Készült: 2024.03.29.09:04:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

25. ülésnap (2018.10.01.),  103-109. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 10:46


Felszólalások:   97-103   103-109   109-114      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem ezért önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 113 igen szavazattal, 40 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Csárdi Antal képviselő úr, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz: „Mikor kíván a kormány az emberek oldalára állni a bankokkal szemben?” címmel. Tájékoztatom a képviselő urat, hogy a választ a miniszterelnök úr kérésének megfelelően a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Trócsányi László igazságügyi miniszter úr nevében Völner Pál államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, öné a szó.

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány az előző ciklusban egy KDNP-s javaslat szerint meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot 2018. április 30-ig. Az általunk is támogatott adóskamarai javaslat azt javasolta, hogy ez a moratórium legyen meghosszabbítva 2019. december 31-ig, mert ez idő alatt az Országgyűlésnek lehetősége van arra, hogy megoldást találjon a devizahitel-károsultak helyzetének megoldására. Ezt a javaslatot sajnos önök leszavazták, és olyan ütemben indultak meg a kilakoltatások, hogy ha nem történik változás, a ciklus végére több mint 10 ezer kilakoltatás történik meg, ami több mint 30 ezer ember utcára kerülését jelenti.

(15.50)

Harmincezer ember olyan, mintha Cegléd vagy Pápa teljes lakosságát az utcára kellene tenni. Ugyanakkor lényeges változás történt most. Az Európai Bíróság a C-51/17-es ügyben szeptember 20-án hozott egy döntést. Ez a döntés és az abban foglaltak megnyitnak egy új fejezetet, és lehetővé teszik a magyar kormánynak és az egész Országgyűlésnek, hogy újragondolja az álláspontját a kérdésben.

Azt mondja az Európai Bíróság többek között, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételeknek nemcsak alaki vagy nyelvtani szempontból kell megjelennie a szerződésben, hanem konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie. Azt is leírja, hogy az átlagos fogyasztó, a kellően körültekintő fogyasztó, az észszerűen figyelmes fogyasztó szempontjából átélhetővé és érthetővé kell tenni, hogy az árfolyamváltozás nemcsak összegszerűen, hanem milyen módon van befolyással az adós gazdasági helyzetére.

Ezek alapján most ténylegesen azonnal fel kell függeszteni, azt gondolom, a kilakoltatásokat, felül kell vizsgálni a devizahiteles szerződéseket. Az nem mehet tovább, hogy itt van előttünk egy ilyen uniós döntés, egy ilyen bírósági döntés, mi meg hagyjuk saját állampolgárainkat, hogy utcára kerüljenek és elveszítsék az otthonukat. Pedig ott a lehetőség arra, hogy a kormányzat a saját szabályozórendszerén keresztül menekülési utat nyújtson ezeknek az adósoknak.

Én nem felelősöket keresek, hanem megoldást keresek. Épp ezért tisztelettel kérdezem: hajlandóe a kormány az Európai Bíróság döntésének szellemében megvizsgálni a devizahitel-ügyletek tartalmát, kíváne élni a kormány a szabályozóeszköz-rendszerével, hogy ne folytatódhasson a pénzügyi intézmények további ámokfutása, valamint hajlandóe a kormány felfüggeszteni a kilakoltatásokat mindaddig, amíg megnyugtató megoldás nem születik az összes tisztességtelen devizahitel ügyében. Nagy tisztelettel várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mint említettem, képviselő úr interpellációs kérdésére Völner Pál államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014-ben elfogadott törvények, beleértve a forintosítás árfolyamának meghatározását is, a Kúria 2014-es jogegységi döntésén alapultak. A Kúria döntése alapján a devizaalapú fogyasztóikölcsön-szerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot a kedvezőbb kamatérték ellenében a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általános tájékozott és körültekintő átlagos fogyasztó számára annak tartalma szerződéskötéskor nem volt világos, nem volt érthető; tehát ennyiben egyezik az uniós bíróság döntésével.Az Európai Unió Bírósága 2018 szeptemberében az OTP Bank és az OTP Faktoring Zrt. ügyében kimondta, hogy a devizahiteles törvények által eszközölt módosítások ellenére, tehát ahogy említettem, a szerződés eredeti, egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételei vizsgálhatók a 93/13-as irányelvnek való megfelelés szempontjából. Az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelenségét csak akkor nem kell vizsgálni, ha nemzeti bíróság megállapítja, hogy azokat világosan és érthetően fogalmazták meg  tehát ha a nemzeti bíróság megállapítja. Az Európai Unió Bírósága ítéletében ismét világossá tette, hogy egyedül a kérést előterjesztő bíróság feladata, hogy a feltételek minősítéséről az adott ügy körülményeire tekintettel határozatot hozzon. A világos és érthető megfogalmazás követelménye alapján a pénzügyi intézmény köteles elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára.

Az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételeknek alaki, nyelvtani szempontból és konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie, ahogy a képviselő úr is említette. Így a fogyasztónak a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt gazdasági következményeket is tudnia kell értékelni. E tekintetben az ítélet a roma vonatkozású ügyben 2017-ben hozott döntéshez képest jelentős újdonságot nem hordoz. Az ítélet alapján a nemzeti bíróság feladata annak figyelembevétele, hogy a kölcsönszerződés tartalmaze kockázatfeltáró nyilatkozatot, amit együtt kell értelmezni a szolgáltatott további tájékoztatással. Például a konkrét ügyben a kölcsönfelvevők kaptak olyan iratot is, amely az árfolyamkockázattal kapcsolatos további tájékoztatást, illetve számítási példákat is tartalmaz. Látható tehát, hogy a bíróság egyedi mérlegelése mindenképpen szükséges. Összességében tehát, ahogy említettem, a nemzeti bíróság feladata, hogy ennek minőségét, megtörténtét, mármint az árfolyamkockázat vonatkozásában értékelje.

Képviselő úr említette a végrehajtásokkal kapcsolatos moratóriumot és egyéb kérdéseket. 2010 óta ez a Ház volt az, amely folyamatosan meghosszabbította a moratóriumot, és legutóbb a KDNP kezdeményezésére pedig november 15-től április 30-ig van a téli moratóriumi időszak is, ellentétben a korábbi december 1-től február végéig tartó időszakkal. Tehát ilyen értelemben ez a Ház tett az adósok érdekében ezen a területen is.

A másik pedig, hogy ha a devizahiteles szerződés érvényességét illetően, főleg a devizahitelesekről beszélünk az interpellációban, per van folyamatban, akkor a végrehajtási ügyben továbbra is lehet kérni a bíróságtól a végrehajtási eljárás felfüggesztését a per befejezéséig. Tehát a jelen jogszabályi keretek is nyújtanak lehetőséget az adósoknak arra, hogy éljenek a jogaikkal, illetve ha kialakul a megfelelő bírósági gyakorlat, ha eljut odáig a fejlemény, hogy egy kúriai jogegységi döntés megszületik, akkor nyílik meg véleményem szerint jogilag a tisztelt Ház számára ismét az a lehetőség, hogy olyan törvényt alkosson, ami tovább tudja segíteni az adósokat, hogy az ügyek nagy számát egyedi elbírálás nélkül meg tudja oldani.

Természetesen ebben nyitottak vagyunk, csak el kell jutnunk oda, ahova ’14-ben eljutottunk, hogy ennek a döntésnek az alapján a nemzeti bíróságok milyen joggyakorlatot fognak kialakítani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem Csárdi Antal képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon!

CSÁRDI ANTAL (LMP): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Sajnos nem tudom elfogadni a választ. Azért nem tudom elfogadni a választ, mert ez a bírósági döntés tökéletes alapot ad arra vonatkozóan, hogy a Magyar Országgyűlés törvényalkotási jogával élve hozzon egy olyan döntést, amely segíti az adósokat abban a kérdésben, hogy ne kelljen egyénileg elindítani ezeket a pereket. Azt gondolom, hogy ha a kilakoltatások felfüggesztése nem történik meg, akkor utólag nagyon nehéz lesz azokat a károkat orvosolni, amelyek addig érik az adósokat. Pontosan tudjuk azt is, hogy ez a kérdés ma nem megoldott, és hogy a kockázat megosztása ma nem történt meg és a tájékoztatás pedig egészen nulla volt. Bocsánat, mindannyian láttunk devizahitel-szerződéseket, amiben nem jelentek meg ezek a tájékoztatások az elvárt mértékben. Úgyhogy sajnos nem tudom elfogadni a választ. (Taps az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint hallhattuk, képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem ezért önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 114 igen, 40 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Simon Róbert Balázs képviselő úr, a Fidesz képviselője, interpelláció nyújtott be az igazságügyi miniszterhez: „Milyen szakaszban van a Stop Soros törvénycsomag miatt indított kötelezettségszegési eljárás?” címmel. Simon Róbert Balázs képviselő urat illeti a szó. Völner Pál államtitkár lesz a válaszadó. Parancsoljon!




Felszólalások:   97-103   103-109   109-114      Ülésnap adatai