Készült: 2024.04.26.00:52:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

89. ülésnap (2019.11.04.),  45-51. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 9:37


Felszólalások:   37-45   45-51   51-59      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 121 igen szavazattal, 40 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Arató Gergely, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez: „Miért adnak zöld utat a választási csalásoknak az EP-választáson is?” címmel. Képviselő úr ezt az interpellációt március 27-én nyújtotta be, erről tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést. A szöveghűségre kérem majd képviselő urat. Tisztelt Országgyűlés, Arató Gergely képviselő urat illeti a szó.

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Valóban, a cím kissé idejétmúlt, de a probléma nem oldódott meg azóta se, épp ezért ez az interpelláció aktuálisabb, mint benyújtása idején, ugyanis jól látható módon a választási csalások felderítése azóta sem szerepel az első ezer feladat között (Nacsa Lőrinc: …ismételjük meg!), a rendőrség teendői között. A tavaly áprilisi választási csalásokkal kapcsolatban 249 nyomozást rendeltek el, ennek több mint fele, 151 nyomozás még mindig folyamatban van, nem értesültünk róla, hogy a nyár folyamán lezárták volna közülük bármelyiket, és továbbra sem tudjuk azt, hogy hány összecsalt mandátummal ülnek bent fideszes képviselőtársaink, hány összecsalt mandátum biztosította önöknek a kétharmados többséget. (Zaj, felzúdulás a kormánypártok soraiban.  Az elnök csenget.) Az európai szabályok előírják, hogy minden polgárnak csak egy szavazata lehet, és a tagállamok felelőssége ezt ellenőrizni. Ennek ellenére ma semmilyen akadálya sincs annak, hogy egy határon túli, mondjuk, egy magyar-román kettős állampolgár kétszer is leszavazzon, egyszer Romániában, egyszer Magyarországon  ez az uniós választásra vonatkozik természetesen. Az a helyzet, tisztelt államtitkár úr, hogy az önök kötelessége az lenne, hogy elejét vegyék az ilyen csalásoknak, de semmit nem tettek ennek érdekében. Mint ahogy nem tettek semmit annak az elterjedt választási csalásnak a megelőzése érdekében sem, és ez az önkormányzati választásokra is hasonlóképpen jellemző volt, folyamatosan megjelennek a hírek arról, hogy fiktív lakcímekkel jelentkeznek be állampolgárok elsősorban az ukrán határ mellett, és ezekkel a fiktív lakcímekkel aztán részt vesznek a szavazásokban, eldönthetik azt, hogy kik képviseljék az ott élőket akár az Országgyűlésben, akár az Európai Parlamentben, akár pedig a helyi önkormányzatokban. És önök nem tesznek semmit. Emlékeznek arra, ebből még konfliktus is volt már az önkormányzati választásokon, és biztos vagyok benne, hogy egyre több konfliktus lesz belőle. (Nacsa Lőrinc: Szöveghűség!)

Ennek alapján kérdezem aztán államtitkár urat, hogy miért nem zárultak le még mindig a 2018-as választási csalásokat vizsgáló nyomozások. Politikai megrendelés áll e mögött a lassúság mögött? Miért nem tesz eleget az Európai Parlamenttel kapcsolatban a kormány annak az uniós kötelességének, hogy megakadályozza, hogy a határon túli kettős állampolgárok kétszer szavazzanak? Miért nem ellenőrzik, hogy akinek van határon túli és magyarországi lakcíme is, az mind a két helyen szavaz-e? Miért nem ellenőrzik azt, hogy aki EU-tagországban él, az nem nyilatkozotte úgy egy másik tagországban, hogy nem ilyen ország területén él, és ezért a magyar választáson is szavazhat levélben? Vane valamilyen kormányközi együttműködés folyamatban a környező uniós tagállamokkal arra vonatkozóan, hogy ellenőrizzék, a határon túli kettős állampolgárok nem szavaznake kétszer? Miért nézik évek óta tétlenül, hogy ukránok tízezrei nyilvánvalóan fiktíven jelentkeznek be magyar lakcímekre?

Miért nem kerítik kézre a mai napig az ukrán nyugdíjasok migrációjának, valamint az állampolgársági és választási csalások szervezőit? (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) És végül: miért adnak zöld utat a választási csalásoknak az EP-választásokon is meg a többi választáson is? Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a DK és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Kontrát Károly államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr, öné a szó.

KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ami a 2018-as választási csalások nyomozását illeti, jó hírrel tudok szolgálni, hiszen ön is tanúja lehetett annak, amikor Varju Lászlónak, az ön képviselőtársának az ügyében a parlament tájékoztatást kapott és döntést hozott. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.50)

Arra is szeretném fölhívni a figyelmét, hogy az interpellációját, úgy, ahogy elnök úr elmondta, 2019. március 27-én adta be, de a Demokratikus Koalíciónak eddig nem volt fontos, hogy az elhangozzon, hogy azt sorra vetesse. Ma november 4-ét írunk, időközben lezajlott a választás, amelynek a tisztaságáért ön márciusban aggódott (Dr. Vadai Ágnes: Most is aktuális!), sőt túl vagyunk az önkormányzati voksolásokon is.

Magyarország demokratikus jogállam, ahol senki nem állhat a törvények fölött (Gréczy Zsolt: Kivéve a Czeglédy-ügyben.), a törvények mindenkire egyaránt vonatkoznak. A rendőrség általános nyomozóhatósági jogkörében a büntetőeljárást minden esetben a törvényeknek megfelelően megindítja, lefolytatja, és végrehajt minden törvényes eljárási cselekményt. (Z. Kárpát Dániel: Masszív ez az épület, de azért óvatosan!)

Felhívom a figyelmét arra is, hogy a magyar parlament 1990 óta töretlenül tartja magát ahhoz a gyakorlathoz, hogy a válaszadó a folyamatban lévő büntetőügyekben az ügy részleteiről nem nyilatkozik. Ezt a gyakorlatot mi is tartjuk annak érdekében, hogy ne legyen prejudikáció, és ne alkossanak esetleg megalapozatlan véleményt.

Tisztelt Képviselő Úr! Határozottan visszautasítom, hogy a Fidesz-KDNP bármelyik választáson törvénytelen eszközöket használt volna. (Derültség a DK soraiban.  Szilágyi György: Éljenek a lefagyott szerverek!) A választások az alaptörvényi rendelkezéseknek megfelelően törvényesek, befolyástól mentesek voltak. A kormányzati feladatok, amelyek a választások technikai kivitelezéséhez kapcsolódtak, szakszerűen és átlátható módon kerültek végrehajtásra. Ezt az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala is a jelentésében megerősítette.

Tisztelt Képviselő Úr! A választások előkészítése, lebonyolítása a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság mint független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervek feladata. Magyarországon 10 285 szavazókör van, és minden párt jogosult a képviselőjét delegálni a választási bizottságokba. (Dr. Vadai Ágnes: Köszönjük a lehetőséget!) A választási panaszokat, kifogásokat első körben elbíráló független testület Magyarországon a Nemzeti Választási Bizottság. A Nemzeti Választási Bizottságban az országos listát állító jelölő szervezetek egy-egy képviselője is tag lehet, és a Demokratikus Koalíció delegáltja is részt vehetett a bizottság munkájában.

Tisztelt Képviselő Úr! A kormány és a Belügyminisztérium az önök kormányával, a Gyurcsány-kormánnyal ellentétben nem fejt ki nyomást a rendőrség munkájára, a nyomozati cselekményekre. (Dr. Vadai Ágnes: Tiborcz István, Mészáros Lőrinc!) Képviselő asszony, megtisztelne, ha meghallgatna engem. A magyar rendőrség mindenkivel szemben föllép, aki megsérti a törvényt, függetlenül faji, etnikai vagy vallási hovatartozásától, párthovatartozásától. Feladatának ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el. Kérem tisztelt képviselő urat, hogy önök is tartsák ezt tiszteletben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Kérdezem képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Öné a szó.

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Államtitkár Úr! Ön, egyben a Fidesz képviselőjeként is, mint ahogy itt elmondta, elfeledkezik arról, hogy ez az interpelláció azért nem hangozhatott el, mert annak érdekében, hogy megkerülje a kormány a parlamenti ellenőrzést, sem az európai parlamenti, sem az önkormányzati választás előtt nem ülésezett a parlament. Ez ellen akkor is mindig tiltakoztunk. Másrészt azt kell mondanom önnek, hogy itt nem egyes esetekről van szó, nem egyes esetekről kérdeztem önt, hanem a rendszerszintű visszaélésekről, az aláírásokkal való rendszerszintű visszaélésről, a bejelentkezéssel való rendszerszintű visszaélésről. A választási bizottságok ezekben az ügyekben gyakran feljelentést tettek, amiket aztán a rendőrség az ügyészség bűnrészességével általában elfektet. Én erről beszéltem. Rendszerszintű probléma van, nem egyes ügyekben kértem az ön álláspontját.

Végül az pedig, hogy ön koncepciós ügyeket hoz ide, mint a Varju-ügy, november 4-én, az az önök erkölcsi színvonalára jellemző. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) A választ nem tudom elfogadni. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés az államtitkári választ 119 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Demeter Márta, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „Mikor mondják fel végre a Paks 2. beruházás szerződését?” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter úr válaszol. Képviselő asszony, öné a szó.




Felszólalások:   37-45   45-51   51-59      Ülésnap adatai