Készült: 2019.09.21.18:15:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

27. ülésnap (2018.10.03.),  160-175. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 43:35


Felszólalások:   1-159   160-175   176-186      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Soron következik a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/1658. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Völner Pál úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az egyes jogászi hivatásrendekre vonatkozó szabályok megújításának időről időre tanúja és aktív résztvevője az Országgyűlés. A mai napon a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény legújabb módosításának irányait és indokait mutatjuk be önöknek. A jogalkotás érdekében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara tette meg javaslatait a gyakorlatban felmerült tapasztalatok alapján. A törvényjavaslat a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében a szakma eljárási szabályainak gerincét adó, az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény kisebb terjedelmű módosításait is tartalmazza. Elsőként annak jelentőségére hívom fel a figyelmet, a közjegyzői törvény jelen módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy a közjegyzők, illetve közjegyzői irodák valamely alkalmazottjukat ugyanazon területi kamara területén működő más közjegyzővel, közjegyzői irodával közösen részmunkaidőben foglalkoztassák. Ez különösen a munkaerőpiacra visszatérő édesanyák, illetve kisgyermekes munkavállalók számára nyithat új lehetőségeket, ezáltal nagyobb anyagi biztonságot. Az új kettős foglalkoztatási szabályok részben a munka törvénykönyvétől eltérő feltételek mellett teszik lehetővé a közjegyzők alkalmazottainak egy másik közjegyzővel történő munkaviszony létesítését.

Megújulnak a közjegyzők helyettesítésének szabályai is, annak érdekében, hogy mind az általános, mind a tartós helyettesítés esetén elsősorban olyan kollégák vállalják a távol lévő közjegyző feladatainak ellátását, akivel ennek módját előzetesen megállapodásban rendezték a felek. A megállapodás törvénynek való megfelelését a területi kamara vizsgálja meg, valamint hagyja majd jóvá, és hatósági hatáskörében a helyetteseket is a kamara rendeli ki, illetve hívja vissza.

Tisztelt Képviselőtársaim! A közjegyzők tevékenysége mit sem veszített jelentőségéből az elmúlt évtizedek alatt. A szakmai felelősség és minőségi munkavégzés azonban a megváltozott körülmények okán további megerősítésre és ösztönzésre szorul. Ennek érdekében jelentősen emelkedik a fegyelmi eljárásban kiszabható pénzbírság összege: közjegyzők esetén a jelenlegi 2 millió forintról 20 millió forintra, közjegyzőhelyettesek esetén 500 ezer forintról 2 millió forintra. Szigorúbbá válnak a közjegyzői kinevezés feltételei, miután a törvényjavaslat 2019. január 1-jétől a bírákhoz hasonlóan kötelezővé teszi a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt.

Érzékelhető, hogy a közjegyzőkkel szemben támasztott elvárások mind személyüket illetően, mind szakmai szempontból egyre nőnek. A közjegyző felelősségének is átlátható és kiszámítható kereteket kell adni. A törvényjavaslat ezért annak érdekében, hogy a közjegyző által készített közokirat érvénytelenségére olyan okokból, amelyek bizonyítása hosszabb idő elteltével nem lehetséges, ne lehessen hivatkozni, meghatározott esetekben erre csak ötéves jogvesztő határidőn belül jogosítja fel a feleket.

A közjegyzői feladatellátás alapjait érintő módosítások lényegének áttekintését követően kérem, szenteljenek figyelmet a közjegyzői törvény és a nemperes eljárási törvény egyes további módosításainak. 2019. február 16. napjától kell alkalmazni az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítésére irányuló európai parlamenti és tanácsi rendeletet. A rendeletnek való megfelelés, így a közokiratok más tagállamban történő felhasználásának egyszerűbbé tétele érdekében a közjegyzői törvény fog rendelkezni arról, hogy valamely személy életben létére vonatkozó ténytanúsító okirat kiállítása során a rendelet szerinti többnyelvű formanyomtatvány elkészítésére is sor kerülhet.

A törvényjavaslat szerinti, korábban ismertetett módosításokkal összhangban új hatósági hatáskörök megállapítása is szükséges a területi kamara részére. Részben változnak a kamarai önkormányzati választási szabályok is, miután a jövőben csak személyesen lehet majd a választójogot gyakorolni, valamint kismértékben átalakulnak a kamarai tisztségek. Az országos kamara elnökségében megszűnik a pénztárosi tisztség, mivel az idetartozó feladatokat már könyvvizsgálók végzik. A törvényjavaslat értelmében a jövőben a területi kamarák szintjén is számvizsgálók ellenőrzik a kamarák gazdálkodását.

Zárásként említem meg azokat a technikai jellegű módosításokat, amelyeket az elektronizáció vagy a megváltozott adatkezelési követelmények indokolnak, illetve az olyan gyakorlati igények, mint a jogi képviselő adatainak a közokiratban való feltüntetését ösztönözték. (Sic!) Mindezeken felül a törvényjavaslat néhány koherenciajellegű módosítást is tartalmaz a nemperes eljárási törvény szabályaival összefüggésben.

Kérem a tisztelt Házat, támogató szavazatával járuljon majd hozzá a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Becsó Károlynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Köszönjük szépen államtitkár úr expozéját, amelyben, azt gondolom, kellő részletességgel fejtette ki az előttünk fekvő törvényjavaslat szükségességének indokait. A Fidesz-frakció támogatja a törvényjavaslat elfogadását, tekintettel arra, hogy a közjegyzőkről szóló törvény módosítása a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által észlelt gyakorlati tapasztalatok alapján vált szükségessé. A közjegyzői hivatásrend nagy átalakuláson ment át az utóbbi időben, és kiemelkedően fontos, hogy a közjegyzőség  mint a közhitelesség letéteményese  tekintélyét megőrizze, a jogkereső közönség teljes megelégedésére.

(20.00)

Fontosnak tartjuk továbbá azt is, hogy az egyes testületek szakmai észrevételeire a kormány megfelelő választ adjon, és az adott területet érintő szakmai javaslataikat beépítse a gyakorlatba. Álláspontunk szerint a törvényjavaslat a közjegyzői kamara tekintetében is ezt a célt szolgálja.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat megteremti többek között a közjegyzőhelyettesek, közjegyzőjelöltek és közjegyzői iroda ügyintézőinek két közjegyző általi foglalkoztatásának törvényi kereteit, valamint a kinevezés feltételeként bevezeti a pályaalkalmassági vizsgálatot. Jelentős korszerűsítést hajt végre a helyettesítés szabályait illetően, pontosítja a kamarai választásokhoz kapcsolódó választójog szabályait, átláthatóbbá és következetesebbé teszi az alkalmatlansági eljárás szabályait és jogkövetkezményeit. Több szempontból szigorodik a fegyelmi eljárás és a kiszabható fegyelmi büntetések szabályainak rendszere.

E főbb pontokon kívül a javaslat számos technikai jellegű módosítást eszközöl a megváltozott működési körülményeknek megfelelően. A közjegyzői hivatásrend munkáját igen nagy elismerés övezi ma Magyarországon, és elmondható, hogy a rájuk bízott feladatokat magas színvonalon és hatékonyan tudják ellátni. Egyértelmű cél kell legyen továbbra is az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése és hogy a bíróságok tehermentesítésével a közjegyzőknek átadott eljárások révén javuljon az ügyintézés színvonala is.

Az elmúlt 25 évben több és jelentősebb változás történt a közjegyzőség életében, mint a megelőző százban. Alapvető és egyre bővülő szerepük van a közjegyzőknek a jogszolgáltatásban, az emberek gyorsan változó környezethez történő biztonságos alkalmazkodásában, az ellentmondások feloldásában. Az igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslat olyan gyakorlati szakmai változtatásokat hajt végre, amelyek még hatékonyabbá, célszerűbbé teszik a jogszolgáltató feladatok elvégzését mind az igazságszolgáltatás működésének segítése, mind az ügyfelek érdekében.

Mindezekre tekintettel kérem, támogassák önök is a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának, aki a pulpitusról mondja el a vezérszónoki felszólalását.

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a közjegyzőkről szóló törvény módosítása, illetőleg a nemperes eljárások vonatkozásában 2008-tól hatályos törvény módosítása látszólag, ha csak átfutjuk, akkor lehet, hogy valóban egy, az élethez igazodó jogszabályjavaslat. De azt kell mondjam, hogy azért a részletekben elég csúnya indítványt tett a minisztérium, és ezt majd a későbbiekben ki fogom fejteni.A közjegyzők valóban, a 2000-es évek második feléig elég nagy társadalmi megbecsültséget élveztek, addig, amíg egy körülbelül százfős közjegyzői kar bele nem szállt abba a méltatlan és durva devizahitelezési ügybe, amelyben ők pontosan tudták, hogy meg kellett volna tagadni közreműködésüket. A ’90-es évektől a közjegyzők anyagi és egzisztenciális megbecsültsége eléggé felível, a közjegyzők köre az a kivételezett társadalmi csoport, amelynek időről időre az aktuális kormányzat mindig adott egy vagy több olyan feladatot, amivel az anyagi erejüket jelentősen tudták növelni.

Felhívom a figyelmet, hogy jó pár év volt, amikor a legjobban kereső magyar állampolgár közjegyző volt, nem is egy évig, és nem is egy közjegyzőt érintett; nagy valószínűséggel azért, mert ezek a kedvezményezetti pozíciók, amelyeket az aktuális jogszabályok erejével kaptak, hogy úgy mondjam, megteremtették számukra az érinthetetlenség és a teljes mértékben a polgárok részükre való kiszolgáltatottságát a közjegyzői okiratok ereje miatt.

Valóban tehát, volt a társadalomnak tisztelete, de a 2000-es évek második felétől bizony a társadalom elég széles rétegeiben elvesztették a bizalmat. Méghozzá nem önmagában csak azért, mert egy ilyen nemtelen ügysorozathoz hozzájárultak, és azokat a terheket, azokat a hátrányokat, amelyeket a devizahitelesek elszenvedtek, nemcsak korlátlanul és öncélúan megvalósították, hanem a számonkérések idején is, a kérdések idején is olyan arroganciával és olyan öntörvényűen utasították vissza az ezzel kapcsolatos felelősségi felvetéseket, ami aztán pláne elfogadhatatlan, különösen egy hivatásrendtől.

A közjegyzőkről szóló törvény eddig is tartalmazta azokat a szigorú szabályokat, különösen az 1. § (2) bekezdése, a 3. § (1) bekezdése és a 121. §, amely kifejezetten arról szól, hogy egyrészről kioktatással segíti az érintett feleket, másrészről megtagadja a közreműködését tisztességtelen ügyekhez, harmadrészről pedig aggályosnak kell tekintenie azokat az ügyleteket, amelyek később jogvitára adhatnak okot a felek között. A devizahitelezés ügyében egyik szabályt sem tartották be, és milyen érdekes, ez az a hivatásrend, ahol bármilyen jogsértést elkövet akár egy ügyféllel szemben a közjegyző, folyamatosan védekezhet azzal, hogy az ügyfél aláírta, és úgy ítéli meg, hogy neki a kioktatást, illetőleg az aggályok felvetését valójában nem kell megtennie.

Természetesen ennek a jogszabályi javaslatnak vannak üdvözlendő részei, például az egyik a pályaalkalmassági vizsgálat bevezetése. Egyet nem értünk, miért csak a 2019. január 1-től pályázatot benyújtókra vonatkozik.

Én magam is jó pár olyan közjegyzőt ismerek, egyrészről a szakmai tudásukat, másrészről, hogy úgy mondjam, a pszichés állapotukat illetően, hogy azt gondolom, már régen nem lennének alkalmasak e hivatás gyakorlására. Nem is értem, hogy ha a bíráknál be lehetett vezetni a hivatalba lévő bírák pályaalkalmasságát, akkor ezt a közjegyzőknél miért ne lehetne megtenni, már csak azért is, mert éppen ennek rendszerét vezetik be.

Üdvözlendő a helyettesítés rendszerének kicsit koherensebb és fegyelmezettebb mederbe terelése, mert gyakorlatilag az elmúlt években már senki nem tudta, hogy ki kit helyettesít, és milyen jogkörrel járhat el. Gyakorlatilag azt tapasztaltuk, hogy a közjegyzők már csak a nevüket adják az irodájukhoz, valójában érdemi tevékenységet olyan helyettesek látnak el, akiknek sem a szakmai tudásuk, sem az a fajta fegyelmezettségük nincs meg, amit elvárunk a közjegyzőktől.

Üdvözlendő a javaslatban a közjegyzők halála utáni hiányos szabályozás pótlása. Üdvözlendő az állandó és tartós helyettesítés feladatának és jogkörének, rendszerének kidolgozása. Üdvözlendő a díjrendelet alkalmazásában az, hogy nem lehet mérlegelni. Üdvözlendő a fegyelmi rendszerébe történő szigorúbb szabályok beépítése, gyakorlatilag az, hogy mindazok, amelyek igenis fegyelmi eljárásra szorulnak, talán a jövőben még inkább így is fognak történni.

De a javaslat 25-27. § egy nagyon durva tett volt, nem is nagyon értem az igazságügyi kormányzatot, miért gondolta azt, hogy az ellenzék padsoraiban nem lesz olyan jogász, aki észreveszi, hogy ezt a jogszabályváltozást gyakorlatilag belecsempészi ezzel a törvénnyel a joggyakorlatba. Ez gyakorlatilag arról szól, az államtitkár úr ismertette is, és persze nem a teljes joganyagát ennek a módosításnak, aminek az a lényege, hogy öt év elteltével a polgári törvénykönyv általános rendelkezéseihez képest közjegyzői okiratokba foglalt érvénytelenségre vagy az érvénytelen eljárásra ne lehessen már hivatkozni.

A polgári törvénykönyv a jogsértésekhez, a jogszabálysértésekhez a semmisség jogkövetkezményeit fűzi, és a semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni. Most ez a jogszabály gyakorlatilag egy polgári jogi rendelkezést belecsempészve a közjegyzői törvénybe olyan mértékben változtat meg, amit lehet, hogy az érintettek nem vesznek észre, a joggyakorlatnak viszont reagálnia kell rá. Hogy gondolja az igazságügyi kormányzat, hogy kiemel a jogügyletek megkötésének alaki elemét szabályozó törvénybe a semmisség korlátlan hivatkozásának jogát öt évre lekorlátozva. (Sic!) Ez egyszerűen elfogadhatatlan.

Még akkor is, ha egyébként ez a javaslat a közjegyzői okirat elkészítésének bizonyos körülményeit veti fel és változtatja meg akként a gyakorlatot, hogy öt éven belül lehet érvényesíteni, ez mégis, ha tetszik, ha nem, jelenleg a polgári törvénykönyv szabályaival ellentétben áll. És miután úgy ítélem meg én magam, hogy a polgári törvénykönyv mégiscsak egy magasabb rendű jogszabály a közjegyzőkről szóló törvényhez képest, már most azt kérem tisztelettel a kormányzat képviselőjétől, nagyon gondolják meg ennek a jogszabályhely-módosításnak a fenntartását, mert én magam azt fogom javasolni a Jobbik frakciójának, hogy semmiképpen ne szavazza meg ezt a törvényt, holott vannak igencsak kedvező és pozitív elemei.

(20.10)

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A javaslat hozzányúlt a 2008. évi VIII. törvényhez, amely a nemperes eljárások szabályrendszerét alkotta meg. Üdvözöltem, hogy ebben is némi módosítás történt, viszont ha már ezt a javaslatot tárgyaljuk, akkor megragadom az alkalmat és megérdeklődöm a kormány képviselőjétől azt, hogy a nemperes eljárások közötti anomáliákat, ha már felismerik  mert fel kell ismerniük, hiszen számtalan panaszt kap az igazságügyi kormányzat nap mint nap érintettektől arról, hogy a nemperes eljárásokban a közjegyzők feladatává miért nem teszik például a fizetési meghagyásos eljárásokban a kötelezettek lakcímének ellenőrzési kötelezettségét. Lehet, hogy a kormányzat képviselői erről nem hallottak, de én magam hétről hétre rengeteg ilyen üggyel találkoztam, hogy különösen követeléskezelők, pénzügyi intézmények, nagy szolgáltatók vagy szándékosan, vagy a régi adataik miatt gondatlanul a kötelezetteknek olyan lakcímeit adják meg a fizetési meghagyásos eljárásokban, amely lakcímek nem valósak.

És van egy partner, ez a Magyar Posta, amely eldöntötte, hogy a saját szabályzata ellenére nem hajlandó sem a „cím elégtelen”, sem a „címzett ismeretlen”, sem a „címzett meghalt”, sem azokat a lehetőségeket használni, amely azt teremthetné meg, hogy a kötelezettel szemben nincs hatályos kézbesítés. Lehet, hogy nem tudják a kormány képviselői, de a Posta ismeretlen, soha a címen nem lakott embereknek is úgy küld értesítést, úgy hagy ott értesítést, mintha ott laknának, és a végén „nem kereste” jelzéssel érkeznek vissza.

Képzeljék el, hogy több millió forintos követelés ügyében először a végrehajtóktól értesül emberek sokasága arról, hogy velük szemben jogerős, ítélet hatályú  hiszen ha a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárást követően nem mondanak ellen, akkor a jogerős ítélettel egyező hatályú jogerős döntésnek kell tekinteni. Érdekes módon a végrehajtók megtalálják az adósokat, és ehhez képest hamis lakcímekkel nyújtják be a fizetési meghagyásokat azért, hogy ne tudjanak az érintettek vele szemben érdeklődni. Ez egy széles társadalmi réteget érint, olyan komoly problémarendszer.

Egyébiránt, ha az igazságügyi kormányzat érdeklődne például a Közjegyzői Kamarától, hogy küldjék meg a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmek számát, már abból meg tudnák állapítani, hogy ez a probléma mennyire súlyos, hiszen olyan nem létezik, hogy valakik nem tudnak védekezni velük szemben akár megalapozatlan követelésekkel, és egy végrehajtói szakaszban kell küzdenie azért, hogy az egyébként nem létező követelését ne kelljen megfizetni. Addigra a teljes vagyonát végrehajtás alá vonják, elképesztő pszichés teher mindezt elviselni.

Én azt gondoltam, ha már egy ilyen, aránylag széles körű módosító javaslatot nyújt be a kormányzat a parlamenthez, akkor  felismerve a társadalom nehézségeit és problémáit  egészítse ki már ezt a jogszabályt olyanfajta kötelezettségekkel, hogy például akár a közjegyzői hivatásrenddel szemben lévő bizalom újraépítése érdekében le kelljen ellenőrizniük a jogosultak által a kötelezett megjelölt címét. Ma már az elektronikus rendszer adottságai miatt a közjegyzők bárkiről le tudják kérni az adatokat akár két ismert adat felhasználásával, és így legalább elkerülhetők lennének ezek a problémák. Bár tény, hogy a Posta szabálytalan tevékenysége okozza elsősorban ezeket a problémákat, de úgy ítélem meg, hogy miután rájuk mint egy vállalatra nem lehet számítani, akkor legalább a közjegyzők, akik valóban hiteles és a köz nevében eljáró személyek, akadályozzák meg a jogszabályhely módosításával ezeknek a rettenetes helyzeteknek a kialakulását.

Végül azt tudom mondani a tisztelt kormánynak és a kormánypártok képviselőinek, ha ez a jogszabály egyrészről elhagyja a 25-27. § rendelkezéseit, vagy legalábbis elkezdődik ebben egy szakmai vita, hiszen mi mindig is nyitottak voltunk a szakmai vitára, és ha a jogalkotói szándék vagy az igazságügyi minisztérium szándéka valóban szakmailag elfogadható, akkor beszéljünk erről, és ne történhessen meg az, hogy a polgárok jogérvényesítését akadályozó következménye legyen ennek a javaslatnak.

Azt kérem  már csak azért is, mert az Igazságügyi bizottság elnöke is itt ül a képviselői sorokban , hogy a részletes vitában menjünk végig ennek a jogszabálynak a szövegén, nézzük meg, hogy melyek azok a javaslatok, amiket érdemes lenne beépíteni, illetőleg azt a zavart, ami a polgári törvénykönyv rendelkezései és ezen új szabályok között létrejöhet, azt pedig oldjuk fel.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiból.)

ELNÖK : Köszönöm szépen. Jó estét kívánok! A KDNP képviselőcsoportja vezérszónokával folytatjuk. Vejkey Imre képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy Magyarországon évtizedek óta elismerés övezi a közjegyzői hivatásrend tevékenységét, és élvezi úgy az állampolgárok bizalmát, mint a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom bizalmát, mert a rájuk bízott feladatokat magas színvonalon és hatékonyan látják el. Rájuk bízott feladatokat  mik ezek a rájuk bízott feladatok? Jogügyletekről a felek kölcsönös akarata alapján közokiratot állítanak ki. Jogi jelentőségű tényekről szintén közokiratot állítanak ki. Okiratokat őriznek. Átadás végett pénzt, tárgyat és értékpapírokat vehetnek át. Hagyatéki és nemperes eljárásokat folytatnak le. És jogszolgáltatói hatósági tevékenységet is végeznek a törvény felhatalmazása alapján a bíróságoktól átruházott hatáskörben. Tehát a közjegyzők mindezen feladatokat hatékonyan és gyorsan látják el, annak ellenére, hogy évről évre ezek a feladatok folyamatosan bővülnek, éppen a bíróságok tehermentesítése okán.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A T/1658. számú törvényjavaslat számos rendelkezése tekintetében módosítja a közjegyzőkről szóló ’91. évi XLI. törvényt, valamint koherencia jelleggel érinti az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény egyes rendelkezéseit, mindezt annak érdekében, hogy megteremtse a közjegyzőhelyettesek, közjegyzők és közjegyzői irodai ügyintézők két közjegyző iroda általi foglalkoztatásának a törvényes kereteit; bevezesse a közjegyzői kinevezés feltételeként a pályaalkalmassági vizsgálatot; azért, hogy jelentős korszerűsítést hajtson végre a helyettesítés szabályait illetően; azért, hogy pontosítsa a kamarai választásokhoz kapcsolódó választójog gyakorlásának módjára irányuló előírásokat; azért, hogy még átláthatóbbá és következetesebbé tegye az alkalmatlansági eljárás szabályait és követelményeit; azért, hogy több szempontból szigorítsa a fegyelmi eljárás és a kiszabható fegyelmi büntetés szabályait; valamint számos technikai jellegű módosítást hajt végre a megváltozott működési követelményeknek megfelelően.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem kívánom megismételni az előttem a kormány nevében expozét tartó Völner Pál államtitkár úr által elmondottakat, sem a Becsó Károly fideszes képviselőtársam által vezérszónoklatban már elmondottakat, mivel azokkal teljes mértékben egyetértek. A KDNP parlamenti frakciója támogatja ezt a törvényjavaslatot, kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Varga László képviselő úr, az MSZP vezérszónoka következik. Tessék!

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Három felszólalásban már eléggé kivesézték az előterjesztés tartalmát.

(20.20)

Az államtitkár úr expozéjából is hallhattunk a tartalomról, én ezt nem ismételném meg. Nyilvánvalóan számos olyan ponton módosulna a jogszabály, ami nagyon fontos a közjegyzők szempontjából és a közjegyzői társadalom szempontjából. Valóban, 1991 óta eltelt 27 év, és nyilván nagyon sok olyan praktikus dolog lehet a tapasztalatok alapján, amelyet az Országos Közjegyzői Kamara javaslatai alapján önök most itt előterjesztettek. Azonban ne menjünk el szó nélkül amellett, amit például Varga-Damm Andrea az előbb itt megjegyzett, nagyon helyesen, hogy több olyan pontra is ki lehetne térni, ha már módosítás történik, amely nem része, nem eleme az előterjesztésnek.

Felhívnám a figyelmet én is a fizetési meghagyások kapcsán a lakcím valódiságának ellenőrzésére, ez tényleg egy olyan fontos kérdés, amely, azt gondolom, az állampolgárok szempontjából egy fontos garancia lehet. Én is nagyon sok olyan esettel találkoztam, amikor már gyakorlatilag a végrehajtás szakaszában szembesültek állampolgárok azzal, hogy egyáltalán tartoznak valakinek, és sokszor ezek az ügyek mindenféle jogalap nélkül jutottak idáig.

Nyilvánvalóan Varga-Damm Andrea felszólalását az is motiválta vagy alapozta meg, hogy  ahogy én is  ő is nagyon sokat foglalkozott devizahiteles problémákkal, ő még mélyebben talán, és látja azt, hogy a közjegyzői társadalom egy részének  azért ezt így cizellálnám  milyen komoly szerepe volt abban, hogy egyébként ez a hitelválság így, ebben a formában előállt. Szerintem ebben történtek változások, előremutató lépések, például hogy a közjegyzőnek vagy adott esetben a helyettesének fel kell olvasnia magát a szerződést. Az, hogy egyébként a lelkiismeretesebb közjegyzők, közjegyzőhelyettesek ehhez még hozzá is fűznek egyéb pontosító gondolatokat, vagy igyekeznek megfelelően tájékoztatni az állampolgárokat arról, hogy milyen teherrel jár majd adott esetben egy-egy ilyen hitelnek a visszafizetése, helyes és előremutató dolog. Lehet, hogy ebben még tovább kell lépni és további garanciális elemek kellenek, mindenesetre azt gondolom, hogy javult a helyzet, de ebben az ügyben is lehetne azokat a módosításokat és javaslatokat megtenni, adott esetben a közjegyzői hivatás hitelének erősítése érdekében, amelyeket a képviselőtársunk itt elmondott.

Nem került szóba eddig, de egy IM-rendelet szabályozza a díjtételeket. Ugyan ez nem ennek az előterjesztésnek a része értelemszerűen, de voltak hírek erről, a díjtételek nagyon komoly emelkedéséről volt szó, meg is jelent ez a rendelet egészen konkrétan. Nagyon régen változtak a díjtételek, ez is igaz, ennek az újragondolása is időszerű lehet, de hadd mondjam azt, hogy helyesnek tartom, hogy ez október 1-jétől nem lépett életbe.

Ha jól tudom, ha jók az információim, akkor újragondolás után 2019. január 1-jétől változhatnak a díjtételek  erősítse meg, államtitkár úr, vagy cáfolja majd meg a későbbiek során. Én azt szeretném mondani, hogy értem, de úgy kellene ezt megalkotni, hogy a magyar embereknek ne szoruljon azért össze a gyomra, ha közjegyzőhöz kell menni. Nagyon jól tudjuk, hogy mikor mennek ők  általában hitelfelvételnél mennek, vagy a leggyakrabban akkor. Tehát úgy kellene rendeletet is alkotni és jogszabályt alkotni a közjegyzők tekintetében, hogy legalább a szegényebb társadalmi csoportok, a rászorultabbak számára ne emelkedjenek nagyon a díjtételek. Ebbe lehet olyan kitételeket tenni szerintem, szívesen részt veszek egy ilyen munkában, ha ebben ötletek kellenek, amelyek a rászorultabbak számára nem emelik a díjtételeket, egy olyan újragondolása történhetne meg a rendeletnek, amely díjtételemelést csak nyilván a nagyon nagy tételeknél tartalmaz.

Azt szeretném mondani, hogy nyilván ha a Közjegyzői Kamara javaslatai alapján egy ilyen jogszabályt behoztak, akkor szerintem más területén az életnek is lehetne ilyen értelemben megrendelésre jogszabályt alkotni. Hadd mondjak egy ötletet rögtön: a szakszervezetek szinte kivétel nélkül évek óta javasolják, hogy a munka törvénykönyvét újra kellene gondolni a Háznak, például a sztrájkjogot illetően is. Azt gondolom, hogy ha lehet ilyet javasolni, akkor lehet a szakszervezetek javaslatait is meghallgatni, és adott esetben a munka törvénykönyvét újragondolni.

A javaslatom, lezárva a mondandómat, a következő konkrétan, az előterjesztést érintően: együtt gondolkodjunk az IM-rendelettel, együtt erről a jogszabályról, ne gondolkodjunk külön, szeretnénk ebbe, ha már január 1-jéig van idő, mélyebben belelátni, tehát szerencsés volna talán, ha az államtitkár úr erről néhány szót mondana, hogy mit várhatnak az állampolgárok a közjegyzői díjtételeket érintően. Nagyon fontos, hogy a közjegyzők megbecsült tagjai legyenek a magyar társadalomnak, tehát a magyar társadalom minden tagja fontos, és nyilván az is egy fontos kérdés, hogy ne növekedjenek az állampolgárok terhei aránytalanul, különösen a rászorultaké. És azt szeretném mondani, hogy ha már megnyílt az újragondolás lehetősége, akár a konkrét tételeket érintően, a konkrét elemeket érintően, akkor szerintem akár egy kicsit túlterjeszkedve is lehet erről akár az Igazságügyi bizottság ülésén a részletes vita keretein belül együtt gondolkodni, vagy akár tehetne módosító javaslatokat maga a tárca is. Én ezeket is érdeklődve várom.

Tehát még egyszer: az eredeti előterjesztésben nagyon sok támogatható elem van, de szorul módosításokra, és azt szeretném mondani, hogy én úgy gondolom, az lenne helyes a társadalom szempontjából is, ha a díjtételeket tartalmazó rendelettel együtt tudnánk erről a kérdésről gondolkodni. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Arató Gergely képviselő úr, a DK vezérszónoka következik. Tessék!

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Üdítő ebben a vitában részt venni, ez már-már olyan, mintha egy normálisan működő demokrácia normálisan működő parlamentjében ülnénk, vagy legalábbis annak egy parlamenti bizottságában, a létszámot figyelembe véve. Azt gondolom, fontos, hogy most végre nem triumvirátusokról, az apokalipszis lovasairól, összeesküvésekről és egyéb kémtörténetekről beszélgetünk, hanem arról, ami egyébként a parlamentnek leginkább a dolga lenne: az emberek életét meghatározó jogviszonyok alakításáról.

A közjegyzői kar, a közjegyzői rendszer jó működése  ebben, azt hiszem, egyetértés van a parlamentben , az egy fontos közérdek, a magyar állampolgároknak is érdeke, hogy ez a rendszer működjön. Nem ismételném ebből a szempontból az államtitkár úr és az elnök úr szavait, teljesen világos, hogy olyanfajta könnyebbséget jelent egy jól működő rendszer az állampolgárnak, ami megkíméli nagyobb költséggel, nagyobb idővel, nagyobb erőfeszítéssel járó jogviták kialakulásától, megelőzi ezeket, vagy lehetővé teszi ezeknek a jogvitáknak az egyszerű eldöntését, lefolytatását  ez egy fontos közérdek.

Az is egy fontos szándék és alapvetően támogatandó, hogy az elmúlt  most már ki kellene számolnom  két és fél évtized tapasztalatai alapján egy viszonylag átfogó módosításra kerüljön sor a közjegyzői törvény esetében. Ennél a módosításnál azonban két fontos szempontot figyelembe kell vennünk, két fontos egyensúlyt. Az egyik egyensúly a közjegyzői kar érdekei és az ügyfelek érdekei közötti egyensúly. Nyilvánvalóan azt szeretnénk, hogy a rendszer jól működjön  ehhez az kell, hogy a közjegyzők megfelelő körülmények között, megfelelő díjazásért, rendezett, szabályozott viszonyok között működhessenek. De az is fontos és az is lényeges, hogy a hozzájuk forduló állampolgárok is megbízható, jó minőségű szolgáltatást kapjanak, és garanciákat arra, hogy a közjegyzői kar valóban azt a fajta védelmet és szolgáltatást nyújtja számukra, ami ennek az intézménynek a lényege. Éppen ezért fontosnak tartjuk megfontolni azokat a felvetéseket, és nem ismétlem el őket, hiszen ezekkel mi is egyetértünk, amelyeket ellenzéki képviselőtársaim megfogalmaztak az elmúlt időszak tapasztalatai kapcsán, hogy mik azok a kritikus területek, ahol átgondolandónak, módosítandónak tartjuk ezt a javaslatot.

Van azonban egy másik terület is, ez a kamarának és a közjegyzőnek a viszonya. Mert miközben a jól működő kamara egy alapvetően meghatározó tényezője annak, hogy a közjegyzői kar megbízhatóan működjön, közben azonban arra is figyelni kell, hogy az egyéni közjegyzőnek, tehát magának a közjegyzőnek, illetve az ő alkalmazottainak, az irodáknak az érdekét is védje a törvény. Ebből a szempontból vannak aggályaink. Szemben ellenzéki képviselőtársainkkal, miközben azzal egyetértünk, hogy súlyos vétségek esetében súlyos fegyelmi büntetésekre van szükség, de az is az álláspontunkhoz tartozik, hogy ugyanakkor megfelelő garanciákra is szükség van, hogy ezek a döntések csak megalapozott módon, megfelelő eljárási és tartalmi garanciák mellett születhessenek meg.

Azt mondjuk tehát, és ez nem a Közjegyzői Kamarára vonatkozik, szeretném hozzátenni, de más kamarák esetében láttunk már negatív példákat arra, hogy egy kamarai vezetés hogyan vált nem az adott szakma érdekeit képviselő transzmissziós szíjjá.

(20.30)

És annak is láttuk példáit, hogy például a választásokat hogyan lehetett egyes kamaráknál nagyon sajátos módon lefolytatni. Nem mennék el ebbe az irányba, de ebben a törvényben is szeretnénk erős garanciákat arra, hogy garantált az, hogy a közjegyzői kamara valóban a közjegyzők közös érdekeit képviseli, és garantált az, hogy itt sem alakulhat ki fékek és ellensúlyok nélküli hatalom.

Összefoglalva tehát várakozással nézünk a részletes vita elé, és abban bízunk, hogy ott ez a javaslat javulni fog és nem romlani. A javaslattal kapcsolatos végleges álláspontját a Demokratikus Koalíció akkor tudja kialakítani, ha ismerjük a részletes vita eredményét, és persze látni fogjuk majd azt, hogy a Törvényalkotási bizottság bugyraiból milyen last minute módosító indítványok kerülnek majd elő. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces felszólalásra nem minden ok nélkül nem kért senki szót, így aztán most Z. Kárpát Dániel képviselő urat hallgathatjuk, Jobbik. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy nyolcórás Sargentini-jelentésről szóló vita után valóban üdítő érzés egy, azt hiszem, kizárólag szakmai berkeken belül folyó vitában részt venni. Én magam leginkább hozzáteszem, hogy nem szakjogászként, hanem közgazdászként a devizahiteles ügyekkel való mélyebb kapcsolatteremtésem után mélyültem el a közjegyzők világában. És meg kell hogy jegyezzem, hogy azáltal, hogy tavaly mintegy 480 ezer fizetési meghagyásról beszélünk abban a teljes szisztémában, aminek egy részéről most beszélünk, itt azért igen komoly piaci szegmenst is érintünk, hiszen az én tanáraim szerint 1990 környékén főleg hagyatéki szempontból volt értelme tulajdonképpen a vállalkozói szférában hagyni a közjegyzői rendszert, ugyanakkor egyre több szakjogászi vita folyik arról, hogy az 50 százalékos szabály újragondolandó lenne.

És nem biztos, hogy tartható a mai állapot, miszerint közjegyzővé válni kis túlzással, de lényegében csak kihalásos alapon lehetséges. Itt maguk a gazdasági társaságok azért igen nagy hányadig befogadhatnak nem speciális és nem szakvégzettségű, hanem tulajdonképpen tetszőleges vállalkozótársat. Ily módon a profitkivitel módja is egy kicsit kacifántosabbá válhat.

Szeretnénk elmondani azt, hogy az utóbbi években volt olyan esztendő, amikor a NAV 10 legnagyobb adózója között 3 feltételezhetően a közjegyzői szférával ápolt mélyebb kapcsolatokat vagy maga is közjegyző volt. Azért a 10 legnagyobb adózóból 3 mégiscsak egy olyan indikátor, bárki tevékenységének megítélése nélkül, ami egy felülvizsgálatra kell hogy ösztökélje a törvényhozót.

Azt is el szeretném mondani, hogy saját személyes bevalláson alapuló konkrét esetet mondok. Előfordult olyan szakember, aki jelezte, hogy bizony az ő éves bevételének a 70 százaléka származik közvetlenül vagy közvetve attól a kereskedelmi banki hálózattól, amellyel szemben neki ki kellene mondani azt, hogy itt adott végrehajtási eseményre ne kerüljön sor, vagy a folyamatok törvényes mivolta, a papíron szereplő folyamatoké nem feltétlenül igazolható. Tehát egészen biztos, hogy egyfajta új szemléletet kéne behozni ebbe a rendszerbe, és itt a díjtételek emelése, emelkedése nem véletlenül került szóba. Ez egy többéves vita végére tenne pontot.

Azt is szeretném leszögezni, hogy bármilyen díjtétel-emelkedésre kerül sor, nyilvánvaló módon egyetértés lesz abban  ellenzéki oldalon biztos , hogy a devizahitel-károsultakat, az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került embereket ez semmiféle módon ne sújthassa. Ezt többféleképpen meg lehet tenni: vagy egy bizonyos összeghatár húzásával, vagy más országokban elmozdultak afelé, hogy a nem akkora drámai mértékű tartozásokat kivették ebből az egész rendszerből.

Harmadsorban pedig szeretném megjegyezni, hogy a horvát megoldás felé is e tekintetben elképzelhető, hogy érdemes lenne elmozdulni, hiszen ott egyértelműen az tapasztalható, hogy csak egy bizonyos szint fölött lehet elrendelni azt a végrehajtási eseményt, amelyet a közjegyzők egyszerűen a legalsóbb szinteken nem képesek önállóan, egyedül és mindenféle kontroll nélkül foganatosítani.

A visszaélések tömkelegének ismeretében úgy gondolom tehát, hogy ez a rendszer legalábbis újragondolandó. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Megállapítom, hogy nem. Az általános vitát lezárom. Államtitkár úr mint előterjesztő jelzi, hogy akar reflektálni, parancsoljon!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak néhány kérdés is elhangzott, és ne maradjon megválaszolatlanul. A devizahitelesek témájában elhangzott, hogy a közjegyzői okiratok kapcsán milyen lehetőségek vannak. Gyakorlatilag ezek érvényességét is a bíróság tudja vizsgálni, tehát azt, hogy milyen körülmények között keletkezett az okirat, nyilvánvalóan nyitva áll a jogi út előtte.

A pályaalkalmasság tekintetében elhangzott a regnáló közjegyzőkkel kapcsolatban, hogy jó lenne ilyen. Az alkalmatlansági eljárásban a kamaráknak joguk lesz pályaalkalmassági vizsgálatot is akár elrendelni a már hivatalt betöltő közjegyzőkkel kapcsolatban is.

A közokirat érvénytelenségét említette képviselő asszony. Ez gyakorlatilag nem a polgári jogi, anyagi jogi érvénytelenséget jelenti, tehát ez külön vizsgálható, és gyakorlatilag a mostani szabályozás szerint is ez bíróság előtt megtámadható. Ugyanis a tartalmára vonatkozóan ez nem jelenti ezt. (Dr. Varga-Damm Andrea: Nem! Ezt majd megbeszéljük.) Jó, ezt majd a bizottságban kitárgyaljuk, rendben van.

A másik pedig a fizetési meghagyásokkal kapcsolatos, ez nem tárgya ennek az előterjesztésnek, tehát nyilvánvalóan a fizetési meghagyásról szóló törvényben kell, ha lehet, vagy nem kézbesítési úton orvosolható ez a kérdés.

A díjtételekkel kapcsolatban. Varga László képviselőtársam említette, hogy január 1-jéig történik meg a felülvizsgálata azoknak a rendeleti díjtételeknek, amelyek most nem léptek hatályba, és remélhetőleg kedvező irányba fognak módosulni, legalábbis ez az elvárás.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:   1-159   160-175   176-186      Ülésnap adatai