, sőt mondhatnám, kötelező lenne önöknek figyelembe venni a gazdaság szereplőinek véleményét.

Le kell szögeznünk tehát, megszorítások jönnek, sőt ezek a megszorítások talán már el is kezdődtek. Hiszen nem alakult át az szja, elvették a nyugdíj előtt állók szociális hozzájárulási adókedvezményét, elveszik a kafetériát, és a sort még folytathatnám. A kormány folytatja az elmúlt 28 év politikáját, megszorításokat valósít meg a munkavállalókon.

Tisztelt Ház! Jelentős kedvezményezettjei a jelenlegi adórendszernek még a multinacionális vállalatok. Ezen cégek jelentős része az olcsó bérmunka miatt van Magyarországon, ennek a szerkezetnek a fenntartása hosszabb távon nem érdeke hazánknak. A kormány mégis beruházási támogatásokban, adókedvezményekben részesíti őket, legutóbbi ajándékuk a társasági adó gyalázatos csökkentése volt; 170 milliárdos ajándék, miközben a magyar kis- és középvállalkozások nem kaptak érdemi segítséget.

A kormány szavakban a hazai kisvállalkozások mellett áll, de közben nem tesz semmit értük. A Fidesz mindig a magyar családi vállalkozásokért kardoskodott, de közben az adóhivatal megkeseríti a hazai kis- és középvállalkozások életét. Csöndesen jegyzem meg, kedves képviselőtársaim, hogy az online számlázással, ami néhány nap múlva kötelező lesz és a hozzá kapcsolódó bejelentési kötelezettséggel kapcsolatban a NAV munkatársai a mai napig nem tudnak a kis- és középvállalkozóknak hiteles, valós segítséget nyújtani.

Azt gondolom, egyébként még úgy is, hogy én támogatom ezt az irányt, ezzel nagyon sok munkája lenne a kormánynak, hogy a kis- és középvállalkozások olyan támogatást kapjanak, amit föl is tudnak használni; és olyan támogatást kapjanak, ami után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vállalja a felelősséget, ha egyszer mondott egy szakvéleményt.

A családi vállalkozás a legjobb munkáltató, hiszen nemcsak munkaviszony van a munkáltató és a munkavállaló között, hanem a legtöbb esetben személyes kapcsolat is. És ami talán a legfontosabb, a családi vállalkozás nem megy sehová; nem csomagol össze és nem költözik az olcsóbb munkaerő ígérete miatt. Éppen ezért a kisvállalkozások adóztatásában a bevételarányos adók felé kell lépni. Ez segíti a túlélésüket, a nyugodt működésüket, ha nem kell egy rossz hónap után csődöt jelenteni a büntető fix tételek miatt és az aztán halmozódó és görgetett tartozások okán.

Éppen ezért kell a társasági adó felső kulcsát visszaállítani, a társasági adó felső kulcsának eltörlése egy megmagyarázhatatlan ajándék volt a multiknak és a nagyvállalkozásoknak. A 9 százalékos szint lényegében offshore országgá teszi Magyarországot. Azaz az ország abból él, hogy mások erőforrásait pióca módon elszívja. A kormány azt hiszi, hogy nyertesei lehetünk az adóversenynek, pedig annak egyetlen nyertese a multinacionális cégek lehetnek, akik kijátsszák egymás ellen az egyes nemzetállamokat, majd elteszik a duplázódó, triplázódó nyereségeket. Ez a pénz, ami kevesek kezén felhalmozódik, a közfeladatok finanszírozásából pedig hiányzik.

Tisztelt Ház! Mindenki tisztában van azzal, hogy Európa és a világ legmagasabb áfakulcsa a miénk. Az adótörvényekben megnyilvánuló áfacsökkentési javaslat teljesen véletlenszerű, és sem nem igazságos, sem nem fenntartható. Leginkább nem mond el semmit egy társadalompolitikai irányról, amit, azt gondolom, joggal várnának el önöktől Magyarország állampolgárai. Nem egy-egy terméket kellene kedvezményes kulcs alá vonni, hanem az élelmiszerek egész körét. Pontosan tudjuk, hogy az alapvető élelmiszerek ilyen magas áfakulccsal történő adóztatása elfogadhatatlan.

Ma ott tartunk, kedves képviselőtársaim, hogy az állam többet keres csak az áfán keresztül minden kiló kenyéren, mint a kereskedő vagy a pék. Nem véletlen jelentették be azt az elmúlt napokban, hogy várhatóan, egyébként a gazdasági helyzet miatt, 15-20 százalékos emelkedésre lehet számítani a pékáruk árában. Ha a kormányzat valóban elkötelezett amellett, hogy az emberek mindenképpen hozzájussanak az alapvető egészséges élelmiszerekhez, akkor akár támogathatja is az LMP javaslatát, ami arról szól, hogy az alapvető élelmiszereket vonjuk be az 5 százalékos áfakulcs alá.

(17.40)

Én azt gondolom, hogy ez az igazságos, mert ez egyszerre segíti hozzá az egészséges élelmiszerhez az alacsony keresetűt is és a gazdagabb társainkat is.

Az adóterhek arányainak beállításával támogatni lehetne az egészséges életmódot, és támogatni akarjuk a hátrányos helyzetben levő mezőgazdaságot és élelmiszeripari ágazatokat. Demagóg pénzosztogatás helyett, amely ráadásul inkább a közép-, felső réteget segítené, az LMP Magyarországon is a gyümölcsök, a zöldség, a friss kenyér, a pékáru, a liszt, a rizs, illetve az édesvízi halak áfáját csökkentené 5 százalékra.

Fontosnak tartjuk kiemelni továbbá, hogy a kormány elhibázott gazdaságpolitikájának köszönhetően Magyarország egyre több régiója szigetelődik el, marad le, köszönhetően annak, hogy valódi infrastrukturális beruházások nincsenek.

Ma Magyarországon lakhatási válság van, és sem az adótörvények nem segítik ennek a megoldását, sőt, ha nagyon szigorúan vesszük, a kafetériának például az albérleteket támogató megszüntetése (sic!) még nehezíti is ezt. Persze értem azt, hogy önök ezt nem értik, mert a lakhatási politika nincs benne a szótárukban, és ez szerintem baj. De emiatt viszont fiatalok milliói mennek el Magyarországról, pedig itt is fordulatra lenne szükség.

Az épületfelújítások áfájának további csökkentésével lehetne hatékonyabban támogatni az olcsóbb és energiahatékony lakások létrejöttét, a fenntartható rezsicsökkentést, ami nem kerülne egyébként utána milliárdokba az önkormányzatok számára például.

Egy olyan zöldpárt képviselőjeként vagyok itt, akik hiszünk a valóban igazságos adórendszerben, a fenntarthatóság értékeiben és a helyi közösségek valódi részvételében.

Szólnom kell arról, hogy egy fenntartható gazdaság megteremtése érdekében a termékdíjak emelésére lenne szükség, mert ez jelent ösztönzést anyag- és energiahatékony termékek és technológiák bevezetésére és elterjesztésére. A bevételekből pedig olyan tevékenységeket lehetne finanszírozni, amelyek ráerősítenek ezekre a folyamatokra, például zöldberuházások támogatása. Itt beszéltem már az épületszigetelésekről. Összességében azt gondolom, hogy úgy lehet ezt legrövidebben megfogalmazni, hogy zöldfordulatra van szükség.

Ugyancsak zöldpárti képviselőként kell elmondanom azt is, hogy a környezethasználók és a bányászati cégek nem fizetik meg az általuk okozott környezeti károkat. Azt gondolom, hogy pont ideje volna, sőt már nagyon nagy késésben vagyunk, hogy a „szennyező fizet” elvet egyszer valahára lássuk megvalósítani a magyar költségvetésben és a magyar adópolitikában, mert amíg a szennyező nem fizet, addig abban érdekelt, hogy az otthonunkat, a környezetünket túlhasználja, és a túlhasznált környezet pedig a gyermekeinknek és az unokáinknak fog elsősorban kárt okozni.

A fenntartható gazdaság megteremtése érdekében szükség van hazánkban is a rendkívül fenyegető klímaváltozás lassítására. Ennek egyik eszköze, hogy a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid kibocsátásának a csökkentése elérhető legyen.

Az LMP adózási politikájának célja (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) egy munka- és környezetbarátabb, a tőkét és a környezethasználatot jobban terhelő, egyszerűbb adórendszer megteremtése. Ennek fontos eleme lenne az általam elmondottaknak a beépítése. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Csárdi Antal képviselő úr. Most megadom a szót Burány Sándor képviselő úrnak, a Párbeszéd képviselőcsoportja vezérszónokának.

BURÁNY SÁNDOR, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az előttünk fekvő törvényjavaslat természetesen összefügg más gazdasági témájú törvényjavaslatokkal, óhatatlan, hogy az ember időnként más jogszabályokkal összefüggésben is kitekint ezekre az összefüggésekre. Tekintettel arra, hogy az előző hozzászólásokban az adózási csomag egyik jelentős részét már érintettem, ezért itt csak összefoglalásszerűen szeretném jelezni: a vitában elhangzottak után is változatlanul fenntartom azt a véleményemet, hogy meg kell szüntetni a magyar adórendszernek azt a brutális sajátosságát, hogy a minimálbért, az alacsony jövedelmeket úgy általában a világ legmagasabb személyijövedelemadó-kulcsával, adóterhével sújtja a magyar kormány és az őt támogató kormánypártok. Ellentétben a fideszes vezérszónok állításával ugyanis erről a 15 százalékos adókulcsról úgy általában nem jelenthető ki, hogy ez a világ egyik legalacsonyabb adóterhe, mert éppen az alacsony keresetűek esetében a világ legmagasabb adóterhét jelenti. A magyar társadalomnak, a magyar munkavállalóknak érdekében állna, hogy a minimálbér adóját jelentős mértékben csökkentsük, úgy, ahogy egyébként a szocialista kormányok idején ez így volt.

Változatlanul fenntartom azt a véleményem is, hogy az az adóváltoztatás, ami egyfelől  egyébként helyesen  a nyugdíjaskorú munkavállalók esetében elengedi a járulékterheket, de ezzel párhuzamosan megszünteti az 55 év felettiek adókedvezményeit, azzal a munkaerőpiaci következménnyel fog valószínűleg járni, hogy a tulajdonosok saját érdeküket követve el fogják bocsátani az 55 év feletti, de még nem öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalóikat, hogy cserébe alacsonyabb adóterhekre építve olcsóbb munkaerőt vegyenek fel nyugdíjasok formájában. Ezek a változtatások, illetve a torz 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó fenntartása változatlanul az ország kettészakítását fogja eredményezni. Ezen az úton egyetlen centivel se lenne szabad továbbmenni, de önök, úgy látszik, ebben eltökéltek. Tekintettel arra, hogy erről részletesebben az előző hozzászólásomban már beszéltem, itt most nem térnék ki a további érvekre.

Viszont szeretnék részletesebben beszélni a kafetériáról. A kafetériának az a rendszere, ami létrejött, függetlenül attól, hogy milyen adminisztrációval jár, végül is azt eredményezte, hogy a munkavállalók, az alkalmazottak széles körben jutnak olyan kedvezményekhez, amelyeket más formában egyébként nem tudnak igénybe venni. A kormány, úgy látszik, hogy ezt megsokallta. Megsokallta, és így ebben a javaslatban megszüntetésre javasolja a kafetéria-rendszer elemeinek nagy részét.

Így például megszüntetésre javasolja a kormány a lakáscélú munkáltatói támogatást; a mobilitási célú lakhatási támogatást; a kockázati biztosítás munkáltató által megfizetett díjának adómentességét; a diákhitel  ismétlem, a diákhitel  törlesztéséhez adott munkáltatói juttatás adómentességét; a sportrendezvényre szóló belépők adómentességét, ez talán még nem olyan nagy veszteség, de aki szeret mérkőzésekre járni, annak ez számított. De ami igazán komoly, mindenképpen óriási veszteség, az a kultúrautalványok adómentessége, amiből színházba, koncertekre lehetett járni többek között, és ez most meg fog szűnni. A készpénzben kifizethető százezer forintos juttatás kedvezményét is megszüntetik önök.

Ez önmagában is egy nagyon komoly és nagyon negatív változás, de ráadásul önök egy másik jogszabályban meg arra tesznek ezzel párhuzamosan javaslatot, hogy a miniszterek fizetése meg akár az 5 millió forintot is elérhesse havonta. Ez a kettő együtt egészen egyszerűen pofátlanság. Egyfelől megszüntetni javasolják azokat a kafetéria révén juttatott kedvezményeket, amivel munkavállalók széles köre tudott művelődni, tudott olcsóbb lakhatáshoz jutni, nem sorolom fel még egyszer ezeket a lehetőségeket, miközben ezzel párhuzamosan nem átallják a miniszteri fizetések lehetőségét  és majd meglátjuk, mi lesz a gyakorlat  akár 5 millió forintra felemelni. Ez egészen egyszerűen pofátlanság!

Szeretnék még szólni a vállalkozásokat érintő adókedvezmények egy részének megszüntetéséről is, hiszen a javaslat szerint megszűnik az eva. Az egyszerűsített vállalkozói adó, az eva 2012-ben került bevezetésre, 2013 óta lehet választani ténylegesen ezt a kedvezményes formát. Ez volt az első fecske azoknak az adókedvezményeknek a sorában, amelyekkel egyébként több kormány is támogatta a kisvállalkozásokat.

(17.50)

Személyesen is érint ennek az adónemnek a megszüntetése, hiszen nekem megadatott politikusi pályafutásom során, hogy ennek a jogszabálynak az akkori bevezetésén állami vezetőként is dolgozhattam kiváló munkatársakkal. De nem ez a lényeg, nem a személyes érzelem számít elsősorban.

Az számít elsősorban, hogy ez egy olyan lehetősége volt a kisvállalkozók széles körének, amellyel még akkor is sokan éltek, amikor ezt a kedvezményt más hasonló adókedvezmények és vállalkozókat támogató adókedvezmények követték, egyébként örvendetes módon. Egyszerűen nem értem, miért van szükség arra, hogy ezt megszüntessük. Akinek ez a kedvezményes forma változatlanul szolgálja az érdekeit, miért ne dolgozhatna ebben a formában? Úgy gondolom, hogy a kisvállalkozóknak, akik egyébként nem dúskálhatnak úgy általában az adókedvezmények között  ellentétben a multinacionális cégekkel , ez egy nagyon jelentős támogatási lehetőség volt, ezért a megszüntetése egészen egyszerűen indokolatlan.

Összegzésképpen, tisztelt Ház. Ezek az adótörvény-javaslatok, hiszen többről is beszélünk, változatlanul azt a torz társadalomképet szolgálják, amit a Fidesz 2010-ben bevezetett, nevezetesen: azoknak ad, akiknek egyébként is van, és azoktól vesz el, akiknek éppen hogy adni kellene. Ez a társadalomkép torz. Ez a döntő oka annak, hogy Magyarországon a társadalom végzetes módon kettészakadt. Egyre inkább van egy magas fogyasztást magának megengedhető réteg; ennek a rétegnek önök évről évre újabb és újabb kedvezményeket adnak. És van egy ettől a felső tízezertől nagyon leszakadó, alacsony jövedelmű réteg, beleértve a nyugdíjasokat, beleértve az alacsony keresetű munkavállalókat, akik esetében pedig a juttatások nemhogy bővülnének, hanem, mint ahogy az előbb felsoroltam, még szűkülnek is.

Ez a társadalomkép torz, nem vált be. Ne alkalmazzák a továbbiakban! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Burány Sándor képviselő úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kettő percre Z. Kárpát Dániel képviselő urat illeti a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném jelezni, hogy a Jobbik frakciójának álláspontja szerint is a társasági adó egyoldalú csökkentése valóban egyfajta hívószóval ért fel Magyarország tekintetében, és félig-meddig kivonja a közteherviselés alól azokat a multinacionális társaságokat, amelyektől nemcsak a közteherviselést várnánk el, de azt is, hogy a magyarországi munkabérek színvonalát legalább lassan közelítsék az úgynevezett nyugati átlaghoz. Szeretném elmondani ugyanakkor államtitkár úr irányába, hogy a költségvetés tervezete alapján folyamatosan csökken a társaságiadó-bevételi várakozás, az áfabevételi várakozásokhoz képest. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy a multicégeket terhelendő adóterhek egyszerűen nem folynak be a költségvetésbe, tehát ezeket más úton-módon próbálja, jellemzően a magyar mikro-, kis- és középvállalati szektoron behajtani Magyarország jelenlegi kormánya.

Államtitkár Úr! A tekintetben, hogy én a 27 százalékos rekorder áfa csökkentését kérem számon önökön, gondolkozzon el egy számon! Az eddigiekben egyértelműen látszott az előző költségvetési tervezetből, hogy az áfabevételi várakozás mintegy 3839 milliárdról szólt, az újabb, tehát a jövő évi tervezet szerint pedig 4286-ot látunk az előterjesztésben. Lehetne a számokon vitatkozni, de a 11,6 százalékos növekményvárakozás áfabevételekből egyértelműen azt jelenti, hogy még ha elfogadnánk az önök indoklását, miszerint ennyivel többet fogyasztanak a jól élő magyar emberek, még akkor is elmondhatnánk azt, hogy államtitkár úr, ekkora pluszból lenne hely, lenne terület csökkenteni a 27 százalékos áfát.

Én tudnám vitatni azt, hogy a magyar emberek jobban élneke vagy többet tudnake fogyasztani, és hogy ezt milyen arányban terhelik adófajtákkal, de az egészen biztos, hogy még ezen számok alapján is van tér, van lehetőség (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) áfacsökkentésre. A kérdés a kormányzati szándék, amely most már kilencedik éve nem érhető tetten ebben a kérdésben. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a további képviselői felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszonynak, Jobbik-képviselőcsoport.

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Több felszólaláson keresztül a salátatörvény minősítés elhangzott az ellenzéki padsorokból, és én úgy gondoltam, hogy öt olyan területet emelnék még ki, amelyekről lehet, hogy nem volt szó, de úgy érzem, hogy nagyon fontosak. Amikor kafetériáról beszélünk, és azt elmondta mindenki, hogy ezeknek a megszüntetése súlyos problémákat vet fel, az egyes meghatározott juttatásokról kevesebb szó esett. Egyet kiemelnék közülük, ez pedig a csekély mértékű ajándék, amely a jelenleg hatályos jogszabály szerint eddig legfeljebb évi három alkalommal volt adható. Ez lecsökken egy alkalomra.

Mit is jelent ez? Én azt látom, hogy a kormánypárti képviselők nem szeretnének semmi mást, mint hogy a munkahelyi közösségi életet lecsökkentenék, ugyanis mikor volt ez, amikor a munkavállalóknak csekély értékű ajándékot adtak? Névnap, születésnap, nőnap alkalmával, vagy esetleg karácsonykor és húsvétkor. Ez meg fog szűnni, ugyanis nem fogják tudni bevállalni azt a munkáltatók, hogy ezeket a csekély mértékű ajándékokat más módon juttassák oda a munkavállalóknak. Tehát én úgy gondolom és úgy látom, hogy ez abszolút a közösségi élet ellen irányul, hogy jól érezzék magukat a munkahelyükön. Tehát ezt nem tartom egy elfogadható döntésnek. Nem hiszem azt, hogy nem lehet megtartani, hogy továbbra is három alkalommal fogadhassanak el csekély mértékű ajándékot, csekély mértékű juttatást az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adóterhek mellett.

A következő, amiről szintén volt már szó, de az indokolásban is nagyon keveset olvastam róla: a helyi adóról szóló törvényből eltűnt egy passzus, egy adómentesség, ez pedig a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség kritériuma. Én folyamatosan azt hallom itt a Házban, hogy a tisztelt kormánypárti képviselők a teljes foglalkoztatottságra, a teljes foglalkoztatásra törekednek. Teszik ezt úgy, hogy egy ilyen fontos adóalap-mentességet eltörölnek, kivezetnek. És igaz, az indokolásban az olvasható, hogy az önkormányzatoknak így több bevétele lesz, de én azt gondolom, ez a mentesség hozzájárul ahhoz, hogy évi 1 millió forint adóalappal csökkenthetik a helyi iparűzési adójukat, ezzel is a foglalkoztatás növelését érhetik el. Nagyon fontos ennek az adómentességi tételnek a megtartása, hiszen csak akkor érhető el a teljes foglalkoztatás, ha minél több helyen alkalmazunk mentességeket.

És akkor a helyi iparűzési adó és a helyiadó-törvény után az általános forgalmi adóhoz lenne egy kis észrevételem. Érdekes, hogy azok a módosító tételek, amiket én kimazsoláztam, az indokolásban csak egy sor, vagy egyáltalán meg sem említik. Ez pedig a fordított adózás kivezetése a gabonáknál és az acélipari termékeknél, az üvegházhatású gázoknál is, de úgy gondolom, hogy az üvegházhatású gázokkal elég kevesen foglalkoznak. Magának a fordított adózásnak a bevezetése pontosan arra jött létre, hogy a fiktív adóalanyok által elkövetett visszaéléseket visszaszorítsák. Most ebben a két szegmensben, a gabonák  kukorica, búza  szállítása és az acélipari termékek kapcsán  indulnak a nagy beruházások -, én nem tudom, hogy ezeknek mi volt az oka. Egy sort látunk, hogy ez kivezetésre kerül. Erre szeretnék is választ kapni, hogy ezek a szegmensek miért kerültek ki, miért helyezték hatályon kívül a 142. § erre vonatkozó rendelkezéseit.

És ha áfa, akkor utána beszéljünk egy másik adónemről, ez pedig a szakképzési hozzájárulás. Elolvastam ötször az indokolást, a jogszabálytervezetet, meghallgattam államtitkár úr felszólalását, ahol azt mondta, hogy a szakképzési hozzájárulást, ezt a 1,5 százalékot, az öregségi nyugdíjra jogosultak után nem kell megfizetni. Itt az áll, nem tudom, ez volte a szándék, de kétlem, hogy nem, hiszen a 2018-as költségvetés 75 milliárd forintot tervezett ebből az adónemből, a 2019-es 95 milliárdot, tehát 20 milliárdos növekményt. Tehát a jelenlegi jogszabály normaszövegének értelmezésében, ha legalább egy ilyet foglalkoztat egy szakképzési hozzájárulásra kötelezett adóalany, mentesül a szakképzési hozzájárulás alól. Én nem gondolom, hogy ez lett volna a cél. Persze, örülnének neki a munkáltatók, hogy ha akár egy öregségi nyugdíjra jogosultat foglalkoztatnak, teljesen mentesülnek ez alól az adónem alól. Úgyhogy én szeretném ezt megkérdezni, hogy mire vonatkozik, és az indokolásban is ugyanezt erősíti meg, hogy ha akár egyetlenegy öregségi nyugdíjra jogosultat foglalkoztat, nem kell ezt az adónemet megfizetni.

(18.00)

Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. Szeretném elmondani, hogy az adminisztratív terhek csökkentése gyakorlatilag évtizedek óta húzódó kérés a szakmától, a jogalkalmazóktól, a könyvelőktől, a magánszemélyektől, a gazdasági társaságoktól, és igen, hallottuk, hogy erre intézkedések vannak, csak én nem látom, hogy ez hol van. Egyszerűen bonyolult a magyar adórendszer, nem lehet követni, folyamatosan salátatörvényekben rejtik el azokat a módosítókat, amelyek után a büntetéseket természetesen ki lehet róni, ezeket meg lehet tenni. Én azt gondolom, hogy itt az adminisztratív terhek csökkentéséről önök csak beszélnek, de nem tesznek semmit.

Én tisztelettel kérem önöket, hogy hallgassák meg a szakmának a véleményét, hallgassák meg a jogalkalmazóknak a véleményét, és végre egyszerűsítsék a magyar adórendszert. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony. Most megadom a szót Szabó Sándor képviselő úrnak, MSZP.

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ember legyen a talpán, vagy képviselő legyen a talpán, aki erre a hétre becsületesen felkészült, hiszen olyan komoly törvények vannak a Ház előtt, mint az adótörvények, akkor a költségvetésről nem beszéltem, a költségvetést megalapozó törvények, amelyek önmagában kitesznek nem egy kötelező olvasmányt, hanem nyolc év általános iskolai kötelező olvasmányt, hiszen ha csak az adótörvényeket nézzük, 183 oldalon kell olvasgatnunk. Én megpróbáltam becsületesen végigolvasni, két óráig olvastam is alaposan, de aztán kicsit feladtam, mert alapvetően elég nehéz olvasmánynak bizonyult. Úgyhogy mindenkinek, aki itt van a teremben, köszönöm, hogy ezekben a komoly, a társadalom széles körét érintő kérdésekben részt vesz a vitában, minden más képviselőnek pedig mentségére legyen mondva, hogy valószínűleg nem is érdekli ez a történt. Mivel 183 oldalon kellett az adótörvényeket végigolvasnom, és én nem tartom magamat egy olyan kiváló zseninek, hogy mindenhez értsek, ezért csak néhány dologra próbálok reagálni, többek között elsősorban azokra, amelyek elsősorban tényleg a nehezebb sorban élő emberek mindennapjait nehezítik meg, így az szja-törvények vonatkozásában a kafetériarészre, az áfatörvényekre, mivel az önkormányzati világból jöttem, a helyi adókra, az önkormányzatok világára és a gazdasági társaságokat érintő taotörvényre.

Elsősorban akkor a kafetéria. Nagyon sokat beszéltek vagy sokat beszéltünk már itt róla. Én is azt gondolom, hogy a kafetéria túlzott leegyszerűsítése csupán a SZÉP-kártyára, ez teljesen indokolatlan, ahogy, azt hiszem, Burány képviselőtársam elmondta. Hiszen itt alapvetően szállás, vendéglátás, szabadidő eltöltése az a repertoár, amit egyébként felhasználhatunk, de ugye, azt azért látni kell és tudni kell, hogy azok az emberek, akik korábban kafetériát kaptak, nem elsősorban ezeket a szolgáltatásokat vették igénybe, hanem azokat a szolgáltatásokat, amelyekről itt sokat beszéltünk, úgymint a munkavállalási jellegű mobilitást segítő juttatásokat, utazási bérlet, munkába járás költsége, albérlet, tehát valóban az alacsonyabb keresetű, kiszolgáltatottabb dolgozókat segítő juttatások szűnnek meg, és inkább azok maradnak, amelyeket elsősorban ők kevésbé tudnak kihasználni.

Ha valóban a SZÉP-kártya marad csak 2019. január 1-jétől, akkor technikailag úgy módosul az szja-törvény, hogy semmi más nem marad kedvezményes adózású vagy adómentes tételként, csupán ez, ami egyrészt  mint mondtam  a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek mindennapjait érinti, másrészt egyébként nagyon sok könyvelő és adótanácsadó szokta korábban javasolni ügyfeleinek, hogy bizony-bizony ezeket a kafetériaelemeket vegyék számba. Úgyhogy azzal nem értek egyet, államtitkár úr  figyeltem, amikor az expozéját mondta -, hogy ez elsősorban nem a kis- és középvállalatokat érinti. De, nagymértékben a kis- és középvállalatokban dolgozókat érinti, hiszen elsősorban arról van szó, hogy ezeket a kafetériaelemeket azoknak adták, akik a cégben nagyon hasznos munkát végeztek, nagyon lojálisak voltak, vagy akár a tulajdonosi körben találhatók voltak, vagy akár olyan megbízható alkalmazottak voltak, akiknek a munkájára nagyon-nagyon nagy szükség volt.

Ilyen komoly tételnek bizonyul a lakáshitel-törlesztő munkaadói finanszírozás eltörlése is, ami azért jelenthet problémát, azt gondolom, hiszen az egyfajta garancia lehetett arra nézve, hogy fixen fizetve volt a törlesztés. Itt a múlt héten volt szó szintén a parlamentben a kilakoltatás kérdéséről, és láttuk, hogy mekkora problémát jelent ma ez Magyarországon. Én nem értem, hogy ha egyszer volt egy ilyen lehetőség, és ott volt az adótörvények között, hogy ezt adhatta a munkáltató a munkavállalójának, akkor ezt miért kellett kivezetni, hiszen ez egy nagyon fontos dolog volt. Legfeljebb azon lehetett volna elgondolkodni, hogy egy kis szigorítással a kifizetés módjánál a mostanival szemben talán a munkavállaló által nem hozzáférhető bankszámlára kellett volna ezt a kafetériát utalni, de ez sem volt általános, hogy a munkavállaló, amikor megkapta ezt a kafetériát, akkor nem a törlesztőrészletre fordította.

Ezekkel a juttatásokkal szerintem egyébként egy normálisan működő és adózó kkv-nál tudták enyhíteni a bérfeszültséget, a munkaerőhiányt. Most azt fogjuk látni, hogy vélhetőleg egy multicég nyilván kifizeti majd ezeket az összegeket a teljes adó- és járulékteher mellett, de a munkaerő-elszipkázás lehetősége rontani fogja a kis- és közepes vállalkozások versenyképességét. És hogyha belegondolunk, az sem egy pozitív forgatókönyv, hogy akiknek azt mondják jövőre, hogy nincs tovább ilyenfajta juttatása, vagy az adóteher miatt csökken a jövedelme, az vélhetőleg felmond, vagy esetleg átgondolja, és akkor külföldre veszi az irányt.

A másik ilyen tétel, amiről szeretnék beszélni, a helyi adók, önkormányzatok szerepe. Itt az üdvözlendő, hogy egyébként több ponton egyszerűsíti az adminisztrációt az adótörvény. Kiemelendő ebből, hogy 2019. július 1-jétől lényegében megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő külön bejelentkezési és változásbejelentési kötelezettség, adatközlés. Persze, ezzel csökken az önkormányzatok feladata, munkája, de vélhetőleg csökken a rálátása, illetve a kapcsolattartása is a helyi székhelyű vállalatokkal, cégekkel, ami azért, lássuk be, nem nagyon erősíti a helyi autonómia szerepét, valamint a helyi önkormányzatiság lényegét.

Az iparűzési adó kapcsán az is egy üdvözlendő dolog, hogy az iparűzési adóból kedvezményt biztosíthat az önkormányzat azon cégek számára, amelyek komolyabb beruházást valósítanak meg egy-egy településen, de itt azért azt is meg kell nézni az iparűzési adó tekintetében, hogy az a legjelentősebb forrása az önkormányzatoknak, már amelyik önkormányzatnak egyáltalán van iparűzésiadó-bevétele. Úgyhogy azt a forrást, ami egyébként is szűkösen áll az önkormányzatok rendelkezésére, azt azért nem biztos, hogy osztogatni kéne, sokkal inkább arról kellett volna a kormányzatnak elgondolkodnia, hogy esetleg egy másik nagy csomagból, akár pályázat útján, vagy egy nagy pufferként ezt rendelkezésre bocsátja az önkormányzatoknak, és az önkormányzatoknak nem az amúgy is szűkös bevételeiket kell majd esetlegesen erre fordítaniuk.

Megfontolandó az is  ez egy teljesen új elem -, hogy a földhivatal és a helyi önkormányzatok adóirodáját össze lehetne kapcsolni, hogy egy telek-, egy ingatlanvételnél például az önkormányzat is egyből információhoz jusson az új tulajdonos kilétéről, hogy forrásainak növelése érdekében az önkormányzat maga is megtehesse a szükséges lépéseket, és ne az új tulajdonos bejelentési kötelezettségére alapozva növelhesse meg az amúgy is szűkös bevételeit.

Az áfatörvény kapcsán az mondható el általánosságban, hogy bármilyen erős is az a kormányzati kommunikáció, hogy milyen erős Magyarország, a valóság azonban nagyon sok esetben mást mutat. Ma Magyarországon még mindig a lakosság több mint 30 százaléka él a létminimum alatt, közel másfél millió ember él mélyszegénységben, ami azért, lássuk be, egy tízmilliós országban bődületesen nagy számnak bizonyul. Éppen ezért az üdvözlendő, hogy a kormány, ha szép lassan is, de apró lépésekben rájön arra, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra kell mérsékelni, mert alapvetően a legrászorultabb embereknek nyújt ez segítséget, csak az a baj most is, hogy pusztán egy termék, a tej tekintetében történik meg ez az 5 százalékra csökkentés. És egyébként Bangóné képviselőtársam elmondta, én is olvastam, és látjuk is, hogy a pékek két számjegyű áremelésen gondolkodnak, hiszen a pékáru tekintetében nyilván az üzemanyagár emelkedéséből adódóan növekedtek a költségek.

(18.10)

Úgyhogy fölhívom a figyelmét a kormánynak arra, hogy az MSZP-nek volt, van is átfogó javaslata az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra való csökkentésére, amit egyébként a t. Háznak többször is benyújtottunk, ezt eddig nem tetszettek támogatni. Itt a lehetőség, hogy ezzel éljenek.

A tao tekintetében pedig egy dolgot szeretnék elmondani. Az is örvendetes, hogy az energetikai hatékonysági projektek esetében lehívható lesz a ked-vezmény számviteli szempontból akár akkor is, ha fel-újításnak minősülnek ezek az energetikai beru-házások. Az is üdvözlendő, hogy bevezetésre kerül a munkahelyi óvoda társasági adózási célú fogalma, de itt is föl kell hívni a kormány figyelmét arra, hogy fel kell ismerni azt a társadalmi igényt, hogy a társa-ságiadó-kedvezmény lehetőségét többen vennék igénybe, amennyiben több társadalmilag fontos célt is lehetne támogatni a jelenlegi kedvezményezettek mellett. Többek között a társaságiadó-kedvezmény rendszerének olyan átalakítását kellene megvaló-sítani, amely a sportágak, sportszervezetek támogatá-sát ugyan nem korlátozza a látvány-csapatsport-ágakra, ugyanakkor a köznevelési, felsőoktatási és egészségügyi intézményrendszer támogatását is lehetővé teszi, különös tekintettel az infrastruktúra-fejlesztésre, a tárgyi eszközök beszerzésére és a mun-kavállalók jövedelmi helyzetének rendezésével kap-csolatos támogatásokra.

Mindezt azért kell megtenni, mert a közoktatás, valamint az egészségügy finanszírozása, önök is pon-tosan tudják, hogy nem megfelelő, és a magyar lakos-ság körében a legjobban támogatandó célok közé tar-tozik mindkét terület. Felhívom a figyelmüket, hogy erre vonatkozólag is volt az MSZP-nek korábban javaslata. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szabó Sándor kép-viselő úr. Most megadom a szót Arató Gergely képvi-selő úrnak, DK, Demokratikus Koalíció.

ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak egy speciális szabályáról, az úgy-nevezett bevándorlási különadóról szeretnék beszél-ni. Először is csodálatos, ahogy ez a szabályozás ke-resztülment, az a fajta jogalkotási út, hiszen ez a Stop Soros törvényben vagy törvényjavaslatban bukkant föl először, majd megijedve ennek teljes képtelen-ségétől és a rendkívül rossz nemzetközi visszhangtól, ezt önök visszavonták, majd rásózták a Pénzügy-minisztériumra, hogy hátha ők a szokásos adótör-vény-módosítás keretében el tudják sózni és tudnak vele valamit kezdeni.Sajnos azonban teljesen világosan kiderült, hogy a Pénzügyminisztérium, ami jobb sorsa érdemes, nem volt képes megoldani ezt a feladatot szakmai szempontból. Ezért aztán a törvényjavaslat tele van képtelenségekkel. Többek között azt mondja, hogy a bevándorlás elősegítése általánosságban is olyan te-vékenység, amit különadóval sújt, miközben ennek egy nagyon általános definícióját adja, leginkább a Wikipédiából kiindulva. Tehát nem tesz különbséget aközött, hogy valaki menekült, tehát fegyveres kon-fliktus vagy üldöztetés elől menekül, vagy valóban be-vándorló, vagy az önök idegen kifejezésével migráns, aki saját szándéka szerint munka, megélhetés, egyéb okok miatt kel útra.

Ráadásul  és ez még nagyobb baj  önök a be-vándorlást vagy a bevándorlás támogatását általában teszik különadóval büntethetővé, de a bevándor-lásnak ilyen módon a legális formáit is különadóval büntetik meg. Rögtön adok tippeket, hogy hol kell kezdeni a büntetés behajtását. Először is az állam-polgársági és bevándorlási hivatallal, aki maga is ad információkat a saját honlapján a letelepedésről, sőt közreműködik a letelepedéssel kapcsolatos kérelmek elbírálásában, és a törvényi feltételek esetén a letele-pedésre jogosító engedélyt ad ki, ilyen módon segíti elő a bevándorlást. De magát az Országgyűlést is megnevezhetném, hiszen az Országgyűlés fogadta el azt a törvényt, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényt, amely komplett IV. fejezete tíz paragrafusa szól a letele-pedési engedélyről, a letelepedés lehetőségéről, tehát a bevándorlás lehetőségéről. Ez egy nyilvánvaló osto-baság.

Ráadásul rosszak azok a meghatározások is, amelyekkel ezt a fajta tevékenységet önök körülírják, többek közt médiakampányok szervezését írják elő vagy médiaszemináriumok folytatását; ezt nem tud-juk, hogy mi lehet, őszintén szólva. Ezek olyan fogal-mak, amelyek jogilag nem definiáltak.

A törvényjavaslat ebből a szempontból abszolút egy gumiparagrafus, a tájékoztatást, a véleménynyil-vánítást is büntetni rendeli. Felhívom a figyelmüket, hogy Nyáry Krisztián író joggal jegyzi meg azt, hogy ezen az alapon akár a Bibliát is be lehet tiltani vagy meg lehet adóztatni a Bibliával kereskedő könyv-kereskedéseket, hiszen a Szentírás maga is például Mózes harmadik könyvének 19. fejezetében vagy Máté evangéliumának 25. fejezetében a bevándorlók, bocsánat, a jövevények befogadásáról, az idegenek iránti kötelezettségekről beszél. Teljesen nyilván-valóan ez egy abszurd szabályozás. Én ugyan az önök politikai álkereszténységét nem nagyon kedvelem, de természetesen híve vagyok a vallásszabadságnak, és nem gondolom azt, hogy akár a véleménye, meg-győződése miatt bárkit büntetni kellene.

Hasonlóan kedven gumiparagrafusuk a hálózat-építés és -működtetés. Ha valaki mond nekem egy jogi hivatkozást arra, hogy ez alatt mit kell érteni, és az adóhatóság majd hogyan fog eljárni, akkor az előtt megemelem a kalapomat. Ezek nyilvánvalóan olyan szabályok, amelyek kizárólag a bizonytalanság fenn-tartására szolgálnak. Abban persze igazuk van, hogy nagyon is szükség van arra, hogy fellépjenek a törvény erejével is azokkal szemben, akik valóban illegális migrációt, illegális bevándorlást szerveznek. Ezt a tevékenységet hívják embercsempészetnek, ma is a büntető törvénykönyv bünteti, csak éppen végre kellene hajtani, nem úgy, mint 2015-ben, amikor önök szervezték a Magyarországra érő menedékkérők átutaztatását az országon.

És persze lenne kitől nem adót kivetni, de elko-bozni a vagyonát. Azoktól, akik számos módon segí-tették elő a Magyarországon való letelepedést illegális módon, például letelepedési kötvények kibocsá-tásával vagy éppen a kedvezményes honosítással való visszaéléssel. Na, azokat, nemcsak a vagyonukat kellene elkobozni, le is kellene csukni.

Összességében tehát ez a javaslat nem a letele-pedésről, nem a bevándorlásról szól (Az elnök a csen-gő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hanem a civil szervezeteket akarják elhallgattatni. Ez nem bevándorlási adó, hanem „fogd be a pofádat!” adó. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padso-raiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Arató Gergely képviselő úr. Most megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, Jobbik.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszö-nöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő-társaim! Nekem ez a délután örömdélután, meg kell mondjam, mert nagyon boldog vagyok, hogy szak-mailag ilyen magas színvonalú beszédek hangzanak el. Annak különösen örülök, hogy olyan államtitkárt kaptunk ma délután, aki hajlandó is odafordulni, amikor egy ellenzéki képviselő megkéri, és csak re-ménykedünk benne, hogy nem rontják el, hogy majd azt mondják legközelebbi beüléskor, hogy nem kell odafordulni. Forduljon oda, mert higgye el, hogy hi-hetetlen tiszteletet lehet kiváltani az ellenzéki pad-sorokból is egy-egy olyan állami vezető személye felé, aki valóban az együttműködésről és a konstruk-tivitásról tanúskodik.Nem tudok nem megszólalni az adótörvényekről pár aspektusbéli vonatkozás miatt. Ez a csomag is azzal a felhanggal lett benyújtva, hogy adócsökkentés lesz, hiszen ez az adócsökkentés kormánya, és nagyon sok területet érintően könnyíteni kívánnak a polgá-raink, illetve a vállalkozások helyzetén. Gyakorlatilag amióta az áfát 27 százalékra emelték, az ellenzék padsoraiból mindig azt hallották, hogy kérem szépen, ezt az áfát csökkenteni kell.

Minden évben az aktuális kormányzati tisztviselő megígérte, hogy ezt a tervek közé beleveszik, egyszer csak elkezdődik ennek a ma-gas mértékű áfának a csökkentése. És tényleg, most már én is itt állok képviselőként, és már ebből a padsorból kérdezhetem meg, hogy de tényleg, ha ezzel az adócsomaggal valóban adóbevétel-csökkenés lesz, akkor nem lehetne esetleg legalább egy szá-zalékkal elkezdeni évről évre csökkenteni az áfát azért, hogy ne a legalacsonyabb keresetűek legyenek Magyarországon a legnagyobb adófizetők.

Ugye, ez egy óriási ambivalens szituáció, hogy hogy gondolom én azt, hogy a legalacsonyabb kere-setűek a legnagyobb adófizetők. Azért, mert a jöve-delmük után fizetik az adókat, járulékokat, majd pedig a maradó, éppenhogy csak a létminimumot szolgáló jövedelem nettóban 27, bruttóban 23 szá-zalékát befizetik a költéseikre. De mondjuk azt, hogy nem 23-at, csak 21-et, mert vásárolnak 5 százalékos áfás termékeket is, tehát legyünk ilyen jóindulatúak, de akkor is ezzel az áfamértékkel  ha tetszik, ha nem  a legszélesebb társadalmi rétegeket mint a jövedelemarányos legnagyobb adózói réteget tartják fönn. Azért ez minden, csak sem nem szociálpolitika, sem nem társadalomszemléletű és a közjót szolgáló adópolitika.

(18.20)

Tehát szerintem elég sokan örülnének annak, hogy mondjuk, éppen egy valamilyen járulékot ne csökkentsenek fél százalékkal, ha legalább 1-2 százalékkal lehetne az áfát csökkenteni. Szerintem elég sokan kibírnák az országban, ha azt mondanák nekik, hogy most éppen azt a járulékot azért nem csökkentjük ennyivel, mert elkezdtük az áfa csökkentését. Tehát legalább nyolc év után már tényleg olyan jó lett volna belekezdeni. Azt gondolom, hogy ez ma már olyan széles társadalmi igény, amit egy ilyen óriási felhatalmazással választást nyerő pártszövetségnek tényleg akceptálnia kellene.

A másik fontos kérdés: én aztán nem mehetek el a bankadó megszüntetése mellett szó nélkül. Ezt mindenki tudja, hogy a tevékenységemben nem igazán a barátaim a hitelintézetek. Most függetlenül attól a társadalomromboló tevékenységtől, amit 2004-től elkövettek, egyszerűen csak a számok maguk diktálják, hogy ettől a szférától nem lehet már kivetett adót elvonni addig, amíg a közteherviselésből nem vállalnak olyan arányt, amely a tényleges gazdasági forgalmukhoz illeszkedik.

Ha bárki megnézi egy átlagos magyar vállalat bevételi struktúráját és adóterhét, és megnézi bármely hitelintézetnek ugyanezeket a számait, akkor azt látja, hogy a bankok közel fele arányban vállalnak terhet a magyar közteherviselésből. Így, úgy, amúgy, anyacégek különböző beszámlázásaival, könyvelési trükkökkel, ilyen-olyan újraértékelésekkel, tehát a számvitel minden tárházát felhasználják arra, hogy minimalizálják az adókötelezettséget. Aztán pont egy olyan évben erről beszélni, és egy adótörvénybe beletenni, amely adóévben olyan hatalmas nyereségre tett szert ez a szektor, hogy egyszerűen már csak a társadalom iránti felelősségérzetünkbe és a társadalom iránti tiszteletbe és megbecsültségbe nem fér bele, hogy ha egy szektor ekkora eredményt tud produkálni, azt nem jutalmazom meg a következő évben ennek az egyébként rendkívül minimális mértékű különadónak a megszüntetésével.

Tehát én azért nagy tisztelettel, ha már ilyen kedves államtitkárunk van, hadd üzenjem az ő útján a döntéshozóknak, hogy tessenek egy kicsit még ezen finomítani, ezen gondolkodni, mert bár tudjuk, hogy a bankszféra ezt az igényét előadta, de hát sajnos azt is tudjuk mi ellenzéki képviselők, hogy a kormányzat körül elég sok oligarchának sikerült tulajdonrészt szereznie a bankszektorban, és még véletlenül sem szeretnénk azt gondolni, hogy az ő kérésük és az ő befolyásuk indokolta ezt a lépést. Bár tudjuk, hogy amikor bevezették, akkor megígérték a bankszektornak, hogy majd egyszer ez megszűnik, mert eljön annak az ideje, ez is igaz, de hát nem vagyok arról meggyőződve, hogy egy ilyen hatalmas nyereséggel bíró évben kell ezt megszüntetni. Vagy ha legalábbis mindenképpen valami kedvezményt akarnak adni, akkor ne teljes mértékben, hanem kezdjék el ütemesen csökkenteni ennek a mértékét.

Szeretnék szólni egy szót, mert azt hiszem, hogy itt megint lehetséges, ahogy képviselőtársam az előbb a szakképzés kérdésében felhívta a kormány képviselőjének a figyelmét a hibára, hogy ez fogalmazási hiba. Most ugyan nem teljesen fogalmazási hibáról beszélek, de szerintem ez sem egy szerencsés szabályozási elképzelés, ami a számviteli törvény 20. §-ának kiegészítéséről szól, jelesül a 212. §-ban. Ennek a szakasznak az értelme az, és az indokolás is ezt tartalmazza, hogy ki kellett mondani ebben az új (5b) bekezdésben, hogy a beszámolókészítés és a könyvvezetés pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie. Az indokolásban pedig azt mondja, ezt most egyértelműsíti ez a javaslat, hogy a vállalkozó beszámolókészítési és könyvvezetési pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie. Amennyiben ott forint, akkor természetesen forint, és csak akkor lehet deviza, ha ezt meghatározták. Én azt elhiszem, hogy esetleg ez egy ilyen pontosító jogszabályhely, de most vonatkoztassunk el a pragmatizmustól, térjünk át a gyakorlat területére!

Most ez azt mondja, hogy a beszámolót abban a pénznemben kell készíteni, ami a létesítő okiratban megjelölt pénznem. A létesítő okiratban a jogszabály szerint, a társasági jog szabályai szerint pénznem csak a tőkénél kötelező, hogy szerepeljen. Tehát a tőke x forint, y dollár s a többi, s a többi. Tehát az az egyetlenegy jogszabályi kötelező elem, ami egyáltalán a pénznem, ami vonatkozásában a pénznem előfordul. Most ez a kiegészítés azt mondja, hogy ha ott pénznem valamiben van meghatározva, a beszámolót abban kell készíteni.

Most azért meglehetősen erőteljesen a világ gazdasági vérkeringésében benne vannak a nagyvállalataink, és pontosan tudjuk, én számtalan olyan konferencián voltam már, ahol azt mondják, hogy euróban számolnak el mindent, bevételt, kiadást, akkor is, ha valamely számla forintban keletkezik, mert oly mértékben exportorientáltak a vállalatok, olyan mértékben alapvetően euró a bevétel, hogy neki a számvitelét egyszerűbb így csinálni.

Egy társaság alapító okiratának a számviteli vezetéséhez egyetlenegy jogi köteléke van, hogy az egyik megalapozza azt, hogy a másikat lehet csinálni. Ennél erőteljesebb kapcsolat e két okirat, illetőleg e két tényező között nincs. Viszont minden egyes vállalatnál van számviteli politika, amit meg kell csinálni, ami nélkül el se lehet kezdeni a könyvvezetést.

Nem értem, és most egy javaslatot kívánok a kormány képviselőjének tenni, hogy ha amúgy is kell számviteli politika, amúgy is le kell írni, amúgy is egy nyilvános iratról beszélünk, akkor miért nem inkább azt mondja a jogalkotó, hogy a számviteli politikában kell meghatározni a beszámoló pénznemét. Miért is mondom ezt? Azért mondom, mert miután az alapító okiratnak, a létesítő okiratnak nem kötelező eleme a tőke pénznemén kívül bármely más kérdésről egyáltalán beszélni, ami pénznemhez kapcsolódna, ha ez kötelezően bevezetésre kerül, minden egyes gazdasági társaságnak ügyvédet kell megint azért fizetnie, hogy ezt bevezesse az alapító okiratba vagy a létesítő okiratba, egy újabb költséget generálunk ennek a nagyon széles szektornak. Holott mennyivel egyszerűbb lenne, ha azt mondaná a számviteli törvény, hogy a számviteli politikában kell meghatározni, hogy az adott adóévben a beszámolóját melyik pénznemben fogja készíteni, és ezt akár minden évben is változtathatja. Egyet nem tehet, hogy havonta változtatja.

Tehát most ez valóban egy technikai jellegű dolog, de ha belegondolunk, hogy ezzel megint mennyi költséget fogunk generálni a cégeknek, és azért tényleg a magyar cégek meglehetősen sarcolt társaságok a világ általános adózásához képest, tegyük már meg ezt a gesztust nekik. Kérem a kormányzatot, hogy ezt a kérdést fontolja meg.

Nagyon örülök neki, még egyszer ismétlem, hogy egy ilyen magas szintű vitának lehettem részese, és valóban nagyon sajnálom, hogy ily kevés képviselő van itt, mert szerintem az összes országgyűlési képviselőnek ez a délután egy rendkívül hasznos, elképesztően gazdag információval bíró délután volt. Én tényleg azt javaslom, hogy máskor az ilyen jellegű jogszabályok tárgyalása során nagyobb érdeklődés legyen, mert amikor a szakmaiság tud elsősorban ebben a teremben előtérbe kerülni, és nem a politikai csatározás, akkor tényleg üdvözítő az, hogy itt vagyunk, és nem érdekes, hogy ellenzékiek vagy kormánypártiak vagyunk, hanem az az érdekes, hogy hazánk polgáraiért vagyunk itt, és szeretnénk minél jobbá tenni a közt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Varga-Damm Andrea képviselő asszony. Kettő percre megadom a szót Csárdi Antal képviselő úrnak, LMP.

CSÁRDI ANTAL (LMP): (A helyén ülve marad.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház!

ELNÖK: Legyen olyan kedves fölállni, hogyha szabad kérnem. Köszönöm.

CSÁRDI ANTAL (LMP): Hogyne, bocsánat. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A 27 százalékos áfán töröm a fejemet, és azon, hogy önök szabadságharcot hirdettek a kedvezményes adózású pálinkafőzés kedvéért. Ebben az adócsomagban ez a szabadságharc elbukott.

(18.30)

De engedjen meg egy kérdést, államtitkár úr. Egy elképzelt közmunkás, mondjuk Noszvajon, akinek van két gyermeke, őneki vajon mire van szüksége? Kedvezményesen főzhető, alacsony adózású pálinkafőzésre, vagy paprikára és paradicsomra? De feltehetem úgy is a kérdést, hogy mennyivel tartjuk egészségesebbnek a sertéshúst, mint például a kelkáposztát.

Arra próbálom kifuttatni a gondolatmenetemet, hogy szerintem ha egy kis energiát fektetünk bele, akkor azért nagyon gyorsan kiderül az, hogy az alapvető élelmiszerek áfacsökkentése mennyire fontos, és mennyire hatékony eszköz lehet annak érdekében, hogy az önök által kommunikált cél, miszerint hogy az itt élő honfitársaink egészségesen éljenek, étkezzenek, könnyebben elérhető legyen. Mert nézzük meg, itt van a népegészségügyi termékadó, amibe nem nagyon akarták belevonni a pálinkafőzést, de pontosan tudjuk, hogy bár az adó alá tartozik az összes energiaital, így például a Red Bull is, azért lássuk be, hogy évente vagy az elmúlt években összesen sokkal több támogatást kapott ennek a cégnek a reklámozása, mint amennyi összesen befolyik a népegészségügyi termékadóból. (Az elnök a csengő kocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Én azt gondolom, hogy nagyon egyszerű a helyzet, tegyék egyértelművé: akarnake egészséges élelmiszert mindenki számára elérhetően vagy sem? Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ügyrendben jelentkezik Volner János képviselő úr, Jobbik.

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Azt szeretném megkérdezni, itt a fideszes képviselőtársakhoz fordulok, hogy tekintettel arra, hogy önöknek még van kétórányi beszédidejük, nekünk meg még nagyon sok mondanivalónk lenne, de időkeretes a vita, kérdezem ezt a jelen lévő három fideszes képviselőt, hogy nem szeretnéneke esetleg a Jobbik-frakció részére beszédkeretet biztosítani, mi kitöltenénk akár azt a két órát is, ami önöknek rendelkezésére áll. Kérdezem, hogy lennéneke ilyen nagylelkűek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Derültség, taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Nem így, átellenben kellene ezt a kérdést feltenni, hanem előtte kellett volna egyeztetni. (Volner János: Nem tudtunk, elnök úr!) Nem látok erre reagálást. Megkérdezem, hogy további felszólalásra vane még jelentkező. Boldog Istvánnak adom meg a szót, Fidesz.

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nyolcadszor van alkalmam végigülni az adótörvények vitáját, és nyolcadszor kell megállapítsam, hogy az élet nem változik. Mi hozzuk az adócsökkentő politikánkat, az ellenzék pedig védi azokat a javaslatait, amivel adót szeretne emelni. Csárdi Antal, az LMP és a többiek is kiválóan végzik a munkájukat, hiszen azt, amit a választási kampányban ígértek, a többkulcsos adót, azt itt el is magyarázta, az átlagbér fölött 24 százalékkal adóztatná a béreket. Ez nagyon szép dolog, tehát azt a béremelést, amit mi odaadtunk a pedagógusoknak és az orvosoknak, önök annak a nagy részét el is vennék azonnal.

Azt is megállapíthatjuk, hogy az illegális bevándorlásra kivetett adót mindnyájan sérelmezik. Nem csodálom, hiszen támogatják ezeket a szervezeteket, ezeket az NGO-kat. (Arató Gergely: Nem is szóltunk hozzá!  Zaj, közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.)

Megmondom őszintén, én nem értek egyet a kormány javaslatával, azt gondolom, hogy az az adómérték, amit a kormány javasolt, a 25 százalék kevés, én 70 százalékos javaslatot fogok benyújtani erre (Dr. Apáti István: Beszélj a románokkal is erről!  Zaj, közbeszólások.  Az elnök csenget.), mert azt gondolom, hogy aki az illegális bevándorlást szervezi, az árt a hazánknak, árt a nemzetünknek. Persze, természetesen én értem, hogy a jobbikos képviselőtársam hangoskodik, hiszen ők támogatják a Soros-féle NGO-k munkáját. Értem, tegyék továbbra is ezt; mi nem támogatjuk szerencsére, és ezután sem fogjuk támogatni.

Azt gondolom, hogy az adótörvények, amelyek most be lettek nyújtva, továbbviszik azt a politikát, amit eddig folytattunk. (Arató Gergely: Ettől félünk mi is!) Csökkentjük az adókat, támogatjuk a családokat, és ahogy az illegálisbevándorlás-ellenes törvényünkkel is, ellene vagyunk azoknak, akik az országot támadják. Ez egy fontos dolog, és arra kérem az ellenzéki képviselőtársaimat, hogy továbbra is tartsanak ki az elképzeléseik mellett. Nagyon jó elképzelések, amíg ezek mellett kitartanak, addig biztos vagyok benne, hogy kormányon maradunk, hiszen amíg önök emelni akarják az átlagemberek jövedelmének az adóját, és amíg ellene vannak a családi adókedvezménynek, addig a polgárok biztos, hogy minket fognak támogatni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Boldog István képviselő úr. Két percre megadom a szót Csárdi Antal képviselő úrnak, LMP. (Dr. Apáti István: Elképesztő!)

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! Szerintem hiba volt átaludni a vitát (Derültség.), mert hogyha ön nem aludta volna át a vitát, akkor pontosan tudná, hogy gyakorlatilag egy olyan összellenzéki álláspont alakult ki, ami az adónövelésnek talán nem nevezhető, 27-ről 5 százalékra csökkentené az alapvető élelmiszerek áfáját. Én nagyon sajnálom, hogy ön végigaludta, akkor azt gondolom, hogy nem mondott volna ilyen egészen súlyos tévedést. (Dr. Apáti István: Ökörséget!) Azt meg nagyon csöndesen teszem hozzá, hogy ha jól tudom, a Gazdasági bizottságnak a tagja, és akkor biztosan pontosan tudja, hogy a sávos adózásnál az átlag adófizető az LMP szja-javaslatában havonta 36 ezer forinttal járna jobban, ahhoz képest, mint amit önök szja-ban meghatároznak az egykulcsos adóval. (Dr. Rétvári Bence: Rosszabbul járna, 40 százalékos adót fizetne, rosszabbul járna!)

Hozzáteszem, tisztelt képviselőtársam… (Az elnök a csengő kocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, az ideje lejárt. (Csárdi Antal: Köszönöm szépen.) Két percre megadom a szót Apáti István képviselő úrnak, Jobbik.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! A soha nem látott mélységekbe került Boldog István képviselő úrnak jelezném, hogy a gyógyszert mindig időben be kell venni, ezt nem véletlenül mondja az orvos. Higgye el, képviselőtársam, ennek oka van!Hadd utasítsam vissza azt a végtelenül alávaló, abszolút rosszindulatú és mérhetetlen butaságból táplálkozó ötletét, hogy mi támogatnánk bármifajta illegális bevándorlást, illetőleg a Soros-szervezeteket. Egy héttel ezelőtt támogattuk a kormány javaslatait e tekintetben, az összes antiterrorista intézkedést megszavaztuk, támogattuk, hogy a rendőrök mellett a katonák, a honvédek is őrizzék, védjék a magyar határt. Tehát legyen szíves minket nem kioktatni határvédelemből meg hazaszeretetből meg hazafias hozzáállásból! Az alapvető tényekkel, akár a múlt heti tényekkel ellenkezik az, amit mond.

Ha csak provokációnak vagy direkt kötekedésnek szánta a szavait, akkor persze értem. Szakmai hozzáértés hiányában kell keverni egy kis balhét azzal kapcsolatban, ami itt történt.

Az áfacsökkentés, a jövedékiadó-csökkentés, az ezzel kapcsolatos felszólalások az ön tudatában hogyan tükröződhetnek vissza növekedésként? Ez valami egészen elképesztő! Értem azt, hogy ön mindenkibe bele akar rúgni, aki nem fideszes vagy nem KDNP-s, de azért ilyen mélységekbe mégse kellene lemenni, és a valósággal ennyire ellenkező kijelentéseket nem kellene tenni, mert egész egyszerűen felháborító és vérlázító. A szemünkbe hazudni a valóság ellenkezőjét, az nagyon dühítő, úgyhogy örüljön annak, hogy ennyire visszafogott voltam. Köszönöm. (Derültség, taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Apáti képviselő úr. Soron kívül megadom a szót két percre Rétvári Bence államtitkár úrnak. (Arató Gergely: Már hiányzott!)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Tisztelt Ház! Nem szorul rá Boldog István képviselőtársam, hogy bárki más megvédje, hiszen bátor képviselő, szembeszállt már önöknél keményebb ellenfelekkel is, de az a stílus, ahogy önök beszélnek, az nem méltó a Magyar Országgyűléshez. (Dr. Apáti István: Ahogy ő beszél, az nem méltó!) Önök azért személyeskednek, mert nincsenek valójában érveik, és éppen ezért ön fenyegetőzik, képviselő úr, ön gúnyolódik. (Dr. Apáti István: Mikor fenyegetőztem?) Még a gúny talán el is mehetne a parlamentben, de amikor nincsenek érveik, én a végére csöppentem be ennek a vitának, nem érdemi felszólalásokat hallottam, hanem csak személyeskedést. (Dr. Apáti István: Tőle!)

Ennyi telik az ellenzéktől, úgyhogy azt hiszem, ez eléggé siralmas az ellenzék színvonalára nézve. Azt hiszem, nem Boldog Istvánnak kell ezt magára vennie, hanem a Magyar Országgyűlésnek kell elgondolkoznia, hogy ez milyen színvonal. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, Rétvári Bence államtitkár úr. Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak adom meg a szót, Jobbik.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Államtitkár úr, az utolsó percekben érkezett be (Dr. Rétvári Bence: Én mondtam is.), és nem hallotta azt, amikor éppen arról beszéltem, körülbelül tíz perccel ezelőtt, hogy ez egy milyen szép délután volt (Dr. Rétvári Bence: Azt hallottam!), és hogy szakmailag milyen magas szintű beszámolók voltak. Boldog István képviselő úr tönkretette ezt a délutánt azzal, hogy az ellenzéki képviselők szemébe hazudott.

(18.40)

Amit ő itt mondott, hogy itt mit beszéltünk vagy miről beszéltünk, vagy mit opponáltunk, az egyszerűen nem igaz. Valóban vannak képviselők, akiknek más-más a vérmérsékletük, és máshogy fejezik ki esetleg nemtetszésüket. Lehet, hogy két év múlva már én is Apáti István stílusában fogok válaszolni (Dr. Rétvári Bence: Melyik frakcióból?), most még a türelem időszakában vagyok.

De ha már ön, Rétvári államtitkár úr, általában igyekszik a kormányt tisztességesen képviselni, akkor most ne védje meg a képviselőtársát olyan kérdésben, amelyben nyilvánvalóan hazudott az ellenzéki képviselők szemébe, ugyanis itt mindenki adócsökkentésben érdekelt, mindössze a struktúrákat, amit ez a törvénycsomag tartalmaz, vitatta, mert ha tetszik, ha nem, ez az adócsökkentő program megint a leggazdagabb, legtehetősebb és a legnagyobb bevételt szerző magyarországi személyek és szervezetek érdekében csökkenti az adót, és nem a rászoruló családok érdekében. Én ezt nem akartam kimondani a vitában, mert azt gondoltam, hogy nem fűszerezem ilyen rosszindulatú kijelentéssel, de Boldog István  úgy tűnik, ő az önök frakciójának a rossz hangulatot szerző atyja  ezzel a megnyilatkozással megint rossz szájízűvé tett egy nagyon szép, tisztességes délutánt. Több órán keresztül olyan előadások hangzottak el, olyan érvrendszerek, amelyeket már-már egy egyetem szenátusa, tantestülete is megirigyelhetne. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Varga-Damm Andrea képviselő asszony. Bangóné Borbély Ildikó  MSZP  képviselő asszonynak adom meg a szót.

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. (Dr. Apáti István: Kapunke időkeretet?  Dr. Rétvári Bence: A választók adták az időkeretet mindenkinek. Ennyit adtak…) Én segíteni szeretnék Boldog István képviselő úrnak, és akkor teszek egy javaslatot… (Dr. Apáti István közbeszól.  Az elnök csenget.)

ELNÖK: Apáti képviselő úr, ne kiabáljon!

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Teszek egy javaslatot, hogy elkészítünk egy módosítót, személy szerint én adnám be önnel, képviselő úr, ha megengedi, és ez a javaslat arról szólna, hogy a bevándorlási adó kapcsán, amit ön felhozott, hogy mely cégeket meg milyen egyesületeket, szervezeteket kell ezzel sújtani, és akkor 25 százalék helyett, támogatom, hogy 70 százalékos adót vessünk ki a Rogán Antalhoz köthető offshore cégek letelepedési kötvényt árusító cégeire. Elkészíttetem holnapra ezt a módosító javaslatot, jegyezzük együtt, képviselő úr, mert azt gondolom, itt több tízmilliárd forint kárról beszélhetünk, és arról, hogy köztörvényes bűnözőket engedtek be Magyarországra letelepedési kötvények segítségével, amit önök hoztak létre, a kormány támogatott. Nagy kárt okoztak Magyarországnak, az Európai Uniónak pontosan azzal a harccal szemben, hogy hogyan gátolhatnánk meg olyan egyének betelepülését Magyarországra, az Európai Unióba, akiktől meg akarnánk védeni hazánkat és az Európai Uniót. Kérem önt, hogy akkor jegyezzük együtt ezt a törvénymódosítást, és adjuk be! 70 százalékos adót ezekre az offshore cégekre! Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony. Kettő percre megadom a szót Boldog István képviselő úrnak, Fidesz.

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Értem én, hogy az ellenzéki képviselők nem emlékeznek rá, hogy mit beszéltek, de Csárdi Antal azt mondta, hogy 24 százalékos kulcsot vetne ki, második kulcsot vetne ki, és a többi ellenzéki párt is támogatja a többkulcsos adó bevezetését a bérjövedelmekre. Tehát ez adóemelés, bárhogyan is mondják önök. Önök hazudnak, ne haragudjanak meg, ha már ebbe belefogtak!Bangóné Borbély Ildikónak azt tudom mondani, hogy én soha semmilyen módosító indítványt nem adok be az MSZMP utódpártjának tagjaival. (Bangóné Borbély Ildikó: Nekem mondja?) Az én apám ’56-os volt, önökkel én semmilyen módosítót nem adok be, én majd a saját frakciómhoz eljuttatom a módosítómat, és a frakcióm eldönti, hogy bekerüle a Ház elé. Én ebben nyugodt vagyok.

Azt gondolom, hogy az a stílus, amit önök és a jobbikosok itt véghez vittek a vita végén meg a vitában, az mindennek a teteje. De nem érdekes, a lényeg az, hogy önök, amit ígértek a kampányban, hogy többkulcsos adót vezetnek be a jövedelmekre, azt itt is elmondták (Dr. Apáti István: Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.), tehát egy átlagjövedelmű pedagógust, aki az átlag magyar jövedelemnél, az átlagbérnél most már többet keres egy kicsit, önök megadóztatnák, szeretnék megadóztatni több mint 15 százalékkal; Csárdi Antal 24 százalékra tett javaslatot. Ezzel természetesen csökkentené azt a béremelést, amit mi adtunk neki, azaz kevesebb lenne a jövedelme. Ezt kár tagadni, ön mondta a vitában  nyugodtan hallgassa vissza -, hogy önök a második kulcsot 24 százalékra tennék. Ha az átlagjövedelmet nézzük, abba pontosan beleesik a pedagógus, mert a feleségem pedagógus, és tudom, hogy mennyit keres. Úgyhogy mégiscsak kiderült a végén, hogy önök mondtak valótlant.

Arra pedig, hogy a Jobbik nem támogatja a bevándorlást, ne haragudjon, Apáti úr: hát önök akkor támogatták az alaptörvény-módosítást, amikor már teljesen világosan tudták, hogy úgyis el fogjuk fogadni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amikor szükség lett volna a szavazatukra, akkor nem, mert ellene voltak, mert támogatják az NGO-kat és az illegális bevándorlókat. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.  Dr. Apáti István: Az egyetlen idegen szó, amit ki tudsz mondani!)

ELNÖK: Köszönöm, Boldog István képviselő úr. (Jelzésre:) Kétpercesre nem tudok szót adni fideszes képviselőnek fideszes képviselő után. Megkérdezem, hogy felszólalásra jelentkezike valaki. (Dr. Apáti István: Nincs idő!) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Izer Norbert államtitkár úr jelzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr.

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Megpróbálok visszatérni a szakmai keretekbe, és azokra a felvetésekre válaszolni, ahol úgy éreztük, hogy érintettség okán meg kell nyilatkoznunk. Z. Kárpát Dániel képviselő úr felszólalásában az egyik legfontosabb mondás az volt, hogy az adóék magas szintjét elismerte a kormány. Az adóék magas szintjét folyamatosan csökkentjük egyébként az elmúlt időszakban, tehát azt gondolom, hogy ezt nehéz elvitatni. Itt a hatéves bérmegállapodás és a szochokulcs csökkentése egyértelműen kijelölte azt az utat, ami alapján néhány év viszonylatában az OECD-átlagot megközelítjük, illetve a V4-es átlagot meg is tudjuk haladni, tehát alacsonyabb lesz az adóék Magyarországon, mint a V4-es átlag.

Az adórendszer átrendezése kapcsán is kaptunk jó pár javaslatot, az áfakulcscsökkentéseket javasolták a képviselő urak és hölgyek. Itt nagyon fontos kiemelni, hogy gyakorlatilag konzisztens módon 2010 óta egy folyamatos adórendszer-átalakítás volt néhány éven keresztül. Ez az adórendszer-átalakítás úgymond véget ért, tehát átalakítottuk az adórendszert a jövedelmeket terhelő adókról a fogyasztási-forgalmi típusú adók felé. Tehát történt egy teherátrendeződés, egy átstrukturálás, aminek az lett a végeredménye, hogy folyamatosan tudjuk a munkát, az élőmunkát terhelő adókat csökkenteni, és ennek úgymond az a másik lába, hogy a költségvetési egyensúly ne boruljon meg, hogy arányaiban a fogyasztási-forgalmi típusú adók lesznek erősebben jelen a költségvetésben. Tehát egy olyan teherátrendeződés, ahol egy generális áfakulcscsökkentés valósul meg, nem áll összhangban a kormány adópolitikájával. Egyértelműen az a szándék, és továbbra is ezt az irányt szeretnénk követni, hogy a jövedelemadókat és a munkát terhelő adókat szeretnénk csökkenteni.

Szintén elhangzott Z. Kárpát Dániel felszólalásában, hogy az áfacsökkentést az alapvető élelmiszerekre ki kellene terjeszteni, és ez gyakorlatilag több képviselő felszólalásában is visszaköszönt. Itt nagyon fontos rámutatni arra, hogy egyik oldalról támadás éri az adórendszert, például az szja-t és a taót, hogy egykulcsos, mindenkinek azonos módon kell fizetnie, és ilyenkor az az érv hangzik el, hogy többet fizetnek ilyenkor, illetve hogy arányaiban jobban sújtja a szegényeket. Érdekes módon az áfakulcsnál ez az érv nem jön elő, holott ott is igaz, hogy az áfakulcsnál, ha esetleg az összes élelmiszer kulcsát csökkentenénk, a tehetősebbek, mondjuk, a legtehetősebb 10 százalék háromszor-négyszer több áfabevételt takarítana meg, mint a legalacsonyabb jövedelmű 10 százalék. Tehát sokkal többet fogyasztanak a tehetősebb családok, sokkal magasabb árkategóriájú termékeket fogyasztanak péksüteményből is, gyermekpelenkából is és mindenféle egyéb termékből. Tehát itt is visszaköszön az a disszonancia, hogy ha az áfakulcsot generálisan lecsökkentjük mindenkinek, ott is a vagyonosabb családok és vagyonosabb magánszemélyek kapnak nagyobb adókedvezményt. Érdekes módon ez a retorika itt nem köszön vissza.

A hitelintézeti különadó kapcsán  bár képviselő úr most kiment az ülésteremből  elhangzott, hogy a hitelintézeti különadó kivezetése egy technikai kivezetés volt. Képviselő asszony is utalt rá, hogy ezt az adónemet nem tartja jogosnak, hogy kivezetésre került. Itt szeretném megerősíteni, hogy az IFRS-átállás miatt a bankoknak és a hitelintézeteknek az adóalap-számítási módja megváltozott, tehát így, hogy most már az összes hitelintézet IFRS-alapon vezeti a könyveit, a hitelintézeti különadó létjogosultsága úgymond megszűnt.

(18.50)

Nem lesz költségvetési bevételkiesés azáltal, hogy ez az adónem kivezetésre kerül. Azt gondolom, ez inkább egy adminisztratív tehercsökkentésnek minősíthető.

Bangóné képviselő asszony felvetésére igyekszem reagálni. A kafetéria-rendszer átalakítását elég részletesen elemeztük. Ebbe megpróbálok egy picit részletesebben belemenni, csak egy kicsit később, most viszont reagálnék egy-két konkrét javaslatra.

Felmerült, hogy a bölcsődei díjakat hányan térítették meg és hány óvodai kedvezmény volt az idei évben. Megkérdeztem a kollégáimat, itt sajnos nem állnak rendelkezésre azok az adatok. A 2017-es bevallás adatai még nincsenek feldolgozva, de amint meglesznek, eljuttatom ezeket az információkat. Az óvodai támogatás kapcsán viszont szeretném hangsúlyozni, hogy az óvodai támogatás nem idén került bele a jogszabályba. Annyi történt idén, hogy eddig a munkáltató nevére kiállított számlát lehetett elszámolni, most már a magánszemély nevére kiállított számla is elégséges, tehát ott nincs egy új kedvezmény bevezetve.

Elhangzott szintén a felszólalásban, hogy a benzin, illetve az üzemanyagok áfáját, jövedéki adóját csökkenteni kéne. Itt nagyon fontos összefüggés, hogy a benzin áfája, illetve jövedéki adója elég harmonizált uniós szinten. A jövedéki adó kapcsán az összes környező országnál a legalacsonyabb mértéket alkalmazza Magyarország, talán csak Bulgária alkalmaz alacsonyabb jövedékiadó-szintet, mint Magyarország.

Tehát a jövedéki adóban egyértelműen látszódik, hogy alacsony adóterheléssel terheljük ezt a termékkört. S az is nagyon fontos, hogy a végső fogyasztói árakra igazából az áfán és a jövedéki adón kívül a legfontosabb szempont nyilván a kereslet-kínálat és a piaci árrés, valamint a világgazdasági változások és nyilvánvalóan az olajár. Tehát a végső fogyasztói árra nem az adókon keresztül lehet ráhatással bírni, azokra a világgazdasági eseményeknek sokkal nagyobb ráhatásuk van, mintsem az adóknak. A jövedéki adóban, szintén hangsúlyozom, hogy a legalacsonyabb mértékkel sújtjuk ezt a termékkört az egész régióban.

Varju képviselő úr felszólalásában ismét hangsúlyozta, hogy az adócentralizáció Magyarországon nagyon magas, hosszasan sorolta, hogy hogy ment felfelé az adóbevétel és hogy nőtt az adócentralizációs ráta. Én azt gondolom, ez szintén összhangban van azzal, amit az első felszólalásomban jeleztem, ugyanis az adócentralizációs rátát úgy számolják, hogy az összes beszedett adóbevétel a GDP-hez viszonyítva. S ha az összes beszedett bevétel nő, legyen az adóemelésből vagy fehéredésből, akkor ez a ráta növekedni fog. Magyarországon nem adóemelésből fakadt ez a növekedés, hanem az adócsökkentések ellenére egyre több adót tudott beszedni a kormány, tehát egyértelműen a fehéredésből származik ez az adótöbblet. Nyilván továbbra is cél az, hogy az adócentralizációs rátát csökkentsük, hiszen ez az adópolitikai irány van igazából megfogalmazva évek óta.

Tehát ezen a rátán szeretnénk csökkenteni, de igazából örvendetes az, hogy azért nem tud ez a ráta lejjebb menni, mivel a fehéredés egyre több bevételt generál annak ellenére, hogy az adókulcsok egyébként csökkennek.

Szintén Varju képviselő úr azt javasolja, hogy az adóhatóság szolgáltató jellege erősödjön, és elektronikus ügyintézés valósuljon meg az adóhatóságnál. Itt nyitott kapukat dönget a képviselő úr. Maximálisan egyetértünk azzal, hogy az adóhatóság szolgáltató jellegét erősíteni kell. Azt gondolom, hogy erre példaértékű megoldásokat tudunk felmutatni. Talán a legjobb példa az e-szja, ahol az adóhatóság készíti el a bevallásokat a magánszemély helyett. Az a kérése vagy felvetése pedig a képviselő úrnak, hogy ne kelljen adóbevallást készíteni a magánszemélyeknek, gyakorlatilag megvalósult már a tavalyi évben, hiszen több százezer olyan magánszemély volt, aki látva, hogy az adóhatóság elkészítette a bevallását, nem vette a fáradságot és nem nézte meg a bevallását, hanem bízott az adóhatóság pontos számításában. És úgy lett adóbevallása május 21-ével vagy 22-ével, nem is tudom, milyen napra esett, hogy nem nézte meg az adóbevallását.

A másik nagyon nagy kör az, aki megnézte az adóbevallását, és változtatás nélkül elfogadta, ez is egy több százezres kör. Ők pedig élvezték azt az informatikai fejlesztést, ami alapján egy tableten vagy mobiltelefonon el tudta fogadni az adózó a bevallását, és egy XXI. századi technológiával gyakorlatilag pár perc alatt letudta az adóbevallását. Azt gondolom, hogy ez példaértékű szolgáltatás volt az adóhatóságtól.

A következő példaértékű szolgáltatás, ami alapján szintén úgy éreztem, hogy gyakorlatilag egy húron pendülünk a képviselő úrral, az az, hogy milyen egyéb szolgáltatásokat tud még az adóhatóság nyújtani, és hogy tudná a kisebb és közepes vállalkozások felé a kommunikációját javítani.

Talán az időzítés nem is lehetne jobb, a mai napon indult el az adóhatóságnak egy új szolgáltatása, az online számlázó, ami azt jelenti, hogy a július 1-jén induló online számlaadat-bekötésnek az elősegítésére a NAV készített egy számlázóprogramot, amit ingyen a vállalkozások rendelkezésére bocsát, s ha ezt az ingyenes számlázóprogramot a vállalkozások alkalmazzák, letöltik, telepítik és ezen keresztül állítják ki a számláikat, ez automatikusan önmagában teljesíti ezt a július 1-jétől teljesítendő kötelezettséget. Azt gondolom, hogy ennél proaktívabb és modernebb szolgáltatást nehéz elképzelni, mint amikor az adóhatóság rendelkezésre bocsátja azt a szoftvert, amivel a kisvállalkozások le tudják tudni ezt az adókötelezettséget. Úgyhogy érdekes volt hallani, hogy ugyanezeket várja a képviselő úr is.

Szintén elhangzott Varju képviselő úr felszólalásában, hogy nincs arra garancia, hogy a cégek bért emelnek, és ha a kafetériát megszünteti, vagy úgy dönt a munkáltató, hogy nem fogja ezt ő tovább adni a munkavállalónak, akkor a nettó bérek csökkennek. Itt hadd hívjam fel a figyelmet egy tavalyi eredményre, amikor a hatéves bérmegállapodás miatt egy jelentős minimálbér-emelés történt a gazdaságban, megnéztük, hogy ennek milyen hatásai voltak az egyes fizetési régiókban. Az volt a vélekedés, az volt az előzetes feltételezés, hogy a minimálbér környékén, tehát 100-200 ezer forintos bérszintig jelentősen fognak nőni a bérek, hiszen a minimálbért meg kell emelni kötelező jelleggel, az azt követő béreknél van egy kis feltorlódó hatás, és aztán szépen ellaposodik ez a görbe, és 300-400 ezer forintnál már nem lesz érezhető változás.

A hatéves bérmegállapodásnál, ahol nagymértékű minimálbér-emelés következett be, azt láttuk, hogy jelentősen megváltozott a munkaerőpiaci helyzet. Olyan munkaerőpiaci helyzettel szembesültünk, ahol versenyezni kell a munkavállalókért, ezért a minimálbér-emelés gyakorlatilag végigkúszott a 600-700 ezer forintos bérkategóriáig is, tehát még a 600-700 ezer forintos bérkategóriánál is 10 százalék körüli béremelést lehetett látni az ábrákon. Tehát azért tudott megvalósulni egy 10 százalék fölötti béremelkedés országos szinten, mert nemcsak a minimálbéres fizetési kategóriában, hanem a jóval magasabb fizetési kategóriákban is átment ez a béremelkedés. Tehát az a félelem, hogy majd a munkáltatók le fogják nyelni a járulékcsökkentést és nem adják tovább a munkavállalóknak, nem valósult meg. Egyértelműen azt lehet mondani, hogy átkerült ez az adóelőny a fogyasztókhoz, a munkavállalókhoz.

Mi azt gondoljuk, hogy mivel a munkaerőpiaci helyzet gyakorlatilag változatlan, vagy inkább azt mondhatom, hogy talán még nagyobb kihívásokkal szembesül, mint tavaly, a kafetéria-rendszer átalakítása sem fogja azt eredményezni, hogy a nettó pozíciója csökkenjen a magánszemélyeknek. A munkáltatók egyszerűen rá vannak kényszerítve arra, hogy versenyképes fizetést adjanak a munkavállalóknak, és ha ezen felül szeretnék egy pozitív ösztönzővel még a munkájukat elismerni, akkor továbbra is van lehetőség ezt SZÉP-kártyával megtenni. Tehát a rekreáció, a feltöltődés, az egészséges életmód támogatása továbbra is adott.

Viszont azt gondoljuk, hogy elsősorban fizetéssel kell versenyezni a munkavállalók kegyeiért. S az is egy nagyon fontos összefüggés, hogy míg a munkáltatók által fizetett adóterhek meg az adminisztráció növekedése a kafetéria ellen hatott, addig ha bérfizetés történik, ott egy járulékalapot képező jövedelem is van, tehát az ellátások is nőnek. Tehát azért fontosabb az, ha bérként kapja meg a magánszemély ezt a jövedelmet, mert ebből nyugellátás, tb-ellátás, adott esetben magasabb nyugdíj származik. Ez tehát egy fontos összefüggés, ezért gondoljuk, hogy a kafetéria-rendszer átalakítása azért volt időszerű, mert nagyon látszódott, hogy gyakorlatilag a bérek egy része vándorolt át a kafetériába. Tehát nem béren kívüli juttatás történt ebben a formában, hanem a bér egy része lett átcsatornázva egy alacsonyabb közteherrel sújtott eszközbe, és ez lett a kafetéria.

Ha már belevágtam a kafetériába, akkor ezt egy kicsit jobban kifejteném. Megvizsgáltuk a kafetériaelemek népszerűségét, és látjuk, hogy hány cég alkalmazza ezt a rendszert, hány magánszemély kap ilyet. Az látszik, hogy 24 ezer cég adott kafetériajuttatást, tehát a gazdálkodói kör töredéke. S az is jól látszódik, hogy a magasabb bérszinttel rendelkező munkavállalók kapták ezt a jövedelmek, tehát szociálisan egy nagyon rosszul célzott támogatás.

(19.00)

Azok a munkavállalók kapják, akik egyébként a magasabb bérkategóriákba tartoznak, és azok a foglalkoztatók adják, akik egyébként közepes és nagyobb cégek, amelyek az adminisztrációval meg tudtak birkózni. Azt láttuk, hogy a kis- és közepes vállalkozások szinte nem adták ezt a juttatást, vagy ha adták, akkor a legkisebb adminisztrációval járó készpénzjuttatást választották.

A másik nagyon fontos összefüggés a kafetéria-rendszerek népszerűségével kapcsolatban, hogy tavaly lett bevezetve, tehát ’17-ben lehetett először készpénzt választani, míg az összes többi juttatási forma évről évre folyamatosan változott és egyre bővült a kör, rögtön az első évben a készpénzjuttatás lett messze a legnépszerűbb juttatási forma. Tehát lekörözött minden egyéb utalványt, SZÉP-kártyát, Erzsébet-utalványt, lakhatási támogatást és minden egyebet. A hosszú távú öngondoskodási formákat is, tehát a nyugdíj- és az egészségpénztári befizetéseket. Jól látszódik, hogy a magánszemélyek a könnyen elkölthető, rugalmas, flexibilis rendszert választották, a készpénzt, és nem a papíralapú, lejáró, korlátozottan beváltható, adott esetben visszaélésre is alkalmat adó utalványokat.

Azt gondolom, jól látszódik, hogy ehhez a rendszerhez hozzá kellett nyúlni. Egyébként pont a héten egyeztettünk a VKF tagjaival, a munkaadók és a munkavállalók érdekérvényesítő szerveivel is. Jól látszódik, hogy abban gyakorlatilag egyetértés van, hogy egyszerűsíteni kell a rendszert. Abban valóban van vita, hogy mennyire kell egyszerűsíteni, vagy hány elemet kéne megtartani, hármat vagy ötöt. De amikor arról beszéltünk, hogy tartsunk meg hármat, és soroljuk fel, mi az a három, akkor is 15 javaslat érkezett erre a háromra. Tehát jól látszódik, hogy ez a rendszer annyira cizellált és annyira széles körben támogatta ezeket a szolgáltatásokat, hogy gyakorlatilag a fogyasztás terelő hatása már minimális volt, annyira sok volt a választási lehetőség, hogy már nem lehetett érdemben a fogyasztást terelni azokba az irányokba, ami egyébként a kormánynak akár egészségügyi vagy hosszú távú megtakarítási szempontból fontos volt.

Egy másik érdekes összefüggés a hosszú távú megtakarításokkal kapcsolatban. Azt látjuk, a tavalyi és a tavalyelőtti évet néztük meg, és például a munkáltatói hozzájárulás összege a nyugdíjbefizetések kapcsán csökkent, a magánszemélyek oldaláról szintén még mindig lehetőség van nyugdíj-megtakarításokra. Tehát szja-kedvezmény továbbra is van ezekhez a befizetésekhez, az pedig folyamatosan nőtt. Azt láttuk, hogy a munkavállalók öngondoskodási hajlama folyamatosan nő, és aki erre szeretné szánni a megtakarítása egy részét, az most is megteheti egy 20 százalékos adókedvezménnyel, ami, azt gondolom, nagyon nagyvonalú támogatás. A kafetéria-rendszerrel kapcsolatban, azt gondolom, ez a legfontosabb érvrendszer, amit össze kívántam foglalni.

A másik nagyon fontos elem, hogy nagyon sokszor az a retorika érkezik, hogy a kormány nem támogatja ezeket a célokat, mint a lakhatás, a mobilitás és az öngondoskodás. Határozottan állítjuk, hogy a kormány ezeket a célokat mind támogatja, mindegyiket fontosnak tartja, de nagyon fontos látni, hogy nem biztos, hogy ebben a rendszerben kell ezeket a célokat támogatni. Ha drágán és rosszul célzottan a magasabb jövedelmű rétegnek adunk ezzel nagyobb kedvezményt, akkor azt gondoljuk, lehet, hogy ennél egy célzottabb rendszerrel kell a lakhatást, az öngondoskodást és az egészséges életmódot támogatni.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Csárdi képviselő úr jelezte, hogy azt gondolják, az egykulcsos szja-ban nagy változásokat kéne elérni, hogy ne ebben gondolkodjunk. Fölírtam két számadatot. Az szja-rendszer is folyamatosan változott az elmúlt időszakban, finomhangolás jelleggel. A két év, amit viszonylag könnyű összehasonlítani, az ahol 15 és 16 százalék volt az adókulcs. Tehát 1 százalékponttal csökkentettük az adókulcsot, generálisan az szja keretrendszere nem változott, és az 1 százalékpontos kulcscsökkentés ellenére 1688 milliárd forint helyett 1717 milliárd forint szja-bevétel folyt be.

Azt akarom ezzel mondani, hogy az egykulcsos adórendszer mellett továbbra is elkötelezettek vagyunk. Azt gondoljuk, hogy mind a taóban, mind az szja-ban határozottan beváltotta azokat a hozzáfűzött reményeket, hogy az egykulcsos rendszer tisztít, egyszerűsít és fehérít. Ez látszódik a bevételi számokból is, hogy a kulcs csökkenése ellenére több bevételt tudtunk beszedni.

Ugye, matematikailag ennek nem biztos, hogy így kéne történnie. Egyértelműen az volt a háttér, hogy nem voltak arra ösztönözve már a munkavállalók, hogy esetleg a minimálbér környékére vagy a sávhatár környékére torlasszák fel a jövedelmeket. Tehát nem voltak abban érdekeltek a munkavállalók, hogy a bevételeiket esetleg eltitkolják, és az adott határérték alatt még kimutatják a bevételt, afölött pedig nem. Ezért azt gondoljuk, hogy az egykulcsos adórendszer továbbra is egyszerű, átlátható, igazságos és arányos. Ezt igazolják egyébként a bevételi számok is.

Szintén elhangzott képviselő úr felszólalásában, hogy az egyéni járulékokat javasolják csökkenteni. Amikor adóékcsökkentésről beszélünk, és ez folyamatosan a kormány napirendjén is van, vizsgáltuk azt, hogy a munkáltatói vagy a munkavállalói oldalon javasolt ezeket a csökkentéseket megtenni. Azt gondolom, itt is beigazolódott az a várakozás, hogy a munkáltatói oldalon kell a kedvezményt megadnunk azért, hogy a minimálbér-emelés miatti bérfeszültséget enyhítsük, a cégek versenyképességét pedig tudjuk növelni.

Kellett segíteni a munkáltatókat abban, hogy a magasabb béreket könnyebben ki tudják gazdálkodni. Ezt támogatta egyébként a taokulcs csökkentése is. Ha az egyéni járulékokat csökkentenénk, szintén utalnék arra, hogy az egyéni járulékok képezik az ellátás alapját. Ezért gondoljuk azt, hogy ha a munkavállalói oldalon gondolkodunk, akkor az szja, ami a csökkentés tárgya lehet, egyébként pedig a munkáltatói oldalon javasoljuk a csökkentést azért, mert azt látjuk, hogy ez a versenyképesség-javító intézkedés nagyon szépen és nagyon gyorsan átcsorog a bérekbe.

Hoztam is néhány számot egyébként, amikor a minimálbér szintjéről beszélünk meg az adókulcsokról. Én egy sokkal beszédesebb számot írtam föl magamnak, a reálbérek emelkedését 2010 és ’17 között. Azt gondolom, hogy ez egy elég beszédes szám, hogy 36 százalékkal nőtt a reálbérek vásárlóértéke; a kétgyermekeseknél ez 45 százalék, háromgyermekeseknél 64 százalék, tehát ez alatt a hét év alatt 64 százalékkal több jövedelmet tudnak elkölteni a családok. És itt lehet a minimálbérről egyeztetni meg az adórendszerről, de azt látjuk, hogy jelentősen több jövedelemmel rendelkeznek a családok ma, mint 2010-ben. A minimálbér csak 2010 és ’17 között 87 százalékkal emelkedett.

Szintén Csárdi képviselő úr jelezte, hogy a taokulcs 9 százalékos volta a nagyobb vállalkozásoknak jelent jelentős adókedvezményt. Itt is szeretném hangsúlyozni, hogy a kisebb vállalkozások ugyanúgy éltek ezzel a lehetőséggel. A kisebb vállalkozások már első lépésben megkapták a 10 százalékos adókulcsot, míg a nagyoknak még magasabb adókulcsuk volt. A következő lépésben a kicsiknek is és a nagyoknak is lement 9 százalékra ez az adóterhelés. Azt nem vitatjuk egyébként, hogy a tao logikája még mindig bonyolult, rengeteg nemzetközi kapcsolatot kell benne kezelni, olyan ügyleteket, amelyek nagyobb cégeknél előfordulnak.

Ez egy bonyolult, kiforrott adórendszer, viszont pont emiatt azt gondoljuk, hogy a kisebb vállalkozásoknak egy nagyon reális választás a kata és a kiva. A kata a legkisebb önfoglalkoztató egyéni vállalkozók igazán népszerű adóválasztása, egy tételes adóval gyakorlatilag letudják az összes adóterhüket, tehát egy minimális adminisztrációval, egy tételes adóval megvan az összes adófizetési kötelezettség. Ennek a népszerűségét, azt gondolom, talán nem is kell magyarázni, lassan 300 ezer gazdálkodó van ennek az adónak a hatálya alatt.

Mint említettem, 28 ezren vannak a kiva hatálya alatt, az pedig a növekedési potenciállal rendelkező közepes vállalkozásoknak szerintünk a legjobb választása. Egy olyan innovatív adónem, ami sokkal inkább ösztönzi a beruházásokat és a fejlesztéseket, mint például a tao. Tehát mi azt gondoljuk, hogy a kis- és középvállalkozásoknak ez a két kis adónem, ami igazán versenyképes, és a tao pedig valóban a nagyobb és komplexebb cégek adója.

Nem ide tartozik szervesen, de szeretném itt hangsúlyozni azt az adóhatóság által nyújtott szolgáltatást, ami az előbb felmerült igényként az ellenzék részéről is, egyben a kormánynak az egyik legfontosabb terve a jövőre nézve is. A tavalyi évben az adóhatóság kiküldött egy levelet azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek a kiva választására jogosultak lehettek. Tehát az adóhatóság látta ezeket az adatokat, és amikor azt látta, hogy jogosult az adózó, akkor készített egy kalkulációt.

(19.10)

A kalkuláció alapján kiküldtünk 80 ezer cégnek egy levelet, amelyben bemutattuk a kivarendszer előnyeit. Volt, ahol egyébként számítást is tudtunk végezni, és megmutattuk, hogy ha átvált a vállalkozás kivára, akkor  csak mondok egy példát  24 ezer vagy 82 ezer forinttal fizet kevesebbet, mint ha maradna a tao hatálya alatt. Azt gondolom, ezzel a proaktív figyelemfelhívó levéllel tudtuk elérni, hogy január 1-jétől gyakorlatilag megugrott a kivaalkalmazók száma. Tehát itt is egy olyan előremutató szolgáltatást nyújtott az adóhatóság, ami, azt gondolom, példaértékű, és ilyen típusú szolgáltatásokat szeretnénk a jövőben is bevezetni.

Burány Sándor képviselő úr ugyan már nincs itt, de jelzem, hogy az eva választására nem lesz lehetőség december 20-a után, de ez az adónem nem kerül kivezetésre. Tehát aki ezt az adónemet választja, és továbbra is ebben az adónemben kívánja egyébként az adófizetési kötelezettségeit teljesíteni, az megteheti továbbra is. Tehát nem szűnik meg ez az adónem, csak új belépőket nem vár decembertől. Ettől függetlenül azt gondoljuk, hogy a kata és a kiva a legtöbb adózónak sokkal kedvezőbb adófizetési kötelezettséget eredményez, ezért ezeket az adónemeket javasoljuk megfontolásra, de az eva is használható marad.

Potocskáné képviselő asszony kérdéseire próbálok reagálni. Volt egy helyiadó-kedvezményre utaló megjegyzése. Kérdezte, hogy az egymillió forintos kedvezmény miért kerül kivezetésre. Itt is azt szeretném hangsúlyozni, hogy maga a kedvezmény, tehát az, hogy a foglalkoztatást a kormány szeretné ösztönözni, továbbra is határozottan így van. Azt látjuk, hogy egy munkavállalóra 20 ezer forint kedvezmény jut, ha forintosítjuk. Tehát ez pont az a kedvezmény, amelynek, úgy láttuk, hogy nincs semmilyen terelő hatása, tehát nem emiatt fogja felvenni a munkáltató a munkavállalót. Ráadásul rendszeridegen is volt. Amikor például kedvezményeket megszüntetünk, mindig az a cél lebeg a szemünk előtt, hogy egyszerűsítsük az adórendszert. Tehát csak azért nem szüntetünk meg egy kedvezményt, mert a céllal, amit egyébként támogat, nem értenénk egyet. Itt is határozottan a foglalkoztatást továbbra is ösztönözni szeretnénk. Ennek a legjobb példája egyébként a munkahelyvédelmi akcióterv átalakítása. Itt viszont úgy látjuk, hogy rendszeridegen ez a kedvezmény, és nem éri el a célját.

A fordított adózás kivezetése kapcsán szerintem itt egy kis félreértésről lehet szó. Valóban van egy ilyen szakasz a törvényben, hogy megszűnik ennek a lehetősége, viszont kicsit talán túlbuzgók voltunk, mert ez 2022-től fog megszűnni.

Tehát bele kellett írni a jogszabályba úgymond a hatályon kívül helyezést, de igazából itt egy meghosszabbítás történik. Tehát a fordított adózás alkalmazása az ön által is említett termékkörökre most lejárt volna, viszont a Bizottság meghosszabbította ennek az alkalmazási lehetőségét addig, amíg egyébként uniós szinten ki nem dolgozunk egy hatékony eszközt a feketegazdaság visszaszorítására. Amíg ez meg nem történik, addig ’22. július 1-jéig fennmarad a fordított adózás a gabonára és az ön által említett termékcsoportokra is. Viszont valóban belekerült ennek a fordított adózásnak a kivezetése, de az majd 2022 júliusától lesz alkalmazandó.

A szakképzési hozzájárulás kapcsán pedig, amit említett, egy technikai hiba van a jogszabályban, amit javítani fogunk, és köszönöm is a felvetést.

(Jegyzeteiben lapoz.) Varga-Damm képviselő asszony áfacsökkentéssel kapcsolatos javaslatát, ahogy nézem, korábban gyakorlatilag megválaszoltam, azt gondolom.

A hitelintézeti különadó kapcsán említettem, hogy egy IFRS-átállás miatti technikai kivezetésről beszélünk. Tehát adóbevétel-kiesés emiatt nem fogja érni a költségvetést.

A számviteli törvényre vonatkozó javaslatát pedig gyorsan megkonzultáltuk a kollégákkal. Egyetértünk abban, hogy legyen rugalmasság abban, hogy milyen pénznemben vezeti az adózó a könyveit, viszont mi azt gondoljuk, hogy értékelési szempontból nagy kockázatot jelentene, ha egyébként ez nem egyezne a jegyzett tőke pénznemével. Ezért ezt a kettőt emiatt kötöttük össze. Valóban egyébként lehet rugalmasan ezeket változtatni. Euróban eddig is nagyon rugalmasan lehetett könyveket vezetni. Itt viszont az a feltételezésünk, hogy nem jellemző, hogy valaki évről évre változtassa az elszámolás pénznemét. Tehát ha tipikusan a bevételei euróban vannak egy vállalkozásnak, azt gondolom, ez nem szokott egyik évről a másikra változni. Azt gondolom, hogy ez az alapító okirattal való összekötés az értékelési szempontok miatt fontos.

Csárdi Antal képviselő úr noszvaji példája kapcsán csak szeretném jelezni, hogy a házipálinka-főzés a neta hatálya alá nem tartozik, tehát szerencsére ott nem kell ezzel az adóteherrel számolni. Mivel nem kerül értékesítésre, vélhetően házi fogyasztásra történik a párlat-előállítás, ezért a neta hatálya alatt nincs ez a termék.

A célzott áfacsökkentéssel kapcsolatban, azt gondolom, nagyjából összefoglaltam a kormány álláspontját. Annyit még talán a célzott áfacsökkentéshez, hogy például az, hogy a gyermekruházat kedvező adókulcs alá essen, uniós szinten tiltva van. (Bangóné Borbély Ildikó felé fordulva:) Üzemanyagnál sem lehet  ezt a képviselő asszonynak mondom  uniós szabályrendszer miatt kedvező adókulcs, tehát a legmagasabb adókulccsal kell terhelni. A célzott áfacsökkentések meglépése előtt mindig készített a kormány egy hatásbecslést, hogy milyen hatást várunk az áfacsökkentéstől. Amikor megtörtént a legtöbb élelmiszer áfacsökkentése, egy utólagos hatásbecslést is megnéztünk, hogy az árakban hogy igazolódott vissza ez az áfacsökkentés. Azt láttuk, hogy tipikusan a szolgáltatói szektorban nagyon nehezen érvényesült az áfacsökkentés, nem tudtak a fogyasztói árakban egy az egyben átmenni ezek az áfacsökkentések. Tehát egy nagyon drága és rosszul célzott módja ez a szociális problémák megoldásának. Azt gondoljuk, hogy a célzott intézkedések sokkal célravezetőbbek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)




Felszólalások:   129-144   145-196   197-200      Ülésnap adatai