Készült: 2020.05.27.18:22:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

91. ülésnap (2019.11.06.),  64-86. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 55:08


Felszólalások:   1-63   64-86   86-99      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Megkérdezem a Gazdasági bizottság előadóját, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Nem.Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2018. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Költségvetési bizottság által benyújtott előterjesztés T/6265. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy a kormány képviselője előzetesen jelezte, hogy nem kíván álláspontot ismertetni a vita során.

Elsőként megadom a szót Szűcs Lajos képviselő úrnak, az Országgyűlés jegyzőjének, a Költségvetési bizottság előadójának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon!

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy ön is elmondta, ez a T/6265. számú törvényjavaslat egy olyan furcsa állatfaja a törvénykezésnek, amelynek a Költségvetési bizottság maga a benyújtója és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a nemzeti Médiatanács az elkészítője. Éppen ezért fontos az, hogy a hatóság a törvényi előírásoknak megfelelően május 31-ig benyújtotta az előző évre vonatkozó zárszámadását.A Költségvetési bizottság a május 29-i ülésén megtárgyalta és a törvényi szabályoknak megfelelően benyújtotta az Országgyűlés részére. A bizottsági ülésen a hatóság zárszámadásának benyújtásáról 9 igen szavazattal, 4 nem ellenében, tartózkodás nélkül döntött a bizottság. Ahogy megszoktuk, a benyújtott törvényjavaslat összesen négy külön zárszámadást tartalmaz. Fontos megjegyezni, hogy a törvényeknek megfelelően az NMHH a kiadásait saját bevételéből és költségvetési hozzájárulásból fedezi, a médiatörvény tehát garanciális jelleggel meghatározza a hatóság bevételeit. Saját bevételeit képezik a frekvenciadíjak az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásokért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj. Ezek a díjbevételek jelentik a hatóság gazdálkodásának alapját.

Az NMHH költségvetési főösszege 34,3 milliárd forint volt, a bevételek túlteljesültek mintegy félmilliárd forinttal, 34,8 milliárd forint bevételt realizált a hatóság. Többletbevétel keletkezett a bírság sorokon, mintegy 240 millió forint, a felhalmozási bevételeken 180 millió forint, az igazgatási szolgáltatási díjaknál 90 millió forint, a felügyeleti díjból pedig 100 millió forint többletet szedtek be, mint a tervezett, és a működési bevételek előirányzatain is lett egy 80 milliós többlet. Ezzel ellentétben a működési célú támogatások államháztartáson belüli előirányzaton 100 millió forinttal kisebb lett a bevétel, mint a tervezett. Ennek egyenlege összességében a félmilliárd forintos bevételi többlet. A kiadási főösszeg 36 milliárd forint volt a 2018-as évben. Ez 4,9 százalékos túlteljesítést jelent. Az egyéb működési célú kiadásokban van ennek jelentős része, mintegy 1,8 milliárd forint a többlet, míg a beruházásokon megtakarítás keletkezett mintegy milliárd forintos értékben.

A Médiatanács tekintetében egy jóval kisebb költségvetésről van szó. A Médiatanács működési költségvetésének végrehajtása során 475,9 millió forint bevétel keletkezett. Ennek túlnyomó többsége áfabevétel, ami a kiadási oldalon is megjelenik, hiszen ez befizetésre kerül a központi költségvetésbe. A költségvetési előirányzat pedig 549,5 millió forinttal teljesült. A Médiatanács kezelésében lévő bevételi és kiadási előirányzatok tulajdonképpen túlnyomó többségében a médiaszolgáltatási díjat tartalmazzák, amiket a médiahatóság szed be, de a bevétel továbbutalásra kerül az MTVA részére, és ebből kerül finanszírozásra a „Média mecenatúra” program. Ennek az előirányzata túlteljesült elég jelentősen, mintegy 1 milliárd 638,2 millió forinttal, ez 46,3 százalékos túlteljesítést jelent. Ennek pedig az oka az 1. számú kereskedelmi rádiós szolgáltatás indulása volt, hiszen ennek a médiaszolgáltatási díja jóval magasabb lett, mint a tervezett, 800 millió forint. Ez okozza ezen a soron a többletet.

Az MTVA 2018. évi költségvetésének bevételi oldala, 92,8 milliárd forint, a költségvetési és kereskedelmi bevétellel és 4,6 milliárd forint költségvetésen kívüli tétellel, ami rövid lejáratú hitelt jelent összesen, 97,6 milliárd forint összegben teljesültek. A kiadási oldal ezzel megegyező összegben teljesült. Az MTVA legfőbb bevételeit a közszolgálati hozzájárulás képezi, amely a költségvetéssel azonos összegben, 71,2 milliárd forinttal teljesült. A közszolgálati hozzájárulás mértékét a médiatörvény 2011-ben fix összegben határozta meg. Abban azóta módosulás csak az infláció mértékében történt. Az MTVA pénzalap funkciójából eredő bevételei terhére teljesíti a Médiatanács, a Közszolgálati Közalapítvány, a Duna Médiaszolgáltató, a Magyar Rádió Művészeti Együttesei Kft., a Nemzeti Audiovizuális Archívumot működtető Digitalizációs Műhely Kft., valamint a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány működéséhez szükséges források továbbutalását, amelyek együttesen 8,3 milliárd forintos kiadást jelentenek. A médiaszolgáltatási, támogatási és vagyonkezelési tevékenység kiadásai 76,8 milliárd forintban teljesültek, amelyből 17,2 milliárd forintot a személyi juttatások, 53,8 milliárd forintot a dologi kiadások, és 7,8 milliárd forintot pedig a beruházások tettek ki.

Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy mind a négy zárszámadást független könyvvizsgáló auditálta, és jelentésükben megállapították, hogy a 2018. évi gazdálkodásról, a vagyoni helyzetről valós és megbízható képet nyújtanak az előterjesztett zárszámadások, ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a benyújtott törvényjavaslatot tárgyalják meg és fogadják el. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak, a Fidesz vezérszónokának. Parancsoljon!

DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2018. évi zárszámadási törvényjavaslatát. Támogatjuk mindazokat a gondolatokat, mindazokat a számokat, főösszegeket, alköltségvetési fejezeteket, amelyeket az imént Szűcs Lajos elnök úr ismertetett a Házzal. Elfogadjuk mind a négy költségvetést, mind a négy költségvetési beszámolót és zárszámadást, amelyet az egyeséges költségvetési javaslat tartalmaz, vagyis az NMHH, a Médiatanács, a Médiatanács kezelésében lévő előirányzatok, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, vagyis az MTVA zárszámadását.

(13.50)

De mi alapján is támogatjuk? Az alapján támogatja képviselőcsoportunk a benyújtott zárszámadást, amit hangsúlyozott elnök úr is az imént, hogy a benyújtott zárszámadásitörvény-javaslatot független könyvvizsgáló megvizsgálta, auditálta, és olyan megállapításokat tett, amely arra a következtetésre jutott, hogy a gazdálkodásról, a vagyoni helyzetről valós és megbízható képet mutatnak az előterjesztett zárszámadások.

Szeretném egyben tájékoztatni képviselőtársaimat, hogy az általános vita lezárása után a jövő hét keddi kulturális bizottsági ülésen fogjuk a törvényjavaslat részletes vitáját lefolytatni. Arról is szeretném tájékoztatni önöket, hogy amikor ezeket a zárszámadásokat tárgyaljuk, akkor a Kulturális bizottság ülésén a médiahatóság elnöke rendszeresen jelen van, s jelen lesz a jövő heti bizottsági ülésen is. Amennyiben képviselőtársaimnak szakmai kérdései vannak a zárszámadással kapcsolatban, azt jövő héten kedden a Kulturális bizottság ülésén úgy tehetik fel, hogy azokra elnök asszony és munkatársai rögtön tudnak válaszolni. Erre szeretettel várom tisztelt képviselőtársaimat.

Egyébiránt pedig most is, mint az előző viták alkalmával is, a médiahatóság képviselője itt van a teremben, és figyelemmel kíséri a mostani általános vitát. Köszönöm szépen a figyelmet. Még egyszer: a Fidesz képviselőcsoportja javasolja az elfogadást. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony, a Jobbik vezérszónoka következik. Parancsoljon!

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szűcs Lajos képviselőtársam részletesen ismertette azokat a számszaki adatokat, amelyeket a négy zárszámadást összefoglalóan tartalmazó törvényjavaslat alapján a tisztelt Ház most tárgyal. Egyetértünk abban, hogy ez a gazdálkodás jónak mondható. Miért mondhatom azt, hogy jónak mondható? Egyébként a költségvetési bizottsági ülésen is elmondtuk már Varju László elnök úr tolmácsolásában, s én magam is hozzátettem, hogy könnyű százmilliárdból agyat mosni. Mert itt semmi másról nincs szó, csak arról, hogy közszolgáltatás címen önök kormánypropagandát folytatnak, és erre közel százmilliárd forintnyi közpénzt költenek el négy rendszeren keresztül.

Csak hogy egypár konkrétumot emeljek ki ebből a törvényjavaslatból: közel százmilliárd forintból működtetik ezt a gépezetet, és ebből 46 milliárd forint úgynevezett maradványokon szerepel. Dunai Mónika képviselőtársam azt mondta, hogy a szakmai kérdéseket a bizottsági ülésen tegyük fel, de szerintem ennek el kell hangoznia itt a plenáris ülésen is, mert ennek a 46 milliárd forintnak a fele fejlesztési projektekre áldozott forrásmaradvány. Ez rendben is van, mert fejleszteni kell, de a másik fele jövőbeni kötelezettségekre képzett maradványok. Vajon milyen jövőbeni kötelezettségre képeznek több mint 20 milliárd forint maradványt? Készülnek már a következő választásokra? Ez csak egy költői kérdés volt.

Meg kell állapítani, hogy az MTVA végül 2018-ban 98 milliárd forintból gazdálkodott, amelynek 71 milliárd forint a költségvetési támogatási része, 12 milliárd forint pedig az NMHH által átirányított közhatalmi bevétel. Tehát az látható, hogy a közhatalmi bevételekből is, amely közszolgálati célokra lenne hivatott, arra, hogy a magyar embereket tájékoztassák, ebből is propagandát folytatnak, s gyakorlatilag meggyalázzák ezeket a közszolgálati célokat. S láthatjuk, hogy a propagandák nemcsak nagy kék plakátokon vannak kint folyamatosan az utcán, hanem azok az emberek, akiknek nincs más lehetőségük, ezek leginkább a kisebb településeken élők, az MTVA-ból, az M1-ből és a Kossuth Rádióból tájékozódnak, és olyan információkat kapnak, ami nemhogy nem közszolgálati célokat szolgál, hanem egyenesen elszomorító és felháborító.

Összességében annyit szeretnék még elmondani, hogy strukturális problémák vannak ebben a rendszerben. A közszolgálat, az NMHH tevékenysége nem azokat a célokat teljesíti be, amelyekre hivatott lett volna, ezért nem tudjuk támogatni a 2018. évi zárszámadást. Tettük ezt már sok alkalommal, jeleztük, személyesen is jelen voltunk a Duna Médiaszolgáltatónál, a vezérigazgató úrral is személyesen találkoztam Varga-Damm Andrea képviselőtársammal együtt, aki jelezte, hogy majd szeretne szót kérni. Ő is valószínűleg arról fog majd beszélni, hogy mit is tapasztaltunk ott a Duna Médiaszolgáltatónál.

S még egy apró megjegyzés a végére: körülbelül annyi pénzt fordítanak médiafelügyeletre és propagandára, mint amennyit a teljes felsőoktatásra, ami felháborító. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nacsa Lőrinc képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának vezérszónoka következik. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mostani zárszámadás részletes számairól a Költségvetési bizottság előadója, Szűcs Lajos képviselőtársam részletesen beszélt, így a négy zárszámadásban szereplő számokat nem ismételném meg. Ugyanakkor felhívnám a figyelmet arra, hogy megítélésünk szerint az NMHH 2018-ban is tartalmas szakmai munkát végzett, hogy a magyar emberek számára hatékonyabbá és tartalmasabbá váljon a tájékozódás. Meg kell említenünk azt a kihívást itt a XXI. században, hogy a negyedik ipari forradalom korában, az innováció korában, amikor az infokommunikáció és a gyors hozzáférés talán még gyorsabbá válik és fölgyorsul, ahol az 5G mobilhálózatról beszélünk, köztéri vezeték nélküli internet-hozzáférésről, ezek a rendszerek gyakorlatilag a mindennapjaink részévé válnak, akkor az az ország, amely az innovációs vagy a digitalizációs képességében lemarad, az nyilvánvalóan versenyhátrányt fog elszenvedni a többi országgal szemben, s lépéshátrányba kerül a negyedik ipari forradalomban. Éppen ezért gondoljuk azt, hogy a magyar kormány, s külön az NMHH lépéseinek is köszönhetően Magyarország ma kifejezetten nagy hangsúlyt fektet ezeknek a kérdéseknek a megvitatására, és ezeket a kérdéseket előtérbe helyezi. Az a célunk, hogy választ adjunk ezekre az innovációs kérdésekre, és mindenki számára elérhető infokommunikációs eszközöket biztosítsunk, és ezeket a lehetőségeket folyamatosan bővítsük.

Tudjuk, hogy 2018. január 1-jétől Magyarországon Európában is szinte egyedülálló módon csökkent az internet áfája 18 százalékról 5 százalékra. Ezzel a lépéssel is azt a célunkat erősítettük, hogy Magyarországon az internet és az internet adta lehetőségek mindenki számára megfizethetővé és elérhetővé váljanak. Most is látjuk azt, hogy már az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően számtalan olyan település van, ahol a magyar emberek élvezhetik a köztéri vezeték nélküli internet-hozzáférést. Önkormányzatoknál, állami intézményeknél vagy akár köztereknél is megvalósul ez a fejlesztés. A magyar kormány, illetve az Európai Unió által finanszírozott projekteknek köszönhetően újabb 142 magyarországi településen lesz ingyenes wifipont a közeljövőben.

Fontosnak tartom megemlíteni a diákok, a tanulók digitális kompetenciájának a növelését, illetve digitális tudatosságának a fejlesztését. Itt is különböző programok indultak el. Nagyon fontos, hogy az a cél, hogy egyetlen magyar diák se hagyhassa el úgy az iskolarendszert, hogy akár a szakmájához, akár a továbbtanulásához szükséges digitális kompetenciarendszerrel ne rendelkezzen. Éppen ezért 14,5 milliárd forintot költünk az iskolák okoseszközökkel, illetve interneteléréssel való felszerelésére, hogy a közösségi terekben, illetve az ehhez szükséges tantermekben is kiépítésre kerüljön ez a hozzáférés. Ez sok helyen már megvalósult, sok helyen pedig ez a közeljövő feladata.

Két projektről szeretnék egy kicsit bővebben beszélni. Az egyik az európai szinten harmonizált és az európai jogrendszerbe foglalt e-segélyhívó rendszer, amelyben az NMHH nagy szerepet játszott az elmúlt évben. Ez egy komplex, többszereplős fejlesztés, ráadásul az egész Európai Unióban egységesen kell megvalósítani. Magyarországon 2018-ban elkészült az európai uniós rendelet átültetése, és a harmonizált e-segélyhívó rendszer és szolgáltatás 2018. március 31-én megkezdte a működését, így a 112-es hívószámon elérhető segélyközponttal, illetve az ezzel felszerelt gépkocsikkal, okoseszközökkel már folyamatos kapcsolat van. Azt gondolom, ez egy nagyon fontos előrelépés és fejlesztés.

(14.00)

A fiatalok védelme az internetes adatvédelmi projektekben nagyon nagy hangsúlyt kapott az NMHH elmúlt éves tevékenységében is, a 11 és 18 év közötti korosztályt célzó népszerűsítési kampányban. Az internet hotline jogsegélyszolgálat, ahol minden idők második legmagasabb esetszáma vagy ügyszáma érkezett be a 2018-as évben, ez is azt mutatja, hogy szükség van egy ilyen rendszerre. Itt a legtöbb eset adattal való visszaélés, nagy cégeknek adták ki magukat különböző adathalász személyiségek vagy szervezetek, illetve engedély nélküli közzététel, adatokkal való visszaélés volt a legtöbb bejelentés tárgya.

Azt gondolom, hogy egy ilyen, a 11-18 éves korosztályt célzó médiakampányra, illetve népszerűsítő kampányra, internetes kampányra mindenképpen szükség van a továbbiakban is. Éppen ezért az NMHH az SOS Gyermekfalu Magyarországgal is megújította partnerségét, illetve tovább folytatta azokat a közös projekteket, amelyek elindultak. A bejelentések megvizsgálása után nyilvánvalóan megtették az internet hotline és az NMHH munkatársai a szükséges lépéseket.

Fontos elmondani, hogy a jogellenes tartalmak, a sérelmezett tartalmak, esetleg bűncselekményre utaló vagy bűncselekményt már ki is merítő tartalmak elleni föllépés hatékonysága mindenképpen fontos cél. Ebben szerintem nincs köztünk vita, hogy az új formák, az internetes zaklatás, internetes bűncselekmények és adattal való visszaélések ellen szigorúan kell föllépni. Ezért azt gondolom, hogy ezen a területen is az NMHH kifejezetten jól teljesített.

Továbbá a gyermekvédelemre szeretném még fölhívni a figyelmet, hogy „Bűvösvölgy Médiaértés” oktató központok működnek Budapesten és Debrecenben, és már további helyek is vannak tervben. Itt korszerű eszközökkel felszerelt stúdiókban az iskolás korosztály tapasztalt médiaértés-oktatókkal maga készít médiatartalmat, alkotás közben felmerülő döntési helyzeteken keresztül érti meg, hogyan jön létre az a tartalom, egy reklám, egy rádióműsor, egy televíziós műsor, egy film vagy bármilyen olyan jellegű tartalom, amivel ők is találkozhatnak. 2018-ban 280 iskolából tízezernél több tanuló vett részt a két központ munkájában, ezáltal is a médiatudatosság növeléséhez járult hozzá.

Meg kell említeni az NMHH gyermekvédelmi internet-kerekasztal tevékenységét. Beleillik abba a témakörbe, amit az elmúlt percekben már fejtegettem. Szerintem a gyermekeink, unokáink érdekében a gyermekvédelem az interneten is egy olyan különálló tevékenység vagy különálló kör lett, amely kiemelt figyelmet kell kapjon. Ezzel itt is foglalkoznunk kell, a kormányzat aktuális és felelősségi területén is foglalkozni kell, illetve szerintem fontos, hogy ezt a feladatot az NMHH, a médiahatóság fogja össze és próbálja koordinálni azt a kerekasztalt, hogy a gyermekvédelem online térben való megjelenése is kifejezetten erőt kapjon. Ezek olyan témák, amelyekről talán most itt a zárszámadás kapcsán kevesebb szó esik, ugyanakkor, azt gondolom, fontos tevékenységét képezte az NMHH-nak. Erre is költötte el költségvetésének egy részét, ezért jó, ha tudunk erről.

A többi részről pedig Szűcs Lajos és Dunai Mónika képviselőtársaim már beszéltek. A KDNP-frakció is támogatja a zárszámadást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(Tordai Bencét a jegyzői székben Arató Gergely váltja fel.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony az MSZP vezérszónoka. Parancsoljon!

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Azért amellett nem mehetünk el szó nélkül, hogy a kormány képviselői közül senki nem vesz részt ebben a vitában. Sajnos azt kell mondanom, hogy én is legszívesebben azt mondanám, hogy ha a kormánynak nincs erről véleménye, akkor jobb lenne, ha nekünk se lenne, mert pozitív véleményt erről a jelentésről nem sokat lehet elmondani vagy szinte semmit.Az Országgyűlés egyszerre tárgyalja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, vagyis az NMHH, a Médiatanács és az MTVA 2018. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot és a jövő évi költségvetésről szóló javaslatot is. Éppen ezért érdemes e kettőt összevetni, összehasonlítani, mert ez alapján jól látható, hogy milyen sorokon emelkedik az elkölthető közpénz összege az érintetteknél. Az NMHH 2018-ban 7,3 milliárd forintot fizetett ki személyi juttatások címén, ennél azonban már lényegesen többet, 10 milliárd forintot kíván 2020-ban kifizetni. Mindez két év alatt igen jelentős emelkedésnek tekinthető.

Ezzel együtt a hatóság a tavalyihoz képest érzékelhetően több pénzből, majdnem 38,5 milliárd forintból gazdálkodhat majd 2020-ban. A tervezett kiadások struktúrája hasonlóan alakul, azonban láthatunk egy-két érdekesebbnek tűnő kiadási tervet is. Ezek közé tartozik az a több mint 1 milliárd… (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Tudom, én egyszerre akarom a kettőt, elmondtam, képviselő úr, hogy érdekes összefüggéseket találhatunk a 2018-as zárszámadás és a 2020-as költségvetés között. De elmondtam az elején, képviselő úr.

Ezek közé tartozik egy több mint 1 milliárd forint, amit az NMHH budapesti ingatlan megszerzésére kíván fordítani. Ezzel kapcsolatban érdemes lenne tudni, hogy pontosan hol és milyen célú épületet kíván a hatóság megvásárolni, erre miért is van szükség. Ennek részleteiről ugyanis még a javaslat indoklása is hallgat, pedig 2018-ban már megtörtént két ingatlan megvásárlása, az egyik ráadásul az MTVA-tól Hűvösvölgyben. Láthatjuk tehát, hogy tovább növekedne a hatóság ingatlanvagyona. Nagy kérdés, hogy miért van szükség egy 1 milliárd forintos ingatlanvásárlásra.

Az ingatlan megvásárlása mellett az NMHH egyéb módon is támogatta az MTVA-t 2018-ban. Ugyanis hiába támogatja az Országgyűlés minden évben több mint 70 milliárd forinttal az MTVA-t, és itt elhangzott, hogy milyen jól gazdálkodott a hatóság, jól látható módon az alap ennyi év után sem tud sem megbízhatóan, sem felelősen és átlátható módon gazdálkodni. Mit láthattunk a tavalyi évben? Azt, hogy ennyi támogatás mellett még az NMHH-nak is meg kellett támogatnia 12 milliárd forinttal a közmédiát, ami még így sem tudott kijönni a pénzből, hiszen még többmilliárdos hitelt is fel kellett venni ahhoz, hogy működőképes maradjon a szervezet.

Itt engedjék meg, hogy egy érdekes sztorit elmeséljek. Leveleztem a hatósággal, mert kiderült, hogy ha iskolai csoportok be akarnak menni az MTVA székházába, a közpénzből fenntartott székházba, akkor bevételt szednek az iskolai csoportoktól, közel 900 forintos belépti díjat kell a gyerekeknek fizetni, hogy a magyar adófizetők pénzéből fenntartott épületbe be tudjanak menni és körül tudjanak nézni. Hát, szerintem nem tekinthető viccesnek, hogy az adófizető családok eltartanak egy intézményt, és ha a gyerekek ezt meg akarják látogatni, akkor fizetni kell érte.

Mondjuk azt el, hogy közben azt látjuk, hogy több tíz-, majd’ százmilliárd forintot dobunk ki évente ennek a rendszernek a fenntartására. Itt érdemes megállnunk még egy pillanatra, ugyanis a közmédia, amely ma már közel százmilliárd forintból gazdálkodik évente, és amelyet a Fidesz a saját szócsövévé silányított, hírhamisító vezetőkkel az élén, 2010 előtt ennek töredékéből látta el a feladatát. Csak néhány szám ebből az évből: Magyar Rádió támogatása 6 milliárd forint, MTV és Duna Televízió együttes támogatása 9,8 milliárd forint.

Tisztelt Képviselőtársaim! Meg lehet vizsgálni, hogy melyik közmédia működött jobban, költséghatékonyabban, minőségibb módon, és egyáltalán hányan nézték Magyarországon a közmédiát, mondjuk, 2010 előtt, és hányan nézik ma ezeket a csatornákat vagy hallgatják. Ennek az MTVA-nak a büdzséjét 2018-ban eredetileg 80 milliárdosra tervezte az Országgyűlés, de a zárszámadásban látjuk, hogy ez 97,5 milliárd fölött teljesült. Nem mondanám túl fegyelmezettnek és hatékonynak a költségvetést, ami végül 20 százalékkal szállt el a parlament által jóváhagyotthoz képest. Nem beszélhetünk felelős gazdálkodásról.

Attól tartok, hogy hiába van most itt, a tisztelt Ház előtt az MTVA újabb költségvetési javaslata, jogosan attól kell tartanunk, hogy ezt sem fogják tudni betartani a közmédia intézményei. 80 milliárd helyett most éppen 93 milliárd forint a tervezett kiadás, tehát ez is szépen hízik két év alatt. Attól kell tartanunk, hogy ez is újabb hitelekkel, újabb rendkívüli támogatásokkal sem lesz majd tartható, és végeredményképpen majd el fogjuk érni a körülbelül 100 milliárd forintos támogatási összeget.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy hiába vitatjuk meg ezeket a keretösszegeket évről évre, hiába mondjuk el azokat a kritikákat ellenzéki képviselőként, hogy mi mit tapasztalunk ezeknél az állami pénzeknél, mi elmondjuk, önök ezt nem veszik figyelembe. Elmondják a dicsérő hozzászólásokat és épp ugyanúgy meg fogják ezt szavazni. A Magyar Szocialista Párt részéről sem a zárszámadást, sem a 2020-as költségvetést nem tudjuk elfogadni. Köszönöm szépen, elnök úr.

(14.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Gréczy Zsolt képviselő úr, a DK vezérszónoka következik. Parancsoljon!

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Érdekes, hogy mi, ellenzéki képviselők úgy beszélgetünk erről az intézményről és törvényről, hogy oda nem mehetünk be. Tehát valamiről ki kell hogy fejtsük az álláspontunkat és el kell mondanunk, hogy ez a gazdálkodás rendben van, vagy nincs, csak oda ellenzéki képviselő be nem teheti a lábát.Itt szeretném jelezni, hogy október 13-án volt egy önkormányzati választás Magyarországon. Több mint három és fél millió magyar van, akinek ma már nem fideszes a polgármestere, de azoknak a városoknak, kerületeknek a polgármesterei, beleértve Budapest székesfőváros főpolgármesterét, a kerületi polgármestereket, vidéki polgármestereket, azóta sem tették be a lábukat a Magyar Televízióba épületébe. Önök egy olyan intézményt próbálnak itt menedzselni a mi adófizetői pénzünkön is, a mi szavazóink adófizetői pénzén is, amelybe egyébként az ellenzéki szavazókat képviselők egyszerűen be sem tehetik a lábukat. Most képzeljék el, hogy fordított helyzetben itt mi történne! Nacsa képviselő úr ezen kedélyesen mosolyog. Képzelje el azt a helyzetet, ha mondjuk, kormányváltás lenne  előbb-utóbb úgyis megtörténik, mert mindenki megbukik , tehát szeretném kérni, hogy képzelje el most azt a helyzetet, hogy jön egy következő kormány, amely azt mondja, hogy maguk nem tehetik be a lábukat a Magyar Televízió vagy a Magyar Rádió épületébe! Mit csinálnának? Felgyújtanák a várost (Nacsa Lőrinc: Jaj!  Demeter Zoltán: Mit beszélsz?), ahogy már csinálták 2006-ban.

De egyébként ezt a 90 milliárd forintot, amit elköltünk erre a történetre, hasonlítsuk már össze azzal, hogy mondjuk, mennyit költ az ország a felnőttképzésre, vagy mennyit költ az ország az otthonápolásra, vagy mondjuk, az izomsorvadásos gyermekek gyógyítására mennyit költ az ország. Ez a 90 milliárd forint semmi más célt nem szolgál, mint az önök propagandaérdekeit és a propagandakiadványaik megjelentetését. Hiába tehát mindenféle NMHH-s gyermekvédő program, meg egyéb szolgáltatás, internet-népszerűsítő valami, ha az egész alapvetően semmi másról nem szól, mint a hazugságról. Nincs olyan egyperces híradó, amelyben megjelennének ellenzéki politikusok. Ha éppen nem jelenik meg abban az egy percben 35-40 másodpercben valamilyen migránsozás, az is csak annak köszönhető, hogy valamelyik nemzetközi szervezet éppen az Orbán-kormány orrára koppint ez ügyben.

Ráadásul mindez úgy történik meg, hogy emelkedő költségek járulnak ehhez, tehát minden évben egyre többet kell nekünk, magyar adófizetőknek, ellenzéki szavazóknak is fizetni azért, hogy az önök televíziója és rádiója működjön.

Történik ez, mondom, nemcsak úgy, hogy az ellenzéki politikusok oda nem mehetnek be, hanem még azt sem veszik tudomásul, hogy a nézettség milyen rettenetesen visszaesett az elmúlt tíz évben. Össze sem lehet hasonlítani, hogy a Magyar Televízió nézettsége mennyi volt 2010 előtt és mennyi most. Ennek nemcsak az az oka, hogy önök hazugságpropagandát tolnak, hanem az az oka, hogy teljesen elsilányították a közmédia  közmédia?! , közmédiának nem nevezném, az állami média általános színvonalát. Még azt a tévécsatornát is megszüntették, azt az M3 nevű csatornát, ahol egyébként a Magyar Televízió egészen fantasztikus archívumából lehetett színházi közvetítéseket, tévéjátékokat, sportközvetítéseket és egyebeket újra megtekinteni. Ez például szerintem egy szintén súlyos mulasztás volt az önök részéről.

Nagyon-nagyon fontosnak tartanám azt is ebben az ügyben megjegyezni, hogy ezen a struktúrán mindenképpen változtatni kell. Nem lehet ennyi televíziós csatornát fenntartani úgy, hogy ezek nézettsége gyakorlatilag kimutathatatlan, nem lehet olyan rádiós hírszolgáltatást gyártani folyamatosan, ahol egyébként az ellenzéki politikusok csak lejárató hangnemben tudnak megjelenni, és ahova utána az önök állítólagos szakértői szaladnak be a stúdióba, hogy újra elmondja a független elemző politológus, független közgazdász és Bakondi úr, aki minden héten százezer migránst lát a magyar határon, és más hazugságok jelennek meg a médiában. (Egy tüsszentés hallatszik.) Köszönöm szépen az egyetértő tüsszentést. (Dr. Szűcs Lajos: Egészségére! Azt kell mondani ilyenkor!) Igen, igen. (Dr. Szűcs Lajos: Köszönöm szépen.) Ettől még nem változik ez ügyben a helyzet.

Tehát azt javasolnám természetesen, hogy ennek az átvilágítását előbb-utóbb az ellenzéki pártoknak el kell kezdeni. Az sem maradhat így természetesen, hogy az ellenzéki politikusok nem tehetik be a lábukat az állami televízióba és a Kossuth rádióba se. Én például a 2018-as választás után egy hónappal voltam utoljára a Magyar Rádióban. Akkor élő adásban összevesztünk természetesen a Fidesz szlogenjeit és szólamait felmondó riporterrel, majd soha többet nem hívtak a rádióba. Egy ellenzéki párt képviselőjének ez a sorsa ma Magyarországon.

Nagyon nem szeretném, ha az a helyzet állna elő, ha előbb-utóbb úgy fordulna vissza, hogy olyan düh lesz az emberekben, hogy önökön verik le (Nacsa Lőrinc: Ne fenyegess!), mindazt, amit csináltak a sajtóval (Nacsa Lőrinc: Ne fenyegessél!) és a médiával. Nem fenyegetem a képviselő urat, csak jelzem, hogy ami most zajlik az állami médiában, az teljességgel elfogadhatatlan. Ez semmire nem jó, ezt sehol máshol nem alkalmazzák, csak és kizárólag diktatúrákban. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Örülök, hogy a humanista jókívánságoknak bővében volt a hozzászólás és a beszólás. Mindemellett kérem szépen a házszabály betartását.Minthogy a vezérszónoki felszólalások végére értünk, most kétperces felszólalásokra van lehetőség. Ezzel többen élni is kívánnak. Elsőként megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak, Fidesz. Parancsoljon!

DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem véletlen az, hogy a kormány képviselői nem ülnek most itt a bársonyszékekben. Egyik vitánál sem szoktak itt ülni, amikor a médiahatóság beszámolójáról van szó. Ez pedig azért van, azon elv alapján, hogy ezzel is ki lehessen fejezni, hogy a média független. (Dr. Varga-Damm Andrea: Hoppá!)A törvény szerint meghatározott eljárás pedig az, amit jelen pillanatban folytatunk, vagyis a médiahatóság a zárszámadásról, illetve  mert most már belementünk picit a 2020-as költségvetési tervezetbe is  a költségvetésről szóló előterjesztéseket, javaslatokat beterjeszti a Ház elé úgy, hogy a Költségvetési bizottság felé kell eljuttatnia, a Költségvetési bizottság megtárgyalja, és ő terjeszti ide, a tisztelt Ház elé. Most az általános vitájában vagyunk ennek a törvényjavaslatnak, és amint említettem, a következő fázis az lesz, hogy jövő héten, kedden a részletes vitáját fogjuk lefolytatni a Kulturális bizottságban, majd ezt követően fog a házszabályban előírt szakaszokon még végigmenni szokásos módon a törvényjavaslat.

Tehát ez így volt eddig is és most is így van, hogy a kormány képviselői semmilyen befolyást nem szeretnének a Házra gyakorolni abban, hogy a 2018-as költségvetését elfogadjae a tisztelt Ház, és a 2020-as költségvetést ebben a beterjesztett változatban fogjae támogatni.

A másik…  de most látom, hogy lejár az időm, úgyhogy majd a következő felszólalásomban folytatom. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nacsa Lőrinc képviselő úr, KDNP, két percben.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Azt visszautasítanám, hogy Gréczy Zsolt bennünket fenyegessen erőszakkal és különböző módokon. Ezt határozottan vissza kell utasítani. Ez a stílus a Népszabadságban még csak-csak elment, itt már azonban kevésbé; bár az utóbbi időben láttunk elég sok mindent önöktől. Azért annak van külön bája, hogy a tisztelt jobbikos képviselőtársak annak a felszólalásnak tapsolnak, amelyben a 2006-os, rádiónál történt események után azt mondja Gréczy Zsolt, hogy a polgári oldal és a tüntetők voltak a hibásak, amiért ott bármilyen esemény történt. Tisztelt képviselő úr, önök szemeket lövettek ki és kardlapoztattak békés tüntetőket ezen események után (Gréczy Zsolt: Ezt a pert most fogod elveszíteni tizedszer!), önök pedig szabadon randalírozhattak egy középületben, ez a különbség a kettő között. (Gréczy Zsolt: Tizedszer fogod elveszíteni! Sok milliót fogsz fizetni!) Lehet, hogy azért is nőtt meg (Gréczy Zsolt: Sok milliót fogsz fizetni!) az NMHH költségvetése, mert új ajtókat kellett felszerelni, mert önök tönkretették. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.  Gréczy Zsolt: Sok milliót fogsz fizetni!)

ELNÖK: Gréczy Zsolt képviselő úr, DK, két percben!

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. 2006-ban Nyitray András fideszes képviselő azt kifogásolta a Rendészeti bizottság ülésén, hogy miért nem használt éles lőszert a rendőrség, amely megpróbálta megmenteni Budapest rendjét és biztonságát.

(14.20)

Nézze vissza a jegyzőkönyvben, ott van, Nyitray András, az önök képviselőtársa, éles lőszerrel akart belelövetni a tömegbe. Üzenem Nacsa Lőrinc képviselő úrnak.

Másrészt a „szemkilövető” szövegért már nagyon sokan fizettek sok millió forintot, Gyurcsány Ferenc ezeket a pereket jogerősen megnyerte. Úgyhogy remélem, a jogászok figyeltek, de ha nem, akkor én most fölhívom majd a figyelmüket arra, hogy ön is járuljon majd a kasszához. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Több kétperces felszólalásra jelentkezés nincs. Normál szót kérő képviselők felszólalásai következnek. (Gréczy Zsolt Nacsa Lőrinchez: Még fogsz fizetni!) Élvezettel hallgatom mindig a vitájukat, sajnálattal kell mégis felhívnom a figyelmüket, hogy ez a napirendi pont a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2018. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szól. Kérem szépen, hogy leginkább ehhez ragaszkodjanak! Nem nehéz a helyzetem, hiszen elsőként Varga-Damm Andreának, a Jobbik képviselő asszonyának adhatom meg a szót, parancsoljon!

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! (Nevetve:) Nagyon vicces volt hallani, hogy a kormány független a médiától, és azért nincs itt. De nem szabad azon csodálkozni, hogy bármely ellenzéki képviselő, amikor a Médiatanács és társult szervezetei éves költségvetéséről van szó, akkor meglehetősen mérges, egyszerűen azért, mert iszonyatos mennyiségű közpénzt kapnak, és gyakorlatilag semmifajta, a köz szolgálatát jelentő eredményt ez a szervezeti rendszer nem tud produkálni. Szervezeti rendszerről beszélünk, mert van Médiatanács, van médiahatóság, van mecenatúra és van az MTVA. Ebből a négy tételből áll össze ez a költségvetés. Azt kell mondani, hogy amikor a Médiatanácsról és az MTVA-ról olvassuk a számokat, akkor teljesen természetes, hogy egy ellenzéki képviselő mérges, hiszen micsoda fontos társadalmi programokat nem valósít meg a kormány, illetőleg nagyon sok olyan, tényleg rászoruló honfitársunk van akár betegsége, akár élethelyzete okán, akin lehetne segíteni ezekből a pénzekből, aki ehhez ezért nem jut hozzá.

Én szeretek mindig a tárgynál és a témánál maradni, és pár kérdésre vagy pár körülményre felhívom a figyelmet. A Médiatanács sorain rendre, évről évre ott van egy 45 milliárdos tartalék. Minden évben meg szoktam kérdezni Karas Monikát, aki általában nem tud rá válaszolni, hanem valamelyik szakemberét viszi magával vagy hozza magával és ő válaszol, hogy miért kell évről évre ezt a tartalékot maguk előtt hordozni. Évről évre az Országgyűlés kétharmada megszavazza azt a pénzt, amit kérnek. Majd év közben, mint ahogy ebből a beszámolóból is tetszenek látni, év közben a kormány rendre módosítja az előirányzatot, mindig emeli. Tehát ebben sem lehet semmi probléma, hogy ne kapják meg a pénzt.

Sokat gondolkodtam azon, hogy vajon miért is van erre szükség. Aztán rájöttem: ez a félelem ára. Ugyanis azt szeretnék, hogy amikor egyszer majd nem lesz ez a hatalom, akkor ennek a csapatnak ott legyen a költségvetési forrásában 45 milliárd forintos tartalék, amit gyakorlatilag korlátlanul lehet még költeni arra, hogy valahogy legalább az átmeneti időben ezt az egészet működtetni tudják. Nincs más indoka. Oda vannak írva beruházások, oda vannak írva mindenféle ismeretlen előirányzatok, de már bocsánatot kérek, ez a kormány eddig mit nem épített meg, amit meg akart építeni? Nem tudom elképzelni, hogy mi az a beruházás, amit sem tavaly, sem tavalyelőtt, sem a következő évben  mert hiszen a tartalék még a következő évre is majd a következő törvényjavaslatnál látható  miért kell 45 milliárdot magunk előtt tolni úgy, hogy gyakorlatilag senki nem tudja megmondani, hogy majd ezt mire fogják elkölteni.

Viszont az MTVA költségvetése egy másik téma, másik sor, másik táblázat. Hát, ez a táblázat maga a csoda! Hogy ebben a táblázatban mit látunk? Azt látjuk, hogy terveztek több mint 80 milliárdot, aztán módosították 99 milliárdra, aztán lett végül a teljesítés 97 milliárd. Ha meg tetszenek nézni, hogy ebből milyen valódi költségvetési tervezet volt: költségvetésből 72 milliárd tervezve, 84 milliárdra emelve, és  láss csodát!  el is költötte azt a 84 milliárdot. Ez ugye a költségvetésből történt finanszírozás.

De ami ebben az egész csomagban, amit be tetszettek terjeszteni, maga a rendszer tükre az, amiről most fogok beszélni. Kérem szépen, azt mondja 2018-ra, hogy 7,9 milliárd forint kereskedelmi bevétele van az MTVA-nak. 7,9 milliárd forint. Ez azért nagyon szépen hangzik, ez szép szám lenne, bár az is igaz, hogy tízszeresét kapja a költségvetésből, és azt feltételeztem, hogy esetleg ez a 7,9 milliárd  merthogy miért ne?  esetleg reklámból jövő bevétel.

Mit csináltam? Megtekintettem, hogy a 6 darab médiafelületnek, ami az MTVA rendszerében működik, mennyi a hirdetési percdíja. Nem percdíj van, másodpercdíj van, „harmincmásodperc”-díj van  ha meg tetszenek a díjtáblázatot nézni , és ez átlagosan, hiszen sokféle idősáv, sokféle tétel van, de átlagosan 432 ezer forint a 30 másodperces kereskedelmi reklámdíj.

És képzeljék el, milyen szám jött ki 2018-ra! Tudják, hogy egy-egy médiafelületen hány másodpercet tudott eladni az MTVA és csapata 2018-ban? Elmondom önöknek. Napi 8,1 másodperc. Jól tetszenek hallani, ennyit. Ami, tudják, mit jelent? Azt jelenti, hogy az összes reklám, amit egyébként látnak, mind még plusz költségvetési forrásból finanszírozódik, mert a kereskedelmi bevétel nem jöhet a költségvetésből. És ha a 2020-as költségvetést megnézzük, akkor azt látjuk, hogy érdemben ez nem fog emelkedni, mert mindössze 8,3 milliárd a további bevétel, amit a kereskedelmi forgalomban gondolnak.

Tehát úgy gondolom, hogy Magyarországon, ahol közel lassan 100 milliárdot csak az MTVA-ra plusz még a másik 80 milliárdot a Médiatanácsra fordítunk  mert ez két teljesen külön mozgó szervezet , akkor azt tessenek már megmondani, hogy hol van az a minőség, az az eredmény, amiért ezt érdemes elkölteni. Mindig mesélnek ezekről a nagy szavakról, hogy olyan dokumentumműsorok készülnek, olyan, a társadalmat tájékoztató műsorok készülnek, a mecenatúra megteremtésével majd magyar filmek fognak készülni; ugyan természetesen költségvetésük volt, de még egy darab forgatókönyv nem volt, ahogy a Költségvetési bizottságban megtudtuk az arra rendelt képviselőktől.

Tehát azt kérem a kormánypárti képviselőktől, hogy ne csodálkozzanak azon, hogy amikor ezeket a számokat és azt az eredményt, amit minden áldott nap emberek milliói láthatnak a képernyőkön és hallhatnak a rádió hullámhosszán, azt a minőséget nem tudja szolgáltatni, és bocsássanak meg, de ez megint tény, ezzel megint nem tudnak vitatkozni. Ha az elmúlt 30 évben megnézem az összes, mondjuk, választási évben, hiszen egy közszolgálati médiarendszernek választási évben sokkal több közszolgálati feladata van, mint egy nem választási évben. Ha megnézem csak a választási éveket az előző 30 évben ’14-től visszafelé, és azokat a költségvetési forrásokat, amiket a közszolgálati médiumokra költött a költségvetés, és azt jelenértékre felszorzom, akkor ez, ami a költségvetési törvényben évről évre van, háromszorosa a legmagasabb összegű korábbi költségvetési tételnek. Háromszorosa!

Tehát ez olyan őrült szám, hogy ehhez már tényleg el lehetne várni, hogy valaki jöjjön ide az Országgyűlés elé vagy a bizottságba, és mutassa meg azt az eredményt, amiért a magyar adófizetőknek erre a bázisra ilyen sok pénzt kell elkölteni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szabó Szabolcs képviselő úr, független képviselő felszólalása következik, parancsoljon!

SZABÓ SZABOLCS (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én részletesebben majd a 2020-as költségvetéshez szólnék hozzá, itt csak néhány megjegyzést engedjenek meg az alapján, ami eddig elhangzott itt a ’18-as zárszámadás kapcsán.Egyrészt én azt készséggel elhiszem, hogy a beszámolóban szereplő, táblázatokban szereplő számok számszakilag rendben vannak.

(14.30)

Én azt készséggel elhiszem, hogy a számviteli fegyelmet betartják, minden le van papírozva, akár azt is elhiszem, hogy olyan mélységig és olyan pontossággal, hogy az ÁSZ elnöke, aki itt volt egész hosszan a mai napon, mind a tíz ujját megnyalná, merthogy olyan szinten rendben van, csak nem erről beszélünk. Például, amikor gazdálkodásról és a jó gazdálkodásról beszélünk, akkor szerintem azt kellene megnézni, hogy akkor azt a közpénzt mire költik, amit odaadunk az NMHH-nak, a Médiatanácsnak, az MTVA-nak, és mi történik azzal a pénzzel, amit saját bevételként ők megtermelnek.

Mondok egy-két ilyen példát, amit érdemes lenne egy kicsit megbolygatni, és önöknek is egy picit jobban utánanézni, és lehet, hogy rájönnének, hogy van ott kérdőjel bőven. Mondjuk, ha megnézzük, hogy a közmédiában  bár szerintem ez valóban nem jó kifejezés, és azt hiszem, hogy Gréczy Zsoltnak van ebben igaza, hogy ezt állami médiának lenne jobb inkább nevezni, de ezt most zárójelbe teszem  kik, mármint kinek a tulajdonában lévő cég, cégek értékesítik a reklámidőt, vagy megnézzük, hogy kik a beszállítói bizonyos műsoroknak, hiszen ki van szervezve a műsorok egy része vállalkozóknak, akik hozzák a felvételt, azt csak le kell játszani, hogy, hogy nem, mindig az derül ki, hogy a Fidesszel  hogy is fogalmazzak finoman?  nagyon jó barátságban lévő emberek cégeiről van szó, akik nem kevés pénzt számláznak ki nagy rendszerességgel. Ha már erről beszélünk, akkor én azt gondolom, hogy azért a gazdálkodás nem biztos, hogy olyan jó. Azt elhiszem, hogy a számlák, amiket benyújtanak, azok rendben vannak, csak szerintem ez nem jó felhasználása a közpénznek, és nem a felelős gazdálkodásnak megfelelő felhasználása a közpénznek.

Én azt nagy örömmel hallgatom, amit Dunai Mónika mondott, hogy azért nincs itt a kormány, mert ezzel is szimbolizálják, hogy ennyire távol tartják magukat a közmédiától. Akkor az hogy van például, hogy a közmédiában korábban dolgozó hölgy ilyen beszámolókat mondott a munkájáról  mert otthagyta a közmédiát -: egy alkalommal azzal bíztak meg, keressek adatokat arról, hogy milyen rémes új betegségeket hoznak be a migránsok Európába. Nagyon ritkán voltak ilyen esetek, nagyon alacsony számú esetről találtam csak számadatot, de addig kellett kutakodnom, amíg egy szakértő  idézőjelben  el nem mondta, hogy mennyire veszélyes ez a sok afrikai és arab ember.

Vagy egy másik idézet ugyanúgy tőle: a baloldali politikusokat érintő blokkokban az elvárás volt, hogy minél több szituációban állítsuk be nevetségesnek őket. Nekem alapvetően nem politikával kellett foglalkoznom, más viszont nem volt ilyen szerencsés. Akadt, aki szándékosan beemelt a riportjába olyan elemeket, amikről pontosan tudta, hogy ki fogják vágni onnét, csak azért, hogy így nyugtassa a lelkiismeretét. A többség nem tud azonosulni a szerkesztési gyakorlattal, de a megélhetés miatt kénytelen vállalni a kompromisszumokat. És egy csomó ilyet mondott.

Egyébként amikor így, nem hivatalosan az ember beszélget olyan emberekkel  mert akad ismerős azért még mindig a közmédiában , akkor egyébként ugyanezeket mondják, hogy kapják az utasítást azoktól a kollégáktól, akiknek egyébként lehet, hogy itt kéne ülni, tehát azért az nem teljesen igaz, hogy ez ilyen független a kormánytól, mert hogy, hogy nem, a kormányzati message boxok, tehát az üzenetek ott takkra jelennek meg minden egyes műsorban. Ez olyan, mint a Pravda, hogy lassan azt nézzük, hogy mit mond az MTVA, és nem azt nézzük, hogy egyébként a Kormányinfón mit mond Gulyás Gergely. Sajnálatos módon ez nem független média, ez nem közszolgálati média, ez állami média.

Még egy apró megjegyzés: egyszer voltam olyan bátor, azt mertem mondani, hogy a közmédia vagy állami média rendszeresen híreket gyárt, hamisít és magyaráz, és ezért nulla forintot érdemelnek. Erre engem beperelt az MTVA. Elmentünk a bíróságra, és hogy, hogy nem, a bírósági ítéletben az szerepel  megnyertem természetesen a pert, tehát elutasították az MTVA keresetét, jogerősen is , az indoklásban az szerepel szó szerint, hogy nem csak hogy mint közszereplő én ezt mondhatom, az MTVA meg kénytelen ezt tűrni, nem; az szerepel az ítéletben, hogy én a tárgyalás során bizonyítottam, hogy tényleg rendszeresen híreket gyártanak, magyaráznak, hamisítanak, tehát a keresetet a bíróság elutasítja, oszt’ jó napot, boldog karácsonyt. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy nem.Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Szűcs képviselő urat mint előterjesztőt, kíváne válaszolni most. (Dr. Szűcs Lajos nemet int.) Mutatja, hogy nem.

Bejelentem, tisztelt Országgyűlés, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2020. évi egységes költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Költségvetési bizottság által benyújtott előterjesztés T/7839. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Bejelentem, hogy a kormány képviselője előzetesen jelezte, hogy nem kíván álláspontot ismertetni a vita során.

Elsőként megadom a szót Szűcs Lajos képviselő úrnak, az Országgyűlés jegyzőjének, a Költségvetési bizottság előadójának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon!




Felszólalások:   1-63   64-86   86-99      Ülésnap adatai