Készült: 2024.03.29.08:08:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

85. ülésnap (2019.10.21.),  101-106. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 8:39


Felszólalások:   95-101   101-106   107-113      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Képviselő úr, letelt az ideje. Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az interpellációra adott államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadják-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 106 igen szavazattal, 35 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Salacz László, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Kívánja-e folytatni a Kormány a települések fejlesztésének támogatását, és ha igen, hogyan?” címmel. Salacz László képviselő urat illeti a szó. (A képviselők egy része elhagyja az üléstermet.) Egyben kérem képviselőtársaimat, hogy mielőtt megkezdi a mondandóját a képviselő úr, ha elhagyják az üléstermet, azt csendben szíveskedjenek megtenni. Köszönöm. Öné a szó, képviselő úr.

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország Kormánya kilenc esztendővel ezelőtt úgy döntött, hogy nem hagyja csődbe jutni és ezzel együtt életképtelenné válni a helyi önkormányzatokat. A 2010 előtti szocialista-liberális kormányok politikájának köszönhetően a magyar önkormányzatok helyzete drasztikusan romlott, a működésük ellehetetlenült, s mi több, forrásaik még a legalapvetőbb feladataik ellátására sem szolgáltak elegendő fedezetül. A helyzet 2010-re tarthatatlanná vált, amikor is az önkormányzatok adósságállománya meghaladta az 1247 milliárd forintot. Ekkor döntött úgy a jelenleg is hivatalban lévő kormány, hogy a helyzetnek megálljt kell parancsolni, és meg kell menteni a csődközeli helyzetbe jutott önkormányzatokat.

A kormány konszolidációs programjának köszönhetően 2011 és 2014 között 2082 önkormányzat csaknem 1370 milliárd forint adóssága került átvállalásra. Ezzel sikeresen befejeződött a balliberális kormányzatok által hátrahagyott romok eltakarítása.

Kiemelendő lépés volt, hogy az adósságrendezést követően a kormány úgy határozott, hogy támogatást nyújt azon településeknek, amelyek nem vettek föl hitelt és nem lépték át a számukra biztosított normatív keretet. A felelős gazdálkodásra szorítást követően a terület- és településfejlesztési operatív programon keresztül milliárdok áramlottak a települések sosem látott mértékű fejlesztésére.

Napjainkban pedig érdemes kiemelni a „Modern városok” és a „Magyar falu” program által nyújtott jelentős támogatásokat. A magyar kormány elkötelezett nemcsak a nagyvárosokban, hanem a kisebb településeken lakók életminőségének javítása és lélekszámának növelése mellett, melyet a helyi települési vezetőkkel együttműködve kíván eredményesen folytatni.

A fentiekre tekintettel kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogy kívánja-e folytatni a kormány a települések fejlesztésének támogatását, és ha igen, hogyan. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Orbán Balázs államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is engedjék meg, hogy én is gratuláljak minden vasárnap megválasztott településvezetőnek és települési képviselőnek. Szerencsés dolgom van, mert a kérdésére röviden is tudok válaszolni. Ön azt kérdezte tőlünk, hogy kívánja-e a kormány folytatni a településfejlesztések támogatását. Azt tudom mondani önnek, hogy igen. A mi célunk az, hogy minden olyan településvezetővel együttműködünk és együtt szeretnénk működni, aki a települése érdekében kíván tevékenykedni. Ez egyébként az elmúlt kilenc évben is így történt, a magyar települések, a legkisebbtől a legnagyobb településekig a rendszerváltoztatást követő időszak egészét tekintve ebben a kilenc évben fejlődtek leginkább, pontosan annak köszönhetően, amit ön is említett. A 2010-et megelőző kormányzat valójában adósságcsapdába pörgette bele a településeket, a legkisebbeket, a középső településeket és magát Budapestet is, ugyanis olyan feladatokat rótt a településekre, amelyekhez a megfelelő finanszírozást nem biztosította. Ezért aztán azok a települések, amelyek a törvényben rögzített kötelezettségeiknek meg akartak felelni, kénytelenek voltak hitelt felvenni, és ebben az adósságcsapdában a fejlődésnek, illetőleg az építkezésnek  nemcsak az üzemeltetésnek, hanem az előrelépésnek is  a lehetőségei teljes mértékben bezáródtak.

Ennek a rendszernek kívántunk mi 2010 után véget vetni, és minden településnek, függetlenül attól, hogy milyen színezetű politikai vezetése van, egy tabula rasát, egy tiszta lappal való újrakezdést biztosítani. Ezt szolgálta az önkormányzati adósságállomány átvétele, valamint az önkormányzati és az államigazgatási feladatok és hatáskörök újragondolása, illetve ezen kereteken belül is a megfelelő, minden önkormányzati feladathoz megfelelő finanszírozás biztosítása.

Ezt követően, amikor az ország gazdasági teljesítőképessége ezt lehetővé tette, minden településtípus számára egy elérhető fejlesztési programot indítottunk. Ön is utalt a kérdésében, interpellációjában a „Modern városok” programra, amit a 23 megyei jogú várossal együttműködésben hozott létre a kormány. Itt többször aláhúznám az „együttműködés” szót, ugyanis olyan településfejlesztési program még nem volt Magyarországon, amikor az ország bármikori miniszterelnöke a településvezetőket megkérdezte volna, hogy mire van szükségük a településeknek, és azt a listát, amit ők a kormány elé tártak, azt a kormány minden esetben támogatta. Ez 23 megyei jogú várost jelent, 269 projektet, több mint 3900 milliárd forint értékben; útfejlesztés, ipari parkok, sportfejlesztés, kulturális, oktatási programok, turisztikai fejlesztés. Összesen 1500 milliárd forintot költöttünk el a mai napig, de a program folytatódni fog.

A „Magyar falu” program is ilyen logikával épül fel, csak az 5 ezer fő alatti településekkel. 150 milliárdot fordítottunk erre, egyrészt 75 milliárd forint pályázható forrásról van szó, másrészt 25 milliárd forint a falusi CSOK és 50 milliárd forint a falusi úthálózat fejlesztését szolgáló programelem.

(16.40)

A mi célunk az, hogy ez igazán nagy segítséget akkor fog jelenteni, ha legalább ugyanekkora forrást minden évben a legkisebb településeknek is oda tudunk adni. Budapest esetében a számok hasonlóak, 217 milliárd forintnyi önkormányzati adósságállománytól szabadította meg a kormány Budapestet, és több ezer milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg. Mi készen állunk a folytatásra, és ehhez keressük a partnereket a most megválasztott településvezetők személyében is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Kérdezem képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ. Öné a szó.

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a válaszát, államtitkár úr. Szűkebb régiómban, Bács-Kiskun megyében a megyei önkormányzatnak mintegy 70 milliárd forint állt rendelkezésére az Európai Unió és a magyar kormány jóvoltából, hogy azt a településfejlesztési operatív program, közismertebb nevén a TOP keretében különböző fejlesztési forrásokra, különböző fejlesztésekre az egyes településeknek juttassa.A települések a megyei önkormányzattal összefogva pályázták meg ezeket a forrásokat, így eredményezte városaink, falvaink infrastruktúrájának javulását. A megye központja, Kecskemét többek között a „Modern városok” programnak köszönhetően Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő, iparosodó városává vált.

A lakossággal és a települések vezetőivel várjuk a forrásokat, és ígérjük, hogy azok a továbbiakban is ilyen hatékonysággal fognak hasznosulni, ahogy a mögöttünk hagyott időszakban.

Államtitkár úr jövőbe mutató válaszát tisztelettel elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   95-101   101-106   107-113      Ülésnap adatai