Felszólalás adatai

Felszólalások:   175-182   183-190   191-192      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szakács László, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Melyik az igazi adat?” címmel. Miniszterelnök úr távolléte miatt válaszadásra Varga Mihály miniszterelnök-helyettes urat jogosította fel. Kérdezem képviselő urat, elfogadjae a válaszadó személyét. (Dr. Szakács László: Igen.) Igen. Öné a szó, képviselő úr.

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az egészségügyi veszélyhelyzetnek a gazdasági hatásait csökkentendő egy történelmi gazdaságmentő csomagot vár igazából az egész ország, és mindenki annak szurkol, hogy minél kevesebben veszítsék el a munkahelyüket, és halljuk nyilatkozni a magabiztos miniszterelnököt minden csatornán arról, hogy annyi munkahelyet fognak teremteni, ahányat a vírus elpusztít. Na de mennyit? Mennyi az annyi? Annyiféle adatot hallunk, amely igazság szerint a politikai, de már a gazdasági biztonságérzetünket is rontja, hiszen azt hallottuk Schanda államtitkár úrtól, hogy 163 ezer munkanélküli van, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 281 ezer munkanélküliről beszél, az ITM-ből kiszivárgott források szerint 330 ezer munkanélküli van. Mennyi munkahelyet kell teremteni?

Mennyivel fog nőni vagy csökkenni a GDP? Hiszen a gazdaságpolitika két nagyon fontos szereplője, ön és a jegybankelnök teljesen mást mond. A jegybankelnök még tegnap is, vasárnap is azt mondta, hogy 2-3 százalékos növekedés lesz, önök pedig azt mondják  legfőképpen ön , hogy 3 százalékos csökkenés lesz. Ez a kettejük gondolkozása és prognózisa között a magyarok számára 2700 milliárd forintnyi különbséget jelent, és nem utolsósorban az Európai Bizottság szakapparátusa, amelyben ön, ma azt mondta, hogy nagyon megbízik, ők pedig 7 százalékos recessziót mondanak Magyarországra, így viszont ez a szám még nagyobb, ez majdnem 4500 milliárd forint, amiről beszél, mondjuk, a jegybankelnök és az Európai Bizottság.

Miniszter úr, rendben van ez így, hogy ennyiféle adat jön ki? Rendben vane az úgy, hogy nem lehet tudni, hogy mire lehet számítani, mire kell felkészülni, és azt milyen eszközökkel kívánják kordában tartani? S nem utolsósorban: milyen növekedést vagy csökkenést, recessziót vár a következő időszakban? Ezek a kérdéseim. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga Mihály miniszterelnök-helyettes úrnak. Parancsoljon, miniszterelnök-helyettes úr!

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Van úgy, hogy valakit zavar a sok adat, de pont az a dolgunk, hogy ebből az adathalomból, adatdzsungelből megpróbáljuk világossá tenni, hogy milyen forgatókönyvek lehetnek, és ezekre fölkészíteni magunkat, fölkészíteni az országot. A magyar kormány ezt teszi, akár a munkanélküliségről van szó, akár pedig a gazdaság teljesítményéről.Ahogy képviselő úr is mondta, többféle adat van például a munkanélküliség tekintetében. A Központi Statisztikai Hivatal más módszertan, más rendszer szerint állítja össze ezeket az adatokat, mint mondjuk, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, más típusú méréseket végez, ezekből azonban elég világosan látszik, hogy március közepe óta, a járvány, a veszélyhelyzet kezdete óta a munkanélküliségi adatokban romlás következett be. Én azt gondolom, hogy az a fontos a kormány szempontjából, hogy föl tudjunk rá készülni, és rendelkezzünk olyan eszközökkel, amelyekkel segíteni tudunk azoknak az embereknek, akik átmenetileg állás nélkül maradnak.

Ebből a szempontból tehát én magam is szeretném megerősíteni Schanda Tamás államtitkár úr szavait, aki azt mondta itt az előbb  és ezt ön idézte , hogy 163 ezer olyan magyar ember van, aki segítségért fordult a kormányhoz például munkanélküli-segélyért vagy jövedelempótló támogatásért, mert nincs jelenleg munkája. Ez az adat az, amivel egyébként dolgozni lehet.

Ami a gazdasági növekedést illeti, tisztelt képviselő úr, nyilván ahányan vagyunk, annyiféle módon látjuk most, hogy milyen növekedés lehet ebben az országban. Nincs ez máshogy az intézmények szakembereivel sem. A kormány, a Pénzügyminisztérium egy óvatosabb makropályát rajzolt föl, a jegybank ennél egy ambiciózusabbat. Én azt gondolom, hogy hamarosan látni fogjuk, hogy hol térnek el ezek a pályák egymástól, hiszen az ipari adat, a fogyasztási adatok, az inflációs adatok azt mutatják azért, hogy egyre pontosabban láthatjuk, mérhetjük föl, hogy mi várható a magyar gazdaságban az elkövetkezendő hetekben. Köszönöm a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterelnök-helyettes úr. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválaszra megadom a szót képviselő úrnak. Parancsoljon!

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha jól értettem, akkor miniszter úr szerint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján nem helyes adat van; ezt csak rögzítsük a jegyzőkönyv számára. Ön és Matolcsy jegybankelnök egymásnak a sajtóban általában szokott üzengetni, hogy kell euró, nem kell euró, recesszió van, nincsen recesszió, és általában nem is szoktak ezekben egyetérteni, mint ahogyan most sem ért ön egyet a jegybank optimizmusával. Ez további kérdéseket vet föl alapvetően, hiszen heteken vagy akár napokon belül elkezdjük tárgyalni a következő évi költségvetést. Akkor viszont meg kell kérdeznem pénzügyminiszter urat, hogy milyen indokokkal tartja túl optimistának a jegybank előrejelzéseit. Miért nincs igaza Matolcsynak ön szerint? A jövő évi költségvetésben mekkora növekedéssel számolnak? Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg a miniszterelnök-helyettes urat. Megadom a szót. Parancsoljon!

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ne csúsztasson, arra kérem. Én egy szóval sem mondtam azt, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai nem pontosak. Azok valószínűleg pontosak, de arról beszéltem önnek, hogy eltérnek attól, amit a KSH, a Statisztikai Hivatal mérése tükröz. Ebből a szempontból többféle adattal lehet dolgozni, ezt javaslom megfontolásra önnek is.

(14.20)

Ami a recessziót illeti: szeretném rögzíteni, hogy még nincsen recesszió, tisztelt képviselő úr, tehát a magyar gazdaság egyelőre még azon a pályán van, amelyről azt lehet mondani, hogy az első negyedévben mindenféleképpen pozitív növekedést fog mutatni.

Hogy milyen nehéz ezeknek az adatoknak a felmérése, ahhoz talán elég arra utalnom, hogy a Pénzügyminisztérium rendszeresen készít becslést. A korábbi becslésünk, amely néhány héttel ezelőtt készült, még azt tükrözte, hogy körülbelül 1,4 százalék lehet a növekedés az első negyedévben. Ma már ennél optimistábbak vagyunk, úgy látjuk a márciusi adatok alapján, hogy akár 2,6 százalék is lehet ez a típusú növekedés. Tehát még egy intézményen belül is lehet eltérés abban, hogyan ítéljük meg a helyzetet most vagy néhány héttel korábban, ezért egyáltalán ne ütközzön meg azon, hogy intézmények között is van ilyen típusú szakmai eltérés. Ezek a szakmai viták arra alkalmasak, hogy lefolytassuk őket, megvitassuk, és aztán döntéseket hozzunk ezek alapján. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   175-182   183-190   191-192      Ülésnap adatai