Készült: 2019.10.14.02:02:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

59. ülésnap (2019.03.11.),  217-218. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 3:43


Felszólalások:   215-216   217-218   219      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Magyar Zoltán Képviselő Úr! Tájékoztatni szeretném önt, hogy a parlamenti informatikai rendszer, higgye el, sokkal profibb felvételeket (Derültség.) tud készíteni, mint ön, csak ki kell kérni, és minden további nélkül rendelkezésre áll, kár ezért házszabálysértést elkövetni. Köszönöm szépen. (Z. Kárpát Dániel: Ez a házszabályban benne van?) Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportjából „Tisztelgés a soproni származású Murmann Sámuel, az 1848-49-es szabadságharc leverését követő megtorlások első mártírja előtt” címmel Brenner Koloman képviselő úr jelentkezett napirend utáni felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Március 15-e alkalmából e Ház falai között is meg szeretnék emlékezni Murmann Sámuelről, aki evangélikus vallású, német nemzetiségű, soproni polgárcsalád sarjaként látta meg a napvilágot 1817. június 3-án. Középiskolai tanulmányait a nagy múltú soproni evangélikus líceumban végezte, majd a bécsi műszaki főiskolán folytatta. 1835-ben lépett katonai pályára, alhadnagyi, majd hadnagyi rangban lovastisztként szolgált a 2. Hannover huszárezredben. 1848. március 16-án Sopronban is megalakult a nemzetőrség, amelyhez Murmann Sámuel is csatlakozott, július 9-től a nemzetőrség főparancsnok-helyettesi, szeptember 20-tól főparancsnoki tisztjét töltötte be. Az általa kiképzett és felszerelt, fegyelmezettségükről és halált megvető bátorságukról híres nemzetőrök részt vettek a Muraköz felszabadításában is 1848 októberében.

(15.20)

November 13-ától Arad megye és Arad város kinevezett nemzetőrnagyaként a később szintén mártírsorsra jutó Vécsey Károly tábornok mellett vett részt az aradi vár ostromában. Kortársai visszaemlékezései szerint a harcokban kitűnt halált megvető vitézségével.

Az 1849. augusztus 9-ei vesztes temesvári csatát követően augusztus 25-én a császáriak fogságába esett. Mivel a szabadságharc előtt Murmann maga is a császári hadsereg tisztje volt, kivégzésével Haynau példát akart statuálni. Még elfogása napján statáriális bíróság elé állíttatta, amely a hős soproni nemzetőr parancsnokot golyó általi halálra ítélte. Az ítéletet aznap végrehajtották.

Murmann Sámuel soproni származású nemzetőr parancsnok ezzel az 1848-49-es szabadságharc utáni megtorlások első mártírjaként vonult be a történelembe. Nevét Sopronban 1997 óta utca őrzi, emléktábláját pedig 1998-ban avatták fel a soproni Líceumban.

Mint szintén soproni német nemzetiségi polgárcsalád sarja, ezúton is itt szerettem volna megemlékezni Murmann Sámuelről. Emlékét soha nem feledjük. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:   215-216   217-218   219      Ülésnap adatai