Felszólalás adatai

Felszólalások:   47-62   63-76   77-88      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tájékoztatom tisztelt képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására ma 16 óráig volt lehetőség.Most soron következik az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/8038. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Most megadom a szót Orbán Balázs államtitkár úrnak, a napirend pont előterjesztőjének, a Miniszterelnökség államtitkárának  ha van még hangja. Parancsoljon, államtitkár úr!

(18.20)

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, küzdök és kitartok, jelentem! Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény immár közel harminc éve egységes keretek között szabályozza az illetékekre és az igazgatási bírósági szolgáltatások díjának megállapítására vonatkozó alapvető szabályokat annak érdekében, hogy az állami és a társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás meg tudjon valósulni. A törvényjavaslat ezen rendszer módosítására és egy újabb speciális vagyonszerzési illeték bevezetésére tesz javaslatot, azon belül is itt visszterhes vagyonátruházási illeték szabályozásáról van szó. Az ingatlanok belterületbe vonása és az értékesítés miatti ingatlanügyletek fokozottabb teherviselése érdekében egy új elemmel, a külterületből belterületbe vont ingatlanok eladóit terhelő fizetési kötelezettséggel egészülne ki az illetékekről szóló törvény illetéki rendszere.Ugyanis ennek oka, hogy egy ingatlan forgalmi értéke a külterületből belterületbe vonást követően jelentős mértékben megnő. Ezen tranzakciók mögött az a kizárólagos cél is állhat, hogy a külterületi ingatlant annak megvásárlása után belterületbe vonják, majd pedig jelentős haszonnal továbbértékesítsék. A törvénymódosítás pedig azt szolgálja, hogy visszaszorítsa az ilyen spekulációs visszaéléseket, amelyek  még egyszer mondom  kifejezetten a külterületi ingatlanok belterületbe vonásával kívánnak jelentős vagyonszerzést realizálni. Tehát az illeték kirovásának semmilyen bevételnövelő, bevételnövelésre, adóbevétel- vagy illetékbevétel-növelésre irányuló szándéka nincsen, hanem egy büntető jellegű, egy spekulációs tevékenységet büntető jellegű illetékről van szó, amelynek reményeink szerint az lesz a hatása, hogy ezt a spekulációs módszert visszaszorítja és a visszaéléseket megfékezze.

Ráadásul azt gondoljuk, hogy önmagában a külterületi területek belterületbe vonása és ezáltal a belterületek számának és arányának növelése több más szempontból sem kívánatos. Itt természetvédelmi, környezetvédelmi, fenntarthatósági, településképi és egyéb szempontokat is idehozhatunk. Minden ilyen szempont abba az irányba mutat, hogy a külterületekből belterületbe vonás eseteit limitáljuk, és ha ezekre az esetekre egyébként észszerű módon sor kell hogy kerüljön, akkor ezt az átminősítést az érintettek ne tudják spekulációs céllal kihasználni. Hogy ez milyen jelentőségű kérdés, itt egy egész hosszú időszak adatait tudom önöknek ismertetni a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Tizenhét év, közel két évtized alatt, tehát 2002 és 2019 között a belterületek nagysága az egész ország területén 3169 hektárral nőtt. Ez gyakorlatilag az összes belterület félszázalékos növelését jelenti. Azt is látni kell, hogy ha például a 2018-as építésitelek-eladási árakat nézzük, akkor ez a szántóföldek árához viszonyítva ötvenszeres. Tehát az átminősítéssel, azaz a külterületből belterületbe minősítésével adott esetben akár ötvenszeresével is nőhetnek a földterületi árak. Ez nyilvánvalóan tág teret enged a spekulációnak. Ha 2018-as átlagárakkal számolunk, és ezeket a területeket nem szántóföldként tekintenénk, akkor itt azt láthatjuk, hogy egy 235 milliárdos profit potenciálisan az, ami felmerül, pusztán csak az átminősítés kapcsán.

A törvényjavaslat értelmében tehát innentől kezdve az átminősített területek értékesítését követően visszterhes vagyonátruházási illetéket kellene fizetni a vagyonértékű jog jogosultságának fennállása alatt, de legkésőbb az értékesítést megelőző tíz éven belül, legkorábban 2019. február 1-jét követően a külterületi ingatlanból belterületi ingatlanná minősített ingatlanok esetében. Az illeték mértéke az illeték alapjának 90 százaléka, az illeték alapja pedig az a különbözet, ami az ingatlan szerzéskori és az eladáskori forgalmi értékének különbözete.

Mi azt gondoljuk, hogy ezzel a törvénymódosítással, amennyiben a parlament úgy dönt, hogy támogatja, egyrészt megakadályozzuk az ingatlanspekuláció egyik forrását, egyértelmű jelzést adunk arra, hogy ez a közérdek szempontjából egy nemkívánatos tevékenység lehet, alkalmassá válunk az adóelkerülések megakadályozására, és átlátható, az egész társadalom részére könnyen azonosítható módon a spekulációs visszaéléseket visszaszorítjuk annak ellenére, hogy egyébként a jóhiszeműen eljáró állampolgárok semmilyen hátrányt e tekintetben nem szenvednek.

Úgyhogy ebből következően szeretném kérni önöktől a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Tilki Attila képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. TILKI ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy újabb olyan törvényjavaslat van előttünk, amely reagál az élet változásaira. Külön örülök annak, hogy államtitkár úr kitért arra, hogy nem csupán egy jogszabály van előttünk, hanem ilyen irányt akarunk szabni a településeinknek, hiszen mindannyian érezzük, értjük és látjuk, érzékeljük azt, hogy igenis az a tendencia, hogy külterületi területet belterületté alakítunk át, ez egyre jobban elterjed, nemcsak a nagyobb városokban, nemcsak megyei jogú városokban, hanem akár kisebb településeken is, és akkor megmaradnak a települések központjában esetlegesen üres, akár beépíthető területek is. Államtitkár úr elmondta azt, hogy nem egy büntető adóról van szó. Én is úgy gondolom, és úgy gondoljuk, hogy egy jogos és igazságos szabályozási rendszerről lesz így szó. Az nagyon fontos dolog, hogy a jóhiszemű vásárlót ez nyilván nem érinti. Mivel olyan részletesen indokolta államtitkár úr, hogy miért fontos és miért elfogadható ez az előttünk lévő törvényjavaslat, én nyugodt lelkiismerettel kérem önöket, az ellenzék képviselőit is, hogy fogadják majd el és támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Gyüre Csaba képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Hát, egy szép törvényjavaslat van előttünk. Végigolvassa az ember, végigfutja egyszer a törvényjavaslatot, és lám, lám, lám, milyen jó, hogy kiáll a kormány, hát, nem biztos, hogy korrupciónak nevezhetjük ezt, hanem ügyeskedésnek, de nyilván a korrupciót is érintheti ez a téma, hiszen sokszor azért kerül egy olcsón megszerzett külterületi ingatlan belterületbe, mert megvannak az összefonódások az önkormányzat megfelelő vezetőjével, hogy belterületbe tudják vonni, és bizony itt egy kemény féket betesz a törvényjavaslat. És lám, milyen jó ez! Nem vagyok hozzászokva, hogy a Fidesz-KDNP ilyet nyújt be. Aztán az ember elkezd gondolkozni, és elhelyezi a környezetbe, hogy miért most, miért nem 2010-ben hoztak ilyen törvényjavaslatot, és akkor rájön az ember, ahogy gondolkodik, hogy hoppá, hát hol vannak a legértékesebb ingatlanok. Hát nyilván a legdrágábbak az ingatlanok a fővárosban, a főváros körül. Ha a főváros körül lévő külterületi ingatlant belterületbe vonják, annak igazán lesz változása, meg a megyei jogú városokban is komolyabb, míg a kis falvakban igazán nem jelentős, mert lehet, hogy a szántóföld értéke nagyobb, mint egy eladhatatlan, falu végén lévő, külterületből belterületbe vont ingatlan esetében, ahol esetlegesen egy szegregált területen éppen kevesebbet ér, mint a szántóföld, a belterületi ingatlan.

(18.30)

Hát, ez nyilván, valószínűleg közrejátszhatott abban, hogy hirtelen ez a jogszabály így előkerült. Nyilván az ügyeskedést, az ilyenfajta ügyeskedést, amikor ilyen komoly jövedelmek kerülnek egyesek tulajdonába, valamilyen módon meg kell akadályozni, vagy meg kell adóztatni, vagy itt illetékkel van sújtva.

Államtitkár úr elmondta, hogy átlagosan ötvenszerese az értéke a belterületi ingatlannak, és hogy 3169 hektár került az elmúlt 17 évben, és 235 milliárd forint profitot hozott ez az elmúlt 17 évben valakiknek. Hát, én nagyon kíváncsi lennék, és nagyon költőien teszem fel a kérdést, hogy vajon ebből a 235 milliárd forintból mennyi vándorolt a Fidesz oligarcháinak, a Fidesz környékén lévő embereknek a zsebébe, amiket  mivel látták, hogy hogyan működik ez a dolog  most szépen elcsípnek, nehogy Budapest fővárosban most az ellenzéki rész is ki tudja ezt használni. Mindamellett a szándék nagyon jó. A szándék nagyon jó, tehát valóban szükség van erre, és valóban meg kell akadályozni azt, hogy ez legyen.

Kicsit más témára áttérve, a 90 százalékos illeték mértékére, már felmerült itt korábban hasonló nagyságrendben a személyi jövedelemadó kérdése a végkielégítések esetében a 2010-es kormányváltás után. Ha jól emlékszem, akkor sem állt meg ekkora nagyságrendben a mértéke. Csak így felteszem ezt is kérdésnek, hogy vajon ha az nem állt meg, akkor ez vajon kiállhatjae az alkotmányosság próbáját. Azonban mindenképpen indokolt a dolog, hogy nem szabad hagyni, hogy adózatlanul ekkora jövedelmek kerüljenek egyesek zsebébe. Tehát maga a törvényjavaslat célja mindenféleképpen jó, az időpontja számunkra azért elég érdekes. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Szabó Sándor képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon, jegyző úr, öné a szó.

SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban nyilvánvaló, hogy ha egy külterületi területet belterületbe vonunk, annak az értéke természetes mértékben megnövekszik. Az is valós lehet, és nagyon sok esetben láttunk ilyet, hogy bizony-bizony e mögött, ha utána ezek a belterületi földek vagy akár ingatlanok értékesítésre kerülnek, a mögött bizony meglapulhatnak bizonyos spekulációs szándékok. Az egy nagyon jó cél lehet, ha egyébként ezeket a spekulációs visszaéléseket a jelenlegi szabályozás szigorítaná, és ezeket a visszaéléseket valamilyen módon visszaszorítaná, és az így esetlegesen keletkező vagyonszerzést valamilyen módon illetékkel, vagy hívjuk másképp, akár valamilyen adóval, de mégiscsak sújtaná.A jelenlegi szabályozás szerint ennek az illetéknek a mértéke 90 százalékos lenne. Alapvetően mi azt mondjuk, hogy a spekulációs törekvések visszaszorítása mindenképpen támogatandó és mindenképpen fontos. Azonban arra mi is felhívnánk a figyelmet, amit az Alkotmánybíróság határozata kimondott, amely értelmében az olyan közteher, amelynek az értéke a 75 százalékot meghaladja, egyértelműen büntető célzatú, és mint ilyen közteher, annak az alkotmányosságát megkérdőjelezheti. Tehát mi azt tudjuk mondani, hogy a javaslat céljával alapvetően az MSZP egyetért, azt támogatja, az alkotmányos aggályokat pedig az előterjesztőnek kell majd rendeznie. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Hajdu László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

HAJDU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Az illetékről szóló ’90. évi törvény módosítását én is összefüggésbe hoznám képviselőtársammal, mivel ő kifejtette, nem szeretném ezt hosszabban említeni. Budapestet egészen biztosan érinti, annál is inkább  és kérdésként is felvetném, mert itt van pár dolog, ami ebből nem derül ki, viszont ez speciálisan egész Budapestet érintő probléma. Az egyik az, hogy Budapestnek kormány által jóváhagyott TSZT-je, tehát térszerkezeti terve van, az M0-ig érintőleg teljeskörűen, van fővárosi szabályozási terv, és van minden kerületnek nem túl régóta, hiszen most voltak a határidők, kerületi szabályozási terve is, és mindenkinek van ez a településképi terve is, ami pluszköltség volt számunkra. Abban vannak erdőknek minősítettek, és van mezőgazdasági művelés alatt lévő. Nem művelik, de a parlagfű szép gazdagon nő benne. Csak az én választókerületemben 8 millió négyzetméternyi szabad terület van, aminek csak egész kicsi része van belterületbe vonva, ugyanakkor mezőgazdasági művelés alól eddig ezt ki lehetett vonni. Tehát az egyik az, hogy ha a térszerkezet engedi, a fővárosi szabályozási terv engedi, a kerületi engedi, de még mezőgazdasági művelési övezetben van, akkor mi történik, kivonhatome a mezőgazdasági művelés alól való kivonás szabályai szerint, vagy azt is meg kell fizetni, és még ezt a büntető 90 százalékot is. Ez nem az önkormányzat tulajdona.

Államtitkár úr azt említette, hogy itt állampolgárokat nem ér anyagi hátrány. Ezek a földek magánszemélyek tulajdonában vannak. Ezek a magánszemélyek itt nem tudnak termelni, bár próbál néhány ilyet elkezdeni  ilyen kutyasétáltatós meg hajléktalan környéke meg egyéb , de a termést más szüreteli, tehát nincs értelme gazdálkodni az M0-on belüli szakaszon. Ezt sokan megpróbálták, de mert ő nem fog szüretelni, ezért nem is csinálnak semmit a területtel. Mivel egyelőre nem adóköteles, merthogy nem belterület, nem kell adót fizetni, ráadásul magánszemélynek nem kell, ha belterület, akkor sem, legalábbis a mi kerületünkben ilyenfajta telekadó még nincs bevezetve. Ha ez cég tulajdonában van, akkor természetesen kell fizetni. Tehát a kérdés az, hogy az érvényes hatályos övezeti szabályok, térszerkezeti és szabályozási terv alapján, valamint az, hogy mezőgazdaságból is ki kell még vonni, és azon túlmenően ahhoz, hogy eladja, és érinti a tulajdonost, hiszen annak kell fizetni a 90 százalékos visszterhes vagyonátruházási illetéket  vagy minek is hívjuk , tehát akkor ő még kettőt is fizet, akkor nem tud megszabadulni. Ez az egyik probléma. Tehát nem ilyen egyszerű a képlet. Ma már egyszer ezt megemlítettem, hogy kétfajta tulajdon van. Van nevesített tulajdon, amikor tudjuk helyrajzi szám szerint, hogy melyik parasztgazda földje, lehet, hogy egy főorvos valahol ez a parasztgazda, de ott van neki a földje, és van az osztatlan közös. Osztatlan közös tulajdonban van ebből a 8 millióból egy egész jelentős rész, 2450 körüli osztatlan közös tulajdonost tartunk számon. Gyakorlatilag azért tekintem én is büntetésnek, mert ebben az esetben nincs is értelme nekiállni nyomozni, keresni, hogy kik ezek a tulajdonosok, inkább parlagfű-kényszervágást csinálunk a saját költségünkre, ugyanis a parlagfű költségét sem tudjuk kiszámlázni ennek a 2600 tulajdonosnak, ha kényszervágást csinálunk, mert nem találjuk meg. Adatokhoz nem férünk hozzá, kinyomozni nem tudjuk, a 400-500-at, talán a 600-at is eléri, 400-500-nál tartok, és azokról egyáltalán nem tudjuk, hogy hol vannak, és nem kis területük van, ilyen osztatlan közös tulajdon. Arról már nem is beszélve, hogy nem is tudja pontosan, hogy ez a csík az övé vagy az a csík, mert osztatlan közös tulajdon. Ezt azért említem meg, hogy az illetéket így ki lehet mondani, de ez egy blokád a főváros ilyen tulajdonszerkezetét és tulajdonviszonyait tekintve. Budapest körben így néz ki, tehát nem egyszerűen csak egy választókerület, hanem körben mindegyik. Tehát Budapest kapui vagy Budapestnek bármilyen külső fejlesztése blokád alá kerülnek ezzel az illetéktörvénnyel.

(18.40)

Noha a győri példát figyelembe véve azt gondolom, hogy valami indokolt, de a 90 százalék hihetetlen nagy súly. Éppen ezért, merthogy ezek nem teljesen tiszták és világosak, azt gondolom, hogy fontos volna tudnom ezeket a kérdéseket, tehát átminősíthetőe egyáltalán, akár közcélból is. Itt az ingatlan-nyilvántartásokról nem régen, talán múlt héten fogadtunk el törvényt, az ingatlan-nyilvántartásokról elfogadott törvényben volt egy olyan passzus, hogy ha közpark van egy erdőterület mellett, vagy közpark van egy belterületi ingatlan mellett, akkor az a törvény engedte az összevonását. Abban még olyasmit fogadtunk el. Ezek valamilyen, belterületi ingatlan melletti földek egyébként vagy közpark melletti, mert olyan is van. Azt hogy kell akkor értelmezni, hiszen ezt itt fogadtuk el nem túl régen.

Ilyen homályok mellett most nem tudom azt mondani, hogy mi támogatjuk mint Demokratikus Koalíció ezt a törvényt. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most van lehetőség további felszólalásokra. Kétperces felszólalásra Tilki Attila képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Gyüre képviselő úrnak szeretném ajánlani a figyelmébe a középkorban élt francia esszéírót, filozófust, a Magyar Nemzetből valószínűleg ismeri, ha olvassa, hogy: „Erős képzelet szüli az okokat.” Nem gondoltam, hogy ide el lehet jutni a törvényjavaslat olvasása során, hogy mindenféle összeesküvés-elméletet tudott felállítani, hogy ez ki ellen és kinek az érdekében és kinek a védelmében íródott. Szerintem hülyeség. A DK vezérszónokával kapcsolatban pedig a Puskás Aréna körül zajló polémiában érzem én is most is magam, hiszen ott egyszer az a baj, hogy nincsenek fák, és nem ültetünk fákat, utána pedig az jelenik meg hírben, hogy túl kevés a parkolóhely. Érdekes, hogy egy budapesti, volt kerületi polgármester amellett lobbizik, hogy vonjunk be külterületi földeket, hiszen ha bevonjuk a földeket, és ott, ahogy elmondta, van erdő is, akkor nyilván azokat az erdőket valószínűleg ki kell vágni.

Az osztatlan közös földterületekkel kapcsolatban pedig ezeknek a rendezése megtörtént, Budapestre is el fog érni, vidéken már zajlik, és akkor könnyebb dolga lesz egy fővárosi kerületnek. Én úgy gondolom, hogy azért, aki ezt ki fogja tudni fizetni, azért azt az embert nem kell sajnálni, azt a földtulajdonost nem kell sajnálni. Teljesen jogosnak és igazságosnak érzem ennek az illetéknek a kivetését, és hangsúlyozom, hogy olyan problémákat is megold esetlegesen, hogy üresen álló településrészeken vagy utcasorokon, és itt nem a szegregátumokra gondoltam természetesen, képviselő úrnak jelzem, hanem akár megyei jogú városban és a fővárosban is van olyan, ahol éppen lehetne építeni, de nyilván előnyösebb egy ilyen tranzakció. Én úgy gondolom, hogy ez egy településvezető számára is fontos jogszabály lehet.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki még a felszólalás lehetőségével élni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom. Megkérdezem Orbán Balázs államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, kíván, parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Először is pontosítani szeretném magam a jegyzőkönyv kedvéért is, mert ha jól emlékszem, az előző felszólalásomban véletlen 2019. február 1-jei hatálybalépést emlegettem, ami nyilvánvalóan visszaható hatályú jogalkotás lenne, és ilyen módon azonnali alkotmányellenességet eredményezne. Szerencsére én hibáztam, nem pedig a törvényjavaslat kodifikátorai, mert abban 2020. február 1-jei hatálybalépés van, és ily módon a stabilitási törvény előírásainak is megfelelne a javaslat, ha a tisztelt Ház azt támogatná. A technikai pontosításon túlmenően tartalmi értelemben én is szeretném eloszlatni azokat az aggályokat, amelyek arról szólnak, hogy ez bármilyen összefüggésben van az önkormányzati választások eredményével. És csak arra a körülményre hívnám fel a figyelmet, hogy a képviselő urak által is említett jelenség, mely szerint Budapest környékén meg a nagyobb megyei jogú városokban a külterületből belterületbe vonás, illetőleg az azon történő ingatlanberuházásoknak a sokasodása az elmúlt évek következménye. És leginkább annak a következménye, hogy hála istennek a magyar gazdaság jobban teljesít, és ebből következően főleg Budapesten is, de a nagyobb megyei jogú városokban is egy ingatlanár-emelkedés indult el, ami nyilván egyfajta lakosságkicserélődést is elindított, és látunk olyan jeleket, amelyek arra utalnak, hogy vonzóvá válik a nagyobb városok külső peremén történő ingatlanberuházás. Tehát lehet, hogy 2010-ben is meg lehetett volna ezt a törvényt hozni, csakhogy akkoriban nem lett volna a dolognak értelme, ugyanis pont a szocialista-szabaddemokrata kormányzás következményeként az ország gazdasági teljesítménye és ezáltal az ingatlanárak is a béka feneke alatt voltak. Tehát az nem okozott problémát, hogy a meglévő és belterületben lévő ingatlanokon induljanak el ezek a beruházások. Ez az elmúlt évek egyébként szerencsés, de ilyen értelemben ezer más, környezetvédelmi, fenntarthatósági és több szempontból nem szerencsés fejleményének a következménye.

Én is felhívnám arra a figyelmet, amit Tilki képviselő úr említett, hogy azt ne tagadjuk el, hogy kifejezetten Budapest, de a megyei jogú városok is tele vannak barnamezős területekkel. Ha egy másik vitát hozhatok ide, nemcsak a Puskás Stadion ügyét, akkor hadd hozzam ide az úgynevezett atlétikai stadion fedőnéven futó projektet, aminek csak egy kis része az atlétikai stadion. Az tulajdonképpen egy komplex észak-csepeli városrészfejlesztési program, aminek  ha a stadiont zárójelbe is tesszük  a legfontosabb része egy ottani, valójában használhatatlan, valójában környezetszennyező, valójában gyakorlatilag életre alkalmatlan területnek a város vérkeringésébe történő visszakapcsolása. Nyilván nem az ilyen volumenű, de az ehhez hasonló barnamezős beruházásoknak a beindítása, különösen ilyen kedvező ingatlanpiaci körülmények között, ez célja a kormánynak, és ezt egy bizonyos terelő hatással ez a törvényjavaslat jól szolgálja. Ugyanis azt az opciót, melyet a külterületből belterületté történő átminősítés és az ottani ingatlanberuházás elindítása jelentett, azt a másik barnamezős és rekultivációs jellegű beruházásokhoz képest kevésbé kedvezőbbé teszi.

Tehát verseny indul a projektek között, és mi azt reméljük, hogy amellett, hogy mindenki szabadon dönti el, hogy melyik típusú beruházást indítja el, de a barnamezős, rekultivációs jellegű projektek is legalább olyan vonzóak lesznek, mint a külterületből belterületbe vonáshoz kapcsolódó ingatlanfejlesztések.

Hajdu László képviselő úrnak pedig csak röviden annyit mondanék, picit zavarba hozott, mert olyan kérdéseket hozott elő itt  ugye, a mezőgazdasági művelésből történő kivonás szabályai, illetőleg a parlagfű-mentesítés szabályait , amelyek ugyan szerintem is fontos kérdések, még azt sem állítom, hogy az ezekkel kapcsolatos szabályozási környezet problémamentes, de ezeknek aztán semmi köze az asztalon fekvő törvényjavaslathoz. És ez szerintem jól van így, mert ha ezeket összekutyulnánk, akkor azzal számos bonyodalmat okoznánk. Tehát ezeket, ha tényleg indokolt az ezzel kapcsolatos szabályozás módosítása, akkor mindenképpen külön kell kezelni.

Én azt gondolom, hogy ennek a javaslatnak a hatálya teljesen egyértelmű, mert a visszterhes vagyonátruházási illetéket egyetlenegy momentumhoz köti, ez ugye a külterületből belterületbe vonás és azt követően az ingatlan értékesítése.

(18.50)

Tehát ilyen módon, hogy egyébként mi történt a területtel, azt követően milyen más szabályok vonatkoznak rá, hogyan kell ezeken a területeken a köz érdekét szolgáló tevékenységeket elvégezni, ezek az ön által említett módon egyedi tulajdonosok által tulajdonolt ingatlanok vagy osztatlan közös tulajdonnak minősülnek, ez ebből a szempontból teljesen irreleváns, és nem is terjed ki rá a törvényjavaslat. Sőt, azt gondolom, hogyha elkezdenénk ezzel kapcsolatban is machinálni vagy esetleg ilyen irányba kiegészíteni a törvényjavaslatot, akkor csak több problémát hoznánk a nyakunkra, mint amennyi kérdést most így ezzel meg tudnánk oldani.

Az illeték mértékére vonatkozó felvetéseiket természetesen rögzítettük, és én azt gondolom, hogy ez nincs alapvetően kőbe vésve. Mi azt gondoljuk, hogy egy olyan illetékmértéket érdemes meghatározni, amelyik egyrészt kellő elrettentő erővel bír az ingatlanspekulációk visszaszorítására, másrészt viszont büntető jellegűnek nem tekinthető. Ez olyan értelemben igaz is, hogy többletfizetési kötelezettséggel nem jár, mert ez valójában a tulajdonosokon kívül álló aktus, vagyis a külterületből belterületbe vonás miatt bekövetkező automatikus áremelkedést jelenti. Ha ilyen áremelkedés nincsen, akkor nyilvánvalóan fizetési kötelezettség sem keletkezik. Tehát ha valaki ugyanolyan áron adja el, mint amennyiért még, amikor külterületben volt, vette, a belterületbe vonást követően, akkor neki semmilyen illetékfizetési kötelezettsége nincsen. De kétségtelenül a végkielégítések adóztatásánál mondott hasonló dolgokat az Alkotmánybíróság, én azonban azt gondolom, hogy ez egy más természetű adópolitikai lépés volt, és ilyen értelemben más megítélés alá esik alkotmányossági értelemben is.

Köszönöm szépen a felszólalásokat, a támogató, illetőleg a nem támogató, de konstruktív felszólalásokat is, és kérem minden képviselőtől még egyszer a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   47-62   63-76   77-88      Ülésnap adatai