Készült: 2020.09.23.11:18:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

51. ülésnap (2018.12.13.), 14. felszólalás
Felszólaló Dr. Handó Tünde
Beosztás az Országos Bírósági Hivatal elnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 19:17


Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HANDÓ TÜNDE, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Megválasztásom óta hatodik alkalommal számolok be a bírósági szervezet éves tevékenységéről az Országgyűlés plenáris ülése előtt.Amikor a jogalkotó 2011-ben  Deák Ferenc szavait idézve  újragombolta a mellényt a bírósági szervezeten, mindannyian abban reménykedtünk, hogy a változás sikereket hoz majd. Csaknem hét év elteltével kijelenthetjük, hogy a bírósági szervezetben a kiegyezés kora óta nem látott aranykor köszöntött be. Olyan infrastrukturális fejlesztések történtek az ország egészében a kormányzati döntéseknek, a parlamenti döntéseknek köszönhető pénzügyi többletforrásokból, amelyekre a XIX. század vége óta nem volt példa.

A bíróságok teljesítménye is jelentősen javult az elmúlt néhány évben, és ezt nemcsak mi állítjuk magunkról, hanem éppen az Európai Bizottság igazságügyi eredménytáblája igazolja vissza az eredményeket. Az igazságügyi eredménytábla eredete mindenki előtt ismert. Magyarország éppen egy vizsgálat közepén volt, amikor úgy döntöttek a Bizottságban, hogy valamennyi tagállamot azonos ismérvek mentén megkísérlik rangsorba állítani vagy mérni, vizsgálni, vajon hogyan teljesít az igazságszolgáltatás a különféle versenyszámokban. Azért mondom, hogy versenyszámok, mert az igazságszolgáltatás is az országok versenyképességét meghatározó tényező.

A magyar bíróságok rácáfoltak a velünk kapcsolatos előítéletekre, és bizony az objektív, tárgyszerű kategóriákban a magyar bíróságok Európa élmezőnyébe tartoznak. A közigazgatási ügyeket valamennyi ítélkezési szinten Magyarországon bírálják el a leggyorsabban; elsők vagyunk itt a rangsorban. A második: a legalacsonyabb az ügyhátralék ugyanebben az ügyszakban Magyarországot illetően. A civilisztikai peres ügyhátralék a negyedik legkisebb, és ötödik leggyorsabban bírálják el ezeket a pereket a magyar bíróságok.

Nemcsak az ügyforgalmi adatokban vagyunk az élen, hanem elsők vagyunk a perekkel kapcsolatos elektronikus információk biztosításában. Magam is látom, hogy még a teremben jelen lévők kezében is ott vannak ezek az okoseszközök. Bizony, ma már lehetséges, hogy ügyfelek, ügyvédek ezeken az eszközökön kövessék nyomon a peres ügyeik alakulását. És Magyarország vezeti a rangsort a bírósági közvetítés tekintetében. Ez ahhoz képest, hogy 2012-ben alakítottuk ki ezt a rendszert, és máshol meg évtizedek óta működött, példa nélküli eredményességet jelent.

A Magyarországgal oly kritikus uniós Bizottság is kénytelen tehát elismerni a magyar bíróságok teljesítményét. De a hazai adatok  amelyek a polgárok számára fontosak  is azt mutatják, hogy a nagy számokat illetően igenis látványos előrelépés történt. A pereknek 90 százaléka egy éven belül befejeződik. 2012 óta csaknem 40 százalékkal csökkent a két évnél hosszabb ideig tartó perek száma. Ha ezt a teljesítményt bármelyik termelőüzemben állítják elő, akkor abból világszenzáció lehetne. Nálunk ez természetes, hogy ez megtörtént, hogy ezt az eredményt elértük. A járásbíróságokon a polgári ügyekben hozott ítéletek 90 százaléka, a büntetőítéletek 80 százaléka első fokon jogerőre emelkedik. Ez mutatja az ítélkezés megalapozottságát, azt, hogy mennyire fogadják el az ügyfelek az ügyükben meghozott döntéseket.

A 200 oldalas beszámoló, amely a honlapunkon is olvasható, mindenki előtt ismert, bárki olvashatja, ezért nem is részletezném annak az adatait, hanem csak néhány területet emelnék ki, amelyben úgy gondolom, hogy a bírósági szervezet…  mert hiszen az Országos Bírósági Hivatal feladata elsősorban ennek az óriási nagy szervezetnek a menedzselése, az üzemeltetés biztosítása. Nos, e területekről az új eljárási kódexekkel kapcsolatos tevékenységünkről, az épületberuházásokkal kapcsolatos tevékenységünkről és a digitális bírósággal kapcsolatos eredményekről adnék számot.

Az új eljárási kódexek  amelyek az idei évben, illetőleg januárban léptek hatályba  előkészítését kellett megoldanunk az egész 2017. évben, ezért is neveztük a 2017. évet a felkészülés évének. Az új Pp.-ből készítettek a bírótársaim 1800 oldalas tananyagot, videók és podcastok készültek a képzésekről. Tizenöt bíró írta ezeket, öt kúriai bíró lektorálta ezt a tananyagot, és a közig. perrendtartásról szóló tananyag is hasonlóképpen elkészült.

Elkészült ugyanilyen formában a büntetőeljárás kódexéhez kapcsolódó tananyag, amelyet huszonkilenc bíró írt; 1435 oldalas, nem egyszerűen jogszabályszöveg-magyarázat, hanem jogirodalmi utalások, hasznos nyomtatványok, ügyviteli segédletek vannak ezek mellett a tananyagok mellett, és éppen az okoseszközöknek köszönhetően bármely bíró bármikor bárhonnan elérheti ezeket, ha bármilyen kérdése merül fel akár egy-egy tárgyalás közepén is az új szabályok értelmezésével, a Kúria által meghatározott joggyakorlati iránymutatással kapcsolatban. Jól vizsgázott, azt gondolom, a bírósági szervezet. 2012 óta folyamatosan fejlesztjük a képzési rendszerünket. Az elmúlt hét évben ötszörösére nőtt a központi képzések száma: 100-ról 500-ra, amelyet egy budapesti intézményünkben tartunk, és ugyanebben az időben hatszorosára nőtt a központi képzésen részt vevők száma. 2011-ben még 4 ezer résztvevőről tudtunk számot adni, 2017-ben már 25 (sic!) résztvevője volt ezeknek a képzéseknek.

Azt gondolom, hogy az az erőfeszítés, amelyet a bírótársaim, bírósági titkárok, fogalmazók a Kúria segítségével is ráfordítottak erőben, időben az új kódexek megértésére, megtanulására és ezzel kapcsolatban a társhivatásrendek segítségére, ez példaértékű volt. Reményeim szerint a hatályosulást illetően is jó visszajelzéseket tudunk majd adni a jogalkotó részére.

A másik nagyon fontos terület az épületek állapota. 188 épületről kell gondoskodnunk, és egyáltalán nem mindegy  ezt önök érthetik a legjobban, akiknek módjukban áll ilyen gyönyörű falak között ilyen méltó helyen végezni a munkájukat , mennyire komoly, nagy jelentősége van annak, hogy a bírók a hivatalukhoz méltó körülmények között, az ügyfelek pedig az ügyükhöz méltó körülmények között vegyenek részt a bírósági eljárásokban.

Éppen ezért is alakítottunk ki a rendelkezésünkre álló pénzügyi források elosztására egy olyan rendszert, ami az egész államigazgatásban példa nélküli, a bírósági szervezetben ugyanis nagyon komoly tervezések alapján, több évre előre meghatározottan, illetve pályázati rendszerben történik a források elosztása. Fontos tudni ugyanis, hogy minden egyes törvényszék, ítélőtábla önálló jogi személy, saját gazdálkodása van, de ennek a gazdálkodásnak felelős gazdálkodásnak kell lennie. Ebbe beletartozik  bármily távol áll is a bírói tevékenységtől, az itt szerzett tapasztalatunktól  az is, hogy egy-egy több ezer négyzetméteres épületet jól, hasznosan és a történelmi hűséghez igazodva tudjunk megújítani. Wagner Gyuláról és Jablonszky Ferenc nagy Kárpát-medencei bíróságiépület-építőkről neveztük el ezeket a programjainkat, illetőleg a pályázatunkat.

A Jablonszky Ferenc-pályázat keretében tárgyalótermek felújítására került sor, munkakörnyezet-javításra került sor Nagykanizsán, Mátészalkán, Tatabányán, tulajdonképpen legalább száz bíróság érintett volt ezekben a felújításokban.

(10.20)

Aztán ami kiemelkedő épületfelújítás volt, az az Egri Törvényszék. Egy százéves épületet sikerült a XXI. századi követelményeknek megfelelően átalakítani. Ez egy olyan épület egyébként, és ezért fontos a történeti múlt ápolása, ahol annak idején Gárdonyi Géza kezdte törvényszéki tudósítóként az írói munkásságát. Nos, ezt az épületet, amelyben a díszlépcsőházat, a dísztermet kialakítottuk, adtuk át úgy, hogy az első ügyfélközpontot is a lakosság, a polgárok rendelkezésére bocsátottuk. Ezzel is szeretnénk segíteni az ügyfélkapcsolatok erősítését.

Hasonló nagy feladatba vágtunk bele a Szegedi Törvényszék és Járásbíróság tekintetében. Itt a tervezési, engedélyeztetési eljárásokat intéztük a 2017. évben. Átadtuk 2017-ben a Szigetszentmiklósi Járásbíróságot. A Jászberényi Járásbíróságon hatalmas felújítások voltak, és több más bírósági épületen is komoly beruházások kezdődtek meg, a Tapolcai Járásbíróságon, a Dunakeszi Járásbíróságon, a Kiskőrösi Járásbíróság kerül megújításra, és még sorolhatnám ezeket.

Ami igazán fontos éppen a versenyképesség szempontjából is azonban, és ez okozza, attól tartok, a legnagyobb nehézséget a bírósági szervezetben, de a hozzánk forduló ügyfelek számára is, az az úgynevezett digitális bíróság, hiszen mindannyiunknak meg kell tanulnia azt, hogy a bíróságot online módon üzemeltessük. Hiába csökken a bírók esetében az ügyhátralék, nem biztos, hogy érzékelik ezt a könnyebbséget, mert  éppen az elektronikus beadványok miatt  ha kiadnak egy felhívást az ügyvédek vagy az ügyészek részére, lehet, hogy a válasz, amire korábban akár egy hónapot kellett várniuk, most egy órán belül megfordul. Olyan, mintha az az okostelefon mindig csiripelne a bíró zsebében. Egészen másként kell megszervezni ilyen munkakörnyezetben a munkájukat. Kell tudniuk másképpen megszervezni a munkájukat, hogy ne azt érzékeljék, hogy a tértől és időtől független bíráskodás azt jelenti, hogy a nap 24 órájában szolgálatot kell teljesíteniük.

Mit is hozott a digitális bíróság az ügyintézést segítő alkalmazások tekintetében? Lehetővé tettük már néhány évvel ezelőtt azt, hogy az ügyfelek sms- és e-mail-üzeneteket kapjanak a fontos beadványaikról; elérhetők az úgynevezett pertartam-kalkulátorok. Ez azokban az ügyekben fontos különösen, amikor több bíróság közül is választhat egy-egy ügyfél, és ezzel a kalkulátorral kiszámolhatja, hogy adott esetben egy családjogi ügyet, egy szerződéses jogvitát hol érdemes elindítania, hol számíthat arra, hogy hamarabb fejeződik be az általa megkezdett peres eljárás.

Ami a bíróságokat vagy a bírókat illeti, már 800 beszédfelismerő szoftvert használhatnak a bírótársaink. Ez azt jelenti, hogy így, ahogyan én most szólok, az ebben a tempóban elmondott beszédet képesek a szoftverek írásba fordítani, és amikor mindenkinek fontosak az ítéletek, a jegyzőkönyvek, azoknak a pontossága, azoknak a mielőbbisége, hogy fel tudjanak készülni, óriási eredmény volna, ha a jegyzői segítséget, az írnoki segítséget ki tudnánk váltani, és sokkal inkább, akár egy képzési projekt keretében át tudnánk fordítani a mellettünk dolgozók munkaidejének javarészét a bírók érdemi segítésére.

A „Digitális bíróság” projektünket is a 2017. évben alakítottuk ki, dolgoztuk ki. Mit fog ez hozni? Mit készítettünk elő ennek fényében? Kialakítjuk majd teljes egészében az e-aktát. Ez azt jelenti, hogy valamennyi ügyvéd, ügyfél hozzáférhet elektronikus úton a per összes irataihoz, abban képes lesz keresni úgy, mintha csak a web különféle oldalain keresnénk, címszavakra, mondatokra, nevekre, dátumokra, számokra, akár több ezer oldalas periratokból tudnak könnyebben készülni ügyfelek, bírák egyaránt. Ennek keretében fogjuk kialakítani az új határozatkereső felületet. Nagyon fontos az a pereskedés során, hogy kiszámíthatók legyenek az ítéletek, hogy felkészülhessenek a felek arra, hogy mit várhatnak a bíróságtól. Ha egy jó rendszert alakítunk ki, akkor az ügyfelek, ügyvédek jobban felkészülhetnek a tárgyalásra, és a bírókat is tudja segíteni, hiszen a jogegységet szolgáló határozatok számukra is könnyebben elérhetővé válnak.

A következő nagy projektünk, és ez már 2018 szeptemberében tudott elindulni, de 2017 ennek az előkészítéséről szólt, az úgynevezett ViaVideo projektünk, amelynek keretében első ütemben 77 bírósági tárgyalótermet szereltünk fel videokamerákkal. Ezzel az volt a célunk, hogy megkönnyítsük a tanúk, terheltek, felperesek, alperesek tárgyalási megjelenését. Utóbb visszaigazolják a reményeinket a mai adatok, hiszen több száz tárgyaláson már használták ezeket az eszközöket, nem csak Magyarországon belül, büntetés-végrehajtási intézetek és bíróságok között teremtődik meg így a kapcsolat, bíróság és bíróság között, sőt külföldi bíróság és magyar bíróság között is ezek a kapcsolatok működnek.

Néhány számot is hadd mondjak el erről a területről, hiszen 2012-ben még csak a cégeljárásokban működtek online kapcsolatok. Aztán a csőd- és felszámolási eljárásokban 2015-től lett választható az elektronikus kapcsolattartás, a civilisztikai perekben 2013-tól választható, 2016-tól kötelező, csak 2017-ben 490 ezer elektronikus beadvány érkezett a bíróságokra. Ha a kezdetekhez visszatérhetek, akkor a polgári ügyszakban 2013-ban még 306 elektronikusan beadott keresetlevél jött, 2017-ben pedig már 490 ezer ilyen keresetlevél jött.

Azt gondolom és azt remélem, hogy az Országos Bírósági Hivatal által elkészített 2017. évi beszámoló nemcsak az OBH, hanem az egész bírósági szervezet munkájáról is egy áttekintő képet ad. Remélem azt, hogy azok a polgárok, akik hozzánk fordulnak, a bírósághoz, hogy ott igazságot szolgáltassanak nekik, egyre inkább érzik azt, hogy ez a bírósági szervezet, elindulva a XXI. századba, képes másképp, más hangon, érthetőbben szólni hozzájuk, és képes kilépve az elefántcsonttoronyból arra is gondolni, hogy az ítélkezés, a bíróság, a bíráskodás nem egy önmagáért való tevékenység, hanem azért vagyunk, hogy a hozzánk fordulóknak igazságos ítéleteket szolgáltassunk és megnyugvással szolgáljunk részükre. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai