Készült: 2021.05.14.15:26:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

170. ülésnap (2020.11.20.),  133-148. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 35:02


Felszólalások:   117-132   133-148   149-168      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. A felvetésére azonnal mondom, hogy a módosító javaslatok benyújtására tegnap 16 óráig volt lehetőség.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/13671. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként ismét megadom a szót György István államtitkár úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon!

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! A kormány évek óta elkötelezett híve az állampolgárok életét megkönnyítő és a hatósági jogalkalmazók munkáját elősegítő intézkedések megvalósításának. Az elmúlt évek során számos olyan törvény és törvénymódosító csomag született, amelynek eltökélt célja volt az állampolgároknak a közigazgatási szervek működésébe fektetett bizalmának a növelése és a közigazgatás egészének hatékonyabbá és eredményesebbé tétele.A különböző bürokráciacsökkentő és a hatósági eljárások egyszerűsítését elősegítő programok mind hozzájárultak az állam hatékonyabb működéséhez. E reformfolyamat egyik mozgatórugója az állam és az állampolgárok közötti bizalom megerősítése. E szemlélet megvalósítása jegyében felülvizsgálatra kerültek a közigazgatási hatósági eljárások, valamint a közérdekből nyilvános és bárki számára hozzáférhető adattartalmak rögzítésére felhasznált informatikai rendszerek.

A felülvizsgálat eredménye többek között a kereskedelmi és egyes társasházakkal és ingatlanokkal összefüggő szolgáltatási nyilvántartások egységesítése. A kereskedelemről szóló törvény értelmében, aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván végezni, az erre irányuló szándékát köteles a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. A kereskedelmi hatóság a települési önkormányzat jegyzője. A jegyző által vezetett nyilvántartások nyilvánosak, közhitelesek, amelyeket a jegyzőnek a hatályos rendelkezések szerint az önkormányzat honlapján közzé kell tennie. Jogszabályi rendelkezés alapján a jegyzői nyilvántartásokkal párhuzamosan jelenleg is működik a Zala Megyei Kormányhivatal üzemeltetésében egy központi nyilvántartás kereskedelmi nyilvántartási rendszer néven. Ez a nyilvántartás országos, nyilvános, azonban nem közhiteles.

A kereskedők és üzletek esetében emellett a bevásárlóközpontok, piacok, helyi termelői piacok és vásárok tekintetében tehát a települési önkormányzat jegyzője jár el és vezet nyilvántartást. Az üzletszerű társasházkezelői és ingatlankezelői tevékenység tekintetében ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságként a járási hivatalok, míg az üzletszerű ingatlanközvetítői, illetőleg ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység tekintetében ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságként a megyeszékhely szerinti városi önkormányzat jegyzői, Pest megyében a megyei önkormányzat főjegyzője, Budapesten a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője járnak el.

Az említett tevékenységek végzésére vonatkozóan a települési önkormányzatok jegyzői, a járási hivatalok és a megyeszékhely szerinti városi önkormányzatok jegyzői is külön közhiteles hatósági nyilvántartásokat vezetnek. A hatósági nyilvántartások adattartalmát, azoknak az interneten bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen történő hozzáférhetőségét jogszabály rendezi, azonban a nyilvántartások elérhetősége és megjelenési formája tekintetében rendkívül változatos kép mutatkozik. A különböző nyilvántartások jelenleg széttagoltak, az adatok hozzáférhetősége és kereshetősége is hosszabb időt vesz igénybe. A nyilvántartásban tárolt adatok közvetlen kapcsolódása miatt, valamint az adatokhoz való egyszerű hozzáférhetőség és kereshetőség, továbbá az egységes megjelenés érdekében indokolt a nyilvántartások széttagoltságát megszüntetni, és a sok különálló közhiteles nyilvántartás helyett egy országosan egységes rendszerben megvalósuló, de a rendszeren belül szolgáltatási tevékenységként elkülönített közhiteles központi nyilvántartást létrehozni.

A nyilvántartások magas száma és ilyen mértékű szórtsága már kihatással van többek között az alkotmányos alapokon nyugvó transzparencia követelményeinek való megfelelésre, az állampolgárok érdekeire azzal, hogy a kereskedelemre vonatkozó bizonyos nyilvános információk megismerése jelentős nehézségekbe ütközik a különböző önkormányzati honlapokon a honlapok struktúrája és hiányosságai miatt; a kereskedőket ellenőrző szakhatóságok tevékenységére, miután a tájékozódás több ezer honlapon, amennyiben minden önkormányzat rendelkezik azzal, nehézkes; valamint a jogalkotók részére, mert átláthatatlan, összesíthetetlen adatok állnak rendelkezésre a különböző hatásvizsgálatokhoz és döntés-előkészítéshez. Mindezek kiküszöbölését hivatott a jövőben elősegíteni e javaslat szerint az országos kereskedelmi nyilvántartási rendszer, röviden OKNYIR.

Tisztelt Országgyűlés! Az OKNYIR célja egyfelől a jelenlegi kereskedelmi nyilvántartási rendszer továbbfejlesztett, naprakész adatokat tartalmazó informatikai rendszerrel történő felváltása és közhitelessé tétele, valamint a helyi szintű nyilvántartások adatainak integrálása, egységesítése az új országos rendszerbe, ezzel megszüntetve az adatok duplikálását, egy időben több rendszerben történő nyilvántartását.

(16.00)

Az OKNYIR összesen tíz nyilvántartás egységesítését tűzte ki célul, amelyek a következők: az üzletek nyilvántartása; a kereskedők nyilvántartása; a vásárok nyilvántartása; a piacok nyilvántartása; a helyi termelői piacok nyilvántartása; a bevásárlóközpontok nyilvántartása; a társasházkezelő szolgáltatási tevékenységet végzők, az ingatlankezelő szolgáltatási tevékenységet végzők, az ingatlanközvetítő szolgáltatási tevékenységet végzők, valamint az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői szolgáltatási tevékenységet végzők nyilvántartását. Tehát ez a tíz nyilvántartás az, amelynek egységesítését tűzte ki az OKNYIR.

Az OKNYIR megvalósulásával a jelenleg önállóan nyilvántartott, bejelentés- és engedélyköteles kereskedelmi és egyes szolgáltatási tevékenységek országosan egységes, átlátható és hatékony rendszerben válnak nyomon követhetővé az állampolgárok, a hatóságok és az illetékes szervezetek számára.

A nyilvántartásban szereplő adatok megfelelő fórumon való közzétételének és azok bárki által történő megismerésének biztosítását mind a közérdek, mind pedig a jogos magánérdek indokolja. Az országos nyilvántartás létrehozásával naprakész statisztikai információk állnak majd rendelkezésre az állampolgárok, a hatóságok és az illetékes szervezetek számára átlátható, könnyen kezelhető felületen. A törvényjavaslatba foglalt törvények módosítása hozzájárul ezáltal az állampolgárok közigazgatásba vetett bizalmának növeléséhez és a jogalkalmazó szervek munkavégzésének hatékonyabbá tételéhez. Törvényi szinten kerülnek rögzítésre az OKNYIR-rendszerbe történő adatbejegyzés és adatkezelés feltételeinek alapvető szabályai, így többek között a nyilvántartásban szereplő adatok és azon belül a közérdekből nyilvános, valamint a közhiteles adatok, továbbá a nyilvántartásba való betekintésre jogosultságnak a meghatározása a GDPR-ra és az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény rendelkezéseire tekintettel, azokkal összhangban.

A javaslat az ingatlanközvetítői, valamint ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői szolgáltatást nyújtók országos nyilvántartásának létrehozása tekintetében európai uniós jogharmonizációs kötelezettségnek is eleget tesz. A 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltak alapján ugyanis szükséges vizsgálni az ingatlanügynökök, vagyis az ingatlanközvetítők, valamint az ingatlanvagyon-értékelők és -közvetítők bejelentési és nyilvántartásba-vételi eljárása során, hogy jog szerinti és tényleges tulajdonosai az üzleti jó hírnév feltételeinek eleget tesznek-e. Ennek megfelelően elengedhetetlenné vált a gazdálkodó szervezetek vonatkozásában az üzletszerű ingatlanközvetítői, valamint az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység folytatása feltételeinek kiegészítése az üzleti jó hírnév igazolása követelményének bevezetésével, mellyel a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, illetőleg tulajdonosa az üzleti élet tisztaságának garanciáját biztosítja.

Tisztelt Ház! Összegzésképpen kijelenthető, hogy az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer működéséhez szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a nyilvántartásokkal összefüggő közfeladatok hatékonyabb ellátására irányul. Az új nyilvántartás egyrészről biztosítja a kereskedelmi szolgáltatásokat igénybe vevő állampolgárok naprakész tájékoztatását, nem utolsósorban támogatja a hatóságok ellenőrzési tevékenységét is. Az állampolgárok közigazgatásba vetett bizalmának növelése és a közigazgatási feladatok megfelelő szintű ellátásának biztosítása az állam működésének kiemelt jelentőségű területe és feladata, ezért a törvényjavaslat a társadalom jelentős részére nézve pozitív hatással lesz.

Az elhangzottakra tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Vezérszónoki felszólalásokra kerül sor; elsőként Ovádi Péter képviselő úr, a Fidesz vezérszónoka szólhat. Parancsoljon!

OVÁDI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, T/13671. irományszámú, az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a tízféle kereskedelmi és szolgáltatási nyilvántartás országosan egységessé tételét megvalósító országos kereskedelmi nyilvántartási rendszer megfelelő alkalmazásához szükséges ágazati szabályok módosítása a jogrendszeri koherencia megteremtése érdekében. Tisztelt Ház! Az OKNYIR létrehozását célzó informatikai fejlesztés teljes egészében a „KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00046. hatósági eljárások és hatósági jogalkalmazási gyakorlat felülvizsgálata és egyszerűsítése” projekt keretében valósul meg. Az informatikai rendszer üzemeltetője előreláthatólag a Lechner Tudásközpont lesz.

Az OKNYIR létrehozásával szükségessé vált a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási tevékenységet végzők hatósági nyilvántartásban szereplő adatainak felülvizsgálata és az ágazati jogszabályok módosítása a rendszer megfelelő működése érdekében.

A kereskedelmi hatóságként, ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságként, valamint a szolgáltatási tevékenységet engedélyező és a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként kijelölt települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, illetve a főváros önkormányzata által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző hatáskörébe tartozó nyilvántartások esetében szükséges pontosítani a nyilvántartások vezetésével összefüggő feladatköröket az új országos nyilvántartás bevezetésével összhangban.

A kormányrendeletekből szükséges kivezetni továbbá a nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket, tekintettel arra, hogy azok törvényi szinten kerültek rögzítésre, a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében.

Az előterjesztés az ingatlanközvetítő, valamint az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői szolgáltatást nyújtók országos nyilvántartásának létrehozása tekintetében európai uniós jogharmonizációs kötelességnek is eleget tesz.

A jogszabályi rendelkezések alapján a jegyzői nyilvántartásokkal párhuzamosan jelenleg is működik a Zala Megyei Kormányhivatal üzemeltetésében egy központi nyilvántartás kereskedelmi nyilvántartási rendszer néven. Az OKNYIR célja egyfelől ezen, nem közhiteles rendszer továbbfejlesztett, naprakész adatokat tartalmazó informatikai rendszerrel történő felváltása és közhitelessé tétele; ezzel együtt a helyi szintű nyilvántartások adatainak integrálása az új országos rendszerbe.

Az OKNYIR tartalmazza továbbá a társasházakkal és ingatlanokkal összefüggő tevékenységet végzőkről vezetett szolgáltatási nyilvántartások integrálását is. Ez négy további nyilvántartást jelent: a társasházkezelő szolgáltatási tevékenységet végzők, az ingatlankezelő szolgáltatási tevékenységet végzők, az ingatlanközvetítő szolgáltatási tevékenységet végzők, valamint az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői szolgáltatási tevékenységet végzők nyilvántartását.

Törvényi szinten szükséges rögzíteni az OKNYIR-rendszerbe történő adatbejegyzés és adatkezelés feltételeinek alapvető szabályait, így többek között a nyilvántartásban szereplő adatok és azon belül közérdekből nyilvános, valamint közhiteles adatok körét, továbbá a nyilvántartásba való betekintésre jogosultak meghatározását az infotörvény rendelkezéseit figyelembe véve, összhangban a 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel, a GDPR-ral.

Tisztelt Ház! A fentiekben foglalt célok megvalósításához szükséges informatikai fejlesztések a végső szakaszba érkeztek. A jogszabályi környezet fentieknek megfelelő kialakítása érdekében pedig az előterjesztésben foglalt módosítások végrehajtása szükséges, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elhangzottak alapján a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Stummer János képviselő úr, a Jobbik vezérszónoka következik. Parancsoljon!

(16.10)

STUMMER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ovádi képviselő úr után azért nehéz lesz bármilyen újdonságot ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban elmondani. Én a legfontosabbal kezdeném talán. Államtitkár úr, a Jobbik frakciója ezt a kereskedelmi nyilvántartási rendszer felülvizsgálatát célzó törvényjavaslatot támogatni fogja. Ma már több éve működik jelen formájában ez a rendszer, és így valóban időszerűvé vált a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási tevekénységet végzők hatósági nyilvántartásban szereplő adatainak felülvizsgálata és az ágazati jogszabályok módosítása a rendszer megfelelő működése érdekében.Itt pedig akár be is fejezhetném a mondandómat, de mégsem teszem. Én itt elsősorban nem a rendszerbe történő adatbejegyzés és az adatkezelés feltételeinek szabályairól vagy más, egyébként az országos nyilvántartás hatékony működését segítő részletszabályról szeretnék ebben a felszólalásomban beszélni, hanem, megragadva az alkalmat, a kereskedelemmel foglalkozó magyar honfitársaink problémáiról és azok megoldásának szükségességéről tennék most néhány említést.

Óriási bizonytalanság van ugyanis most ebben a rendszerben. Több mint fél éve nyögjük ezt a válságot, de a kereskedelemben érdekeltek számára még mindig rengeteg a kérdőjel ennek a válságnak a természetére vonatkozóan.

Mi az, amit az utóbbi kilenc hónap tapasztalatai alapján tudunk? Egyrészről: a jelenlegi válság nagyjából a 2008-2009-es válsággal és a XX. század első harmadának nagy gazdasági világválságával mérhető össze. A kereskedelem volumenében pedig ebben az évben, 2020-ban globálisan nagyjából 10-15 százalékos visszaesés várható.

Tudjuk azt is, hogy amíg a válság tart, a kereskedelem különböző szektorai más-más módon lesznek érintettek. Vannak és lesznek olyanok, akiket nem érint a járvány, és vannak és lesznek olyanok is, akik egyik percről a másikra kilátástalan helyzetbe kerülnek. Azt is tudjuk, hogy az utóbbi kérdésre, mármint, hogy ki él túl és ki bukik el, nagy hatással voltak és lesznek azok az úgynevezett pánikvásárlások, amelyek közül az elsőt valamikor február közepén, február végén tapasztalhattuk meg mi magunk is.

Amit pedig nem tudunk, az az, hogy meddig tart majd ez a válság, és azon belül az időszakon belül annak milyen dinamikája lesz. Így pedig a kilábalás várható alakulása is többféle lehet, de a szakma majd’ egybehangzó állítása szerint valószínűleg minden szektor közül a kereskedelemben fog a leglassabban helyreállni.

A helyzet tehát a magyarországi kereskedelmi ágazatban sok helyütt súlyos, de mindenhol igaz, hogy változik. Változik, méghozzá olyan sebességgel, amelyre hosszú évtizedek óta nem volt példa. Nem tudjuk még, hogy ki nyer, ki veszít majd. A magyar államnak viszont világos a feladata: minél több magyar kereskedőt a nyertesek oldalára állítani, és a veszteségeket minimalizálni kell. Ha pedig a magyar állam tud jól reagálni ezekre a változásokra, a változás nyerteseit nemzetközi viszonylatban is erősíteni tudja.

A mostani előterjesztés segít abban, hogy ezt a rendszert átláthatóbbá tegyük, ezért támogatjuk. Valóban, ahogy államtitkár úr is fogalmazott, a transzparencia ezek között a nehéz idők között különösen fontos. De egyúttal, és kihasználva a lehetőséget, felhívjuk a kormány figyelmét a rugalmasság kritériumának fontosságára is. Úgy tudunk minél több, a kereskedelemmel foglalkozó magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozást megmenteni és a győztesek oldalára állítani, ha lehetőséget és könnyű utat biztosítunk számukra a profilváltáshoz, akár képzésekkel, akár az ilyenkor szokásos adminisztratív terhek csökkentésével, akár a profilváltáshoz szükséges tőke biztosításával.

Én szeretném, ha ebben az országos kereskedelmi nyilvántartási rendszerben nyertes kereskedők adatai szerepelnének még ez után a válság után is. Tegyenek meg minden lehetségest és önöktől telhetőt ennek érdekében! Köszönöm szépen a szót. (Sebián-Petrovszki László tapsol.)

ELNÖK: Nacsa Lőrinc képviselő úr, a KDNP vezérszónoka a következő felszólaló. Tessék!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Szerintem államtitkár úr és fideszes képviselőtársam elmondta a lényeget erről a jelentős informatikai fejlesztésről, és az országos kereskedelmi nyilvántartási rendszer olyan tíz különböző nyilvántartás összhangját megteremtő nagy adatbázis létrehozásáról elmondtak mindent.Én Stummer képviselő úrnak csak annyit válaszolnék, hogy ezen dolgozunk, így legyen, legyenek a nyertesei a magyar kis- és középvállalkozások, a kereskedők, legyünk azon, hogy ebből a válságból, ha lehet, megerősödve jöjjenek ki. Ezért eddig is mindent megtettünk, és ezután is mindent meg fogunk tenni. A mostani javaslatot a KDNP támogatja. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Szabó Sándor képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője, az MSZP vezérszónoka a következő. Tessék!

SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: (Nem működik a mikrofon.) Köszönöm a szót, elnök úr. Valamiért nem működik a mikrofon.

ELNÖK: Kérek szépen segítséget a képviselő úrnak, mert nincs hang a mikrofonjában, pedig látom, hogy föltette. (Szabó Sándor: Most jó.) Rendben van. Parancsoljon!

SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, az országos kereskedelmi nyilvántartási rendszert a Zala Megyei Kormányhivatal vezeti, mint ahogy egyébként már elhangzásra került. Az is igaz, hogy az OKNYIR tíz nyilvántartás, ezt az előterjesztő elmondta, többek között üzletek, kereskedők, piacok, bevásárlóközpontok összhangját teremti meg, egy országos nyilvános adatbázis, amely ugyan nem közhiteles adatbázissá válik.Az előterjesztő azt is elmondta, hogy ennek a bevezetése azért szükséges, mert a különböző kereskedelmi és egyéb szolgáltatási tevekénységet végzők hatósági nyilvántartásban szereplő adatainak felülvizsgálata indokolt volt, az ágazati jogszabályok módosítása pedig szintén fontos volt.

Azon túl, hogy egyébként nyilván ez a nyilvántartás létrejön, azért érdemi módosításokat is tartalmaz az előterjesztés. Így például a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó törvény módosítása, melyben egyébként a javaslat rögzíti, hogy az ügyletek lebonyolításához szükséges dokumentációk és okiratok beszerzésével és előkészítésével összefüggő feladatok közül az okiratok megszerkesztése és azok ellenjegyzése nem tartozik az ingatlanközvetítők hatáskörébe. A kormány álláspontja, az előterjesztő el is mondta, elengedhetetlenné vált, hogy a gazdálkodó szervezetek vonatkozásában az üzletszerű ingatlanközvetítő, valamint az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység folytatása és feltételeinek kiegészítése, az üzleti jó hírnév igazolásának követelménye bevezetésre kerüljön.

A másik ilyen érdemi módosítás a társasházakról szóló törvény módosítása, amely alapvetően a társasházkezelők adatainak körével, kezelésével kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Itt a hatályba léptető rendelkezések módosítására hívnám fel a figyelmet, mely szerint a társasházi tisztviselők nyilvántartása bevezetésére vonatkozó rendelkezések hatálybalépése csupán 2023. január 1-jére halasztódik el.

Ha összegezni kellene, akkor azt lehet elmondani a javaslatról, hogy alapvetően egyes foglalkozások, szolgáltatások végzésével kapcsolatos adatkezelési szabályokat módosít, alapvetően technikai jellegűnek tűnő változások, azonban, mint ahogy mondtam, tartalmi, érdemi módosítások is vannak, lásd az ingatlanközvetítőkről szóló jó hírnév igazolása vagy éppen a társasházkezelők nyilvántartásba vételére vonatkozó határidők eltolása.

Mindezek figyelembevételével az MSZP a következő napokban alakítja ki a szavazási magatartását. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Sebián-Petrovszki László, a DK vezérszónoka a következő. Tessék!

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Néhány, tényleg, három pontban foglalnám össze, hogy milyen problémát, gondot, kérdést, dilemmát látok én ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán, és reménykedem abban, hogy államtitkár úr ezekre tud megnyugtató válaszokat adni nekem.Az egyik, hogy az előbb úgy fogalmazott az expozéjában az államtitkár úr, hogy a társadalom jelentős része számára pozitív változásokat hoz ez a javaslat. Én ezt készséggel elhiszem, az előbb is mondtam, hogy így péntek délután nagyon megengedő vagyok most. De azért szívesen láttunk volna e mögött valamiféle bizonyítékot, háttértanulmányt, szakmai szervezetek visszajelzését, tehát bármi olyasmit, ami megalapozná ezt a vélekedést, mert készséggel elhisszük, hogy ez tényleg így van, ámde fontos lenne, hogy azoknak a visszajelzését is lássuk, akiket ez egyébként alapvetően érinteni fog, hogy az ő szakmai szervezeteik egyébként mit gondolnak erről. Ez fájóan hiányzik nekem ebből a törvényszövegből meg az indokolásából is.

Ha lenne ilyen háttértanulmány vagy lenne bármilyen ilyen típusú része ennek a javaslatnak, akkor valószínűleg kitérne arra, hogy a változások, amik például rögtön az elején az üzletszerű ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelői szakmát érintik, tehát az az átfogalmazás, az, hogy ki folytathat ilyen tevekénységet, vajon mennyire szűkíti ezt a piacot, tehát hogy érinti-e széles körben a jelenleg ezen a piacon dolgozókat ez az átfogalmazás, mert abszolút nem lenne érdektelen tudni azt, hogy ez pusztán tényleg csak egy apró módosítás, ami most a javaslatban szerepel, vagy netalántán e mögött komolyabb hatás is van, komolyabb hatása lesz a piacra.

(16.20)

Ezt azért is kérdezem, mert, ha jól értem, kikerül a törvényből a büntetett előéletnek a tilalma, tehát hogy büntetett előéletű egyén nem végezhet ilyen szolgáltatást, és helyette berakják, hogy az üzleti jó hírnevet kell igazolnia a vállalkozásnak vagy ezt az üzletszerű ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelői tevékenységet végzőnek, ámde nekem nem tűnik az ki, hogy az egyik helyébe lépő másik az teljes egészében lefedi ugyanazt a kategóriát, hogy így mondjam. Tehát hogyha eddig valamit tiltottunk, és valahogy szabályozva volt az a kérdés, hogy ki végezhet ilyen tevékenységet, és most máshogy akarja ezt megoldani ez a törvény, konkrétan ezzel az üzleti jó hírnév igazolásának a gyakorlatával, akkor ez mennyiben fogja megoldani vagy változtatni ezt a bizonyos helyzetet?

Arról nem beszélve, hogy az üzleti jó hírnév igazolása az nekem fájóan hiányzik, hogy mit értünk ez alatt. Ez egy nagyon képlékeny kategória jelenleg ebben a törvényjavaslatban. Lehet, hogy ezt majd külön, valamilyen rendeletben próbálják megoldani, és akkor nagyon kíváncsi leszek, hogy az milyen és hogyan tudja ezt megtenni, merthogy ez nehezen fogható meg konkrét adatokkal vagy konkrét tényekkel. De bizonyára van erre valamiféle válasza a kormánynak, amely ezt a javaslatot benyújtotta.

A másik problémám, amire nem tér ki az anyag  lehet, hogy azért, mert nincsen ilyen hatása, de engem érdekelne , hogy ez a fajta változtatás, ami ebben a törvényjavaslatban van, kerül-e több pénzbe, tehát van-e ennek bármiféle költségigénye. Merthogy nagyon szép és jó az, amit itt a javaslatban olvasunk, hogy mennyi minden törvényt módosítva ez a rendszer hogyan fog működni ezek után, de ebből levezethető lenne, legalábbis laikusok számára mindenképpen, hogy ez egy nagyobb dolgot igényel, nagyobb tárhelyet, nagyobb háttértárat, nagyobb háttérmunkát vagy bármiféle olyan fejlesztést, ami ugyan az anyagban nem szerepel, de kikövetkeztethető egyébként a törvény módosítási javaslataiból.

Nekem ez a kettő megjegyzésem lett volna ehhez. Köszönöm szépen a figyelmet. (Stummer János tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Tisztelt Képviselők! Kíván-e még valaki szólni? (Senki sem jelentkezik.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem az államtitkár urat, kíván-e reflektálni a vitában elhangzottakra, illetve a vezérszónoki felszólalásokra. (Jelzésre:) Parancsoljon!

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Egész röviden szeretnék csak reagálni. Először is szeretném megköszönni azoknak a frakcióknak, amelyek támogatják a törvényjavaslatot és mindazokat a törekvéseket, amiket a Jobbik vezérszónoka elvár a kormánytól, illetőleg a Covid-helyzetre nézve megfogalmazott. Én azt gondolom, hogy maradéktalanul egyeznek a kormány céljai azzal, amit ön elmondott. Nyerteseknek kell lenniük a vállalkozásoknak, mindent meg kell azért tennünk ebben a nehéz helyzetben, hogy meg tudják kapni azokat a támogatásokat, amelyekkel átvészelik ezt a rendkívül nehéz időszakot, amely nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát, sőt világjárvány lévén számos más országot is sújt a világon. Mindezek érdekében tesszük meg azokat az intézkedéseket, amelyek foglalkoztatási támogatások, akár bértámogatások vagy pedig munkáltatókat érintő munkaadói járulékkönnyítések, különböző adóbefizetési könnyítések, pénzbefizetési halasztások és egyéb kormányzati intézkedések, és sorolhatnám. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy minél kisebb veszteségekkel vészeljük át ezt a rendkívül nehéz helyzetet. Köszönöm a támogatást a frakciók részéről még egyszer.A költségigényről annyit szeretnék mondani, hogy többen is említették ezt a Zala megyei rendszert. Most már nyolc kormányhivatalban folyik évek óta az európai uniós közigazgatás-fejlesztési operatív program keretében olyan, európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztés, amelynek az egyik eleme ez a Zala megyei nyilvántartás. A KÖFOP-fejlesztéseket természetszerűleg akkor van értelme megtenni, hogyha azok a későbbiekben ki tudnak váltani náluk bonyolultabbakat, vagy pedig azoknál hatékonyabb megoldásként tudnak jelentkezni. Azt gondolom, azt talán nem kell hosszasan megérvelnem, hogy amikor minden jegyzőnél van egy kereskedelmi nyilvántartás, azt végiglapozni egy magyar állampolgárnak, ha kíváncsi valamire, akár statisztikai adatokra vagy bármire, bár erre nyilvánvalóan talán kevesebb gyakorlati igény van, de akkor ez egy pokoli munka, nagyon sok helyről kell összeszednie.

Tehát az a része, én azt gondolom, teljesen triviális, hogy tíz nyilvántartás helyett, illetőleg a jegyzői nyilvántartások helyett sokkal észszerűbb ezt egy országos központi nyilvántartásban elhelyezni, amelynek az adatnyilvánossága és a hozzáférése is biztosítva van mindazoknak, akik ezekre az adatokra kíváncsiak, illetőleg megvan az a kötelezettség is, hogy a nyilvántartásban szerepelnie kell azoknak, akiket a jogszabály erre kötelez. Ez többek között a társasházak esetében is előír ilyen kötelezettséget, sőt megadja a jogot a társasházi közgyűlések számára, hogy ilyen esetben azonnali hatállyal leváltsák azt a közös képviselőt, aki nem tesz eleget a jogszabályi feltételeknek.

Ilyenformán sok olyan nyilvántartásnak az egységesítéséről van szó, ami egészen biztosan nem lesz drágább, mint eddig volt. Egyfelől a fejlesztés már megtörtént európai uniós pénzösszegekből, és a kormány döntése értelmében a KÖFOP-projektek üzemeltetésére is létrejön egy külön igazgatóság a Lechner Tudásközpontban. Ez elengedhetetlenül fontos, hiszen a nyolc KÖFOP-projekt üzemeltetés nélkül gyakorlatilag értelmetlenné válik. Ezt hosszasan, gondolom, nem kell magyaráznom senkinek, hogy egy informatikai fejlesztést követően nyilvánvalóan vannak supportigények, vannak esetleges licencdíjak, vannak további olyan üzemeltetési kérdések, amelyeket meg kell oldani, helpdesk és egyebek. Tehát ez a megoldás egészen biztosan olcsóbb, mint tíz külön nyilvántartás és a jegyzői nyilvántartásokkal összevetett másik megoldás. Én ezt nyilván összegszerűen nem tudom megmondani, de az egészen biztos, hogy az európai uniós forrásokon felül, amelyeket erre a Zala megyei projektre fordítottunk, további jelentős ráfordításokról nem tudunk.

Természetesen ennek a nyolc KÖFOP-projektnek az üzemeltetése pénzbe fog kerülni, ez teljesen egyértelmű. Körülbelül 3 milliárd forintos licencdíja lesz egyébként a nyolc fejlesztett KÖFOP-projektnek, és az összes éves üzemeltetési költség, ami pedig bér, dologi és egyéb járulékokat tartalmaz, emlékezetem szerint talán 400 millió forint körüli összeget tesz ki egy új igazgatóság felállításával. Ennek a pandanja, a másik megoldása az lett volna, hogyha a nyolc kormányhivatalban 118 ember végzi ezt a feladatot, így maximum 54 ember fogja ellátni ezt az üzemeltetési feladatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   117-132   133-148   149-168      Ülésnap adatai