Készült: 2020.06.01.04:08:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

91. ülésnap (2019.11.06.),  1-63. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 4:40:27


Felszólalások:   1   1-63   64-86      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Sok szeretettel köszöntök minden mai napon megjelent  egy szál  képviselőt, a karzaton ülőket és Domokos urat is, az Állami Számvevőszék részéről. Az Országgyűlés őszi ülésszakának 7. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Tiba István és Tordai Bence jegyző urak lesznek segítségemre.Köszöntöm minden egyes vendégünket, illetve bárkit, aki figyelemmel kíséri a mai napon a munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a „Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2018. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. Az Állami Számvevőszék által benyújtott beszámoló B/6003. számon, a Gazdasági bizottság által benyújtott határozati javaslat pedig H/6715. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy a kormány képviselője előzetesen jelezte, hogy nem kíván álláspontot ismertetni a vita során.

Elsőként megadom a szót Domokos László úrnak, az Állami Számvevőszék elnökének, a beszámoló előterjesztőjének.

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselő Urak!  és mindazok, akiknek a tévén keresztül módjuk van nyomon követni a parlament napi ülésének a napirendjét. Az Állami Számvevőszékről szóló törvény kimondja, hogy az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés számára minden évben tájékoztatást ad a szervezet előző évi tevékenységéről, és az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről, illetve független könyvvizsgáló által auditált éves beszámolóban mutatja be azt intézmény működését és gazdálkodását. 2010 októberében az Állami Számvevőszék elnökeként elmondott első parlamenti expozémban úgy fogalmaztam: ,,A számvevőszéki munka a jelenben folytatott ellenőrzés, ami érthető módon a múltra vonatkozik, ugyanakkor mindig a jövőbe is tekint, annak megváltoztatását, javítását, jobbítását célozza. Az ellenőrzés ennyiben aktív szereplője a jövő formálásának.” Ma is szilárd meggyőződéssel vallom, hogy az Állami Számvevőszék végső célja a munkájával a számvevőszéki munka társadalmi hasznosulása, a társadalmi szintű hozzáadott érték megteremtése, a múlt tapasztalatainak a jelenben való bemutatásával a jövő alakítása.

Ez nem változott az elmúlt csaknem egy évtizedben sem, a 2010 októberében elmondottakat ma is érvényesnek és időszerűnek tartom. Célunk a közpénzügyi helyzet javítása, amihez a bizonyítékokon alapuló ellenőrzési megállapítások adják a kiinduló alapot. Mindez azt is jelenti, hogy a számvevőszéki ellenőrzések célja alapvetően nem a hibakeresés, vagy az elmarasztalás, hanem a jó irányba való terelés, a pozitív változások elindítása és fenntartása. Célunk a támogatás, az, hogy az ellenőrzések mellett az Állami Számvevőszék elemzéseivel, tanulmányaival, véleményalkotásával átláthatóbbá és eredményesebbé tegye a közpénzek felhasználását, és hozzájáruljon a közszolgáltatásokat érintő és biztosító intézmények és rendszerek hatékonyabb működéséhez. E cél érdekében az elmúlt években fokozatosan terjesztettük ki és töltöttük meg tartalommal a törvényben meghatározott tanácsadó és tudásmegosztó tevékenységünket. 2018-ban is ezt szem előtt tartva végeztük a munkánkat, és az éves tájékoztatónk összeállítása során ennek bemutatására törekedtünk. Ezt önök megkaphatták mind nyomtatott formában, mind pedig elektronikus formában is hozzáférhető folyamatosan nyilvánosan az Állami Számvevőszék honlapján és a parlament elektronikus elosztórendszerén.

Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszéknek  a törvényi előírás szerint is  az ellenőrzéseket hatékonyan és eredményesen kell elvégeznie. Ennek keretében az ÁSZ 2011 óta, a humán erőforrás és a munkafolyamatok optimalizálásának köszönhetően az ellenőrzött szervezetek számát közel háromszorosára növelte, így jelentősen növeltük az ellenőrzések lefedettségét. A kockázatelemzés fejlesztésével az ellenőrzöttek egyedi kockázatainak megfelelő, célzott, úgynevezett ellenőrzési programmal történnek az ellenőrzések, így a Számvevőszék ott és azt ellenőrzi, ahol és amitől az előzetes kockázatelemzés alapján a legnagyobb hasznosulás várható.

2018-ban az Állami Számvevőszék 806 ellenőrzött szervezet számára összesen 2161 javaslatot fogalmazott meg és 212 figyelemfelhívó levelet küldött. A tavalyi esztendőben lefolytatott ellenőrzések alapján összesen 323 darab nyilvános számvevőszéki jelentés készült, amelyek közel 20 százalékát az utóellenőrzések  vagyis az ellenőrzéseink hasznosításának értékelése  tették ki.

Az elszámoltatható közpénzfelhasználás érdekében 2018-ban az Állami Számvevőszék összesen 177 alkalommal értesített valamely hatóságot, illetékes felügyeleti szervet, és kezdeményezett eljárást az ellenőrzései során feltárt bűncselekményre vagy súlyos szabálytalanságra utaló gyanú miatt. Fontosnak tartom ezúttal is kihangsúlyozni, hogy az Állami Számvevőszék egy pénzügyi garantőr szervezet, nem hatóság, így nem rendelkezik nyomozati jogkörrel. Amennyiben az ellenőrzések során, illetve a hozzánk érkező jelzésekkel bűncselekményre utaló gyanú kerül a számvevők látókörébe, az adott ügyet továbbítjuk az illetékes hatósághoz a szükséges eljárások lefolytatása érdekében. Ekkortól az ügy gazdája már nem az Állami Számvevőszék, hanem az érintett hatóság, és az ÁSZ-nak nincs ráhatása az ügy további  esetleges büntetőjogi vagy szankcióval járó  kimenetelére.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Állami Számvevőszék 2018-ban az Országgyűlés munkáját, a parlamenti döntéshozatalt 20 országgyűlési tájékoztatóval támogatta, továbbá 6 törvényjavaslathoz tettünk ajánlást. Ellenőrzési megállapításai, tapasztalatai alapján a Számvevőszék jogszabályi módosítást kezdeményezett a teljesség igénye nélkül többek között: az önkormányzatok adósságrendezése, valamint a befektetési tevékenységük tekintetében, az infotörvény és a választási, valamint párttörvény módosítása, az állami vagyon számvizsgálata területén. Ezenkívül 14 jogszabályt és egyéb tervezetet véleményezett az Állami Számvevőszék a múlt évben.

Áttekintve az ellenőrzési megközelítéseket: a tavalyi esztendőben is nagy hangsúlyt helyeztünk az ellenőrzők ellenőrzésére. Ez olyan intézmények, szervezetek ellenőrzését jelenti, amelyek maguk is végeznek ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet. Ennek az ellenőrzési megközelítésnek köszönhetően az ellenőrzők tevékenysége szabályszerűbbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá válik, így a Számvevőszék nagyobb hatást képes elérni a közpénzekkel való szabályszerű, felelős és fegyelmezett gazdálkodás előmozdítása érdekében.

Így kiemelt figyelmet kapott a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Államkincstár, és az európai uniós támogatások hatékony és szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében az úgynevezett EUTAF ellenőrzése. Továbbá folyamatos és szisztematikus figyelmet fordítottunk az egyes szervezetek belső ellenőrzésére is. A tavalyi esztendőben is nagy hangsúlyt helyeztünk az állami vagyongazdálkodás ellenőrzésére. Ehhez szorosan kapcsolódik a nemzeti tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzése, illetve a beruházások és azok előkészítésének értékelése, hiszen a felhasznált költségvetési források nagyságrendje, a beruházások révén létrehozott nemzeti vagyon kiemelt jelentőséggel bír, és évről évre nagyságrendben is bővül. Az e területen 2017-ben végrehajtott módszertani fejlesztés gyakorlati megvalósulásaként a Számvevőszék 2018-ban a kockázatértékelő rendszer alapján kiválasztott költségvetési szerveknél, valamint nemzeti tulajdonú társaságoknál a folyamatban lévő beruházások esetében a döntés-előkészítéstől a kivitelezés megkezdéséig felmerülő kockázatok beazonosítását és az integritási szempontok érvényesülését értékelte.

(9.10)

Hangsúlyozom, hogy az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi az állami tulajdonosijog-gyakorlásban érintett szervezeteket, a múlt évre vonatkozó ellenőrzésünket néhány hete, október 14-én zártuk le. Az ellenőrzésünk fókuszában az egyes szervezetek szabályozottságának értékelése áll, ami megalapozza az egységes és áttekinthető állami vagyongazdálkodást is.

Tisztelt Ház! 2018-ban is nagy figyelmet fordítottunk a központi költségvetéssel összefüggő területek, szervezetek ellenőrzésére, valamint az önkormányzati alrendszer ellenőrzésére is. A központi alrendszer intézményei meghatározó szerepet töltenek be a közpénzek felhasználásában. Így a zárszámadás ellenőrzése mellett szerepet kapott a központi alrendszer egyes intézményeinek pénzügyi és vagyongazdálkodása. Értékelésre kerültek a kórházak ellenőrzési tapasztalatai  17 intézmény átfogó tapasztalatai összegyűjtésével  és az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodása és működése 27 hallgatói önkormányzat tekintetében is. Ezek a témák nemcsak hogy aktualitással bírnak, de nagy társadalmi érdeklődésre is számot tartanak.

Meggyőződésem, hogy az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséhez, illetve az ellátás minőségének javításához mindenekelőtt szabályszerűen, elszámoltathatóan és célszerűen gazdálkodó kórházakra, illetve szakellátó intézményekre van szükség. Az eredményes és korrupciómentes gazdálkodást megalapozó, a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelő belső szabályozások kialakítása és működtetése alapvetően nem pénzkérdés. Ugyanakkor az Állami Számvevőszék is érzékeli a finanszírozási és strukturális problémákat. A néhány hónapja nyilvánosságra hozott elemzésünkben rámutattunk arra, hogy az egészségügyi ellátórendszer finanszírozása a jelenlegi formájában nem fenntartható, továbbá az ellátórendszer struktúrája is korszerűsítésre szorul. Az elemzésünk felvetéseit, következtetéseit indokolt figyelembe venni az egészségügyi rendszer és finanszírozása újragondolásakor, illetve módosításának előkészítése esetén.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Expozémban indokoltnak tartom, hogy kitérjek a Számvevőszék pártokkal kapcsolatos ellenőrzéseire is. Az ÁSZ a törvényi előírások szerint az 1990-es rendszerváltás óta  az 1989-es ellenzéki kerekasztal-tárgyalásokból következően  ellenőrzi a választási kampányokban felhasznált állami és más pénzeszközök elszámolását, és  szintén törvényi előírás szerint meghatározott módon  így kétévente ellenőrzi azon pártok gazdálkodásának a törvényességét, amelyek a központi költségvetésből támogatást kapnak.

1990 óta számos kritika érte is a magyarországi kampányfinanszírozást, valamint az ehhez kapcsolódó számvevőszéki ellenőrzéseket. Az Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja, a GRECO 2010-ben a Magyarországról szóló jelentésében arra tett javaslatot, hogy az Állami Számvevőszék a politikai finanszírozás területén gyakoribb, kezdeményezőbb és gyorsabb ellenőrzést végezzen, beleértve a megelőző intézkedéseket és a pénzügyi szabálytalanságok nagyobb mértékű feltárását is.

A GRECO 2010-es jelentésében azt is javasolta, hogy Magyarország vizsgálja felül a politikai finanszírozási szabályok megsértésének akkori szankcióit, a szankciók legyenek hatékonyak, arányosak és visszatartó hatásúak. E felvetésekből, illetve a Számvevőszék korábbi ellenőrzési tapasztalataiból is kiindulva a magyar Országgyűlés  önök  2013-ban új törvényt alkotott a választási eljárásról, valamint a kampányköltségek átláthatóvá tételéről, amely a korábbi lehetőségekhez képest jól körülhatárolható ellenőrzési feladatokat fogalmazott meg az Állami Számvevőszék számára.

A törvénymódosításokkal, illetve a megújult magyarországi ellenőrzési gyakorlattal kapcsolatban a GRECO is elismerő véleményt fogalmazott meg, amikor a Magyarországról szóló jelentésében megállapította, idézem: „Az Állami Számvevőszék figyelemre méltó előrelépést ért el a kampánypénzek és pártok ellenőrzése területén.”

Összességében a választási eljárásról és a kampányfinanszírozásról szóló új szabályozások, a bevezetett ellenőrzési szintek és eszközök a korábbinál nagyobb mértékben támogatták, hogy az állampolgárok, de maguk a pártok tagjai, illetve a beszámoltatásra jogosult párttestületeik  a Számvevőszék ellenőrzésein keresztül is  objektív tájékoztatást kapjanak a választási kampányra fordított adóforintok felhasználásáról.

A 2014-től hatályos új választási eljárásra vonatkozó jogszabály alapján választási kampányidőszakban politikai hirdetést csak azok a sajtóterméknek minősülő, hatósági nyilvántartásban szereplő orgánumok tehetnek közzé, amelyek hirdetési árjegyzéküket megadott napon belül előzőleg megküldték az Állami Számvevőszéknek. A sajtóorgánumoknak az országgyűlési választás szavazásának napját követően a kampányidőszakban közzétett politikai hirdetésekről is tájékoztatást kellett adniuk az ÁSZ részére az önök döntésének megfelelően. Ezen szabályozásnak köszönhetően átláthatóbbá vált a médiapiac. Azt azonban fontos tudni, hogy ez az előírás csak a médiatörvényben nevesített sajtótermékekre terjed ki, és számos, választói akaratot befolyásoló eszközre, így például a közösségi médiafelületekre nem vonatkozik ez a kötelem.

A párttörvény elfogadása óta szabályozza a pártok törvényellenes gazdálkodásának következményeit is. Az elmúlt években a GRECO ajánlásaival összhangban ugyan a feltételek szigorodtak, azonban továbbra is a törvény határozza meg azokat a szankciókat, amelyek a pártoknak nem a törvényeknek megfelelő gazdálkodásához, a tiltott támogatás elfogadásához kapcsolódnak. Miért lényeges ez? Mert amennyiben egy párt tiltott támogatást fogad el, akkor nem biztosított a finanszírozásának az átláthatósága, a jogszabállyal ellentétes pénzügyi előnyhöz juthat, valamint a tiltott támogatás elfogadása korrupciós veszélyt jelent. Tehát nem az ÁSZ szab ki büntetést vagy bírságot, mivel az ÁSZ nem hatóság, nem rendelkezik szankcionálási jogkörrel. Jogosítványai arra terjednek ki, hogy a párttörvény rendelkezései szerint, amennyiben a párt tiltott támogatást fogadott el, akkor megállapítsa annak az értékét. A megállapított tiltott támogatás jogkövetkezményeit nem az ÁSZ, hanem a vonatkozó törvényi előírások határozzák meg, mérlegelési lehetőséget nem adva az ÁSZ-nak, annak érvényesítése pedig a törvényben meghatározott hatóság kizárólagos jogköre.

A pártok ellenőrzése során az Állami Számvevőszék  mint jogalkalmazó  a jogállam védelme érdekében, a törvényi előírások betartása érdekében és azokat betartva jár el. A vonatkozó törvények keretei között az ÁSZ minden párt számára ugyanazt a törvények szerinti eljárást biztosítja. Pontosan ez az, ami garantálja a jogállami kereteket, illetve a demokratikus normáknak való megfelelést. Alapvető közérdek  és a közpénzeket érintő korrupció elleni védettség érdeke , hogy a pártok szabályszerűen, elszámoltathatóan és átláthatóan, mondhatnám: példamutató módon gazdálkodjanak az adófizetőktől és a támogatóiktól kapott pénzekkel.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Állami Számvevőszék  hasonlóan az egy évvel korábbihoz  a 2018. évi tájékoztatójában is fogalmazott meg felvetéseket az ellenőrzési tapasztalataink és az elemzési következtetéseink alapján. Hét témában összesen nyolc, közpénzügyeket érintő szabályozási terület pontosításának, áttekintésének igénye merült fel részünkről, amelyek megküldésre kerültek a felelős miniszterek részére is.

A felvetéseket az Állami Számvevőszék az ellenőrzési tapasztalatai és az elemzési következtetése alapján fogalmazta meg. A felvetések a nemzeti vagyonnal való felelős, rendeltetésszerű gazdálkodás biztosítását, az állammenedzsment erősítését, a közpénzekkel és közvagyonnal való gazdálkodás átláthatóságának növelését, a bürokráciacsökkentést, valamint az önkormányzati eladósodás megelőzését, hatékony kezelését, illetve  ahogy azt már említettem  az állami vagyongazdálkodás fejlesztését szolgálják.

Az Állami Számvevőszék a 2018. évi tájékoztatójában, továbbá az integritás növelése, valamint a korrupció kockázatának csökkentése érdekében javaslatot tett a készpénzforgalom felszámolására a közszférában. Mindez a bürokrácia és az adminisztráció csökkentését, illetve a korrupciós kockázatok további mérséklését eredményezheti.

A felvetéseink hasznosulásának elsődleges terepe az Országgyűlés. Korábbi javaslataink, következtetéseink számos jogszabályban hasznosultak. Ezúton is köszönöm az országgyűlési képviselőknek, hogy munkájuk során felhasználják az ÁSZ tapasztalatait. A munkánk  illetve a 2018. évi beszámolónkban tett két felvetésünk  hasznosulásának tekinthető az Állami Számvevőszékkel való Kormányzati Kapcsolattartásért Felelős Tárcaközi Bizottság létrehozása, aminek elsődleges célja, hogy a számvevőszéki javaslatok a lehető legnagyobb mértékben épüljenek be a közpénzügyi ellenőrző rendszerbe, és a megállapítások támogassák az egyes szervezetek belső ellenőrzését, illetve a hatékony tulajdonosi és ágazati ellenőrzést.

(9.20)

Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az Állami Számvevőszék a számvevőszéki jelentések mellett elemzéseket és tanulmányokat is készít. Elemzéseiben a Számvevőszék nem megállapításokat tesz, hanem összefüggésekre, hatásokra világít rá, felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatja az eredményeket.

Tavaly az Állami Számvevőszék összesen 17 elemzést tett közzé. Összegző elemzés készült így például a költségvetési támogatásban részesült pártokat, állami vállalatokat, a köznevelési humán szolgáltatókat, valamint az állami Kincstárat érintő ellenőrzési tapasztalatokról. Több elemzés önkormányzatokat érintett. Készült elemzés az állami vagyongazdálkodásról, a monetáris politika költségvetési hatásairól, a duális képzési rendszer tapasztalatairól, az aktivitási ráta alakulásáról és a belső ellenőrzést érintő ellenőrzési tapasztalatokról is. A Számvevőszék a múlt évben több elemzésben értékelte a makrogazdasági folyamatokat, amivel  a törvényi kötelezettségének eleget téve  támogatta a Költségvetési Tanács munkáját, illetve hozzájárult a költségvetési folyamatok átláthatóságához.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Országgyűlés határozatainak megfelelve az Állami Számvevőszék a múlt évben is számos területen kifejtette tevékenységét. Ebbe a körbe tartozik a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépés, az integritás kultúrájának terjesztése a magyar közszférában és a nemzetközi szinten egyaránt. Az ÁSZ 2011 óta minden évben elvégzi az úgynevezett integritásfelmérését, a 2018-as adatfelvételben minden korábbinál több költségvetési szerv vett részt, összesen 3451 szervezet regisztrált kitöltőként. Ez azt jelenti, hogy az Állami Számvevőszék integritásfelmérése minden korábbinál pontosabb visszajelzést ad, mindenki máshoz képest is alaposabbat a közszféra korrupciós veszélyeiről, és azt is mutatja, hogy széles körben elterjedt a korrupciós kockázatok megelőzését szolgáló integritásszemlélet a magyar közszférában.

Nyilvánvalóan számos teendő van előttünk, ennek érdekében az Állami Számvevőszék  a 2011-ben indult korrupcióellenes megállapodás értelmében  együttműködik a Belügyminisztériummal, az Igazságügyi Minisztériummal, a Legfőbb Ügyészséggel, a Kúriával, az Országos Bírósági Hivatallal, a Közbeszerzési Hatósággal és a Magyar Nemzeti Bankkal. Az érintett szervezetek vezetőit, illetve szakértőit tömörítő korrupcióellenes kerekasztal összehangolt és célzott lépéseket tesz a korrupciós helyzetek megelőzése, illetve az integritásszemlélet terjesztése, erősítése érdekében.

A korrupció elleni összehangolt munka eredményének tekinthető a magyar gazdaság kiemelkedő mértékű fehéredése. Az úgynevezett áfarés  ami a kivetett áfa és valóban a költségvetésbe beérkező általános forgalmi adó közötti különbséget jelenti  a 2013-as mintegy 23 százalékról 2018-ra 9 százalékra csökkent az Európai Statisztikai Hivatal értékelése szerint. Ez a szám jobb, mint az európai uniós átlag, és megközelítette, gyakorlatilag el is érte Ausztria szintjét. Ez nem csak azt jelenti, hogy a központi költségvetésnek növekednek a bevételei. Az áfafehéredés alapvetően a korrupció elleni küzdelem kiemelkedő eredménye, ami fair viszonyokat teremt, tisztítja a piaci folyamatokat, javítja az adófizetési hajlandóságot, és  ami talán a legfontosabb  egyfajta társadalmi szemléletváltozást is mutat.

A korrupciós helyzetek megelőzését és a szabálykövető integritásszemlélet elterjedését szolgálják a különböző tanácsadó eszközeink, amelyeket országgyűlési határozatok alapoznak meg. Ma már számos önteszttel és etikus közpénzügyi vezetőképző programmal támogatjuk az ellenőrzött szervezeteket, illetve a közpénzekből gazdálkodó, közvagyont kezelő szervezeteket. Szintén az Országgyűlés határozata alapján az Állami Számvevőszék társadalmi felelősségvállalásának a tavalyi évben is kiemelt területe volt a magyar lakosság etikus pénzügyi tudatosságának erősítése.

Együttműködő partnereinkkel célunk a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának és közpénzügyi ismereteinek bővítése, ezáltal a hibás pénzügyi döntésekből fakadó családi, de makrogazdasági kockázatok csökkentése, illetve a magyarok pénzügyi biztonságának az erősítése.

Az Állami Számvevőszék a tavalyi évben is nagy hangsúlyt helyezett a folyamatos társadalmi tájékoztatásra, az intézményi átláthatóságra. Munkánkról a magyar nyelvű média közel 9 ezer hírt, hivatkozást jelentetett meg, továbbá a hírportálunkon magunk is kiadtunk több mint 2200 cikket, tájékoztatással biztosítottuk tevékenységünk teljes körű átláthatóságát. Ezt erősítette meg az egyik nagy piackutató cég 2018-ban elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatása, amely arra világított rá, hogy a magyar társadalomban az elmúlt három évben szignifikáns módon emelkedett az Állami Számvevőszéket és annak tevékenységét ismerők aránya, valamint egyre többen bíznak a számvevőszéki megállapításokban.

Tisztelt Országgyűlés! Minden állami szervezet felé elvárás a közpénzek célszerű és hatékony felhasználása. Az Állami Számvevőszék erősödő tanácsadó, elemző tevékenysége mellett tovább folytatja ellenőrzési tevékenysége hatékonyságnövelését is, amelynek következő szintje az úgynevezett digitális ellenőrzési környezetre történő átállás.

Az ellenőrzések lefolytatásának feltétele, hogy az ellenőrzött szervezetek a törvényben rögzített határidőben  a kijelölt múltbeli időszak folyamataira vonatkozóan  ellenőrzésre alkalmas, hiteles dokumentumokat bocsássanak az Állami Számvevőszék rendelkezésére, és nem az utólag kialakított dokumentumokra vagyunk kíváncsiak.

Az adatszolgáltatás megkönnyítése, valamint a költséghatékony, papírmentes és ezáltal közpénzkímélő adatszolgáltatás megvalósítása érdekében az ÁSZ úgynevezett elektronikus adatszolgáltatási rendszert hozott létre. Az így bekért dokumentumokból derítjük fel a tényeket, és ez alapján kerül sor a bizonyítékokon alapuló ellenőrzési megállapítások megtételére. Az adatbekérés egységes elvek mentén, átlátható dokumentumokkal, a minőségbiztosítás szem előtt tartásával valósul meg. A jelenlegi rendszer biztosítja az adatbekérés és az ellenőrzési megállapítás megtételének szétválasztását, ezzel ez utóbbi objektív tényekre alapozottságát. Támogatja az ellenőrzöttek leterheltségének a csökkentését, illetve jelentősen mérsékelte az egyes helyszíneken eltöltött számvevői idő tartamát is.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A 2018. év eredményei, illetve a fejlesztéseink irányai  az Állami Számvevőszék digitális átállása  együttesen azt igazolják, hogy az Állami Számvevőszék az Országgyűlés által 2011-ben megerősített törvényi környezetben 2018-ban is nagy hatékonysággal és eredményesen látta el a közpénzek és a közvagyon ellenőrzésével kapcsolatos feladatait. Erre törekszünk az idei esztendőben és a jövőben is.

Befejezésül szeretném megköszönni a képviselő hölgyeknek és uraknak, hogy a munkájuk során felhasználták ellenőrzési megállapításainkat, tapasztalatainkat, elemzéseinket, tájékoztatásainkat, megvitatták a törvényjavaslatokhoz tett ajánlásainkat, és ezzel hozzájárultak az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, az Állami Számvevőszék munkájának hasznosulásához és eredményességéhez. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük elnök úrnak a beszámolót. Most megadom a szót Manninger Jenő úrnak, a Gazdasági bizottság előadójának, a határozati javaslat előterjesztőjének.

MANNINGER JENŐ, a Gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2011-ben megalkotott és elfogadott új számvevőszéki törvény, amely Magyarország Alaptörvényének első sarkalatos törvénye, új alapokra helyezte a közpénzügyi ellenőrzést Magyarországon. Az új törvénnyel véget ért a következmények nélküli ellenőrzések korszaka, és a törvénybe ültetett megerősített számvevőszéki jogosítványok valódi súlyt adtak az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek. Mostanra kijelenthetjük, hogy az Országgyűlés előremutató döntést hozott, amikor a közpénzek védelmére hivatott Állami Számvevőszék működését és szakmai tevékenységét meghatározó jogszabályt újraalkotta, igazodva a megváltozott gazdasági és társadalmi igényekhez.

(9.30)

Az Állami Számvevőszék 2010-ben megválasztott új vezetése élt a lehetőséggel, és hozzálátott az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervének megújításához, korszerűsítéséhez.

A jelentésből kitűnik, hogy az Állami Számvevőszék, ahogyan a megelőző években, úgy 2018-ban is hatékonyan segítette az Országgyűlés munkáját. Nyomon követte, véleményével és elemzésével támogatta az idei évi költségvetés, a zárszámadás ellenőrzését és elfogadását, valamint hozzájárult a költségvetési tervezés folyamatát illetően az átláthatóság megerősítéséhez. Tette mindezt olyan széles lefedettséget biztosító ellenőrzési módszertannal, amely alapján az államháztartás egészéről tudott megalapozott következtetéseket levonni.

Az Állami Számvevőszék legfontosabb feladata a közpénzekkel való hatékony és törvényes gazdálkodás ellenőrzése. A bizottság a beszámoló megvitatása során megállapította, hogy az ÁSZ ennek a feladatának is hatékonyan tudott eleget tenni a tavalyi évben.

Tisztelt Ház! Az ÁSZ sokirányú feladatai közül egy területet hadd emeljek ki! Szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy az Állami Számvevőszék az elmúlt években az ellenőrzési lefedettség szélesítése, valamint az ellenőrzések hatékonyságának növelése mellett nagy hangsúlyt helyezett a digitális ellenőrzési környezet megteremtésére is. Az ÁSZ az Országgyűlésnek benyújtott tájékoztatóban hangsúlyozta, hogy az ellenőrzések lefolytatásának feltétele, hogy az ellenőrzött szervezetek a törvényben rögzített határidőben ellenőrzésre alkalmas, hiteles dokumentumokat bocsássanak az Állami Számvevőszék rendelkezésére.

Az adatszolgáltatás megkönnyítése, valamint a költséghatékony, papírmentes és ezáltal közpénzkímélő adatszolgáltatás megvalósítása érdekében az ÁSZ elektronikus adatszolgáltatási rendszert hozott létre. Az így bekért dokumentumok alapján került sor az ellenőrzési megállapítások megtételére. Az adatbekérés egységes elvek mentén, sablonizált dokumentumokkal, a minőségbiztosítás szem előtt tartásával valósul meg. Az ÁSZ digitális átállásáról a beszámolóban is olvashatunk, és elnök úr is kifejtette expozéjában. Úgy vélem, nemcsak a Számvevőszék, hanem a teljes magyar államigazgatás jelentős kihívások előtt áll e tekintetben.

A modern információs technológiák alkalmazása kulcskérdés az állami intézményrendszer hatékonysága szempontjából. Célunk, hogy hatékonyabbá, gördülékenyebbé tegyük a közszolgáltatásokkal kapcsolatos ügyintézést a lakosság számára, valamint növeljük a közszféra intézményeinek hatékonyságát.

Az Állami Számvevőszék által megkezdett munka elismerésére és bátorítására irányul a Gazdasági bizottság határozati javaslata is. Eszerint az Országgyűlés elismeri az Állami Számvevőszék 2018. évi digitális ellenőrzési környezetre történő átállás érdekében kifejtett tevékenységét. Az Országgyűlés ezen túlmenően támogatja az Állami Számvevőszék minden olyan további tevékenységét, ami elősegíti a digitális adatfeldolgozás eredményeként az adatok hiteles forrásból történő biztosítását, valamint az ellenőrző szervezetek adatszolgáltatásának és a jogszabályi követelményeknek megfelelő beszámolásának hitelességét és megfelelőségét.

A közelmúltban az ÁSZ által bevezetett új módszertanok, új ellenőrzési megközelítések alkalmazásával a teljesítmény növelésén keresztül jelentősen kiterjeszthető a számvevőszéki ellenőrzési lefedettség, így egyszerre nagyszámú ellenőrzött pénzügyi és vagyongazdálkodás értékelhető. A digitalizálás, a módszertani fejlesztések, a módszeresség, a lényegességi megközelítés alkalmazása, a kockázatokra való hangsúlyhelyezés, a dokumentumok útjának rövidülése egyaránt csökkentette az ellenőrzött szervezetek leterheltségét a dokumentumszolgáltatási kötelezettség teljesítése során, amelynek támogatását megfogalmazza a jelen határozat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2018-as év működéséről szóló beszámolót áttekintve egyértelműen megállapítható, hogy az Állami Számvevőszék továbbra is megfelelően látja el feladatát, támogatja és segíti az Országgyűlés munkáját, és olyan kiadványokat készít, valamint olyan konferenciákat szervez, amelyek támogatják a jó állam működésének megerősítését. Ezért kérem önöket, hogy a Gazdasági bizottsághoz hasonlóan támogassák az előterjesztett határozati javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 15-15 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót F Kovács Sándornak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

F. KOVÁCS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfontosabb gazdasági-pénzügyi ellenőrző szerve, a magyar demokratikus államberendezkedés garanciális intézménye. Elsődleges feladata, hogy megállapításaival, javaslataival támogassa a közpénzekkel, közvagyonnal való szabályos, célszerű, eredményes, hatékony gazdálkodást, valamint elősegítse a jól irányított állam működését. Alapvető jelentőségű hangsúlyozni, hogy az ÁSZ tevékenységének kiindulási pontját az Alaptörvény előírásai jelentik, és az ÁSZ alapvető feladata az Országgyűlés által megalkotott törvények, jogszabályok betartásának ellenőrzése.Az előttem szólók már bemutatták a tavalyi évben végzett ellenőrzési tevékenység legfontosabb területeit, eredményeit, ezért én néhány olyan pontra hívnám fel a figyelmet, amely megkülönböztetett figyelmet érdemel a tavalyi évi tevékenységről szóló jelentés vitájában.

Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék 2018. évi szakmai tevékenységéről szóló tájékoztató, valamint Domokos László elnök úr expozéja egyértelművé tette, hogy ez a munka, a megújulásra való törekvés, valamint a közpénzügyi ellenőrzések hatékonyságának növelése a tavalyi esztendőben is folytatódott. Számokban kifejezve az ÁSZ a tavalyi évben kiadott jelentésszámot illetően 323 darab jelentést készített az ellenőrzésekről. A munka összesen több mint 800 ellenőrzött szervezet vonatkozásában zajlott. Ezen elvégzett munka alapján az Állami Számvevőszék összesen 2200 javaslatot fogalmazott meg, és több mint 200 figyelemfelhívó levelet küldött az ellenőrzöttek felé.

A javaslatok alapján az Állami Számvevőszék az ellenőrzöttek által készített számos intézkedési tervet véleményezte, elősegítve a javaslatok minél jobb hasznosulását. Mindez azt jelenti, hogy az Állami Számvevőszék 2018-ban csak jelentéseivel, illetve az azokból következő figyelemfelhívásokkal közel 2500 ponton járult hozzá a magyar közpénzügyi rendszer fejlesztéséhez. Mindezek alapján kijelenthető, hogy az Állami Számvevőszék 2018-ban is betöltötte az Alaptörvényben meghatározott pénzügyi garantőr szerepét, ellenőrzéseivel, elemzéseivel és széles körű tudásmegosztó tevékenységével hozzájárult a közpénzügyek fejlesztéséhez. Az Állami Számvevőszék teljesítette a törvényben meghatározott kötelezettségét.

Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék tájékoztatójából az is kitűnik, hogy az ÁSZ a tavalyi esztendőben nagy figyelmet fordított az állami vagyongazdálkodás és az állami beruházások ellenőrzésére, a központi költségvetéssel összefüggő területekre és intézményekre, valamint az önkormányzati alrendszert érintő ellenőrzésekre. Amint azt Domokos elnök úr kiemelte, az ÁSZ 2018-as tájékoztatójában is megfogalmazta azokat a felvetéseket az ellenőrzési és elemzési tapasztalatai alapján. (Sic!) Ezek a nemzeti vagyonnal való felelős, rendszerszerű gazdálkodás biztosítását, az állammenedzsment erősítését, a közpénzekkel, vagyonnal való gazdálkodás átláthatóságának növelését, a bürokráciacsökkentést, valamint az önkormányzati eladósodás megelőzését, hatékony kezelését szolgálják.

Az Állami Számvevőszék felvetései, konkrét javaslatai és következtetései ráirányítják a figyelmet a fejlesztendő területekre. A közpénzek felhasználásának hatékonysága és eredményessége érezhetően javult az elmúlt években. Ugyanakkor nem dőlhetünk hátra. Kulcskérdés a rendelkezésre álló erőforrások kézben tartott felhasználása. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéséből és elemzéséből fakadó következtetések, amelyek az ÁSZ tájékoztatójában rendkívül áttekinthető és strukturált formában jelennek meg, e célokhoz hozzájárulnak.

(9.40)

Nekünk az a feladatunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy a parlamenti törvényalkotás során a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsuk az Állami Számvevőszék tapasztalatait. Az Állami Számvevőszék kiemelt feladata a költségvetési folyamatok nyomon követése, ellenőrzése, valamint a Költségvetési Tanács támogatása.

Érdemes felidézni, hogy 2010-ben, amikor a polgári Fidesz-KDNP-kormány átvette az ország irányítását, milyen borzasztó állapotban, gyakorlatilag csődhelyzetben volt Magyarország, és a magyar gazdaságot nemzetközi hitelezők, illetve spekulánsok fojtogatták. Ehhez képest ma 5 százalék felett van a gazdasági növekedés, ami az egyik legkiemelkedőbb az egész Európai Unióban, többszörösen meghaladja az EU növekedési ütemét. Hat és fél éve folyamatosan nőnek a reálbérek, csökken a munkanélküliség, csaknem 850 ezer új munkahelyet hoztunk létre az elmúlt években. Mindemellett feszes és fegyelmezett a költségvetési gazdálkodás, aminek köszönhetően évről évre csökken a magyar gazdaságot még mindig megterhelő GDP-arányos államadósság, amelyet megfeszített munkával sikerül lassan kinőnünk.

Ezek az eredmények összetett és alapvetően a magyar emberek munkájának köszönhető eredmények. Ugyanakkor szisztematikus ellenőrző, elemző tevékenységével az Állami Számvevőszék is jelentős mértékben hozzájárult az elmúlt esztendők makrogazdasági eredményeihez. Kijelenthetjük, hogy Magyarországnak olyan Számvevőszéke van, amely komolyan veszi és a gyakorlatban is érvényesíti a törvényekben meghatározott feladatait, kiemelkedő mértékben járul hozzá a jó kormányzáshoz, a jól irányított államhoz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Véleményem szerint az Állami Számvevőszék 2018-ban is hatékonyan látta el ellenőrzési feladatait, eredményesen támogatta az országgyűlési bizottságok működését, valamint tájékoztató és szemléletformálási feladatainak is eleget tett. Az önök előtt fekvő jelentés pontosan és kellő részletességgel mutatja be az ÁSZ tavalyi évi tevékenységét, amely egyértelműen eredményesnek tekinthető, ezért a Fidesz-frakció támogatja annak elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Z. Kárpát Dánielnek, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mivel a korábbi évek során az aktuális ÁSZ-jelentések kapcsán mi azért igen kemény, markáns érvekkel tarkított vitákat folytattunk, mely nem nélkülözte egyébként a politikai felhangokat sem, legyen szó bármelyik oldalról, arra készültem, hogy ma azért egy szakmaibb jellegű vitára kerülhet sor. Elnök úr expozéja egyébként ebbe az irányba indult el, és én ezt a részét üdvözlöm. Ugyanakkor fideszes vezérszónoktársam ezt az illúziómat szertefoszlatta. Látható, hogy itt egyszerű, fapados, nem akarok további jelzőket használni, de politikai agitációs propagandafolyamat indult el az ön részéről. Erre nyilván majd a maga területén reagálok, mert van mire reagálni. Ugyanakkor nem kívánom újranyitni az utóbbi évek vitáit. Vélhető módon az ÁSZ elnökével mi nem fogunk egymás tenyerébe csapni a különböző politikai pártokat illető vonatkozásokban. Ezt szerintem mind a ketten megjósolhatjuk. Ugyanakkor vannak itt bőven ebben a jelentésben és dokumentumban olyan szakmai ismérvek és olyan szakmai pontok, amelyek kapcsán akár értelmes vita is kibontakozhat, én a magam részéről nyitott leszek erre. Nyilván abban is reménykedem, hogy nemcsak a zárszó tekintetében kaphatunk érdemi válaszokat, hanem akár a képviselőtársak közreműködése révén érdemi kérdésekről tudunk eszmét cserélni már addig is.

Szeretném elmondani azt, hogy én alapvetően bátorítom a számvevőszéki tevékenység portfóliójának a szélesítését. Tehát tőlem nem áll távol az a hozzáállás, hogy akár a Számvevőszék, akár a Nemzeti Bank ne szorítkozzon a szigorúan vett alaptevékenységére, ami ugye, több évtizedes távlatban történelmileg megszokott, hanem bátran nyisson új kihívások felé, új területek felé. Tehát szeretném leszögezni, hogy nekem ezzel az égvilágon semmiféle elvi problémám nincsen.

Ugyanakkor azt látom, hogy az a tény, és ez már sajnos ténykérdés, hogy az Állami Számvevőszék politikai aktorrá, politikai szereplővé vált azáltal, ahogy az ő döntéseit felhasználták, azáltal, ahogyan tulajdonképpen más politikai szereplők is aposztrofálták a tevékenységét, ez nagyon megnehezíti ezen portfólióbővítésnek a sikerességét, pontosabban: ennek a szakmai kezelhetőségét. Minden mögött politikai mozgatórugókat és mozzanatokat sejt most már mindenki egész Magyarországon, és a különböző szekértáborokban való elhelyezkedésétől függően alakul ki a hitbéli álláspontja ezekben a kérdésekben. Ezért van bennem némi szkepszis azt illetően, hogy ez a portfólióbővítés  legyen szó a pénzügyi tudatosság bővítéséről, ami egyébként közös cél, vagy bármely más elvi kérdésről  mennyire lehet hatékony.

Szerintem első körben azt kellene tisztáznunk, amire elnök úr korábban, a korábbi években választ adott, de most már nem, hogy milyen típusú ellenőrzést végez a Számvevőszék. Itt nemzetközi feltételrendszer szerint beszélhetnénk klasszikus pénzügyi ellenőrzésről; teljesítmény-ellenőrzésről, amely hozzám közel áll, ez a performansz audit néven futó közpénz- és vagyonfelhasználás gazdaságosságának, hatékonyságának, eredményességének a vizsgálatára irányul; harmadsorban pedig az úgynevezett megfelelőségi ellenőrzésről, amit a korábbi években elnök úr az általam feltett kérdésre is válaszként megfogalmazott, miszerint ez áll önhöz, önökhöz a legközelebb; és ezeknek egyfajta kombinációjáról is. Aki viszont kinyitja ezt a dokumentumot, amelyről most tárgyalunk és vitatkozunk, nem talál egyértelmű választ arra, hogy milyen ellenőrzési típus szerint vizsgál a Számvevőszék az adott kérdésekben. Még egyszer mondom, korábban még hangsúly alá került az, hogy melyik típust milyen módon használja a Számvevőszék. Most azt nem látjuk, hogy ezért az évi tízmilliárd nagyságrendű összegért, amennyibe kerül a tevékenység, mégiscsak mi az, amit kap az idézőjeles vagy képzeletbeli fogyasztó.

Azt is láthatnánk, és a portfólió szélesítése tekintetében erre szerettem volna kitérni, hogy a tanácsadói tevékenység, ami egyre inkább dominál, egész egyszerűen nem helyettesítheti az ellenőrzést magát, hiszen pont a szélesebb körű ellenőrzések tapasztalatai alapján lehetne olyan tanácsokat adni, amelyek megalapozottak. Erről még Nyikos László, korábbi kiváló képviselőtársam idejéből ered a vita közöttünk, és nem csinálok titkot abból sem, hogy amikor felkészülök egy ilyen vitára, nyilvánvaló módon először Nyikos László véleményét kérem ki, hiszen sokkal jobban ért ehhez a területhez, mint akár én, akár véleményem szerint képviselőtársaink többsége. Ugyanakkor ezeket az elvi vitákat nem sikerült lezárnunk az utóbbi években, tehát mindaddig kényszerülök újra- és újranyitni mindezeket, ameddig nem jutunk el odáig, hogy nyugvópontra kerüljenek.

Egy további óriási fájdalmam az állami vagyon számbavételének megerősítését célzó felvetés. Konkrétumok olvashatók a dokumentumban e tekintetben, de nem értem, hogy az ÁSZ felelősen hogyan tehet kijelentéseket az állami vagyon, a nemzeti vagyon tekintetében akár ilyen, akár olyan irányban, hiszen továbbra sincs meg a 2010-ben megígért nemzeti vagyonleltár. Idézőjelben: elnök úr és én sem tudhatjuk, hogy mit tesz ki az a családi ezüst, aminek a mibenlétéről, esetleges gyarapodásáról most tárgyalunk. Tehát egy nemzeti vagyonleltár híján ilyen kijelentéseket tenni álláspontom szerint legalábbis elhamarkodott.

Továbbá nem esett jól az anyag vizsgálata közben elnök úrék részéről a hasonló címek, mint amit most olvasok, ellenőrzési, elemzési tapasztalatok cím alatt: a jól irányított állam működésének elősegítése céljából tesz az ÁSZ elnöke megnyilvánulásokat. Ezek a prekoncepciók, miszerint ez az állam már jól irányított, de azért még segítsük elő így vagy úgy a működését, az én szememet bántották. Tehát azt az elfogulatlanságot, aminek a látszatára is nagyon kell adni egy ilyen helyzetben, én nem vélem felfedezni ebben a mondatban, és azt látom, hogy ha ez egy jól irányított állam lenne, lehetne, akkor a devizahiteles kataklizmához hasonló rendszerhibák nem fordulhatnának elő, akkor egy lakhatási kataklizma és válság, ami jelen pillanatban tízezreket űz el az országból, nem fordulhatna elő. Egy jól irányított állam számtalan ismérvét nem mutatja fel a mostani Magyarország, így kérem elnök urat, hogy a hasonló megállapításokkal bánjon óvatosan, hiszen nem az én személyes komfortzónám védelme érdekében, de ez valóban az elfogulatlanságot erőteljesen csorbítja.

Azt is láthatjuk, a korábbi időszakban is említettem már mindezt, az előző vitában, ha visszaemlékeznek rá, hogy az ÁSZ jelentésében nem igazán tudja megkülönböztetni a lényeges hibát a lényegtelentől. Ritter Imre, most már képviselőtársam esete rántja le a leplet erről, amikor a korábbi ellenőrzés kapcsán az ő esetükben merült fel, hogy jelentéktelen ügyek kerülnek az ÁSZ terítékére és aztán jelentésekbe is, például egy nulla forint értéken nyilvántartott függönykarnis, elnök úr, és néhány sörpad, illetve sörasztal vagyonmegőrzésével kapcsolatban tesznek megállapításokat. Én értem az alaposság igényét és annak a szándékát, ezt támogatom is, de azért bohózattá ne váljon mindez. Egy nagyon komoly intézmény az, amit ön vezet, és úgy gondolom, hogy a sörpadok, illetve a nulla forint értéken nyilvántartott karnisok nem tartozhatnak abba a körbe, amelyek egy komoly jelentésben elénk kerülhetnének.

Azt is láthatjuk, hogy van itt egy további hungarikum, ez az éves költségvetési beszámoló megbízható, valós összképének vizsgálata. A személyes véleményem az, egyébként a szakma jó része osztja mindezt, hogy zárszámadás megléte nélkül még csak tervezni sem szabadna a következő költségvetést. Gondoljunk csak arra, hogy ha most ősszel állnánk neki a következő évi költségvetés vitájának, mondjuk, up to date inflációs adataink lennének, és ezek alapján tudnánk tervezni akár szociális transzfereket, akár a teljes szociális ellátórendszer különböző változásait, apró módosításait.

(9.50)

Mindezt nem tudjuk megtenni, hiszen zárszámadás megléte nélkül álláspontom szerint túl korán következett be a következő költségvetés tervezése, ugyanakkor az ÁSZ megállapításai a tekintetben, hogy a költségvetési beszámoló megbízható, összképe valós-e, kérdéseket vetnek fel. Az egyik, hogy milyen típusú ellenőrzésnek veti alá az ÁSZ mindezt, ez nem derül ki a dokumentumból. Másrészt pedig az egész Európai Unióban sehol nem találtunk ilyen kikötésrendszert, mint amire egyébként nem az ÁSZ kényszeríti önmagát, hanem ahova a törvényalkotó telepítette ennek a fontos ellenőrzési feladatnak az ellátását. Valószínűsítem, hogy a Kincstár ezt nem tudja ellátni, és azt is látom, hogy eközben az ellenőrzés frontján olyan hiányosságok mutatkoznak, amelyekkel kapcsolatban szintén nem tudják a kételyeinket eloszlatni. Hiszen 2019-ben sem mond semmit, és ’18-ban sem többek között 3200  még egyszer mondom: 3200  helyi önkormányzat zárszámadásának a megoldatlan auditálásáról. Ez egy elképesztően tetemes szám, és egyszerűen hiányzik a rendszerből.

Tehát amikor Fidesz-KDNP-s képviselőtársam, vezérszónok úr megemlíti azt, hogy mennyivel szélesebb körben sikerül az ellenőrzéseket foganatosítani, hozzáteszem önnek, elég, ha ezt az ÁSZ mondja, nem kell, hogy önök feldicsérjék egymást, mert az a függetlenség látszatát tovább erodálja. Bőven elég, ha ezt az ÁSZ mondja, és majd a képviselők levitatkozzák vele. Nem hiszem, hogy a Fidesz-KDNP védelmére szorulna ez a szervezet.

Amikor ön az ellenőrzések szélesítéséről beszél, nézzen utána, hogy a megoldatlan önkormányzati auditok ezrével állnak rendelkezésre, tehát ezek a zárszámadások nincsenek tisztességes módon úgy auditálva, ahogy azok a teljes kép látását tennék lehetővé. (F Kovács Sándor jelzésére:) Hiába ingatja a fejét, ez nem történt meg Magyarországon. Ez egyszerű szakmai kérdés, tudja, 1.0-s, igen vagy nem. A helyzet az, hogy az önök államtitkára mondhatja nekünk azt, hogy: „ne szakmaizzál, te”, mindezt tegező üzemmódban, de azért ettől mindez még méltatlan marad egy parlamenthez. Tehát ha nem történt meg ez az audit, akkor nincs miről beszélni, akkor nem lehet teljes körű ellenőrzési képről beszélni, vagy legalábbis önmagát égeti szénné az, aki ilyet kijelent a magyar parlamentben.

És a helyzet az, hogy igyekeztem kellő visszafogottsággal és szakmailag értékelni az ÁSZ elénk tett papírját, tehát a politikai bunkósbotot illető jelzőket én most igyekeztem mellőzni ebben a felszólalásban. Most kimondottan a fideszes vezérszónokhoz fordulok, hiszen egyrészt elvitte a vitát egy olyan irányba, ami egyáltalán nem tartozik ide, de az általános vita lehetőségei azért igen szélesek, tehát semmi akadálya nincs annak, hogy más témákról is beszéljünk a mai nap folyamán.

De összefűzni az ÁSZ-jelentés vitáját azzal, hogy F Kovács Sándor képviselőtársam szerint itt tejjel-mézzel folyó Kánaán található, és a győzelmi jelentés egy előző korszakból, egy nagyon rossz emlékű korszakból ismerős stílusú propagandajelentést tesz, hát, legalábbis érdekes.

De beszéljünk arról, amit ön mondott: gazdasági növekedés, 5 százalék fölötti. Rendben, örüljünk neki együttesen. Hozzáteszem, önök mindig GDP-t vizsgálnak, engem pedig a magyar nemzetgazdaság teljesítménye is nagyon-nagyon érdekelne. Mi lesz most, képviselőtársam? Németországból, Észak-Európából 6-7 százalékos mínuszokról szóló jelentések érkeztek, és bizony a leépítéseket jellemzően nem Németországban fogja a német autógyár elkezdeni, Magyarországon fogja elkezdeni, és azokban a „gyarmatzónákban”, ahova kihelyezte a tevékenysége egy részét. És értem én (Bányai Gábor jelzésére:), és látom, az alelnök úr a fejét is ingatja, és tudom, hogy azzal nyugtatnak bennünket, hogy azért ezen prémium kategóriákban a kereslet nem esik vissza annyira egy válság idején, tehát a 6-7 százalékos mínuszok átgyűrűzését nem látni óriási szakmai hiba, óriási felkészületlenségről tenne tanúbizonyságot.

Tehát el kell hogy mondjam, szerintem a kormány is tudja, hogy baj közeleg, nem véletlen, hogy pénzügyminiszter úr kiváló kommunikációval készíti elő a begyűrűző válságról szóló képeket. A gazdasági növekedés tekintetében két problémám van. Az egyik az, hogy jellemzően nem a magyar nemzetgazdaság produkálja ezeket. A magyar cégek, a mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások maximum a beszállítói értéklánc egy alacsonyabb fokán találhatók meg ebben a rendszerben, többek között azért, mert önök a stratégiai szerződéseikben, amiket a multicégekkel kötöttek, nem kötötték ki egyébként a magyar bérek lassú növekményét sem, de azt sem, hogy tisztességes beszállítói hányadra tudjanak szert tenni a magyar társaságok, és emellett a magyar gazdaság kitettsége brutális. A következő években lehet, hogy még tudunk egy 2,5 százalék körüli gazdasági növekedést produkálni, de aztán ez a szám sajnálatos módon csökkenésnek fog indulni.

A reálbérek növekedése tekintetében én üdvözlöm azt, hogy pozitív adatokról beszélhetünk. És akkor kezdem, hogy hol vannak a problémáim. Egyrészt hogy fordulhat elő statisztikailag az, képviselőtársam, hogy amikor a KSH megvizsgálja azt, hogy egy tipikus nyugdíjas házaspár, ha bemegy egy tipikus vásárlásra a közértbe vagy a szupermarketbe, akkor miért két évvel ezelőtti fogyasztói kosarat vizsgál a KSH, miért nem a mostanit? Miért kell még ilyen minimális szinten is torzítani az adatokat? Nem azt mondom, hogy ön torzítja személyesen, azt mondom, hogy amire hivatkozik, az nem a valós képet mutatja.

S ugyanez a helyzet a foglalkoztatottak számával is. Képviselő Úr! Önök nem hoztak létre 850 ezer munkahelyet Magyarországon 2010 óta. A piac létrehozott nagyon sokat, ezt üdvözlöm. Önök hozzájárultak… (Törő Gábor jelzésére:) Ne vigyorogjon, mert nem annyira vicces a téma! Nyomjon gombot, és vitázzunk róla! Önök hozzájárultak számtalan értékes munkahely létrejöttéhez, de ez a nevetséges számháború, amit folytatnak, megint csak statisztikailag tarthatatlan.

Képviselő Úr! Ön egy foglalkoztatási soron szerepel velem  ön , az ÁSZ elnökével, egy egészségügyi dolgozóval, egy gazdával és azzal a diákmunkással is, aki hetente 1 óra munkát vállal. Érti ezt? Hát, ön nem a valóságról beszél! Hát, hogyan merészelik önök egy statisztikai soron szerepeltetni ezeket a kivétel nélkül talán kiváló és fontos munkát végző embereket?! Ebből nem jön ki egy reális és valós kép. Arról beszéljen nekünk a parlamentben, hogy hány valódi, a termelő, a produktív szférában található jelentős, mérhető adófizetéssel járó munkahely jött létre! Erről miért nem beszélnek? 850 ezer  bunkósbotként bedob egy számot, amit a sajtóban hallott? (F Kovács Sándor közbeszól.) Kérem szépen, ez komolytalan! A diákmunkásokat beleszámolják a teljes körű foglalkoztatottak közé. Lehet érvelni amellett, és nagyon fontos a diákmunka, de egy statisztikai soron szerepeltetni nem annyira szakmai, nem a valós képet tükrözi.

Ideszámolják a közfoglalkoztatottakat is, továbbra is. Szerepeltessék külön soron, és beszéljenek azokról a számokról, amelyek mentesek az említett kategóriáktól. Harmadsorban idesorolják a külföldön dolgozó honfitársaink egy részét, azokat, akik nem számolták fel itt teljes körben a társadalombiztosításukat, a lakhelyüket, minden egyebüket, de talán önökhöz is fogadóórára befáradnak néha azok, akik a kivándorlás gondolatával kacérkodnak, vagy már néhány éve külföldön élnek. Szerencsére honfitársaink jellemzően nem szokták (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) így elvágni a gyökereiket, és én ennek nagyon-nagyon örülök.

Tovább tudnám folytatni nagyon sokáig az ön által elmondottak kritikáját. Lehet, hogy folytatom is, bár nem tudom, érdemese ebben a Házban  a jegyzőkönyv és a történelem kedvéért talán igen , de az általam felsorolt kérdésekre viszont nemcsak kérem (Az elnök újból csenget.), de el is várom a választ. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Bangóné Borbély Ildikónak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Én vitatkoznék Z. Kárpát Dániellel abban, hogy sok esetben csak szakmai vitát kellene folytatni, főleg akkor, hogyha egy ilyen „komoly” intézmény éves beszámolójáról beszélünk. Akkor ezt megtehetnénk, ha kimondhatnánk, hogy az intézmény működése teljesen független a politikától. Az elmúlt években viszont ők maguk bizonyították be, hogy nem független, főleg a kormánypártoktól, az ÁSZ működése. Nagyon sokszor tanúbizonyságot tettek arról, de majd ki fogok térni rá, hogy miért mondom ezt, hogy bizony-bizony politikai kéréseket vagy parancsokat teljesítenek sok esetben, de próbálok én is a felszólalásom elején a szakmával foglalkozni. Elnök Úr! Én el szoktam olvasni a beszámolójukat, amit küldenek a képviselőknek, mikor melyik intézményt ellenőrzik, mikor melyik pártot ellenőrzik, és ezeket a beszámolókat én rendre elolvasom. Nekem megütötte a szememet, hogy a legtöbb esetben  szerintem 99 százalékban, én most fogok felolvasni mondatokat  miket írnak le önök ezekben a jelentésekben. Egy budapesti önkormányzat cégének legutóbb közzétett jelentéséből olvasnék fel, hogy az ÁSZ mit állapított meg: „Az önkormányzati társaság vagyongazdálkodása 2017-ben nem volt szabályszerű; a számviteli beszámoló mérlegének tételeit nem támasztotta alá leltárral; beszámolója nem volt megalapozott, ezért gazdálkodásának átláthatósága és elszámoltathatósága nem volt biztosított.”

(10.00)

Egy másik: többrétű egészségügyi gazdálkodó szervezetek ellenőrzésénél az alábbi megállapítást tették. Az ÁSZ elnöke rámutatott, hogy a feltárt szabálytalanságok az érintett intézményeknél és társaságoknál veszélyeztették a felelős pénzügyi gazdálkodás megbízhatóságát, kockázatok keletkeztek a pénzügyi folyamatokban és az intézmények fizetőképességében, valamint a gazdálkodási szabálytalanságok jelentősen növelték a korrupciós kockázatokat. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a feltárt szabálytalanságok nem minden gazdálkodó szervezetnél jelentkeztek egységesen, néhány intézmény, illetve társaság esetében az ÁSZ szabályos gazdálkodási gyakorlatot is tapasztalt.

Elnök Úr! Folyamatosan ezt olvassuk minden jelentésben: nem volt megfelelő a gazdálkodás, korrupcióra utaló jeleket tártak fel, és majdnem száz százalékban minden vizsgált esetnél ezt olvashatjuk. Akkor, elnök úr, megkérdezem, mert ön olyan dolgokat mondott itt, hogy a közpénzek védelme, az átláthatóság megteremtése, a korrupció visszaszorítása az állami vagyon érdekében. Elnök úr, folyamatosan olvasom ezeket a jelentéseket, majd mikor van a költségvetés vitája, a zárszámadás vitája, ön kiáll a pulpitusra, és nagyon megdicséri a kormány tevékenységét, utána meg jönnek a jelentések, hogy semmi nincs rendben, senki nem tart be semmit, és semmilyen fegyelmet nem tudnak ezek a cégek, gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, állami szervezetek betartani. Valahogy nincs összhangban ez a kettő, elnök úr. Remélem, hogy erre majd választ fog adni nekem.

De kicsit menjünk bele abba, amivel az elején kezdtem, hogy azért nem tudok nem politizálni az éves jelentéseknél, mert azt látjuk az elmúlt években, hogy önök különbséget tesznek vizsgálatok és vizsgálatok között. Én szoktam önnel levelezni főleg arról, amikor a pártokat vizsgálják éves szinten, és többször tettem fel írásbeli kérdést önnek, hogy hogyan fordulhat elő az, hogy mondjuk, az ellenzéki pártokat folyamatosan vizsgálják, miközben a Fidesz-KDNP működését nem vizsgálják. Erre írta ön, hogy majd a következőkben, majd most a Fidesz-KDNP tevékenységét is vizsgálni fogják, bár hozzáteszem, hogy lehet, hogy én le tudnám diktálni, hogy mit fognak a jelentésbe írni. Sőt, kitérnék egy ügyre, hogy 2018-ban a választások alatt is írtam önnek kérdést, hogy hogyan fordulhat elő, mivelhogy a pártok támogatásánál és ellenőrzésénél van egy olyan passzus, hogy az 500 ezer forint fölötti támogatásokat az éves jelentésben meg kell jeleníteni a pártoknál, és ugyebár 2018-ban…  bár most, 2019-ben még erőteljesebben figyelhettük meg, egyetlenegy példát hozok, Rétvári Bence államtitkár úr elég sok burgonyát osztott ki a 2018-as kampány alatt.

Hozzáteszem, 2019-ben az önkormányzati választáson a fideszes polgármesterjelöltek annyi burgonyát osztottak ki szavazatvásárlásképpen, hogy burgonyahiány keletkezett Magyarországon. Akkor felhívtam a figyelmét az elnök úrnak, hogy meghaladja egy-egy burgonyaosztás tétele az 500 ezer forintos tételt, és nem látjuk a Fidesz-KDNP elszámolásánál évről évre, hogy ezek az 500 ezer forint feletti jótékonykodások megjelennének a párt elszámolásánál. Hát, nagyon remélem, hogy amikor most sorra kerül a Fidesz-KDNP vizsgálata az Állami Számvevőszék által, most választ fogunk kapni, hogy ez hogyan fordulhat elő, már csak azért is, mert nagyon félek attól, hogy külföldről kell majd behozni burgonyát, és a magyar burgonya ezáltal hátrányba került a magyar piacon, mivelhogy valaki csak felvásárolta és fizetett ezért a termékért.

Az, hogy önök ilyen politikai úgymond tevékenységet folytatnak, finoman fogalmazok, ezt az elmúlt években azért tapasztalhattuk az ellenzéki pártok vizsgálatánál, pontosan azt, amikor mi számonkértük az ÁSZ-tól, hogy nem kellenee vizsgálni azokat a választási visszaéléseket, amelyeket tapasztaltunk az elmúlt években, akkor most én konkrétan politizálnék. Az, hogy nem történnek meg  csak az ellenzéki pártoknál  ezek a vizsgálatok, azért az Állami Számvevőszéket a kormány 2018-ban kifizette. Az Állami Számvevőszék munkatársainak fizetése azáltal, hogy az alapilletmény szorzói jelentős mértékben megnövekedtek, ez a szorzónövekedés több százezer forintos fizetésemelést is jelentett az ott dolgozók számára. Az ÁSZ-ban dolgozó vezetők fizetése elérheti, sőt meg is haladhatja a 3 millió forintot. Ez úgy jön ki, hogy a szorzók mellé  amelynek alapja alapilletményként a tárgyév előtti évben a KSH által mért bruttó átlagkereset  a vezetők 35 százalékos illetménypótlékra jogosultak, az ÁSZ elnöke pedig 60 százalékkal megemelheti vagy 10 százalékkal csökkentheti az alapilletményt. Az látható, hogy a Számvevőszék végre megkapta az elvégzett munkájáért a kormánytól azt a fajta jutalmat, ami elvárható volt.

Láthattuk az elmúlt években  és hadd emeljek ki néhány példát, mondjuk, a Jobbik büntetését, vagy felhoznám a Demokratikus Koalíció büntetését, vagy a saját pártomnak, a Magyar Szocialista Pártnak tett büntetéseket, és láttuk azt, hogy erőteljesebben ez mindig valamilyen kampány alatt jelenik meg , hogy hogyan történnek ezeknek az ellenzéki pártoknak az ellenőrzései, és milyen szabálytalanságokat tárnak fel a pártok működésénél. Ezen büntetések kapcsán az Alkotmánybíróság pont nemrég mondta ki, hogy a kiszabásának a körülményei ellentétesek az Alaptörvény rendelkezéseivel, az Alkotmánybíróság szerint ugyanis az Alaptörvényből levezethető követelmény az, hogy az Állami Számvevőszék eljárásában is biztosítani kell a bírósági felülvizsgálat lehetőségét. Ez több esetben nem valósult meg, elnök úr. Ezt a lehetőséget azonban a kormány nem biztosította.

Az Állami Számvevőszéknél pedig, úgy tűnik, senkinek még csak eszébe sem jutott, hogy a jogorvoslati lehetőségek nélküli szankciókiszabás jogellenes volna, hiszen ennek korrigálását semmilyen formában nem kezdeményezte az Állami Számvevőszék. A költségvetési források zárolása pedig az irányadó bírói gyakorlat szerint szankciónak minősül. Legalább az elvárható lett volna az Állami Számvevőszéktől, hogy önmérsékletet tanúsítson, mert legalább azt érezniük kellett volna, hogy az ellenzéki pártok ilyenfajta szankcionálása morálisan elítélendő, ha már a jogszerűtlenséget nem ismerték fel, hiszen aláássa a plurális demokráciát, ellehetetleníti az ellenzéki pártokat, és ázsiai diktatúrákra emlékeztető megoldásnak minősül.

A magyar társadalom okkal várhatna el nagyobb fokú függetlenséget attól a szervezettől, ahol a pályakezdő fizetések is elérik a 600 ezer forintot, a vezetői fizetések pedig a több millió forint nagyságrendet. Sajnálatos módon ez látványosan nincs így. Jól mutatja  egy példával illusztrálnám, elnök úr  ezt a IX. kerület példája. A kerületet kilenc évig vezető fideszes Bácskai Jánost a kerület lakói leváltották most ősszel, majd hirtelen az Állami Számvevőszéknek eszébe jutott feltárnia, hogy az önkormányzat egyik vállalkozása szabálytalanul működött, és az önkormányzat rossz gazda volt. Néhány nappal a választások után tették közzé ezt a jelentést. Az ÁSZ alapvető hiányosságot tárt fel, például hogy az érintett önkormányzati társaságnak három éven keresztül nem volt elfogadott éves beszámolója, pedig ezt a törvény alapján kötelesek lettek volna elfogadni.

Két lehetőség van: Vagy a 600 ezres és milliós fizetésekért dolgozó számvevőknek három év kell ahhoz, hogy megállapítsák, hogy a fideszes önkormányzat alapvető jogszabályokat sem tart be, vagy egyszerűen ismételten politikai megrendelést teljesítettek, hiszen tudták, hogy az ellenzéki polgármester hivatalba lépésével ezekre a hiányosságokra amúgy is rövidesen fény fog derülni. Tekintettel arra, hogy hányszor ellenőrzi az ÁSZ a Fideszt, a KDNP-t, illetve a kormánypárti önkormányzatokat, nem kétséges, hogy az Állami Számvevőszék továbbra is politikai megrendeléseket teljesít, és függetlenségét még nyomokban sem tartja meg.

Csak azért hoztam elő ezeket a példákat, elnök úr, mert tényleg szeretnék választ kapni arra, hogy ha ezeket a jelentéseket elolvassuk…  és a következő felszólalásomban konkrétan kitérnék arra, és szeretném megköszönni elnök úrnak, hogy külön vizsgálták a gyermekétkeztetést, és pontosan ugyanazokat a megállapításokat tették ebben a jelentésben. És külön fel fogom olvasni, mert kormánypárti politikustársaim nem hiszik el azokat a felszólalásokat, amikor elmondom, hogy mi a probléma a gyermekétkeztetésben a szünidei, a szociális étkeztetésben, akkor fel fogom önöknek szóról szóra olvasni azt az ÁSZ-jelentést, ami alátámasztja szóról szóra, amit mi évek alatt elmondtunk, hogy mi a probléma az önkormányzatoknál, hogyan nem teljesítik a törvényben előírt kötelezettségeiket, és önök ezt leírták, hátha akkor a saját ÁSZ-elnöküknek ezt el fogják hinni.

(10.10)

A másik két jelentés, aminek nagyon örülök, és köszönöm, hogy megtették és ezeket a megállapításokat leírták, ezek az egészségügyhöz tartozó, az egészségügyi intézmények vizsgálata és a sürgősségi ellátás vizsgálata. És nagyon köszönöm, hogy ugyanazokat írták le, elnök úr, amivel itt az ellenzéki képviselők napról napra, folyamatosan, minden héten szembesíteni próbálják a kormánypárti politikusokat és a kormányt, hogy mi a probléma az egészségügyben.

Csak megint visszatérek az elején mondottakhoz. Ha önök ezeket a megállapításokat megteszik, elküldik az egészségügyi minisztériumnak azokat a pontokat, hogy min kellene változtatni, milyen szabályokat kellene megváltoztatni, miket kellene betartani ezeknek az intézményeknek, akkor hogyan fordulhat elő, hogy ebből semmi nem valósul meg. És hogyan fordulhat az elő, elnök úr, hogy ön utána a költségvetés alátámasztásánál kiáll a pulpitusra, és azt mondja, hogy a költségvetéssel minden rendben van, a zárszámadással minden rendben van, és Magyarországon a kormány mindent rendben megvalósít?

Nincsenek összhangban azok a jelentések, azok az ajánlások azzal, amit ön a pulpituson elmond. Én nagyon kérem, hogy erre adjon választ, mert ténylegesen egyszer meg kellene értenünk, vagy egyáltalán cáfolja azt meg, amit én mondtam, hogy akkor önök csak politikai akaratot teljesítenek. Mert ezekből a jelentésekből ténylegesen az derül ki, amit az ellenzéki politikusok hétről hétre elmondanak a parlament plenáris ülésén.

Nagyon remélem, hogy a következő felszólalásokban is az fog kiderülni, hogy a szakmaiságnak az a fajta nyoma, amiről Z. Kárpát Dániel is beszélt, ezekben az anyagokban amúgy észrevehető, mert akkor nem írnák le ezeket a problémákat, amikről majd beszélni fogunk. Nem mernék leírni; csak akkor arra kérném elnök urat, hogy végre 2019-ben jussunk már el odáig  mert el fog jönni az az idő, hogy önök végre is hajtatják a kormánnyal azokat a megállapításokat, amiket tesznek, mert önöknek ez lenne a feladatuk. Mert ha az egészségügy összeomlásáról beszélünk és az ajánlásokat megtettük, akkor ki kell mondanom, hogy ha össze fog omlani az egészségügy, önök is bűnrészesek lesznek ebben. Ezt ne húzzák magukra, elnök úr, mert szerintem ezt senki nem kívánja magának! Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most megadom a szót Varju Lászlónak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Folytassuk ott, ahol képviselőtársam javasolta, kezdeményezte, és ilyen értelemben azokra a gondolatokra vagy kérdésekre, amelyekre keressük a választ, ahhoz valóban számítunk elnök úr közreműködésére, másik oldalról pedig én szorítkozom vagy támaszkodom arra a beszámolóra, amit önöktől kaptunk. És ha az Állami Számvevőszék működését vizsgáljuk és megpróbáljuk beilleszteni a mai rendszerbe, hogy itt a nemzeti együttműködés rendszerének elemeként hogyan és mit tesz, tehát ettől a politikai megítéléstől nemcsak hogy az ellenzéki pártok nem tudnak elvonatkoztatni, de úgy látom, önök sem. Talán nem minősül tiltott szemléltetőeszköz-használatnak, ha a saját tájékoztatójukat mutatom meg (Felmutatja az ÁSZ tájékoztatóját.), amelyben az Állami Számvevőszék fogaskereke illeszkedik az állampárt működéséhez, és alá is írják, hogy az ÁSZ működésének összefoglalása. Ide van írva, tehát így működik az Állami Számvevőszék. Igen, önök egyik oldalról mindent rendben találnak, majd egyébként szívesen rámutatunk arra, hogy mi az, ami a valóság ahhoz képest, amit önök egy ilyen nagyon szép kiadványban elő tudnak állítani.

Ennek a helyzetnek, hogy itt valamilyen módon összhangba kerülhessen a kép és az állítás, a valóság és a mondat, ahhoz lenne egy tiszteletteljes javaslatom. Az Állami Számvevőszék elnökét tisztelettel arra kérném, hogy kezdeményezze azt a változtatást, ami egyébként a Fidesz kormányzásával kezdődött meg, miszerint az Állami Számvevőszék költségvetéssel legnagyobb összefüggésben lévő, ellenőrzést, pénzügyi ellenőrzést végző feladatának, tevékenységének beszámolója, tájékoztatója ne a Gazdasági bizottsághoz kerüljön, hanem a Költségvetési bizottsághoz. Van egy íratlan szabály, amit egyébként illene betartani. Az, hogy ezt a parlament elnöke nem tartja be, hogy egyébként a kormánypárti többség hoz egy olyan döntést, hogy elmenekülnek a Gazdasági bizottsághoz, ahol Bánki Erik elnök úr óvó szárnyai alatt, fideszes többség mellett nyugodtan tudnak beszámolókat tartani, azt megértem, hogy ez a szándék, de azért ha egy pici távolságot akarnak tartani állampárti működésük közben vagy annak keretében, akkor tegyék meg azt. Tegye meg! Legyen bátorsága, elnök úr, ahhoz, hogy kérje azt, hogy a Költségvetési bizottsághoz jöjjenek át, adják meg ennek a jogszabályi lehetőségét, mert mint ahogy hallottuk a bevezetőben is, önök bizonyos esetekben nagyon szívesen hivatkoznak arra, hogy csak jogszabálykövetők, -alkalmazók, és egyébként más lehetőségük nincs, de majd azért erre szeretnék kitérni.

Ezt a javaslatomat egyébként szívesen megfogalmazom a Magyar Nemzeti Bank elnökének is, hogy értem, hogy oda szívesen jár beszámolót tartani, de ha egyébként van némi bátorság benne, akkor jöjjön arra a területre, ahol, mondjuk úgy, hogy olyan vitára is számíthat  még ha kisebbségben is van az ellenzék , de egyébként ezt a területet, azt gondolom, hogy az íratlan szabályok betartása érdekében meg lehetne vagy meg kellene tenni.

Néhány szót szólnék ahhoz kapcsolódóan, amit elnök úr elmondott, és ami természetesen a megadott tájékoztatóhoz kapcsolódik, ahhoz szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni, majd pedig hozzászólásom azt követő részében két konkrét üggyel szeretnék foglalkozni.

Ebből az egyik, amivel kezdte elnök úr a mondandóját, miszerint jövőbe tekint és aktív jövőformálásra lehetőséget ad maga a tájékoztató és az ebből levont következtetések, hát, erre a mondatra szívesen mondom azt, hogy mi történik akkor, amikor a megállapításokat megteszik, majd egyébként normál rend szerint intézkedési tervet készítenek, majd az intézkedési tervek utóellenőrzése után a megállapítások megjönnek, hogy semmit nem kellett csinálni, és akkor ennek milyen következménye van. Elnök úr, így jövőformálás nem lesz ebből semmi sem, papírt gyártanak, de ettől nem változik semmi.

Ön a bevezetőben elmondta, hogy az egészségügyi rendszer finanszírozása nem fenntartható. Ha ön ezt állítja, akkor, mondjuk úgy, hogy talán foganatosíthatná a kormány irányába akkor, amikor…  és akkor éppen a mozdulatokból kiindulva, a képviselők, elsősorban kormánypárti képviselők meghallhatnák azt, és ilyen értelemben visszhangozni tudom csak azt, amit ön egyébként mondott, hogy az egészségügyi rendszer finanszírozása ebben a formában nem fenntartható. Ennek következménye az, hogy azok az intézmények, ahova a szolgáltatásokért nem a vendégek járnak, azok bizony drámai körülményekkel találkoznak. Hát, azok visszacsengenek ebben a formában, ez egészen biztos.

Nos, nézzünk két dolgot konkrétan! Az egyik ez, ami a pártokról szól, ezt az Állami Számvevőszék elnöke, különösen az elhangzottak alapján nem úszhatja meg még akkor sem, ha nem konkrétan a Demokratikus Koalíciót ért sérelmekről, bántalmakról, büntetéseikről szeretnék beszélni, mert már az eddigiek folyamán is kifejtettük ellenvetésünket, még akkor is, ha egyébként konzultáció keretében hiába kérünk önöktől bármilyen támogató segítséget.

(10.20)

Minden esetben az önök kollégái arra hivatkoznak, hogy ők jogalkalmazók, ők semmilyen támogatást nem tudnak nyújtani, ők várják azt, hogy megtörténjenek az események és majd azt ellenőrzik.

Ezekhez az ellenőrzésekhez hozzátartozik, hogy az én állításom szerint  és ezt tekintsék személyes képviselői véleménynek  folyamatba építettek olyan elemeket, amiből az következik, hogy az önök által kiválasztott, arra érdemesült pártok, szervezetek megbüntethetők legyenek. Mondok ebből például egyet. Amikor önök azt rendelték meg és azt az eljárási folyamatot alakították ki, miszerint az önök által meghatározott időre  néhány nap alatt  tengernyi méretű anyagot kell feltölteni az interneten keresztül úgy, hogy egyébként a határidő lezárta után hiánypótlásra nincs lehetőség, a kaput bezárják, úgy, hogy önök tudják, hogy egyébként ez megoldhatatlan attól a pillanattól kezdve, amíg önök itt a határidőt megjelölték, és az erre vonatkozó figyelemfelhívást, kérést elutasítják, ezt minek tekintsem másnak, mint szándékosságnak, hogy önök utána pedig megállapítják, hogy ezek a dokumentumok meg nem érkeztek be. Hát, most ezzel mit lehet kezdeni, tisztelt elnök úr? A kollégái ennek megfelelően viselkedtek, és ennek megfelelően jártak el. Tehát itt azt mondani vagy azt gondolni, hogy valamiféle támogató segítséget, iránymutatást kaphatnak az érintett szervezetek…  gondolom, más szervezetekre ugyanígy érvényes, csak nekik nincs az a szerencsés helyzetük, hogy közvetlenül az elnök úrnak ezt el tudják mondani ebben a formában.

Azok a megjegyzések az ellenőrzések során, amelyeknek, mondjuk úgy, a megítélése évről évre változik, és önök az ebbéli kérdésekre a vállvonogatáson kívül  bocsánat, ezzel most karikírozom a dolgot  érdemi válasz híján nem tudnak válaszolni, azt gondolom, hogy elfogadhatatlan. Hogy önök mi alapján döntik el, hogy egyébként az adott ügy megítélése hogyan történik, pillanatnyilag, én úgy látom, hogy szubjektív, itt semmilyen minőségbiztosításról nem lehet beszélni, ebben a folyamatban önök ilyen döntéseket tudnak meghozni.

A pártokra vonatkozóan ön is említette, hogy tiltott támogatás elfogadására vonatkozóan a korrupciós lépésekkel szemben mennyire fontosnak tartja, hogy ezek legyenek. De minek ítéli meg azt a támogatást, amikor egyébként egy kormány egy párt érdekében tízmilliárdokat költ azért, hogy a választási sikere meglegyen? Önöknek erre egy mondata nincsen ebben a keretben, ami ilyen értelemben természetesen jól illeszkedik ahhoz, hogy önök az állampárti működés egy fontos eleme, amiben leigazolják, hogy amúgy egyébként a kormánypárt, az állampárt jól és helyesen működik. Ezt az igazoló bizonyítványt kell önnek előállítani.

Ezek után azt mondani, hogy példamutatóak legyenek a pártok, miközben az egyiket jelen viszonyok között most éppen nem is vizsgálták, a másiknak egyébként pedig beépített módon odarakják a féket, és a küllők közé bedugják a botot, hát, kedves elnök úr, ezt így, azt gondolom, nyugodtan nevetségesnek lehet tekinteni, és így hiába hivatkozik arra, hogy önnek törvény írja elő ezt a küllők közé való botbedugást, és önnek nincs más lehetősége, ezért azt gondolom, hogy erről ennyit érdemes mindenképpen elmondani.

Nézzünk még itt egy olyan konkrét ügyet, amelyben személyes levelezésre is sor került! Ön nagyon sokat vagy többet beszélt arról, hogy a korrupciós ügyek feltárása mennyire fontos. Itt kiemelten kezelte az áfarés lecsökkentését. Én egy másik résre szeretném felhívni az önök figyelmét, s ez az a megállapítás, jelentés, ami készült az önkormányzatok belső kontrollrendszeréről. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata belső kontrollrendszerének kialakítása, működtetése összeségében szabályszerű volt, a befektetési tevékenységet szabályszerűen végezték, ámde az önkormányzatnak az integritásszemlélet érvényesülése érdekében a speciális korrupciós kontrollok kiépítésével még erőfeszítéseket kell tenni. Ezek után készül egy utóellenőrzés, az utóellenőrzési jegyzőkönyv megállapításai alapján sem a jegyző, sem a polgármester semmiféle eljárásra nem tartott igényt, és le is írják, és ennek megfelelően megfogalmazzák, hogy a polgármester áttekintette, szükségese munkajogi felelősség kivizsgálása, megállapította, hogy nem szükséges neki semmit sem csinálni, tehát az önök ajánlása nem sokat ér.

Ehhez képest látjuk azt, hogy mi történt Győrben, látjuk azt, hogy olyan korrupciós helyzet alakult ki, aminek eredményeként várhatóan holnap Borkai Zsolt úgyis lemond polgármesterségéről, és akkor majd valóban visszatekintő ellenőrzéssel, jövőbe mutatóan megvizsgálhatják, de ebben külön kezdeményeztem azt, hogy önök egyébként folytassanak vizsgálatot.

Erre a kezdeményezésre, ami láthatóan a korábbi  ez jó egy évvel ezelőtti, bár az utóellenőrzés idei volt, ha jól emlékszem , ilyen körülmények között… Most megbüntethetném önöket azzal, hogy az egész levelét fölolvasom, de nem teszem, de azért okulásul legyen itt mindannyiunknak. Ezt a választ kaptam: tájékoztatom, hogy az Állami Számvevőszék az elmúlt években több alkalommal végzett ellenőrzést Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatánál, melyek érintették az önkormányzat gazdasági társaságait. Az ÁSZ 2019. január 10-én hozta nyilvánosságra a legutóbbi győri önkormányzati utóellenőrzésről szóló jelentését, melyben a 2016 decemberében lezárult, ’14. januártól ’15. április 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan a számvevőszéki ellenőrzés megállapításai alapján az önkormányzat által összeállított intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását értékelte. Tájékoztatom, hogy az Állami Számvevőszék a jogszabályi kötelezettség alapján részére megküldött tájékoztatók vagy a hozzá érkezett, tájékoztatási célú információk, jelzések, egyéb dokumentumok alapján tudomására jutott adatokat, tényeket folyamatokban lévő ellenőrzései keretében vagy ellenőrzéseinek tervezése során hasznosítja.

Hát, köszönöm szépen ezt a választ. Én csak azt kérem, hogy végre végezzenek egy tisztességes ellenőrzést, mi történt Győrben. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Csárdi Antalnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának.

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Szomorú, de ott kell folytatnom, ahol ellenzéki képviselőtársaim abbahagyták, hogy az Állami Számvevőszék gyakorlatilag a kormány kinyújtott politikai karja; politikai alapon megrendeléseket kap és teljesít. A beszámoló ennek értelmében persze említést tesz a 2015-ben megtartott időközi országgyűlési és a 2016-ban megtartott időközi önkormányzati választásokról, azok lebonyolításáról és pénzeszközeinek felhasználásáról, és emellett a 2016. október 2-án megtartott országos népszavazás lebonyolításáról is, illetve az itt felhasznált pénzeszközök és elszámolások ellenőrzéséről. Természetesen az Állami Számvevőszék szabályszerű költést állapít meg, ami önmagában is mutatja, hogy milyen mértékű elfogultságról is van szó, hiszen pontosan tudjuk, hogy a népszavazás kapcsán gyakorlatilag egy vaskos, sokba kerülő propagandacsomagot kaphatott meg a magyar társadalom, és persze ezt illetlenség lett volna az Állami Számvevőszéknek, mondjuk úgy, hogy kritizálnia.

(10.30)

Pedig tényleg milliárdokba kerültek, és legyünk őszinték, még csak értelme sem volt, mert ugye, a népszavazás eredménytelen és érvénytelen volt.

2018-ban az Állami Számvevőszék rengeteget szerepelt az országgyűlési választások miatt. Bár ez a beszámoló erre vonatkozóan részleteket nem közöl, az országgyűlési választás előtt, közben és alatt is több párt ellenőrzésre került, viszont kiemelten érdekesnek tartom, és ki is szeretném hangsúlyozni, hogy egyetlen párt nem volt ellenőrizve az Állami Számvevőszék által, mégpedig a legnagyobb kormányzó párt, a Fidesz. Ők pont kicsúsztak. Nem ők voltak soron. Én ezt értem, csak furcsállom. Azt gondolom, arról mindenféleképpen beszélnünk kell, hogy ezzel szemben a többi ellenéki pártot persze ellenőrizték, és érdekes módon találtak is hiányosságokat. És most én nem fogom még egyszer elmondani, amit Varju képviselőtársam már elmondott előttem, hogy még az adatszolgáltatást is igyekeztek minden eszközükkel megnehezíteni. Azt gondolom, ez tökéletesen bemutatja azt, hogy önök sajnos mára már nem működnek független intézményként. Pontosan tudjuk, hogy az Állami Számvevőszék elnöke tagja volt a Fidesznek; pontosan tudjuk, hogy képviselője volt a Fidesznek; és azt is pontosan tudjuk, hogy milyen személyes jó kapcsolatot ápol miniszterelnök úrral és a kormány több képviselőjével is. Amíg én beszéltem  valószínűleg a kamera nem mutatta , éppen kezet fogott az egyik fideszes képviselőtársammal (Domokos László: Bejött!), ami, azt gondolom, teljesen rendben van, épp csak azt a személyes jó kapcsolatot próbálom vezérszónoki felszólalásomban bemutatni, amiről senki nem beszél, és ami egyébként beszédes annak kapcsán, ahogy az Állami Számvevőszék működik.

Azt gondolom, ha már itt tartunk, akkor valóban beszélnünk kell a Bangóné képviselőtársam által már megemlített IX. kerületi ellenőrzésről. Ugye, ez az én választókerületem. Milyen érdekes, hogy gyakorlatilag ott tartunk, hogy a kampányt úgy tudja megtervezni a Fidesz-KDNP, hogy gyakorlatilag a kampánystratégia része, hogy majd az Állami Számvevőszék milyen megállapításokat tesz, hogyan időzítve. Érdekes módon egy korábban elvégzett ellenőrzést csak az önkormányzati választásokat követően sikerült nyilvánosságra hozni, véletlenül; késett a postás az e-mail-fiókban, gondolom, ki tudja. És önök hiába beszélnek korrupciós kontrollról, ebből önök, ha a kormányzó pártról van szó, semmit nem teljesítenek. Mert hány olyan megállapítást tettek, elnök úr, ahol például az V. kerület ellenőrzése során kifogásolták volna, hogy az V. kerületben 200 ezer forint környéki négyzetméteráron értékesítettek ingatlanokat? Nem húsz évvel ezelőtt, most.

És vajon a IX. kerület ellenőrzése során észrevettéke azt, hogy úgy értékesítettek ingatlanokat a IX. kerületben, hogy 15 millió forintra értékelték az ingatlant, 7,5 millióért a rendeletnek megfelelően eladták, ugyanakkor három héten belül ez 30 millióért újra gazdát cserélt? Tehát önök még csak nem is észrevételezték azt, hogy már az értékbecslés is úgy hamis, ahogy van, és gyakorlatilag súlyos veszteségeket kell hogy elkönyveljenek ezek az önkormányzatok. Ezeket önök mind nem vették észre, ugyanakkor folyamatosan lehetett látni, hogy ellenőrzik az ellenzéki pártokat, hogy kicsit olcsón, nagyon olcsón bérelneke irodát. Azt gondolom, hogy fel lehetne itt most sorolni gyakorlatilag a teljes ellenzéki oldalt, hogy kit milyen, pestiesen szólva, fal dumával bírságoltak meg.

A 2018-as beszámoló visszatekint a korábbi évekre is, illetve párhuzamot von a monetáris politika hatásaival, ezzel persze a Magyar Nemzeti Bank munkásságát dicsőítve. Persze, ez egy jól felépített rendszer, hiszen az egyik függetlennek mondott szervezete a magyar államnak dicsérheti a másikat, ezzel erősítve a kommunikációt. Azt gondolom, hogy ettől mi még ezen átlátunk.

Ugyanakkor azt látni kell, hogy a visszatekintés ’16., ’17. és ’15. évekre, az annyiban érdekessé teszi ezt a dicshimnuszt, hogy akkor volt, amikor a Magyar Nemzeti Banknak az alapítványaiba befolyó pénzek elvesztették közpénzjellegüket. Tisztelt Képviselőtársaim! Én a mai napig nem értem, és valószínűleg vagyunk így páran az ellenzéki oldalon, az Állami Számvevőszék álláspontját  akkor sem értettük, és most sem értjük , hogy hogy vesztheti el valami a közpénzjellegét, és hogy miért nem lépett hatékonyan, hangzatosan fel az Állami Számvevőszék, amikor a Magyar Nemzeti Bank működéséről volt szó. Pedig, azt hiszem, az előző ciklusnak ez a legnagyobb pofátlansága volt, mert pontosan tudjuk, hogy ezeknek az alapítványoknak a kistafírungozását, annak a forrását a magyar devizahitel-károsultak saját zsebből finanszírozták. El lehet mondani, hogy gyakorlatilag a forintosítási törvény kapcsán keletkező nyereség volt az, ami lehetőséget biztosított arra, hogy ennyi szabad forrást alapítványokra költsön a Magyar Nemzeti Bank. És azt gondolom, hogy ez nem egy elhanyagolható tétel, mert közel 300 milliárd forintról beszélünk.

Az Állami Számvevőszék 2018-as beszámolójának köszöntőjében az alábbiakat olvashatjuk: „Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerveként a demokratikus intézményrendszer független alapintézménye.” Ezt önök szeretik kihangsúlyozni, és én meg szeretem a vezérszónoki felszólalásomban ezt tételesen cáfolni, ahogy eddig is ezt tettem. Azt gondolom, tudjuk bizonyítani azt, és számtalan alkalommal bizonyosodott be a közvélemény számára is, hogy az ÁSZ a kormány által kért megrendeléseket teljesíti, célirányosan vizsgál és célirányosan büntet, és azt gondolom, hogy ez így nincs rendben.

És valóban azt várnánk, amit Varju képviselőtársam már mondott, hogy ezeknek a vizsgálatoknak a célja, iránya legyen pártpolitikailag független, tehát hogy ugyan vegyék már észre azt, amit mindenki észrevesz. Amit a közétkeztetéssel kapcsolatban Bangóné képviselőtársam elmondott, az tökéletes példa: beszélünk hasonló hibákról, majd önök éves csúszással megállapítják ugyanazokat az észrevételeket, amiről beszéltünk. Én most azt kérem öntől, elnök úr, hogy vegye észre az önkormányzati ingatlanértékesítésnek a korrupciós kockázatait, és emelje föl a szavát, hogy a magyar önkormányzatok  jellemzően fideszes önkormányzatokról beszélünk, én az V. és a IX. kerületről tudok konkrétan beszélni , gyakorlatilag az ár alatti értékesítések következtében komoly vagyont élnek fel, illetve osztanak ki haverok között. Úgyhogy én azt gondolom, nehéz arról beszélni, hogy a függetlennek mondott Állami Számvevőszék munkásságában elfogadhatóe az a beszámoló, ami elénk került, ami egyébként nagyon szép, színes, szagos, szépen kötött, csak az a baj, hogy a működés messze nem azt mutatja a gyakorlatban, ami ebben a beszámolóban le van írva.

Külön érdemes kiemelni azt a közelmúltbeli ÁSZ-javaslatot, ami az állami vezetők bérplafonjának a megemelését indítványozta. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezt Lázár Jánosék kérték az Állami Számvevőszéktől, mert nehezen tudták volna önmagában megmagyarázni, hogy most miért kell hirtelen gyökeresen szembefordulni a korábbi álláspontjukkal, amikor is az elmúlt nyolc év urizálását és magas állami fizetéseit kritizálták. Így azonban az ÁSZ  mint teljesen önálló  szakmai javaslata alapján alapozták meg az intézkedést. Egyébként ez nagyon jó példa az Állami Számvevőszéknek a ma betöltött szerepére. Az ilyen jellegű vizsgálatokra egyébként jellemző, hogy nem átfogó pénzügyi-gazdasági ellenőrzések, vagy eleve behatárolják azokat a területeket, amit az ÁSZ vizsgálni kíván.

Azt gondolom, hogy nagyon hosszú lenne, és valószínűleg nem férnék bele a negyed órába, ha itt mindent felsorolnék.

(10.40)

Szerintem érdemes lenne a csütörtöki Rádiókabaré készítőinek elolvasni ezt a beszámolót, mert rendre lehet találni benne olyan megállapításokat, amelyeket nagyon közérthető módon lehetne vicc tárgyává tenni.

Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Lehet Más a Politika számára, és azt gondolom, ezzel nem fogok nagy meglepetést okozni, nem fogadható el ez a beszámoló, mert sajnos a leírtak, illetve a gyakorlatban tapasztalt vizsgálatok ezt nem teszik lehetővé. Azt gondolom, egy demokráciának valóban ismérve az, hogy független intézmények függetlenül a kormánypártoktól, függetlenül tegyék a dolgukat, de sajnos ma ez nem valósul meg, épp ezért sajnos a beszámolót nem fogjuk tudni támogatni.

Nagyon szeretném, ha az Állami Számvevőszék működése olyan fordulatot venne, hogy jövőre ne egy ilyen tartalmú vezérszónoki felszólalást kelljen elmondanom, hanem azt tudjam mondani, hogy tisztelt elnök úr, ez a beszámoló rendben van. Sajnos, ezt nem mondhatom, mert, tisztelt elnök úr, ez a beszámoló nincs rendben. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki sorokban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólalhat meg. Megadom a szót Bősz Anett képviselő asszonynak.

BŐSZ ANETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Üdvözlöm önt a Ház előtt, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem túlzás azt állítani, hogy a Számvevőszék egy azok közül az intézmények közül, amelyek jelen pillanatban már nem a magyar társadalmat, nem a közpénzek átlátható és becsületes elköltését, hanem a regnáló hatalmat szolgálják. Nem pusztán szomorú, de a szabad világban egyetlen szakmai sztenderdhez sem tudna felnőni az Állami Számvevőszék jelenlegi működése.Miért mondom ezt? Azért mondom, mert egy jogállamban nemcsak a polgárok egyenlő bánásmódban való részesítése, de az egyes szervezetek közötti egyenlő bánásmód elvének érvényesülése is minimumkritérium. Ez jelen pillanatban nagyon távol áll attól, ahogy az ÁSZ működik ma Magyarországon. Azt látjuk, hogy nem pusztán a szervezetek nem tudnak egyenlő bánásmódban részesülni, de a szervezetek, ahogyan a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítése haladt előre az idővel, maguk sem találkoztak egyenlő bánásmóddal.

Mondok rá egy példát, de a tisztesség megkívánja, hogy elnök úrnak megköszönjem azt a levelét, amely a tavalyi beszámolót követően a szóban megválaszolatlan kérdések pótlásaként megérkezett hozzám. Ebben ön azt írta, elnök úr, hogy nem igaz, hogy a szervezeteket nem értesítették a 2018-as szigorításról, mert minden egyes politikai párt megkapta azt a levelet, amely egyfajta személyes tájékoztatóként elmondta az új feltételeket. Én most egy olyan párt olyan képviselőjeként állok itt ön előtt, amely párt nem kapta meg ezt az értesítőt, és nem volt módja részt venni azon az egyeztetésen, amelyen az új szabályokról tájékoztatták a politikai szervezeteket. Persze, lehet azt mondani, hogy ez a mi hibánk. Én azt látom, hogy az Állami Számvevőszék a legtöbb esetben azt állítja, hogy mindig minden az ellenzéki pártok hibája; majd erre hozok is példát.

Tisztelt Elnök Úr! A tavalyi állításom szerint a Magyar Liberális Párt tapasztalata az ÁSZ-vizsgálattal kapcsolatosan az volt, hogy a korábbi vizsgálatokkor kialakult egy kollegiális viszony az ön és az én kollégáim között, és vélelmezték a mi ártatlanságunkat, vélelmezték azt, hogy mi jogkövető állampolgárok vagyunk, és egy jogkövető szervezetet kívánunk működtetni az évek során. Ez abban is megmutatkozott, hogy az ön kollégái nagyban segítették az én kollégáimat abban, ha valamifajta hiánypótlásra kellett sort keríteni, akkor minden segítséget megadtak ehhez. Amiről most beszélek, az a 2010-es évek eleje. Azonban ahogyan haladtunk a tavalyi választási kampány felé, látható volt, hogy az ön kollégái már nem az ártatlanság vélelmével, hanem a bűnösség vélelmével közelítettek az ellenzéki szervezetek felé és az ellenzéki politikusok felé, ellenőrzés helyett egyszerűen büntetni érkeztek.

Az, hogy átláthatatlanná tették azt a feltételrendszert, amihez fel kell nőnie egy politikai pártnak ahhoz, hogy megfeleljen az ÁSZ feltételeinek, már önmagában is elfogadhatatlan, de az, hogy nem segédkeztek az esetleges hibák feltárásában a vizsgálat közben, illetve azt követően, nem segédkeztek a hiánypótlásban, mint ahogyan azt képviselőtársam már elmondta, egész egyszerűen érthetetlen, és azt gondolom, hogy nem is magyarázható itt az Országgyűlés előtt sem. Kimondható az, hogy minden ellenzéki párt akkora büntetést kapott, amekkora a következő időszaki gazdálkodását éppen ellehetetlenítette.

2018 második felében, amikor az ellenzék összellenzéki megmozdulásokat tervezett, és azt próbáltuk kitalálni, hogy becsületes módon, számlákat kiegyenlítve a tömegmegmozdulások költségeit hogyan tudnánk összeadni, akkor ment a körkérdés, hogy vane vajon még közöttünk olyan szervezet, amelynek most a számláján nincsen inkasszó. Elnök úr, azt gondolom, talán most ön is belátja, hogy nemcsak elméletileg, de gyakorlatilag is abszurd, ami történt az Állami Számvevőszék vizsgálatait követően az ellenzéket illetően.

Azt állítom, hogy a kormánypártok esetében azonban az Állami Számvevőszék fel sem veti a tiltott pártfinanszírozás gyanúját sem, holott az adófizetők pénzéből finanszírozott kormányzati kommunikáció nem más, mint egy véget nem érő Fidesz-KDNP-reklám, nem más, mint a polgárok tudatos félretájékoztatása a jelenlegi kormánypárti többség szája íze szerint. Én azt gondolom, hogy amennyiben az ellenzéki pártok kaphattak azért büntetést, mert spórolni igyekeztek, illetve igyekeztek jobban gazdálkodni azzal a közpénzzel, amit rájuk bíztak az adófizetők, illetve a hatályos törvények…  mondok néhány ilyen konkrétumot: túl olcsó volt a pártiroda bérleti díja; a párt által használt gépjármű bérleti díja alacsonyabb volt, mint amit az ÁSZ piaci árként vélelmezett; a párt könyvelői vagy a jogi munkatársai az ÁSZ által vélelmezett piaci ár alatt teljesítettek szolgálatot. Nem tud a Lajtán túli világból, elnök úr, olyan országot mondani, ahol egy politikai szervezet azért kap büntetést, mert spórolni kívánt az adófizetők pénzével.

És szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy itt vannak olyan politikai szervezetek, amelyek esetében éves szinten néhány tíz millió forintos gazdálkodásról beszélünk. Hol van ez a több száz milliárdos kormányzati kommunikációhoz képest? Hol van ez ahhoz, hogy most a jelenleg lezajlott önkormányzati kampány során is felvetették már adott esetben a helyi Fidesz-szervezettel korábban jó viszonyt ápoló, majd háborúba keveredő ex-Fidesz-tagok, hogy őket adott esetben megzsarolták, aláíratták velük, hogy ennyivel meg ennyivel támogatták a helyi Fidesz kampányát? Látjuk ezeket a szervezeteket, de azt nem látjuk, hogy az Állami Számvevőszék mikor kíván vizsgálódni ezeknek a szervezeteknek a háza táján.

Tisztelt Elnök Úr! A minap ellenzéki kollégáinkra minden előzetes figyelmeztetés nélkül lecsapott a NAV, és házkutatást tartottak náluk. Megengedhetetlen egy jogállamban, hogy az ártatlanság vélelme helyett a bűnösség vélelme uralkodjon. Megengedhetetlen egy jogállamban az, hogy pusztán az alapján ne éljen az egyenlő bánásmód elve és a törvény előtti egyenlőség elve, mert bizonyos szervezetek nem értenek egyet a kormány jelenlegi politikájával. Amit az ÁSZ jelen pillanatban szolgál, az nem más, mint a nemzeti együttműködés rendszere; a nemzeti együttműködés rendszere, amelyben sem a polgárok, sem a civil szervezetek, sem a politikai pártok nem élhetnek megfelelően a jogaikkal, amennyiben nem a kormánypártok holdudvarából származnak.

Elnök úr, engedje meg mint közgazdász meg mint talán szakmatárs, én azt gondolom, hogy ha más nem, amikor politikai értelemben elszabadul egy ilyen hatalom, akkor a szakmának kell azt megállítani, a jogászoknak, a közgazdászoknak, a gondolkodó embereknek felelőssége áll abban, hogy az egyes szervezetek élén nem szolgálja ki a magyar társadalom tudatos rombolását, és azt, ami egyúttal legalább fél évszázadra pályára fog minket rakni, mert az elmúlt kilenc év bizony ezt tette a magyarokkal.

Végezetül én is szeretném felhívni arra a figyelmet, amire már ellenzéki képviselőtársaim is felhívták: nagyon örülök annak, hogy az Állami Számvevőszék belátta azt, amit nagyon régóta mondunk a kollégákkal, hogy az egészségügyi rendszer finanszírozása jelen pillanatban nem fenntartható.

(10.50)

Én azt szeretném öntől kérdezni, elnök úr, hogy amennyiben utólagosan ezt állapította meg az Állami Számvevőszék az egészségügyi rendszerünkről, hogy fordulhatott elő, hogy a költségvetések tervezésekor ezt nem vette észre akkor, amikor egyébként a módosító indítványainkkal legalább a fenntarthatóságot kívántuk szolgálni. Próbáltuk felhívni a kormánypárti képviselőtársak figyelmét arra, hogy hibát fognak elkövetni, amennyiben ebben a formában fogadják el az egészségügyi rendszerünk költségvetését. Ez olyan súlyos szakmai hiba, amire azt kell mondani, hogy az előzetes számok tervezésekor nem látták be azt, amit másfél év múlva már jól láttak önök is, hogy a szakadék szélén táncol egy olyan intézményrendszer, ami súlyos milliárdokat visz el a semmibe, átláthatatlan módon, fenntarthatatlan módon, és úgy, hogy kifejezetten életveszélyes helyzetbe sodor betegeket, de láttunk már arra is példát, hogy az egészségügy dolgozóit is.

Azok alapján, amiket elmondtam, elnök úr, én ezt a beszámolót nem tudom és nem is szándékozom elfogadni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most megadom a szót Domokos László elnök úrnak.

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon nehéz helyzetbe hozott többek között Z. Kárpát Dániel abban az ügyben, hogy egyrészt ne politizáljak, másrészt meg a parlamenti vitában vegyek részt. Ez nyilvánvalóan egy kétoldalú csapda, amit képviselő úr állít az ÁSZ elnökének. Ezért én megpróbálok néhány olyan kérdést, amiben tévedést, félreértést látok, már a vita folyamatában elmondani, mert ez a vitát reményeim szerint jó irányba tereli, érdemivé tudja tenni. S voltak olyan megszólalások, amelyek az önök részéről is egyértelműen politikaiak voltak, ezért azokkal kapcsolatban majd a végére hagyom az értékelést, mert a vitát nem kívánom politikai szempontból befolyásolni. Hogy ez sikerül-e? Ez nem egyszerű, hiszen láthattuk, hogy minden téma, egy kerület, egy város, egy intézmény ellenőrzése van, akinek politikai kérdés, van, akinek szakmai kérdés. Van, amikor a választások előtt senki nem figyel oda egy-egy kérdésre, a választások után meg hirtelen nagy hangsúlyt kap egy-egy kerület, terület, nemzetiség, önkormányzat, intézmény vagy vállalat ellenőrzése. Jó néhány olyan megjegyzés volt, amelyben, azt kell mondanom, hogy önök mind érintettek az ÁSZ vitájával, hiszen önök, illetve még a rendszerváltó atyák, akik a kerekasztal-tárgyalásokon részt vettek, úgy döntöttek, hogy ne a végrehajtó hatalom, ne is a bírói hatalom, hanem a Számvevőszék mint akkori megalakuló szervezet végezze mind a pártok ellenőrzését, mind a választások lebonyolítását  ez is elhangzott , mind pedig a kampánnyal kapcsolatos ellenőrzéseket. Önök is nagyon jól tudják, hiszen a beszédemben idéztem, hogy nemzetközi szervezetek nem voltak elégedettek ezzel, ezt akkoriban önök is és még nagyon sokan a 2010 előtti és utáni plusz-mínusz négy-öt évben nagyon erős jogállamisági kritikával illették az akkori rendszert, hogy hogyan működnek a pártok, hogyan van a kampány szervezve. De az emlékeim szerint még az azt megelőző időszakban ez vita tárgya volt, még nemzetközi területen is.

Ez az a bizonyos Európa Tanács mellett működő GRECO-szervezet, amely a korrupció ellen fellépő országok csoportja, amely értékelést adott ki ebben a kérdésben, és konkrét ajánlásokat fogalmazott meg, amiket  most nem részletezem, a beszédemben erre kitértem  az Országgyűlés 2013-ban jelentős módosító javaslatokat megfontolva elfogadott. Tudom, hogy nem volt öt-, hat- vagy hétpárti egyetértés, most nem is tudom, a függetleneket is beleszámolva, hogy hány pártról van szó, amely érintett lehet, vagy érintett volt akkor, hanem végül is az akkori kétharmad fogadta el.

Ez nyilván magában hordozta azt a kérdéskört, hogy nemcsak hogy nem fogadták el, de a pártelnökök láthatóan nem is hívták fel a saját gazdasági vezetőik figyelmét arra, hogy például a tiltott támogatás rendszere vagy a sajtóval kapcsolatos elszámolási rendszer  itt említettek könyvelést, autót, plakátot, ingatlanbérletet , nem tudom, mi mindenre kiterjedt. Nemzetközi ajánlás volt arra vonatkozóan, hogy ez a kérdés kerüljön oda.

Felhívom a figyelmet, hogy mi ezt érzékeltük. Először valóban tájékoztató levelet küldtünk a változásokkal, majd tavaly meghallgatva önöket, az idén egyeztetést is folytattunk a parlamentben ülő pártok tekintetében. S azok el is küldték  e tekintetben megköszönöm a pártelnökök közreműködését  a gazdasági vezetőiket, és át tudtuk tekinteni azt a vitamennyiséget, ami többnyire a jogszabályváltozásból adódik. Sejtettem, hogy erről szó lesz, hiszen ma is ellenőrizzük a pártok java részét a kétévente kötelező törvényi előírásnak megfelelően. Tehát nem az ÁSZ elnöke dönt ebben. Többen nevesítettek, hogy az én döntésem volt, hogy mikor ellenőrizzünk. Igen, nekem kellett az ellenőrzési tervben előzetesen megjelölni ezt, de a törvény rendelése szerint kell kétévente lefolytatni ezeket az ellenőrzéseket.

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az ellenzéki pártok 2018 elejéről beszélnek, de jelzem, hogy a kampányidőszakban, amit a magyar jog hivatalosan kampánynak tekint, nem jelentetett meg jelentést sem ’18-ban, sem ’19-ben az ÁSZ a kampányban részt vevő önkormányzatokról, sem a kormányról, bár a kormánynak bizonyos elemeit nagyon nehéz volt visszafogni ’18-ban, hiszen ’18-ban jelentek meg kormányt érintő jelentések. De a pártok vagy a pártalapítványok tekintetében sem jelent meg a kampány hivatalos időszakában jelentés, ahogy ez az előző időszakokban is, sőt az elődeim időszakában is ez többnyire jellemző volt. Erre igyekeztünk odafigyelni, amennyire lehetett.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ebből adódóan azt kell mondanom, hogy ’18-ban az ellenzéki pártok ellenőrzési tapasztalatainak a nyilvánosságra kerülése befolyásolta, egyébként nem kevés részben a pártok kommunikációja hozta ezt nagy nyilvánosság elé. Azt gondolom, ezt nem az ÁSZ elnökének kell értékelnie. Az ÁSZ-nak körülbelül minden századik hírre volt egy reagálása. Tehát az ezzel kapcsolatos, a kampányba becsúszó ellenőrzéssel kapcsolatos megállapításokban az önök hibáit, amiket az ÁSZ feltárt, nem az ÁSZ nagyította föl, s talán még azt is mondhatom, hogy nem is a kormány. Utólagosan megnéztem az elemzéseket, hogy kik kommunikáltak ebben, kik álltak ki, kik jöttek el az ÁSZ-hoz, és sorolhatnám. Megteremtették a performanszot, ha úgy tetszik, a botrányt hozzá, hogy a média foglalkozzon vele. Ez a kampányidőszak szerves része volt. Én nem akarom ezt elítélni, nem akarom ezt megdicsérni, csak tényként szeretném jelezni, hogy így volt.

S arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Fideszt és a KDNP-t, tehát a kormánypártokat is ellenőriztük az európai uniós választásokat megelőzően, de nem a kampányidőszakban jelent meg az ezekről szóló jelentés, hiszen a kétéves időciklusnak megfelelően ők akkor kerültek az ellenőrzés látókörébe, és a jelentések megjelentek velük kapcsolatban.

Az egyeztetések során és a kiküldött tájékoztató levelekben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy ugyanolyan mércével fogja az ÁSZ ellenőrizni mindegyik politikai szereplőt. Ennek egy elemére hadd hívjam fel a figyelmet, ami nagyon tipikus hiba volt a 2014-es törvénymódosítást követően: maguk a pártok nem is érzékelték, hogy jogszabályváltozás volt. A törvény egyébként azt rendeli, hogy ha és amennyiben a párt maga a támogatást nem becsüli meg, nem értékeli, hogy annak mi a piaci értéke, akkor rendeli el azt, hogy az ÁSZ-nak ezt meg kell állapítania. Tehát itt hiányzik egy láncszem, az ellenőrzöttek felelőssége, hiszen ezt nekik kellett volna kimutatni-bemutatni. Nem tették meg, és ez egy jellegzetes hiba volt. Elnézést, olyan mértékben nem készültem fel, hogy ez mindegyik párt esetében pontosan hogy volt, de egy általános jellemző volt. S ahogy hallom, e tekintetben most is lesznek gondok, mert előzetesen nem minden pártnál vannak ilyen kiszámított adományok vagy különböző megrendelések, szolgáltatások, ahogy a független képviselő asszony beszélt erről, bár ahogy hallottam, párt ügyében szólalt meg, hogy ők kedvezőbb feltételeket alkudtak ki.

(11.00)

Én nem tudok ezzel mit kezdeni. A törvény szerint piaci díjakat kell megállapítani. Nem itt kell az alkut megkötni, hanem például a nyilvános adomány a kerete annak, ha valaki kedvezményt kíván adni; pozitív módon pénzt ad egy adott szervezetnek, ezt rendeli a törvény. Most elnézést, azt kell mondanom, hogy ezt ellenőriztük, és láthatóan majdnem minden pártelnök, illetve gazdasági vezető megbotlott ebben a kérdésben. Mi nem nagyítottuk ki ezt a kérdést. Az MSZP-s képviselő pedig, számomra meglepően a múltkor, két hete is szólt erről az elnök úr, a párt elnöke nem kifogásolta ezt; belátták, befizették. Az MSZP volt az egyik olyan párt, amelyik együttműködő volt ebben. Tehát elfogadta a jogszabálysértést, és együttműködött a törvény betartása érdekében. Én most nem akarom érteni, ha nem haragszanak, hogy most hirtelen a pártok egymással hogyan szolidárisak ebben az ügyben, de nem egyenlő mértékű volt, nem egyforma volt a súlya sem a költségvetés arányában, sem a hibák jellegében.

Azért szólok most erről, és visszanéztem 2010-ig, hogy milyen ellenőrzések voltak, a független képviselő asszony által visszaidézett időszakot is meg az azt követő időszakot is, amikor megváltozott a párttörvény, és sorra azt olvasom, azt olvashatja mindenki, nem akarom fölolvasni pártonként, ha nem haragszanak, mert önök olvastak itt tételes számvevői anyagokat, én is tudnék olvasni, de sorra azt tudom mondani, hogy nem felelt meg a jogszabályi előírásnak ’13-14-ben, ’15-16-ban, ’10-11-ben, ’11-12-ben. A pártok szabályossági környezete egyik évről a másikra sem javult. Sőt, volt, amikor például a DK elnöke nem is reagált a 15 napos észrevételre, semmit nem mondott. Volt ilyen időszaka a jelentéseknek. Akkor nyilván nem volt ez akkora politikai kampánytéma vagy téma.

Mondhatnám, láthatóan mindenki a mi függetlenségünk megkérdőjelezésére használja az ÁSZ párt- és kampányellenőrzésével kapcsolatos dolgot. ’14-ig ez nem volt téma. Amikor a törvény megszületett a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően, és egy elfogadottabb jogi környezet alakult ki Magyarországon, onnantól kezdve az ÁSZ került a támadások középpontjába, amely valóban a Jobbik korábbi ellenőrzésében csúcsosodott ki. Ugye, nem 2018-ról beszélünk, hanem még a ’15-16-os gazdálkodásról.

De azt látni kell, hogy egy új jogszabályi környezetet, egy nemzetközileg jobban elfogadott esélyegyenlőségi környezetet teremtett a jogszabály, és az ÁSZ kezébe került az a döntés is, amit mi jeleztünk, hogy az ármegállapítás jogát ne az ÁSZ-ra telepítsék, hiszen az nem a legmegfelelőbb szervezet erre. Van Magyarországon olyan hatóság, és itt volt az a probléma, amit föl kell oldani, igaz, hogy az a végrehajtó hatalomhoz tartozik, az adóhivatal, amelynek egyébként hivatalból el kell járnia, ha nem a piaci ár szerinti számlát bocsátanak ki. De ez adóeljárási kérdés, nem az ÁSZ kérdése.

Ezért alkották meg a jogszabályalkotók, önök azt a megoldást, hogy önöknek meg kell becsülni, ki kell számolni, és ezt kell az ÁSZ felé prezentálni, ezt a becslést. Ebből adódtak azok az ellentétek, amelyek után nyilván az önök gazdasági vezetői vagy jó részük nem akarta bevállalni ezt a felelősséget. Ezért az elnökük mellé állva nem segítették önöket. Mi ezt próbáltuk az idén, egy őket segítő információt adni, még mielőtt a jelentést megírtuk volna, mielőtt még adatot kértünk volna.

Elnézést, de vissza kell utasítanom azt, hogy váratlanul ráesünk valakire, akár egy pártra is, és öt nap alatt adatot kérnénk. Évek óta bevezettem azt a rendszert, különösen, mióta informatikai alapon is kérjük, bár jelzem, tévedés, ezt Varju úr mondta, hogy csak elektronikus úton lehet adatot szolgáltatni. Ez nem így van. Olvassák el azt a levelet, amiben kiértesítjük önöket, hogy ha mód van rá, segítsék, hogy elektronikusan, de ha nem, jelezzék, és akkor fizikálisan is kimennek a kollégáink, és lefénymásolják, szkennelik azokat a dokumentumokat, amiket önök adnak, vagy a helyszínen megtekintjük, kinek milyen mennyiségű dokumentumáról van szó.

Tehát nincs ilyen gyakorlat. Lehet, hogy önöknek ezt mondta a gazdasági vezetőjük, de olvassák el a levelet, nincs ilyen előírásunk vagy ilyen követelményünk. Hogy meg akartak felelni ennek, azt köszönjük. Mert helyes, hogy megpróbáltak a digitális korban, nem a fákat kivágva, erdőket pusztítva papírokat százával vagy ezrével másolni, átadni, hanem elektronikusan tették. Hiszen a könyvelésük java része is elektronikus alapon van, hiszen a mai világban már a könyvelési rendszerek java része is elektronikus számlákkal, könyvelésekkel dolgozik, és kevésbé papíron. De belátom, van olyan szervezet, az önkormányzati szférában is, nem állami humán szférában is, nyilván pártoknál is, ahol még külön költséget és terhet jelent egy számviteli rendszer digitális, elektronikus változatának működtetése.

Azt szerettem volna ezzel elmondani, hogy mi partnerként tekintünk a pártokra, a kampányban is, és szeretnénk, hogy önök jogkövetőek legyenek. Nem hiányzik nekem, hogy éveken keresztül ezt hallgassam, egyébként indokolatlanul, hogy mintha mi hibáznánk akkor, amikor az önök könyvelői nem helyesen jártak el, az önök pártelnökei nem vették figyelembe a megváltozott számviteli törvényt. Ők írják alá a beszámolót. De van, aki nem is írta alá a beszámolót, kedves képviselő úr. Hallom, hogy nem eléggé tájékozott ebben a témában. Tudnia kell, hogy ez közös, együttműködés kell az ellenőrzöttek és az ellenőrző szervezet között. Ebben, remélem, tudunk majd együttműködni a jövőben is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretettel köszöntöm valamennyiüket, köszöntöm elnök urat, köszöntöm az Állami Számvevőszék valamennyi itt megjelent képviselőjét, kiemelt tisztelettel alelnök urat. Folytatjuk munkánkat. Most van lehetőség kétperces felszólalásokra. Elsőnek Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak adok szót, a Jobbik-képviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnök úr talán nem vádolhat azzal, hogy elvesztettem volna visszafogottságomat ezen vita során. Most is önmérsékletet próbálok tanúsítani, erre inkább önt is és mindenki mást…  hiszen ha itt valóban szakmai vitát akarunk folytatni, akkor ezek a minősítések nem feltétlenül férnek bele. A pártok együttműködése tekintetében, elnök úr, értem, és joggal hivatkozik arra, hogy az ön tevékenységét jogszabályok határolják be. Amikor önök adatokat kérnek valakitől, és az érintettek ezeket az adatokat az elsőtől az utolsóig prezentálják, odaviszik önök elé, az ÁSZ-hoz, még azt is el tudom fogadni, hogy nem akar egy performanszban részt venni, de könyörgöm, nyissák ki a kapukat, a lehetőségeket ilyenkor azok előtt, akik prezentálják az önök számára azt, amit kértek.Azért nem fogadható el az ön érve, mert ha valóban jogszabályi hiányosságok állnak fenn, amelyek miatt ezt nem tudták teljesíteni, akkor önök tudják kezdeményezni az érintett jogszabályok megváltoztatását. Erről nem önök döntenek, persze, a parlament vitatkozzon és döntsön róla. De akkor kezdeményezzék azt, hogy változzon az, aminek változnia kell!

Elnök Úr! Ne haragudjon, de amikor önök azt mondják, hogy a Jobbik Magyar Posta és a NAV felé fennálló tartozásairól, hogy ezen tartozások tiltott pártfinanszírozásnak minősülnek, álljon már meg a világ! Ha ezt a véleményt jogszabályok erőltetik önökre, akkor hibás az a jogszabály. Akkor vitatkozzunk arról, hogyan változzon meg. Nem lehet egy vállrándítással elintézni mindezt. Az ÁSZ politikai aktorrá válik azzal, hogy hozzájárul Magyarország legerősebb ellenzéki pártjának a ledózerolásához. Egy egymilliárdos bírság ez, elnök úr.

Én nem vitatom azt, hogy ön be akarja és betartja azokat a jogszabályokat, amelyek a kereteket meghatározzák. De akkor nyissuk ki azt a vitát, hogy jóke ezek a keretek. Partner vagyok egy érdemi vitára, de ne adják a nevüket ahhoz, hogy politikai bunkósbottá avanzsálja önöket Magyarország Kormánya, mert ez méltatlan mind a szervezethez, mind a történelméhez, és szerintem nem is előre mutat Magyarország tekintetében. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Bősz Anett képviselő asszony következik. Parancsoljon, képviselő asszony!

BŐSZ ANETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Nincs köztünk abban vita, hogy az átlátható működés, a mindenkori transzparencia mindenki számára kötelesség. Nem csak arra gondolok, amikor politikai aktorokat vizsgálunk, vagy civil szervezeteket. Mindannyiunk érdeke a jogkövető magatartás, akár egyéni, akár csoportos szinten. Tehát ezzel teljesen egyetértek, és azt hiszem, talán nem is kell magyarázni, hogy ezzel a kollégák is egyetértenek.Amit én magam kritizálok, az az egyenlő bánásmód elvének nem érvényesülése. Mi nem láttuk azt, hogy olyan mértékű büntetések kiszabására került volna sor akár a Fidesz, akár a KDNP padsoraiban.

(11.10)

Tudom, hogy most meglepődik azon, amit mondok, de amit én felsoroltam, amikor azt mondja, hogy a mi plakátjaink, azért, mert ki tudtunk alkudni a piacon egy kedvezményt, azért, hogy egyébként jogszerűen kihelyezhessünk plakátokat, az az ön által irányított szervezet szerint egy tiltott pártfinanszírozás; az azonban nem tiltott pártfinanszírozás, hogy az adófizetők pénzéből fenntartott kormányzati kommunikáció, mint ahogy az előző felszólalásomban is említettem, egy véget nem érő Fidesz-KDNP-reklám, ami gyakorlatilag el is kerülhetetlen, amikor valakinek, mondjuk, kizárólag a közszolgálati csatornákat áll módjában nézni a televízióban.

De továbbmegyek a gyakorlati kérdésekre. Ha azt kéri tőlünk, hogy ne fogadjunk el, mondjuk, egy akciós árat, amikor bekérjük, megversenyeztetjük a plakátozó cégeket, és azt mondjuk, hogy kiválasztjuk a legjobb árajánlatot, abban az időpillanatban az volt a legjobb, az alapján hogy büntethet egy szervezetet az ÁSZ?

De továbbmegyek: ha akciósan tudunk bérbe venni, mondjuk, egy gépjárművet, töltsünk ki két papírt a kisvállalkozóval, mely szerint ő piaci áron adta bérbe a járművet, és egyébként adományt is adott? Hazudjunk önöknek? Szeretném ezt megkérdezni öntől. Köszönöm a türelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A DK képviselőcsoportjából Gréczy Zsolt képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Itt alapvető koncepcionális probléma van. Azért van ez az elképesztő bizalmatlanság többek között, mert az ÁSZ elnökét nem tekinti függetlennek az ellenzéki szavazók tábora, és ezek többen vannak, mint a kormánypárti szavazók. Úgy tekintenek önre, mint egy volt Fidesz-tagra, mint egy volt Orbán-kormány államtitkárára. Hagelmayer István, az ÁSZ első elnöke nem volt pártkatona, de az ön kinevezése pontosan abba a láncba illik, mint amikor Szájer József feleségéből lesz alkotmánybíró, amikor Polt Péter volt fideszes képviselőjelölt lesz legfőbb ügyész. Tehát magyarán, a független intézmények vesztették el függetlenségüket.De tudok a konkrét működésre is példát mondani. Minek tekintsük a krumpliosztást, amikor fideszes képviselők zsákszámra osztják a krumplit? Olyankor nem kéne megbüntetni őket, hogy miből van ez? Kamionok szállították Budapestre a krumplit. Miből finanszírozták? Ki finanszírozta? Nem tiltott pártfinanszírozás, amikor Orbán Viktor beszél a Terror Háza előtt és a Puskás Akadémia buszáról szállítják le az embereket, akik jönnek közönségnek? Az nem tiltott pártfinanszírozás?! Ugyanakkor, amikor a Demokratikus Koalíciónak elégnek a számlái egy tűzben, akkor nem segít az Állami Számvevőszék abban sem, azt követeli az Állami Számvevőszék, hogy tessék pótolni azokat a számlákat, amik egyébként az Állami Számvevőszéknél megvannak, korábban leadott számlák, de mégsem fogadja el ezeket az Állami Számvevőszék, hanem arra kötelezi a DK-t, hogy valahogyan pótolja azt, ami elégett, miközben önöknél az megvan. Ezt sem tekintjük korrekt és tisztességes eljárásnak.

Alapvetően az a probléma, hogy az orbáni rendszer a független intézményeket pártkatonákkal szállta meg, és ez alapvető bizalmatlanságot eredményez, ezért minden pártbüntetés ezt a látszatot kelti, mintha önök az orbáni ostort húzogatnák tulajdonképpen. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. F Kovács Sándor képviselő úr következik a Fidesz-képviselőcsoportból két percre. Parancsoljon, képviselő úr.

F. KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Elöljáróban én is kijelentem, hogy én sem kedvelem és nem is kedveltem az Állami Számvevőszék vizsgálatait, mert ellentétben Z. Kárpát Dániel képviselő úrral, én az önkormányzati szférából jöttem, és húsz évet töltöttem a települési és megyei önkormányzatnál, és egy állami számvevőszéki ellenőrzés bármely időszakban egy komoly tortúra volt, és szakmailag elég kemény volt. Minden könyvelő, minden hivatalnok tartott az Állami Számvevőszék vizsgálatától, és nem emlékszem olyan vizsgálatra, ahol valamilyen megállapítást ne tett volna az Állami Számvevőszék bármelyik önkormányzatnál. Tehát az Állami Számvevőszék minden önkormányzattal, minden vizsgálattal szigorúan jár el.Z. Kárpát Dánielnek mondta államtitkár úr, hogy ne szakmázzon. Lehet, hogy azért mondta, mert olyan szakmázzon, aki ért a szakmához. (Z. Kárpát Dániel: Jaj, de bátor lettél!  Az elnök csenget.) Amikor olyan felvetéseket tesz, hogy a KSH adatai nem jók, hanem az ön által, megérzések alapján bemondott infláció, munkanélküliség és egyéb megállapítások lennének a jók… (Z. Kárpát Dániel: Megérzések alapján?! Ember, ez egy szakma! Készülj fel rá, vagy ne szólalj fel!  Az elnök csenget.) Én meghallgattam önt, képviselő úr. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.  Zaj az ellenzéki padsorokban.  Az elnök csenget.) Azok az adatok lennének jók…  hogy a munkanélküliséget másképp számoljuk, mint 2-3-4-5 vagy 10 évvel ezelőtt, amikor a GDP-adatokat másképp számoljuk, akkor új szakmai koncepciót kell beadni, nem az elfogadott sztenderdek alapján kell a számokat megadni, ahogy évekkel ezelőtt. Ha új módszert akar bevezetni, azt terjessze elő!

Az ellenzéki pártoknak részben igazuk van, lehet, hogy be kellene azt vezetni, hogy ha az adóhatóság büntetést szab ki valakire, akkor mindenkit meg kellene büntetni, ha a rendőr gyorshajtásért valakit megállít, akkor nemcsak a gyorshajtót kellene megbüntetni, hanem mindenkit (Zaj, közbeszólások az ellenzéki padsorokból.  Az elnök csenget.), azt is, aki betartja a szabályokat, aki betartja a szükséges és a megfelelő jogszabályokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Z. Kárpát Dániel: Muszáj volt belemenned ebbe a vitába? Nagyon kívülálló vagy!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ezzel a kétperces felszólalások végére értünk. Most rendes felszólalások következnek. Domokos László képviselő úrnak (Derültség, közbeszólások az ellenzéki padsorokból.)  bocsánat, Domokos László elnök úrnak adok szót. Elnézést!

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Képviselem a Számvevőszéket, remélem, elég határozottan, ezért…

ELNÖK: Így van!

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: …azért is kell szólnom erről, mert igazából a pártok és a kampány ellenőrzését már évek óta, sőt amióta én elnök vagyok, pont azokra a felvetésekre, amit önök említettek most, nem én bonyolítom le. Átadtam a mindenkori főtitkárnak, ő az, aki eljáró volt, és az ÁSZ elnöke ilyen értelemben nem vett részt a konkrét ügylet menedzselésében. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ez nem számít!) Ja, hogy ez nem számít? Akkor meg nem értem, miért probléma az, hogy a törvényeket betartva az ÁSZ elnökét az Országgyűlés bizalommal látta el, és a törvényeknek megfelelően, ellentétben, amit önök szoktak mondani, törvénymódosítás nélkül volt meg a jogszabályi kinevezési feltétele az ÁSZ-nak. Ezt tíz év után méltatlan felvetni. Méltatlan felvetni! Egy szervezet működéséhez, amelyik a 18. évi tevékenységét mutatja be, ennek semmi köze.Viszont van annak köze, hogy önök ellenőrzöttek, és vélhetően lesznek továbbra is ezek szerint problémák. Én remélem, hogy nem így van. Mindent megtettem, elrendeltem, ami rajtam múlott, hogy önök információt kapjanak. Nem kötelességem a törvények változását senkinek sem elmagyaráznom, bemutatnom, de jelzem, a pártok öntesztet kaptak, kedves Bősz Anett, és még le is töltötték. Megnéztem, itt a statisztika, több tucattal még le is töltötték. Tehát a konzultáció után a legfontosabb törvényi, lényegi kérdésekre felhívtuk a figyelmet. Mód van ma is kitölteniük ezt, és ezzel felkészülni egy mindenkori bármilyen ellenőrzésre. Elnézést, tehát ha önök hibáztak, én ezt sajnálom, nyilván, nagyon nehéz elismerni.

Én azt gondoltam, hogy nem fogjuk az egyes pártok ellenőrzésének a kérdését, mint érintetteket, itt megbeszélni, én nem is mennék ebbe bele, de muszáj a DK-s felszólalás kapcsán szólnom, mert ez egy folyó vita, amit láthatóan kommunikációs és befolyásolási céllal is próbálnak megtenni. Egyébként az ügyvédek ezt elég gyakran szokták megtenni, amikor bírói vagy adóhivatali eljárás van. Az ÁSZ maga nem ilyen, azt kell mondanom, mint akármelyik másik hatóság, de azért egyet rögzítsünk: a dokumentálás kérdését a törvény nagyon egyértelműen szabályozza. Egyrészt a számviteli törvény megmondja, hogy minden gazdasági folyamatot dokumentálni, bizonylatolni kell jelen időben, és, kedves Z. Kárpát képviselőtársam, nem lehet utólag pótolni. Mi egy konkrét időben kértük a dokumentumokat, az elnökük ki is jelölte az adatszolgáltatót, és ő nem szolgáltatott adatot sem levélben, sem személyesen.

És nagyon fontos még egy dolog. Az ÁSZ a törvények szerint a székhelyen kell hogy a dokumentumokat keresse. A DK-nak nem a székhelye semmisült meg, illetve nem is semmisült meg, de volt benne kár. A törvény szerint az alapító okirat szerinti székhely nem az a hely. De ennek a vitáját én nem akarom itt most, még egyszer mondom, lefolytatni, csak látom, hogy a székhellyel is gond van, nem önöknél, másoknál. Van, aki nem is tudja, hogy melyik a székhelye. Van, ahol az anyukája megy ki a nem tudom, melyik ellenőrzött szervezetnek, hogy ő nincs felhatalmazva, hogy átvegye a levelet tőlünk, de egyébként az van beírva a párt dokumentumába, ennek az anyukának a lakhelye. Elnézést! Tehát gondolom, önök is szeretnék, ha rend lenne, ha egy komoly ország, komoly pártjainak komoly parlamentje lenne.

(11.20)

És ha már minket bíztak meg ezzel…  nem kértem, nem nekem adták, így van 30 éve, önök így gondolták a kerekasztal-tárgyaláson, még Nyikos úr is így gondolta akkor, úgy tudom. És a nemzetközi befolyás, a nyilvánvaló jogszabályokhoz való illeszkedés egy állandó tehertétel a parlamentnek. Erre választ is keresett az akkori többség ’13-ban, megváltoztatta a törvényt. Jobban megfelelünk a nemzetközi irányoknak. Legyenek szívesek, önök is legyenek partnerek, hogy Magyarország korrupciós vádjai csökkenjenek, mert az önök nem helyes párt- és kampányelszámolása is az egész ország képéhez tartozik. Ott már nem a Fideszt vagy a kormányt, vagy a parlamentet, vagy az ÁSZ-t minősítik, az egész országot.

Mindenki tegye hozzá a magáét! Én nem mondtam azt, hogy tökéletes. Valaki azt mondta, hogy győzelmi nyilatkozatot tettem a zárszámadásban. Ez nem így van. Minden évben elmondtam, hogy hol vannak a problémák, hol vannak a kockázatok. Elmondtam, hogy mennyi levelet írtunk, kinek, hogy milyen szabálytalanságok vannak. Válaszolok, amikor mondták, hogy milyen ellentmondás az, hogy kockázatalapon kiválasztott néhány száz helyszínünk, mennyi hiba van benne, de az egyébként 20 000 milliárdos zárszámadási költségvetésben  14 ezer közpénzfelhasználó van , abban pedig az összkép mégiscsak egy javuló kép. Ez az arányok kérdése.

A Statisztikai Hivatal is nemzetközi módszerek szerint dolgozik. Vannak az egyedi esetek, amiket meg kell különböztetni, és vannak az általános, úgymond makroszintű vagy társadalmi szintű értékelések. Mindenki, aki ebben a témában tanult, akár közgazdászként is, tudhatja, hogy a makro- meg a mikroszintű érzékelés akár egymásnak ellentmondhat. Jó, én ebbe nem akarok belebonyolódni, mert itt többen személyes sértésnek tekinthetik, ha ezt jobban elkezdem magyarázni, de a lényege mégiscsak az, hogy a zárszámadásra se igaz, hogy nem találtunk benne hibát, és erre nem kértünk, tettünk intézkedést. De azért szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem mi vagyunk a végrehajtó hatalom. Nekünk nincs cselekvési lehetőségünk, hogy egy vezető helyett az ÁSZ elnöke cselekedjen. Kényszerítő, nyomásgyakorló, ösztönző eszközei vannak.

Nemzetközi ajánlás szerint kellett a pártok tekintetében is, a kampány tekintetében is eljárni. Szeretném felhívni a figyelmet, továbbra is ott van a kampánytörvény-módosításokra lehetőség, mindenkor a parlament megteheti, ott van a mi ajánlásunk. Ebben nincs benne az az összetétel, hogy magánszemély, nemzetközi szervezet, közösségi média, magántámogatónak kötelessége lenne a párt költségvetésén vagy gazdálkodási folyamatain átvezetni ezt. Nem ír elő ilyet a törvény. Tehát ha, mit tudom én, bármelyik képviselőnek a szomszédja úgy dönt, hogy ő a bejáratára kiteszi az ön plakátját, ez politikai tevékenység, de nem a párttörvény szerinti pártpolitikai tevékenység, és nem a kampány szerinti kampánytevékenység. Legalábbis a mi ellenőrzésünk arra nem terjed ki, mert a törvény ilyen irányba nem ad lehetőséget.

Az ÁSZ mindenkor a beszámoló alapján ellenőriz. Tehát ha a krumplik nincsenek benne a beszámolóban, azt kívül helyezik. Ha önök úgy látják, hogy ez bűncselekmény, arra nem is az ÁSZ az eljáró szerv, forduljanak a hatóságokhoz. Ha azt látják, valaki mondta, hogy valamelyik önkormányzatnál szerinte olcsóbban adtak el ingatlant vagy drágábban, erre van egy hivatalos szerv, aki ezt kivizsgálja, egyébként hivatalból, az adóoldalról. Hát, megnézik! Nem tudom, hogy önök vetteke vagy adtake el ingatlant. Jó néhányszor az adóhivatal utána még utánellenőriz az illeték kivetése előtt, és ha törvénytelenséget talál, akkor el is jár. Tehát ennek van egy szervezete. Én nem tudom, mind a tízezer milliárdnyi éves tranzakciót az ÁSZ nyilván nem ellenőrzi, de nem is csak az ÁSZ ellenőrzési rendszere kell legyen, hiszen az a három védelmi vonal…  nem mondom el a részletes szakmai történetét. Több tízezer ellenőr van Magyarországon. Sőt, ha belevesszük az adóhivatal teljes állományát, a Kincstár, a Nemzeti Bank, az ÁSZ-t meg a belső ellenőröket, közel 40 ezer ilyen ellenőr van. Ezek mind-mind azért dolgoznak, hogy a jogszabályokat betartsák, és nagyon sokan tényleg nem tartják be a jogszabályokat. Ja, még a rendőrség is ugyanez a kategória. Ők azért vannak, hogy ezeket a jogszabályban megtévedt embereket, vagy azt nem követő embereket figyelmeztesse, büntesse, szankcionálja. Az ÁSZ nem ez. Ez mind a végrehajtó hatalomhoz van rendelve; a Nemzeti Bank egy más ügy, a bankok ellenőrzése pedig a független Nemzeti Bankhoz.

Tehát még egyszer akarom mondani, mert többször előjött: a kormányzati kommunikáció nem része a párttörvény szerint sem és a kampánytörvény szerint sem Magyarországon a kampányfinanszírozás számvevőszéki ellenőrzésének. (Dr. Varga-Damm Andrea: De attól még ez így működik!) Én nem azt vitatom, hogy az nem kampány, vagy hogy befolyásolja a politikai nézeteket vagy sem, csak még egyszer mondom, mi szeretnénk törvényszerűen. Önök meg azt mondják, hogy mi olyat is vizsgáljunk, ami a törvény szerint nem jár. (Dr. Varga-Damm Andrea: De akkor kezdeményezzen törvényjavaslatot!) Kap majd ön is szót, gondolom, ha fog kérni. (Dr. Varga-Damm Andrea: Igen, fogok!)

Szeretném jelezni, hogy az ÁSZ az alkotmány szerinti elfogultsággal bír. Ezt vállalom, mert ilyen vád is volt. Kovács Árpád többször elmondott itteni beszédét is volt módom meghallgatni, kérte, hogy alkotmányos keretek között közpénzügyi szabályok legyenek alkotva. Ezt ’11-ben az akkori kétharmad beleszavazta az Alaptörvénybe, és az Alaptörvényben benne van nagyon sok olyan szabály, amely, ha úgy tetszik, nem egy totál semleges nézőpontot adott az ÁSZ-nak, hanem például világos értékrendet adott, hogy a hiány rossz, minél kisebb a hiány, annál inkább az adósság csökkenjen. Ez egy értékválasztás, nem minden közgazdász ért vele egyet. Nem is minden szakember ért vele egyet, államelméleti ember, és főleg nem, aki mindenkor kormányon van, hiszen ő meg szeretne tágabb teret adni. Én ezért dicsértem, ha úgy tetszik, a kormányt, hogy legalább nem próbált nagyobb hiányt csinálni, és nem pont annyit, 0,1 százalékot, hanem amikor volt a gazdaságnak lehetősége, több százalékponttal csökkent az adósság. Az Alaptörvény ezt mércéül szabja a Számvevőszéknek. Ezt kérem, értsék!

A másik, többen is jelezték, hogy a jól irányított állam micsoda elfogult fogalom. Szeretném jelezni, a számvevőszéki törvényben van benne. Amikor úgy döntött a parlament, hogy bajban az ország, és kell a Költségvetési Tanács, és a tanácsban a Számvevőszék elnökének is jelen kell lennie, akkor világossá vált, hogy egy tanácsadó, támogató szerepre is szükség van, mert egyetértek, az nagyon blamázs minden ország minden számvevőszéki elnökének, ha az ő kezei között omlik össze egy ország költségvetése. És most nem aktualizálom, hogy Magyarországon melyik években, melyik elnök alatt történt ilyen. Én örülök; lehet, hogy szerencsés vagyok, lehet, hogy a Költségvetési Tanács működése, lehet, hogy a kormányzat fegyelme, mindenki nyilván a saját ízlése szerint elmondhatja, de Magyarország, amióta én vagyok elnök, nincs abban a helyzetben. Voltak határesetek ott ’11-12 táján vagy ’13-ban, amikor az adósságszabályokból kijöttünk, ’16-ban, amikor az EU-s pénzek hirtelen elfogytak, és nem volt újabb pluszimpulzus. Ezek nagy kockázatok voltak, de összességében a jól irányított állam előmozdítása felé. Nem azt mondja a törvény, hogy az van, és az ÁSZ ezt kérje számon, hanem minden javaslat, amit tesz, ami irányába hat, próbálja meg ezt előmozdítani. És ezt lehet kormánypárti elfogultsággal mondani, de én úgy mondhatnám, hogy az ország iránti elkötelezettség, az ország parlamenti többségének, a kormányának a szándékai ezek, és miután a törvény odarendelt bennünket ehhez, hogy ne külföldi szempontok, ne hitelezői szempontok, ne befektetői szempontok, vagy sorolhatnék bármilyen más szempontot, hanem egyedül az ország gazdasági függetlenségét szolgáló adósságcsökkentés legyen a mérce, ez egy értékrendet adott. Ez egy elkötelezettséget adott. Ráadásul beletettek személy szerint engem is a Költségvetési Tanács tagjai közé mint elnököt, ex officio. Nem személy szerint, odatettek engem ebbe, és hozzárendelték a törvényben, hogy kötelező a Számvevőszéknek ebben támogatást nyújtania nekem, illetve a Költségvetési Tanácsnak. Ezért készülnek az elemzések, amit idéznek önök is, amit az egészségügynél meg máshol is leírtunk.

Tehát én úgy gondolom, az országkockázatok soha ilyen mértékben az ÁSZ által nem voltak definiálva az elmúlt négy évben, mint ahogy az elmúlt évek elemzéseiben ezt a kollégáim elvégezték. Nem az ÁSZ elnöke végezte el egyébként, jelzem, én csak a nyilvánosságra hozását engedélyezem. A kollégáim szakmai meggyőződését tükrözik azok az elemzések, amelyeket önök egyébként üdvözöltek és idéztek is.

(11.30)

Én azt gondolom, így helyes, én azt látom, mindenki olvassa az ÁSZ jelentéseit, olvassa az ÁSZ elemzéseit, kommunikációját, és reagálnak rá. Én nem haragszom önökre, én nem tekintem senki esetében se ezt személyes ügynek. Mindenki a saját székéből próbálja a maga igazát a leghatékonyabban, ahogy tanulta, ahogy gondolja, érvényesíteni.

Az ÁSZ elnökétől fogadják el: mi az alkotmány, az alkotmányos előírások szemszögéből próbáljuk az ország javát szolgálni. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Rendes felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjából Turi-Kovács Béla képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Már-már arra készültem, hogy kétperces felszólalásra fogok hagyatkozni, tekintettel arra, hogy úgy tűnik, hogy ez a mai, ÁSZ-beszámolóról szóló vita átalakult a pártok elszámolásával kapcsolatos vitává, ami, azt gondolom, messze nem azonos azzal, mint ami most itt előttünk van. De nem új dolog ez. Meg kell mondanom, hogy ha jól meggondolom, és ez jutott éppen eszembe, még az örök érvényűnek szánt gondolatok is, ha politikáról van szó, érvénytelenné válnak. Azt szoktuk mondani, hogy minden mozog, minden változik, kivéve a politikában a politikusok gondolkodása. Már 1848-ban, amikor először fölmerült, hogy Magyarországon független kormány lesz, és fölmerült, hogy pénzügyi kérdésekkel kell foglalkozni, akkor fölvetette valaki  ez egy visszaemlékezésben szerepel , hogy no de akkor ellenőrző megoldások is szükségesek, mert ahonnan a közpénz kiáramlik, azt ellenőrizni kell. Mindjárt akadtak ellenzők is, mert azt mondták, hogy na jó, jó, de hát most indulunk, hát ha mindjárt azzal kezdjük, hogy itt vaskosan ellenőrizzük magunkat, akkor hova jutunk, hát nem lesznek eredmények. És ez a része nem nagyon változott, mert 1870-ben meg, amikor megalakult az ÁSZ elődje, úgy indult a dolog, hogy az ellenzéknek volt egy kis hibája valahol Erdélyben egy nagyobb erdő birtokba adása körül. No, ez a helyzet az ÁSZ elé került, az ÁSZ elkezdte vizsgálni, rendkívül rossz néven vették, és az akkori sajtó, amelyben akkor is éppen egy liberális túlsúly volt  nem állítom, hogy pillanatnyilag is, de mint hosszú ideig Magyarországon igen , nagyon erősen támadta az akkori ÁSZ-t. De kiegyenlítődött a dolog, mert rövidesen kiderült, hogy Lónyay is érdekelt ebben a bizonyos erdőügyben, és az ÁSZ nem volt rest, és kiderítette azt is, hogy van itt valamilyen kapcsolódás is. Egyesek szerint lehet, hogy nem így van, Lónyay nem is annyira a válságba bukott bele, ami kitört ’71-73 között, hanem sokkal inkább ebbe az erdőcskébe. Ezért én azt gondolom, hogy amikor az ÁSZ-ról beszélünk, az ÁSZ történelmi múltjáról vagy akár a jelenéről, akkor ezt a kellő súllyal kell értékelnünk.

Én úgy vélem, és itt vitatkozom az elnök úrral, nem döntött rosszul annak idején sem a kerekasztal, sem az Országgyűlés, amikor úgy gondolta, hogy ezt a legfőbb ellenőrző szervet az Országgyűléshez kell rendelni. Gondoljunk bele, hogy volt ez korábban, jóval korábban! Minden olyan anomáliát, amit elkövettek egy választás során, maga az Országgyűlés és egy országgyűlési bizottság vizsgálgatott, természetszerűleg mindig a kormányoldal számára a legkedvezőbb módon. Ezért kellett egy független szervezetet létrehozni, és meggyőződésem szerint a független szerv működése nem nélkülözhető. Ennek a független szervnek az elkövetkezendő időben is azon kell dolgoznia, hogy a lehető leginkább elfogadott legyen.

Én most egy kicsit inkább arról szeretnék beszélni, hogy amit előterjesztettek az elnök úrék, abban nagyon szépen, színesen fel van sorolva, hogy hol és miként hasznosulnak azok a munkák, amelyeket az ÁSZ elvégez. Ezek igen jók, én most kiemelnék belőle hármat, és talán egyet még hozzá is tennék.

Való igaz, hogy az egyik legfontosabb terület az önkormányzatok ellenőrzése, ahol az önkormányzatok egy igen nagy önállósággal  és reményeim szerint ez mindvégig így is marad  dolgoznak és működnek, ennek megfelelően nyilvánvalóan igen nagy a befolyásolás is, a helyi befolyásolás. Ennek az ellenőrzésének tehát nagyon határozottnak kell lenni, és nagyon egyértelműnek, de a szabályoknak is annak kell lenni. Ezért amikor az elnök úr arról beszélt  ez most az egész csokorra, amiről beszélni szeretnék, igaz , hogy bizonyos jogszabályi hiányosságok miként tudják akadályozni akár az eredményes vizsgálatot, akár pedig a kötelezetteknek a megfelelést, ezzel egyet kell értenem.

Saját példát kell elmondanom. Nekünk, kisgazdáknak rendkívül fájdalmas volt, hogy mindazt, amit hosszú másfél, majdnem két évtized alatt sikerült vagyonként a párt mögé odagyűjteni tisztességesen, korrekt módon, egészen egyszerűen széthordták. És nem látszott, hogy mi a megoldás, mert jogszabályi fogyatékosságok és hiányosságok voltak. Be kellett látnom végül is, hogy igen, jogszabályi fogyatékosságok és hiányosságok mellett következett be az, aminek nem lett volna szabad bekövetkezni. Ha most azt észleljük  és egy pillanatra itt visszakanyarodnék megint ahhoz, hogy mikor kell jogszabályt alkotni , hogy van ilyen fogyatékosság, akkor ezt jelezni kell. Nem elég itt az ellenzék oldaláról elmondani a fájdalmakat és a sérelmeket, hanem ha valóban sérelmezik, hogy például úgy jelennek meg jelentések, amik már esetleg a kampány kellős közepén történnek, akkor tessék jogszabályi előterjesztést tenni, hogy meddig és mikor lehet előterjeszteni azokat a vizsgálati eredményeket, amelyek befolyásolhatják a párt működését és eredményességét. Én ebben látok rációt, de akkor ezt elő kell terjeszteni. Nem elég az ÁSZ elnökének nekimenni és itt elmondani, hogy miért így csinálták, mert ők törvényesen jártak el. Ezt elő kell terjeszteni és meg kell fogalmazni, az Országgyűlésnek mérlegelnie kell.

Azt mondtam, hogy az önkormányzatok vizsgálata rendkívüli fontos. Nagyon egyetértek az azonos nevet viselő  és ezért külön is megtisztelő, hogy rá tudok hivatkozni  F Kovács képviselőtársammal, így van, hogy amikor egy önkormányzatnál megjelennek az ellenőrök, mindegy az, kérem tisztelettel, hogy kormánypárti vagy ellenzéki, az mindig valami olyasmit hoz, amitől tartani kell  minden jó? Minden szabályos? Nem biztos, egyáltalán nem biztos, és lehet, hogy most fog kiderülni. És én azt gondolom, hogy ennek így is kell maradnia. Ez a tartás meg kell hogy legyen az ellenőrzéssel szemben, mert ha ez nincs meg, akkor értelmetlen az egész ellenőrzés. Ugyanakkor a szabályozóknak itt is  és ismét vissza kell utalnom  tisztáknak, világosaknak kell lenni, hogy azoknak meg is lehessen felelni, és ahol ezek a szabályozók hiányosak, azokat pótolni kell.

A pártok esete az egyik legkényesebb terület, már az előbb per tangentem szóltam erről. Most talán csak annyiban ismételném meg, hogy a pártok tekintetében azért különösen nehéz a helyzet, és ezt merem mondani én, aki egy kis politikai szervezettel küszködök, merem mondani, hogy világos legyen, mert az a helyzet, hogy megváltoztak a körülmények. Olyan helyzet állt elő az elmúlt húsz esztendőben, amivel húsz évvel ezelőtt nem is nagyon számoltunk. Olyan helyzet állt elő, amikor tulajdonképpen a kampány ma már hatalmas pénzeket igényelne ahhoz, hogy mindenki mindenhova eljusson. Ez egy ténykérdés.

Ezeknek megfelelni és ezen belül maradni a pártoknak roppant nehéz. Éppen ezért ahol látunk hézagot, ahol látunk joghézagot, ott azokat pótolni kell, megint csak ide kanyarodnék vissza, pótolni kell, és a szabályozókat tisztává, világossá kell tenni. Magának az ÁSZ-nak a munkáját csak azzal tudjuk igazán segíteni, ha olyan fogódzókat adunk az ÁSZ kezébe, amelyeket ha végrehajtanak, támadhatatlanok lesznek. Én úgy gondolom, ezt kell egyértelműen megtenni.

És a harmadik, amiről ma még nem esett szó, az alapítványok kérdése. Miután egy vitathatatlan, olyanfajta gazdagodás ment végbe az országban, ahol igen jelentős tőkeerők is megjelentek a magánkezekben, már most és a következőkben is erőteljesen meg fognak jelenni az alapítványok iránti igények. Márpedig az alapítványok a tőkés társadalomban  ezt nagyon jól tudjuk  kétféle célt szolgálhatnak. Az egyik: amelyek valóban valamiféle emberi jogi, valamiféle segítőkészséget garantálnak és szolgálnak, ez egy nagyon tisztességes, jó lehetősége a tőkének, ritkábban élnek vele.

Még inkább megjelennek azonban az alapítványokon belül azok a lehetőségek, amelyek rejtett módon már politikai célokat szolgálnak, amelyek már egészen más célokat, olyan célokat próbálnak megvalósítani, amelyeket nyíltan, egyenesen éppen a tőkéjük és a tőkésségük miatt nem tudnak végrehajtani. Itt nagyon figyelni kell.

(11.40)

És ha azt észleli az ÁSZ, azt kérem, hogy itt vannak jogszabályi hézagok és hiányosságok, akkor azt jelezni kell. Ők ugyanis soha nem felejthetik el, hogy ők egy olyan független szerv, amelyik csak a jogszabálynak és csak ennek a Háznak van alárendelve, sehova máshova. Ebből következik egyértelműen, hogy azt kell megtenniük, hogy ez a Ház azokat a szabályokat fogadja el, amelyek itt is érvényesülnek.

És végül, amiről szintén nem volt szó  és azt gondolom, pedig az elkövetkezendő idők egyik nagyon komoly kihívása lesz , arról van szó, hogy az már világos, hogy az alapítványokba bekerült pénz, amelyik közpénz, az közpénz is maradt. Mi a helyzet azokkal a pénzekkel, amely pénzek nem támogatásként, hanem az Uniótól nekünk járó pénzekként jelennek meg? Vajon azok, ha kimennek, milyen pénzek lesznek? Mert amikor ide bejönnek, azok közpénzek lesznek, és azok valamennyiünké. És ha azok közpénzek lesznek és kiáramolnak, ezt követően mik lesznek? Ez magánpénz lesz, csak úgy, átmenet nélkül? Vagy ha nem magánpénz lesz, hanem megőrzi a közpénzjellegét, legalábbis bizonyos formációk esetében  szerintem igen , akkor ezeknek a szabályozását el kell érni. Ellenkező esetben újabb zűrzavar fog előállni, és nem arról van szó, hogy majd az ellenzék azt fogja mondani, hogy mert itt már megint valamiféle ádáz korrupciós helyzet van.

Nem erről van szó, hanem arról, hogy látni kell előre, hogy bizonyos helyzetek előállnak, és ezeket a helyzeteket meg kell tudni oldani, mert nem az a jó törvényhozó, aki, miután már ég a ház, akkor hoz egy szabályozót, hogy oltani kell a tüzet. Az a jó törvényhozó, hogyha előre gondolkodik, látja a lehetőségeket, és a lehetőségekből következtet arra, hogy milyen jogszabályokra lesz szüksége ennek a társadalomnak. Ezeket kell tudni.

És ezekben a fogódzókban rengeteget segíthet az ÁSZ, a tapasztalataival, mindazzal, amit eddig már az elmúlt időszakban megszerzett; sokfajta adattal és lehetőséggel segíteni tud. És az ő feladata ez is, hiszen egyértelmű az én meggyőződésem szerint, hogy ha nekünk van  nekünk, ennek a Háznak  egy ilyen ellenőrző szervünk, akkor kutya kötelességünk azt úgy használni, hogy az a közösség céljait szolgálja a legmesszebbmenőkig. Az előterjesztést egyébként támogatom. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.  Bangóné Borbély Ildikó és Bősz Anett tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Jobbik képviselőcsoportjából Varga-Damm Andrea képviselő asszony, parancsoljon!

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Én a felszólalásomban abból indulnék ki, hogy elfogadom, ami a beszámolóban van. Elfogadom azt, hogy önök azt szeretnék, hogy ami a beszámolójukban van, azt higgye el az a társadalom, amelyik önöket felhatalmazta arra a tevékenységre, amit végeznek. Abból indulok ki, hogy amit önök ott tényleg színes-szagosban leírtak, azt hiszik és úgy teszik, és ebből az aspektusból pár kérdést, pár gondolatot megosztanék elnök úrral és képviselőtársaimmal.A szóbeli expozéban is kiemelte elnök úr azt, hogy egy pénzügytudatosabb társadalmat szeretne az ÁSZ elérni, ami nagyon helyénvaló törekvés. Azt gondolom, hogy e tekintetben 15 éves késés van, hiszen a… (Jelzésre:) Vagy 30, azt mondja kollégám itt, mert hiszen a devizahitelezés őrülete sem történhetett volna meg. De akkor, meg kell mondjam önnek, nem volt itt a teremben, egyik nap Novák Katalin államtitkár asszony az egyik ellenzéki képviselő kérdésére a családvédelmi akcióterv részleteiről beszélt, és a következő mondat hagyta el a száját: nagyon rosszul tudja az ellenzéki képviselő, minimálbéres házaspárnak is megadják a CSOK-ot a kérésére, és nem igaz, hogy csak a magas jövedelműeknek  talán DK-s képviselő volt, valakinek a kérdésére.

Én ekkor azért rosszul voltam, és ez rendkívüli módon ellenkezik az ön pénzügytudatos társadalomról való elképzelésével, mert 10 milliós nagyságrendű kölcsönt úgy odaadni minimálbéres embereknek, hogy nem biztos, hogy az a gyerekszám megszületik, mert reméljük, hogy mindegyiküknél az a legalább három gyermek megszületik, és nem kell visszafizetni, de az is elképzelhető, hogy mégsem történik meg, mert azért a biológiát egyelőre még nem tudjuk uralni, egyelőre még ő van fölöttünk, és nem mi őfölötte. Ez azért fontos kérdés, mert valóban, az ellenzék azt indokoltan mondja például ebben a kérdésben, hogy csak a gazdagabbaknak segít. Erre államtitkár asszony mindjárt reagált, hogy nem, a minimálbéreseknek is, csak ő azt nem gondolta végig, hogy itt nem vissza nem térítendő támogatásról, hanem hitelről van szó, ugye? Egy hitelnél pedig pont az az őrület, amibe a devizahitelesek is már belekerültek, jellemzően mi volt? Minimálbéres embereknek majdnem 100 százalékon finanszírozták a lakásvásárlását, és kerültek be ebbe a csapdába.

E vonatkozásban tehát azt szeretném ehhez a beszámolóhoz elmondani, hogy ha az ÁSZ-nak valódi törekvése az, hogy a társadalom tudatosabb pénzügyi adottságait elérje, akkor tegye már meg azt is  és azért ez, meg kell mondjam, hiányzik az anyagból is, mert bár felvilágosítás, támogatás, törvényjavaslatok megtétele, és a többi, és a többi, szerepel a kormánnyal való viszonyában , akkor tegyék már meg azt, hogy ilyen helyzetek viszont ne álljanak elő, mert csak azért, hogy pillanatnyi politikai előnyt szerezzen akár az egyik, akár a másik oldal, egy egész társadalmat használnak fel rá, és esetleg taszítanak olyan helyzetbe, amibe már nagyon nem szeretnénk, ha még egyszer ez a társadalom belekerülne.

A következő: közpénzellenőrzés, állami vagyon, önkormányzati vagyon ellenőrzése és a pártok. Sehol a világon olyan nincs, hogy az Állami Számvevőszék a pártoknak azt a pénzköltését ellenőrizheti, ami magánvagyonokból, adományokból ered. A világon sehol nincs ilyen, kivéve Magyarországot. És nem lehet elérni azt, hogy egy ellenőrzés során azt tudja mondani egy pártnak a képviselője, hogy: „Na de, kérem szépen, ezt a költést én a magánadományokból költöttem el; amit az államtól kaptam, annak itt van az elköltött kontingense, amit adományokból, az meg itt van.” És gyakorlatilag a magánadományokból származó forrásnak mi köze a közpénzelköltésekhez? Ennek csak azért van jelentősége, mert önök igen gazdagon írnak ebben a jelentésben arról, hogy milyen módon igyekeznek támogatni az Országgyűlés és a kormány jogszabályalkotási munkáját.

Én azt gondolom, hogy ha valamiről, akkor erről kellene beszélni például az ÁSZ és a pártok vonatkozásában, hogy már ne tessenek haragudni, de tényleg a magánviszonyokba nem kellene beavatkozni. Úgyhogy én azt kérem nagy tisztelettel, hogy tegye már meg, ÁSZ-elnök úr, hogy miután elég erőteljes befolyása van a kormánypártoknál, és ez a nagy bizalom vélhetően ebből fakad az ön irányába, kezdjenek már erről beszélgetni, mert én tényleg egy csomó országot megnéztem, de ilyen egyszerűen nem létezik.

Azt mondja, hogy az ellenőrzésük minősége vagy az ellenőrzésük adottságai nem változtak az évek során, sőt Turi-Kovács Béla képviselőtársam, illetőleg F Kovács Sándor képviselőtársam azt mondja, hogy bizony, amikor az ÁSZ megjelent, akkor ott milyen komoly munka volt, meg mennyire fegyelmezettnek kell lenni. Én egyet tudok mondani. Én nyolc állami-önkormányzati szervezetet éltem végig ügyvédként úgy, hogy ÁSZ-ellenőrzés alatt állt. Tehát én meg tudom mondani, hogy mi volt tíz évvel ezelőtt, tizenöt évvel ezelőtt, öt évvel ezelőtt, és mondjuk, két évvel ezelőtt. Tehát gyakorlatilag végigasszisztáltam ilyenfajta ellenőrzéseket. Meg kell hogy mondjam, rendkívüli módon változott, méghozzá elmondom, hogy miben változott.

Amíg még három-négy évvel ezelőtt személyes tájékoztatókat tartottak arról, hogy mire figyeljenek oda; a bizonylatolási rendszernél feltárt hibákról, amiket az ellenőrzések során az ÁSZ tapasztalt, részletesen tájékoztatták azokat a gazdasági szakembereket vagy pénzügyes szakembereket, akik ezeket a szervezeteknél végezték. Ha volt egy kérdése valamely szervezet képviselőjének, mert nem tudta, hogy jól cselekszik-e, jól csinálja-e, e-mailt írt az adott mentornak, aki az ÁSZ-nál ezt végzi, és korrekt válaszokat kapott.

Tehát egy olyan interaktivitás volt a szervezetek és az ÁSZ között, ami, azt kell mondjam, még ha valóban szigorú volt is az elvárás egy-egy ellenőrzésnél, az ellenőrzések közötti időszakban is volt kommunikációra és tájékoztatásra lehetőség, sőt még az ellenőrzések során is erre sor kerülhetett.

(11.50)

Sőt, még arra is lehetőség volt  persze nem komoly ügyekben , hogy még ott, az ellenőrzés alatt is korrigáljon, hogyha egyszerű adminisztratív hibáról volt szót. És meg kell mondjam, hogy óriási változás van az elmúlt három-négy évben, tehát igenis nem az a mentalitás, nem az a stílus van az utóbbi években, mint ami korábban volt. Már csak azért is jobb lett volna, ha az marad, mert bármennyire is furcsa, de a társadalom bizalma az ÁSZ felé pont abból ered, hogy bár ellenőrző szerv, de ezt mindig rendkívül méltányosan és támogatóan csinálta. Ez van mindannyiunk képében, aki valaha is egy ÁSZ-ellenőrzéssel találkozott.

Van a beszámolóban egy rendkívül érdekes megjegyzés az ellenőrzési programok fejezetében: feladatunk a szegénységi küszöb alatt élők felemelésére tett intézkedések ellenőrzése. Bocsánatot kérek, de ez majdhogynem a cinizmust súrolja. Szeretném megkérdezni, hogy a romaprogram pénzével mi van, merthogy az például (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Bravó!  Taps a Jobbik és az LMP soraiból.) valóban a szegénységi küszöb alatt élő társadalmunk munkaprogrammal való felemelését szolgáló 1,6 milliárd, ha jól emlékszem. Azzal mi van? Vagy például mi van a sérült emberek foglalkoztatásának kérdésével? Aki valaha találkozott ilyen szervezetekkel, amelyek sérült embereket foglalkoztatnak, hogy legalább érezzék, hogy szükség van a társadalomnak számukra, olyan méltatlan és méltánytalan viszonyok között teszik a dolgukat, hogy ha az ÁSZ-nak ez valóban a zászlajára tűzött feladata, akkor, elnök úr, nagyon gyorsan tessenek elindulni, és nagyon gyorsan számolják fel azokat a méltatlan és méltánytalan folyamatokat és viszonyokat, amelyek a szegény sorban lévő társadalom felemelését szolgáló programok, mert tényleg borzasztó, ami ezekben visszaélés van.

De mondok még valamit: a szegénységi küszöb alatt élők témája, a rezsicsökkentés. Elnök úr, tetszetteke azt vizsgálni ÁSZ-szempontból, hogy a rezsicsökkentés eredményeként keletkező spórolás 80 százaléka a társadalom 20 százalékánál keletkezett? Elnök úr, ha önök a beszámoló szerint érzékenyek arra, hogy a társadalmi különbségeket ne generálják állami intézkedések, akkor tisztelettel szeretném megkérdezni, hogy miután a rezsicsökkentés már hat éve zajlik, akkor hol van az az ÁSZ-ellenőrzési vagy kutatási program, amiben ki tudták volna mutatni, hogy a rezsicsökkentés azért nem váltotta be a hozzá fűzött reményt, mert  már bocsánatot kérek, de  a nyolcvanlelkes faluban élő asszonyka, aki a kútból veszi a vizet és fával tüzel, az mennyit kapott ebből a rezsicsökkentésből, de az a II. kerületi, Rózsadombon lévő palota, ahol még az autófeljárót is fűtik árammal, na, az nagyon jól járt a rezsicsökkentéssel, és akkor nem beszélek egyébként a rezsicsökkentés hazugságáról úgy általában, ahogy van. Tehát ha önöknek egy ilyen kifejezett programja van, hát, ez a téma az utcán hever. Szeretném, ha az ÁSZ, ha már ennyire a zászlajára tűzte ezt a kérdést, akkor legyenek szívesek ebben intézkedni.

A következő kérdés a Duna Aréna. Ő is az utcán hever. Elnök úr, önök beszámoltak arról ebben a beszámolóban, hogy milyen módon zajlik maga az ellenőrzés rendszere, célellenőrzés, tervezet, ellenőrzési program, mikor, mit hogy. Bizonyára nem mondok önnek újat, hogy például a mi pártunk ellenőrzésénél a korábbi évek ellenőrzése során az adott év jogügyleteit bevezették az ellenőrzési programba, és így sikerült minket 640 millióra megbírságolni. Tehát nem a tervezett ellenőrzés adott erre alapot, hanem az adott évben való plakátvásárlási sztori. Akkor csak azt szeretném kérdezni, mivel a Duna Aréna már egy ideje megépült, mert már a világbajnokság is két éve lezajlott, a következő összegek voltak eddig, amelyeket megismertünk: 8 milliárd, 14 milliárd, 49 milliárd, 130 milliárd és 140 milliárd. Tehát eddig ennyit hallottunk az állam tisztviselőitől.

Azt szeretném megkérdezni, hogy ha egy pártot tudtak adott évben, ellenőrzési évben nem az adott ellenőrzéshez kapcsolódó adott évbeli jogügyletből eredően vizsgálni, akkor azt tessék nekünk elmondani, hogy miután már a ’18-as ellenőrzési programban is benne kellett lenni a Duna Arénának, már csak azért is, mert ezek a tizenvalahányszoros számok már 2017-ben egyértelműek voltak, mint ahogy a vb abban az évben volt, hogy az önök ellenőrzési programjából hol van a Duna Aréna ellenőrzése, és akkor még jelzem, hogy napokkal ezelőtt kiderült, hogy bár olimpiai bajnokunkról, kiválóságunkról van szó, de azért álljon már meg a menet, a közpénz az mindenkinek közpénz, és a közvagyon mindenkinek, hogy lehetett ingyen használatba kapni. Na, ez is például egy ÁSZ-ellenőrzési kérdés.

Ezek azért fontosak, elnök úr, mert a társadalmi igazságosságot elvárják mindannyiunktól a népünk tagjai, és ha már az ÁSZ-szal szemben, ahogy leírták ebben a beszámolóban, hogy milyen nagy a társadalom bizalma, akkor szolgálják meg azzal is, hogy az ilyen közérdeklődésre számot tartó kérdésekben tényleg lefolytattak akár célellenőrzést, és mutassák meg a társadalomnak, hogy valóban óvják a közpénzt. Jelezni kívánom, hogy az oroszországi kazanyi vizes vb infrastruktúrája mindössze 16 milliárd forintba került, tehát ők ennyivel ügyesebbek voltak.

Szeretnék még egy kérdésről beszélni, ez pedig a Miniszterelnökség és társult csapatainak pénzköltése. Ez az 1200 milliárdos csapat, legalábbis a 2018-as költségvetési törvény végrehajtásában ezt az összeget lehet látni, hogy sikerült nekik elkölteni. Az 1200 milliárd másfélszer annyi, mint a teljes önkormányzati szervezet éves finanszírozása, és kettő egész hetednyi (sic!) az egész, EMMI alá tartozó szervezeti rendszer költségvetési finanszírozása. Ennek azért van fontos jelentősége, mert azt látjuk, amikor megnézzük a költségvetési törvény végrehajtását, hogy ez alatt a három szervezet alatt valami elképesztő mennyiségű közpénz folyik el, és tulajdonképpen azt látjuk, hogy nagyon nem látjuk, hogy ebből milyen haszna, milyen előállított új dolog vagy érték az, amivel aztán a társadalom bírhat, tulajdonképpen egy ilyen pénzfolyamcsatorna ez a három szervezet.

Azt gondolom, hogy ha például az ÁSZ úgy gondolná, hogy ő ilyen erőteljesen a közpénzek ellenőrzése felett áll, hogy lehetséges az, hogy totálisan ellenőrizetlenül ez a három szervezet ilyen óriási közpénzzel gazdálkodhat, és nem lehet kimutatni ennek semmifajta értelmét, hasznosulását, csak azt látjuk, hogy kormányzati propaganda, azt látjuk, hogy folyamatosan Fidesz-propaganda, folyamatosan haverok szervezeteinek közbeszerzési segítsége az, amit ez a három szervezet elvégez, és ezt az óriási közpénzt elfogyasztja.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A Párbeszéd képviselőcsoportból Tordai Bence képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője következik. Parancsoljon!

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Domokos Elnök Úr! Kedves Polgártársak a képernyők előtt! Engedjék meg, hogy a téma jelentőségéhez és terjedelméhez képest nagyon röviden összefoglaljam a Párbeszéd álláspontját az Állami Számvevőszék jelentésével kapcsolatban. Az első gondolat a méltányosságé, ugyanis előre kell bocsánatom, hogy minden később elmondandó kritika ellenére nagyon fontos, hogy az Állami Számvevőszéknél nagyon sok, nagyon felkészült és nagyon lelkiismeretes munkát végző dolgozó végzi a feladatát. Nekik ezúton is szeretném megköszönni, hogy amikor csak tehetik, amikor engedik őket, akkor részrehajlástól mentesen és tényleg a megfelelő szakmai felkészültség birtokában teszik a dolgukat. De sajnos az a helyzet, hogy az igazán fontos kérdések nem szakmai szinten, hanem politikai szinten dőlnek el, márpedig ez egy elvileg független intézmény esetében elég szomorú helyzet, de akkor is mondjuk ki halkan, kulturáltan, de nagyon világosan és egyértelműen, hogy az Állami Számvevőszék ma a fideszes pártállam fegyvere, amit az ellenzéki pártok ellen használ. Ez nem egy új megállapítás, de minden egyes adandó alkalommal el kell mondanunk, és minden alkalommal el kell mondanunk azt is, hogy Domokos László elnök úr függetlenségét nemhogy megkérdőjelezik, hanem már nem is feltételezik.

(12.00)

Teljesen egyértelmű mindenki számára, hogy az Állami Számvevőszék az ő irányítása alatt annak a fideszes pártállami struktúrának az egyik fontos oszlopa, amelynek célja a Fidesz hatalomban tartása és az ellenfelek meggyengítése. Ez annyira világossá vált az elmúlt években a tájékozott polgártársaink számára, hogy az Állami Számvevőszéket már leginkább csak pártállami számvevőszékként emlegetik, és az intézmény iránti közbizalom finoman szólva is jelentősen megcsappant, sőt lehet, hogy teljes mértékben elpárolgott.

Márpedig ez nagyon szomorú. Egyrészt szomorú azért, amit a munkatársak egyébként sokszor színvonalas és fontos munkájával kapcsolatban az elején mondtam, másrészt pedig szomorú azért, mert majd egy rendszerváltás és kormányváltás után, amikor az Állami Számvevőszék újra az eredeti funkcióját fogja betölteni, akkor nagyon nehéz lesz ezt a közbizalmat visszaszerezni, hiszen a bizalom már csak olyan természetű, hogy elveszíteni nagyon könnyen és gyorsan lehet  önöknek ez sajnos sikerült , visszaépíteni pedig lassú és nehéz munkával lehetséges csak.

Hadd idézzek néhány gondolatot elnök úr expozéjából! Az első, amikor azt mondta, hogy a céljuk nem a hibakeresés, hanem a támogatás, a jó irányba terelés, és hogy partnerként tekintenek a pártokra, az ellenzéki pártokra is az ellenőrzések során. Bárcsak így lenne! És talán lehet, hogy nem is a hibakeresés az elsődleges cél, sokkal inkább a már előre kiszabott ítéletek indoklása, ezeknek az indoklásoknak a legyártása.

Azt is mondta, hogy a pártok esetében a legfontosabb feladatuk talán a tiltott párttámogatásnak mint fontos korrupciós veszélynek a megakadályozása, és annak biztosítása, hogy a pártok átlátható, elszámoltatható, példamutató módon gazdálkodjanak a rájuk bízott közpénzekkel. Ennek fényében különösen szórakoztató az, hogy az a Fidesz, illetve KDNP, amely kormányon véghez vitte azt, amit tényleg csak a legsötétebb diktatúráknak sikerül, hogy a korrupciós indexek legaljára zuhantunk, nincs gyakorlatilag olyan nemzetközi összehasonlítás, ahol ne több tíz ponttal romlott volna a magyar kormányzat megítélése, nos, éppen ezeknél a kormánypártoknál valahogy sikerült minden alkalommal mindent rendben találni. Ehhez gratulálni tudok, tényleg csak önmagát minősíti önöknek ez az ítélete.

(A jegyzői székben dr. Tiba Istvánt dr. Szűcs Lajos váltja fel.)

És a harmadik és talán legfontosabb gondolat, amikor azt fejtegette, hogy az Állami Számvevőszék feladata végső soron a jövő alakítása: nagyon kérem, elnök úr, hogy ne a pártállami számvevőszék alakítsa Magyarország jövőjét, ne akadályozzák a demokratikus verseny, a korrekt és fair politikai versenyfeltételek megmaradását vagy helyreállítását! Önöktől a társadalom nem azt várja, hogy a jövőt alakítsák. Önöktől azt várják, hogy korrekt ellenőrző munkát végezzenek, én pedig állampolgárként azt várom öntől személyesen, hogy mondjon le, és adja át a helyét egy olyan vezetőnek, akiről legalább feltételezni lehet a függetlenséget. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ismételt felszólalásra az MSZP képviselőcsoportjából Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony következik. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Az előző felszólalásomban elmondtam, hogy két témával szeretnék még foglalkozni, ez a gyermekétkeztetésről elvégzett ellenőrzés és annak az eredménye, a másik meg az egészségügyben elvégzett ellenőrzés. De hadd reagáljak az előttem szólókra néhány mondatban! Turi-Kovács Béla, nagyon sajnálom, hogy elment már; amikor beszél, nagyon szeretem őt hallgatni, és a mostani felszólalása is olyan volt az utolsó mondat kivételével  amikor támogatta a kormánypártot abban, hogy meg fogja szavazni a jelentést , hogy akár itt is ülhetne az ellenzék oldalán.

Az egyik legjobb rész a felszólalásában az volt, amikor kitért az alapítványokra, hogy hogyan veszíthetik el, és felhívta az ÁSZ figyelmét arra, hogy hogyan fogják ezt majd ellenőrizni, meg feladatuk lesz ezzel, hogy az alapítványokba pumpált közpénzek hogyan veszíthetik el közpénzjellegüket. Szerintem az első vizsgálatot akkor Matolcsy Györgynél kellene kezdeni, és jó lenne, ha végre elkezdenék, mert ez már több éves sztori, hogy az MNB a közpénzeket hogyan lopja el a saját alapítványain keresztül. Több száz milliárd forintról beszéltünk az elmúlt években. És nagyon köszönöm, hogy kormánypárti politikustársam ezt itt, a parlament előtt elmondta, hogy erre nagyon oda kellene figyelni, és az ÁSZ-nak ezzel lenne dolga.

A másik, hogy nagyon köszönöm Varga-Damm Andreának, hogy felhívta a figyelmet arra, hogy az ÁSZ külön figyel azokra a társadalmi csoportokra, akik mélyszegénységben élnek. És akkor itt is lenne feladata az ÁSZ-nak, csak tudjuk nagyon jól, hogy kormánypárti politikusokhoz kötődik ennek a több milliárd forintnak az ellopása. Akár Farkas Flóriánt emlegethetném.

Elnök Úr! Akkor, amikor önöket azzal vádoljuk, hogy részrehajlóan végeznek vizsgálatokat, akkor itt vannak a példák, hogy miért történik ez meg. Bocsánat, itt is komoly összegekről beszélünk, több milliárd forint ellopásáról, úgy, hogy még duplán fizettük ki, mert Farkas Flórián ellopta, és még mi utána ezt még ki is fizettük újra. Mert a költségvetés vállalta a felelősséget, és azóta is várjuk, hogy valaki tegyen már valamit. Igen, lehet azt mondani, elnök úr, ön felszólal, feláll, és azt mondja, hogy tegyük meg a szükséges jogi lépéseket. Elnök Úr! Hányszor tettünk feljelentést ezekben az ügyekben? Önnel levelezünk, minden ellenzéki politikus! Felhívjuk a figyelmet azokra a visszásságokra, majd ön meg ad egy választ, hogy majd ezt fogjuk csinálni vagy azt nem fogjuk csinálni, vagy leírja, hogy tegyük meg a feljelentést, Polt Péter meg végzi a dolgát. Érti, elnök úr, hogy miről beszélünk? Látom, hogy nem érti, mert nem akarja érteni.

Na, akkor konkrétan arra az ügyre térjünk ki, hogy milyen a gyermekétkeztetés helyzete. És szeretném, ha elmondaná, mert mondta, hogy önök egy ellenőrző szerv, és túl sok eszközük nincsen, megteszik az egészségüggyel kapcsolatban is az ajánlásokat, és akkor a kormányt hogyan lehetne…  és mondta, hogy vannak kényszerítő eszközei. Akkor jó lenne, ha meghallhatnánk, hogy mik azok a kényszerítő eszközök, hogy azokat az ajánlásokat a kormány betartsa, amiket önök leírnak.

De akkor térjünk rá a gyermekétkeztetésre! Idézni fogok elég sokat az önök jelentéséből. Ez a jelentés a gyermekétkeztetés rendszerének ellenőrzéséről 2019. VIII. hó 16. napján lett nyilvános, és ezt minden képviselő megkapta.

„Az ellenőrzés háttere, indokoltsága. A gyermekétkeztetés, az abban részt vevők számossága, a közpénz nagysága, a gyermekek életkoruknak megfelelő mennyiségű és minőségű élelemmel történő ellátása és ezzel összefüggésben az egészség megőrzése miatt a társadalom figyelmének központjában van.” Ezt teljesen jól látják itt. Ha tehetnék egy kritikai megjegyzést azonnal, az első mondatnál, annyit hadd tegyek már meg, hogy én megfordítanám a sorrendet. Értem, hogy nagyon fontos a közpénz nagysága, a résztvevők nagysága. Én azt hangsúlyoznám legfőképpen, hogy a gyermekek egészsége a legfontosabb, meg hogy a gyermekek azt a szolgáltatást olyan minőségben megkapják-e, ahogy kellene, és utoljára tenném azt, hogy a közpénz nagysága mit jelent. Számomra egy kicsit a gyermek mindig fontosabb, mint hogy azzal kezdjük, hogy a közpénz nagysága.

„Országos szinten a gyermekétkeztetést biztosító nevelési-oktatási intézmények többségében kiszervezett szolgáltatás esetén tálalókonyha, egyharmadában helyben működő főzőkonyha található. A 2014. évben a bölcsődék száma 736, a gyermekek és gyermekétkeztetésben részt vevők száma 37,3 ezer fő, amelynek 30 százaléka kedvezményben részesülő volt.” Most itt nem fogom felsorolni, hogy hogyan növekedett. Mindenki tudja, aki a parlamentben ül, hogy hogyan növekedett a kedvezményes étkeztetésben részt vevők száma az utóbbi években.

És itt utána kifejtik, hogy ugyebár azt megjegyzem, hogy a szociális gyermekétkeztetést a szocialista kormány vezette be, mert önök, amikor itt a parlamentben vitatkozunk, folyamatosan elfelejtik mondani. Ez olyan, mintha a Fidesz találta volna ki, és közben arról elfelejtenek beszélni, hogy a szociálisan rászoruló gyerekeknek az étkeztetést, majd a nyári szünidei étkeztetést mi vezettük be, és helyesen utána önök ezt folytatták.

És akkor felsorolják utána, hogy az évek alatt hogyan nőtt 2014-től 52,2 milliárd forintról 71,7 milliárd forintra ennek az étkeztetésnek az összege. Lényegében azért rendelték el ezt a vizsgálatot, mert meg kellett nézni, hogy hogyan hasznosítják az önkormányzatok ezt a költségvetési forrást.

A szünidei gyermekétkeztetésre jogosultak nyilvántartásával kapcsolatban az alábbiakat állapították meg. „A jogosult hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részére a Gyvt. alapján az önkormányzatoknak a szünidei gyermekétkeztetést ingyenesen biztosítani kell.

(12.10)

A nyilvántartás vezetésének elmulasztása, illetve a nem szabályszerű vezetése következtében nem volt igazolható, hogy a szünidei gyermekétkeztetésre ingyenesen jogosultak szülei valamennyien megkapták az igénybevételt lehetővé tevő tájékoztatást, illetve hogy az ingyenes gyermekétkeztetést igénybe vevők megfeleltek az ellátáshoz való jogosultság feltételeinek, továbbá az előírt nyilvántartásokkal nem rendelkező önkormányzatok nem tudtak szabályszerűen eleget tenni a Gyvt. 137. § (1) bekezdésében előírt adatszolgáltatási kötelezettségüknek.” Ez arról szól  és többször megemlítik az elemzésben , amit én személy szerint is többször kifogásoltam, amikor módosították a törvény szövegét, hogy ki a rászorult, és hogyan veheti igénybe a szünidei étkeztetést a gyermek. Beletettek egy fél mondatot  és a mai napig nem sikerült ezt a fél mondatot kivenni  úgy, hogy a minisztérium tudja, hogy hány rászorult gyermek van adott évben, akik a szünidei étkeztetést meg kellene hogy kapják. Nagyon érdekes számokkal szembesülünk  én folyamatosan levelezek a minisztériummal -: körülbelül hatmilliárd forintot terveznek be a szünidei étkeztetésre a 71 milliárd forinton belül, de a kikért adatok alapján folyamatosan körülbelül a felét tudják csak igénybe venni, azért, mert szünetenként körülbelül százezer gyermek nem kapja meg ezt a fajta szolgáltatást azért, mert nincs megfelelő tájékoztatás. Önök is leírják, mi meg már több éve elmondjuk, hogy az önkormányzatok tudják, a gyermekjóléti szolgálatok tudják, sőt maga a miniszter is elismerte számszakilag, számszerűen, hogy hány gyermeknek  több mint kétszázezer gyermeknek  kellene megkapnia minden szünetben ezt az ellátást, de azért nem kapják meg, mert nem kéri a szülő. Ennek több oka van, hogy miért nem kéri, leírják önök is, hogy megfelelően azt a fajta tájékoztatást a jegyzőtől és az intézménytől nem kapják meg, hogy ők erre a juttatásra jogosultak. S van még egy másik oka, ez meg ugyebár civil szervezetek és a Tudományos Akadémia elemzéséből derült ki, meg mi magunk is tudjuk, hogy sok esetben azért nem kérik, mert szégyellik azt, hogy ők rászorultsági alapon ezt a szolgáltatást igénybe kellene hogy vegyék.

Van egy olyan, hogy az önkormányzatok mint a feladat ellátására kötelezettek biztosították a gyermekétkeztetést, azonban a gyermekétkeztetés működésének felügyeletéről megfelelő módon nem gondoskodtak. Az önkormányzatok mint a feladat ellátására kötelezettek biztosították a gyermekétkeztetést, azonban a feladatellátás felügyeletével kapcsolatos tevékenységet nem megfelelően végezték. A városi és községi önkormányzatok nem helyénvalóan jártak el, mivel saját hatáskörükben nem értékelték a gyermekétkeztetés igénybe vevőinek elégedettségét az étkeztetés színvonalával és minőségével kapcsolatban.

Nagyon sok hibát leír ez a jelentés a közbeszerzésekkel kapcsolatban, de nekem ez az egy mondat, ami nagyon fontos, hogy az önkormányzatok azt a fajta ellenőrzési feladatukat nem teljesítették a közétkeztetésben, hogy arra odafigyeljenek, hogy a végpontnál, a gyermekeknél elértéke azt a célt, hogy minőségileg azt az ételt kapták-e, ami elvárható lenne.

S akkor most engedje meg, hogy hadd politizáljak. Én nemcsak azért örülök ennek a jelentésnek, mert a jelentés alátámasztja azokat a kritikákat, amiket mi évek óta a kormánypárt szemére vetünk, hanem azért nagyon fontos ennek a nagyon komoly ellenőrzése, mert évről évre több közpénz megy a gyermekek étkeztetésére. Itt most már arról beszélünk, hogy több mint 70 milliárd forint. S hadd jöjjön ki belőlem a kisördög, ha megengedi. Azt is látjuk, hogy az elmúlt években hogyan tarolták le fideszes politikusokhoz köthető cégek a közétkeztetési piacot. Azt is látjuk, hogy hiába történt törvénymódosítás, a menzareform  ahogy nevezzük , hogy jobb minőségű és egészségesebb ételt kaphassanak a gyerekek, tapasztalatból meg szülői jelzésekből tudom, hogy nagyon-nagyon rossz minőségű ételt kapnak ma a közétkeztetésen keresztül a gyerekek; nemhogy jobb lenne, hanem lassan egyre rosszabb.

Én arra kérem az ÁSZ-elnök urat, vigye el az üzenetet: ha már ennyi közpénzt, több mint 70 milliárd forintot juttatunk fideszes politikusok cégeinek sok esetben, akkor legalább annyit tegyenek már meg  megfizetjük az árát, mi, adófizetők megfizetjük az árát , hogy legalább minőségi ételt tegyenek már le a gyerekek elé nap mint nap. Kifizetjük. Nem kell mindent ellopni. Többszörösen kifizetjük, akkor legalább ehető és minőségi ételt tudjanak a gyerekek kapni. Tudja, elnök úr, tudnám sorolni azokat az intézményeket, ahová ezek a cégek betették a lábukat, és tömegével mondják fel a szülők a gyermekek étkeztetését, és mennek ki a piacra többszörös áron csak azért, hogy a gyerekek egészséges és jó minőségű érkeztetése meg legyen oldva.

Én nagyon remélem, hogy tudnak nyomást gyakorolni a kormányra egy ilyen fontos feladatnál, mert én azt gondolom, hogy amikor egy családbarát kormány  idézőjelben  folyamatosan arról kommunikál, hogy neki a gyermek az első, akkor ez a feladat is nagyon fontos kellene hogy legyen, már abból is kifolyólag, hogy gyerekeinkről beszélünk, és iszonyatosan sok pénzt fektetünk abba, hogy ez a probléma meg legyen oldva. És akkor még nem akarom azt mondani, hogy hosszú évekig küzdöttünk azért, hogy minél több forrást rakjon a Fidesz ebbe, hogy a gyermekek étkeztetése, a rászoruló gyermekek étkeztetése meg legyen oldva, évekig ellenállt ennek az ellenzéki kezdeményezésnek, volt civil kezdeményezés is, amit végül a Fidesz-KDNP leszavazott, de aztán egyszer csak megvilágosodtak, és azt láttuk, hogy évről évre több tíz milliárd forinttal emelik az étkezésre szánt összeget. Ne bizonyítsák azt be, hogy ez csak azért van, mert a Fideszhez köthető cégekhez került a közétkeztetés egy része. Ne bizonyítsák be, hogy ez így van, hogy ha én felállok és elmondom a felszólalásaimban, hogy sok esetben ezt tapasztaljuk, és csak azért növelik, és nem javult a közétkeztetés minősége, nem kapja meg továbbra sem az a százezer gyermek azt a fajta juttatást, amit a mai napig nem értek, elnök úr, hogy ha számszakilag tudjuk, hogy hány gyermek rászorult, akkor miért kell egy fél mondatot egy törvénybe belerakni, hogy végül is mégse jusson hozzá. Ebben kérem a segítségét.

Sajnos továbbra sem tudtam az egészségügyről beszélni, de akkor mégiscsak fogok még mondani egy hozzászólást.

Kérem elnök urat, hogy ezt a fajta nyomásgyakorlást tegye meg a kormánynál, hogy a közétkeztetés is legyen rendben, mivel  Varga-Damm Andreára hivatkozva  önöknek kiemelt célja, hogy a hátrányos helyzetű csoportokat hogyan tudják segíteni, és a kormányzatnak tegyenek olyan javaslatokat, amelyekkel ezt meg tudjuk oldani. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Ugyancsak ismételt felszólalásra következik a DK képviselőcsoportjából Varju László képviselő úr. Parancsoljon!

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szerintem egy ritka pillanatnak vagyunk a tanúi, vagy voltunk talán egy órával ezelőtt, és én igazából elnök úr szavaira szeretnék reflektálni, vagy vele vitázni és rávilágítani arra, hogy mi az igazi nézetkülönbség közöttünk. Ön azt mondta, hogy Magyarországnak van alkotmánya. Magyarországnak nincs alkotmánya; Alaptörvénye van, amelyből kiindulva ön azt gondolja, hogy jogszabályszerűen járnak el, erre hívta fel a figyelmet több ízben, és bennünket is arra kér, hogy ezek között a keretek között maradva igyekezzünk az önök munkájának megítélését elvégezni. S így vannak önök mint ellenőrök, mi pedig mint ellenőrzöttek kategóriába besorolva, ahogy ön is mondta; így válhatunk komoly országban komoly parlamentté, hogy egy komoly Állami Számvevőszék csinálja ezt. Csak, tisztelt elnök úr, mi ebben nem értünk egyet. Az a szabály, az a jogszabály, amire ön hivatkozik, az az állampárt jogszabálya, önök fogadták el, és azokat a törvényeket, azokat a szabályokat akarja velünk maradéktalanul betartatni.

(12.20)

Eközben egyébként mi igyekszünk ennek abban az értelemben eleget tenni, hogy ne büntessen halálra bennünket, ne büntesse halálra azokat a szervezeteket, de ismételten fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy amikor önök az ellenőrzési folyamatot szándékosan úgy alakítják ki, hogy azon csak elbukni lehessen, akkor az messze nem felel meg annak sem, ami a konkrét területekre vonatkozik, ahol az elvárható lenne, hogy ez hogyan működjön.

Még egyszer szeretném azt mondani, hogy amikor ön arra hivatkozik, hogy önök mint jogszabályalkotók, akkor abba, kérem, legyen szíves bennünket, engem semmiképpen ne értsen bele, mert az, ami alapján önök ezt az ellenőrzést végzik, és ami azt a szellemiséget tükrözi, ahogy ön ezt elmondja és ahogyan csinálják, az az állampárt megjelenése. S ön ma ebben az értelemben egyértelművé tette, hogy ennek az állampártnak az egyik szervezeteként működik, és ennek megfelelően teszi a dolgát.

Ha ezek után ön úgy érzi, s ilyen értelemben van egy mondat, amiben egyetértünk, ez nem személyes vita, hanem olyan óriási koncepcionális vita, amiben, azt gondolom, hogy az, amikor ön képviseli a Fidesz működése közben  hadd mondjam most azt  a nemzeti együtt rablás rendszerét, akkor ebben a rendszerben az Állami Számvevőszék helytelenül jár el, és jobb, ha nem ringatja magát abban a kellemes álomban, hogy amúgy egyébként ennek alapján kellene nekünk megítélni azt, amit ön csinál.

Ráadásul ön farizeus módon előadja, hogy mi tegyünk feljelentést és forduljunk a különböző szervezetekhez. De mi lenne akkor, hogyha az említett esetekben vagy az itt kiemelt esetekben  s akkor ne is menjünk tovább, csak ezekben  készítene az Állami Számvevőszék olyan intézkedési tervet, amikor az államra, a kormányra is hárít felelősséget, hogy mi az, amit neki másként kellene csinálni. Mert ekkor csak a képviselőtársaim által itt említett esetekben egészen mást kellene csinálni. Ön eljutott addig a gondolatig, hogy például a kampányfinanszírozás különböző elemeiben azért nem tud másképp viselkedni, mert az állampárt által elfogadott jogszabály ezt teszi lehetővé, majd hivatkozik nemzetközi sztenderdekre, hogy azt lehetne és azt kellene betartani, amiben ilyen szempontból biztos  ha a működést így kéri rajtunk számon , hogy benne kellene legyen a mi véleményünk.

De még egyszer mondom, én ezt a törvényt nem fogadtam el, hanem egy állampárt diktatúráját kell nekünk elviselni, majd jön ön, és mindezt számonkéri rajtunk. Számonkéri az intézményrendszeren, számonkéri mindazokon, akik ennek az elszenvedői. S akkor, hogy csak a krumplis hasonlatnál maradjunk, ön széttárja a kezét és azt mondja, hiába szállították ide kamionszámra a krumplit, hiába látszik az, hogy a király régóta meztelen, ezt ön nem tudja figyelembe venni.

Elnök úr, ez elfogadhatatlan. Én azt gondolom, hogy az Állami Számvevőszéknek az a formális megjelenítése és az a szándék, hogy ön szerint törvényesen jár el az Állami Számvevőszék, akkor ön ne ringassa magát abban az álomban, hogy ez az ország érdeke. Az állampárt, a Fidesz érdeke az, amit ön csinál. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a rendes felszólalásokat. Az LMP képviselőcsoportjából Csárdi Antal képviselő úr jelentkezett ugyancsak ismételt felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Ha ügyesen jegyzeteltem, akkor ön úgy fogalmazott, hogy a szervezet működése igazolja vissza, hogy az Állami Számvevőszék nem elfogult. Én ezzel egyetértek  majdnem. Szerintem egy pici módosítás kell hozzá: a szervezet működése igazolja vissza, hogy az Állami Számvevőszék elfogult szerve a magyar rendszernek. Miért is? Mert bizonyítani tudom. Amikor minden pártot ellenőrzött az Állami Számvevőszék, akkor a vezető kormánypárt, a legnagyobb párt ebben az országban valamiért kimaradt a szórásból. Énszerintem ez elfogultságra vall. Mint ahogy elfogultságra vall az is, hogy a vizsgálatok időzítése és az eredmények nyilvánosságra hozásának az időzítése  s itt IX. kerületi példáról beszélek, friss példáról beszélek  véletlenül sem tud úgy megtörténni, ahogy az következne a vizsgálat eredményéből. Biztos, hogy ez fideszes városvezetést elmarasztaló vizsgálat csak a választási eredmények nyilvánosságra hozása után kerül közzétételre. Ezzel szerintem  s ezzel még Turi-Kovács Béla képviselőtársam is egyetértett  minimum befolyásolják a választások tisztaságát is. S megint csak az elfogultságról beszélek. Arra nem kaptunk választ, pedig engem rendkívüli módon érdekelne, s intakt vagyok a kérdésben, mert nem az LMP-ről és nem a személyemről van szó, de engem rendkívüli módon érdekelne, hogy az elfogulatlanság bástyái mögött hogyan tud átalakulni egy Magyar Posta felé történő tartozás pártfinanszírozássá. Még nem is a tiltottat mondom, egyáltalán hogy tud átalakulni pártfinanszírozássá. S aztán egy másik kérdés, hogy hogy lesz ebből tiltott pártfinanszírozás, amikor tartozik egy szervezet, egy politikai szervezet a Magyar Postának, amelytől mindannyian vásárolunk szolgáltatást, szerintem a Fidesz is, minden ellenzéki párt is, sőt megkockáztatom, az Állami Számvevőszék is. Hogy hogy lesz ebből tiltott pártfinanszírozás, szerintem ez egy érdekes vita lenne. Ha erre esetleg tudna válaszolni, azért külön hálás lennék.

Azt a végtelen cinizmust, hogy mi nyújtsunk be törvénymódosítást, ha olyan változás szükségességét érezzük  ezt Turi-Kovács Béla képviselőtársam mondta , nos, ezt a cinizmust tényleg csak dadogó mondatszerkesztéssel tudom értelmezni. Mert az elmúlt ciklusban, de vélhetően ebben a ciklusban is, sőt ebben a ciklusban biztosan nem volt olyan törvényjavaslat, amelynek a módosítását, a létrehozását a fideszes többség tartalomtól teljesen függetlenül ne utasította volna el. De eddig el se jutunk! Azt is megpróbálja a kormányzó többség a maga kétharmados felhatalmazásával megakadályozni, hogy vita legyen egy-egy törvényjavaslatról. Nézzük csak meg, itt maradt a tegnapi szavazási lista, amelyen itt vannak a tárgysorozatba-vételi kezdeményezések. Egyetlenegy ellenzéki tárgysorozatba-vételi kérelmet sem támogatott a Fidesz-KDNP-szövetség. És az egészet, a big picture-t kell néznünk, nekem ez meggyőződésem. És ez a big picture azt mutatja, hogy a Fidesz-KDNP, az Állami Számvevőszék, s mint ahogy elhangzott egy felszólalásban, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mind egy csapatban játszik. De nem olyan csapatban, amiben az ildomos lenne, hanem gyakorlatilag egy politikai célú csapatban.

Mert mi is történik? Az a példa hangzott el a NAV-val kapcsolatban, hogy ha én veszek egy lakást, akkor rendre kijön a NAV és ellenőrzi, hogy az a négyzetméterár, az az összeg, ami az adásvételi szerződésben szerepel, életszerű-e. A mi családunkban volt ilyen, történt egy lakásvásárlás, és a szerződés aláírását követő egy hónapon belül megjelentek a NAV munkatársai, körülnéztek, megnézték az ingatlan állapotát, elhelyezkedését és ellenőrizték, hogy az az összeg, ami az adásvételi szerződésben szerepelt, valós-e.

(12.30)

Na most, ezzel szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és ebben, azt gondolom, tökéletes partnere az Állami Számvevőszéknek, ezeket a vizsgálatokat nem végzi el például önkormányzati ingatlanértékesítések esetén. Mert ha ezt elvégezné, akkor nem tudna sem az V. kerület, sem a IX. kerület 200 ezer forintos négyzetméterárakon ingatlanokat értékesíteni, nem lehetne azt megcsinálni, hogy egy piaci értéken 30 millió forint közeli ingatlant 7,5 millió forintért adjon el az önkormányzat valakinek.

Értem én, hogy van értékbecslés, na de hát azért, bocsánatot kérek, ha ezt az értékbecslési módot az ön ingatlanára alkalmaznák, akkor föl lenne háborodva. De van egy rossz hírem. Az ön ingatlanára alkalmazták. Mert közpénz. Mert közpénz, tehát az öné is. A veszteség is az öné is. És önök még sem vizsgálták meg a kerület működésekor ezeket a visszaéléseket.

Azt gondolom, ugye, előkerült itt az uniós források közpénzjellege, hogy itt megint arról kell beszélnünk, bár legyünk őszinték, talán ebben az Állami Számvevőszék kevésbé érintett, de azért lássuk be, hogy az OLAF rendkívül sok megállapítást tett. És milyen érdekes, nem is értem, meglepetés volt! Milyen érdekes, hogy a magyar kormányzó párt nem hozta nyilvánosságra, csak a 4-es metróval kapcsolatos visszaéléseket! Azt gondolom, helyes, hogy az OLAF-nak ez a jelentése nyilvánosságra került. Az már nem helyes, hogy semmilyen jogi következménye nem volt. De önök ennél is tovább mentek, mert ezután született még legalább három önöket, illetve a kormányt joggal bíráló OLAF-jelentés. Ezeknek már a nyilvánosságot sem biztosították. Azt már nem is mondom, hogy, ebben az országban sajnos természetesen, jogi következmények sem voltak.

Ugye, itt előkerült sok minden, mert ha már közpénz, aminek a felhasználását, működtetését, kezelését az Állami Számvevőszék ellenőrizni hivatott, akkor szeretném jelezni, képviselőtársaimhoz hasonlóan, a következőket. A Duna Aréna felépítése közpénzből történt. A Duna Aréna működtetése és üzemeltetése közpénzből történik. Ehhez képest, azt gondolom, nagyon furcsa, hogy csak egy újságnak szúr szemet, hogy gyakorlatilag ingyen használatba adták versenyzőknek. Piaci célokra, teszem hozzá, bocsánat, mert nagyon fontos, hogy nem közcélokra adták ingyen oda, piaci célokra adták ezt oda ingyen.

És önök erre azt válaszolják, hogy forduljunk a bírósághoz, tegyünk feljelentést. Jól értem, képviselőtársaim? Nos, meg szeretném önöket nyugtatni, hogy én tegnap ismeretlen tettes ellen ebben az ügyben feljelentést tettem. És, elnök úr, engedje meg, hogy minden egyes levelet, amit megkapok majd a nyomozó főügyészségtől, annak egy másolatát önnek is elküldjem, hogy személyesen is megtapasztalhassa, hogy az a rendszer, aminek ön része, aktív részese, aminek az ügyészség aktív részese, a NAV aktív részese, és hosszú lenne a felsorolás, hogyan bánik el egy ilyen kezdeményezéssel.

De az is lehet, hogy elküldöm önnek az összes törvénymódosító javaslatunkat is, meg az arra adott válaszokat, meg a szavazási magatartást, hogy egyébként egy törvénymódosítás ellenzéki oldalról, szeretném kiemelni, hogy tartalomtól függetlenül halára van ítélve. Ezt is elküldöm önnek. Sőt, el fogom akkor küldeni minden azon kezdeményezésünket, amit az átláthatóság irányában, az átláthatóság érdekében teszünk, és a kormányzó párt, a többséget adó kormányzó párt gondolkodás és hezitálás nélkül elutasít.

Azt gondolom, mindannyian pontosan tudjuk, hogy ez így van. De azt gondolom, ezt ön is pontosan tudja. Persze értem, hogy ha megnézzük a képet, hogy az Állami Számvevőszék beszámolóját tárgyaljuk, ehhez képest idejött most a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, idejött  puskáznom kell , idejött sok más közpénzt használó szervezet, és ezt én miért önön kérem számon. Nem csak önön kérem számon, fideszes képviselőtársaimon kérem számon. És azért mondom el az Állami Számvevőszék beszámolója kapcsán, mert a big picture, a nagykép azt mutatja, hogy az Állami Számvevőszék politikai céllal, politikai célokból együttműködik ezekkel az egyéb ellenőrzési hatóságokkal, és érdekes módon politikai érdekeket képvisel. És szerintem ez bizonyított. Köszönöm szépen a szót.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Csak tájékoztatni szeretném a még ismételt felszólalásra várókat, hogy a következő kétperces kör után majd Z. Kárpát Dániel és Varga-Damm Andrea képviselőknek jár még az ismételt felszólalásra való lehetőség. Viszont Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonyt arra kérem, hogy kétpercesre módosítsa át felszólalását, mert már élt ismételt felszólalással a gép szerint, én erre hivatkozom.Úgyhogy most kétperces felszólalások következnek. Elsőnek Gréczy Zsolt képviselő úrnak adok szót.

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim itt soroltak néhány ügyet, amelyekre az ÁSZ ugyanolyan érzékenységgel vagy vehemenciával reagálhatott volna, és indulhatott volna orrontani mindenféle gyanús üzelmeket, mint amikor a pártokat ellenőrzi. Például a vörösiszap-adománygyűjtésnél 2 milliárd forint befolyt valamilyen állami számlára a magyar adófizető polgároktól, és ebből éppen csak azok nem kaptak egyetlen fillért sem, akik kárvallottjai voltak a vörösiszapdrámának. Ugye, itt is van egy történet, hogy hol van ez a bizonyos 2 milliárd forint.Mondhatnám azt is, ha már Borkai Zsolt lemondott, illetve holnap teszi meg, hogy lemond a győri polgármesteri pozícióról, hogy amikor Győr városát több milliárd forintos vagyonvesztés érte az Audi-földek eladása kapcsán, akkor sem nagyon láttam ezt a fajta lelkesedést, hogy ugyanolyan vehemenciával járjanak utána ennek az ügynek. Vagy például a Matolcsy-alapítványok ügye, amikor elvesztette közpénzjellegét a magyar adófizetők pénze, amikor magánalapítványokat hoztak létre, és irodaházakat, szőnyegeket, méregdrága bútorokat vásároltak az adófizetők pénzén. Egyébként hozzáteszem, ezekbe az alapítványokba ráadásul még rokonok, barátok és ismerősök is kerültek, szintén nem nagyobb dicsőségére annak, hogyan kezelik a közpénzeket.

Még egy, a pártok finanszírozásával kapcsolatos ügy. Ha azt nem tekintjük tisztességtelen pártfinanszírozásnak, hogy az ellenzék például nem jut plakáthelyekhez, ellenben a kormánypártok lenyúlják a plakáthelyek 90 százalékát, akkor nem tudom, mit kellene annak nevezni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjából Z. Kárpát Dániel következik, kétperces felszólalásra.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Direkt nem kívántam a szakmai felszólalást keverni a személyessel, F Kovács Sándor urat fogom eligazítani két percben, azért, mert ön nélkül ez a vita sokkal minőségibb lehetett volna. De hát ön is itt van, és hozzászólt. A személyes minősítése, miszerint ki mennyire ért ehhez a témához, ugyanis nem ért. A helyzet az, hogy ön a demokrácia lényegét nem érti, ha ilyen kijelentéseket tesz. Nem akkor lesz demokrata, és nem akkor szólhat hozzá egy vitához, ha az aktuálisan ébredező diktatúrát kedélyesen kiszolgálja, ezért az önök táplálékláncában egy magasabb szintre jut.A helyzet az, képviselőtársam, hogy ebben a frakcióban, amelyikben én ülök, van, aki közpénzügyi ellenőrzésből írta a diplomamunkáját vagy diplomázott le. Az ön végzettségét sem firtattam, amikor hozzászólt ehhez a vitához, kérem, hogy máséval se tegye mindezt. Ugyanis, ha értené a demokrácia lényegét, akkor látná, hogy itt nem az egyes képviselők személye a lényeges, hanem a mögötte álló szavazóknak nemcsak a száma, hanem a minősége is. Ha bárki mögött áll mérhető szavazatszám, és azzal bekerül egy parlamentbe, jár neki az a tisztelet, hogy nem a személyes kvalitásait vesszük górcső alá. Ha én az önét venném górcső alá, higgye el, találnék fogást azon, amit mondott. De nem ezt teszem. Az ön által elmondott érveket próbálom értékelni, ezzel szemben támasztva különböző minőségi követelményeket, amelyeknek ön nem igazán felelt meg.

(12.40)

A helyzet az, hogy itt gondolatok kellene hogy csatázzanak és nem személyek. Ha ön ezt elvitatja, akkor a demokrácia lényegét nem érti. Egy államtitkár a magyar parlamentben nem szólíthat fel egy képviselőt arra, hogy „Ne szakmaizzál!”, ráadásul tegező viszonyban. Ha ön ezt igazolja, akkor még egyszer mondom, a népképviselet rendszerét, egészét nem érti, ehhez képest teszi méltatlanná saját magát.

Ezért kérem, hogy tartózkodjon ettől a viselkedéstől, mert egész egyszerűen lehetetlenné teszi azt, hogy szakmai érvek csatázzanak egymással. Ön a bizonyítványát kiállította, remélem, hogy a vita további sodrában azért tud javítani ezen. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Bangóné Borbély Ildikó asszony következik a kettőpercesre, majd utána az ismételtre, a második ismételtre.

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Akkor megnyugtatott elnök úr, hogy újra hozzászólhatok az ismételt hozzászólásomban. Már kezdtem megijedni, hogy valami olyan változott megint a házszabályban, amit mi nem vettünk észre.

ELNÖK: Egy blokkban ugye, egyszer lehet egy frakciónak.

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Igen, igen, de… Igen, köszönöm, elnök úr. Annyit szeretnék reagálni, hogy szívesen vettem volna, ha ebben a blokkban is feláll elnök úr és válaszol a kérdéseinkre, mert amikor a politikai pártok büntetéséről és a szabályok betartásáról beszéltünk, akkor elég hosszasan kétszer is hozzá tudott szólni a vitához. Most szerettem volna, mert úgy látom, hogy minden képviselőtársam konkrét ügyekkel, a jelentésben szereplő ügyekkel jött elő, és szeretnénk azt látni, mert pontosan tudjuk azt, hogy amikor a végén feláll elnök úr és zárszóban elmondja a hozzászólását, arra mi már nem tudunk reagálni. Évek óta alkalmazzák ezt a trükköt, hogy nem úgymond a vitában vitatkozunk, hanem lényegében a zárszónál megteszi az észrevételeit, és arra már az ellenzéki képviselők nem tudnak reagálni.Nagyon szeretném, ha tényleg a politikai pártok vizsgálatán kívül azokra az ügyekre reagálna a zárszó előtt, hogy tudjunk akár visszareagálni, hogy melyek még azok a problémák, amelyekben az ön segítségét kértük és a szervezetének a segítségét kértük. Mert igenis, el kell mondanom, azért kritikaként hadd éljek ön felé: ha önök a vizsgálatuk alapján arra jutnak, hogy valamiféle törvénytelenség történt akár gazdasági társaságoknál, önkormányzati, állami cégeknél, akkor önök hivatalból miért nem indítanak eljárást? Ne mutogassanak a képviselőkre, önök is tegyék meg! Sok ilyen ügy volt, akkor segítsenek az ellenzéki képviselőknek abban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ha a kormánypárt minket mindig leszavaz, akkor önök tegyék meg ezeket a jelzéseket a megfelelő szervek felé. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Majd kérem, jelentkezzen be. Ugyancsak kettőperces felszólalásra F Kovács Sándor képviselő úrnak adok szót.

F. KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Én már ilyen színvonalú vitában nem akartam részt venni, hiszen Z. Kárpát Dániel képviselőtársam az előbbi két percben szakmai jellegű vitát próbált kezdeményezni, és folyamatosan két perc alatt csak az én hozzászólásomat minősítette. (Z. Kárpát Dániel: A hozzászólásodat, nem téged! Akkor megértetted a lényeget.  Az elnök csenget.) Egyetlenegy szám sem jelent meg ebben. Én a hozzászólásomban konkrét számokat mondtam az ellenőrzésről, 323 darab jelentés készült, 2200 javaslatot tett az Állami Számvevőszék, több mint 200 darab figyelemfelhívó levelet írt; 5 százalék feletti gazdasági növekedés, 850 ezer új munkahely. Tehát ezek számok voltak, szakma, és nem minősítés, nem a másik minősítése. (Z. Kárpát Dániel: Ne mondj már ilyeneket!)És ha a számoknál tart, képviselő úr, akkor számolja össze, amikor mondta, hogy ki mögött mennyi szavazó áll, és minősíti a szavazókat, én nem tenném az ön helyében, mert a demokrácia félreértése az, hogy milyen minőségű frakció és milyen minőségű szavazók állnak ki mögött. (Z. Kárpát Dániel: Nem értetted a lényeget. Nem tehetsz róla, nem értetted.) Ez igazán a demokrácia félreértése. (Z. Kárpát Dániel: Nem értetted.)

A másik dolog pedig az, hogy én egyéni körzetben megválasztott képviselő vagyok, az ön képviselőtársai közül én kétszer annyi szavazatot kaptam, mint az önök egyéni képviselője az országgyűlési választáson. (Z. Kárpát Dániel: Pont ezt mondtam, hogy ez nem...) Tehát, ha a mennyiséget és a minőséget szóba hozza (Z. Kárpát Dániel: Nem hoztam szóba, te hoztad szóba.), akkor a számoknál maradjon, és ne a képviselőtársait minősítse! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Z. Kárpát Dániel: Figyelj ide, ennyire nem értetted?!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselőtársaim, nagyon szépen kérem önöket, ne vigyék el egymás közötti személyes síkra ezt a vitát. Domokos László elnök úrnak adok szót. Parancsoljon, elnök úr!

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm, elnök úr. Nem értem Bangóné Borbély Ildikónak  de most nincs is itt  a határozott vitára szóló felszólítását, mert nincs is jelen, de miután hozzá akar szólni még egyszer, ezért őrá reagálok, mert hogy tudjon akkor ő is reagálni. Szerintem nem méltó egyébként, hogy a Házban, ami az önöké, az ÁSZ-elnök ugyanolyan vehemenciával vitázzon. Én igyekszem azokat a tényeket folyamatosan prezentálni, ami talán a vita állapotát érdemi irányba tudja keretezni. De nem merek minősíteni sem, csak mégiscsak, ami tény, fontos. (Bangóné Borbély Ildikó visszatér az ülésterembe.)Először is szeretném jelezni, hogy szerintem nemcsak ő, mások is tévedésben vannak, a Nemzeti Bank alapítványát nem mi minősítettük nem közpénznek vagy közpénznek. Erről volt egy vita, az Alkotmánybíróság döntött, és meghozta az Országgyűlés a döntést, hogy a Számvevőszéknek ellenőriznie kell. Azóta tudjuk, hogy az Európai Statisztikai Hivatal be is helyezte az államadósság közé, tehát ilyen értelemben ez a vita már rég lezárult, én úgy tekintem. A kormány is elfogadta ezt, hiszen ezt tudtuk meg a sajtóközleményből, amikor az adósság mértékének a módosításáról a híradások pár héttel ezelőtt hírt adtak. Az ÁSZ pont ’18 végén meg ’19 elején meg is jelentette ezt a jelentést hibákkal, eredményekkel együtt.

A Cigány Kisebbségi Önkormányzatot szintén ellenőriztük. Tévedés. Feljelentést is tettünk. (Dr. Varga-Damm Andrea: És mi van vele?) Igaz, hogy nem ’18-ban, hanem még korábban, abban az időszakban, amiből önök próbáltak idézni. Olvassák el a jelentést, javaslom.

A harmadik kérdéskör, próbálom nagyon határozottan elmondani, én értem, hogy nem akarják, hogy a hatósági eljárást és nyomozást mi nem teszünk meg vagy nem mi folytatjuk le, de ha ellenőrzés alapján gyanút találnak a számvevőink  egyébként 177 jelzést tettünk a hatóságok felé csak a múlt évben, és minden évben száz fölötti ez. Tehát mi elvégezzük azt a munkát, amikor ellenőrzés alapján van, de csak vélemény alapján mi nem tudunk ebből a szempontból partnerek lenni, de a számvevőink, én kontrollálom, elvégzik a gyanújelzéseket, és ezek meg is érkeznek a hatóságokhoz. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Rendes felszólalásra a Jobbik képviselőcsoportjából, mint ismételt felszólalásra, Z. Kárpát Dániel képviselő úr következik.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tettem egy ígéretet többek között magamnak is, és tényleg szakmai fronton maradok, mellőzve mindenféle személyeskedést. Lenne muníció bőven, de talán fontosabb a jövendő számára a jegyzőkönyvben inkább azt hagyni, ami nemzeti sorskérdések szempontjából valóban fontos.A mai vita során többször szóba került a korrupció, a folyamatábrája, a mechanizmusa, egyes részletei. Ezért szeretném a jelenlévők figyelmébe ajánlani azt, hogy általában távolságtartó vagyok akkor, amikor külföldi civil szervezet, európai uniós szakszerv, szakszolgálat valamilyen kritikát fogalmaz meg Magyarországgal, a magyar gazdasággal szemben. Jellemzően annak a pártján álltam egész életemben, hogy a saját ügyeinket oldjuk meg itthon, szuverenitástranszfer ne következzen be egyik irányba sem, és akkor lehessen beszélni, mondjuk, uniós együttműködésről, amikor végképp nincsen nemzeti megoldás. Tehát még egyszer mondom, távolságtartó vagyok, e tekintetben vitaképes is, hiszen ha az általam felsorolt tényeket, számokat valaki meg tudja kérdőjelezni egy termékeny vita során, akkor el tudom fogadni az esetleges igazát. Remélem, hogy ilyen bekövetkezik.

Ugyanakkor azt látjuk, hogy a korábbi évek jelentései tekintetében nagyságrendileg évente 4000 milliárd forintra becsülik a korrupció által érintett összeg volumenét Magyarországon. A jelentések nagy többsége, legyen szó európai bizottsági vagy más szakszolgálati jelentésről, jellemzően a közbeszerzések piacával foglalkozik. Megjelent egy nagyon érdekes kimutatás, amely a kormányközeli üzletemberek részesedését vette górcső alá, mégpedig jelesül a közbeszerzések tekintetében. Az itteni számok szerint 2013-ban nagyságrendileg a közbeszerzések 11 százalékánál volt kimutatható az, hogy kormányközeli oligarcha, üzletember lett a befutó vagy pedig az egyetlen induló. 2017-re ez az arány 11-ről 26 százalékra emelkedett. Még egyszer mondom, ezek tisztázandó számok.

(12.50)

A helyzet az, hogy a TED 2017-re vonatkozó nyers adatai szerint a közbeszerzések mintegy 30 százaléka valósult meg verseny, érdemi verseny nélkül. Ez alatt ne csak az egyindulós, egyszereplős közbeszerzési eljárásokat tessék gondolni, hanem jellemzően két rizikófaktort határoz meg a szakma. Egyrészt a nagyon alacsony indulói létszám is rizikófaktorként kezelhető, tehát amikor két induló teljesen hasonló céghátteret illető háttérrel indul, nyilvánvaló módon felmerül a visszaélés gyanúja, valamint akkor is, amikor a közbeszerzés által érintett összeg vagy az az összeg, amit a munkálatok kivitelezése fejében megjelöl a vállalkozó, mondjuk, kerek millió forintra végződik.

Jellemzően nem a piaci árak kiszámítása eredményezi azt, hogy millió és nulla forintra végződik egy ilyen ajánlat, hanem egészen másfajta közrehatások. Tehát ezen két rizikófaktor értékelése alapján a közbeszerzések mintegy 36 százalékát minősítette  tehát a nyers adatok alapján  verseny nélkülinek.

És az érintett időszakban 33 ország górcső alá vételével, jellemzően EGT-tagállamok és a térségben találhatók górcső alá vételével, Magyarország hátulról a hatodik helyet „kaparintotta meg”. A „kaparintotta meg” idézőjelben értendő, hiszen nem egy előkelő hely az, ahol Görögországgal és mondjuk, Bulgáriával kell versenyeznünk a tekintetben, hogy a közbeszerzési rendszer és általában a gazdaság mennyire korrupcióval átszőtt. Én egyébként a pozitívat is el szoktam ismerni, tehát az áfarendszer tekintetében történtek érdemi elmozdulások. Az áfarendszert máshol vitatom, tehát inkább ott, hogy rekordösszegű, világbajnok 27 százalékos áfa terheli, mondjuk, a gyermeknevelési cikkeket is, és ebből óriási bevételt generál Magyarország, miközben társaságiadó-fronton a multiknak a közteherviselésre utaló befizetései nem jelennek meg ugyanezekben a költségvetésekben. De ez egy másik vita tárgya lesz.

Teljesen jogosnak tartom a felvetést, hogy az ár alatti önkormányzati ingatlanértékesítések tekintetében legalább ekkora aktivitást várnánk el. És persze, ez egy sokszereplős játszma, nem lehet kizárólag az ÁSZ vagy kizárólag ilyen vagy olyan szerveződés érdemi, egyedüli, önálló munkáját elvárni, de ezek együttműködését igen.

És, még egyszer mondom, tisztázandónak tartom azt, hogy bár az egyindulós közbeszerzések száma 2017-es  tehát a sok fellelhető közül az egyik  adat alapján 16,6 százalékos, szeretném hangsúlyozni, hogy a nagyon kevés indulós, tehát ugyanígy rizikófaktornak minősített közbeszerzési eljárások aránya, és azok, ahol feltételezhetően érdemi verseny nem valósult meg, 36 százalék, brutálisan magas, európai uniós szinten is kiemelkedő módon magas. És ha ebből a becsült évi 4000 milliárdos korrupciós volumenből csak 20-30 százalékot rövid, illetve középtávon vissza lehet hozni a magyar gazdaságba adott esetben fejlesztési forrás gyanánt, elképesztő eredmények várhatnának ránk. Tehát sokszor mondják azt, hogy kicsi a magyar gazdaság, kitett, nagyon ki van szolgáltatva a regionális viszonyoknak, mindez igaz is, de azt is el kell mondanunk, hogy ha ez a gazdaság nem működne ennyire korrupt módon és nem működne ennyire a magyar, hazai mikro, kis és közepes méretű vállalkozások kárára, akkor még a jelenlegi rendszer is óriási erőtartalékokkal bírhatna. Én afelé mozdítanám el a döntéshozót is, a kormányzó pártok képviselőit is, hogy próbálják ezt a tartalékot megragadni, ne engedjenek annak, hogy meggyökeresedjenek ezek a korrupciós mechanizmusok.

Az ÁSZ feladatát pedig vitálisnak érzem ezen feladatkörben, hiszen a korrupciónak és a bűnnek nem lehet színe, nem lehet pártszíne; irtani, pusztítani kell minden tekintetben, hiszen a saját jövőjét zabálja fel az a nemzetgazdaság, amely hasonló mechanizmusokat megtűr az életében. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony következik. Parancsoljon, képviselő asszony!

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Próbálok egy kicsit rövidebb lenni, de muszáj, hogy az egészségügyre tett jelentésükből néhány dolgot azért felolvassak, meg hogy reagáljak, hogy miért nagyon fontos ez, hogy az Állami Számvevőszék nem ebben az évben, hanem ahogy az anyagban is fellelhető, évek óta teszi a jelzéseket a kormány felé, és tesz ajánlásokat, hogy mit kellene a kormánynak megvalósítania. És azért nagyon fontos, hogy beszéljünk az egészségügyről, mert akár a költségvetési törvénynél, akár az egészségügyi témát érintő törvényeknél folyamatosan elmondjuk, hogy ha a magyar embereket megkérdezik, hogy mit tartanak a legfontosabb problémájuknak, akkor folyamatosan évek óta az első helyen az egészségügy kérdése szerepel. És hozzá kell tennem, hogy évek óta egy romló tendenciát látunk, hogy hogyan vélekednek a magyar állampolgárok arról, hogy milyen ma az egészségügy helyzete Magyarországon, és hogyan reagálja le a kormány azokat a problémákat, amivel találkozunk. Itt beszélhetünk arról a rettenetes nagy orvoshiányról, a magánpraxisok betöltetlen számának az emelkedéséről, a korfa kinézetéről, beszélhetnénk a gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi ellátásról, de mindenhol, amit az egészségügy takar, ott óriási problémával küszködünk.

Két jelentésből szeretnék idézni. Az egyik „Az ÁSZ tájékoztatása az egészségügyi gazdálkodó szervezetek ellenőrzéséről”. Itt egy mondatot, egy szakaszt egyszer már elolvastam, mert azzal kezdtem a vezérszónoki hozzászólásomat, hogy „Az ÁSZ elnöke rámutatott, hogy a feltárt szabálytalanságok az érintett intézményeknél és társaságoknál veszélyeztették a felelős pénzügyi gazdálkodás megbízhatóságát, kockázatok keletkeztek a pénzügyi folyamatokban és az intézmények fizetőképességében, valamint a gazdálkodási szabálytalanságok jelentősen növelték a korrupciós kockázatokat. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a feltárt szabálytalanságok nem minden gazdálkodó szervezetnél jelentkeztek egységesen, néhány intézmény, illetve társaság esetében az ÁSZ szabályos gazdálkodási gyakorlatokat is tapasztalt.

Az ellenőrzések során feltárt szabálytalanságokra, hibás gazdálkodási gyakorlatokra az ÁSZ az elmúlt években számos alkalommal felhívta a döntéshozók és a közvélemény figyelmét, és összegző tapasztalatait a Magyar Kórházszövetséggel, valamint egyéb szakmai szervezetekkel is megosztotta. Igény esetén az ÁSZ ismét eljuttatja összegző tapasztalatait az érintettekhez. Az ÁSZ álláspontja szerint fontos, hogy az egyes intézményeket és gazdasági társaságokat megfelelő pénzügyi-gazdasági szaktudással irányítsák.”

Nagyon fontos megállapításokat tesz ez a jelentés, és itt azt is el kell mondanom, hogy folyamatosan azzal szembesülünk, hogy a kórházi adósságállomány évről évre nagyobb kockázatot hordoz magában, és azt látjuk, hogy 60-70-80 milliárdos adósságokat görgetnek folyamatosan a kórházak maguk előtt, és ezzel valahol a kormányzat évek óta nem hajlandó semmit sem tenni. Próbáltak változtatásokat eszközölni, újabb vezetőket kinevezni a kórházak élére, akár fenyítésekkel próbálkozni, hogy jobban gazdálkodjanak a kórházak, de láthatjuk az elmúlt évek tapasztalataiból  és az ÁSZ jelentései ezt támasztják alá , hogy valahogy nem hatékony az, ahogyan ezt a problémát kezeljük.

Van egy jelentés, a legfrissebbek között van, 2019. VII. hó 12-én tették nyilvánossá, ez a sürgősségi betegellátásról szól. Engedjék meg, hogy ebből is idézzek néhány mondatot: „A sürgősségi, avagy vészhelyzeti betegellátás célja, hogy az emberek  éljenek, lakjanak bárhol is az országban  azonos eséllyel, az egészségi állapotuk által indokolt időben jussanak megfelelő minőségű egészségügyi ellátáshoz. A vészhelyzeti betegellátás közszolgáltatás, amely komplex és összetett rendszer, elemei közé tartozik a mentés, az ügyeleti tevékenység és a kórházi sürgősségi ellátás.”  emelte ki Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke kifejtette: „Magyarország területén állampolgárságtól függetlenül minden betegnek joga van sürgős, szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.”

Itt el kell mondanom azokat az adatokat, amiket most már maga a miniszter is elismer, bár van itt egy kis vita, de szerintem majdnem mindegy, hogy most 28 vagy 34 ezer betegről beszélünk, akik azért halnak meg éves szinten Magyarországon, mert a megfelelő egészségügyi ellátáshoz, alapellátáshoz nem jutnak hozzá. Nem a betegségük által, nem a betegségük súlya idézi elő a halált, hanem az, hogy nem jut időben hozzá ahhoz a szolgáltatáshoz, amiről ön is ebben a jelentésben említést tesz, hogy függetlenül attól, hogy hova tartozik, milyen társadalmi csoportba, joga van a megfelelő egészségügyi ellátáshoz minden magyar állampolgárnak.

Ebben a jelentésben négy pontban foglalja össze az ÁSZ elnöke, hogy milyen ajánlásokat tesz a tárcának. Engedjék meg, hogy ezt is elmondjam: „1. Intézkedjen a sürgősségi betegellátásra vonatkozó célokhoz kapcsolódó területek és eszközök, személyi, tárgyi, szakmai feltételek, illetve a nyomon követés és értékelés rendszerének meghatározásáról, határozza meg az értékelés módszerét és a felhasználandó mutatók körét.

(13.00)

2. Intézkedjen a stratégiai célkitűzések megvalósításának nyomon követéséről, a beszámolási kötelezettségek teljesítéséről.” Mert ugyebár az anyag elmondja, hogy milyen hibákat és milyen nyomon követést nem végez el a szaktárca ezzel kapcsolatban, hogy ennek a sürgősségi ellátásnak a minősége javuljon Magyarországon.

„3. Intézkedjen, hogy előre meghatározott ütemezés történjen meg a sürgősségi betegellátás személyi és tárgyi minimumfeltételei rendelkezésre állásának ellenőrzéséről.” Nagyon fontos pontról beszélünk, mert itt a minimumfeltételekről, nem egy jó minőségű szolgáltatásról, hanem minimumfeltételekről beszélünk, ahol egy sürgősségi betegellátást le kellene bonyolítani.

„4. Intézkedjen a beteg állapotromlásának időben történő megelőzése, illetve ellátása érdekében a sürgősségi betegellátó osztályokon a betegosztályozási rendszer egységes elvek szerinti előírás: szakmai protokoll, illetve irányelv elkészítéséről.” Azért is nagyon fontos, mert az anyag kitér arra, hogy ugyebár végeztek egy közvélemény-kutatást, hogy hogyan értékelik maguk az állampolgárok, maguk a betegek, akik igénybe vették a sürgősségi ellátást, és nagyon fontos megállapításokat tesz az Állami Számvevőszék, amiről mi is nagyon tudunk, mert azért valljuk be őszintén, nincs Magyarországon olyan ember, aki rövid időn belül ne venné igénybe – idézőjelben  ezt a szolgáltatást.

Azért is nagyon fontos, hogy ez a jelentés napvilágra került  itt is arra szeretném kérni az elnök urat, mint ahogy a közétkeztetésnél is kértem , mert azt a fajta nyomásgyakorlást, amire egy fél mondatban utalt a felszólalásában, hogyan kívánják megvalósítani, mert látom, hogy így írja a jelentésben, hogy „ismételten” megteszik az ajánlásokat a megfelelő szervek felé, akár a kormány, akár az egészségügyi intézmények és a minisztérium felé. Azt látjuk, hogy évről évre rosszabb állapotok vannak az egészségügy területén, és ez nem tartható tovább.

Vezérszónoki felszólalásomban is arra utaltam, hogy nem elfogadható, hogy ma Magyarországon több tízezer ember csak azért hal meg, mert egy olyan alapvető ellátást nem tud igénybe venni, ami ott van a kormány kötelességei között, sőt az Alaptörvény rendelkezik róla, hogy joga van minden embernek, állampolgárnak a megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

Azt gondolom, ez egy nagyon fontos része volt, hogy erről beszéljünk néhány percet. Nekem nagyon fontos a gyerekekről beszélni, és ha a gyerekeknél meg a családoknál is és a magyar embereknél, azt gondolom, első helyen van az a probléma, hogy egészségügy, akkor én örülök, hogy ezek a jelentések napvilágra kerülnek. Csak elnök urat arra kérem, minden vitánk ellenére, hogy valahol ne azt kelljen már évről évre olvasnunk, hogy megint nem tudtunk előrelépni. Hiába teszik meg az ajánlásokat a kormány felé akár a szakmai szervezetek, akár a politikusok, akár az ÁSZ, valahogy úgy látjuk, nemhogy előrelépnénk, hanem még mindig azt mondhatjuk, hogy rosszabb helyzetbe kerül az egészségügy finanszírozása, a probléma kezelése. Azt gondolom, ha ilyen erős problémáról beszélünk, akkor lehet, azt tudnám tanácsolni, hogy erélyesebben lépjenek fel a kormánnyal szemben, a miniszterrel szemben, az intézményekkel szemben, vagy kérjék szakmai szervezetek tanácsát, hogy hogyan lehetne ezt megoldani.

Szerintem a feladat adott, a probléma nagysága is adott, és szerintem ezt a helyén kellene kezelnünk. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megköszönöm együttműködésüket. Látom, hogy kétpercesre nem jelentkezett senki, úgyhogy majd Varga-Damm Andrea képviselő asszony fog következni rendes felszólalásra. Az elnöklést átadom Hiller István alelnök úrnak. Köszönöm szépen.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

ELNÖK : Jó napot kívánok! Folytatjuk a munkánkat. Képviselő asszony, öné a szó. Parancsoljon!

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Az elmúlt percekben szó volt arról, hogy önök számtalan jelzést tesznek a hatóságok felé, amikor jogellenes magatartásokkal találkoznak szembe, sőt ebben a beszámolóban le is írják, hogy az ön által említett számú nyomozó hatóság értesítésében 36 százaléknyi a gazdasági társaságok működéséből eredő, 16 százaléknyi az önkormányzati tevékenységből eredő és 18 százalék pedig egyéb ellenőrzött szervezetek vizsgálata után érkezett. Azt szeretném öntől megkérdezni, ha esetleg hajlandó rá válaszolni, hogy miután 2018-as beszámolóról van szó, azért 11 hónap telt el lassan 2018 vége óta, ezekben az ügyekben kapnake a visszajelzést a hatóságtól arról, hogy mi lett e feljelentések vagy bejelentések sorsa, hiszen számtalan felszólalás valamelyest ezt a kérdést taglalta.A következő kérdés, és hangsúlyozom továbbra is, hogy a beszámoló alapján teszem meg hozzászólásomat: azért van Magyarországon körülbelül 3 millió családanya, aki gazdálkodik. Mi, 3 millióan körülbelül pontosan tudjuk, hogy mi mibe kerül, pontosan tudjuk, mennyi beszerezni élelmiszert, háztartási eszközöket, és jó sokan közülünk építkeztek is már, lakást rendeztek be, autókat is vásároltak, és nagyon sok olyan szolgáltatással és termékértékesítéssel találkoztunk, amikor is, azt kell mondjam, meglehetősen gyakorlottak voltunk abban, hogy mi mibe kerül.

Többször említettük már most ezen tárgyalás és az előző évi beszámoló alkalmával is a pártok ellenőrzése kapcsán ezt a bizonyos, jelesül a mi pártunk plakátügyét, amikor is az volt a megállapítás, hogy a piaci árnál kevesebb összegért kapta a párt a plakáthelyeket, és emiatt ez tiltott pártfinanszírozásnak minősül. De akár az OLAF-jelentéseket tekintjük át, akár egyébként az ÁSZ különböző ellenőrzéseit vizsgáljuk meg, rendre szerepel az benne, hogy a piaci árnál jelentősen magasabb értékben szereztek be közpénzből bizonyos beruházások, bizonyos fejlesztések során. Az a furcsa ebben az esetben, hogy érdekes módon a lefelé történő piaci ár vonatkozásában ennek ilyen komoly jogkövetkezménye van, míg ezermilliárdos költekezések kapcsán eszébe se jut sem az ÁSZ-nak, sem a nyomozó hatóságnak, hogy azt mondja, kérem szépen, a piaci árhoz képest kicsit drágán szereznek be azt, azt és amazt. Hogy lehet az, hogy Magyarországon egy kilométer autópálya többől épül meg, mint Németországban, ahol négyszerese az átlagbér a magyarnak?

Tehát azt szeretném ezzel kapcsolatban kérni a tisztelt elnök úrtól, hogy bár valóban nem elnök úr végzi ténylegesen ezeket az ellenőrzéseket, de tegyék már meg, hogy ha a piaci árhoz képest a kevesebb összeg ilyen óriási jogkövetkezménnyel jutalmazandó, akkor amikor a közpénzt pontosan pazarlóan használják fel, annak is legyen következménye, és tessék szíves lenni üzenni 3 millió családanyának, hogy nem a ti műszeretekben, készüléketekben van a hiba, ti nagyon okosan, jól gazdálkodtok, és tudjátok, mi mibe kerül, hanem az állam az, aki pazarlóan gazdálkodik.

A következő tétel: az elmúlt percekben, amikor elnök úr megtisztelt minket felszólalásával, és köszönöm is, akkor elmondta, hogy az MNB-alapítványok ügye nyugvópontra jutott, mert az Alkotmánybíróság is megállapította, és az volt a szava az elnök úrnak, hogy a kormány is elfogadta. Elnök úr, hát nem alapvetés, hogy ha a közösségünk pénzéből bármilyen vagyontárgyat létrehozunk, az a közé marad? Már bocsánatot kérek, nem vécépapírt vásároltak, nem irodaszert, hanem az állam közös vagyonát áthelyezték egy másik szervezethez úgy, hogy szolgáltatás, ellenszolgáltatás nem volt. Tehát odaadta ellenérték nélkül, nem vásárolt belőle semmit, nem elköltötte, hanem annak a pénztömegnek az elköltését átruházta egy olyan szervezetre, amely átláthatatlan nemcsak az országgyűlési képviselők, nemcsak a nép, hanem bizony a kormányzat számára is. Ne haragudjon, csodálkozom, hogy azt kell mondani, hogy elfogadta a kormány. Nem kellett elfogadni, ez egy alapvetés. Már azt se értettük, egyáltalán hogyan lehet ez kérdés.

(13.10)

A következő, hogy a 2009-es ÁSZ-beszámolóban le vane írva, hogy rendkívül rossz Magyarország gazdaságszerkezete abból a szempontból, hogy a külföldi tulajdonú vállalatok az árbevétel, az össz gazdasági élet, gazdasági szektor árbevételének 50 százalékát realizálják, és 75 százaléka az exportnak külföldi irányítású vállalattól ered. Ez azért fontos, hogy egy 2009-est hoztam ide, merthogy 2010-ben már Fidesz-kormány lett, és azt mondták mindannyiunknak, hogy azért kell ezt az új magyar tőkéscsoportot létrehozni  egyébként közbeszerzés útján való tőketuningolással , merthogy a külföldi tőke aránya milyen sok, szeretnénk végre megszabadulni a külföldi tőke befolyásától, azt akarjuk, hogy magyar vállalatok legyenek magyar tulajdonosokkal, magyar árbevétellel s a többi, s a többi, hogy ezt az ÁSZ által is elismerten egészségtelen, legalábbis a fejlődés szempontjából egészségtelen szerkezetet felszámoljuk. Majd a KSH 2017-es beszámolóját, ha megnézi bárki, mit találunk benne? Hogy a külföldi irányítású vállalatok az egész gazdasági teljesítmény 51 százalékával bírnak változatlanul, azaz a hét év alatt nemhogy csökkent, hanem még 1 százalékkal nőtt is ez.

Ez azért fontos, és azért említem elnök úr számára, mert a beszámolóban le van írva, hogy az ÁSZ feladatának tekinti az ország gazdasági versenyképességének a javítását. Bele van írva! Ha az ÁSZ-nak a tevékenységével az a célja, hogy ezzel is segítse Magyarország versenyképességét, akkor tegyék meg már, valakinek tegyék fel azt a kérdést, ha máshol nem, egy szakmai konferencián, hogy ha ilyen nagyon fontos volt, és ki kellett tömnünk Mészáros Lőrinc és társait olyan pénzösszeggel ennyi idő alatt, hogy a száz leggazdagabb világpolgár közé valaki be tud kerülni, hogy lehet mégis, hogy az az eredeti szándék nem tudott megvalósulni? Itt akkor azt jelenti ez, hogy ami magyar tulajdonú tőkéscsapatot létrehoztak, az nem tud részt venni a magyar gazdaság teljesítményében olyan értékben, hogy ezt le tudja gyűrni, amit a külföldi irányítású vállalatok tudnak teljesíteni.

Még egy kérdést szeretnék a versenyképességgel kapcsolatban elmondani. Az nem volt különösebben váratlan a szocialista rendszer legyűrése után, hogy egy külföldi irányítású vállalat sokkal profibban végzi a munkáját, és ez volt az az indok a tőkehiány mellett, hogy tömegével jöttek külföldi vállalatok Magyarországra, aminek nem lehet elvitatni egyébként gazdaságteremtő tényezőjét, nem lehet eltekinteni attól, hogy valóban, minden szempontból fejlődést generáltak, de tény, és ez érthető volt, hogy húsz év után, 2010-ben azért már nyugodtan törekedhetünk arra, hogy megköszönve az ő áldásos tevékenységüket, vegyük át azokat a profi technológiákat, vállalatszervezést, a minden tekintetben való humánerőforrás-gazdálkodást, amely egészségesebb szemléletű, és tudjanak a magyar vállalatok ebben a versenyképességben jobb pozíciókat szerezni.

Azt gondoltuk, hogy ha már ez a szándék húsz év távlatában vagy húsz év után kialakult, akkor most ezzel az óriási gazdasági fejlődéssel  hiszen minden évben látjuk, hogy a GDP-emelkedés micsoda csoda, és a világ mennyire csodál és támogat minket , még mindig 2017-es adat, hogy a külföldi irányítású vállalatok versenyképessége és termelékenysége Magyarországon belül 2,5-szerese a magyar tulajdonú vállalatoknak. Ez azt jelenti, hogy még 30 év után is ennyivel rosszabb a helyzet, pedig tömegével tanultak magyar szakemberek külföldön, külföldi vállalatok tömegével képeznek Magyarországon embereket, akik vállalatirányításban tényleg nyugati  most már sajnos azt kell mondjuk, keleti, mert az ázsiaiak is jobban tudnak gazdaságot szervezni  magasságokat tudnak megütni, és itt tartunk, hogy még az ÁSZ-nak is kifejezett célja, hogy a tevékenységével a termelékenységet, a versenyképességet segítse, és ott tartunk, hogy gyakorlatilag nem mozdultunk el a holtpontról ilyen hosszú időn át.

Én csak azt szeretném kérni mindenkitől, aki ebben részt vett vagy részt vesz, hogy nem kell hogy nagy nyilvánosság előtt, de legalább otthon szálljon magába és gondolkozzon el azon, hogy hozzá tudotte bármi pozitívumot tenni ahhoz, hogy ez az ország gazdasági értelemben ne csak szép statisztikai számokat jelentsen, hanem valóban egy versenyképes gazdaságot, egy versenyképes társadalmat, amivel azt az ígéretet, amit 1989-ben sokan tettek, hogy Ausztria-szintű országgá válunk, legalább kezdjük megközelíteni, ha utolérni már soha nem is fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Megállapítom, hogy nem. További felszólalásra senki nem jelentkezett, az együttes általános vitát lezárom. Megkérdezem Domokos elnök urat, az Állami Számvevőszék elnökét, kíváne reflektálni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Elnök úr, parancsoljon!

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Sokan kritizálták, hogy zárszót is szoktam mondani egy előterjesztéskor, de úgy gondolom, ez elvárható, hiszen önök megtiszteltek bennünket azzal, hogy a jelentéseinket, elemzéseinket olvasták, sőt idézték a mai vitában is, és láthatóan eltérő véleményekkel, de mégis a témákhoz hozzá tudtunk járulni azzal, hogy mi mit látunk, és önök hogy látják, nyilván mi az ellenőrzési tapasztalatok alapján, bizonyítékok alapján. Én több száz számvevő munkáját próbálom képviselni, önök meg nyilván sok millió embernek, a választóiknak az érzéseit próbálják itt megfogalmazni, de nyilvánvaló, hogy az érzés és a tényleges mérés azért nem szokott sokszor egybeesni, tehát én ezt el tudom fogadni. A nézőponttal kapcsolatban viszont nagyon fontos, vagy ha úgy tetszik, szerintem egyikünk sincs abban a helyzetben, hogy a magyar jogállamiságot elutasítsuk. Az Alaptörvény szerinti berendezkedésre mindannyian esküt tettünk, önök is, én is. Ez egy olyan adottság, amely, én azt gondolom, a jogállamnak és a jogkövető magatartásnak egy olyan alapja, amit egy Számvevőszék elnökétől lehet számonkérni, de joggal biztos, hogy nem lehet ezt megkérdőjelezni.

Hogy önök úgy gondolják, és Magyarországon valóban nagyon sokan vannak, akik a magyar törvényeket, úgy gondolják, hogy nem kell betartani, illetve egy része mostanában az európai uniós szabályokat jeleníti meg  ami a magyar jogrendszernek egyre nagyobb részét képezi egyébként , és valóban látjuk, hogy vannak, akik tudatosan elutasítják ezeket a törvényeket, nem kívánják betartani, és vannak olyanok is, akik pedig nem tudnak róla, ezért vagy ügyetlenül vagy tudatlanul, de mégiscsak európai vagy magyar, vagy a kormányzat által, vagy az önkormányzat által…  vagy más jogszabály-alkotók, akik megalkották, sértő módon viselkednek.

Ezért is volt az az alapvető álláspontom, amikor 2010-ben számvevőszéki elnökséget vállaltam, hogy a rend mindennek az alapja, a rend értéket teremt, és azok a jogszabályok, azok a szabályok, azok a törvények, amelyeket nem ellenőriz senki sem, azokat jellemzően nem is tartják be, azok a törvények fölöslegesek, nem töltik be a szerepüket, azt egy bürokráciacsökkentés górcsöve alatt újból meg kell vizsgálni, hiszen ha még arra se méltatja egy ellenőrző szervezet, hogy ellenőrizze azt a szabályt, akkor feltehetőleg  elfogadom önöktől  akár a szabály léte is megkérdőjelezhető. Erre az ÁSZ meg is próbálja felhívni a figyelmet, amikor a jelentési tapasztalatok alapján látjuk, hogy ezek a jogszabályok nagyon nehéz helyzetet teremtenek a betartás oldalán, de azért az nem fogadható el, gondolom, akár a pártokról, akár a kampányról, akár az egészségügyről beszélünk, hogy ezek egy része azért van, akinek kellemes, van, akinek kellemetlen, van, akinek előnyt jelent, van, akinek hátrányt jelent, ha a törvényt betartja vagy nem tartja.

Most maradjunk az egészségügynél! Az egészségügyi jogszabályok, az orvosok, az orvosadminisztráció nyilvánvaló terhet jelent. Nyilván az orvosok azt gondolják, hogy először gyógyítani kell, aztán majd leadminisztráljuk ezt a dolgot, másrészről viszont  pont amiről képviselő asszony külön is szólt  az állampolgárnak meg fontos a tájékoztatás. Egyébként a gyermekétkeztetés ugyanez, tehát természetesen ez a véleményünk ebben. Én azt gondolom, hogy jogállami keretek között meg a méltányosság oldaláról is arra kell hogy helyezkedjünk, ugyan lehet, hogy kényelmetlenek a jogszabályok az egészségügyben vagy éppen a szociális ellátásban, vagy az étkeztetésben, de ki kell kényszeríteni, mert azok az állampolgárok javát, az ország javát szolgálják.

(13.20)

Visszacsatolva pedig, igazából az állami szolgáltatásoknak, a közszolgáltatásoknak a minőségbiztosítását szolgálja, hiszen egy modern állam gyakorlatilag csak dokumentált és minőségbiztosított szolgáltatásokkal tud átlátható módon, elszámoltatható módon, szakmailag…  és nem csak pénzügyileg, mert elhangzott, hogy talán csak pénzügyileg vetettük fel. Azt gondolom, hogy pont a vészhelyzeti ellátás, sürgősségi ellátás kitágított vizsgálatánál mi azt mondtuk, hogy ott bizony a szakmai kérdések is legalább annyira fontosak, hiszen hatnak a pénzügyi, gazdasági és természetesen az eredményességi, tehát a teljesítménykritériumokra, amiről Z. Kárpát Dániel is külön beszélt, hogy ez mennyire fontos.

Azt kell mondanom, hogy Magyarországon az egyik legnagyobb probléma, hogy az emberek java része azt gondolja, hogy nem kell a célszerűséget alátámasztania; most bármelyik intézményvezetőt idehozhatom. Úgy tudom alátámasztani, hogy most már évek óta megpróbáljuk a teljesítményellenőrzés feltételeit vizsgálni; külön egy ilyen része van. Nem igaz az az állítás, amit Z. Kárpát Dániel mondott a módszertan kapcsán, hogy mi szeretjük valamelyik módszert. Azt kell mondanom, a kockázatok alapján ma még mindig a jogszabálykövetés a legmagasabb kockázat az országban, de rögtön utána természetesen hozzátartozna, hogy eredményes is legyen, hatékony is legyen ez a pénzfelhasználás. Viszont, ahogy jeleztem, nemcsak a sürgősségi, vészhelyzeti ellátásnál, nemcsak a gyermekétkeztetésnél, hanem jó néhány más területen is azt tapasztaljuk, hogy a felelős vezetők, akik közpénzhez hozzájutnak, kapnak a feladataik ellátásához, a belső kontrollrendszerről szóló, az Alaptörvényben, az ÁSZ-törvényben, az államháztartási törvényben, a vagyonról szóló törvényben megfogalmazott kritériumokat, hogy eredményes és hatékony legyen, ennek nincsenek meg az igazolható körülményei- most így kell mondanom. Nincs mögötte dokumentum, ami tudom, hogy sokaknak fáj, hogy dokumentumot keresünk.

Az ÁSZ alapvetően bizonyíték alapján ellenőriz, ez az egyetlen eszköze. Tehát az adott pillanatban a számviteli törvény szerint vagy más törvények szerint, ha egy tranzakció, cselekmény történik, ott meg kell születnie egy dokumentumnak, és annak a dokumentumnak a bekérése alapján következtetünk a múltban. Tehát most megkérjük egy múltbeli időszak dokumentumát, és abból következtetünk arra, hogy ott mi történt, betartottáke a szabályokat. Ennek egy széles köre ez a pénzzel való pazarlás vagy a pénzzel való gondosság kérdése, amely kapcsán az eredményességi, hatékonysági kritériumok meghatározása, adatok gyűjtése, értékelése nincs felépítve Magyarországon. Évszázados hagyománya van; mondhatnám, hogy nincs így, nem is tanulták talán eléggé. Ezt is látjuk, hogy ez a pénzügyi tudatosságnak eleve…  és az állammenedzsment szintjén, az állami vezetők, tehát állami intézmények, önkormányzatok, vállalatok szintjén kell először lépni, hiszen ott vannak a szakemberek. De ha ez a szaktudás nincs ott, ha ez a szakmai igényesség nincs ott… Az ÁSZ az elmúlt években ugyan elkezdte következetesen, a hatékonysági, teljesítménykritériumokat szerettük volna leellenőrizni, de valóban, ha megnézik, sok-sok jelentésben egyetlenegy mondatot tudtunk leírni: nem alakították ki a feltételeit, így a teljesítményértékelésnek nincsenek meg a feltételei, nem tudjuk megítélni valójában, hogy célszerűen, hatékonyan, eredményesen használtáke fel a közpénzt. Ezekben a kérdésekben egyetértünk, és úgy látom, hogy önök is elolvasva megértették az ÁSZ közpénzügyi elképzelését ezzel kapcsolatban.

Most egy picit dilemmába kerültem hirtelen, hogy hogyan tudok méltányos lenni, hiszen egyik oldalról el se fogadják, hogy a magyar törvények legitimek. Több képviselő gyakorlatilag ezt tette. Másik oldalról pedig pont a jogszabályok betartásának az ellenőrzését kérték számon, akár ugyanabból a pártból, ugyanabból a frakcióból is. Ha nem haragszanak meg, biztos, hogy olyan választ nem tudok adni, ami mindenkinek jó lesz, nem is biztos, hogy ez a feladatom, de innentől kezdve élnék azzal az eszközzel, nem az idejükkel visszaélve  hiszen tudom, még fognak ülésezni , hogy majd írásban válaszolunk, mert rengeteg tévhit, megszólalás jelent meg, és úgy gondolom, hogy mindenkinek a saját kérdése nagyon indokolt volt.

Néhány témára mindenféleképpen vissza kell térnem, és azért egy-két kérdésre fogok válaszolni, de nem mindenre. Először is, meg akarom köszönni minden képviselőnek azt, hogy láthatóan felkészült, elolvasta, tehát nem csak úgy, mondjuk így, az újságokból hallva mondott az ÁSZ munkájáról véleményt. Van, aki túl színesnek-szagosnak látta a beszámolónkat, más tartalmasnak, más meg vitatkozni is tudott vele. Mindenféleképpen láthatóan mindenkinek elérte azt a minimum-ingerküszöbét, hogy kézbe vette, olvasta, vagy legalábbis az elektronikus változatát fellapozta, kikereste.

Az egyik témakörként a hatósági visszajelzéseket és a hatóságokhoz való fordulás dilemmáját vetették fel. Varga-Damm Andreának külön jelzem, hogy igen, jellemzően kapunk visszajelzést, különösen a Közbeszerzési Hatóságtól. Sőt, nem csak visszajelzést kapunk, ott láthatóan az elnöknek az egyébként lényegesen megjavult közbeszerzési törvényi környezetben közvetlenül kibővült a hatásköre, ezért az ÁSZ-nak nincs is annyi ellenőrzési feladata, mert már mint második védelmi vonal, az elnöknek szerződések felülvizsgálata során, sőt a szerződések teljesülésének a folyamatában is módja van ellenőrizni, és kikényszerítő eszközöket alkalmazni a közpénz védelmében. Az ÁSZ-nak nem volt ilyen jogköre. Mi úgy látjuk, hogy a Közbeszerzési Hatóság valóban egy nagyon kritikus területet felügyel, rengeteg javulás történt.

Z. Kárpát Dániel hozzászólására viszont a közbeszerzéssel kapcsolatban annyiban hadd reagáljak, hogy egyrészt nekik van éves beszámolójuk. Én amennyire elolvastam  mert én is el szoktam olvasni más társhatóságokat, bár itt többen kritika alá vonták, hogy mi együttműködünk. Én legalábbis a jelentéseket igyekszem elolvasni, sőt a rendezvényein részt veszek például a Közbeszerzési Hatóságnak is, amikor hozzászólásra felkérnek. És ott láthattam azt, hogy ezeket a számokat ők vitatták, és pereskedtek, és nem voltak valósak. Hogy most pont melyik számokról van szó, azt nem tudom megmondani, de óvatosabban kezeljük ezeket az egyajánlatosokat. Az elemző nem teljesen a tudományosság szakszerűségével végezte el, legalábbis, amit én tudok, de nem vagyok illetékes kimondottan, csak szerettem volna jelezni, hogy igen, egy másik hatóságnak is van vitája, mondjuk, jogvédőkkel meg lobbistákkal is, meg az sem egy egyszerű helyzet, lássuk be. Aki közbeszerzésen veszít, annak a főnöke, aki az ajánlatot tette, biztos, hogy megkérdezi, hogy ez hogy következhetett be. Nyilván mindenféle reakciókat vált ki ez. Ez egy csatatér, azt gondolom, üzleti terület. Nyilvánvalóan sokféle érdek ütközik benne. Az ÁSZ ezt érzékelte. Mi azt tudtuk mondani, lényegesen javult Magyarországon a közbeszerzési környezet, mondjuk, a ’14 előtti helyzethez képest. Ez egyértelműen látszik, európai uniós szempontok.

Az előbb, ha félreérthető volt, akkor még egyszer elmondom: nem azt mondtam, hogy a nemzetközi szervezetek szerint kell eljárnunk, hanem a nemzetközi szervezetek ajánlásait figyelembe véve a párttörvény módosult, azt mondtam el. A másik esetben pedig, amikor ez a kérdés, azt hiszem, a másik képviselő asszony, Varga-Damm Andrea részéről megjelent, a kormányzat nem azt ismerte el, hogy közpénz vagy nem közpénz, én nem ezt mondtam, hanem azt mondtam, hogy az az Eurostattal folyó vita, amely szerint ez az államadósságot növeli-e, hogy ezekről, a nemzeti banki alapítványok költéseiről be kelle számolni, ebben a vita lezárult, és a kormány is elengedte ezt az ügyet, és visszakorrigálták ezért a magyar államadósságot, megemelték, hogy egész pontos legyek. Én ezt próbáltam mondani, lehet, hogy túl röviden próbáltam mondani, ezért kevésbé volt nyomon követhető. Én is azt gondolom egyébként, hogy a magyar jogszabályoknak kell megfelelni. Nyilván a magyar jogszabályalkotóknak meg mérlegelni kell a nemzetközi szempontokat is, vagy éppen elutasítani, vagy támogatni, ebben én nem foglalnék állást.

Ezen túl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ebben az évben már egészen sok visszajelzést ad, és a kormányhivatalok részéről is jellemzően látunk cselekvést, bár nem beszámolási kötelezettséggel bír. Jelzem, ezért az idei évben a függelékbe helyezzük többnyire a hatósági jelzéseket, tehát önöknek is van most már módjuk részletesen olvasni, hogy melyek azok a területek, ahol az ÁSZ gyanúfelvetéssel bír.

(13.30)

Ezt korábban nem olvashatták így direktben, hanem csak benne volt a jelentésben, egy-egy mondatban, most én ezt külön kiszedettem, pont az önök kérésének megfelelően, hogy önök is nyomon tudják követni. Az ÁSZ nem tud jobban mögé menni, mert valamilyen hatósági eljárás, nem feltétlenül ügyészi vagy nyomozati, hanem valamilyen hatóságnak az eljárása indokolt, például akár a kormányhivatal, a Közbeszerzési Hatóság vagy a Kincstár is ebben a körben van, és jó néhány hatóság van még, amelynek szoktunk különféle jelzéseket adni.

Duna Aréna-ügyben: ha feljelentés van egy hatóságnál, ott már az ÁSZ igazából elé engedi nyomozati érdekből a nyomozó hatóságot, hiszen neki sokkal erősebb eszköze van, mint az ÁSZ-nak. Tehát ilyen értelemben nyilvánvaló, hogy köszönjük, jó néhány jelzést kaptunk, amit levélben is el szoktak önök is küldeni, mások is, és itt is elhangzott, hogy mit ellenőrizzünk, de azért szeretném helyre tenni: Győrt is ellenőriztük, az emlegetett kerületeket is ellenőriztük, nem is egyszer egyébként, kampányidőszak előtt is meg valóban utána is. Elmondtam, hogy a kampányidőszakban nem hoztunk nyilvánosságra ellenőrzést, ezért valóban ott lehetett az, hogy hirtelen az elmúlt két hétben sokkal több önkormányzatnak vagy gazdasági társaságának a jelentése jelent meg.

Itt is köszönöm annak, aki azt látta, hogy igen, ha az ÁSZ elmegy ellenőrizni, ott általában valamilyen hiba található. A számvevőink, az ellenőrzés vezetői próbálnak a tények alapján megállapításokat tenni. Nem a Számvevőszék elnöke teszi a megállapításokat, ezt szeretném, ha értenék. Gondolom, nem is képzelik el, hogy a kétezeregyszáz-egynéhány megállapítást az ÁSZ elnöke írogatja vagy először leírja, elhangzott ilyen észrevétel, hogy és utána majd a számvevők keresnek hozzá bizonyítékokat. Nem így működik a rendszer; gondolom, hogy ez inkább csak a politikai vita hevében hangozhatott el. Tehát ez egy téves feltételezés, ezt kell mondanom.

Törvénymódosításokat küldenek a képviselők nekünk  ne tegyék! A fák jajgatni fognak. Mi is látjuk, amikor benyújtják a törvénymódosításokat, mi is nyomon követjük az Országgyűlés Hivatalának az információs rendszerét, külön nem kérjük, hogy még ezt nekünk elküldjék, higgyék el, nyomon követjük, azt is egyféle értékelés alatt tartjuk, mint minden parlamenti jegyzőkönyvet és egyéb kérdéseket is nyomon követünk.

Még amit úgy gondolok, hogy talán ki kellene emelnem, az Turi-Kovács Béla alapítványokkal kapcsolatos megjegyzése. Hamarosan egy értékelés fog megjelenni, nem kormánymegrendelésre, jelzem, egy olyan mennyiségű ellenőrzést hajtottunk végre, ami alapján egy kockázati alapú értékelést tudunk végezni, hogy ma mit látunk az alapítványoknál. Valóban sok kockázat van az alapítványi működési modellben, és főleg ha ott közpénz van, ezért ennek az értékelését majd ajánlom figyelmükbe, még ebben az évben várhatóan meg fog jelenni, éppen a tegnapi napon tárgyalta a megfelelő vezetői értekezlet.

A pénzügyi tudatosság kérdése, amit Varga-Damm Andrea felvetett: etikus pénzügyi tudatosság, én odatettem ezt a szót, nem véletlenül, mert tudatosan lehet élni meg visszaélni is pénzügyi okossággal, ismeretekkel. Az ÁSZ kimondottan az etikus oldalra helyezi a súlyt, de az a kérdés, amit ön felvetett, a Nemzeti Banknak a szabályozási környezetében van, hogy kik vehetnek föl hitelt és hogyan, mi annak az ellenőrzési jogkörében, tehát a mikroszintű ellenőrzésekben véleményt mondunk, viszont a monetáris politikában, a makroszintű kérdésekben nyilván nem ellenőrizhetünk a törvénynek megfelelően.

Az egyik képviselő úr jelezte, hogy azért micsoda szégyen az, hogy a monetáris politika és a fiskális politika mennyire összhangban van. Jelzem, az ÁSZ csak megállapította, hogy ebből most előnye volt az országnak, abban az időszakban, amikor ezt értékeltük, amikor erről az elemzésünk szólt. És úgy gondolom, abban a gazdasági növekedésben, amit a kormányoldalról pozitívabbnak ítélünk, önök ezt lebecsülve mondják, vagy kevésbé hangsúlyozottan, fontos szerepe van annak, hogy a gazdaság aktorai együttműködnek, tehát képesek együttműködni, a külföldiek és a hazaiak, a monetáris politika és az állam, az állam és a nagyvállalatok, a hatóságok és az állampolgárok; hogy egy ügyfélbarátabb helyzet kezd kialakulni az adóhivatalban  ezek mind-mind hozzájárulnak az együttműködőbb, erősebb állami működéshez. Ezt lehet politikai értékelésnek is tekinteni nyilván, ha önök nem így gondolják, de az objektivitását fogadják el, hogy a mi számvevőink ezt így ítélték meg, így értékelték, és én azt gondolom, hogy ezzel személyesen is egyet tudok érteni.

Az ellenőrzés módszere megváltozott, mondta Varga-Damm Andrea. Igen, meg szerettük volna változtatni, mert megváltoztak a nemzetközi kritériumok, meg a magyar ellenőrzés hatékonyságával szemben önök egy nagyon komoly kritériumot állítottak. A Számvevőszéket ’11-ben arra kötelezték az új ÁSZ-törvényben, hogy következményekkel járó ellenőrzés legyen. És csak egyetlenegy elemet mondok: Btk.-s fogalom lett az, ha valaki az ÁSZ-szal nem működik együtt, ha nem ad adatot, illetve ha nem hajlandó kijavítani a hibákat, nem hajlandó intézkedési tervet elkészíteni, hogy egész pontos legyek. Erre utaltam, hogy megerősödtek a jogkörök, és az önök törvényhozói szándéka is ezt jelezte, hogy az ellenőr szervezetek határozottabban lépjenek fel, és ez kevésbé az ellenőrzés közbeni beszélgetés, egyébként se általam, se senki által nem kontrollálható tanácsadás, illetve a konkrét ellenőrzést és a tanácsadást válasszuk külön, azokat nem lehet összekeverni. Amikor ellenőrzünk, akkor a fekszik-nyugszik elve van, amikor túl vagyunk az ellenőrzésen vagy még nem vagyunk ott, akkor lehet konzultálni, lehet együttműködni, ez a főszabály. Az együttműködésnek szabályozott keretei vannak az ellenőrzés közben is, ez pedig a 15 napos észrevételezésnél, egy törvényben biztosított jogkör, mi ennek szeretnénk igazából a jövőben is érvényt szerezni.

A szegénység elleni ellenőrzéssel kapcsolatban lehet, hogy félreérthető a jelzés, de akkor itt szeretném tájékoztatni önöket, hogy egy nemzetközi környezetben, az ENSZ 2030-as fenntartható céljai érdekében több országgal együttműködve egy szegénységgel szembeni fellépés ellenőrzési programjának az előkészítése van, és itt elmondhatom egyúttal azt is, hogy az ÁSZ nem rajtaütésszerűen megy senkihez se. Azon kívül, hogy értesítjük előre az ellenőrzöttet, mielőtt még adatot kérnénk be, ezt a rendszert, ugye, bevezettük, emellett minden félévben a mindenkori nyitott elnök vagy alelnök, az Országgyűlés elnöke vagy alelnökei számára személyesen is elhozom, konzultálok, hogy milyen ellenőrzési elképzeléseink, terveink vannak, és az attól a perctől fogva nyilvános is, és ebben  Z. Kárpát Dánielnek mondom  benne van a módszertan is. Tehát ott le van írva, hogy milyen típusú ellenőrzést végzünk. Azért nem szóltam erről, mert nem változott semmi azóta a nemzetközi környezetben sem és a magyar viszonyok között sem, hiszen ennek együttesen kell megfelelni.

A Nemzeti Bank alapítványáról szóló jelentés már megjelent, éppen a ’18. évben, tehát ezt csak szeretném mondani, hogy az tényszerűen nem igaz, hogy nem ellenőrizte az ÁSZ, mint ahogy az is tényszerű, hogy Győrt ellenőrizte, a kerületeket ellenőrizte, és valóban a belső kontrollt…

A korrupciós témáról akartam még egy mondatot szólni. A korrupciós témában a Számvevőszéknek az igazi eszköze a megelőzésen alapuló intézkedéseknek a része. Magyarországon nagyon komoly jogszabályalkotás történt ebben a törvényhozás által és a kormányzat által, konkrétan a pénzügyminiszter és a belügyminiszter aktív közreműködésével, amiben már eleve olyan helyeztet próbál teremteni a törvényhozás, illetve a jogalkotók, hogy ne is alakuljon ki ilyen. Ez az a dolog, amit nagyon intenzíven ellenőrzünk, és nagyon sok önkormányzatnál, akár a győrinél, akár másoknál is komoly gondot jelent a belső kontrollrendszer kiépítése, ez nem egy egyszerű dolog. Egy vezetési tudás kell hozzá, egy fegyelem kell hozzá, és ez gondot okoz a kórházigazgatóknak, gondot okoz a múzeumigazgatóknak, a pártoknak, a különböző vállalatoknak. Ez a típusú szabályozási környezet és működés láthatóan…  egyébként a 2004-es európai uniós csatlakozás óta kötelezte el magát az Országgyűlés, hogy átáll egy ilyen szisztémára, és nem volt elég 15 év, hogy átálljon, ezt kell mondanom. Ezért mi, amikor korrupciós helyzetben javulást mondunk, akkor azt mondjuk, hogy a nullához képest évről évre mi változott, mi lett jobbá, mi ezt próbáljuk mondani, de ezt folyamatosan ellenőriznünk kell, szabályossági alapon, nem azért, mert szeretjük, Z. Kárpát Dánielnek mondom, hanem azért, mert egyszerűen ma a jogszabályokat nem akarják, nem tudják, nincs módjuk betartani.

(13.40)

Köszönöm szépen a visszajelzést a gyermekétkeztetéssel, az egészségügyi intézményekkel és a vészhelyzeti ellátással kapcsolatban.

Manninger Jenőnek mint a Gazdasági bizottság előadójának is külön szeretnék visszajelezni. Igen, a modernizáció, a digitalizáció az új kihívás nemcsak a Számvevőszék számára, hanem mindannyiunk számára. Az erre való átállásban nagy együttműködésre lenne szükség. Én azt kérem, hogy ezt a határozatot támogassák, hiszen nemcsak az ÁSZ beszámolójáról szól, hanem egyúttal a jövőbeli irány megerősítéséről. Mi felkészültünk erre. Már múlt évben elkezdtük, az idei évben nagy lépéseket tettünk, de szükség lesz arra, hogy az Országgyűlés is megerősítse, hogy jó úton járunk. Úgy gondolom, a Gazdaság bizottság emellett tett voksot, ezt köszönjük.

Aki pedig úgy érzi, hogy most nem tudtam válaszolni, megpróbálom majd még írásban ezt megtenni. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket és a türelmüket is. (Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:   1   1-63   64-86      Ülésnap adatai