Készült: 2020.06.06.14:30:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

55. ülésnap (2019.02.20.),  75-86. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 37:34


Felszólalások:   67-74   75-86   87-112      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására, amennyiben lesz, csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjesztés T/4479. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Völner Pál úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, parancsoljon!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország a személyes adatok védelmére már a rendszerváltástól kiemelt hangsúlyt fordított. A személyes adatok védelmének európai összehasonlításban is magas szintjét biztosította a korábbi alkotmány, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, illetve az ezek nyomán kialakult alkotmánybírósági gyakorlat.A személyes adatok védelmének magas szintű védelmét az Alaptörvény és az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény nemcsak fenntartotta, hanem a személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesülésének ellenőrzésére és elősegítésére létrehozta autonóm államigazgatási szervként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot is. A szabályozási javaslat vizsgálata során külön kell választanunk az adatvédelemre vonatkozó alkotmányossági és európai uniós jogi követelményeket.

(13.00)

Az alkotmányossági aspektust vizsgálva elmondható, hogy a személyes adatok védelme az Alaptörvény VI. cikkében nevesített alapvető jog, amely korlátozására az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése alkalmazható. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában többször is foglalkozott az információs önrendelkezési joggal, mind a régi alkotmány, mind az azzal lényegében megegyező alaptörvényi normaszöveg esetében.

Az első ilyen alkotmánybírósági döntés, a személyes adatok védelme területén alapvető jelentőségű alkotmánybírósági határozat a 15/1991es AB-határozat volt, amely határozatban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a korlátozás nélkül használható általános és egységes személyazonosító kód alkotmányellenes, valamint meghatározta a személyes adatok védelméhez való jog alkotmányos tartalmát, illetve az alapjog legfontosabb garanciájának, a célhoz kötöttség elvének a tartalmát is. A személyes adatok védelméhez való jog ugyanakkor nem korlátozhatatlan, a szükségességi-arányossági teszttel összeegyeztethető módon ezen alapjog is korlátozható, vagyis amennyiben azt más alapvető jog vagy valamilyen alkotmányos érték védelme indokolttá teszi, a szükséges mértékű és célarányos korlátozás megalapozott lehet.

Az Alkotmánybíróság 2/2014. számú határozatában ugyanakkor azt is kimondta, hogy bármilyen jogszabálynak, amely személyes adat kezeléséről rendelkezik, garanciákat kell tartalmaznia arra nézve, hogy az érintett személy az adat útját követni és jogait érvényesíteni tudja. E garanciális jogintézményeknek  az ellenőrizhetőség érdekében is  korlátok közé kell szorítaniuk az adat útját. Az általános szintű, az adatvédelem kereteit megállapító törvény mellett is szükségesek a meghatározott adatfajtákra vagy egyes állami, illetve gazdasági ágazatok adatkezelésére vonatkozó speciális szabályok.

Tisztelt Ház! Az európai uniós jogi környezetre rátérve, az Európai Bizottság 2012-ben terjesztette elő a személyes adatok védelmét érintő uniós joganyag reformját célzó javaslatcsomagját, amelynek eredményeként 2016-ban a Tanács és az Európai Parlament mint társjogalkotók két jogalkotási aktus, egyrészről az általános adatvédelmi rendelet, másrészről a bűnüldözési célú adatkezeléseket szabályozó irányelv elfogadásáról döntöttek.

A jogalkotási folyamat eredményeként az általános adatvédelmi rendelet 2018. május 25e óta az Európai Unió tagállamaiban kötelezően alkalmazandó, és szintén 2018 májusa óta az irányelv is jogharmonizációra, azaz az irányelv szabályainak a tagállami jogba történő átültetésére kötelezi az uniós tagállamokat. Mint ahogyan az önök előtt is ismeretes, az általános adatvédelmi rendelet horizontális szintű végrehajtására, valamint a bűnüldözési irányelv átültetésére már  éppen e Ház falai között  a tavalyi év során, a 2018. évi XIII. törvény, valamint a 2018. évi XXXVIII. törvény elfogadásával került sor.

A 2018. évi XIII. törvény a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot az általános adatvédelmi rendelet szerinti felügyeleti hatóságként jelölte ki. Ezen túlmenően a 2018. évi XXXVIII. törvény a bűnüldözési célú adatkezelésekről szóló irányelv átültetéséről is gondoskodott, továbbá az általános adatvédelmi rendelet végrehajtásához szükséges további rendelkezéseket is megállapított. E törvény a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak az általános adatvédelmi rendelettel összefüggő eljárásának működési feltételeit, eljárási rendjét is meghatározta, valamint az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény, azaz az infotörvény hatályának teljes körű felülvizsgálatával egyértelmű helyzetet teremtett a jogalkalmazók számára is. Tekintettel az infotörvény keretjellegű, horizontális szintű szabályozására, szükségessé vált az egyes ágazati törvényekben szereplő adatkezelési szabályok felülvizsgálata is. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja tehát, hogy az általános adatvédelmi rendelet végrehajtása érdekében az egyes ágazati törvényeket érintő módosító törvényi rendelkezéseket megalkossa.

Nem tarthatók fenn a hatályos ágazati törvényekben a rendelet által meghatározott fogalmakkal akár azonos, akár eltérő tartalommal meghatározó definíciók, értelmező rendelkezések. Szükségessé vált az egyes ágazati törvényekben az infotörvényre mutató hivatkozások pontosítása, valamint az esetlegesen már nem hatályos jogintézményekre történő merev vagy rugalmas hivatkozások módosítása is.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat összesen 86 ágazati törvény módosítását végezné el. 2017 tavaszán kezdődött meg az Igazságügyi Minisztérium koordinálásával az egyes minisztériumok feladat- és hatáskörébe tartozó ágazati törvények adatvédelmi szempontú felülvizsgálata, amelynek eredményeként az egyes minisztériumok által előkészített javaslatok összegzéseként 2018 őszén elkészült törvényjavaslatot az Igazságügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta. A társadalmi egyeztetést nagyfokú érdeklődés és együttműködés jellemezte, amelynek keretében a javaslatot széles körben véleményezték az állampolgárok, valamint a jogalkalmazók is. Szintén kiemelkedő és köszönet illeti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság igen aktív, tevékeny közreműködését a törvényjavaslat előkésztésében, amelynek során a hatóság folyamatosan figyelemmel kísérte a javaslat alakulását, kifejtette a véleményét a minisztériumok által előkészített módosító javaslatokkal kapcsolatban.

Tisztelt Országgyűlés! Amennyiben az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke a hozzájáruláson, a szerződésen vagy éppen a jogos érdeken alapulóan már lehetőséget ad a személyes adatok kezelésének meghatározására, valamint ha az adott adatkezelési jogviszony tekintetében a rendelet a tagállami jog számára eltérést vagy kiegészítő szabályok megállapítását lehetővé teszi, az adatkezelőknek az adatkezeléseiket közvetlenül az általános adatvédelmi rendelet jogalapjaira szükséges alapítaniuk. Ezen adatkezelések esetében a jogalkotó a továbbiakban már nem írhat elő különös feltételeket, ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy ezen előírások deregulációja nem az abban foglalt kötelezettségek megszűnését jelenti, hanem csupán azt, hogy az adott kötelezettség a továbbiakban közvetlenül alkalmazandó módon az uniós jogból, azaz az általános adatvédelmi rendelet előírásaiból fakad.

Az általános adatvédelmi rendeletnek a magyar jogban már korábban is ismert alapelvei  úgymint a jogszerűség, a célhoz kötöttség, az adattakarékosság, a pontosság vagy éppen a korlátozott tárolhatóság  az adatkezelési jogviszonyokat teljeskörűen áthatják, az adatkezelőknek pedig képesnek kell lenniük annak bizonyítására, hogy e feltételeknek maradéktalanul meg is feleltek.

A törvényjavaslattal érintett törvénymódosítások között számos olyan módosítás található, amelyek az uniós jognak elsőbbséget adva hatályon kívül helyezik vagy módosítják a magyar jogrendszerben jelenleg szabályozott különös adatkezelési szabályokat. A törvényjavaslat így például az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontjára, azaz az úgynevezett jogos érdekre alapítandó adatkezelések esetén elvégzi a magyar törvényi szabályok módosítását, esetleges hatályon kívül helyezését.

Ismételten hangsúlyozom ugyanakkor, hogy a törvényjavaslatban szereplő hatályon kívül helyezések nem hoznak változást a hazai szabályozási környezetben, hiszen a rendelet alkalmazandóvá válásával a hatóságnak már most is a javaslatban foglalt szabályokat kell alkalmazni az uniós jog elsőbbsége okán, tehát a törvényjavaslat e tekintetben nem tesz mást, mint egyértelműen meghatározza az alkalmazható, illetve az alkalmazandó jogot.

További számos helyen egyértelműsíti a javaslat, hogy a törvénnyel elrendelt kötelező adatkezelés hiányában az adatkezelési jogviszonyokban az általános adatvédelmi rendelet szabályai és jogalapjai alkalmazandóak. Ugyancsak e logika mentén haladva, azon jogviszonyok tekintetében, amelyekben az adatok kezelése szerződésen alapul, és amelyekben a kötelező adatkezelés fenntartása a továbbiakban már nem indokolt, a javaslat elvégzi a szükséges módosításokat. Ezekben az esetekben  így például a szolgáltatók és az ügyfeleik közötti viszonylatban  nem csupán törvény szabályozza majd a szerződéses adatkezelések tartalmát, e polgári jogi jogviszonyokban az adatkezelő mérlegelése alapján  a rendelet alapelveinek szigorú figyelembevételével  lesznek kezelhetőek.

Tisztelt Ház! A javaslat a fentieken túl azonban számos, a jogalkalmazók által üdvözölt újítást is tartalmaz. Ezek között említhető az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény módosítása is. A javaslat e törvényben az egészségügyi adatok kezelését megfelelő tájékoztatáson alapuló, önkéntes, egyértelműen kifejezett akaratot tartalmazó és a szabályszerű nyilatkozat megtételét hitelt érdemlően bizonyító módon tett hozzájárulás esetén is lehetővé teszi.

Ahogyan a korábbiakban már utaltam rá, a magyar adatvédelmi szabályozás Európa egyik legszigorúbb szabályozásaként igen magas szinten biztosította az állampolgárok személyes adatok védelméhez való jogát. A javaslat több helyen e hagyományt folytatva, az általános adatvédelmi rendelet előírásait erősítve szigorítja az érintetteket védő garanciákat, így például a kereskedelemről szóló törvény rendelkezései a vásárlók könyve kapcsán is tovább szigorodnak. A módosítás arra kötelezi a kereskedőt, hogy a panaszt tartalmazó bejegyzést  az abban foglalt személyes adatok védelme érdekében  haladéktalanul eltávolítsa, elkülönítetten tárolja a későbbi hatósági felhasználás érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános adatvédelmi rendelet a fentiekben bemutatottak mellett eltérő vagy pontosító szabályok elfogadására is lehetőséget ad a tagállamok számára. Ezen az úgynevezett rugalmassági vagy nyitott klauzulák útján kívánta az európai jogalkotó biztosítani a rendelet kellő rugalmasságát, elismerve, hogy bizonyos jogviszonyokban a fennálló tagállami szabályok oly eltérőek lehetnek, hogy indokolt lehet e helyzetekben szabályozási mozgásteret biztosítani. Ezek között említhető az általános adatvédelmi rendelet 88. cikke, amely kifejezetten a foglalkoztatás tekintetében ad lehetőséget arra, hogy a tagállamok pontosabban meghatározott szabályokat állapíthassanak meg annak érdekében, hogy biztosítsák a jogok és szabadságok védelmét a munkavállalók személyes adatainak a foglalkoztatással összefüggő kezelése tekintetében.

(13.10)

A törvényjavaslat ezen, úgynevezett nyitott klauzulákban biztosított lehetőséggel élve módosítja a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt is, amelyet egy új, a munkaviszonnyal összefüggő adatkezelésekről szóló alcímmel is kiegészít. E helyen szabályozza majd a munka törvénykönyve a munkáltatónak a személyes adatok, valamint a különleges adatok kezelésével összefüggő jogait és kötelezettségeit is, pontosítva ezzel az általános adatvédelmi rendelet szabályait.

A javaslat alapján az Mt., összhangban a biometrikus adatok fokozott védelmének igényével, meghatározza azokat a kivételes esetköröket és különös feltételeket, amelyek fennállása esetén a munkáltató a munkavállaló biometrikus adatait kezelheti. Erre az Mt. alapján valamely dologhoz vagy adathoz, elzárt területhez történő jogosulatlan hozzáférés megakadályozása érdekében kerülhet sor, amennyiben a jogosulatlan hozzáférés a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége, egészsége vagy valamely más, törvényben védett érdek súlyos vagy tömeges sérelmének veszélyével járna. Az Mt. példálózó felsorolást is ad arra nézve, hogy mely törvényben védett érdek esetén lehet jogszerű a biometrikus adatok kezelése. Az elszámolhatóság elvével összhangban azonban a munkáltatónak az általános adatvédelmi szabályoknak való megfelelésen túl azt is igazolnia kell, hogy a biometrikus adatok kezelésére vonatkozó feltételek fennállnak, ekként a rendelet és az Mt. előírásai együttesen érvényesülnek majd.

Ugyancsak az Mt. módosítása körében rendelkezik a javaslat arról is, hogy a munkavállaló bűnügyi személyes adata mely esetekben kezelhető. Ezen adatfajta szabályozását az európai jogalkotó a tagállami jogalkotóra bízta, és amelynek kapcsán épp e Ház döntött arról, hogy ezen adatok magas védelmi szintjét fenntartva továbbra is a különleges adatokra vonatkozó szigorú feltételeket kell alkalmazni. A tervezett szabályok szerint a munkavállaló bűnügyi személyes adata, így például a munkavállaló erkölcsi bizonyítványa csak annak vizsgálata céljából kezelhető, hogy a törvény vagy a munkáltató a betölteni kívánt vagy a betöltött munkakörben nem korlátozzae vagy nem zárjae ki a foglalkoztatást.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve tehát a törvényjavaslatot, az általános adatvédelmi rendelet mint közvetlenül hatályosuló és alkalmazandó uniós jogi aktus végrehajtását szolgálja, amely a személyes adatok kezelését érintő uniós adatvédelmi reform végrehajtásának utolsó állomását jelenti. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Ovádi Péter képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

OVÁDI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2016. esztendőben az Európai Tanács és az Európai Parlament társjogalkotói tevékenységének produktumaként megszületett a 2016/679es uniós rendelet, amely a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint egy korábbi, adatvédelmi tárgyú rendelet hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.Az Európai Unió jogalkotó szervei által elfogadott rendelet célja a teljes jogegyesítés a hatálya alá tartozó jogterületeket érintően valamennyi adatkezelési jogviszony tekintetében. A rendelet hatályát tekintve, hatálybalépését követően közvetlenül alkalmazandóvá válik a nemzeti jogunkban.

Hazánk uniós tagállami státuszából eredő kötelezettsége, hogy a jogharmonizációs kötelességének eleget téve biztosítsa az uniós jog és a magyar jog közötti összhangot. Az Európai Unió joga 2018 májusától kötelezi Magyarországot arra, hogy a rendelet alkalmazásához és végrehajtásához szükséges hazai jogszabályi rendelkezéseket hatályba léptesse. Hatályos nemzeti jogrendszerünk jelenleg egy jogszabályban, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozza a magyar jog egészét tekintve általánosan, horizontálisan alkalmazandó adatvédelmi rendelkezéseket. Ez a fajta jogtechnikai megoldás hagyományosnak számít hazai jogunkban, mint ahogy az is, hogy az egyes ágazati törvények ezen általános jogszabályokhoz kapcsolódnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az említett hagyományos szabályozási megoldást a magyar jogalkotó továbbra is fenn kívánta tartani a jogrendszeri konvenciók és normatakarékosság elvének érvényre juttatása végett, természetesen a közösségi jog által megszabott keretek között. Mindezeknek megfelelően a rendelet végrehajtására az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosításával kerül sor. Mindez megvalósult egyrészt az infotörvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2018. évi XIII. törvény, másrészt pedig az infotörvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVIII. törvény elfogadásával.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a benne foglalt 86 darab ágazati törvényt érintő módosítások megalkotása a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében. A magyar jogalkotónak tehát tekintettel kell lennie arra, hogy az infotörvényben rögzített általános szabályok mellett számos, a személyes adatok kezelését szabályozó ágazati norma alkalmazandó, amelyek az általános szabályokat kiegészítve vagy éppen azoktól eltérést előírva érvényesülnek.

Ily módon az ágazati törvények vonatkozásában mindenképpen szükségesnek mutatkozik a különös adatkezelési szabályok áttekintése, kiváltképpen azon rendelkezésekre, amelyek a rendelet alkalmazásának megkezdésével többé nem tarthatóak fenn. Ilyen rendelkezéseknek minősül például a rendeletben foglalt fogalommeghatározásokkal azonos törvényi definíciók vagy a rendeletben meghatározott, a kötelező adatkezelés körén kívül eső, jogalapokon alapuló adatkezelések feltételei, illetve az infotörvény normáira és az általuk szabályozni rendelt jogintézményekre történő merev vagy rugalmas hivatkozások.

Úgy vélem, a benyújtott javaslat igen sok, a jogalkalmazók munkáját segítő újítást is tartalmaz. Példának okáért kiemelendő, hogy a javaslat e törvényben az egészségügyi adatok kezelését az általános adatvédelmi rendelet által biztosított védelmi szinthez igazítja azzal, hogy a kezelésüket megfelelő tájékoztatáson alapuló, önkéntes, egyértelműen kifejezett akaratot tartalmazó és a szabályszerű nyilatkozat megtételét hitelt érdemlően bizonyos módon tett hozzájárulás esetén is lehetővé teszi majd. A törvényjavaslat újításai közé tartozik mindenképpen az úgynevezett nyitott klauzulák alkalmazása, amelyek lényege, hogy az általános adatvédelmi rendelet lehetőséget teremt a tagállamok számára a rendelettől eltérő vagy pontosító szabályok alkalmazására. Ennek indoka pedig, hogy bizonyos jogviszonyokban a fennálló tagállami szabályok oly eltérőek lehetnek, hogy célszerűnek mutatkozik e helyzetekben szabályozási mozgásteret biztosítani. A magyar jogalkotó a munka törvénykönyvének módosítása kapcsán élni is kíván ezen lehetőséggel, amikor beiktatja a munkaviszonnyal összefüggő adatkezelésekről szóló alcímet.

Tisztelt Országgyűlés! Meglátásom szerint a benyújtott jelen javaslat kielégítő mértékben elvégzi azon törvényi rendelkezések deregulációját, valamint módosítását, amelyek az infotörvényre való utalással olyan jogintézményeket kívánnak szabályozni, amelyek a Ház asztalán fekvő javaslat hatálybalépésével megszűnnek, módosulnak, vagy amelyeket az adott tárgykörben már a rendelet mint közvetlenül alkalmazandó norma szabályoz.

Az elmondottakra tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott javaslat elfogadását. Kérem valamennyi képviselőtársamat, tegyék önök is ezt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/4479. törvényjavaslat az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtását szolgálja, és mint ilyen, rendkívül komoly kodifikációs munka. E helyt szeretném megköszönni az Igazságügyi Minisztérium munkatársainak azt, hogy ezt az óriási munkát, 86 törvény adaptációját a 2016/679. európai parlamenti és tanácsi rendelethez elvégezték.Üdvözlöm azt is a javaslatban, amint az előttem szóló Ovádi Péter képviselőtársam is elmondta, hogy mind az egészségügy, mind a munkajog területén az adaptáció mellett olyan újításokat vezetett be, amelyek az életviszonyokhoz igazodnak, és amelyek segítik az adatvédelmet azokon a területeken.

A 86 jogszabály, amelyet módosít a jelen törvényjavaslat, valóban olyan életviszonyokat szabályoz, amelyekben kényszerűen azok gyakorlói adatokat kezelnek, és miután minden jogszabály más-más időszakban keletkezett, a legidősebb 1988-ban, a legfiatalabb pedig talán a 2000es évek közepén, így természetes az, hogy ezek az elvek, amelyeket az európai parlamenti és tanácsi rendelet meghatározott, nem pontosan lehettek ezekben a jogszabályokban szabályozva.

(13.20)

Az elmúlt évben a 2018/XIII. törvénnyel és a 2018/XXXVIII. törvénnyel mindezeknek a 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a követelményeit az információs önrendelkezési jogról szóló törvényekben mi adaptáltuk, ez a parlament ezt megszavazta, és valóban, most már csak arra volt szükség, hogy az ágazati jogszabályokban mindazokat a módosításokat elvégezzük, ami megfelel az európai tanácsi rendeletnek.

Hősiesnek tartom államtitkár urat is, hogy ezt a száraz anyagot felolvasta és ismertette, de tény, hogy ritkán van a Ház előtt az, hogy koherenciazavarokat és új törvényjavaslatokba foglalt, új szemléletet kelljen ilyen sok jogszabályban egyszerre módosítani, és reméljük azt, hogy ezzel a módosítással valóban a joggyakorlókat is segítjük.

A Jobbik frakciója természetesen azon túl, hogy üdvözli az elvégzett munkát, üdvözli, hogy benyújtották ezt a Házhoz, meg fogja szavazni, és ehelyütt köszönöm meg még egyszer azt, hogy ezt a némileg heroikusnak is tekinthető munkát az Igazságügyi Minisztérium munkatársai ilyen szépen elvégezték, és nekünk a munkánkat ebben megkönnyítették. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szó Aradszki András képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő T/4479. számú törvényjavaslat mintegy folytatása az elmúlt évi jogalkotásnak, amely során a magyar parlament az infotörvény módosításával eleget tett a jogharmonizációs követelményeknek, amely jogharmonizációs követelményt az általános adatvédelmi rendelet, a 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet indította el. Úgy gondolom, hogy az első akadályt határidőre teljesítette a magyar parlament, és most egy sokkal nagyobb, átfogóbb jellegű feladat áll előttünk, hogy az egyes ágazati törvényekben szükséges módosításokat is megtegyük és fogadjuk el azért, hogy a jogharmonizáció az adatvédelem területén teljessé és követhetővé váljon. Úgy gondolom, hogy az általános adatvédelmi rendelet jelentősen átírta, új alapokra helyezte, illetve egységesítette az európai adatvédelmi jogszabályi kereteket, és miután rendeleti formában történt annak elfogadása, az abban foglalt rendelkezések közvetlen hatállyal bírnak a tagállamok jogszabályaira is, és ezért szükséges az ott szabályozott kereteknek megfelelően módosítani az ágazati szabályozást is.

Ennek az iránya tulajdonképpen három csoportra osztható, három irányt lehet meghatározni. Egyrészt nem lehetnek ellentétesek a közvetlen hatályú általános adatvédelmi rendelettel azok a szabályok, amelyek jelenleg hatályosak, amelyek definíciókat tartalmaznak, mert ezeknek azonosaknak kell lenni az általános adatvédelmi rendeletben foglaltakkal, illetve fölösleges a létük a hatályos magyar jogszabályokban is.

Továbbá rögzíteni kellett azt is, hogy nem lehet más szabályokat tartalmazniuk a hatályos magyar jogszabályoknak az adatvédelmi rendelet 6. cikkében meghatározott jogalapokon alapuló adatkezelések tekintetében, és törölni kellett azokat a hivatkozásokat is, amelyek a korábbi adatvédelmi rezsimre tekintettel az infotörvényre, esetlegesen már nem hatályos jogszabályi intézményekre utalnak. Ez pontosan 86 darab törvény módosítását jelenti, és ezt igen kemény és elismerésre méltó munkával végezte el az igazságügyi tárca. Ezúton fejezem ki nagyrabecsülésemet az elvégzett munkáért, és remélhetőleg a szorgalmas és odafigyelő munka úgy sikerült, hogy nincsenek benne koherenciazavarok.

Összességében azt lehet látni, hogy ami újítást jelentett az elmondottakon kívül a benyújtott jogszabályi javaslatban, az elsősorban az egészségügyi szabályozásra, valamint a munka törvénykönyvére vonatkozik, de azért ne felejtsük el azt, hogy jelentős, életünk minden részét érintő jogszabály-módosítási csomag van előttünk. Ha belegondolok, hogy a csődeljárástól, a felszámolási eljárástól kezdve a villamos energiáról, a földgázról szóló és egyéb, víziközmű-szolgáltatási törvényt, a nemzetiségek jogáról szóló törvényt is módosítja, sőt magát az Országgyűlésről szóló törvényt is módosítja adatvédelmi szempontból, ez is mutatja, hogy milyen jelentős számú és egymással sokszor összefüggő, azonos vagy közel azonos szabályozást tartalmazó jogszabályok átvizsgálására volt szükség.

Kitérnék egy félmondattal a munka törvénykönyvének a szabályozására. Jelen pillanatban is a jelenleg hatályos munkatörvénykönyv egyik fejezete szabályozza a munkaviszony keretén belül a személyiségi jogok védelmét. Ennek a fejezetnek lesz része a munkáltatótól kapott számítógépek használatának rendje is. Ez sok jogalkalmazási kérdést vetett fel a közelmúltban, több jogvitát és a sajtó számára is érdekességeket tartalmazó ügyeket állított elő. A törvényjavaslat most már általános jelleggel azt irányozza elő, hogy a munkavállaló a munkáltatótól a munkavégzéshez kapott számítástechnikai eszközt eltérő megállapodás hiányában kizárólag munkaviszony létesítése érdekében használhatja. Ennek az ellenőrzésére jogosult lesz a munkáltató; természetesen csak azokat az adatokat tudja ellenőrizni jogszerűen, amelyek a munkavégzéssel összefüggésben keletkeztek. Ez is egy olyan szabályozási rész, amelyet innovációnak mondhatunk a jogalkotásban, és erre az általános adatvédelmi rendelet lehetőséget adott.

Összességében a Kereszténydemokrata Néppárt nevében csatlakozni tudok az előttem szólókhoz, a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a javaslat elfogadását, és arra kéri az Országgyűlés többi pártját, hogy szintén támogassa e fontos szabályozásnak az elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, a Demokratikus Koalíció vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sajnálatos módon nem tudok osztozni kormánypárti képviselőtársaim és a Jobbik szivárványkoalíciója által képezett lelkesedéssel, mert azt kell mondanom, hogy ezzel a jogszabállyal több probléma is van. Az valóban igaz, és ezért mindenképpen elismerés illeti az Igazságügyi Minisztérium kollégáit, hogy hatalmas jogalkotási feladatot végeztek el annak érdekében, hogy megfeleljenek az ágazati törvényekben rögzített adatkezelési szabályok az új uniós szabályozásnak. Sajnálatos módon azonban egyrészt elkéstek vele; ugye, ezt már megvitattuk az adatvédelemmel kapcsolatos korábbi törvényeknél is, hogy jól láthatóan az Igazságügyi Minisztériumot meglepetésként érte az, hogy most már immár lassan három éve elfogadták ezt a jogszabályt. Késve kerültek be és külön-külön az előző két körben is az adatvédelemmel kapcsolatos szabályok. Úgy lett volna ez igazán szakszerű, ha idejében, még az előző parlamenti ciklusban a teljes csomag a parlament elé került volna, és ilyen módon mód lett volna egységében megvitatni és látni ezeket a szabályozásokat. Ennél nagyobb baj azonban, hogy éppen ellentétesen az egész uniós adatvédelmi szabályozás céljaival, ez a javaslat nem szűkíti, hanem tágítja számos területen az adatkezelést, és olyan területeken enged meg adatkezelést, ahol egyébként erre nincsen szükség, ahol ez nem a közérdeket, hanem különböző kormányzati vagy magánérdeket szolgál.

Hadd mondjak négy példát erre. Először is megengedi azt, hogy az oktatási adatokhoz, az oktatási nyilvántartásban rögzített adatokhoz, amelyhez már így is rendkívül széles körben férhetnek hozzá különböző állami szervezetek, ezt a jogosultságot most már a munkaügyi ellátórendszerre is kiterjeszti. Az a fajta félelmünk, amit ott akkor megfogalmaztunk az oktatási nyilvántartásoknál, hogy egy olyan nyilvántartást kívánnak létrehozni, amely személyiségi jogokat sértő módon nagyon széles betekintést enged állami szervezeteknek az állampolgárok oktatási adataiba, ez most már teljesen nyilvánvalóan látszik.

(13.30)

Nem csodálom egyébként, hogy nincs a törvényjavaslat mellett adatvédelmi biztosi vélemény. Azt gondolom, hogy egy sor probléma fog majd ebből keletkezni. Egyáltalán nem megnyugtató ez a fajta szabályozás. Azt kell mondanom, hogy álláspontunk szerint nem felel meg a GDPR-nak a szabályozás egésze, és biztosak vagyunk abban, hogy ennek következtében ez az ügy előbb-utóbb konkrét sérelemmel és bíróságokon fog végződni, nem is csak feltétlenül Magyarországon.

A második ilyen problémás terület a magánbiztonsági cégekkel, személy- és vagyonvédelemmel kapcsolatos szabályok. Itt lényegében megszünteti a jelenlegi törvényi szabályozásban szereplő kép- és hangrögzítéssel kapcsolatos garanciákat ez a rendelkezés. Tudjuk, hogy önöknek kedvenceik ezek a magánbiztonsági cégek, használják ezeket a törvényjavaslatban. Államtitkár úr hitetlenkedve néz. Felhívom a figyelmét, hogy hasonlítsa össze az új és a hatályos 30. §-át a törvénynek. Teljesen világosan látszik, hogy hányfajta garancia kerül ki a hatályos szabályozásból.

Szintén ilyen típusú pont a 100. §-ban a munka törvénykönyvét módosító javaslat. Széles körben ad jogot a munkaadóknak arra, hogy ellenőrizzék és rögzítsék a munkavállalók különböző személyes adatait, és ugyanúgy, mint ahogy a rabszolgatörvénynél teszik, ahol egy formális hozzájárulást tesznek kötelezővé, ugyanezt teszik a munka törvénykönyvénél is  megnézheti majd magát az a munkavállaló, aki nem egyezik bele személyes adatainak a rögzítésébe. Teljesen nyilvánvaló módon itt nem egy szimmetrikus szituáció van a munkaadó és a munkavállaló között. Amikor önök lehetővé teszik azt, hogy a munkaadók széles körben ellenőrizzék a munkavállalókat, akkor ugyanúgy rabszolgává és kiszolgáltatottá teszik őket, mint a túlórára vonatkozó szabályokkal. Ez az önök üzenete a dolgozóknak és a munkavállalóknak. Önök azt üzenik nekik, hogy önök a tulajdonosok oldalán állnak, a munkaadók oldalán állnak, és hogy a munkavállalónak, a dolgozónak, ha tetszik, a munkásnak ebben az országban nem lehetnek jogaik, amíg önök vannak kormányon.

Végül kapnak az országgyűlési képviselők is ajándékot, köszönjük szépen. Az Országgyűlési Őrség is felhatalmazást kap arra, hogy mint az országgyűlési képviselők megfélemlítésére szánt szervezet hangot és képet rögzítsen. De ezen ne aggódjanak, én szívesen hozzájárulok, hogy minden cselekedetemet rögzítsék, én nem félek önöktől. De szégyenletes, hogy önök megpróbálják megfélemlíteni az országgyűlési képviselőket, és az is szégyenletes, hogy önök ebben partnerek. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most kettőperces felszólalásokra van lehetőség, amennyiben van jelentkező. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. További normál időkeretben felszólalásra? (Nincs jelzés.) Szintén nem jelentkezett senki.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel senki nem jelentkezett további felszólalásra, az általános vitát lezárom.

Megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak, aki mint előterjesztő válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Először is szeretném megköszönni felszólaló képviselőtársaim támogatását, és azt, hogy elismerték azt a munkát, amit a szakemberek végeztek akár a mi minisztériumunkban, akár az ágazati minisztériumokban ennek a törvényjavaslatnak az összeállításánál. Ugyanakkor külön itt megköszönném a NAIH-nak a tevékenységét is. Bár Arató képviselőtársam kifogásolta, hogy nem véleményezték, részt vettek ennek a jogszabálynak a megalkotásában. (Arató Gergely: Részt vettek. Mit jelent?) Tehát természetesen az ő észrevételeik is beépítésre kerültek. (Arató Gergely: Nem látjuk az észrevételeket!) Az a fajta… Szerintem az észrevételek beépítésre kerültek az egyeztetések során a jogszabálytervezetbe, nyilvánvalóan ezeket utána nem kifogásolták meg, mert saját javaslataik is visszaköszönnek benne. Remélem, hogy ez a jövőben is tartható lesz.Ami a különböző felvetéseket illeti Arató képviselő úr részéről, éppenséggel, hogy milyen garanciális elemek tűntek el, talán nem figyelt, az expozéban is felhívtam rá a figyelmet, hogy a rendeletben szabályozott garanciális elemek kikerültek természetesen a jogszabályból, mivel azok elsődlegesen alkalmazandó joganyagot jelentenek ezen a területen.

Ami a munkavállalókkal kapcsolatos felvetéseket illeti, ez eddig is így volt; akár gondoljunk egy pénztárosi munkakörre, ahol nyilvánvaló, hogy azért egy munkáltatónak ismernie kell az előéletét annak, aki egy ilyen feladatot vállal, hogy nem volte vele probléma hasonló munkakörben. De gondoljunk arra, hogy a parlament nemrégiben foglalkozott például a rábízott, kiszolgáltatott emberekkel, gyerekekkel vagy gondozottakkal foglalkozó személyek, munkavállalók visszaéléseinek a kizárásával, hogy pontosan, aki ilyet elkövetett, ilyen területen ne legyen foglalkoztatható, akkor látszik az a fajta… Igenis, ami megint csak szerepelt a bevezetőben, vannak esetek, amikor korlátozhatók ezek a jogok, pontosan annak érdekében, hogy ne következzenek be jogsértések gyakorlatilag a bűnelkövetések ismétlődése miatt. Az is látható, hogy az adatkezelés, a tárolás garanciái minden szabályzatban megjelennek. Az is látható, hogy az érintettek követhetik ezeknek az adatoknak az útját, és tudják, hogy kifogást emelhetnek bármikor, ha úgy érzik, hogy túllépnék ezeket a kereteket.

Talán szerencsésebb lenne, ha a DK részéről is egy jogász is áttanulmányozná a kifogások előtt, és talán lehetne egyfajta szakmai konszenzust kialakítani az ilyen szakmai előterjesztések tekintetében. Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.  Arató Gergely közbeszól.)




Felszólalások:   67-74   75-86   87-112      Ülésnap adatai