Készült: 2020.06.03.18:12:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

12. ülésnap (2018.06.26.),  113-128. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 34:21


Felszólalások:   97-112   113-128   129-144      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Kaderják Péter államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Soron következik az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/624. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Kaderják Péter államtitkár úrnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének.

DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az atomenergiáról szóló törvény nagyon koncentrált, fókuszált módosítását kezdeményező törvényjavaslat lényegében kiegészíti a független szakértői szervezetekre vonatkozó, jelenleg hatályos törvényi rendelkezéseket. A javaslat tartalmazza a független szakértői szervezetek nyilvántartásba vételére, a nyilvántartott adatokra, az adattartalom nyilvánosságára vonatkozó előírásokat, amelyekről törvényi szinten szükséges rendelkezni.A javasolt módosítás alapján az a független műszaki szakértő szervezet végezhet szakértői tevékenységet, amely legalább egy, az általa végezni kívánt szakértői területen független szakértői minősítéssel rendelkező személyt foglalkoztat. Ezzel a módosítással bővül azoknak a személyeknek a köre, akiknek az esetében biztosítani kell a szakértőtől vagy szakértői szervezettől való függetlenséget, amikor nukleáris létesítményekkel összefüggő hatósági engedélyezési eljárásra kerül sor.

A törvényjavaslat alapján a független műszaki szakértői szervezetek nyilvántartásba vétele  hasonlóan a természetes személy független szakértői nyilvántartásba vételéhez  a patinás Magyar Mérnöki Kamara feladata lesz. A független szakértői tevékenységét végzését pedig a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara engedélyezi.

Így összefoglalva ezt a javaslatot kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/624. számú törvényjavaslatot megtárgyalni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, Kaderják Péter állam-titkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Riz Gábor képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

RIZ GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat beemeli a független műszaki szakértői szervezet fogalmát az atomenergiáról szóló törvénybe a független műszaki szakértőről szóló szabályozás mellé. Ahogyan azt a javaslat indoklása is tartalmazza, a több szakterületet érintő engedélyezési eljárások során szükséges lehet az egyéni szakértők mellett több szakterületet együttesen értékelni képes független műszaki szakértői szervezetek szakvéleményének beszerzése is. Annak érdekében, hogy ez lehetővé váljon, szükséges az eljárásokban részt vevő szakértő személyekre külön szabályozás kiegészítése. A javaslat szerint csak az a szervezet végezhet majd szakértői tevékenységet, amely legalább egy területen szakértői minősítéssel rendelkező személyt foglalkoztat.

A független műszaki szakértői tevékenység folytatását és a természetes személy független műszaki szakértői nyilvántartásba vételét jelenleg a Magyar Mérnöki Kamara és a területi kamarák végzik. A javaslat szerint a független műszaki szakértői szervezeteket is a kamara fogja nyilvántartásba venni, ami kellő biztosítékot jelent a szervezetek szükséges szakmai felkészültségének biztosítása érdekében.

Ezenkívül a javaslat a szakértői szervezetek függetlenségének biztosítása érdekében összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, amelyek biztosítják, hogy az engedélyeztetési eljárásokban semmilyen külső befolyás ne érvényesülhessen.

Az előterjesztés nyilvántartás időtartamára vonatkozó rendelkezései összhangban vannak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseivel.

Tisztelt Ház! A paksi beruházással kapcsolatosan felmerülő összetett engedélyezési eljárások során szükséges lesz olyan megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező szervezetek bevonása, amelyek biztosítják azt, hogy a beruházás során minden energetikai, biztonsági és egyéb fontos szempont megfelelően érvényesüljön.

A javaslat tartalmazza azokat a biztosítékokat, amelyek a szakértői szervezetek működéséhez szükségesek, ezért azt a Fidesz-KDNP-frakció támogatni fogja, és kérem önöktől is ennek támogatását. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Riz Gábor képviselő úr. Most megadom a szót Kepli Lajos képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Talán a mikrofonom is a helyén marad, és akkor el tudom mondani a nem túl hosszúra tervezett vezérszónoki felszólalásomat.Alapvetően én most megóvnám magunkat attól, bár nyilvánvaló, hogy nem mindenki fog így tenni, hogy a Paks II.-beruházással kapcsolatos véleményemet ismertessem ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán, így inkább arra szorítkoznék, amiről a törvényjavaslat szól.

(13.50)

Nyilvánvalóan nagyon fontos, különösen az atomenergiával kapcsolatos nukleáris engedélyeztetés során a különböző beruházásoknál, hogy független szakértői vélemények is alátámasszák egy-egy engedély kiadását vagy egy-egy kérdés, szakkérdés eldöntését.

Egy messzire vezető és talán hosszúra nyúló vitát generálhatnánk azzal, ha belemennénk abba, hogy ki is az a független szakértő, vane olyan, hogy független szakértő, hiszen minden szakértőt fizet valaki. Én magam is, mielőtt politikai pályára léptem volna, a Mérnöki Kamaránál regisztrált környezetvédelmi szakértőként dolgoztam, és természetesen ezzel nem azt mondom, hogy a szakértők úgy általában elfogultak az iránt, akitől a javadalmazásukat kapják, hiszen akkor nem volna értelme az egész szakértői kamarai tagságnak és az egész szakértői rendszernek, csupán egy kicsit elvi síkra tereltem volna ezzel a kérdést, de tény, hogy szükség van mind független szakértőkre, mind szakértői szervezetekre, akik valójában csak szakmai szempontok alapján döntenek el bizonyos, akár mérnöki vagy más területre eső szakmai kérdéseket.

A törvényjavaslat részünkről igazából támogatható, hiszen ez alapvetően ezt a kérdéskört szabályozza. Még egyszer mondom, semmilyen más konkrét beruházásról, konkrét atomenergetikai kérdésekről nem nyilvánítunk véleményt, amikor azt mondjuk, hogy ez a javaslat támogatható.

Kérdés, ami talán nem volt teljesen világos számomra a javaslat tanulmányozásakor, a szakértői szervezetnél az volt a kitétel, mint általában is nyilvánvalóan az a kitétel, hogy szakértői szervezetként nyilvántartásba vegyenek egy társaságot, hogy legalább egy fő van, aki az adott területen szakértőként regisztrálva van a Mérnöki Kamaránál. Illetve az indokolásban valami olyasmi is szerepelt, hogy azért jó, hogyha szakértői szervezeteket is regisztrálnak, mert adott esetben, ha többféle szakterületről kell állást foglalni egy kérdésben és többféle szakértő is dolgozik egy szakértői szervezetnél, akkor egy szervezetnek a megbízásával egyszerre akár több kérdést is el lehet dönteni; vagy lehet, hogy ezt csak én értelmeztem így, de valahogy ezt találtam kihámozni a javaslat indokolásából.

Természetesen ez is lehet egy észszerű indoka annak, hogy nem kell adott esetben több független szakértőt megbízni egy kérdés elbírálásához, amennyiben az többféle szakterületre esik, hanem ez akár egy szakértői szervezet megbízásával is elintézhető.

A kérdés az, amit sajnos muszáj felvetni  és ez nem az államtitkár úrnak, nem a tárcának szól, hanem úgy általában a kormány politikájának -, hogy ezeknek a szakértői megbízásoknak a kiadásánál, különösen itt most állami megrendelésekről van szó, amikor egy állami beruházásnál szakértőket kérnek fel, milyen szempontok játszanak közre. Közrejátszanake személyi, politikai kérdések, vagy pedig ténylegesen az adott szakértői szervezet vagy az adott szakértő múltja, referencialistája, szakmai tapasztalata és életútja játssza a szerepet, mint ahogy egy ideális országban ez elvárható volna ideális körülmények között. Nem mindig ezt tapasztaljuk, de a remény hal meg utoljára. Bízunk benne, hogy ezen a területen is, de ez különösen fontos egy olyan területen, mint az atomenergetika területe, ahol azért egy-egy szakértői vélemény nyomán kiadott engedélynek azért súlya van, azért következménye van, hiszen egy atomerőmű működése során még egyébként nem közvetlenül a nukleáris folyamatokat érintő beruházásnak vagy intézkedésnek is lehetnek viszonylag fajsúlyos következményei. Ha atomerőmű-beruházásról beszélünk, akkor akár anyagiakban mért fajsúlyos következményei, de ami még rosszabb, hogy az emberi biztonságra nézve nagyon súlyos következményei lehetnek.

Úgyhogy mindenképpen szükséges szabályozni ezt a területet, és úgy egyébként a kamarai tevékenység, a szakértői tevékenység újraszabályozására, újragondolására és sok esetben szigorítására is szükség volna, de ez most nem tartozik ennek a törvényjavaslatnak a témájába. Remélem, hogy majd ez is terítékre fog kerülni az Országgyűlésben, és akkor ezt megvitathatjuk egy kicsit nagyobb szemszögből is. Azzal zárom talán, amivel kezdtem, hogy a Jobbik részéről ez a javaslat támogatható. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Kepli Lajos képviselő úr. Most megadom a szót Aradszki András képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvényjavaslat alapvetően a jelenleg hatályos, atomenergiáról szóló törvénynek a pontosítását, egyértelműsítését teszi meg, helyes, jó irányú szándékkal. A hatályos törvény eddig is biztosította a nukleáris létesítménnyel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásban a szakértő személyek, illetve szakértő szervezetek részvételét, szabályozta azok függetlenségét, függetlenségi elvárásait is. A módosító javaslat annyival több ennél, hogy ezt a függőséget, amit elég általánosan mondott ki a jelenleg hatályos törvény, a két szakértői típus, tehát a természetes személy és szakértői szervezet jellegéhez, jogi státuszához jobban igazodó, a függetlenséget, a függőség hiányát jobban számonkérhető szabályozással támasztja alá ez a szabályozás. Ebből a szempontból a függőségi kapcsolat feltárása kapcsán a hatóság, illetőleg azok az érintettek, akik függőségi viszonnyal nem rendelkező szakértői személyt vagy szakértő szervezetet akarnak alkalmazni, könnyebben tudják azonosítani a függőség hiányát. Ezt ebből a szempontból pozitívnak és előremutatónak tartom.

Ugyancsak fontosnak tartom megállapítani, hogy a nukleáris biztonságra lényeges hatással levő tevékenység engedélyezése során a javaslat precízebb megfogalmazást alkalmaz, amikor független műszaki szakértő alkalmazását írja elő, illetőleg az ilyen tevékenység engedélyezése során a benyújtott dokumentumokat független műszaki szakértői értékelésnek kell alávetni, szemben a hatályos szöveggel, amely csak szakértői értékelésnek alávetettséget írt elő. Ez azért a hatóság számára egyértelműbb előírást tartalmaz.

Nagyon helyesnek és fontosnak tartom azt, hogy a független szakértői szervezetek Mérnöki Kamaránál történő nyilvántartását beemelte a törvényjavaslat, mert ez egy nagyon fontos eszköze lesz főleg annak, hogy megfelelően képzett, megfelelő feltételekkel rendelkező szervezetek kerülhessenek a független szakértői szervezetek listájára. E tekintetben hiánypótló, de számomra és szerintem a jövő számára is fontos terület az, hogy megfelelő transzparenciát biztosít a törvényjavaslat a független műszaki szakértői szervezet tevékenységére, az abban közreműködő természetes személyek szakmai múltjára, gyakorlatának ismertetésére, a szakterületek bemutatására.

Tehát e tekintetben a nyilvánosság ereje közhiteles erővel jelenik meg, és ezáltal a jogbiztonság, a szakmai reputációk nyilvánossága nem szenved csorbát, hanem kifejezetten javulni fog. Mindezek figyelembevételével a Kereszténydemokrata Néppárt a bemutatott, benyújtott javaslatot támogatni tudja, mint a nukleáris biztonság egyik fontos eszközét. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Aradszky András képviselő úr. Most megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

(A jegyzői székben Szávay Istvánt dr. Varga László váltja fel.)

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Aradszki képviselőtársam azt mondta itt az előbb a felszólalás elején, hogy gyakorlatilag minden rendben van ezzel a területtel. Az a helyzet, képviselőtársam, hogy a csudát van rendben, semmi nincsen rendben ezzel a területtel. És mi sem mutatja jobban, hogy semmi nincsen rendben ezzel a területtel, mint hogy 2017-ben módosították utoljára ezt a törvényt, és most egy évvel később, 2018-ban az „egyébként minden rendben van ezzel a területtel” nekifutásra újra módosítják ezt a területet, újra módosítják az atomenergia szakértői hátteréről szóló rendelkezéseket.

(14.00)

Miért is teszik ezt? Azért teszik ezt, mert egy olyan úton indultak el, ami kifejezetten veszélyes és káros, mert nem hajlandóak szembenézni a valós problémákkal. A valós problémák viszonylag egyszerűek, egy ekkora országban nyilvánvalóan nincs két atomfizikusi kör, nyilván nincs két atomszakértői kör, vagy négy vagy öt, ez egy viszonylag jól behatárolható szakértői háttér. S miután itt nemcsak a mi gyermekeink és unokáink, hanem hosszú évtizedes, sőt évszázados kitekintéssel nyugodtan lehet mondani, hogy az itt élő emberek mindenkori biztonságáról is szó van, ezért egyáltalán nem babra megy a játék.

Önök is tudják, hogy ez a szakértői terület tisztességesen, függetlenül egy kézben lehetne jó helyen, ez pedig az Országos Atomenergia Hivatal, amely egyébként elvileg független intézmény, gyakorlatilag a nemzetközi szervezet által szintén ellenőrzött körülmények között végzi a tevékenységét, illetve végezné, ha tudná, de nem tudja.

Nem tudja, és az elmúlt vitán is elmondtuk, most is elmondjuk, hogy a legnagyobb problémát az okozza, hogy egyszerűen képtelen a hivatal megtartani a szakértőit. Képtelen a hivatal megtartani a szakembereit, mert olyan szintű elszakadás van a hivatali bérek és a piacon megszerezhető bérek között, hogy a hivatal gyakorlatilag, ha ezt a területet nézzük, nem tudja betölteni azt a funkcióját, amire egyébként hivatott. (Dr. Aradszki András felé fordulva:) Képviselő úr mosolyog nagyon, talán tavaly is mosolyoghatott volna, amikor ezt a törvényjavaslatot elfogadták. Szerintünk ez így nincsen rendben.

No pláne nincsen rendben, hogy önök szerint az lesz rendben, hogy ha egy cégnél egy szakértőnek van ilyen tanúsítványa, akkor ő aztán rettenetesen független, az a cég majd atomenergetikai kérdésekben szakértői véleményeket adogathat. Szerintünk az egész koncepció és az egész út, amerre mennek, nem jó.

Akkor hadd idézzem vissza az előző vitát, hiszen az előző törvényjavaslatnál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvénynél önök elegánsan, ha jól emlékszem, 4 egész valahány tized millió forintra emelik az elnök bérét, szintén 1,2 millióval megemelik az elnökhelyettesek bérét, szabad kezet adnak az energiahivatal vezetőjének, hogy a házon belüli bérek eltérítésével és egyébként a bérek emelésével nagyobb mozgásteret kapjon, mondván, hogy fontos, hogy a szakértők ottmaradjanak, mi meg évek óta azt mondjuk önöknek, hogy ez az Országos Atomenergia Hivatalnál meg pláne így van.

Egy országban, ha egy közel 4000 milliárd forintos, évtizedekre anyagilag és biztonsági szempontból meghatározó atomerőmű-beruházás van, akkor ne nevettessük már ki magunkat, hogy független cégekre fogjuk majd bízni a szakértését, ahol legalább egy ember képben van azzal, hogy mi is az az atomenergia. Ezt az OAH-nak kellene tisztességgel csinálnia, úgyhogy azt szeretnénk kérni nagy tisztelettel önöktől, hogy ezt a törvényjavaslatot vonják vissza, vagy ha el is fogadják, ne vegyék komolyan önök sem. Azt vegyék komolyan, hogy az OAH-ot erősítsék meg, mi fogjuk első körben támogatni és megszavazni, és érjék el azt, hogy az OAH képes legyen betölteni a feladatát, és képes legyen megtartani azokat a szakembereket, akik mindenféle piaci befolyástól mentesen, csak és kizárólag az itt élő emberek biztonsága, élete, vagyonbiztonsága és jövője tekintetében képesek független szakértői véleményt adni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Ismét köszöntöm képviselőtársaimat. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Schmuck Erzsébet képviselő asszony.Megvárom, képviselő asszony, míg szépen felteszi a mikrofont, nyugodtan, nehogy belegabalyodjon a vezetékbe. Köszönöm szépen. Kérem képviselő asszony óráját visszaállítani! Öné a szó, parancsoljon!

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány immár harmadjára fut neki az atomenergia engedélyezését, törvényi garanciáit rögzítő előírások fellazításának. Az előző két esetben bebizonyosodott, hogy a kormányzati tervek a nukleáris biztonságot veszélyeztették, ezért a fideszes kabinetnek visszavonulót kellett fújnia.Sajátos helyzet, amikor az Európai Bizottság kénytelen megvédeni a magyar állampolgárokat a saját kormányuk felelőtlenségétől, de pontosan ez történt. Mivel az orosz Roszatom nem képes teljesíteni az európai és a magyar biztonsági előírásokat, önök rendre megpróbálják a hazai jogszabályokat az orosz fél teljesítőképességéhez igazítani. Ez pontosan olyan, minthogyha azt mondanák, hogy ez a hibás vagy rossz vagy régi autó már kétszer megbukott a műszaki vizsgán, írjuk át a szabályokat, és akkor legközelebb már fék nélkül is át tud majd menni a vizsgán. Nem gondolom, hogy ez lenne a helyes irány. Különösképpen elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az atomenergia-iparban veszik elő újra a szokásos trükközést.

Az LMP a korábbi esetekben is azt a véleményt képviselte, és azt képviseljük most is, hogy ha a Roszatom túlságosan szigorúnak tartja az európai és magyar nukleáris szabályozást, akkor két választása van: vagy összeszedi magát és megpróbál felnőni a feladathoz, vagy pedig kivonul erről a piacról.

Oroszország, illetve a volt Szovjetunió területén több súlyos atombaleset volt, mint Nyugat-Európában összesen, ez nem azt mutatja, hogy Magyarországnak a nukleáris engedélyezésben az orosz gyakorlatot, az oroszországi sztenderdeket lenne érdemes átvennie.

A mostani módosítási javaslatban két súlyosan aggályos pontot látunk: mindkettő a szakértői részvételre vonatkozik. A törvényszöveg szerint az engedélyezési eljárásban szakértői szervezet lehet minden olyan szervezet, amely a szakérteni kívánt területen legalább egy szakértőt foglalkoztat, bármilyen jogviszonyban. Azt viszont nem korlátozza semmi, hogy egy szakértő hány szervezetnek dolgozhat, vagyis tetszőleges mértékben lehet növelni az engedélyezési eljárásba bevonható szakértői szervezetek számát anélkül, hogy akár eggyel is több szakértő lenne az országban.

A módosítás lehetővé teszi, hogy tetszőleges szá-mú szakértői szervezet húzzon javadalmat a tervezett bővítés engedélyezéséből. Már előre látjuk, ahogy Mészáros Lőrinc cégbirodalmában szaporodni kezdenek a szakértéssel foglalkozó vállalkozások, ugyanarra a ma is meglévő szakértői bázisra támaszkodva. Ráadásul a szöveg nem írja elő, hogy annak az egyetlen szakértőnek, aki akár több tucatnyi szakértői szervezet közreműködését is legitimálhatná a jövőben, ténylegesen is részt kell vennie a szakértésben; ez így nem elfogadható.

A másik aggályos elem is hasonló problémákat vet fel. A független szakértő kirendelésének szabályait a kormány egyszer már átírta, így most a független szakértői véleményt már a kérelmező, vagyis a Roszatom, illetve annak alvállalkozója is becsatolhatja az engedélykérelemhez. Már ez is hatalmas könnyítés, hiszen az engedélyes hozhatja magával a saját fizetett szakértőjét, ami alapvetően megkérdőjelezi a hatósági eljárások függetlenségét.

Most azonban a kormány az eddig meglévő összeférhetetlenségi szabályokat is igyekszik kiiktatni. Míg eddig létezett gazdasági kapcsolatokból, illetve alá-fölé rendeltségből adódó összeférhetetlenség is, mostantól csak a tulajdonosi vagy a rokoni kapcsolat számít, vagyis a magyar szakértői bázis szűkösségét figyelembe véve, nem lesz olyan magyar mérnök, illetve szakértői szervezet, akinek a megbízása a jövőben bármilyen törvényes ok miatt összeférhetetlennek bizonyulna.

Bár Kepli képviselőtársam feltételezte, hogy majd most mindegyik ellenzéki párt  bizonyára gondolt az LMP-re  ki fogja fejteni a paksi bővítéssel kapcsolatos érveit, hogy miért nem, ezt most nem teszem, elhalasztom legközelebbre, viszont ezen oknál fogva sem és az aggályaink miatt a szakértői változtatással kapcsolatban az LMP nem tudja támogatni a módosítást. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Ház! A Párbeszéd-képviselőcsoportból Tordai Bence képviselő úr jelentkezett vezérszónoknak. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Az a helyzet, hogy nehéz egy ellenzéki szerepe, amikor a kollégák elmondtak már tulajdonképpen mindent, úgyhogy csak a legfontosabb pontokat erősíteném meg.Abból kell kiindulnunk, hogy nincsen biztonságos atomenergia, csak veszélyes és veszélyesebb atomenergia van. Nyilvánvalóan mindannyian azt szeretnénk, hogyha nem jutnánk Csernobil és Fukusima sorsára, tehát akár a Paks I. működik csak, akár a Paks II-es bővítés megvalósul, annak ellenére, hogy az alapvetően csorbítja a magyar nemzeti szuverenitást, kockáztatja a biztonságunkat, eladósítja a következő két generációra az országot, és kiszámíthatatlan veszélyeket hordoz magában a működése alatt, illetve abban a több százezer évben, amíg tárolni kell a sugárzó anyagokat, amelyek itt hulladékként keletkeznek. Tehát ebből a kiindulópontból, azt hiszem, hogy nem tehetünk engedményeket a biztonság kérdéskörében, ha atomenergiáról van szó, és innentől kezdve minden olyan ellenzéki kritika, ami most elhangzott, az, hogy miközben úgy tűnik, hogy szigorít az összeférhetetlenségi szabályokon ez a törvényjavaslat, a valóság az, hogy éppen lazít ezeken az összeférhetetlenségi szabályozásokon, kizárólag a tulajdonosi és a hozzátartozói kapcsolatot mondja összeférhetetlennek, tehát a függőségi és gazdasági kapcsolatokat nem. Innentől kezdve semmilyen akadálya nincs annak, hogy a Roszatom hozza a maga ilyen-olyan szakértőit, és ki tudja, valóban, ahogy Schmuck Erzsébet is mondta, egy-egy úgynevezett szakértő vagy akár egy komolyan vehető hány szakértői szervezetet fog a jelenlétével, tagságával legitimálni és felhatalmazni ilyen módon arra, hogy egymásnak messziről nézve függetlennek tűnő szakértői véleményeket adjanak ki.

(14.10)

Azt hiszem, hogy ha tényleg van felelősség a kormánypárti képviselőkben, és talán ez az a kérdés, amiben túl tudunk lépni a kormány-ellenzék megosztottságon, és kivételesen mindenki egy kicsit komolyan veheti itt a szakmai vitát és az abban felhozott érveket, akkor azt várom önöktől, hogy fontolják meg ezeket az ellenzéki kritikákat, ne engedjenek a putyini nyomásnak, ne kockáztassák a magyar emberek biztonságát, és törekedjünk a Paks I. vagy adott esetben az egyébként megállítandó Paks II.-projekt kapcsán is a maximális biztonságra. Ennek érdekében pedig módosítsák ezt a törvénymódosító javaslatot vagy vonják vissza úgy, ahogy van. A Párbeszéd ebben a formában nem tudja támogatni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem képviselőtársaimtól, hogy kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom. Megkérdezem Kaderják Péter államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, kíván. Öné a szó, államtitkár úr. Parancsoljon!

DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Köszönöm a képviselői véleményeket, hozzászólásokat, köszönöm a kormánypárti képviselők támogatását a törvényjavaslat mellett, és a Jobbik támogatását is ehhez a javaslathoz kapcsolódóan. Két olyan felvetés van, amire mindenképpen szeretnék reagálni. Természetesen a kormány és jómagam is teljes mértékben tisztában vagyunk azzal, hogy a nukleárisenergia-termelésnek nagyon lényeges biztonsági aspektusai vannak, de fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy Magyarország villamosenergia-ellátásának a gerincét jelenleg a nukleárisenergia-termelés adja.

A mostani törvényjavaslat minden nukleáris létesítményre vonatkozó engedélyezési eljáráshoz kapcsolódóan ír elő szigorú összeférhetetlenségi szabályokat szakértők, szakértő szervezetek számára. Azt gondolom, hogy nagyon nehéz megkérdőjelezni annak a komolyságát, ha egy új szabályozás éppen azt próbálja garantálni, hogy azok, akik ezekben a rendkívül lényeges és a nukleáris biztonság szempontjából döntő eljárásokban szakvéleményt adnak egyébként az Országos Atomenergia Hivatal számára, hiszen ő végzi ezt az engedélyezést a kérelmezők számára, olyan szakértői véleményeket kapjanak, amelyekben megbízhatnak, amelyekről azt gondolhatják, hogy szakmailag megalapozottak.

Kepli képviselő úrhoz hasonlóan én is sokáig voltam szakértő, dolgoztam szakértőként, és tudom azt, hogy valóban milyen nagyon nehéz, különösen egy kis országban, egy kis szakmában azt garantálni, hogy független szakértők mondjanak véleményt egy előterjesztésről egy engedélyezési eljárásban, de én azt gondolom, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez megtörténjen. Egy törvényi szabályozás természetesen önmagában nem garancia erre, hogy ez így fog történni, hanem azoknak a köztisztviselőknek, akik például az Országos Atomenergia Hivatalban dolgoznak, kell úgy alkalmazniuk ezeket a szabályokat, hogy az a kritérium, amit a képviselő úr említett, nevezetesen, hogy a megfelelő, tisztességes szakértők kapják meg a megbízásokat, az teljesüljön.

Ami az Országos Atomenergia Hivatal szerepét illeti, itt elhangzott az, hogy erősíteni kéne az Országos Atomenergia Hivatal pozícióját, erejét, hivatali képességeit, legelsősorban talán azért, mert a Paks II.-projekt valóban egy eddig nem látott komplexitású engedélyezési eljárás elé néz. Ez így is van. Csak jelezném, hogy a közelmúltban az Országos Atomenergia Hivatal jelentős létszámbővítést kapott, 2015-ben plusz 86 fővel bővíthette a szakértői létszámát, és jelenleg gondolkozunk azon, hogy az Atomenergia Hivatal szakembereinek a javadalmazását, illetményét hogyan lehetne megemelni.

Az előző törvényjavaslat vitájában hallottunk kritikákat azzal kapcsolatban ellenzéki képviselők részéről, hogy nem támogatják sokan ezt a kiugrónak tekintett illetményemelést, most azt hallottuk, hogy jó lenne egy jóval jelentősebb illetményt az ilyen felelős hivataloknál megállapítani.

Bízom abban, hogy egyébként a kormány a képességeinek megfelelően rendezni fogja tudni azt a helyzetet, amely ma jelenleg fennáll, és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz hasonlóan a nukleáris biztonság szempontjából rendkívül kiemelt feladatokat ellátó Országos Atomenergia Hivatal pozícióját, státuszát, függetlenségét, javadalmazási rendszerét is a megfelelő szintre tudja fejleszteni.

Úgyhogy a magam részéről ebben természetesen nagyon bízom. Ezzel együtt megköszönöm megtisztelő figyelmüket, és még egyszer kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot.




Felszólalások:   97-112   113-128   129-144      Ülésnap adatai