Készült: 2019.12.16.06:06:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

7. ülésnap (2018.06.11.),  42-48. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 9:44


Felszólalások:   39-41   42-48   48-54      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Folytatódik a Ház napirend szerinti ülése 14 óra 37 perckor az interpellációkkal, azonnali kérdésekkel. Tisztelt Országgyűlés! Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a külgazdasági és külügyminiszterhez: „A „szabadságharcos” magyar kormány a magyar emberek pénzén szolgálja orosz barátait?” címmel. Gyöngyösi Márton képviselőt illeti a szó.

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor a kormány néhány éve elegánsan lenyúlta a Jobbik keleti diplomáciai és gazdasági nyitásra vonatkozó ötleteit, bizakodva vártuk az első eredményeket. Tettük ezt azért, mert számunkra soha nem az volt a fontos, hogy ki valósítja meg elképzeléseinket, hanem az, hogy a magyar emberek jólétét szolgáljuk programunkkal és javaslatainkkal. Sajnos hamar kiderült, hogy a kormány értelmezésében a keleti nyitás leginkább a mérsékelt diktatúrák hatalomgyakorlási módszereinek és korrupciós rendszereinek átvételére való nyitottságot jelentette. Üdítő kivételt jelenthetett volna a 2016-ban a magyar Ganz által elnyert egyiptomi vonattender, amelynek keretében a nagy múltú vállalat  az Eximbank 280 milliárd forintos hitelének segítségével  700 vasúti kocsit gyárthatott volna le, évekre munkát adva magyar emberek százainak. Ha van gazdaságdiplomáciai siker, ezt mindenképpen annak tekintettük volna.

Jómagam egy ideig Egyiptomban éltem, így jól tudom, milyen népszerűségnek örvendenek a magyar termékek ebben az észak-afrikai országban, és tudom, milyen értéke van a jó hírnévnek a világ azon táján. Nem csoda, hogy az egyiptomi fél egyértelműen a magyar pályázót preferálta. Noha tudjuk, hogy a kormány előszeretettel hivatkozik magyar sikerként a hazai telephellyel rendelkező külföldi vállalatok eredményeire, ezúttal egy valóban magyar vállalat kapott volna kiemelkedő lehetőséget. Éppen ezért tartom egészen hihetetlennek azt, hogy a kormány a fejlesztéshez hitelt nyújtó, állami tulajdonú Eximbankon keresztül a Ganz pályázatát megtorpedózta, és a támogatást egy orosz vállalat kezére játszotta át. Jelenleg tehát egy nagy múltú, 357 embert foglalkoztató magyar cég, amely közel száz éve van jelen Egyiptomban, nyereség helyett 475 millió forintos veszteséget termelt, miközben a magyar adófizetők pénzén működő Eximbank az orosz Transzvagonmas vállalatot támogatja, amely a Dunakeszi Járműjavítóban való részesedés vásárlásával játszhatja ki azt a feltételt, hogy a kiszállított áru magyar legyen. A magyar embereknek ismét csak az összeszerelő feladatok jutnak, valamint a kockázat, amelyet az Eximbankon keresztül most ők állnak.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mi áll annak hátterében, hogy a magát szabadságharcosnak láttató kormány, cserben hagyva egy magyar vállalatot és dolgozóit, egy ekkora üzletet orosz kézre játszott át? Hogyan értékeli annak egyre erősödő gyanúját, hogy a magyar kormányt külső országok zsarolják? Nem érzi úgy, hogy egy magyar állami vállalat segítségével tönkretenni egy megnyert üzletet és a magyar emberek zsebéből kivenni a pénzt a hazaárulás minősített kategóriája? Várható-e a jövőben is, hogy a magyar kormány a magyar vállalatokkal szemben külföldi érdekeket fog kiszolgálni? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra Magyar Levente államtitkár úré a szó.

(14.40)

MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy a Jobbik most sem cáfolta meg azt a feltételezésünket, hogy a párt helyzete, a párt reménytelenségének mértéke egyenesen arányos a retorikájának az élességével, durvaságával. Hazaárulással vádolni ebben az esetben a magyar államot, a magyar kormányzatot, azt gondolom, ékes bizonyítéka ennek a feltételezésünknek.Tisztelt Képviselő Úr! Kezdjük az elején! Keleti nyitás. Én nem leszek attól boldogabb és a kormány sem fogja magát erősebbnek érezni magát attól, ha megcáfoljuk azt az illúziót, hogy a keleti nyitás a Jobbik ötlete lett volna, és tőlük vettük volna át. A keleti nyitás egy több mint hat évvel ezelőtt indult, kifejezetten sikeres külgazdasági, külpolitikai orientációja a magyar kormányzatnak. Sorolhatnám azokat a számokat, azokat a külgazdasági és politikai sikereket, amelyek alátámasztják ennek a politikának a létjogosultságát, alátámasztják, hogy volt értelme elindítani. Gondoljunk csak arra, hogy mennyivel nőtt meg például a Kínából vagy Japánból Magyarországra érkező, kifejezetten magas hozzáadott értéket képviselő működőtőke-beruházások aránya. De beszélhetnék azokról a kisebb országokról is, amelyek irányába a magyar külgazdaság jelentősen, nagyságrenddel tudta növelni az elmúlt években az exportját.

Tisztelt Képviselő Úr! Rátérve a kérdésének az érdemére: valóban van formálódóban immár évek óta egy nagyon komoly üzlet, amely arról szól, hogy az egyiptomi vasúti részvénytársaság több száz, jelen esetben már 1400-as nagyságrendről beszélünk, új vasúti kocsit rendelne magának. Az valóban helytálló, hogy Egyiptomban kifejezetten jó neve van a magyar gépgyártásnak és azon belül a magyar vasúti szakértelemnek. Bizonyítja ezt az a tény, hogy Egyiptomban a mai napig a gyorsvonatot „madzsar”-nak hívják, nem szorul tágabb magyarázatra ez a tétel.

Tisztelt Képviselő Úr! Az viszont, azt kell mondanom… (Pillanatnyit szünetet tart.) Maradjunk annyiban, hogy félretájékoztatták a képviselő urat, amikor arról tájékoztatták, hogy ez az ügylet veszélyben volna, amikor arról tájékoztatták, hogy bárki is, nemhogy a magyar állam, lenyúlta volna ennek az ügyletnek a perspektíváját a Ganztól, és akkor is félretájékoztatták, amikor ennek az ügyletnek a léptékéről volt szó, hiszen az most már nagyságrenddel nagyobb, mint kezdetben tűnt. Eleinte 700 vasúti kocsi szállításáról beszélgettünk az egyiptomiakkal. Valóban, a Ganz Danubius egykor szebb napokat látott nagy magyar ipari konglomerátum egyik utolsó zászlóshajócskája, a Ganz szállította volna ezeket a vasúti kocsikat. Itt jegyezném meg egyébként, hogy a valaha szebb napokat látott vállalat, ahogyan utaltam erre, és ahogyan éppen most olvashattunk róla, gyártotta az éppen száz éve elsüllyesztett Szent István csatahajót is több mint száz évvel ezelőtt Fiumében. Tehát innen indult ez a vállalat, ami aztán a rendszerváltás után a magyar ipar lejtmenetének egyik szomorú példáját produkálta.

Mindenesetre ez a vállalat 700 vasúti kocsit szállított volna Egyiptomba, amely ügylet azonban a képviselő úr állításával szemben soha nem volt bebiztosítva, nagyon komoly konkurenciával kellett küzdeni, orosz, kínai konkurenciával. Nem kell összehasonlítani az orosz és kínai iparvállalatok méretét ezzel a kis magyar céggel. Ez az ügylet nem lett volna kivitelezhető, nem lett volna kivitelezhető anélkül, hogy valamelyik nagyobb vetélytárssal ne álljunk össze. Az oroszokra esett a választás, és ennek eredményeképpen, tisztelt képviselő úr, tisztelt Országgyűlés, immár 1400 vasúti kocsi leszállításáról tárgyalunk az egyiptomiakkal. Ezek döntő részt Magyarországon készülnének, döntő részt magyar munkahelyeket hoznának létre, döntő részt a magyar ipari hagyományokat gazdagítanák, és a magyar ipart fejlesztenék.

Közel vagyunk a megállapodáshoz, legalábbis közelebb, mint valaha, és büszkék leszünk erre a sikerre, ha létrejön, mert a magyar ipar hírnevét fogja öregbíteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Ismét Gyöngyösi Márton képviselőt illeti a szó.

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr! Az interpelláció egy olyan műfaj, amit elhangzása előtt le kell adni írásban, így ezt az interpellációt én két héttel ezelőtt leadtam. Ahhoz képest, hogy önöknek két hetük volt gondolkodni azon, hogy mit válaszoljanak erre az igen sok konkrétummal teletűzdelt interpellációra, ahhoz képest az ön válasza igencsak gyenge volt. Azért örülök, hogy három perc után rákanyarodott a válasza érdemi részére.De az kiderült az ön válaszából, hogy igen, a Ganz által aláírt szerződést sikerült átjátszani egy orosz vállalatnak, és az Eximbank hitele, amely a magyar adófizetők pénzéből finanszírozott gyártásra szolgál, igen, átkerült orosz érdekekbe és orosz kézbe. Úgy gondolom, hogy ez a magyar nemzeti és gazdasági érdekek teljes elárulása, és ezért az önök minisztériumának és önöknek személyesen is felelniük kell. Nem tudom a válaszát elfogadni. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja-e az államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)A Ház a választ 115 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Gurmai Zita, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Miért nem biztosítja a kormány a valódi esélyegyenlőséget? Mit tesz a kormány a nők és férfiak közötti bérkülönbségek csökkentése érdekében?” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Pénzügyminisztérium államtitkára fog válaszolni. Parancsoljon, képviselő asszony!




Felszólalások:   39-41   42-48   48-54      Ülésnap adatai