Felszólalás adatai

Felszólalások:   45-51   51-59   59-65      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés az államtitkári választ 119 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Demeter Márta, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „Mikor mondják fel végre a Paks 2. beruházás szerződését?” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter úr válaszol. Képviselő asszony, öné a szó.

DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Mi évek óta figyelmeztetjük a kormányt, hogy a Paks II. beruházás felesleges, drága, veszélyes és egy rendkívül rossz üzlet. Mára odáig jutottunk, hogy a kormányzat is beismerte, hogy komoly csúszás várható a projektben. A korábbi államtitkár menesztésével a politikai felelősök keresése is megkezdődött. Most szakértők 2030-ra is teszik az egyik új blokk elkészültét. Most ott tartunk, hogy van egy rossz szerződés, egy rossz koncepció, amihez társul az idegen befolyásszerzési törekvések okán előálló nagyon komoly biztonsági kockázat is, miközben a szakmai szereplők és maga a közvélemény is nagy többségében elutasítja a paksi bővítést, a kormány mégis kitart mellette.

Varga Mihály pénzügyminiszter idén február 21-én járt Moszkvában és tárgyalásokat folytatott. Ezekről a tárgyalásokról nem sietett tájékoztatni sem az Országgyűlést, sem pedig a közvéleményt. Több kérdést is tettem föl ezekkel kapcsolatban a kormány több szereplőjéhez intézve, mégsem kaptam érdemi válaszokat. Ezt követően pedig ön, miniszter úr volt az, aki elárulta, hogy megállapodtak a paksi gigahitel módosításáról. Ezt követően viszont nagyon érdekes módon a pénzügyminiszter az egyik bizottsági vitában azt fejtegette, hogy nem módosították a paksi hitelszerződést, és egyébként nem is volt szó ilyenről. A Pénzügyminisztérium a paksi beruházás pénzügyi konstrukciójának módosításával kapcsolatos közérdekűadat-igénylésemre csupán annyit tudott válaszolni, hogy ők nem minősülnek adatkezelőnek.

Ebben az ügyben is pert kellett indítsak a minisztérium ellen, hogy a magyar emberek megtudhassák, már megint miről tárgyaltak a fejük fölött. A per során tett érvelésük sokat elárul a kormányzati hozzáállásról. A logikai bakugrásokkal tarkított kétségbeesett törekvés az információ eltitkolására egészen sajátos ívet írt le, egészen onnan indulva, hogy a Pénzügyminisztérium a saját meglátása szerint először is nem adatkezelő, ott folytatva, hogy a kért adat, azaz a hitel módosításáról történt megállapodás nem is létezik, azon keresztül egészen odáig, hogy ön, miniszter úr, már elmondta a nyilvános parlamenti kérdésemre itt az adatokat a parlamentben, úgy, hogy azok egyébként tíz évig nem nyilvános adatok, ezért nem kiadhatók. De a bíróság végül döntött, a közérdek az első, ki kell adják ezeket az adatokat.

Az már csak hab a tortán, hogy a Pénzügyminisztérium jogi képviselője nem tudott arról nyilatkozni, hogy pontosan mikor is állapodtak meg a hitelszerződés módosításáról.

Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Sok oka van annak, hogy miért nem szabad a Paks II. projektet megvalósítani: veszélyes, veszteséges, drága, ökológiai és pénzügyi katasztrófa Magyarországra és a magyar emberekre is. De ha csak annál a per során is kiviláglott egy érvnél maradunk, hogy önök mennyire kezelik komolyan ezt az ügyet, akkor is világos, hogy már önmagában ezért nem szabad az önök kormányára bízni ezt a projektet, ami a magyar emberek ezermilliárdjait veszélyezteti. Kérdésem, miniszter úr: felmondjáke végre a Paks II. paktumot? (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Süli János miniszter úr válaszol. Öné a szó, miniszter úr.

SÜLI JÁNOS tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Örülök a kérdésnek. Meg tudom erősíteni, hogy nem fogjuk fölmondani a szerződést. Ezt a szerződést nem csak mi tartjuk jónak, az önök javaslatára a brüsszeli Bizottság három évig vizsgálta a szerződéses konstrukciót, 16 hónapig leállította a munkák végzését, és a végén minden egyes ügyben  megtérülés, nincs tiltott állami támogatás, biztonságos, megvalósítható, szüksége van Magyarországnak a független energiaellátás szempontjából erre a beruházásra , minden egyes kérdésben Magyarországnak adott igazat. Tehát ezek a tények, hogy meg kell építenünk. Folyamatosan 32 százalék importra szorul Magyarország villamosenergia-ellátása. Nem engedhetjük meg ezt a kitettséget. Ma még létezik a nemzetközi piacon szabad villamosenergia-vételre lehetőség, de éveken belül ez a tendencia megfordulhat, és az egész európai erőműpark 40-50 év fölötti korba léphet. A másik kérdés, hogy a Pénzügyminisztérium miről tárgyalt. Igaza van önnek, én is megerősítettem, februárban a pénzügyminiszterek egyeztettek Moszkvában arról, hogy miként kell majd módosítani a szerződést. Miből kifolyólag kell módosítani? Abból is, hogy a brüsszeli Bizottság beavatkozása 22 hónap csúszást eredményezett önmaga. Ezt a szerződésmódosítást mi a brüsszeli Bizottságon átvittük, a határidőket 22 hónappal kitoltuk.

(15.00)

A brüsszeli Bizottság is kimondta, hogy akkor lépnek érvénybe az új határidők, ha a pénzügyi finanszírozási szerződés határidejét is ehhez a műszaki szerződéshez módosítjuk. Egyébként ’26 a legelső dátum, amikor törlesztést kellene az orosz fél felé végrehajtanunk, tehát tulajdonképpen ’26-ig lehetőségünk van, hogy ezt a szerződésmódosítást végrehajtsuk. A szerződést, a pénzügyi szerződést a parlament hagyta jóvá törvénnyel, tehát anélkül nem lehetett módosítani. Önök tudnának róla, ha ez a szerződésmódosítás megtörtént volna, hiszen akkor idehoztuk volna.

Tehát egy egyeztetés van folyamatban, amire akár több év lehetőségünk van. De mi szeretnénk minél hamarabb a műszaki teljesítést összerendelni a pénzügyi fizetés feltételeivel. Erről van szó. Itt nincs adateltitkolás, nincsenek félreérthető információk. Az van, amit mondtam, az egyeztetések megkezdődtek, hiszen 2017 végén már a 22 hónapos szerződésmódosítást a brüsszeli Bizottsággal jóváhagyattuk. Ezért szeretnénk összetársítani.

Egyébként pedig Paks megbízható  az utolsó mondataira, hogy nem biztonságos. A világ legmodernebb blokkjairól van szó, ezek harmadik generációsok, és műszakilag elő van írva, hogy telephelyen kívüli hatása semmilyen üzemzavari szituációban nem lehet. Megtérül, mint mondtam, gazdaságos, és még a brüsszeli Bizottság megállapítása alapján is 7,35 százalék profitot fog eredményezni a teljes működési idő alatt. Összehasonlításul, ha nem építjük meg, nincs klímavédelmi célkitűzés teljesítve. Egyébként 12 millió tonna szén-dioxid-kibocsátása van a közlekedésnek, Paks 17 millió tonna szén-dioxidot takarít meg. Összehasonlításul: a magyar erdők 6 millió tonna szén-dioxidot képesek fölvenni. Tehát a klímavédelmi célkitűzések szempontjából is azt mondom, hogy ennél jobb beruházás, mint hogy Paksot megépítjük, nincs. Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megköszönöm miniszter úr válaszát. Kérdezem képviselő asszonyt, elfogadjae a miniszteri választ. Öné a szó.

DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm, elnök úr. Nem tudom elfogadni miniszter úr válaszát. Egészen érdekes, hogy a brüsszeli Bizottságra hivatkozik, ahogyan fogalmazott. Világosan látszik, hogy pár nyugati cég is megkapná a részét ebből a bizniszből. Azt gondolom, nem ez a mérvadó, a magyar emberek érdekét kell nézni. Miniszter úr, önnek is ez a feladata; nem nyugati érdekeket, nem keleti érdekeket, a magyar emberek érdekét. A kormánynak is ez lenne a feladata, mint ahogy a felelősség alól nem menti fel önöket, bármit is mond az Európai Bizottság.Klímavédelemmel kapcsolatban, amiket itt felsorolnak rendre, az mind-mind kozmetikázás. Önök is pontosan tudják, hogy akár egy karbonsemlegességgel kapcsolatos adatot lehet kozmetikázni, de ez nem oldja meg a dolgot. Ökológiai és pénzügyi tragédiáról beszélünk. Ráadásul akkora a csúszás a projektben, hogy 2030-ra nemhogy az első blokkot meg akarják önök nyitni, hanem már rég megújulókra kellett volna állítani a teljes magyar gazdaságot. Ha nem ezt teszik, akkor a magyar emberek jövőjét és Magyarország jövőjét veszélyeztetik. Kiállunk amellett…

ELNÖK: Válaszát várom, képviselő asszony.

DEMETER MÁRTA (LMP): …hogy mondják föl a szerződést.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő asszony nem fogadta el a miniszteri választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 120 igen szavazattal, 21 nem ellenében, 19 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője, interpellációt nyújtott be a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Semjén Zsolt hobbija helyett miért nem a főváros fejlődését támogatja a Fidesz-kormány?” címmel. Az interpelláció megválaszolásával a miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Palkovics László innovációért és technológiáért felelős minisztert bízta meg. Az interpellációra miniszter úr felkérésére Schanda Tamás János államtitkár úr válaszol. Képviselő úr, öné a szó.

Felszólalások:   45-51   51-59   59-65      Ülésnap adatai