Készült: 2024.03.29.06:48:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

96. ülésnap (2019.11.21.),  77-88. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 53:07


Felszólalások:   63-76   77-88   89-100      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim, a módosító javaslatok benyújtására ma 16 óráig volt lehetőség. Most soron következik a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága által benyújtott előterjesztés T/8003. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Most megadom a szót Ritter Imre nemzetiségi képviselő úrnak, aki nemzetiségi nyelvén ismerteti felszólalásának első mondatait, majd magyarra fordítva azokat folytatja a felszólalását. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke, a napirendi pont előadója: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Der Ausschuss der in Ungarn lebenden Nationalitäten hat den Gesetzvorschlag: Modifizierung des nationalen, einheitlichen Bildungsgesetzes CXC vom Jahr 2011 mit der Nummer T/8003. für das Parlament um in der Generaldebatte zu besprechen am 04. 11. 2019 eingereicht.Erlassen sie mir bitte, dass ich als Beauftragter Parlamentsabgeordneter des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten die Bedeutung und den Hintergrund dieses durch uns erarbeiteten und mit den betroffenen Regierungsabteilungen und mit allen Fraktionen vorangehend schon abgesprochenen Gesetzvorschlages bekannt gebe.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2019. november 4-én nyújtotta be a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi. CXC. törvény módosításáról tárgyú, T/8003. számú törvényjavaslatot.

Engedjék meg, hogy a magyarországi nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselőként az általunk kidolgozott, az érintett szaktárcákkal és valamennyi parlamenti frakcióval előzetesen már egyeztetett törvényjavaslat hátterét, jelentőségét ismertessem.

A törvényjavaslat alapján a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. számú melléklete 6. sora 2020. január 1-jétől úgy módosul, hogy a nemzetiségi pótlék alsó határa a jelenlegi 30 százalékról 10 százalékra csökken és felső határa a jelenlegi 30 százalék helyett 40 százalékra emelkedik.

A törvényjavaslat célja, hogy a magyarországi nemzetiségi köznevelési intézményekben az elmúlt években egyre jelentősebb problémát okozó nemzetiségipedagógus-létszámhiányt részben ellensúlyozza, és a megfelelő képzettségű szakembereket megtartsa a magyarországi nemzetiségek részére két módon is. Egyrészt azon nemzetiségi pedagógusok részére, akik eddig is jogosultak voltak a nemzetiségi pótlékra, mert lekötött munkaidejük legalább 50 százalékában nemzetiségi nyelven folytattak oktatást-nevelést, azoknak a nemzetiségi pótlék mértékét 30 százalékról 40 százalékra emeljük.

Másrészt azon nemzetiségi pedagógusok részére, akik eddig nem voltak jogosultak nemzetiségi pótlékra, bevezetünk két, alacsonyabb százalékos mértékű, differenciált pótlékkategóriát. Konkrétan: azon nemzetiségi pedagógusok, akik nemzetiségi nyelvű óvodában, iskolában, kollégiumban állandó jelleggel, neveléssel-oktatással lekötött heti munkaidejének legalább egy órájában, de kevesebb, mint 20 százalékában nemzetiségi nyelven folytatnak oktatást-nevelést, azoknak 10 százalék pótlék, míg akik a lekötött munkaidejük legalább 20 százalékában, de kevesebb, mint 50 százalékában folytatnak nemzetiségi nyelven oktatást-nevelést, azoknak 25 százalék pótlék fog járni 2020. január 1-től.

A két új jogosultsági kategória bevezetéséhez, a köznevelési törvény mellékletének módosítása mellett természetesen szükséges a pótlék jogosultságát szabályozó, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 326/2013. kormányrendelet azonos tartalmú módosítása is. A 326/2013-as kormányrendelet módosítását bizottságunk már előzetesen egyeztette, az illetékes EMMI Oktatásért Felelős Államtitkársága a módosítást hivatalosan elindította, így várhatóan a kormány még 2019 decemberében elfogadja, és a Közlönyben megjelenteti, így nem lesz akadálya a nemzetiségipótlék-emelés és -differenciálás 2020. január elsejei bevezetésének.

A pályán lévő nemzetiségi pedagógusok megtartása, a nemzetiségi pedagógusok megbecsülésének javítása érdekében a mostani köznevelésitörvény-módosítást megelőzte már 2018. január 1-jétől a nemzetiségi pótlék minimum- és maximumértékének 10 százalékról 15 százalékra emelése, majd 2019. január 1-jétől 15-ről 30 százalékra emelése.

Szeretnék visszautalni arra, hogy a nemzetiségi pótlék 15 százalékról 30 százalékra történő emelésére vonatkozó, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló T/2061. számú törvényjavaslat 2018. október 16-i parlamenti általános vitája során Bangóné Borbély Ildikó és Arató Gergely képviselőtársaim is felvetették felszólalásukban, hogy a pótlékemeléssel egyetértenek, de javasolják átgondolni a pótlék mértékének differenciálását. Akkor előterjesztői válaszomban is elmondtam, hogy ezzel a felvetéssel egyetértünk, és amint a pótlék felső mértékét 40 százalékra tudjuk emelni, van értelme és van miből differenciálni, be fogjuk vezetni a nemzetiségi nyelven történő oktatással arányos, differenciált pótlékot is, melyet ez a törvényjavaslat már tartalmaz.

Ezzel egyúttal azt is elérjük, hogy minden nemzetiségi pedagógus, aki nemzetiségi nyelven részt vesz a nemzetiségi oktatás-nevelésben, ezzel arányos, differenciált nemzetiségi pótlékban részesüljön, ez összesen több mint 4100 nemzetiségi pedagógust érint nemzetiségtől és fenntartótól függetlenül.

A háromszori nemzetiségipótlék-emelés és a -differenciálás bevezetése eredményeként 2020. évben a kifizetésre kerülő bruttó nemzetiségi pótlék összege 2493 millió forint, azaz közel két és fél milliárd forint, melynek költségvetési fedezete a szociális hozzájárulási adóval együtt mintegy 2 milliárd 917 millió forint, mely a 2020. évi központi költségvetési törvényben már 2019. július hóban biztosításra került.

A 40 százalékos pótlék összege az egyetemi végzettség esetén bruttó 81 200 forint/hó, főiskolai végzettség esetén bruttó 73 080 forint/hó, ami megítélésünk szerint, ha még nem is ellensúlyozza természetesen a külföldi vagy akár a hazai piaci jövedelmi lehetőségeket, de egyértelműen jelzésértékű a nemzetiségi pedagógusaink részére, hogy számunkra az első, kiemelt prioritást jelentik.

(19.00)

Ezúton utólag és újra is szeretném megköszönni a magyar kormánynak, a teljes magyar parlamentnek, minden képviselőnek, hogy a magyarországi nemzetiségek előterjesztéseit támogatta, és a 2018. évi központi költségvetési törvényben a nemzetiségipedagógus-program elindításához, majd a 2019. és 2020. évi központi költségvetési törvényben a program folytatásához szükséges pénzügyi fedezetet biztosította.

Maga ez a törvényjavaslat mindössze néhány mondat, de jelentősége a magyarországi nemzetiségek jövője szempontjából mégis kiemelkedő fontosságú. Miről is van pontosan szó? Szeretném önöket tájékoztatni, hogy a magyarországi 13 nemzetiség köznevelési rendszere, intézményhálózata, azok struktúrája, fenntartója sok szempontból különböző, de amit immár közel másfél évtizede folyamatosan érzékelünk és valamennyi nemzetiségre elmondható, az a nemzetiségipedagógus-képzés számbeli és jelentős minőségi hiányosságai, a nemzetiségipedagógus-ellátottság rosszabbodó helyzete. A nemzetiségióvodapedagógus-hiány konkrét meghatározására 2016 szeptembere és 2017. február hó között teljes körű, országos felmérést végeztünk a nemzetiségi óvodák területén, hiszen gyermekeink részére a nemzetiségi anyanyelv visszaadása, megerősítése a nemzetiségi óvodákban kell hogy megtörténjen első lépcsőben.

A Magyarországon élő 13 nemzetiségből 7 nemzetiségnek van hivatalosan nemzetiségi óvodája, a horvát, német, roma, román, szerb, szlovák és szlovén nemzetiségnek, hat nemzetiségnek  bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin és ukrán  nincs bejegyzett intézményként működő nemzetiségi óvodája. A nemzetiségi óvodával rendelkező hét nemzetiség helyzete is sok vonatkozásban különbözik, annak függvényében, hogy milyen a területi elhelyezkedésük Magyarországon, milyen messze vannak az anyaországtól, mennyi az adott nemzetiség lélekszáma, és így tovább. Így a nemzetiségi óvodák kérdésében is vannak közös pontok, de nemzetiségenkénti speciális vonások is, mint a legtöbb nemzetiségi kérdésben, így nem lehet valamennyi nemzetiségre, valamennyi problémára azonos sablonmegoldást adni. Ráadásul a többi nemzetiséghez képest is sajátos helyzetben vannak a magyarországi romák, hiszen míg a többi nemzetiség igyekszik a nemzetiségi gyermekeket kisebb-nagyobb nemzetiségi óvodákban összefogni és ott részükre minőségi nemzetiségi nevelést biztosítani, a roma gyerekek esetében egy többségében roma óvodánál bármikor felmerülhet a szegregáció problémája.

A nemzetiségióvodapedagógus-felmérés és -projekt mind a hét nemzetiségi óvodával rendelkező nemzetiségre kiterjedt. Én most a problémakört a legnagyobb óvodai hálózattal rendelkező német nemzetiségi óvodákra végzett felmérés összevont eredményeivel érzékeltetném.

Magyarországon a hivatalos nyilvántartás szerint 215 német nemzetiségi óvoda található. Véletlen, vagy talán éppen sorsszerű egybeesés, de tény, hogy a határon túli magyar nemzetiségnek is a szomszédos országokban ugyanígy pontosan 215 magyar nemzetiségi óvodája van. A közoktatási törvényben meghatározottak szerint a nemzetiségi óvodának Magyarországon három típusa lehet: az egynyelvű, vagyis nemzetiségi anyanyelvű, a kétnyelvű, ahol többségében a nemzetiségi és kisebb mértékben magyar nyelven is folyik a nevelés, valamint a magyar nyelvű roma, cigány kulturális nevelést folytató óvoda. Nyilván a hat nemzetiséget az első két nemzetiségi óvodai típus érintheti.

A 215 német nemzetiségi óvodából mindössze egyetlen óvodában, a pécsi Valéria Kochban, és ott is csak öt éve folyik egynyelvű, csak német nemzetiségi nyelvű nevelés. A többi 214 óvodában két nyelven folyik a nevelés. A kétnyelvű nemzetiségi óvodákban a közoktatási törvény és a nemzetiségi nevelési irányelvek szerint a nemzetiségi nevelésben részesülő gyermekekkel a neveléssel töltött idő több mint felében nemzetiségi nyelven kell foglalkozni, ami azt jelenti, hogy a nemzetiségi csoportokban dolgozó mindkét óvodapedagógusnak nemzetiségi végzettséggel kellene rendelkeznie.

A 215 német nemzetiségi óvodában 568 nemzetiségi csoport van, csoportonkénti két fővel 1136 nemzetiségi végzettségű óvodapedagógusra lenne szükség. A tényleges német óvodapedagógus-létszám ezzel szemben mindössze 662, vagyis a hiányzó német nemzetiségi óvodapedagógusok száma 474 fő, ami a szükséges létszám 41,7 százaléka, tehát majdnem minden második német nemzetiségi óvodapedagógus hiányzik.

Ha az összesített adatokat óvodánként lebontva nézzük és csoportosítjuk, akkor egyrészt azon óvodák száma, ahol nemzetiségi csoportonként mindkét óvodapedagógus rendelkezik német nemzetiségi végzettséggel, 33 darab, azaz az összes óvoda mindössze 15,4 százaléka. Vagyis mindössze minden hetedik óvodában vannak csak meg maradéktalanul a személyi feltételei annak, hogy a törvény szerinti színvonalú nemzetiségi nevelés történjen.

Másrészt azon óvodák száma, ahol több nemzetiségi végzettséggel rendelkező óvodapedagógus van, mint ahány nemzetiségi csoport, 39 óvoda, az összes óvoda 18,1 százaléka. Ezen óvodáknál már csak az a minimumkövetelmény teljesül, hogy egy-egy nemzetiségi óvodapedagógus rövidebb-hosszabb időre való kiesésétől a nemzetiségi nevelés még biztosítva van minden csoportban legalább egy német nemzetiségi óvónővel. Az összes többi német nemzetiségi óvodában, az óvodák kétharmadában csoportonként maximum egy német nemzetiségi óvodapedagógus van, vagyis bármely német nemzetiségi óvodapedagógus átmeneti vagy tartós kiesése  gyes, betegállomány, pályaelhagyás vagy bármi más okból – esetén még a csoportonkénti egy nemzetiségi óvodapedagógus sem biztosítható.

Végezetül már a felmérés idején, 2016-ban, s ’17 elején is 22 német óvodában, az óvodák 10 százalékában kevesebb német nemzetiségi óvodapedagógus volt, mint ahány német nemzetiségi csoport. Kilenc nemzetiségi óvodában egyetlen nemzetiségi végzettséggel rendelkező főállású óvodapedagógus sem volt, négy óvodában 2016-ban már nem is indítottak német nemzetiségi csoportot a tartós nemzetiségióvodapedagógus-hiány miatt.

Mindezek alapján azt kell mondani, hogy csak a nemzetiségióvodapedagógus-ellátottságot alapul véve a német nemzetiségi óvodák mintegy kétharmadánál ma még nem lehet hatékony német nemzetiségi nevelést folytatni. Ezt a nehéz helyzetet az elmúlt években több tényező is tovább fokozta. Egyrészt az Ausztriába és Németországba történő nagyarányú migráció, ennek megnövekedett németnyelvoktatópedagógus-igénye felgyorsította a német nemzetiségi pedagógusok külföldi, német nyelvterületen történő munkavállalását. A német nemzetiség vonatkozásában úgyszintén komoly veszélyeztetettséget, problémát jelent, hogy Ausztriában és Németországban nincs felsőfokú óvodapedagógus-képzés, így a magyar egyetemeken, főiskolákon a német nemzetiségi óvodapedagógus szakon végzett diplomás hallgatókat tárt karokkal várják Ausztriában, Németországban, Svájcban vagy éppen Dél-Tirolban, akár óvodavezetői beosztásba is.

A többi hat nemzetiségnél az országos nemzetiségi önkormányzatok által felmért és feldolgozott adatok alapján szintúgy jelentős, 10-25 százalékos nemzetiségióvodapedagógus-hiányok vannak, a náluk jelentkező óvodapedagógus-hiány közel 80 fő. Így a hét magyarországi nemzetiség összesített nemzetiségióvodapedagógus-hiánya 2017 elején mintegy 550 fő volt.

(19.10)

Itt szeretnék kitérni, visszautalni dr. Brenner Koloman képviselő úrnak szintén 2018. október 16-án a nemzetiségi pótlék 15-ről 30 százalékra történő emelésére vonatkozó T/2061. számú törvényjavaslat általános vitája során tett észrevételére, hogy a nemzetiségitanító- és -tanárellátottság területén jelentkező komoly problémák egy úgymond egyszerű pótlékemeléssel nem orvosolhatók, hiszen ez egy sokkal átfogóbb kérdés. Ezzel a felvetéssel teljesen egyetértek. Éppen ezért is dolgoztuk ki 2016-ban a nemzetiségipedagógus-programot, mely komplexen, átfogóan felméri és elemzi a jelenlegi helyzetet, kitűzi az elérendő célokat, a célok megvalósításához szükséges feladatokat és azok megoldásának lehetséges módjait.

A nemzetiségi pedagógusok pályán tartását, fokozott megbecsülését elősegítő intézkedések, a nemzetiségipedagógus-pótlék két év alatt három lépcsőben négyszeresére történő emelése és a differenciálás bevezetésével, minden nemzetiségi pedagógusra való kiterjesztésével ennek a programnak az első pontja az, ami most 2020. január 1-jével ezen törvénymódosítással teljesülhet.

Párhuzamosan előkészítettük és 2018-ban elindítottuk a nemzetiségipedagógus-hallgatói tanulmányi ösztöndíjrendszert. Örömmel számolhatok be róla, hogy 2019 februárjában, visszamenőleg 2018. szeptember 1-jei hatállyal a 2018-19-es tanévre 84 első évfolyamos nemzetiségióvodapedagógus-hallgatóval kötöttünk ösztöndíjszerződést. Mintegy három héttel ezelőtt zártuk le a 2019-20-as tanévre vonatkozó szerződéseket, melynek keretében most már a nemzetiségi óvodapedagógusok első, második és harmadik évfolyamából, valamint a nemzetiségi tanító, tanár és szaktanár hallgatók első évfolyamából 317 fővel kötöttünk már nemzetiségi tanulmányi ösztöndíjszerződést. Már most bejelenthetem, hogy a 2020. évi központi költségvetési törvény biztosítja a pénzügyi fedezetét a további bővítésnek, így a 2020-21-es tanévben ki tudjuk terjeszteni az ösztöndíjrendszert a nemzetiségi tanító, tanár és szaktanár hallgatók mind a hat évfolyamára, azaz 2020 szeptemberében mintegy 650-700 nemzetiségipedagógus-hallgatóval köthetünk majd tanulmányi ösztöndíjszerződést.

Mind a nemzetiségipótlék-emelésekről, mind a nemzetiségi pedagógus tanulmányi ösztöndíjról széles körű tájékoztatást fogunk nyújtani decemberben és 2020 januárjában a középiskolák végzős nemzetiségi tanulói részére, és a 2019. évi óvodapedagógus első évfolyamos hallgatói szerződéseknél elért 20 százalékos növekedés után a 2020-21-es tanévben bízunk benne, hogy akár 40-50 százalékkal is emelkedni fog az ösztöndíjas tanulmányi szerződést kötő első évfolyamos nemzetiségipedagógus-hallgatók száma.

Végül a nemzetiségipedagógus-program harmadik nagy területe kifejezetten maga a nemzetiségipedagógus-képzés, a nemzetiségi képzést végző tíz egyetemnél és főiskolánál a lényegesen magasabb számú és minőségileg érdemben jobb nemzetiségipedagógus-képzés személyi, tárgyi és törvényi feltételeinek a mielőbbi biztosítása. Az elmúlt három év felmérései és azok eredményei alapján egyértelműen a nemzetiségipedagógus-képzés a szűk keresztmetszet és a legnagyobb feladat a megfelelő, elvárt színvonalú nemzetiségi oktatás-nevelés biztosításához. Az elmúlt öt évben az öt év átlagában évente 75-80 fő nemzetiségi óvodapedagógus kapott szakirányú végzettséget, diplomát.

A jelenlegi helyzet alapjaiban veszélyeztette a nemzetiségi óvodák működését a nemzetiségióvodapedagógus-hiány miatt, ezért volt szükség azonnali intézkedésekre. Ezért a nemzetiségióvodapedagógus-képzést végző nyolc egyetemmel és főiskolával történt megbeszélések, az Emberi Erőforrások Minisztériuma két illetékes államtitkárságával történt egyeztetések alapján optimális esetben évente a nemzetiségióvodapedagógus-alapképzésre rövid távon mintegy 150 fő, a magyar alapképzettséggel már rendelkező, nemzetiséghez tartozó óvodapedagógusok kiegészítő képzésére pedig évente mintegy 60 fő képzését lehetne biztosítani az érintett hét nemzetiség tekintetében. Ezért 2019. január 1-jétől az óvodapedagógus-képző intézményeknek juttatott 100 millió forint célzott támogatással és a nemzetiségióvodapedagógus-alap, valamint kiegészítő képzésre jelentkezők részére biztosított, az előzőekben elmondott ösztöndíjakkal szeretnénk elérni a képzésben részt vevők számának jelentős emelését, a képzés minőségének, elsősorban a megfelelő nemzetiséginyelv-tudás és nemzetiségi tartalom jelentős fejlesztését, és közvetlen szerződéskötéssel biztosítani, hogy a végzett nemzetiségi óvodapedagógusok elkezdjék Magyarországon nemzetiségi intézményben a nemzetiségi pedagógusi pályát.

2020. január 1-jétől úgyszintén mintegy 150 millió forint célzott támogatást kívánunk biztosítani a nemzetiségitanító, -tanár- és -szaktanárképzést végző tíz egyetemnek a képzésben részt vevők számának növelése és a képzés minőségének érdemi javítása érdekében. Bemeneti oldalon objektív mérés kell a nemzetiségi nyelvi kompetenciákról, és akik nem rendelkeznek legalább középfokú nyelvi szinttel, azok részére nulladik évfolyamot kell biztosítani. A nemzetiségipedagógus-képzésben a nemzetiségi nyelven történő képzés jelenlegi mindössze 15-20 százalékos mértékét a 80-85 százalékos magyar nyelvű képzéssel szemben rövid távon legalább 50 százalékra kell bővíteni, néhány éven belül pedig az arányt meg kell fordítani. Kimeneti oldalon szintén objektív mérést kell bevezetni, amennyiben ne kerülhessen ki a nemzetiségipedagógus-képzésből olyan hallgató, aki a nemzetiségi nyelvet, pedagógusszaknyelvet nem beszéli felsőfokon.

Immáron több mint egy éve komoly szakmai munka és előkészítés folyik minden érintett fél bevonásával egyrészt a nemzetiségitanító, -tanár, -szaktanár-ellátottság helyzetének is a konkrét felmérésére, másrészt a nemzetiségipedagógus-képzés megoldásához szükséges feladatok meghatározására. Ebben részt vett, részt vesz mind a tíz egyetem, minden érintett szaktárca, az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkársága, az ITM Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága, a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága, a Magyarországi Német Pedagógiai Intézet, az Oktatási Hivataltól a Nemzetiségi POK, a Katolikus Pedagógiai Intézet, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, valamint természetesen az érintett országos nemzetiségi önkormányzatok oktatási referensei, szakértői.

A szakértői munkacsoportokkal még 2019 tavaszán kidolgoztunk egy felmérést a nemzetiségi általános és középiskolák, kollégiumok nemzetiségipedagógus-igényének, a tényleges nemzetiségipedagógus-létszámának és a nemzetiségipedagógus-hiányának teljes körű felmérésére. Még a tavaszi időszak végén 13 nemzetiségi köznevelési intézményre csináltunk egy éles tesztfelmérést a rendszer kipróbálására. A kiértékelés alapján a szükséges módosításokat megetettük, és 2020. február végéig a magyarországi összes nemzetiségi általános és középiskolára, kollégiumra, mind a hét érintett nemzetiségre és minden fenntartóra vonatkozóan elvégezzük a felmérést és annak komplett kiértékelését. Ennek eredményeként a magyarországi nemzetiségipedagógus-képzés, egyáltalában a pedagógusképzés 200. évfordulója alkalmából valószínűleg először lesznek olyan aktuális, a nemzetiségipedagógus-ellátottságra vonatkozó teljes körű és konkrét adataink, amire a következő két évtized nemzetiségitanító, -tanár- és -szaktanár-képzését alapozhatjuk.

(19.20)

Ezúton, itt is szeretném megköszönni mindenkinek nyilvánosan azt a segítséget, amit ehhez a munkához adtak. Én személy szerint kifejezetten élveztem azt a megoldásorientált, felelősségteljes, elhivatott munkát, amit a két munkacsoport az elmúlt egy évben végzett.

A törvényjavaslatot előzetesen természetesen leegyeztettük az érintett szaktárcákkal, a kormányzattal, valamennyi parlamenti frakcióval, ezért tisztelettel kérem önöket, hogy egységesen támogassák a T/8003. számú törvényjavaslatunk elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem Rétvári Bence államtitkár urat, hogy a kormány nevében kíváne felszólalni. (Jelzésre:) Igen. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Szeretném előzetesen is mondani, hogy a kormány természetesen, ahogy elhangzott itt már a felvezetőben, támogatja ezt a javaslatot, hiszen közösen vagy velünk egyeztetve került kidolgozásra.Jelen módosításra azért van szükség, mert a 2020. évi költségvetési törvény  az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága javaslatára  megteremtette a nemzetiségipótlék-alap 30 százalékról annak 40 százalékra történő emeléséhez szükséges forrást. A pótlék 2018-ban már 10 százalékról 15 százalékra, majd ezt követően 2019-ben 15 százalékról 30 százalékra emelkedett, így az emelésre ezekben a ciklusokban immáron harmadszorra kerül sor.

A pótlékemelés minden nemzetiségi pótlékra jogosult nemzetiségi pedagógust érint. A hatályos szabályozás szerint nemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosult, aki a neveléssel, oktatással lekötött munkaidejének legalább 50 százalékában nemzetiségi anyanyelven nevelő-oktató munkát végez. Esetükben ez azt jelenti, hogy a nemzetiségi pótlék mértéke az elmúlt három év alatt fokozatosan a négyszeresére emelkedett, emelkedik. A bizottság emellett arra is javaslatot tett, hogy a nemzetiségi pótlékban eddig nem részesülő, a munkaidejük 50 százaléka alatt nemzetiségi anyanyelven nevelő-oktató munkát végző pedagógusok is részesüljenek alacsonyabb mértékű, differenciált nemzetiségi pótlékban.

Ahhoz, hogy a differenciált nemzetiségi pótlék folyósítására 2020. január 1-jétől sor kerülhessen, a köznevelési törvény jelen módosítását követően még az idei évben a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. kormányrendeletben meg kell határozni az eddig pótlékban nem részesülő pedagógusokat érintően a jogosultság feltételeit, ahogy arra az expozéban képviselő úr is kitért.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2017-ben egy nemzetiségióvoda-fejlesztési programot dolgozott ki, amelyet 2018-ban a nemzetiségitanító- és -tanárképzésre is kiterjesztett. A program a nemzetiségipedagógus-pályát választó fiatalok számának és a nemzetiségipedagógus-képzés színvonalának az emelését, a nyelvi képzés hatékonyabbá tételét, továbbá a pályán lévő nemzetiségi pedagógusok megtartását és megbecsültségük javítását célozza. E program része a jelentős mértékű nemzetiségipótlék-emelés is. Látok rá esélyt, hogy a program megvalósításának eredményeként nő a nemzetiségi óvóképzésben részt vevők száma, javul a képzés és ezek által a nemzetiségi óvodai nevelés és az iskolai nevelés-oktatás színvonala.

A bizottság a programja kidolgozása során  más tárcák mellett  szorosan együttműködött az Emberi Erőforrások Minisztériumával is. A nemzetiségi nevelés-oktatás és a nemzetiségipedagógus-képzés hatékonyságának növelése csak az érintett nemzetiségi közösségekkel való szoros együttműködésben képzelhető el. Azt hiszem, hogy itt ebben az eseménysorozatban ez is tetten érhető. A nemzetiségióvoda- és -iskolafejlesztési program kiváló példája az aktív nemzetiségi érdekérvényesítésnek is.

A megemelt, illetve a differenciált nemzetiségi pótlék folyósítására tehát, ahogy mondtam, 2020. január 1-jétől csak akkor kerülhet sor, ha a köznevelési törvény 8. mellékletében a nemzetiségi pótlék mértéke minimum 10, maximum 40 százalékosra módosul. Mivel a nemzetiségi pótlék emelésének forrását a jövő évi költségvetési törvény megteremtette, és a pótlék folyósításához szükség van az Nkt. 8. mellékletének módosítására, támogatjuk a Magyarországi nemzetiségek bizottságának javaslatát, tehát a kormány a javaslatot támogatja. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Kállai Mária képviselő asszony. Parancsoljon, öné a szó.

DR. KÁLLAI MÁRIA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, a nemzetiségi nevelés-oktatás kétséget kizáróan a nemzetiségek jövőjét alapvetően meghatározó területek közé tartozik, ezért valóban nagyon fontos az, hogy figyeljünk arra, hogy a nemzetiségi közösségek milyen módon képzelik el a nevelés-oktatás alakításának jogszabályi, költségvetési kereteit, és hallottuk képviselő úrtól, hogyan, milyen módon értékelik azt a helyzetet, amely ma az ország nemzetiségi oktatását jellemzi egészen az óvodától felmenő rendszerben egyrészt, és milyen lépések kellenek ahhoz, hogy valóban meg lehessen az itt dolgozó pedagógusok munkáját becsülni. Illetve magának a törvényjavaslatnak a célja is ez, miután a nemzetiségi bizottság által benyújtott törvényjavaslat pontosan azt célozza, hogy a magyarországi köznevelési intézményekben, ahogyan képviselő úr is mondta, az elmúlt években egyre jelentősebb problémát okozott egyrészt a létszámhiány, másrészt pedig a megfelelő képzettségű szakemberek képzése, illetve gyakorlatilag a rendszerben dolgozók munkájának a megbecsülése. Az előttünk lévő törvénymódosítási javaslat előzményéről néhány gondolat részben természetesen államtitkár úrtól, képviselő úrtól már elhangzott, de nagyon-nagyon fontos az, hogy az EMMI-vel együttműködve a nemzetiségi bizottság gyakorlatilag 2017-ben első lépésként létrehozta az óvodafejlesztési programot, amelyet 2018-ban, ahogyan már hallottuk, a nemzetiségi tanítókra, tanárokra is kiterjesztett. És nagyon-nagyon fontos az, hogy a program a nemzetiségipedagógus-pályát választó fiatalok számának és a nemzetiségipedagógus-képzés színvonalának az emelését, a nyelvi képzés hatékonyságának erősítését, a pályán lévők megtartását és megbecsülésük javítását célozta.

Ebben a programban, ahogyan ma már hallottuk, ösztöndíj biztosítására van lehetőség, hiszen a nemzetiségipedagógus-képzésben részt vevő hallgatók számára ösztöndíj biztosítása lehetséges, illetve magának a képzésnek a minél erősebb támogatása, és ez az előterjesztés a fókuszában tartalmazza a jelentős mértékű nemzetiségipótlék-emelést, hiszen 2018. január 1-jétől a pótlékalap 10 százalékáról 15 százalékára, ’19. január 1-jétől a pótlékalap 30 százalékára emelkedett a nemzetiségi pótlék mértéke, és 2020. január 1-jétől tovább emelkedik a pótlékalap 40 százalékára, és gyakorlatilag minden nemzetiségi pótlékra jogosult nemzetiségi pedagógust érint.

A hatályos szabályozás szerint, ahogyan államtitkár úr mondta, nemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosult, aki a munkaidejének legalább 50 százalékában nemzetiségi anyanyelven nevelő-oktató munkát végez. Ez azt jelenti, és ezt valóban jó kimondani, hogy az elmúlt három esztendőben négyszeresére emelkedett ez a pótlék. A jelenlegi törvénymódosítási javaslat gyakorlatilag a pótlék emelésére, differenciálására és kiterjesztésére tesz javaslatot, és ennek a feltételeit a 2020. évi költségvetési törvény megteremtette. A pótlék 2020. január 1-jétől történő folyósításához viszont szükség van a nemzeti köznevelési törvény 8. mellékletének módosítására, amelyben a nemzetiségi pótlék mértékét a pótlékalap minimum 10, maximum 40 százalékában szükséges megállapítani, és amelyet a bizottság által benyújtott, nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról szóló T/8003. számú törvényjavaslat tartalmaz, tehát tartalmazza a pótlék növelését, tartalmazza a kiterjesztését és tartalmazza a differenciálását.

(19.30)

Tisztelettel javasoljuk a Magyarországi nemzetiségek bizottsága javaslatának elfogadását. Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja is rendkívül fontosnak tartja a már pályán lévő nemzetiségi pedagógusok megtartását, a nemzetiségi pedagógusok képzését, megbecsülésének javítását, éppen ezért képviselőcsoportunk ezekkel a célokkal, ezekkel a törekvésekkel teljes mértékben egyetért, a benyújtott törvényjavaslatot támogatjuk. Kívánjuk azt, hogy a pályán lévő 4100 pedagógus létszámának növelése, a pályán lévők pótlékának megemelése, adott esetben kiterjesztése és differenciálása segítse a nemzetiségi oktatást, és legyen része annak a komplex fejlesztési csomagnak, amelyet képviselőtársunk ismertetett. Ezzel együtt, tisztelettel kérem képviselőtársaim támogatását is. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony. Parancsoljon, öné a szó.

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Szószóló Úr! Államtitkár Úr! Szeretném ismertetni a T/8003., a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításának jobbikos álláspontját. A törvény 8. melléklete módosulna oly formában, hogy az eddigi egységes, 30 százalékos nemzetiségi pótlék alsó határa 10 százalékra, a felső pedig 40 százalékra módosulna. A Jobbik eddig is fontosnak tartotta a hazai nemzetiségi oktatásban dolgozó pedagógusok megbecsülését, és nemzeti pártként természetesen azt is hozzátesszük, hogy örvendetes lenne, ha az elcsatolt területeken élő, az ottani magyar nemzetiségi oktatásban részt vevő diákokat, tanárokat is fokozott törődés övezné az utódállamok részéről.

A mostani törvényjavaslat a differenciálásra hivatkozva bővítené a nemzetiségi pótlék sávhatárát. Egyik szemünk sír, a másik pedig nevet. Nevet, mert a 30 százalékról 40 százalékosra történő pótlékemelés is érezhető növekedés. A 30-ról 10-re történő csökkentés lehetősége miatt viszont sír. Természetesen fontos elgondolás az eredeti célnak megfelelő területen nagyobb szerepet vállaló pedagógusok nagyobb arányú megbecsülése, de egy dologról nem feledkezhetünk meg. A mai magyar pedagógusbérek gyalázatosan alacsonyak. Ugyan Rétvári Bence államtitkár úr felállhat itt minden ülésnap alkalmával, és elmondhatja a kötelező mantrákat arról, hogy bezzeg az elmúlt 8 évben mi volt, csakhogy a narancsos fülkeforradalom óta eltelt 9 és fél év. Szóval illő lenne végre nem visszafelé mutogatni.

Az EU-ban az egyik legtöbbet dolgozó, értelmetlen adminisztrációs terhekkel nyomorított, sokszor politikai alapon megfélemlített, autonómiájuktól megfosztott, méltatlanul alulfizetett magyarországi pedagógustársadalom érdekvédelmi szervezetei nem véletlenül hirdettek sztrájkot.

Amikor már a román tanárok is havi 30 ezer forintnyi összeggel visznek haza többet, mint magyar kollégáik, amikor a pedagógusbérek úgynevezett vetítési alapját a 2014-es, tehát 101 500 forintos minimálbérhez fagyasztották be, ezáltal pedig havi súlyos tízezreket kihúzva a zsebükből, akkor minden, már elért pótlék csökkentése is végtelenül szomorú dolog.

A szülők legdrágább kincsüket, a gyermeküket, nem egy zsák krumplit bízzák a pedagógusokra. Fontos lenne tehát, hogy egy anyagilag és erkölcsileg sokkal jobban megbecsült tanártársadalom foglalkozzon a diákokkal. Ember János a néptanítók anyagi helyzetéről írott, 1886-os könyvében azon kesereg, hogy egy falusi elemi iskolai tanító bére alig háromszorosa a napszámosénak. Fordítsuk ezt le a mostani, 100 ezer forintos minimálbérre! Ezek alapján egy kezdő tanítónak is nettó 300 ezer forintot kellene hazavinnie. Vajon mit szólna Ember János, ha valami csoda folytán közénk csöppenne, és szembesülne azzal, hogy majd’ másfél évszázad alatt odáig fejlődött a hazai oktatásirányítás, hogy a Kásler vezette tárca képes a minimálbér másfélszeresét sem elérő összeggel honorálni a pályakezdő pedagógusok áldozatos munkáját.

Véleményünk szerint nem szabad csökkenteni a pótlékokat. A növeléssel viszont maximálisan egyet tudunk érteni. És természetesen ezen alkalommal is szeretnénk hangsúlyozni, hogy komoly, átfogó ágazati béremelés nélkül a magyar oktatásügy továbbra is vegetálni fog. Ilyen nyomorúságos bérek mellett képtelenek lesznek a legjobbakat a pályára vonzani és ott tartani. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kettőperces felszólalásra a DK képviselőcsoportjából Hajdu László képviselő úr kért szót, parancsoljon, képviselő úr!

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szószóló Úr! Államtitkár Úr! A Demokratikus Koalíció is támogatja ezt az előterjesztést, támogattuk a gondolatát. Már korábban is erről szó volt itt a parlamentben. Én inkább csak egy megjegyzést szeretnék tenni, hogy választókerületemben körülbelül 20 évig volt  akkor még úgy hívtuk  kisebbségi nemzetiségi oktatás, aztán amikor a tankerületek létrejöttek, elkerült tőlünk, a figyelmünkből is kikerült; azonban a visszaállítását nagyon nehezíti az, hogy egy első osztályt engedélyez az iskolákban. Abban az iskolában is, ahol a nemzetiségi oktatás kettőben is folyt 1-től 8-ig minden évfolyamon volt. Tehát amikor el kellett dönteni, hogy nemzetiségi osztály lesz vagy normál osztály, akkor a nemzetiségi húzza a rövidebbet, és egy ilyen tradíció, húszéves tradíció szakadt meg úgy, hogy most nincs egyetlen osztály sem, ahol önállóan úgy tanítunk mint nemzetiségit.

És a beszédben, ami nagyon tartalmas volt, nagyon kevés szó esett erről, hogy a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központtal ilyenfajta problémával találkoztak-e, vagy folyike ilyen egyeztetés, tárgyalás. Köszönöm szépen. Egyébként támogatjuk. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem Ritter Imre képviselő urat mint előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, kíván. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm, elnök úr. Először is szeretném mindenkinek megköszönni a támogatást az előterjesztéshez.Potocskáné Kőrösi Anita képviselőtársamnak: valószínűleg nem hangsúlyoztam eléggé: a 10 és 25 százalékos két új pótlékkategória kizárólag azokat a nemzetiségi pedagógusokat érinti, akik eddig nem voltak jogosultak nemzetiségi pótlékra, tehát egyáltalán nem kaptak pótlékot, sem amikor az 10, 15 vagy 30 százalékos volt.

Sokat beszéltünk a jogosultsági körök esetleges megváltoztatásáról, mert többek között a nemzetiségi tanítóknál, tanároknál nagyon sok olyan nemzetiségi nyelvű, nemzetiségi munkát végeznek  például a nemzetiségi nyelvi táborokat, a nemzetiségi nemzetközi kapcsolattartásokat, a nemzetiségi ifjúsági versenyekre a nemzetiségi gyerekek felkészítését, versenyeken való részvételt, a helyi, regionális, országosokon és a többi , és ezek a tevékenységek az úgynevezett nem lekötött idejükben vannak.

Ha viszont változtattuk volna a jogosultság alapját és eltértünk volna az eddigi lekötött időtől, ami némi módosítással alapvetően az órarend szerinti tevékenységüket jelenti, akkor valóban egyrészt nagyobb teret adtunk volna az intézményvezetők szubjektív megítélésének, nehezebb lett volna objektíven összehasonlítani és mérni a nem lekötött időben nemzetiségi nyelven folytatott tevékenységet. Ez azzal járhatott volna, hogy különböző fenntartóknál, különböző vezetőknél adott esetben nem ugyanolyan elbírálás lett volna és nem ugyanolyan mértékű pótlék, illetve az eddig 10-15-30 százalékot kapó pedagógusok közül előfordulhatott volna, hogy az alacsonyabb pótlékkategóriába esnek vissza.

Pont ezért, hogy ez ne fordulhasson elő, nem nyúltunk hozzá a pótlékjogosultság alaprendszeréhez, csak bevezettünk még két új kategóriát. Ezzel együtt, természetesen ha a későbbiekben találunk erre egy olyan jó szakmai megoldást, ami objektíven, egységesen biztosítja, hogy fenntartótól, nemzetiségtől, intézménytől függetlenül, vezetőtől függetlenül mindenhol azonos elbírálásban ugyanannyi pótlékot kapjon ugyanazt a nemzetiségi munkát végző pedagógus, akkor erre fogunk tenni majd javaslatot. Most tudatosan nem akartunk ehhez hozzányúlni.

A másik kérdés, ami felmerült, hogy minden  azért hangsúlyoztam  fenntartó részt vett ebben a munkában. Nagyon jó a kapcsolatunk a Klebelsberg elnök asszonyával, elnökhelyettesével; a munkatársaik is részt vesznek. (Közbeszólásra:) A Klebelsberg Központtal, igen. De ettől még jó néhány tankerületi központ vezetőjével nem feltétlenül; nem azt mondom, hogy nem a legjobb a kapcsolat, hanem sokan nincsenek tisztában a nemzetiségi oktatás-nevelés fontosságával, esetenként törvényi szabályozásával.

(19.40)

Nem érezni rajtuk azt a pozitív változást, amit hál’ istennek a magyar politikában az utolsó 5-6 évben egyértelműen érzünk, és amelynek ilyen szinten a magyarországi nemzetiségek a kedvezményezettjei. De azt kell mondjam, hogy a pótlék vonatkozásában két-három helyről kaptam olyan észrevételt, hogy nem annyi pótlékot kaptak, nem úgy kapják. Ezeket megnéztem a Klebelsberg vezetőivel, és minden esetben kiderült, hogy téves volt az információ.

Tehát a pótlék vonatkozásában biztos, hogy ma Magyarországon fenntartótól és intézményvezetőtől függetlenül a jogosultak megkapják a törvény által előírt nemzetiségi pótlékot. A többiről majd egy másik alkalommal lehet majd részletesebben beszélni, ami a nemzetiségi osztályok indítását és ezek fenntartását elősegítené.

Köszönöm mindenkinek a támogatását, és talán még egyetlen dolgot hadd tegyek hozzá, amit nagyon fontosnak tartok. Ahogy említettem, nyilvánvalóan fenntartás nélkül köszönetet kell mondani azért a pénzügyi, jogi, törvényoldali támogatásért, amit a magyarországi nemzetiségek kaptak, a nemzetiségi pótléknál, a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíj bevezetésénél, egyáltalában az egész rendszer támogatására, de szeretném azt nagyon világosan és egyértelműen kijelenteni, hogy ez nemcsak nemzetiségi érdek, hanem ez elemi nemzeti érdek is. Hiszen azzal, hogy mi a saját jól felfogott érdekünkben ezt a munkát megcsináltuk, felvállaljuk az egész ösztöndíjpályázatot is az Országos Német Önkormányzattal mint rendszergazdával és a többi hat nemzetiségi országos önkormányzattal megcsináljuk, ezzel reményeink szerint rövid időn belül 200-zal, 500-zal, 1000-rel több nemzetiségi pedagógust tudunk magas szinten képezni és munkába állítani Magyarországon, amivel pont 200-500-1000 jól képzett pedagógussal csökkenni fog az egész magyar oktatásügy pedagógushiánya.

Tehát ez nemcsak nemzetiségi, hanem azt gondolom, hogy egy elemi nemzeti érdeke minden kormánynak, minden pártnak, minden parlamenti képviselőnek, és ez ad a magyar kormánynak és Magyarországnak is abszolút objektív, reális alapot és erkölcsi jogot is arra, hogy jobb kapcsolatot tudjon alakítani a környező országokkal, és jobb lehetőséget tudjon biztosítani egy, a saját maga által csinált jó példával a határon túli magyarság részére is.

Ha tehát úgy tetszik, az a határon innen, Magyarországon élő nemzetiségek és a határon túli magyarságnak ugyanúgy fontos kérdés. Én nem véletlenül tettem bele, hogy pont 215 német nemzetiségi óvoda van, mint ahány 215 határon túli magyar nemzetiségi óvoda van. Köszönöm szépen.




Felszólalások:   63-76   77-88   89-100      Ülésnap adatai