Készült: 2020.05.27.15:29:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

55. ülésnap (2019.02.20.),  113-114. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 6:00


Felszólalások:   87-112   113-114   115-116      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. (Dr. Völner Pál: Nem a polgármesterekre.) Érdemes meghallgatni, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség, tisztelt Országgyűlés.Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk, tisztelt képviselők, így aztán a napirend utáni felszólalások következnek. Ezek sorában elsőként Ander Balázs képviselő úr, a Jobbik képviselője mondja el felszólalását: „Szakképzésből (is) megbukott a kormány!” címmel. Ander képviselő úr, parancsoljon!

ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Így van, szakképzésből is megbukott ez a kormányzat. Elképesztő, döbbenetes adatok jönnek. Hiába kongatta a vészharangot a Jobbik éveken keresztül amiatt, hogy milyen magas a korai iskolaelhagyók aránya, egyébként ez 11 éves negatív rekordot döntött Magyarországon, és példálózhatnak kormányzati oldalról azzal, hogy vannak olyan európai országok, ahol még rosszabb mutatókkal úgymond dicsekedhetnek, de ha megnézzük a mi közvetlen versenytársainkat, a V4-államokat, akkor az a helyzet, hogy mindenhol jobb mutatókat találunk, még Szlovákiában is feleakkora a korai iskolaelhagyók aránya, mint itt nálunk, Magyarországon. Ez az, amit különösebben cizellálni nem is kellene tovább, mert szégyen és gyalázat, hogy 2019-ben Európa kellős közepén itt tartunk, mint ahogyan az is szégyen és gyalázat és megmagyarázhatatlan  bár látunk azért arra elég sok próbálkozást, mondjuk, Rétvári államtitkár úr részéről, hogy megmagyarázza azt a megmagyarázhatatlant , hogy hogyan fordulhat elő, hogy a fiatalok 25 százaléka úgy kerül ki az oktatásból, hogy gyakorlatilag funkcionális analfabéta.

(15.50)

Ezek azok a dolgok, amelyekkel nekünk valamit kellene kezdeni, hogy el tudjon ez az ország mozdulni abból az állapotból, abból a kárhozatos állapotból, ami a globális értékláncok aljához köti a hazai gazdaságot is, és benne sok százezer munkavállalót. Ugyanis teljesen egyértelmű, hogy az alacsony végzettség alacsony hozzáadott értéket eredményez, és ez alacsony fizetéssel fog párosulni, márpedig ebből európai perspektíva és fellendülés nem lesz, még ha a kormány azt is vizionálja, nem tudom, milyen delíriumban, hogy Magyarország 2030-ra az ötödik leginkább élhető országgá válik Európán belül. Ez akkor sincs így, látjuk, hogy nincs így, egész térségek, járások, vidéki régiók szakadnak le és tűnnek el abban a társadalmi összeomlásban, amely bizony kibontakozik azoknak a szeme előtt, akik mernek látni, és értékelni tudják ezeket a gyászos folyamatokat.

A kormányzat is elismerte, hogy óriási baj van, hiszen az Innovációs Minisztérium számára készített új szakképzési stratégia egyértelműen beismerte, hogy baj van, hatalmas baj van. Ez az a stratégiai ágazat, amelyik az elmúlt években minisztériumok között hánykolódott, mostohagyermekként kezelték, és oda juttatták mára, ahol látjuk, hogy van. Pedig stratégiai területről lenne szó, hiszen ha nem gondolunk másra, mondjuk, csak a cigányintegráció egyre sürgetőbb és egyre nyomasztóbbá váló feladatára, akkor ezt a kérdést is szemünk előtt tartva azt kell mondanunk, hogy a mindenkori kormányzatnak sokkal felelősségteljesebben kellene ehhez a kérdéskörhöz nyúlnia.

A Gyermekesély-program által érintett kistérségekben 28 százalékos a korai iskolaelhagyók aránya. Fogódzkodjon meg mindenki! A cigány fiatalok körében ez az arányszám több mint 50 százalékos. Ezért bátorkodom azt mondani, hogy bizonyos térségek, járások süllyedő Atlantiszként tűnnek el abban a társadalmi összeomlásban, amely bizony itt komorlik előttünk, és jól prognosztizálható, ha nem lesz érdemi előrelépés. Márpedig olyan formában, mint ahogy azt a kormány eddig levezényelte, abban a formában, hogy mondjuk, a szakképzés ágazatában dolgozó pedagógusokat, szakoktatókat is, a nemzet napszámosait inkább a kormányzat mindenkori cselédjeiként kezelik, kibontakozás ebből nem lesz.

Jó lenne, ha szemük előtt tartanák azt a tényt is, amely szerint  mondjuk, a börtönrehabilitáció is adott esetben egy értékes dolog, de sokkal bölcsebben cselekedne a mindenkori kormányzat, ha a forrásokat már a kora gyermekkorban oda összpontosítanák, ahova kell, hiszen közgazdásztudorok hada bizonyítja azt, hogy a minél korábbi időpontban elkezdett fejlesztés sokszorosan megtérülő befektetés egy előrelátó állam és kormányzat számára.

A Jobbik ezt a témát még nagyon sokszor elő fogja venni, hiszen van egy hatalmas társadalmi felelősségérzet, ami itt van, mi látjuk, nagyon sajnáljuk, hogy a kormányzat ezt nem érzékeli, nagyon sajnáljuk, hogy nem tettek érdemi lépéseket ennek érdekében. Mi viszont a keserű tényekbe fogjuk dörgölni a kormányzat orrát nap mint nap, minden egyes alkalommal, amikor ezt megtehetjük. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:   87-112   113-114   115-116      Ülésnap adatai