Készült: 2021.05.10.03:32:33 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

153. ülésnap (2020.10.05.),  27-32. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 12:13


Felszólalások:   23-26   27-32   33-36      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: A napirend előtti hozzászólók sorában utolsóként Kocsis Máté frakcióvezető urat illeti a szó.

KOCSIS MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Völner államtitkár úr már említette a tavaszi járvány első hullámát, és én ott folytatnám, ahol ő az ebbéli mondandóját abbahagyta. Nehéz időszakon vagyunk túl, s bizonyára önök is látják, hogy egy nehéz időszak áll előttünk is. Újra itt a járvány, de ma már annyival másabb a helyzet a tavaszihoz képest, hogy talán mindenki tud mondani a saját környezetéből legalább egy olyan embert, aki koronavírusos vagy minimum karanténba került a vírus miatt. Ez tavasszal nem volt. Ebből világosan következik, hogy az előttünk álló időszak legalább olyan szintű összefogást igényel, mint amilyen tavasszal volt. Tavasszal jól oldotta meg az ország, a szakemberek felkészültsége, az emberek fegyelmezettsége a világ 25 legjobban védekező országa közé emelt bennünket. S mindez úgy sikerült, hogy akkor a hazai baloldal minden egyes ponton támadta a védekezést. Tavasszal a baloldali pártok azt mondták, hogy a rendkívüli jogrend bevezetése miatt nem támogatnak semmit, aztán természetesen még bocsánatot sem kértek a hamis vádak miatt, amelyeket a rendkívüli jogrenddel kapcsolatban megfogalmaztak. Nem támogatták a rendkívüli jogrend meghosszabbítását, nem szavazták meg a koronavírus-törvényt, kamuvideókat terjesztettek az egészségügyi dolgozókról. Emlékszünk Korózs Lajos producer munkásságára, aki talán kissé előre is szaladt ebben a témában. Álhíreket terjesztettek Európa-szerte a nemzetközi sajtóban is arról, hogy a magyar Országgyűlés nem ülésezik. Álhíreket terjesztettek a lélegeztetőgépekről. Emlékezzenek vissza arra, egyszer azt mondták, hogy nincs elég lélegeztetőgép, majd azt mondták, hogy túl sok lélegeztetőgép van. Nyáron pedig a nemzeti konzultációt is támadták, amelyben közel 2 millió ember mondta el az álláspontját.

(14.10)

Most ugyanakkor semmi magyarázat nincs arra, hogy miért folytatják ott, ahol abbahagyták, nincsen rendkívüli jogrend. Nem tudom, hogy mire kívánnak hivatkozni, amikor újra támadásba lendülnek, és az sem világos, hogy mi érdekük áll önöknek abban, amit néha már érzünk, és talán sokan ebben az országban, hogy önök azt gondolják, a baloldal azt gondolja, hogy minél rosszabb az országnak, a magyar embereknek, annál jobb lesz talán politikailag nekik. És azt gondolom, ez egy nagyon veszélyes és felelőtlen játék, de semmiképpen nem méltó parlamenti képviselőkhöz.

Szeretném önöket tehát arra kérni, hogy a járvány második hullámában próbáljanak meg akként viselkedni, amire a választók megbízták önöket, állítsák le az álhírgyáraikat; állítsák le a rémhírterjesztést; és fogadják el a nemzeti konzultációban kialakított magyar álláspontot, azt ne támadják, azt ne kritizálják, ne próbálják meg állandóan gúny tárgyává tenni, hanem vegyék komolyan azt a rengeteg magyar véleményt, amit ott olvashatnak, jelesül, hogy az emberéletek és az egészség megvédése mellett a munkahelyek és a gazdaság védelme is nagyon fontos.

A magyar kormány jelen pillanatban ezen dolgozik. Most is óriási összefogásra van szükség. Az előbb említett baloldali kritikával szemben elismerést is szeretnék mondani, ez már értelemszerűen nem a baloldali pártokat illeti, hanem a magyar kormányt. A Fidesz-frakció nevében üdvözöljük és támogatjuk azt a megállapodást, amelyet a kormány a Magyar Orvosi Kamarával kötött. Soha nem látott, történelmi léptékű bérrendezés előtt állunk: átlagban megduplázódik a magyar orvosok bére. És talán ez a legjobb pillanat arra, éppen a szükséges összefogás pillanatában, hogy ezt megoldjuk, hiszen a kutatók, a matematikusok, a virológusok, az orvosok szerint a következő 7-8 hónap nagyon nehéz lesz a magyar egészségügyi dolgozók számára.

Az általuk, az előbb felsoroltak által közzétett becslések alapján akár 200 ezer fertőzöttről is beszélhetünk majd, ami könnyen együtt járhat 16 ezer, kórházban ápolt emberrel. Az helyes, hogy a kormány ennek a duplájára is felkészült, de visszatérve a béremelésekre, azt különösen jónak tartjuk, hogy ez a megállapodás most született meg.

Szeretném önöknek azt is elmondani, és felszólalásom befejezéseként hangsúlyozni, hogy mindezek, az orvosi béremelés, a járvány tavaszi tapasztalatainak a felhasználása, a gazdaságvédelmi és a munkahelyvédelmi intézkedések újra lehetőséget adnak nekünk arra, hogy sikeresen védekezzünk. Egy kérésünk van a baloldali pártokhoz: ha ebben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) segíteni nem tudnak, legalább ne is hátráltassanak bennünket.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Rétvári Bence államtitkár urat illeti a szó ismét.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Valóban azt látjuk, hogy Magyarországnak a járványgörbéje az év elejétől kezdve és más országoknak a járványgörbéje párhuzamosan halad, pár hétnyi eltérés talán van más országok és Magyarország között, nyilván van a nagyságrendben, a mértékben, hogy hol mennyi a lakos, és ahhoz képest mennyi ugyanannyi arányú fertőzöttnek a száma (sic!), de a görbe ugyanazokban az időszakokban fut föl, valamikor ott március táján, illetőleg most augusztus végén, szeptember elején indult el szinte minden országban a második hullám, és látjuk újra a megbetegedések számának az emelkedését.Az első hullámban Magyarország sikeres volt, erre utalt frakcióvezető úr is. Ha megnézzük akár az egymillió lakosra jutó elhunytak számát, akár más mutatókat, azt láthatjuk, hogy Magyarország eredményesen tudott védekezni, mert minden magyar ember, aki csak tudott, összefogott, dolgozzon kórházban, rendőrségnél, vagy legyen munkavállaló, kereskedelmi dolgozó, mindenki össze tudott fogni, és így tudott Magyarország sikeres lenni.

Annál sikeresebbek tudunk lenni a második hullám alatt is, minél szélesebb körű az összefogás. A második hullám előtt lezajlott a nemzeti konzultáció, amelyet látványosan próbált megakadályozni a baloldal. Úgy látszik, mindig, amikor nemzeti összefogásról és nemzeti minimumról van szó, legyen 2004. december 5e, vagy legyen a vírus elleni védekezés, a baloldal mindig igyekszik szétfeszíteni a magyar embereket, és nem pedig segíteni azt, hogy össze tudjunk fogni, 2004-ben összefogni határon innen és határon túli magyarok, most pedig, az idei évben pedig összefogni mindnyájan a koronavírus-járvánnyal szemben.

Ezért volt fontos a nemzeti konzultáció, hogy széles legyen az összefogás, és ezt a széles összefogást mélyíti el még inkább a Magyar Orvosi Kamara javaslata és annak a kormány általi elfogadása, amely valóban olyan mértékű orvosbéremelést hoz el Magyarországra, amelyre példa az elmúlt harminc esztendőben nem volt. Mindemellett pedig segít abban, hogy megszűnjék egy nagyon régóta folytatott gyakorlat, a hálapénz intézménye is.

A hálapénzről először Magyarországon az ötvenes években hallhattunk: míg a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottságában az osztályharc részének tartották, hogy az orvosok a korábbi rendszer elnyomó hatalmi gépezetének részei voltak őszerintük, ezért megérdemlik, hogy nagymértékben csökkenjen a bérük, és ezen bércsökkentést a kommunista eszme nevében végre is hajtották, de ettől függetlenül  nyilván valamiért az orvosok presztízse nagyon magas  kialakult a hálapénz intézménye. Ez a szó hivatalosan Magyarországon egy MSZMP-kongresszuson hangzott utána el, és része lett a magyar szokásoknak, hiszen mindenki az egészségét a legfontosabbnak tartotta. Ez tehát az ötvenes évekből keletkeztethető, itt maradt magyarországi szokás, sajnálatos szokás, amely mindenkit kellemetlen helyzetbe hoz: aki adta, aki kapta, orvost, beteget egyaránt.

A 2000-es években is volt egy egészségügyi baloldali ötlet, akkor azt a hálapénz mellett kórházi napidíjnak és vizitdíjnak hívták volna, tehát minden úton-módon valami fizetés az egészségügyben a baloldali logika szerint ott van. Ezt sikerült egy népszavazással eltörölni. A két baloldali örökség tehát az lett volna, hogyha a koronavírusos betegeknek egy baloldali kormányzás alatt vizitdíjat és kórházi napidíjat kellene fizetni, és mellette még az ötvenes évekből itt maradt hálapénzt is.

Azt is láttuk, hogy az egészségügyben mit tett az előző gazdasági nehézség idején a baloldal: elbocsátott hatezer egészségügyi dolgozót; mindenkinek csökkentette a fizetését; bezárt több kórházat; leépített 16 ezer ágyat, és mellette próbálta még fizetőssé tenni az egészségügyet, magyarul: megszorított. Az előző válság idején egyértelmű volt a megszorítás az egészségügyben, most pedig láthatóan a forrásbővítés, hiszen a védekezés költségeinek nincs fölső plafonja, és mindemellett az orvosi béremelés az, ami meg tud valósulni Magyarországon, az elmúlt harminc év legradikálisabb, legnagyobb mértékű orvosi béremelése ebben az  egyébként a világ minden országában válságos  esztendőben.

Ha elfogadja a parlament a törvényjavaslatot, az azt jelenti, hogy jövő évtől már egy szakmai pályáját elkezdő orvos 481 ezer forintot kereshet, jövő utáni évtől 619 ezer forintot; 2023-tól pedig a kezdő bér az egészségügyben 687 ezer forint lesz.

Aki már 20 éve van a pályán, az jövőre 1 millió 150 ezer forintnál is többet fog keresni, aki 20 évnél több ideje van a pályán, az ’22-től közel 1,5 millió forintot fog keresni, és 2023-tól pedig 1 millió 655 ezer forintot. Aki pedig már több mint 40 éve dolgozik orvosként, ő jövő évtől 1 millió 666 ezer forintot, 2022-től 2 millió 142 ezer forintot, 2023-tól pedig  hangsúlyozom, aki 40 évnél többet dolgozott orvosként az egészségügyben  2 millió 380 ezer forintot kereshet.

Azt hiszem, a járvány elleni védekezés szempontjából is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) rendkívül fontos ez a törvényjavaslat. Kérjük a parlamentet, hogy támogassa ezen a héten. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Ház! A napirend előtti felszólalások végére értünk. Felkérem Hiszékeny Dezső jegyző urat, hogy ismertesse a további napirenden kívüli felszólalókat.

HISZÉKENY DEZSŐ jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett: Keresztes László Lóránt, LMP; Fülöp Erik, független; Varga Zoltán, DK; Varju László, DK; Farkas Gergely, független; Bangóné Borbély Ildikó, MSZP; Tordai Bence, Párbeszéd; Rig Lajos, Jobbik; Brenner Koloman, Jobbik; Steinmetz Ádám, Jobbik; Z. Kárpát Dániel, Jobbik; Kálló Gergely, Jobbik; Apáti István, független.A holnapi napon napirend előtti felszólalásra jelentkeztek a következő képviselők: Mellár Tamás, Párbeszéd; Schmuck Erzsébet, LMP; Arató Gergely, DK; Gurmai Zita, MSZP; Balczó Zoltán, Jobbik; Rétvári Bence, KDNP; Selmeczi Gabriella, Fidesz.

A holnapi napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett: Keresztes László Lóránt, LMP; Varga-Damm Andrea, független; Z. Kárpát Dániel, Jobbik; Steinmetz Ádám, Jobbik; Magyar Zoltán, Jobbik; Apáti István, független.




Felszólalások:   23-26   27-32   33-36      Ülésnap adatai