Készült: 2019.10.19.22:57:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

45. ülésnap (2018.11.28.),  49-74. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:43:03


Felszólalások:   1-48   49-74   75-94      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Fónagy államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségünk.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a 2021. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3609. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Orbán Balázs úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A társadalmi folyamatok változása és a változások megértésére és feldolgozására vonatkozó igény szükségessé teszi, hogy azok követése, megértése érdekében megbízható, időszerű, területileg részletes adatok álljanak rendelkezésre. Ehhez biztosít, azt lehet mondani, hogy egyedülálló adatforrást a népszámlálás. Magyarországon 1870 óta rendszeresen, általában tízéves időközönként kerül sor népszámlálásra. A soron következő, 2021. évi népszámlálás a 16. lesz a hivatalos magyar népszámlálások sorában.

A tízévenkénti népszámlálást világszerte azért hajtják végre a nemzeti statisztikai hivatalok, hogy részletes képet kapjanak a népesség nagyságáról, demográfiai viszonyairól, iskolázottságáról, foglalkoztatásáról, nemzetiségi, vallási összetételéről, egészségi állapotáról, háztartási, családi viszonyairól és életkörülményeiről.

A törvény 1. §.-a szerint a következő népszámlálás a 2021. május 1-jén nulla órakor fennálló adatok szerint 2021. május 1. és június 20. között folyna le. A népszámlás nemcsak minden egyes Magyarországon életvitelszerűen élő személyre terjed ki, hanem az ország lakosságállományának, lakásállományának teljes körű összeírására is, így a lakások jellemzőiről is részletes tájékoztatást ad.

A népszámlás eredményeit rendkívül széles körben hasznosítják, nemcsak a döntéshozók, hanem a felhasználók legkülönbözőbb rétegei is. Emellett azt is hozzá kell tennünk, hogy a népszámlálás végrehajtása európai uniós kötelezettség is. Ennek megfelelően a népszámlálás nélkülözhetetlen információs bázisa gazdaságpolitikának, területfejlesztésnek, népesedéssel és családdal, nemzetiségekkel, szociális helyzettel, foglalkozással, lakáspolitikával kapcsolatos szakpolitikáknak, de adatul szolgál tudományos kutatásokhoz, elemzésekhez és a helyi társadalom működésének megértéséhez is.

A társadalmi folyamatok rendkívül gyors változása azonban megköveteli azt is, hogy a népszámlálás is folyamatosan megújuljon. A népszámlás  összhangban a statisztikaiadat-előállítás modern követelményeivel  nem tekinthető már egy elszigetelt adatgyűjtésnek, amely tízévente pillanatfelvételt ad a magyar társadalomról, hanem központi szerepet tölt be a statisztikai adatfelvételek integrált rendszerében, amelynek részei az egyéb cenzustípusú adatgyűjtések, a folyamatos, az évenkénti és a többévenként sorra kerülő statisztikai adatgyűjtések, valamint a statisztikai adatforrások között egyre fontosabb szerepet játszó úgynevezett adminisztratív adatforrások is. A népszámlálás ebben a rendszerben egy kiindulási, viszonyítási pontként szolgál.

(11.40)

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják számunkra, hogy az egyik legjelentősebb igény a részletes területi adatok folyamatos rendelkezésre állása, ezek biztosítása azonban elsősorban népszámlálással és a népszámlálás adatköreinek lehetséges továbbvezetésével történhet.

Mindezek alapján a törvényjavaslattal elrendelni tervezett ’21. évi népszámlálás a hagyományos adatgyűjtés mellett fokozottan kívánja felhasználni a közigazgatásban vezetett adminisztratív nyilvántartások adatait, és a különböző adatforrásokból begyűjtött adatokat összegyűjtve, integrálva széles körű elemzési, döntés-előkészítési potenciált kíván biztosítani a következő évtizedben. Ez a gyakorlat egyébként követi a nemzetközi jogszabályokat és a többi európai uniós tagállam által alkalmazott megoldásokat is.

A következő népszámlálás alkalmával az Európai Unió jelen pillanatban még 28 tagállama közül a tervek szerint 11 ország kizárólag az adminisztratív adatokon alapuló népszámlálást hajt végre a személyek azonosításával, és további 11 ország használ majd kérdőíves összeírást, kiegészítendő a már rendelkezésre álló állami nyilvántartási adatbázisokat, név vagy egyéb személyazonosító adat megkérdezésével. Nyilvánvalóan nekünk is az a hosszú távú célunk, hogy majd azon országokhoz csatlakozzunk, amelyek kizárólag adminisztratív alapon hajtják végre a népszámlálást.

Ki kell azt is emelni, hogy a közeljövőben megszületik az az európai uniós jogszabály, amelyik előírja a tagállamok számára a népszámlálási jellegű adatok évenkénti szolgáltatását, ez pedig kizárólag a rendelkezésre álló állami nyilvántartások adatainak a felhasználásával biztosítható.

Az adminisztratív adatok felhasználása egy első lépésnek tekinthető, a közvetlen adatgyűjtés ugyanakkor sajnos még nem váltható ki egy teljesen regiszteralapú népszámlálással, mert a regiszterek jelenleg nem teljeskörűen fedik le a népszámlálási adatok körét, és a működő nyilvántartások még nem felelnek meg teljes mértékben a statisztikai célú feldolgozás követelményeinek. Ennek ellenére azonban a rendelkezésre álló adatok hozzájárulnak a népszámláláskor felvett adatokkal való összevetésben a teljesebb lefedettség biztosításához, valamint a hiányzó adatok pótlásához. Mindezek mellett az, hogy az állami nyilvántartásban rendelkezésre álló adatokat is fel fogja a KSH használni, segíti az adatok gyorsabb feldolgozását, és a korábbi adatközlést is lehetővé teszi. Ráadásul ez egy költséghatékonyabb megoldásnak is bizonyul a klasszikus értelemben vett hagyományos népszámlálásnál. Ennek köszönhetjük azt, hogy a 2021. évi népszámlálás költségei a tervek szerint nem fogják meghaladni a tíz évvel ezelőtti költségszintet.

2021-ben tehát összeírásra kerülnek a már megszokott népszámlálási adatkörök. Ez a lakosság lakásviszonya, a demográfiai helyzet, családi összetétel, munkavégzés, gazdasági aktivitás, egészségi állapot, nemzetiségi, vallási összetétel. Az adatszolgáltatás a különleges adatnak minősülő nemzetiségi, vallási és egészségügyi adatok kivételével kötelező lesz.

Ki kell azt is emelni, hogy az adminisztratív adatok felhasználása, tehát az állami nyilvántartásokkal való összevezetés csak akkor lehetséges, ha az adatszolgáltatók által az összeíráskor megadott adatok egyértelműen összerendezhetők a nyilvántartásból származó adatokkal. Ezt az azonosítást a családi és utónév felvétele teszi lehetővé. Ki kell emelni, hogy a magyar népszámlálások történetében a 2001-es és a 2011-es népszámlálás volt az egyedüli, amikor a név összeírására nem került sor, míg az Európai Unió többi tagállamában, ahol hasonló módon hajtják végre a népszámlást, 2011-ben mindenhol  mindenhol, minden uniós tagállamban  személyazonosításra alkalmas módon hajtották végre az adatgyűjtést. Ez egyébként nemcsak az Európai Unióban, hanem a világ többi régiójában is így áll.

A magyar állampolgárok véleménye szerint  ezt az adatot, amit most mondani fogok, a Központi Statisztikai Hivatal által 2018 júliusában elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatás biztosítja , a magyar állampolgárok 83 százaléka egyetértett azzal, hogy ez alatt a statisztikai adatgyűjtés alatt megadja a családi és utónevét, sőt a megkérdezett öt személyazonosító adat közül, név, anyja neve, személyi szám, tajszám, adóazonosító jel, tehát ezek közül a felkínált lehetőségek közül a név megadásának volt a legnagyobb lakossági támogatása.

Természetesen a teljes magyar lakosságra vonatkozó, személyazonosításra alkalmas adatfelvétel során különös tekintettel kell lenni az adatvédelmi követelmények biztosítására, az adatbiztonság minden körülmények közötti garantálására. A törvényjavaslat ennek a széles körű biztosítékait tartalmazza, amikor előírja, hogy a ’21. évi népszámlálás során az adatszolgáltatók által megadott adatok már az adatfelvétel pillanatában automatikus módon álnevesítésen esnek át. Az adatkezelés, az adat-előkészítés és az adatfeldolgozás során  a törvényjavaslatban előírtak szerint , az általános adatvédelmi szabályokkal összhangban, folyamatosan garantálja mind a különleges adatok, az azonosító adatok és az egyéb, a ’21-es népszámlálás keretei között speciálisan felvett adatok elkülönített, álnevesített kezelését.

A vallásra és a nemzetiségre vonatkozó különleges adatok biztonságát pedig az is szolgálja, hogy az adatfeldolgozást követően ezeket teljes mértékben anonimizálni kell, úgy, hogy kapcsolatuk az adatszolgáltatókkal ne legyen többé helyreállítható. Emellett azt is rögzíti a javaslat, hogy az egyedi adatok felhasználása kizárólag statisztikai célra történhet, tilos annak bármely, nem statisztikai célú felhasználása.

Az adatközlésre, tehát az adatok majdani későbbi kiadására pedig szintén a statisztikáról szóló törvény szigorú rendelkezései vonatkoznak, amelyek alapján egyedi adat nem hozható nyilvánosságra és nem közölhető mással.

Az adatvédelmi garanciák érvényesítése érdekében a törvényjavaslat egyébként azt is külön kimondja, hogy ’21-es népszámlálás előkészítése, végrehajtása és az adatok feldolgozása során a Központi Statisztikai Hivatal szorosan együttműködik a nemzetiségi, vallási közösségek, valamint a fogyatékossággal élők érdekképviseleteivel. Ez is biztosítja a ’21-es népszámlálás átláthatóságát, és ez egy, még egyszer mondom, a törvényjavaslatban rögzített garancia.

Az adatgyűjtés végrehajtása vonatkozásában pedig az a cél, hogy a kérdőív kitöltése a lehető leggyorsabban és a legrugalmasabb módon történhessen meg. Ennek érdekében az adatszolgáltatás elektronikus úton fog történni 2021-ben, online felületen, többféle mobil eszközön, a kérdőív önálló kitöltésével, valamint a számlálóbiztosok által tabletek segítségével. Tehát mindenhol elektronikus úton fog történni a kérdőív kitöltése, ezt vagy önállóan az állampolgárok végzik, vagy pedig a kérdezőbiztosok tabletek segítségével bonyolítják le az adatfelvételt. Ezen elektronikus adatgyűjtés révén az adatszolgáltatás önállóan, kényelmes időpontban teljesíthető, és a válaszadás időtartama az interjús módozatok esetén is jelentősen lecsökken.

Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy ez a törvényjavaslat, amelyet jelen pillanatban tárgyalni készül a Ház, a XXI. század követelményeinek, a hazai és nemzetközi jogszabályoknak, a nemzetközi gyakorlatnak és az adatfelhasználók igényeinek a lehető legszélesebb körben megfelelő, az adatminőséget és az adatok védelmét egyidejűleg garantáló összeírás, amely lehetővé teszi a népszámlálási jellegű adatok folyamatos, nem csak egy időpillanatban történő előállítását, és ez az azt követő évtized meghatározó stratégiai jellegű statisztikai adatforrása lesz. Ezért szeretném kérni a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

(11.50)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Orbán Balázs államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Héjj Dávid képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Napjaink rohamosan fejlődő világában a társadalomban végbemenő folyamatok, valamint az ezzel párhuzamosan zajló változások egyre gyorsabban és egyre intenzívebben történnek. Magyarország és a világ változásának megértéséhez szükséges, hogy megbízható, időszerű és részletes adatokra támaszkodó kutatások, elemzések álljanak rendelkezésünkre.Ezt a célt is szem előtt tartva, közel másfél évszázados gyakorlatot követve 2021-ben népszámlálásra kerül sor hazánkban, amellyel az állam célja, hogy komplex, átfogó és pontos mutatókra alapozott képet kapjon a magyar társadalom aktuális helyzetéről. A kutatás eredményeként kapott statisztikák nélkülözhetetlenek a kormányzati döntések előkészítése során, továbbá az államigazgatás mellett a gazdasági szereplők, a tudományos és oktatási műhelyek számára is kiemelt jelentőséggel bírnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ország lakosainak összeírását célzó népszámlálást először II. József király rendelt el, amelyet 1784 és 1787 között hajtottak végre. Ezt követően csaknem száz esztendőt kellett várni arra, hogy a magyar állam vezetői felismerjék a népszámlálás intézményének fontosságát. Magyarországon az első hivatalos statisztikai szolgálatot 1867ben alapította meg az akkori kormány a Földmívelés-, Ipar és Kereskedelemügyi Minisztérium keretében kialakított statisztikai szakosztály létrehozásával, amelynek  talán itt is érdemes megemlítenünk  első vezetője Keleti Károly volt. Az új szervezet az önállósuló magyar államnak a népesség és a lakásállomány összetételére vonatkozó adatigénye miatt jött és jöhetett létre. Egyik első feladata éppen az 1869. évi III. törvénycikk alapján az első népszámlálás, azaz egy, az ország egész területére kiterjedő, teljes körű összeírás megszervezése volt, amely  mint azóta minden magyarországi népszámlálás  magában foglalta a lakások számbavételét is.

Az azóta eltelt, közel 150 évben tízévenként újra és újra megalkotásra került az aktuális népszámlálást elrendelő törvény. A második, 1880-ban végrehajtott összeírást már az 1871-ben létrehozott önálló Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal szervezte.

150 évvel tehát az imént hivatkozott népszámlálást követően, 2021-ben lesz esedékes a következő, immáron 16. népszámlálás. Ekkor új, friss, egyedülálló adatforrás áll majd rendelkezésre, amely részletes képet nyújt a hazai népesség nagyságáról, annak nemzetiségi és vallási összetételéről, egészségi állapotáról, iskolázottsági szintjéről, foglalkoztatottságáról és családi körülményeiről.

Hangsúlyozandó  ahogy államtitkár úr is elmondta, és ahogy már én is korábban utaltam rá , hogy a népszámlálás nem kizárólag a Magyarországon életvitelszerűen élő személyekre terjed majd ki, hanem az ország lakásállományának kivétel nélküli összeírására is, azaz a lakások jellemzőiről is részletes információval fogunk rendelkezni.

Szeretnék röviden beszélni arról, hogy a népszámlálások eredményei miért is fontosak. A Központi Statisztikai Hivatalnál kezelendő adatbázis az állami irányítás számára nélkülözhetetlen, hiszen ezen adatok segítségével tud a kormányzat reális keretek között terveket készíteni és programokat kidolgozni. A gazdaságpolitikai, család- és népesedéspolitikai célkitűzések kitűnően alapozhatóak a népszámlálásból megismert demográfiai mutatókra. A szociálpolitikai elképzelések a foglalkoztatottsági, iskolázottsági, egészségügyi, valamint a lakáshelyzetre vonatkozó adatok ismerete nélkül megtervezhetetlenek, sőt végrehajthatatlanok lennének. Az országos, regionális vagy éppen kisebb helyi szintű társadalmak rétegződését vizsgáló, tudományos kutatások és reprezentatív felmérések a Központi Statisztikai Hivatal adatainak hiányában nem vagy csak nagy nehézségek árán lennének kivitelezhetőek. A nemzetiségi és egyházpolitika sem lehetne észszerű keretek között kialakítható ezen statisztikai mutatók ismerete nélkül, hiszen a népszámlálás az egyetlen olyan adatforrás, amelyből lehetőség nyílik megismerni a hazai vallási viszonyokat, és összehasonlító módon követni az egyes felekezethez kötődők számának, társadalmi, területi jellemzőinek változásait.

A teljes körű népszámlálás az egyetlen adatforrás, amely egyszerre biztosítja az adatok teljes lefedettségét és területi részletességét, illetve a társadalom és a gazdaság legkisebb egységeire vonatkozó információk számos kombinációs lehetőségével minden szempontból megfelel a hazai és nemzetközi kutatási igényeknek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletében foglalt követelményeknek maximálisan megfelel. Fontos kiemelni, hogy mivel a népszámlálás során természetes személyek olyan adatai kerülnek rögzítésre, amelyek személyiségük lényeges vonásának minősülnek, ezért alapvető feltétel, hogy ezen adatok meghatározott keretek között, anonimizált módon kerüljenek felhasználására, illetve hogy csak a törvényben meghatározott időtartamig legyenek megőrizhetőek. A törvényjavaslat részletesen meghatározza az adatfelvétel menetét, az adatok  beleértve a személyes azonosítók  kezelését, megfelelő védelmet nyújtva a teljes adatkezelési folyamat során.

Jelen törvényjavaslat az Európai Unió joganyagára alapozva, ahhoz igazodva szabályozni kívánja az összegyűjtött adatok kezelésének és felhasználásának menetét, mégpedig oly módon, hogy azok személyazonosításra alkalmatlanok legyenek. A népszámlálás végrehajtása ugyanis nem csupán hazai, hanem európai uniós kötelezettség is, és azt gondolom, hogy ezeknek a kötelezettségeknek a törvényjavaslat megfelel, példaként említhetjük röviden, hogy többek között a lakóhelyre, a családi állapotra, a gazdasági aktivitásra vonatkozó adatok gyűjtése az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete alapján kerül megszervezésre.

Valószínűleg a vitában majd halljuk, hogy a kormányzat és a Központi Statisztikai Hivatal hogy fog élni az adatokkal, és biztos, hogy jó-e, amiről államtitkár úr már beszélt. Én nem akarom újra elmondani, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a nyár folyamán egy közvélemény-kutatást végzett, de azt gondolom, hogy az a szám, amit államtitkár úr mondott, még egyszer ismétlést kíván, vagy megéri, hogy még egyszer elmondjuk: 83 százalék úgy nyilatkozott, hogy nem zavarja, ha a teljes nevét meg kell adni a kutatás folyamán.

A népszámlálás végrehajtása és az adatok kezelése során garantálni kell egyébként az adatkezelés biztonságát és az adatok kizárólag statisztikai célra történő felhasználását. Ennek érdekében a törvény garanciákat ír elő és garanciákat vállal a felvett azonosító adatok leválasztásával és elkülönített kezelésével kapcsolatban.

Ahogy államtitkár úr is mondta, a kérdőív véglegesítésekor, az adatrögzítés pillanatában az adatgyűjtő alkalmazás azonnal, automatikus módon elvégzi majd az adatok anonimizálását. Azt gondolom, hogy erre a Központi Statisztikai Hivatal szakmai múltja és a gyakorlata garanciát kell jelentsen mindannyiunk számára.

Az adatkezelés átláthatóságát emellett külön segíti a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely szerint a KSH a népszámlálás előkészítésének, végrehajtásának folyamatában a különböző érdekcsoportok képviselőit bevonva és velük folyamatosan egyeztetve fog dolgozni. A feldolgozás lezárásakor létrejött adatállomány személyazonosításra már nem lesz alkalmas, ugyanakkor abból adatközlések végezhetőek, adatelemzések lesznek készíthetőek, amelyek összefüggéseiben vizsgálhatják a népszámlálás során felvett adatokat, így részletes és széles körű információt szolgáltatnak a felhasználók részére, míg ezzel egyidejűleg biztosítják a különleges adatok biztonságos kezelését is.

A törvény garantálja, hogy a gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatóak, amely biztosítja, hogy az adatszolgáltatók egyedi adatai visszaazonosítható módon nem kerülhetnek nyilvánosságra, továbbá más célra nem kerülhetnek felhasználásra.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy a törvényjavaslat egy modern, XXI. századi népszámlálást vázol elénk a 2021. évre, amely mind az adatszolgáltatók, mind az adatfelhasználók érdekeit költséghatékony és biztonságos módon garantálja.

A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a benyújtott javaslat elfogadását, és arra kérem ellenzéki képviselőtársaimat, hogy tegyenek majd önök is így. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Héjj Dávid képviselő úr. Most megadom a szót Farkas Gergely képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

FARKAS GERGELY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik egyetért mindazokkal a célokkal, amiket most két ízben is hosszadalmasan hallhattunk, hogy mennyire fontos minden ország, így hazánk számára is az, hogy a megfelelő társadalmi, gazdasági, politikai döntéshozatalt megalapozó számok minél inkább frissen álljanak rendelkezésre a döntéshozók számára, vagy éppen tisztában legyünk olyan kérdésekkel, amelyek szintén a magyar társadalom vonatkozásában fontosak, így értelemszerűen én nem ezeket a fontos érveket szeretném  amik az indokolásban is egyébként hosszasan kifejtésre kerültek  megismételni, inkább néhány kérdést, észrevételt szeretnék felvetni. Amikor a javaslatot kézbe fogtam, akkor értelemszerűen az egyik első dolgom az volt, hogy összevetettem a 2011. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslattal a mostanit, a ’21-es népszámlálásról szóló törvényjavaslatot, és nem kellett sokáig keresgélnem, az első néhány paragrafusban már rögtön egy érdekes különbségre is leltem. Ez pedig az 1. § (2) bekezdése, amely a 2011. évi népszámlálás alkalmával még úgy szólt, hogy a 2011. évi népszámlálás kiterjed a Magyarországon élő vagy pedig az átmenetileg külföldön tartózkodó állampolgárokra. A mostani javaslatban ellenben ez úgy szerepel, hogy a Magyarország területén élő vagy 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodó állampolgárokra terjed ki ez a népszámlálás.

(12.00)

Ugye, itt a mondat második felében van egy különbség, és én rögtön szeretném kérdezni államtitkár urat, hogy mi az oka ennek a különbségnek, hogy 2011-ben még mindenkit, aki akár csak átmenetileg külföldön tartózkodott, nyilvántartásba vettek, most viszont csak azokat fogják nyilvántartásba venni, akik 12 hónapnál rövidebb ideig tartózkodnak külföldön. Úgy gondolom, azért ez egy érdekes különbség, és főleg annak tekintetében, hogy itt a mai hazai közéletben, ha a népszámlálás adatai, illetve úgy általában a magyar társadalomra vonatkozó adatok szóba kerülnek, akkor nem arról szoktunk beszélgetni meg vitatkozni, hogy hány férfi és nő van a magyar társadalomban vagy milyen a családi helyzete a magyar társadalomnak, hanem például pont az elvándorlás kérdése az, amely nagyon komoly ellentétet okoz itt az ellenzék és a kormánypártok között, hogy mégis milyen nagyságú az elvándorlás mértéke Magyarországon, hány százezer fő érintett ebben. Ebből a szempontból nem mindegy az, hogy ez a paragrafus például megváltozott, ugyanis ez azért felvet kérdéseket.

Mi lesz azokkal, akik például állandó lakhellyel Magyarországon rendelkeznek, viszont 12 hónapnál, tehát egy évnél több ideje vannak külföldön? Szerintem mindannyian tudunk ilyenre példát mondani, nem egy-két embert érint ez, hanem sok tízezer embert érinthet, akiknek, még egyszer mondom, a kötődésük miatt vagy bármilyen más indíttatásból kifolyólag itt van állandó lakhelyük, ugyanakkor életvitelszerűen más országban dolgoznak.

Az is kérdést vet fel, hogy mi van azokkal, akik ugyan hazajárnak, mondjuk, évente egy-két alkalommal néhány napra vagy egy-két hétre, és mondjuk, kötődnek annyira az országhoz, hogy szeretnének ebben a népszámlálásban részt venni, és ezáltal nemcsak az állandó lakhelyük van itt, hanem mondjuk, ha megkérdezzük őket, akkor azt is mondják, hogy egyébként ők 12 hónapnál nem több ideig tartózkodnak külföldön. Tehát őket egyébként számításba veszik, de gyakorlatban az ő itthoni jelenlétük évente néhány napra korlátozódik. Mondom még egyszer, azért fontos itt az elvándorlás kérdése, mert ha a népszámlálás adataira vagyunk kíváncsiak, akkor ez az a vitatéma, ami időről időre, akár a parlamentben, akár különböző más helyszíneken is szóba kerül, és nagyon nincs egyetértés ebben a kérdésben. Nemcsak önmagában a tény megállapítása miatt fontos ez, hanem az ebből levonandó következtetések szempontjából is, mennyire súlyos az elvándorlás problémája, és milyenfajta lépések szükségesek ennek a folyamatnak a lassítása, megállítása és hosszú távon visszafordítása érdekében. Úgyhogy bízom benne, hogy kapok ezekre a kérdésekre érdemi választ, és akkor tudunk közösen beszélgetni ilyen szinten legalább az elvándorlás kérdéséről.

A második különbség, amit önök is említettek itt a ’11. és ’21. évi népszámlálás között, ez a név rögzítése. Azért azok a kételyek, amikre itt képviselőtársam is utalt, nem véletlen merülnek fel a magyar társadalomban. Örülünk, hogy a KSH közvélemény-kutatása ilyen magas számot mutatott ki, de azért érdemes a kételyekkel is foglalkozni. Egy olyan országban, ahol a kormánypártok rendszerszinten működtetnek egy Kubatov-listát, és lassan már ott tartunk, hogy az utolsó portásnál is, amikor egy ilyen munkahely betöltésére keresnek valakit, megnézik, hogy a Kubatov-lista alapján ő most éppen hova sorolható, akkor bizony érthető az, hogy a magyar társadalom egy jelentős részében van aggály, kétely azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt két népszámlálással kapcsolatban most a nevét is megkérdezik, és erről is be kell számolnia.

És egyébként a magyar népszámlálások kapcsán történelmileg is van egyfajta kétely a magyar társadalomban. Sajnos voltak olyan esetek itt az elmúlt 150 évben, az 1870-es első népszámlálástól, amikor későbbiekben ezeket a népszámlálási adatokat olyan célokra használták fel, ami bizalmatlanságot kelt a magyar társadalomban. Még a XIX. század végén, amikor az osztrák közigazgatás végezte ezt, vagy éppen ’45 után, amikor erre hivatkozva telepítették ki a német állampolgárságú embereket. Tehát itt azért történtek olyan történelmi események, ami miatt egy általános bizalmatlanság is megfogalmazódik a magyar társadalomban.

Kis színesként azért, nem tudom, önök is biztos ismerik azt a történetet, amikor 2001-ben első alkalommal kérdeztek rá a felekezeti hovatartozásra, és az angolszász országokban tiltakozásul, hogy miért is kell erre válaszolni, akkor például Új-Zélandon és Nagy-Britanniában a társadalom egy jelentős része jedi vallásúnak nevezte vagy regisztráltatta magát, az új-zélandi társadalom több mint egy százaléka tiltakozásképpen jedi vallású lett Új-Zélandon például. Csak kis színesként, nehogy nálunk tiltakozásképpen meg, mondjuk, az egymillió Mészáros Lőrinc országa legyünk, mindenki ezt diktálja majd be, akinek éppen kételye, fenntartása van ezzel kapcsolatban. Úgyhogy ez a dolog azért, úgy gondolom, hogy nem véletlen alakult ki itt azok körében, akik akár a KSH véleményére válaszul bizalmatlanságot fejeztek ki, vagy attól függetlenül is bizalmatlanok. Mert egyébként hozzá kell tennem, annak ellenére, hogy a bizalmatlanság bennem is megvan például, és szerintem nagyon sokan vagyunk ehhez hasonlóan, attól függetlenül statisztikai és egyéb szempontok alapján érthető, hogy a családi név és az utónév is regisztrációra kerül. Ennek a szakmai indokai igenis adottak, ettől függetlenül, mondom még egyszer, a bizalmatlanság sokunkban megvan.

A kitöltés módjával kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Mindannyiunk érdeke, hogy az online kitöltés és ezáltal a magyar társadalom informatikai, ha lehet így nevezni, műveltsége növekedjen. 2011-ben a társadalom 19 százaléka töltötte ki online módon a kérdőíveket. Ezzel kapcsolatban azt a javaslatot szeretnénk megfogalmazni, hogy érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy valamilyen módon motiválni, akár jutalmazni azokat az embereket, akik ezt online módon teszik meg. Úgy gondolom, hogy ez egy helytálló és megfontolandó javaslat lenne abból a szempontból is, hogy akár egy jutalom nem feltétlenül növelné ennek az egész népszámlálásnak a költségigényét, már csak azért sem, mert egyébként is költségekkel jár az, ha egy kérdezőbiztosnak egy személlyel el kell készítenie ezt az adatfelvételt. Ugye, annak van egy egységára, amit ezeknek a biztosoknak ki szoktak fizetni. Ha nem az az adott, KSH által foglalkoztatott ember kapja meg ezt a díjat, hanem maga a kitöltő, az önmagában nem növeli a teljes népszámlálás költségvetését, viszont mégis előremutatóbb az, ha motiváljuk az embereket, hogy online módon töltsék ki ezt a kérdőívet. Úgy gondolom, hogy ezt érdemes talán megvitatni és átgondolni.

Ha már a költségek szóba kerültek, akkor szeretnék arra is választ kapni, hogy a 2011-es népszámlálás kapcsán a más országokkal való összehasonlítás alapján a népszavazási költségek nálunk 2000 forint/főre jöttek ki, ez körülbelül 7-8 dollárnak megfelelő összeg. A dollárt azért jelzem, mert nemzetközi összehasonlításról van szó, és például Máltán 4,9 dollárból hozták ki ezt a népszámlást, mégpedig úgy, hogy ők is a hagyományos népszámlálási módszer, tehát nem a regiszteralapú és nem is az úgynevezett kombinált népszámlálás módszerét alkalmazták, amelyek egyébként érthetően olcsóbbak lennének; de a hagyományos alapúnál is létezik nemcsak Málta, hanem több ország esetében is, amely olcsóbban kihozta a népszámlálást. Ugyanakkor mi ennek kapcsán nem láthattunk semmilyen beszámolót arról, hogy akár a korábbi népszámlálás mi alapján került ennyibe, miért drágább nálunk, mint más országokban, és ugyanez a 2021-es népszámlálás kapcsán is felmerül, hogy vajon a költségek hogy fognak kinézni ilyen téren. Értelemszerűen törekedni kellene arra, hogy minél kevesebből ki tudják hozni ezt a népszámlálást.

Zárásképp még egyszer az elvándorlás kérdésére szeretném felhívni a figyelmet, ezt tartom a legkardinálisabbnak, hogy a népszámlálás kapcsán erre is minél reálisabb adatokat kapjunk, és onnantól kezdve talán elkerülhetőek lennének azok a viták, amelyeket jelenleg is folytatunk a parlamentben. Amikor az elvándorlásról beszélgetünk, akkor nem arról tudunk vitázni, hogy hogyan kellene ezt a kérdést megoldani, hanem arról, hogy mennyire súlyos a jelenség, hány embert érint ez. Fontos lenne, hogy a 2021-es népszámlálás, ha előbb nem is, de legalább a 2021-es segítségünkre legyen abban, hogy érdemi vitákat tudjunk ilyen módon folytatni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! A népszámlálás olyan rendszeresen, általában tízévente ismétlődő teljes körű állapotfelvétel, amely az ország népességének egészére kiterjed, és egy előre meghatározott időpontra vonatkozik.

(12.10)

A társadalmi folyamatok változása szükségessé teszi, hogy a döntéshozók számára döntéseik előkészítéséhez és hatásainak méréséhez megbízható, időszerű és területileg részletes adatok álljanak rendelkezésre.

2021-ben a 16. népszámlálásra fog sor kerülni. A fontosságát, az előnyeit államtitkár úr, illetve fideszes képviselőtársam már elmondta, de nagyon fontos, hogy a 2021. évi népszámlálás a hagyományos adatgyűjtés mellett fokozottan kívánja felhasználni a közigazgatásban vezetett adminisztratív nyilvántartások adatait, és a különböző adatforrásokból származó adatokat integrálva, a korábbi tízévenkénti helyett folyamatos információbázist biztosítva, széles körű elemzési és ezáltal döntés-előkészítési, illetve monitorozási potenciált tud biztosítani a következő évtized folyamán. Ezt rendkívül fontos előrelépésnek vagy innovációnak tartjuk.

Nyilvánvalóan az adatvédelem megfelelő garanciájának biztosítása létfontosságú itt a 2021. évi népszámlálás végrehajtásánál, különös tekintettel az új típusú adatforrások felhasználására. Nem kívánok hivatkozni, hiszen korábban elhangzottak azok a magas számok, hogy a KSH által végzett közvélemény-kutatásban az emberek saját nevének felvállalásával kapcsolatban milyen magas volt az elfogadottság, de hangsúlyozni kell, hogy a hazai népszámlálások történetében 2001 és 2011 volt az a két darab népszámlálás, amikor a név nem szerepelhetett a kérdőíven. Az uniós tagállamok közül 2011-ben csak Magyarországon került sor a népszámlálás személyazonosításra alkalmatlan módon történő összeírására.

A személyazonosításra alkalmas adatgyűjtés a nemzetközi gyakorlatban nem zárja ki a különleges adatok gyűjtését. 2011-ben a kérdőíves adatgyűjtést alkalmazó 22 európai ország közül 21 országban a népszámlálás személyazonosításra alkalmas módon történt. A nemzetiségi hovatartozás vonatkozásában 15 országban gyűjtöttek adatot, ezek közül Ciprus, Csehország, Bulgária, Egyesült Királyság, Észtország, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Románia és Svájc népszámlálási kérdőíve nevet is tartalmazott a nemzetiségi kérdést is illetően, csak a magyarországi és a szlovákiai nem tartalmazott nevet, Szlovákiában azonban személyazonosító számot igen.

Itt szeretném külön is üdvözölni azt a folyamatot, hogy a 2011-es népszámlálási adatokban azt láthattuk, hogy a 2001-eshez képest a magukat valamilyen őshonos nemzetiséghez tartozónak vallók száma megnőtt. Ez egy külön üdvözölendő folyamat, és azt reméljük, hogy nyilvánvalóan az Országgyűlésben a nemzetiségi szószólók munkájának eredményeképpen, illetve a megnövekedett, több mint négyszeresére nőtt nemzetiségi támogatásoknak, intézményeknek köszönhetően ez a folyamat tovább fog erősödni a 2021-es népszámlálás kapcsán is. A vallásról, felekezeti hovatartozásról 14 országban gyűjtöttek adatot, európai uniós országokról beszélek, és 12 országban, Bulgária, Ciprus, Csehország, Egyesült Királyság, Észtország, Horvátország, Írország, Litvánia, Németország, Portugália, Románia és az Európai Unión kívül pedig Svájc, az érintettek nevének felvétele mellett gyűjtöttek erről adatot.

A vallásra vonatkozó kérdés az 1949. évi népszámlálásig mindig szerepelt a népszámlálások kérdőívén, és 2001 óta ismét része a népszámlálások programjának. A kommunista rezsim alatt nem szerepelt a vallási hovatartozás a népszámlálási kérdőíven, és tudjuk, hogy a Gyurcsány-kormány egyházellenessége és az egyházakat lenéző szerepvállalása tette azt is lehetővé, hogy 2009-ben a szocialista kormányzat olyan törvényt készített elő, amelyben a felekezetre irányuló kérdés egyáltalán nem szerepelt a kérdések között. Ezt 2010-ben az Orbán-kormánynak kellett korrigálni, holott Sólyom László akkori köztársasági elnök is pont emiatt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a törvényjavaslatot, ám ennek ellenére sem rakta bele az akkori szocialista-liberális parlamenti többség, így 2010-ben a második Orbán-kormány módosította ezt a törvényt úgy, hogy a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdés is szerepeljen a kérdőíven.

Jobbikos képviselőtársamra szeretnék egypár mondatban reagálni. Egyrészt arra, hogy az elvándorlás kérdésében önök nem velünk vitatkoznak, hanem statisztikai adatokkal, az Eurostat adataival vitatkoznak elvándorlási kérdésekben. Pontosan a tavalyi eredmények kijöttek, hogy a régióban az egyik legalacsonyabb az elvándorlási arány Magyarországon. Talán egy kicsi pozitív tendencia, hiszen többen tértek haza, mint ahányan elmentek, ez első évben tavaly valósult meg, reméljük, hogy az idei lesz a második év. Itt teljesen szilárd, egzakt statisztikai adatok állnak rendelkezésünkre, megmondták, hogy 325 ezerre teszik a külföldön dolgozó honfitársaink számát; ezek az Eurostat adatai. Az Eurostat nem magyar intézet, ezek nem a kormányzat adatai, nem a Fidesz-KDNP adatai, hanem az Eurostat adatai, és ebből is az valószínűsíthető, hogy ebből a 325 ezres számból 70-80 ezer ember az, aki naponta ingázik a nyugati határon például Ausztria felé.

Képviselőtársam szólt itt a mindenféle listákról meg listázásról. Ezt nem pont a Jobbiknak kellene megtennie, hiszen az önökhöz köthető szennyportál volt az, aki rendszeresen neveket tett közzé telefonszámokkal, lakcímekkel, családtagokkal. Nyilván ez a szennyportál már (Z. Kárpát Dániel: Egyrészt ne mondd meg, hogy az ellenzék miről… Te a saját csicska…) azóta nem annyira támogatja önöket, mióta a Spinoza-házban felbukkantak, és így már nem követi ezt a magatartást, de korábban rendszeresen Fidesz-KDNP-s politikusok családtagjairól tett közzé telefonszámot, lakcímet, iskolát, mindenféle adatot, úgyhogy az adatbiztonságban nem a Jobbiknak kérjük ki a tanácsait, ha ezt elfogadják tőlem. (Farkas Gergely: Szatellitszervezet! Szatellitpárt!  Ne adjatok nekik ennyi pénzt!)

A KDNP-frakció üdvözli ezt a javaslatot, üdvözli, hogy sok innovációt tartalmaz, és üdvözli, hogy az adatvédelemre is külön figyelmet fordított a kormányzat, ezért támogatjuk a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Arató Gergely jegyző úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kevésbé tudok osztozni a KDNP lelkesedésében, bár nem mondanám, hogy meglepett a képviselő úr álláspontja. Majd ha egyszer véletlenül nem ért valamiben egyet a kormánnyal, mindenképpen szóljon, mert akkor jelentősebb fogadások fognak megdőlni az országban.Na szóval, szeretnék visszatérni ehhez csodálatos törvényjavaslathoz, mert a képviselő úr azt mondja, hogy tele van innovációval ez a törvényjavaslat. Innováció tényleg van benne, mert ismét kifejeződik a kormánynak az a szándéka, hogy minél többet tudjon meg az állampolgárokról, akár köze van hozzá, akár nincsen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Van egy alapvető adatvédelmi elv, a szükségesség elve. Ha az előző két népszámlálást, tudják, amikor még köztársaság volt meg demokrácia, le lehetett bonyolítani úgy, hogy nem kellett gyűjteni hozzá személyes adatokat éppen azért, hogy mindenki nyugodt szívvel válaszolhasson a népszavazási kérdőívre, akkor most ez miért vált szükségessé? Azért, mert kényelmesebb önöknek? Vagy esetleg azért, mert szeretnék összekapcsolni az adatokat más adatbázisokkal, részben legálisan, részben illegálisan?

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat olyan adatgyűjtésre ad módot a kormánynak, amire semmi szükség nincsen, és még akkor is elfogadhatatlan lenne, ha megfelelő garanciák járulnának hozzá, de erről persze szó nincsen. Ebből a törvényjavaslatból hiányoznak az alapvető adatvédelmi garanciák, lényegében korlátlanul lehetővé teszik a népszavazási adatbázisnak más adatbázisokkal való összekapcsolását, lényegében mindennel összekapcsolhatják ezt az adatbázist, ami persze, megint értem, kényelmes is meg önöknek jó sok információt ad a következő hazug választási kampányukhoz, de sem ez, sem az nem indokolja azt legitim módon, hogy önök minden adatbázissal összekössék a népszavazási adatbázist.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ráadásul hiányoznak a megfelelő garanciák arra is, hogy az adatbázisok fölött megfelelő kontroll legyen, hogy a személyes adatok fölött megfelelő ellenőrzés legyen. Nincs okunk és szándékunk kételkedni a KSH és a KSH dolgozóinak hozzáértésében vagy tisztességében, van azonban okunk kételkedni a KSH főnökeinek, a kormánynak a tisztességében, és éppen ezért azt mondjuk, hogy el a kezekkel a választók, a magyar polgárok adataitól. Ne gyűjtsenek önök adatokat senkiről, ami nem szükséges! Ha volt egy jól kialakult eljárásrendje, ami közbizalmat élvezett, az anonimizált népszavazási adatgyűjtésnek, akkor semmi szükség nincsen arra, hogy most ezt összekössük a választók vagy a polgárok nevével, személyes adataival.

Tisztelt Polgártársaim! A második ügy, amiről beszélni szeretnék, már csak azért is, mert Nacsa képviselő úr volt olyan kedves megszólítani, éppen a vallással és a nemzetiségekkel kapcsolatos adatok gyűjtése, mert, tisztelt képviselőtársaim, az egy szakmai kérdés, hogy kell-e egyáltalán vallási hovatartozással kapcsolatos adatokat gyűjteni egy népszámláláson. Nem feltétlenül kell, a mi álláspontunk szerint az államnak, mivel a vallás nem állami ügy, nincs köze ahhoz, hogy a választópolgárok miben hisznek vagy miben nem hisznek. Ez egy létező filozófiai vita köztünk, és valóban van ilyen meg olyan gyakorlat is. De az minimálisan elvárható, hogy ha önök gyűjtenek vallási adatokat, akkor megfelelő garancia legyen arra, hogy minden válaszoló számára teljesen egyértelmű, hogy ezen a területen a válaszadás önkéntes, és minden válaszadó tudja azt, hogy csak akkor kell megadnia az államnak azt…  ezek a garanciák messze nem elégséges garanciák.

Megfelelő, erős garanciák kellenek arra, hogy minden válaszoló világos felvilágosítást kapjon arról, hogy a vallási adatait nem köteles megadni, és egyértelműen nyilatkozzon arról, hogy kíván-e megadni vallási adatokat, mielőtt megkérdezik tőle azt, hogy milyen felekezethez tartozik.

Erre nagyon egyértelmű, a jelenleginél sokkal világosabb garanciák kellenek. Most még persze nem látjuk a kérdőívet, ezért csak a törvényjavaslatból tudunk kiindulni, de szeretnénk erre teljesen egyértelmű garanciát kapni. Mint ahogy hasonlóan szeretnénk teljesen egyértelmű garanciát kapni a nemzetiségi adatok tekintetében is, mert Magyarország ebben az értelemben nem az egyik uniós ország vagy a világ egyik országa. Magyarországon volt egy 1941-es népszámlálás annak minden következményével. Ha nem tudják, hogy mi volt a következmény, akkor kérdezzék meg Ritter Imre képviselő urat vagy szószóló urat, majd felvilágosítja önöket. Azt kell tehát mondanom, hogy Magyarországon ez is egy rendkívül érzékeny adat, és erről is csak akkor lehet a választópolgároktól vagy a polgároktól adatokat kérni, ha teljesen bizonyos, hogy ezt önkéntesen adják, és tisztában vannak azzal, hogy ezek az adatok rögzítésre kerülnek, hogy innentől kezdve ezt önök ismerni fogják.

(12.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében tehát azt tudjuk mondani, hogy miközben persze népszámlálásra szükség van, aközben teljes mértékben elutasítjuk azt, hogy rögzítsék a válaszolók nevét, mert erre nincs szükség, ez fölösleges, olyan adatokat keletkeztet, amelyekre csak akkor van szükség, ha valaki vissza akar élni ezekkel az adatokkal. Ne haragudjanak, az nekünk nem garancia, hogy benne van a törvényben, hogy majd egyszer, valamikor sokára ezeket az adatokat megsemmisítik. Hát, ez a „hiszem, ha látom” kategória. Az adatvédelem legbiztosabb módja az, ha szükségtelen adatot nem gyűjtünk.

Emellett pedig azt kell mondanom, hogy arra pedig sokkal erősebb garanciákat szeretnénk és kérünk ebben a törvényben, hogy az érzékeny adatok gyűjtése csak megfelelő tájékoztatás és beleegyezés után történhessen meg, hogy mindenkinek teljesen világos legyen, hogy ezeknél az adatoknál csak önkéntes adatszolgáltatás van, erre nemhogy kényszeríteni, de presszionálni vagy akár rávezetni sem lehet a válaszolókat.

Mert legyen világos, s akkor hadd beszéljek az egyházi adatokról nagyon röviden: tudom, hogy miért kell önöknek az egyházi adat. Mert miközben szociológiai felmérésekből tudjuk, hogy a magyar emberek jó része nem vesz részt egyházi szertartásokon, nem tartja magát templomba járó embernek, eközben önök a népszámlálási adatok alapján hivatkoznak mindig a hívők tömegeire. Csak éppen ezek a népszámlálási adatok már nem egyértelmű, hogy milyen szintű kötődést rögzítenek. Most is ezt szeretnék folytatni, most is az a céljuk, hogy a saját álkereszténykedő politikájukhoz gyártsanak érveket. Csak a népszámlálás nem erre való, drága képviselőtársaim.

Végül hadd mondjam el azt is, hogy önök abban már szép gyakorlatot és szép praxist mutattak fel, hogy hogyan kell választási csalást szervezni. Most úgy látom, hogy új területre lépnek, amikor a népszámlálási csalást is próbálják létrehozni, olyan jól fejlett demokráciák szintjére szállítva le Magyarországot, mint a közép-afrikai országok vagy Moldova.

Ebben mi nem leszünk partnerek. Köszönöm szépen, tisztelt képviselőtársaim.

ELNÖK: Köszönöm, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi szószóló felszólalása következik. Megadom a szót Farkas Félix roma nemzetiségi szószólónak.

FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2021. évi népszámlálásról szóló T/3609. számú törvényjavaslat tekintetében érintettséget érez a törvényjavaslatban megfogalmazottak vonatkozásában, ezért mindenekelőtt köszönöm a Házbizottságnak a törvényjavaslat nemzetiségi napirenddé történő nyilvánítását, illetve hogy már az előterjesztő is javasolta akként történő tárgyalását. A bizottság a törvényjavaslatot a 2018. november 26-i ülésén napirendre tűzte, lefolytatta a javaslat vitáját, és megfogalmazta a bizottsági véleményt. 12 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül, egyhangúlag döntött arról, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban részletes vitát kíván lefolytatni a házszabályi rendelkezések 32. § (2) bekezdése alapján a törvényjavaslat egészére. Előzményként szeretném felidézni, hogy már a T/10105. számon előterjesztett, a 2011. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslathoz fűzött emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsági ajánlás is fogalmazott meg a vallással, az anyanyelvvel és az etnikai hovatartozással kapcsolatos módosító javaslatokat, ezért megítélésünk szerint a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által a 2018. november 26-i ülésen megfogalmazott bizottsági vélemény indokolt és helytálló lehet.

Mindannyian tudjuk, hogy a tízévenként végrehajtandó népszámlálás tükre egy országnak. De nemcsak tükre, hanem igazolás is a múltban elvégzett feladatok szempontjából, és nélkülözhetetlen információforrás is a jövőben a kormányzat előtt álló feladatok tekintetében. Bizottságunk véleménye alapján indokolt, hogy e körben az adatszolgáltatás ne önkéntes, hanem kötelező legyen. Szükséges felmérni a Magyarországon élő nemzetiségeket a nemzetiségi önkormányzati rendszerrel összefüggő feladatok és a jövőbeli költségvetés meghatározása szempontjából is, hiszen a nemzetiségi önkormányzatok legitimitását az adja meg, ha szám szerint is tudjuk, hogy mennyien vagyunk magyarként valamely nemzetiséghez tartozók.

A Magyarországon élő nemzetiségek nemcsak élni szeretnének a valamely nemzetiséghez való tartozásuk adta lehetőségekkel, de jól szeretnének élni azzal, így megőrizve a rájuk, ránk hagyományozott nyelvet és kulturális értékeket. A nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adatok ugyancsak szükségesek a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti nemzetiségi szavazókörök kialakításához és a romaintegráció előmozdításával kapcsolatos feladatok végrehajtásához is.

Tekintettel arra is, hogy a törvényjavaslat 2. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a 2021. évi népszámlálás során felvett adatok vonatkozásában olyan technikai megoldásokat kell alkalmazni, amely az adatrögzítés pillanatában automatikus módon végzi az adatok álnevesítését, nem érzünk kockázatot abban, ha a megkérdezettek valamely nemzetiséghez, esetleg akár több nemzetiséghez való tartozásukat is egyértelműen vállalják.

Nem vitatható a törvényjavaslat részletes indokolásában foglalt azon megállapítás, hogy „A nyelvtudás a társadalom szellemi tőkéjének fontos része. A nyelvtudásra vonatkozó kérdés hagyományosan részét képezi a népszámlálások programjának. Jelenleg nem áll rendelkezésre más adatforrás, amely a nyelvtudásról teljes körű adatokat biztosítana.” Éppen ezért a törvényjavaslat 3. § (1) bekezdésében rögzített, az anyanyelvre vonatkozó önkéntes adatszolgáltatást illetően a bizottságban felvetődött a kérdés, hogy az anyanyelv tekintetében is kötelezővé lehetne tenni az adatszolgáltatást.

Az Országgyűlés által tárgyalt T/3609. számú törvényjavaslat 4. § (6) bekezdése kimondja, hogy a 2021. évi népszámlálás előkészítése, végrehajtása, valamint az adatok feldolgozása során a KSH sorosan, szorosan  majdnem eltévedtem (Derültség.), a baloldalnak , tehát szorosan együttműködik a nemzetiségi, vallási közösségek, valamint a fogyatékossággal élők érdekképviseleteivel. Ahogyan törvényi szinten szabályozásra kerül a települési, fővárosban a kerületi önkormányzatok jegyzőjének, valamint egyes intézetek tekintetében az intézetvezetőknek a jól körülhatárolt és egyértelműen meghatározott köre és feladat, köszönjük és üdvözöljük a különböző érdekképviseletek, különösen a nemzetiségek érdekképviseletei bevonásának törvényi szintű megfogalmazását.

A bizottság megítélése szerint a törvényjavaslat biztosítja a személyes adatok olyan módon történő kezelését, amely megállapíthatatlanná teszi, hogy a személyes adat mely érintettre vonatkozik, valamint műszaki és szervezési intézkedések megtételével, hogy azt azonosított vagy azonosítható természetes személyhez ne lehessen kapcsolni.

(12.30)

Álláspontunk szerint így nem merül fel sem a közvetlen, sem a közvetett megkülönböztetés veszélye, ráadásul az álnevesítés a konkrét intézkedés okán az Európai Parlament és Tanács 2016/679. számú rendeletében foglaltaknak megfelelően teljes mértékben tiszteletben tartja a személyes adatok védelméhez való jogot, és biztosítja az érintettek alapvető jogait és érdekeit.

Azt tapasztaltuk, hogy a nemzetiséghez tartozás ma Magyarországon büszkén vállalható, az adatszolgáltatási kötelezettség e körrel történő bővítése indokolt lehet, mivel Magyarország többnemzetiségű ország. Fontosnak tartja a bizottság elmondani, hogy a 2021. évi népszámlálás előkészítéséhez és teljes körű elvégzéséhez szükséges emberi erőforrást körültekintően kell kiválasztani, és megfelelő módon felkészíteni, hogy sem a kötelezően, sem az önkéntesen megadandó adatok szolgáltatása kapcsán ne keltsen visszásságot az adatszolgáltatókban.

Én nemzetiségi szószólóként és magánemberként is azt érzem, hogy ma Magyarországon vállalhatom cigány származásomat, de nemcsak vállalhatom, hanem erkölcsi kötelességem is azt vállalni. Egyébiránt pedig a romafelzárkóztatás szempontjából is nagyon fontos, hogy a népszámlálás során statisztikai szempontból pontos kép alakuljon ki. A Magyarországon élő 13 nemzetiség a jelenlegi kormányzattól olyan szintű nemzetiségi támogatásokat és támogatásemeléseket, erkölcsi megbecsülést, elfogadottságot kapott, ami méltán lehet jogalapja annak, hogy valamennyi Magyarországon élő ember büszkén vállalja valamely nemzetiséghez tartozását.

A fentiek alapján a Magyarországi nemzetiségek bizottsága csatlakozik a törvényjavaslat részletes vitájához, és esetleges módosító javaslatait megfogalmazza. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm, Farkas Félix szószóló úr. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Brenner Koloman jobbikos képviselő úrnak.

DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán nem meglepő módon, mint a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának 22 évig képviselője, a nemzetiségi adatgyűjtéshez szeretnék két alapvető gondolatot hozzáfűzni az eddig elhangzottakhoz.Egyrészt tisztelettel tudom azt támogatni, amit a nemzetiségi bizottság nevében szószóló úr az előbb elmondott, miszerint, mivel az volt a tapasztalatunk az eddigi népszámlálásokkor, hogy nagyon sokszor, mivel nem volt kötelező a nemzetiségre vonatkozó kérdésekre válaszolni, a kérdezőbiztosok el sem jutottak, bocsánat, hogy így mondom, papíron ezekhez a kérdésekhez. Az országos nemzetiségi önkormányzatok alapvető tapasztalata az, hogy itt valószínűleg komoly előrelépés lehetne abban az esetben, ha ezeket az adatokat is kötelező jelleggel kérdezzük le.

Ugyanakkor azokat az aggályokat is osztom, amikről vezérszónokunk, Farkas Gergely képviselőtársam már beszélt. Hiszen én végigéltem azokat a vitákat, amiket nyilvánvalóan a történelmi érintettség okán a hazai németség az 1941-es népszámlálás során, ahol a KSH adatait törvényellenesen kiszolgáltatták a Belügyminisztériumnak. Ebben az ügyben én viszont azt gondolom, és itt utalok Nacsa Lőrinc képviselőtársam pozitív változásokat nagyon helyesen kifejtő véleményére is, hogy a nemzetiségi adatsorok, főleg a hazai németség szempontjából nőttek a 2001-es és 2011-es népszámláláskor, de ez pontosan az anonimitás miatt volt így. Azt gondolnám, itt érdemes volna, amellett, hogy kötelezően lekérdezzük az adatokat, továbbra is megtartani és a többi szenzitív adatnál is azt a fajta anonimitást, ami a véleményünk szerint nagyon fontos összesített adatokat ad majd a kormánynak, minden olyan szervnek és minden olyan kutatónak is, aki ezekre az adatokra kíváncsi. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Két percre Nacsa Lőrinc, KDNP-s képviselő urat illeti a szó.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Egyetértek, de ahogy elhangzott államtitkár úrtól és vezérszónoktársamtól, Héjj Dávidtól is, azonnal álnevesíti a rendszer a beérkezett adatokat, azonnal anonimizálja, és úgy kerül feldolgozásra, tehát nem lehet hozzákötni emberekhez.Azért nyomtam gombot, mert szeretném visszautasítani Arató Gergely lényegében minden mondatát, ami arcpirító, felháborító és gyalázatos volt. Mivel itt ők nem tudják megtenni, ezért szeretném megvédeni a Statisztikai Hivatal vezetőit (Héjj Dávid Ádám tapsol.), akik magas szakmai munkát végeznek, és az elmúlt években is ezt tették. Azt gondolom, szégyenteljes, hogy ők, akik nem is tudnak válaszolni ebben a vitában, őket támadja, szidja.

Nem csodálom, hogy szellemi elődeikhez hasonlóan ugyanúgy az egyházakat és a felekezeteket támadja, ahogy ezt önöktől megszokhattuk. Az ön vezére, főnöke, Gyurcsány Ferenc mondta, hogy ő majd kirakja a papokat az iskolából, visszaveszi az egyházaktól az iskolákat. Azt gondolom, ez a magatartás jelenleg nem elfogadható itt az Országgyűlésben, és reméljük, sosem lesz az.

Nem akarok politikai tanácsokat adni a Demokratikus Koalíciónak, de meg kellene hallgatni az emberek véleményét. A nemzetiségi bizottság véleményét hallottuk az imént nemzetiségi kérdésben, a 13 őshonos hazai kisebbség szószólói, képviselői ülnek itt, és ők mondják el a nemzetiségek véleményét; illetve hallhattuk azt a közvélemény-kutatási eredményt is, miszerint az emberek 85 százalékát nem zavarja a név szerinti azonosítás. Ön erre is azt mondta, hogy ez mennyire veszélyes, és mi most már nem demokráciát építünk. Képviselő Úr! Olyan fasiszta diktatúrákkal kapcsolatban is megjelenik a név, mint az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Svájc, Norvégia, Észtország. Tehát az Európai Unió minden más tagországában ez a normális eljárás, ehhez szeretnénk mi is visszatérni.

Úgyhogy azt gondolom, a felszólalását most majd itt zárójelbe kell tenni, és folytassuk a munkánkat! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Héjj Dávid képviselő úrnak, Fidesz.

HÉJJ DÁVID ÁDÁM (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nacsa képviselőtársamhoz csatlakoznék, és Arató jegyző úr, ha egy pillanatra megteszi, arra szeretném kérni, hogy értem, hogy a vita hevében ön minket akart megsérteni, és azt gondolom, ez a mi szakmánkba belefér. De a KSH jelen lévő elnök asszonyát és rajta keresztül az összes munkatársát sikerült megbántania a népszámlálási csalás kijelentésével. Arra szeretném kérni, hogy ezért kérjen bocsánatot. Én úgy ismertem meg önt, hogy ez csak a vita hevében merült föl, nagyon szépen megkérem, hogy ezt tegye meg a kedvünkért, meg a KSH szempontjából is.Értem, hogy ön minket akart bántani, minket akart gyalázni, azt gondolom, ez rendben is van, ezt nekünk el kell fogadni, de azt gondolom, a KSH jelen lévő elnök asszonyának és munkatársainak, akik valószínűleg a tévében ezt a vitát most követik, nem (Z. Kárpát Dániel: Milyen tévében?) Azt gondolom, ez alááshatja az egész munkájukat. Bocsánat, az alkalmazáson keresztül. Bocsánat, képviselő úr, elnézést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, Héjj Dávid képviselő úr. A következő hozzászóló Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Üdvözlöm a lehetőséget, hogy szóban is csatlakozhatok az elhangzottakhoz. Jó részével egyetértek. Ugyanakkor szeretném megjegyezni, hogy a tévéközvetítés fájó hiánya nemcsak ezen vita alkalmával, de mondjuk, a tegnap estébe nyúló, a munka törvénykönyve brutális módosítását tartalmazó disputa során is hasznos lehetett volna. Egyébként megszűnt az a parlamenttévé is, amely a rendes közszolgálati közvetítés után magára vállalta azt a feladatot, hogy közvetítsen az itt történtekről. Lényegében egy elefántcsonttoronyba kerültünk ezen okokból kifolyólag. Szerintem ez minden párt, minden frakció számára hátrányos helyzetet teremtett, ezt is át kellene gondolnunk. Zárójel bezárva.Bocsássanak meg, nyitok még egy zárójelet. Nagyon nem nézem szívesen azt, ahogy kormánypárti képviselőtársaim részéről elhangzik az, hogy bármely képviselőtárs által elmondottakat zárójelbe kellene tenni, meg nem történtté kellene tenni, nem beszélhet arról. Még akkor is, ha nem értek egyet vele, mert tényleg nem értek egyet vele. De az, hogy elvitassák önök bárkinek a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát ebben a Házban, az elfogadhatatlan.

Számos dologgal nem értek egyet az elhangzottak közül, tudnám ezeket sorolni, nyilván inkább a javaslatra térnék rá, de az ellenzéki megszólalások jogának elvitatása egyébként nem ma fordult elő a legdurvábban, a tegnap esti vita során hallhattunk ezzel kapcsolatos elképesztő kijelentéseket, minden alkalommal visszautasítandó.

Hiszen most még csak a szellem került ki a palackból, aztán majd beindulnak önök által más folyamatok is. A történelemben ez számtalan alkalommal megtörtént, ha most nem támasztunk ellenerőt, akkor bizony ennek beláthatatlan a vége.

Szeretném önöket arra kapacitálni ezen nagyon-nagyon fontos törvényjavaslat kapcsán, hogy a Farkas Gergely vezérszónokunk által megfogalmazott javaslatokat tegyék magukévá. Itt jelesül az online kitöltés megkönnyítésére gondolnék.

(12.40)

A XXI. században élünk, elvárható lenne nemcsak a magyar kisvállalkozások esetén, hogy mondjuk, mobiltelefonon történő alkalmazások segítségével az ügyintézésük száz százalékát végezhessék, de ez esetben is.

Szóba került a Statisztikai Hivatal, annak elnök asszonya, kiváló munkatársai, akiket én nagyon-nagyon tisztelek, szeretettel üdvözlöm őket, hiszen számtalan alkalommal hivatkozom az ő kimutatásaikra, és az ő szakmai munkájukkal kapcsolatban érdemi kritikát én magam nem tudtam megfogalmazni az utóbbi években. Két dolgot igen; az egyik az, hogy a költségvetési támogatásokat adott esetben illene növelni. Ez ügyben módosító javaslatot is megfogalmaztunk, hiszen látom azt, hogy mondjuk, demográfiai szempontból milyen küzdelmet végez a KSH is, és kijózanító, elképesztő adatsorokat produkál. Én legutóbb a Demográfiai Portré ’18-as kiadását vásároltam meg egy könyvesboltban, és nem ugyanúgy alszik az ember utána, mint az elolvasása előtt. Nagyon szeretném, ha erre alapuló szakmai viták folyhatnának ebben a Házban sokkal szélesebb körben, hovatovább, ha minden képviselő a kezébe kapná ezt a kiadványt, mondjuk, a Ház költségén, az is biztos, hogy segítené a szakmai munkát, de igaz ez nagyon sok más, hasonló témájú kiadványra.

Ugyanakkor, ha arról beszélünk, hogy a KSH hogyan dolgozik, hogyan kényszerül dolgozni, akkor ezt egy példán keresztül világítsuk meg. Ha a munkavállalók létszámát vizsgáljuk, a Fidesz-KDNP előszeretettel hivatkozik arra, hogy 2010 óta álláspontja szerint 550 vagy 600 ezerrel növelte a munkában lévők számát, de ebbe beleszámít három tényezőt, beleszámít diákmunkásokat tízezrével, beleszámít kisebb részben, de külföldön dolgozó magyar embereket, és beleszámít közfoglalkoztatottakat. Vannak olyan nemzetközi mérési sztenderdek, amelyeket egyébként kényszerűségből átvesz a magyar hivatal is, de ebből kifolyólag állhat elő az a helyzet, és még egyszer mondom, ez nem a KSH hibája, nem a szakemberek hibája, de tényszerű helyzet, hogy egy sorban szerepelhet a hetente, havonta, mondjuk, egy órát dolgozó diákmunkás adott esetben azzal, aki 8-10 órában életeket ment.

Én nem azt mondom, hogy differenciálnunk kellene az elvégzett munka társadalmi hasznossága, értéke között, nem mondok ilyet, de azt mondom, hogy ha egy sorban szerepeltetjük ezeket, ez torzítja az ítélőképességet, tehát legalább valamifajta bontását szeretném látni mindennek. És ugyanezt gondolom egy népszámlálás esetén is, hogy számtalan területen részletezni vagy még jobban részletezni lehetne ezeket a kérdéseket. Mire gondolok? Mondjuk, a lakhatás tekintetében, amit az egyik legnagyobb társadalmi válságunknak tartok, szeretném például megdönteni a kormányzat azon álláspontom szerinti tévképzetét, hogy a magyar emberek kimondottan csak a saját tulajdonú ingatlanra hajtanak, ezért mondjuk, a CSOKot lenne érdemes mindenféle határ nélkül bővíteni. Persze, érdemes lenne, én is támogatom, de ugyanakkor szeretném meggyőzni a kormányzatot arról, hogy egy magyar fiatal egy megfizethető árú albérletben sokkal szívesebben kezdené el az életét párjával és vállalna itt gyermeket, mint hogy az ingatlan megfizethetetlen mivolta miatt külföldre vándoroljon és ott vállaljon munkát, ez ugyanis tipikus magyar élethelyzet.

Arra szeretném kapacitálni önöket, hogy mérjék ezeket a jelenségeket, tegyék mérhetővé ezeket a folyamatokat adott esetben új mérőszámok, új mérési rendszerek bevezetésével, vagy a szakembereket bízzák meg azzal, hogy kapacitálják az ilyenek bevezetését. Tehát hallgassunk végre a szakmára, ne parlamenterek, és tisztelet a kivételnek, de nem feltétlen hozzáértő vagy nem statisztikus politikusok döntsenek ezekről a kérdésekről. Én magam is hallgattam statisztikát két különböző felsőoktatási intézményben, de nagyon távol tartanám magam attól, hogy szakmai álláspontot fogalmazzak meg ebben a kérdésben. Én politikai álláspontot tudok megfogalmazni, amelynek lényege, hogy hagyjuk a szakembereket dolgozni, és pontosan a kivándorlás mérése kapcsán  képviselőtársam, értem én, hogy egy kényelmes kormányzati hivatkozás azt a dolgot mondani, hogy a tavalyi évben a kivándorlási spirál mintha megfordult volna és többen térnének haza, mint ahányan távoztak, de , aki ezt a filmet nézi, mint mi, magyarok, tehát a valóság talaján áll, az nagyon jól tudja, hogy mindez nem igaz és statisztikailag sem lehet igaz.

Ha a tipikus kivándorlási élethelyzeteket nézzük, mondok önnek egyet: mondjuk, az itteni devizahitel vagy most már forinthitel, de korábban devizahitel megfizethetetlen mivolta miatt valaki külföldre vándorol egy vágóhídra dolgozni, hogy az itteni törlesztőrészletét az ottani fizetéséből tudja teljesíteni. Nagyon sok esetben találkozik képviselő úr olyan élethelyzetekkel, hogy ezt nem kíséri teljes körű bejelentési folyamat, adott esetben nem is számolja fel az itthoni lakhelyét az illető, és nemcsak az ingázókról beszélek, akik azért szintén egy terebélyes társadalmi csoportot képeznek, de nagyon sokan vannak olyanok, akik a tb-jogviszonyukat sem számolják fel, és sokan kényszerülnek olyan élethelyzetbe, hogy bejelentés nélkül dolgozzanak külföldön. Nem azt mondom, hogy ez jó dolog, azt mondom, hogy ezen jó lenne változtatni pozitív irányban, de attól még létező jelenség, és nem feltétlen tud a statisztika minden hasonló tipikus élethelyzetet megjeleníteni.

Tehát óriási, fatális hibának tartom az önéhez hasonló következtetéseket levonni mindebből, mert ebből az a tévképzet kél, hogy Magyarországon igazából nincs is akkora probléma, miközben a kivándorlási spirál brutális. Én értem az ön álláspontját, hogy a régió országainál százalékos arányban megvizsgálva hányan vándoroltak ki, Magyarország szerencsére nincs az élbolyban, és én ezt elismerem, tehát ebben nincs vita közöttünk, mi nem vagyunk ellendrukkerek, én csak azt mondom, hogy ha azon vitatkozunk, hogy az egyik beteg azonnal meghal a műtőasztalon, a másiknak meg csak le kell vágni a lábát, attól még senki nem járt jól, tehát ez nem egy win-win szituáció. Én azt szeretném kihozni ebből, hogy magyar állampolgárok korlátozása nélkül, mert a XXI. században nem akarunk röghöz kötni senkit, motivátorokkal el kellene és el lehetne érni azt, hogy aki itthon szeretne boldogulni, az itt tudjon.

Mi kellene ehhez? Például egy állami hátterű bérlakásépítési program. Ha ezt meg akarjuk csinálni és normális kivitelezéssel ellátni, akkor egy ilyen felmérés során is sokkal mélyebben ki lehetne térni az ezt illető kérdésekre, és nem ragozva nagyon sokáig, de erre lehetne ráépíteni egy magyar kivitelezőkkel létrehozott bérlakásépítési programot, a kínálati szűkösséget felszámolva az ingatlanpiacon, rendezve nemcsak az ingatlan-, de az albérletárakat, minősített magyar vállalkozókkal és alapanyagok segítségével egész iparágakat lehetne visszahozni a magyar életbe vagy életet lehelni beléjük. Számtalan lehetőségünk lenne, ehhez ugyanakkor normális mérésekre van szükségünk, normális következtetésekre és ez egy népszámlálásra ugyanúgy igaz.

Tehát szerintem ebben a teremben nincsen senki épelméjű ember, aki a KSH-t bármilyen szakmaiatlansággal vádolná ezekben a kérdéskörökben, de azt el kell mondjam önöknek, hogy a kivándorlás tekintetében olyat mondani, hogy valaki pontos számokkal tud szolgálni és ebből pontos mérleget tud levonni, messzemenőkig szakmaiatlan. És az Eurostattal is vitatkozom, nem a módszertanával, nem a szervezettel, nem a szakmaiságát kérdőjelezem meg, hanem azt mondom, hogy bizonyos társadalmi folyamatokat nem lehet számszerűsíteni. Ez egy nagyon egyszerű következtetésre enged teret, ez pedig az, hogy ezek a folyamatok talán máshogy zajlanak a való életben, mint ahogy a számok szintjén azok megmutatkoznak.

Ezúton is szeretném a kormányzati oldalt bátorítani, hogy mondjuk, a demográfiai terület különféle mérései tekintetében legyen sokkal bátrabb, csoportosítson ide sokkal nagyobb mértékű költségvetési forrásokat, hiszen egy demográfiai tél közepette a legnagyobb felelősség rajtunk akkor van, amikor ezekbe az életviszonyokba igyekszünk beavatkozni, a beavatkozáshoz viszont pontos felmérés, pontos adatok szükségeltetnek. Ezért bátorítom önöket a képviselőtársam által is megfogalmazottak elfogadására.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Keresztes László képviselő úr, LMP.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Öröm azt hallani, hogy a vita hangvétele kezd visszatérni abba a stílusba vagy olyan stíluskeretek közé, ami megfelel talán egy ilyen kérdés kapcsán. De azt is el tudom mondani, hogy sok ellenzéki hozzászólás elhangzott már, a kritikák jelentős részével egyetértek, van néhány kritika, amivel nem értek egyet, van néhány aggodalom, amit nem osztok, és van néhány kijelentés, amivel megint csak nem tudok egyetérteni. Összességében azt tudom mondani, nem biztos az, hogy ha néhány ellenzéki képviselő talán egy kicsit túl heves indulatokra ragadtatta magát, az az ellenzék hibája vagy éppen az adott ellenzéki képviselő hibája lenne. Én úgy vélem, hogy ez a bizalmatlanság, ami érezhető egyébként nemcsak az ellenzék részéről a kormány felé, de a társadalom részéről is, az alapvetően a kormánynak róható fel. Tehát önök játszották el azt a bizalmat, és ezért van az, hogy egy népszámlálás, egy 2021. évi népszámlálás kérdéséről is egy viszonylag indulatos vita folyik az Országgyűlés falai között.Azt az LMP teljes mértékben támogatja, illetve a leírt irányokat, szakmai irányokat teljes mértékben támogatja az LMP, és ezt a törvényjavaslatot is fogja támogatni, nyilvánvalóan rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a népszámlálás a megfelelő keretek között és hatékonyan tudjon megtörténni. Beszéltünk arról, hogy konkrétan milyen folyamatokra fog ez rávilágítani. Én is azt tudom mondani, valószínű, akárhogy is történik az adatfelvétel, döbbenetes számokkal fog szolgálni a tekintetben például, hogy milyen mértékű az elvándorlás, és egyébként az az elvándorlás, ami éppen a 2010-ben ismételten megalakult Orbán-kormány tevékenységével erőteljes összefüggésben van, de döbbenetes adatokat fogunk látni a vidék helyzetéről, a kistelepülések helyzetéről is.

Ugyanakkor felhívom arra a figyelmet, hogy ezzel nem lehet megvárni a népszámlálás elvégzését és a majd valószínű, körülbelül négy év múlva használhatóvá váló eredményeket a kormányzati cselekvéshez. Tehát ezeket a problémákat nem szabadna most tagadni, és cselekednie kéne a kormánynak, mert ha négy év múlva látunk konkrét, a KSH által produkált számokat arról, hogy milyen mértékű az elvándorlás, az nem jelenti azt, hogy négy év múlva kéne a kormánynak végül elismerni ennek a problémának a súlyát.

(12.50)

És azt is aláhúzza Nacsa képviselő úrnak a hozzászólása, hogy miért fontos, hogy a KSH révén rendelkezzünk konkrét adatokkal az elvándorlás kapcsán. Azért azt sérelmeztem, és többször el is mondtam, hogy magát nemzetinek mondja ez a kormány a Fidesszel, KDNP-vel együtt, és mégis egy nemzetinek semmiképp nem tekinthető álláspontot képviselnek akkor, amikor tagadják az elvándorlás problémáit.

Van, amikor azt mondják, hogy vannak országok, ahol nagyobb arányú az elvándorlás, tehát bagatellizálják azt a nemzeti tragédiát, ami történik hazánkban, vagy éppen azt mondják, hogy ez egy normális folyamat, mert működik a közös munkaerőpiac. Ugyanakkor, amit képviselő úr mondott, az több szempontból sem helytálló. Ugye, az Eurostat adataira hivatkozva állította azt, hogy megfordult a tendencia, és többen térnek haza, mint ahányan elmennek. Ezt egyébként Z. Kárpát képviselő úr megalapozta, és azt gondolom, hogy megfelelően elmagyarázta, hogy miért nem szabad egyébként statisztikai adatok alapján ilyen kijelentéseket tenni, de azt is szeretném elmondani, hogy összességében az Eurostat adatai számszerűen sem ezt mutatják. Tehát valótlan, amit elmondott itt képviselő úr az Országház falai között.

Azt mutatják ezek a statisztikák, hogy valóban nőtt a visszatérők aránya. Tehát nőtt azoknak az aránya és száma, akik visszatérnek, és csökkent az elmúlt időszakban a kivándorlók száma. De mégis, a két szám között óriási a különbség, tehát továbbra is nagyon komoly, sok ezres az a veszteség évente, amit a magyar társadalom elszenved, és beláthatatlan következményei vannak annak, hogy a kormány, amelynek meglenne a lehetősége, és megvan a kötelezettsége is, hogy fellépjen a folyamatok kapcsán, nemhogy nem cselekedne, hanem tagadja a problémák súlyát is. Ez is aláhúzza annak a fontosságát, hogy világos adatokkal rendelkezzünk arról, hogy pontosan milyen mértékű és milyen károkat okoz ez a borzalmas elvándorlási hullám.

És akkor még egy dologra utalnék. Többen, kormánypárti képviselőtársam, illetve ellenzéki képviselőtársaim is beszéltek arról, hogy itt most a név is rögzítésre kerül az adatfelvétel során egy olyan eljárásban, ami rögtön az adatfelvétel során már az anonimitást biztosítja, tehát konkrétan álnevesítést biztosít. Én is örömmel olvastam azt a statisztikát, hogy egy megelőző közvélemény-kutatás kapcsán a megkérdezettek több mint 80 százaléka nem tartja elutasítandó dolognak, hogy megadja a nevét egy ilyen adatfelvétel során. Ugyanakkor én úgy gondolom, hogy ez mégis aggodalomra ad okot, hogy ez az eljárás így az elmúlt két népszámláláshoz képest új elemekkel bővül, mert ez a bizonyos bizalmatlanság nemcsak az ellenzéki képviselőknél vagy az ellenzéki politikusok, ellenzéki pártok részéről jellemző, hanem bizony ez beivódott a magyar társadalomba, pontosan az olyan visszaélések, az olyan Kubatov-listák és az olyan eljárások kapcsán, ami a magyar kormánynak felróható. Ez teljesen egyértelmű, hogy a magyar kormány egyfajta hatalomtechnikai eszközként hálózatokat üzemeltet, és azt használja ki, hogy a hatalomtechnikai céljait alkalmazni tudja, és ez köztudott a magyar társadalomban. Tehát a bizalmatlanság valós.

Én attól tartok, hogy ha önök nem tudnak kellő garanciákat beépíteni a rendszerbe, és nem tudják ezeket a garanciákat megfelelően kommunikálni, akkor az nagyon komoly torzulást jelenthet az adatfelvétel során. Én úgy vélem, hogy maga az online felvételi mód is erősítheti esetleg ezeket a félelmeket; ugye, online történik az adatrögzítés, ott a nevet rögzíteni kell, vagy maga az állampolgár, vagy a kérdezőbiztos fogja ezt rögzíteni, és hogyha nem teljesen egyértelmű mindenki számára, hogy az adatrögzítés pillanatában az álnevesítés megtörténik, akkor adott esetben ez torzíthatja a népszámlálás eredményét.

Tehát én arra szeretném összességében felhívni a figyelmet, hogy bizony önök eljátszották a magyar emberek bizalmát e tekintetben, és nagyon komoly feladat a következő időszakban, még konkrétan az adatfelvétel megkezdése előtti időszakban, hogy ezt a bizalmat valamilyen szinten olyan módon visszaszerezzék, hogy garantálni tudják azt mindenkinek, hogy ez az adatfelvétel nem jár majd ilyen veszélyekkel, és az anonimitást, a névtelenséget ilyen módon biztosítani lehet. Tehát önöknek ezzel kapcsolatban nagyon komoly feladata van.

De hozzáteszem, hogy összességében ezt szakmailag nem tartjuk egy kizáró feltételnek, az LMP természetesen támogatni fogja a törvényjavaslatot. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Volner János képviselő úr.

VOLNER JÁNOS (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Egy rövid kitérővel szeretném kezdeni Nacsa képviselőtársamnak válaszolva. Nem tisztem eldönteni azt, és azt gondolom, egyik képviselőnek sem, hogy ki nyeri az Országgyűlés pártjai között a tahósági versenyt. Nálam most a Jobbik és a kormánypártok nagyjából fej-fej mellett állnak. Az egyikük paparazzikat küld a másik politikai párt nyakára, a másikuk pedig egy Sneider Tamásnak és Gyöngyösi Mártonnak írt magánlevelet a nyilvánossággal megosztat egy hozzájuk közel álló újságíró révén. Egyik sem az úriemberek jellemzője, szerintem ezeken a dolgokon felül kellene emelkedni, és végre szakmai kérdésekkel foglalkozni. Ebben a versenyben szerintem döntetlenre áll jelenleg az állás.Fontos látni azt, hogy amit itt Farkas Gergely említett az internetes kitöltéssel kapcsolatban, az 1. § (3) bekezdése szabályozza azt, hogy internetes kitöltésre is lehetőség van. Én egyébként azzal a javaslattal egyetértek, hogy a népszámlálásban maga a mobiltelefonos applikáció is bevethető lenne.

Nagyon fontosnak látom azt, hogy kiemelten kezelendő társadalmi jelentőségű kérdésekre, problémákra irányíthatja rá a népszámlálás a figyelmet, és itt a kormánypárt figyelmét is fel szeretném hívni, hogy bár általában az ellenzéki képviselők egyébként, nyilván üléspozíciójukból adódóan is aggódnak azért, hogy milyen adatok kerülnek adott esetben az állam és más adatkezelők birtokába, azért nagyon fontos lenne azt látni, hogy még ennél részletesebb adatokra is szükség lehet adott esetben ahhoz, hogy a magyar társadalom működését, egyes problémáit pontosabban megismerhessük. Én tehát most nem elsősorban az adatok körét szűkíteném, hanem arra tennék javaslatot a kormány részére, hogy akár területi alapon is, egyes régiókra koncentrálva érdemes lenne még alaposabban bizonyos gazdasági, oktatási, egészségügyi vonatkozású kérdésekben elsősorban alaposabban feltérképezni a helyzetet, hogy megérthessük a problémák gyökerét, és kellő megoldásokat tudjunk erre kitalálni.

Ha most arra gondolnak a képviselőtársak, hogy hét darab NUTS 2-es besorolású régiója van Magyarországnak, a hét régiónkból négy olyan földrajzi régió van, ami Európa 20 legszegényebb régiójának valamelyikéhez tartozik, tessék belegondolni, a lakosság fele él Magyarországon Európa 20 legszegényebb régiójában valamelyikében, és az ország területének többsége idetartozik. Szerintem nagyon fontos lenne arra megoldást találnunk, hogy ezeket a régiókat pontosan mi sújtja. Itt nem egy politikusi általános szinten megfogalmazott válaszra, hanem nagyon pontos, akár a mikrorégiókra, akár a településekre szabott válaszokra van szükség. Először meg kell értenünk a problémát, utána válaszokat kell kidolgoznunk arra, hogy ezeken az elmaradott térségeken javítani tudjunk.

Én nagyon kíváncsi lennék például arra, egy részletesebb adatfelvétellel, hogy pontosan mi a gazdaság és az oktatás kapcsolata, a kettő mennyire korrelál egymással Magyarországon, illetve milyen tapasztalatok vannak például a különböző felzárkóztatási programok kapcsán. És itt képviselőtársaimat is óvnám az illúzióktól. Nemrég éppen egy nagyszabású segélyprogram, hosszú-hosszú időn keresztül folyó afrikai segélyprogram kapcsán derült ki, hogy a felzárkóztatásra szánt pénzek nem hozták el a kívánt eredményt. Erről a szaksajtó, elsősorban angol nyelvű szaksajtó  de most már Magyarországra is kezdenek beszivárogni az erről szóló hírek  részletesen cikkezett, a világ leghíresebb emberei által kritikátlanul támogatni ezt az egyébként meglehetősen polkorrekt elvárásokkal és nyelvezettel megfogalmazott segélyprogramot, de nem vezetett eredményre. És én itt ugyanezt látom, és külön meg is köszönöm a roma nemzetiségi szószólónak, hogy hozzátette a magáét. Itt a cigányintegrációt, mai nyelvhasználattal romaintegrációt is nevesíti a javaslat. Nagyon fontosnak tartanám azt, hogy megértsük, hogy pontosan ezen a téren hol szorít a cipő, és milyen megoldást kellene kidolgozni. Ha én most arra gondolok, hogy több mint 300 milliárd forintért működött éves szinten az a közmunkarendszer, ami garantáltan nem tudott a cigányságon segíteni, garantáltan nem tudott érdemi segítséget nyújtani, egy tüneti kezelést tudott nyújtani, de az elsődleges munkaerőpiacra a cigányság tömegeit nem volt képes bejuttatni: erre megfejtést kell találnunk, erre megoldást kell kínálnia a magyar parlamentnek, mert ez így egészen biztosan nem maradhat.

Tessék belegondolni, még az első, pontosabban már az Orbán-kormányok második ciklusában 2010 után még Balog Zoltán fogalmazta ezt meg még miniszteri székből, hogy a cigány férfiak körében akkor, az akkori állapot szerint 89 százalékos volt a munkanélküliség. A rendszerváltás előtt még ezt a társadalmi csoportot jelentős mértékben a szocialista nagyipar és a vidék gazdasága fel tudta szívni.

Hogyan lehet ezeket az embereket abból a helyzetből kiemelni? Miért nem működnek a közmunkaprogramok? Nézzék el nekem, a saját mikrorégiómat hozom önöknek példáknak. 13 évvel ezelőtt kiköltöztem Budapestről, és azt láttam például az általam lakott Csemő településen, ez Cegléd választókerülethez tartozik, még mindig Pest megye, Pest megye széle, hogy teljesen értelmetlen munkára használják a közmunkarendszerben dolgozó embereket.

(13.00)

Mondok önöknek egy példát: vidéki emberekről van szó, mindenki tudja, hogy hogy működik és mennyire hatékony egy traktor, és akkor kirendelik a közmunkásokat (Karjával mutatva:) ekkora metszőollókkal akáccsemetéket meg begazosodott árokpartokat irtani. Teljes értelmetlenség! Egy embernek a munkaerejét értelmesebben, produktívabban is föl lehet használni.

Amikor meghallgattuk még bizottsági szinten a közmunkarendszerért felelős belügyminisztériumi vezetőt, és megkérdeztük tőle azt az egyébként természetszerűleg adódó kérdést, hogy mekkora volt dologi és egyéb területen az a produktum, amit a közmunkarendszer előállított, azt mondta, hogy nem tudjuk, Volner úr, mert ezt nem mértük. Tessék belegondolni! Elköltünk több mint 300 milliárd forintot a közmunkarendszer fenntartására, a kormány még meg is magyarázza, hogy ez nem szociális intézkedés, hanem ez munka, de a munka produktumát nem mérjük. Tessék mondani, hogy is van ez?

És én azt mondom, hogy ha meg akarjuk érteni azt, hogy miért vergődik a cigányság ebben a helyzetben és segíteni akarunk rajta, akkor első körben egy olyan, valóban működő közmunkarendszerre van szükség, ami ezt a réteget ki tudja emelni a jelenlegi nyomorúságos helyzetéből, a társadalom hasznos, értékteremtő tagjává teszi.

A saját falum példájából tudom önöknek azt mondani, hogy ha a helyben élő cigányokkal az állami közmunkarendszer megtermeltetné azt az élelmiszert, amit a családjukkal elfogyasztanak és a helyi közétkeztetésben az óvodás-iskolás gyerekek, a nyugdíjasotthon lakói, a közhivatalokban dolgozó emberek azt az élelmiszert fogyasztanák, amit ezek a cigány emberek becsületes munkával előállítanak, akkor az a cigány ember a társadalom joggal büszke és hasznos tagjának érezhetné magát. Mert nem értelmetlen munkára fecsérlik el a munkaerejét, nem árokparton gazt irtatnak vele, hanem olyan tevékenységre megy el a munkaereje, aminek értelme, hasznos produktuma van. Ezzel kivívhatja a társadalmi megbecsülést, ami egyébként egy dolgozó embert természetszerűleg meg kell hogy illessen, legalábbis egy meritokratikusan működő társadalomban mindenképpen.

Nagyon fontosnak tartom tehát, hogy ezen a téren előrelépjünk, és még egyszer megköszönöm Farkas Félixnek, hogy ezen a téren hozzászólt. Közös érdekünkről van szó. Inkább arra kérem a kormányt és a KSH jelen lévő illetékeseit is, hogy akár területi alapon is, akár mikrorégiós vagy települési szinten is részletesebb adatfelvétel keretében vizsgálják meg a problémák gyökerét, mert nekünk kell itt, ebben a Házban, ebben a félkör alakú patkóban megoldást találni ezekre a problémákra és megalkotni azokat a törvényeket, amelyek segíteni tudnak a problémán. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! További felszólalásra senki nem jelentkezett, ezért az általános vitát lezárom, és megadom a szót az előterjesztőnek, Orbán Balázs államtitkár úrnak.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Először is nagyon szeretném megköszönni a konstruktív hozzászólásokat az ellenzéki padsorokból is, illetőleg tudomásul veszem tűrési kötelezettségemet a destruktív hozzászólásokkal kapcsolatban. De azt külön nagyon szeretném megköszönni, hogy az ellenzék nem folytatta azt az obstrukciós stratégiáját, amit tegnap este itt az éjjelig tartó vitában folytatott, amely szerint fölolvassa a törvényjavaslatok szövegét. Ezek voltak a tegnapi, éjszakába nyúló vitán az utolsó ellenzéki felszólalások. Annál lehangolóbbat és a magyar parlamentarizmust rombolóbb dolgot nem tudok elképzelni, úgyhogy nagyon-nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki ezúttal a mai napon konstruktívan szólt hozzá a vitához. Szerintem volt ilyen felszólalásokból jó pár.Ha megengedik, egypár dologra szeretnék reagálni. Egyrészt az többször elhangzott az ellenzéki képviselői oldalról, hogy az elvándorlás mértéke kérdés, illetőleg vita tárgya. Úgy gondolom, hogy ez a megállapítás pontosításra szorul, mert lehet, hogy politikai vita tárgya a politikai pártok között, sőt vannak olyan politikai pártok, amelyek erre kifejezetten agendát, politikai agendát építenek, de valójában azért a szakmai-tudományos közegben nem vita, mert elég egyértelmű és elég komoly, szakmailag aládúcolt megállapításokat tehetünk ebben az ügyben; még akkor is, ha nyilván a nemzetközi vándorlási statisztikák meglehetősen bizonytalanok.

Azt lehet mondani  és ezek a számok , hogy Magyarországon csökken a kivándorlók száma, 15 százalékkal kevesebben mentek el, mint tavaly, és 2017-ben, gyakorlatilag 2014 óta nő a visszatérők száma. 2017-ben 9 százalékkal többen jöttek vissza, mint 2016-ban. Itt most már egy trendfordulóról beszélhetünk.

Egyébként pedig valóban igaz az az állítás, hogy az elvándorlás a közép-európai, kelet-közép-európai térség minden tagállamát sújtja, de ebből a szempontból Magyarország helyzete relatíve jónak mondható. Például Romániában, Lengyelországban 10 százalék fölötti az elvándorlás mértéke, miközben Magyarországon 5 százalék alatti.

És egyébként, ha az elvándorlási ütemekről beszélünk  bocsánat, hogy erről ilyen részletesen beszélek, csak nekem korábbi munkaköröm kapcsolódott ehhez a témához , három nagy kivándorlási hullámról beszélhetünk: egyrészt a rendszerváltozás után, az teljesen érthető, azt hiszem, mindannyian értjük, hogy ez minek volt köszönhető; másrészt az uniós csatlakozást követően, amikor a munkaerőpiacok megnyíltak. Azt hiszem, hogy ez szintén érthető, sőt, odáig elmennék, hogy ezt önmagában nem rónám az akkor regnáló szocialista-szabad demokrata kormányra, szemben a következő kivándorlási hullámmal, ami teljesen egyértelműen a 2008-2009-es világgazdasági válságot követően pörgette fel a számokat. Ehhez még csak egy geller következett be az Orbán-kormány hatalomra kerülését követően. Ugyanis az uniós csatlakozás után a német és az osztrák munkaerőpiac 2011-ben nyílt ki a magyar munkavállalók számára. Az egy hagyományos felvevőpiaca volt mindig is a magyar munkavállalóknak, tehát ez nyilvánvalóan megjelent a statisztikákban, de ahogy az előbb is mondtam, ez a tendencia megfordulni látszik.

Most már azt lehet mondani, hogy teljesen egyértelmű, hogy megfordul ez az irány, és ez pontosan annak köszönhető, amit Z. Kárpát képviselő úr számonkért: az úgynevezett motivátoroknak. Ő használta ezt a kifejezést. Hadd mondjak két ilyen motivátort, aminél szerintem jobb motivátor nincsen: 2018 harmadik negyedévében 5 százalékos gazdasági növekedés van. 5 százalékos gazdasági növekedés! A tavalyi évben pedig majdnem 13 százalékos  felfelé kerekítek, bocsánatot kérek ezért , majdnem 13 százalékos reálbéremelkedés kövezett be. Ez két olyan motivátor, amelynél jobb motivátort nem tudunk jelen pillanatban. A kormánynak az a terve, hogy ezen az úton halad tovább.

Egyébként pedig a külföldön tartózkodók felmérésével kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a nemzetközi sztenderdek szerint és azoknak megfelelően kell így meghatározni az adatfelvétel körét. Ők ott kerülnek rögzítésre  az Európai Unió egységes statisztikai térségében , ahol élnek, és a rájuk vonatkozó adatokat pedig nemzetközi adatcsere körében tudja a magyar állam begyűjteni.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Áttérnék a következő pontra. Ez a név rögzítésre. Leegyszerűsítéssel fogok élni, ezért bocsássák meg nekem, de hogy ez mindenki számára egyértelmű legyen: vannak olyan országok, 11 olyan európai uniós ország van, ahol úgy megy a népszámlálás, mutatom, demonstrálom, és egy leegyszerűsítést fogok használni (Ujjával az asztalon gombnyomást mutatva:)  konkrétan így megy.

A jegyzőkönyv kedvéért rögzítem, hogy azt mutattam, hogy megnyomnak egy gombot. Tehát 11 európai országban úgy működik a népszámlálás, hogy megnyomnak egy gombot, és az nem kerül semmibe. Azért, mert az állam által kezelt és működtetett adatbázisok vannak olyan állapotban, és vannak olyan összekötöttségben, természetesen a személyes adatok védelmére vonatkozó alapjog tiszteletben tartása mellett, hogy a rendszer képes egy teljes népszámlálási eredményt produkálni.

(13.10)

Amikor idejöttem erre a vitára, azt gondoltam, hogy az ellenzéki képviselők azt fogják a kormány szemére hányni, hogy miért nem vagyunk képesek erre. Mert én azt gondolom, ha a XXI. században modern, innovatív, versenyképes Magyarországban gondolkodunk, akkor ez lenne az a cél, amit el kellene érni, és akkor minden kérdés, amit itt feltettek, az nem lenne kérdés többé, hogy mennyibe kerül, mert nem kerülne semmibe, mert az állampolgárokat nem vegzálnánk ezzel az egész dologgal.

Én megértem Arató képviselő urat, hogy neki hiányzik az, hogy sanyargassuk az állampolgárokat azzal, hogy személyesen fogadjanak az otthonukban egy kérdezőbiztost, és szánjanak a munkájukon túl, az otthon, a családjaik körében töltött időből sokat arra, hogy válaszoljanak ezekre a bonyolult kérdésekre, és kitöltsenek egy összetett kérdőívet, de én azt gondolom, hogy az állampolgárokat nem kell sanyargatni ebben, és akkor beszélhetünk XXI. századi, versenyképes Magyarországról, hogyha ezt el fogjuk tudni érni. Én azt remélem, ha 2021-ben nem is, de majd a következő népszámlás már ennek alapján, ezen logika és megközelítési mód alapján fog lezajlani, és ehhez az szükséges, hogy a 2021-es népszámlálásban ennek a szükséges, de nem elégséges alapfeltételeit teljesítsük. Erről szól az, hogy kizárólag elektronikus úton történik az adatfelvétel, ez korábban nem volt így. Ugye, van egyrészt az online kitöltés, másrészt pedig szintén online, elektronikus úton történik a személyes adat felvétele is, ott a kérdezőbiztosok tableteken rögzítik a felvett adatokat. És pont ez az elektronikus rögzítési mód teszi azt lehetővé  szemben a korábbi népszámlálásokkal, amikor még papírokra kellett a válaszokat beírni , hogy a személyes adatok védelme biztosított lehet.

Tehát én inkább arra kérném az ellenzéki képviselőket, hogy a képviselői minőségüket kihasználva arra bátorítsák a kormányt és olyan irányú módosító javaslatokat nyújtsanak be, amely arra szolgál, hogy végre XXI. századi módon, úgy, ahogy más európai országban csinálják a népszámlálást, ilyen népszámlálást tudjunk végrehajtani. És azokat a politikai jellegű felszólalásokat, amelyek tulajdonképpen arról szólnak, hogy térjünk vissza a száz évvel meg a húsz évvel ezelőtti módszertanokhoz, ezeket egyszer és mindenkorra, mély tisztelettel azt javasolnám, hogy felejtsük el.

Jól láthatóan az ellenzéki képviselők nem nagyon tudtak azzal mit kezdeni, hogy hogyan lehet az, hogy ha van ez a politikai állítás, hogy van egy bizalmatlanság a kormánnyal szemben Magyarországon, akkor hogyan van az, hogy az emberek 85 százalékát nem zavarja az, hogy a nevet meg kell adni. Ez pontosan azért van, amit mondtam, mert az embereket az zavarja, hogy még mindig papíralapon, még mindig kérdezőbiztosokkal zajlik ez a népszámlálás, és azt mondják, hogy ha nekik ez kevesebb bürokráciát, kevesebb „sanyargatást” jelent, hogy a nevet megadjuk és ezzel megteremtjük annak az előfeltételeit, hogy a következő népszámlálás alkalmával már ez az egész dolog profin működjön, akkor ők megadják a nevet. Tehát az a bizalmatlanság, amiről beszélnek, az nincsen, és az emberek elvárása éppen ezzel ellentétes. És mi, a kormány részéről éppen ennek az elvárásnak próbálunk megfelelni, és erről szól a most a Ház előtt lévő törvényjavaslat is.

Nagyon szeretném külön is megköszönni szószóló úrnak a hozzászólását. Itt arról tudom önt tájékoztatni  kicsit a szerepemből kilépve , hogy a különleges adatokkal és kifejezetten a nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó adatokkal kapcsolatban én személyesen osztom az ön álláspontját és a bizottság álláspontját is. Én is azt gondolom, hogy kötelezően rögzítendő adatkör lenne mind a vallásra, mind a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adat, de mint a mellékelt ábra mutatja, ugye, a törvényjavaslatban ez így nem szerepel. Én jelen pillanatban kisebbségi véleményt képviselek, amit természetesen tudomásul veszek, de ez ügyben a kormány nem tehet mást, mint azt mondja, hogy a magas Országgyűlés bölcsességére bízza ezt a kérdést.

Mennék tovább, ha megengedik. Köszönöm szépen Farkas Gergely képviselő úrnak az online kitöltésre történő motivációra vonatkozó felvetéseit, amellyel szintén messzemenőkig egyetértek, és így tudom azt mondani, hogy ezzel a kormány is egyetért, sőt a Központi Statisztikai Hivatal is egyetért. Én mint a területért felelős államtitkár, kifejezetten folytattam ezzel kapcsolatban megbeszéléseket. Ilyen, az online kitöltést népszerűsítő motivációs elemek lesznek. Ugye, ez egy jogi, kodifikációs kérdés, hogy vajon ezt érdemes-e a törvényjavaslat szintjén, törvényben rögzíteni.

Én azt gondolom, hogy ez egy olyan dolog, amit nem kell törvényben rögzíteni, de arról tudom önt tájékoztatni, hogy a kormánynak az a célja és az a szándék, hogy minél többen éljenek az online kitöltés lehetőségével, többen, mint 2011-ben. Ezt a számot, azt hiszem, ön vagy a képviselőtársa említette. És arról is tudom tájékoztatni önt, hogy a tervek szerint lesz mobilapplikáció, de azt gondolom, hogy a dereguláció elvére is legyünk figyelemmel, nem gondolom, hogy a mobilapplikációra vonatkozó javaslatot egy törvényben kellene rögzíteni.

A költségek; csak egy rövid megjegyzés a költségekre vonatkozóan. A költségek egyébként összességében alacsonyabbak, mint a 2011-es népszámlálásnál. Azért mondtam mégis azt az elején, hogy ugyanott tartunk, mint 2011-ben, mert azok a költségek, amelyek megnövekedtek, azok erre az elektronikus adatgyűjtésre történő átállást szolgálják. Tehát például a KSH-nak be kell szereznie azokat a tableteket, amelyek nem voltak meg 2011-ben, és amivel le lehet folytatni a személyes adatbegyűjtést is. Tehát azt tudom gondolni, ha ezeket az úgynevezett  most ezt, kérem, értsék jól  egyszeri tételeket leszámoljuk, akkor egyébként folyamatosan csökkenő költségekről tudok önöknek beszámolni, és az a tervünk, hogy a következő népszavazás esetében pedig ezek a költségek, pontosan az általam korábban említett elektronizációs projekt végigvitele okán pedig még sokkal alacsonyabbak lesznek.

Végezetül  tényleg legutoljára  visszatérnék azokra a felszólalásokra, amelyek ilyen vagy olyan módon a népszámlálás legitimációját próbálták aláásni. Én azt gondolom  tartozzon valaki akár a kormánypárti oldalhoz, akár az ellenzéki oldalhoz , egészen egyszerűen Magyarország érdekeit nem szolgálja, ha olyan felszólalások hangzanak el a parlamentben, amelyek a népszámlálás legitimitását politikai alapon és politikai érdekekből megkérdőjelezik. Mert ha az ellenzék komolyan gondolja az arra vonatkozó állandó követelését, hogy a parlamentben komoly, megalapozott, tudományos, szakmai munka és vita folyjon, ahhoz kifejezetten szükségesek a Központi Statisztikai Hivatal által előállított adatok, és azok közül kifejezetten az első helyek egyikén szerepel a népszámlálással begyűjtött adatok. Tehát az nem megy, hogy egyrészt folyamatosan számonkérjük a Házon a szakmaiadat-alapú politikai vitát, másrészt viszont aláássuk a felszólalásunkban annak az intézménynek a legitimitását, ami ezeket az adatokat egyébként biztosítja a parlamenti képviselők számára.

Tehát én ennek a tendenciának, nagy tisztelettel azt javasolnám, hogy vessünk közösen véget. És még egyszer szeretném megköszönni a nem ilyen motivációból megtett felszólalásokat, hanem a konstruktív hozzászólásokat és javaslatokat. Én ezeket rögzítettem. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:   1-48   49-74   75-94      Ülésnap adatai