Készült: 2024.03.28.21:27:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

108. ülésnap (2020.02.25.),  1-4. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 15:37


Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Szeretettel köszöntöm valamennyiüket. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának harmadik ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Tiba István és Lukács László György jegyző urak lesznek a segítségemre.Köszöntöm kedves vendégeinket és mindazokat, akik figyelemmel kísérik mai ülésnapunkat.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés húsz évvel ezelőtt, 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává. A szovjet hatóságok 1947-ben ezen a napon tartóztatták le és hurcolták el törvénytelenül Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, aki hosszú éveket kényszerült szovjet fogságban tölteni. Végül csak 1955-ben, súlyosan leromlott egészségi állapotban térhetett haza. Tavaly emlékezhettünk meg halálának 60. évfordulójáról.

Idén ünnepeljük a rendszerváltás 30. évfordulóját is, amely végérvényesen lezárta a kommunizmus magyarországi történetét. 1990-ben az Országgyűlés a választások előtti utolsó munkanapján több olyan gesztusértékű törvényt alkotott, amelyek elismerték és igyekeztek felszámolni a kommunista rezsim bűneit és hibáit. Ekkor fogadták el az 1945 és 1963 közötti törvénysértő ítéletek semmissé nyilvánításáról és a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályának megszüntetéséről szóló törvényeket, valamint a következő: a Szovjetunióba jóvátételi munkára elhurcolt és a Szovjetunió bíróságai által elítélt és időközben bűncselekmény hiányában rehabilitált magyar állampolgárok sérelmeinek orvoslásáról, a magyarországi német kisebbség kollektív sérelmeinek orvoslásáról és az 1945-1963 között személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek kárpótlásáról meghozott országgyűlési határozatokat. Ezt követően a szabadon választott országgyűlés is számos jogszabályt alkotott a kommunista diktatúra jogtiprásaival kapcsolatban, ezzel is teljesítve azon történelmi feladatát, hogy újra megteremtse egy igazságos és demokratikus jogállam alapjait.

Tisztelt Képviselőtársaim! Természetes, hogy ezen az emléknapon elsősorban saját történeteink, emlékeink kerülnek elő. Magyarországon szinte nincs olyan család, amely valamilyen formában nem tapasztalhatta meg a kommunista diktatúra könyörtelen hatalmát: szüleink, nagyszüleink tudnak még mesélni az államosításokról, a kisajátításokról, a munkatáborokról, az erőszakos téeszesítésről, a padlássöprésekről, az eltűnt, majd betegen, megverten, összetörten előkerült rokonokról, barátokról, a származás miatt elveszített állásokról, elutasított egyetemi felvételikről, a kényszerű hallgatásról, a belső száműzetésről, az egyetlen rossz mondatért járó büntetésekről, a totális kiszolgáltatottságról, a hamisan csillogó és minden elemében hazug rendszerről.

Emlékezzünk: ezen a napon a világ összes kommunista diktatúrájának valamennyi áldozatát gyászoljuk. Sajnos, túl hosszan lehetne sorolni azokat az országokat, népeket és nemzetiségeket szerte a világban, köztük a határon túli magyarokat is, akik hozzánk hasonlóan vagy még annál is nagyobb mértékben szenvedtek az elnyomástól, a terrortól és a jogfosztottságtól.

Feladatunk azonban nem pusztán emlékezés és emlékeztetés, hanem felelősségünk egy olyan szabad világ felépítése és biztosítása is, amely kizárja a terror visszatérésének a lehetőségét. Tisztelettel arra kérem a tisztelt képviselőtársainkat, hogy egy percre felállva emlékezzünk a kommunizmus áldozataira. (A teremben lévők néma felállással emlékeznek az áldozatokra.) Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! Most napirend előtti felszólalások következnek. „Aktuális ügyekről” címmel napirend előtti felszólalásra jelentkezett a Párbeszéd képviselőcsoportjából Mellár Tamás képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Idén az elektronikus információszolgáltatás nemzeti program költségvetése már nem biztosítja Magyarország legnagyobb és folyamatosan bővülő digitális periodika-adatbázisát, az Arcanum Digitális Tudománytár finanszírozását. Ezt már márciustól csak külön előfizetésre tudják igénybe venni, akik szeretnék. Az eddigiekben, 2016 és 2019 között százszázalékos központi támogatást élvezett ez a program. A statisztikák szerint ezt a tudományos adattárat nagyon sokan vették igénybe, 266 ezer egyetemi hallgató, 18 ezer felsőoktatási oktató és kutató, 8 ezer kutatóintézeti munkatárs, muzeológus, 5 ezer orvos, kórházi munkatárs, 325 ezer közkönyvtári, 10 ezer levéltári felhasználó és 5 ezer határon túli felhasználó is.

A 2018. évben mintegy 2 milliárd forint támogatást kapott ez a program a központi költségvetésből. Igen, kedves képviselőtársaim, jegyezzük meg: mindössze 2 milliárd forint költségvetési támogatásról van szó, miközben a kormány 150 milliárdot fordít propagandára, de nincs 2 milliárd forintja arra, hogy segítséget nyújtson a vékony pénzű egyetemi diákoknak, egyetemi hallgatóknak, a még vékonyabb pénzű egyetemi kezdő oktatóknak, tanársegédeknek, adjunktusoknak, hogy a munkájukat tudják végezni, hogy hozzá tudjanak férni ingyenesen ezekhez a nagyon fontos információkhoz.

Az a kérdésem, hogy mi lesz a következő lépés. Talán lekapcsolják az internetet a nemzetközi hálózatról, és majd csak központi engedéllyel lehet hozzájutni ezekhez a szakcikkekhez? Vagy majd csak könyvtárközi kölcsönzéssel lehet xeroxmásolatokat kapni ezekről a cikkekről, ezekről a tanulmányokról? Mi, idősebbek, ezt már megtapasztaltuk; jelentem, nem vált be, nem volt működőképes.

Kedves Képviselőtársaim! Különös tekintettel kormányzati oldalon ülő képviselőtársaimra, arra a néhányra, aki eljött ma reggel ide a parlamentbe, arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kormány rosszul látja a helyzetet, nagyon rosszul értékeli és ítéli meg a tudományos kutatás és az innováció szerepét. Azt gondolják, hogy elég néhány kiemelkedő képességű embert különleges helyzetbe hozni és támogatni, hogy néhány kutatási programmal megoldható a versenyképesség. Nem oldható meg. A versenyképesség egy nagyon komplex dolog, amelynek a fő és meghatározó eleme az, hogy vane megfelelő oktatási és kutatási rendszer az országban, hogy vane egy erőteljes középosztály, amelyik képes ezekből az innovációkból és ezekből az újszerű megoldásokból olyan termékeket produkálni, amit nagy tömegben piacra lehet vinni és amelyből exportot lehet előállítani. Sajnálatos módon, ameddig ez hiányzik, addig nem lesz áttörés, tehát addig a magyar export olyan kevés lesz, és alapanyagra és nyersanyagra fog koncentrálni, mint ahogy ez most is van.

(9.10)

Nyilvánvalóan nem járul hozzá ennek a programnak az eltörlése, illetve a finanszírozásának a megtagadása ahhoz, hogy valóban a versenyképesség útjára lépjünk. Látom, hogy itt van az Innovációs Minisztérium államtitkára. Államtitkár úr, szeretném megkérdezni: tényleg a tárcának nincs 2 milliárd forintja arra, hogy ezt finanszírozza? Hiszen az elmúlt időszakban azt lehetett hallani, hogy ez lett a kormány kedvenc minisztériuma, úgynevezett szuperminisztérium, hiszen a 2021-22-es költségvetési időszakban többszörösét fogja kapni, támogatást, mint amit eddig kapott, ráadásul az innováció hozzájuk tartozik.

Szóval, tényleg nincs 2 milliárd forintjuk, vagy ennyire nem tartják fontosnak ezt a témát, hogy áldozzanak rá 2 milliárd forintot? Kérem, államtitkár úr, legyen szíves, válaszoljon erre. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Párbeszéd soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr eleve Schanda Tamás államtitkár úrnak is szánta ezt a napirend előtti felszólalást, úgyhogy megfogadva az ő kérését, Schanda Tamás államtitkár úr válaszol. Parancsoljon!

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az a helyzet, hogy az ön által elmondottak nem fedik a valóságot, hiszen a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal  ugyanúgy, ahogy a korábbi években is  2020-ban is az előző évekhez hasonlóan 1,95 milliárd forinttal, azaz közel 2 milliárd forinttal támogatja az elektronikus információszolgáltatási nemzeti programot annak érdekében, hogy a különböző adatbázisokhoz, a különböző információkhoz megfelelőképpen és ingyenesen hozzá lehessen férni. Ennek a forrásnak a felhasználásáról azonban a kormányzattól, akár az Innovációs Minisztériumtól, akár egyébként az NKFIH-tól teljesen független programtanács dönt. Az ő döntésük az, hogy ennek az 1,95 milliárd forintnak a felhasználása pontosan hogyan fog megtörténni. Itt szavazati joggal kizárólag tudományos és szakmai szervezetek szerepelnek. Sem a kormányzatnak, sem a központi hivatalnak ebben a kérdésben nincsen szavazati és beleszólási joga, állami szereplők kizárólag tanácskozási joggal vehetnek részt egyébként a programtanács ülésén is. Tehát azt kell hogy mondjam, hogy a felszólítása nyitott kapukat dönget, csak egy teljes álhíren alapszik, hiszen a minisztérium biztosítja a háttérintézmény bevonásával a szükséges forrást, ahogy az eddigiekben is biztosította, úgy ezután is biztosítja. A függetlenségét is tiszteletben tartja az Akadémia és a tudományos szervezeteknek.

Ugyanakkor abban a kérdésben, ami a képviselő úr felszólalása mögött meghúzódott, hogy tulajdonképpen minden eszközzel segíteni szükséges a magyar kutatás-fejlesztési intézményrendszert és azokat a szereplőket, akik hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy a magyar gazdaság még versenyképesebb legyen, és tudományalapon magasabb hozzáadott értékkel high-tech fejlesztéseket tudjanak megvalósítani, akkor ebben azt tudom mondani, hogy egyetértünk, és ezért szomorú az, hogy önök például nem szavazták meg azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy jobban működő tudományos intézményrendszer jöjjön létre Magyarországon.

Az az átalakítás is (Zaj a Párbeszéd soraiból.  Tordai Bence: Tréfás!), az az átalakítás is ezt szolgálta, amellyel létrejött az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, az az átalakítás is ezt szolgálta, amellyel létrejött a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, hogy megerősítsük az intézmények függetlenségét, megerősítsük azokat a lehetőségeket, amelyek számunkra rendelkezésre állnak annak érdekében, hogy több és jobb kutatást tudjanak végezni, hogy több és jobb eredménye legyen nemcsak a tudományos életben egyébként, hanem a gazdasági hasznosulás szempontjából is.

Az a helyzet, tisztelt képviselő úr, hogy a magyar kormány elkötelezett, és soha nem látott mértékben növeli azokat a forrásokat, amelyek a kutatás-fejlesztés és innováció végzésére rendelkezésre állnak. Csak 2020-ban 25 százalékkal emelte meg a kutatás-fejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat. Ez plusz 30, több mint 30 milliárd forintot, 32 milliárd forintot jelent, és ezzel is szeretnénk ösztönözni részben a kutatóintézeteket, részben a gazdasági szereplőket, a tudomány teljes világát, a felsőoktatási intézményeket, hogy több és jobb minőségű kutatást végezzenek, és ezáltal is segítsék a magyar gazdaság további növekedését.

Az a célunk, hogy a 2020. év végéig a teljes K+F ráfordítás összege a GDP 1,8 százalékát érje el. Azt látjuk, hogy a saját intézkedéseinkkel ez megvalósítható, és ez továbbra is egy reális és vállalható célkitűzés. Erről szól egyébként a felsőoktatási intézmények versenyképesebbé tétele, azok a változtatások, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmények részben a kutatóintézeti hálózattal, részben pedig a gazdasági szereplőkkel közösen együtt tudjanak működni, ki tudják szolgálni a gazdaságban keletkező igényeket, és a felsőoktatási intézményben keletkező tudásból pedig a magyar gazdaságot erősítő gazdasági fejlesztések is kijöjjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai