Felszólalás adatai

Felszólalások:   127-134   135-141   141-143      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő asszony az államtitkári választ elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz: „Nyugati árak, keleti bérek  jelentem: a Kárpát-medencében a helyzet változatlan.” címmel. Az interpelláció megválaszolásával a miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Varga Mihály pénzügyminiszter urat bízta meg. Az interpellációra a miniszter úr felkérésére Tállai András államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Képviselő asszony, öné a szó.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A rendszerváltás óta mit hallanak vezető politikusoktól az emberek? Azt, hogy a kapitalizmus, a demokrácia és a piacgazdaság célja az emberek jóléte. Harminc éve ígérgetik, hogy a nyugat-európai életszínvonalhoz kívánják a polgárokat juttatni. Körülbelül 500 ezer embert sikerült is, nagyrészt a kormányközeli oligarcha- és lakájcsaládokat. De él itt még 9 millió ember, aki ebben a kegyben nem részesülhetett eddig, még akkor sem, ha éjt nappallá téve dolgozik.

(17.00)

A kormány folyamatosan zengedezi, hogy nőnek az átlagbérek, nő az életszínvonal, csak az a probléma, hogy háromnegyed éves késéssel az árak is úgy nőnek, hogy elveszítik a bérek reálérték-növekedésüket. Magyarországon a fogyasztói kosárból még csak 23-at tud a magyar ember venni, Csehországban már 29-et, Ausztriában 34-et, Nagy-Britanniában 44-et, és Németországban pedig 58-at. (Sic!) Ez azt jelenti, hogy az osztrákoknak 50 százalékkal többet ér a bérük, mint a magyaroknak, a briteknek több mint kétszeresét, a németeknek pedig két és félszeresét. Persze halljuk 30 éve, hogy a piaci folyamatokba nem lehet beleszólni, a kereslet és a kínálat határozza meg az árakat és a béreket.

Pontosan tudjuk, hogy állami beavatkozással rendre befolyásolják mindenhol a világban a piaci és keresleti viszonyokat. Csak nézzük meg, hogy a bevezetendő USA-beli védővámok eredményeként már le is állt a kormány által nagy hanggal kísért kecskeméti Mercedes-gyár második ütemének építése. Erről ugye nem tetszenek beszélni.

Míg 1990-ben 1 dollárból 1,53 liter üzemanyagot tudott venni a magyar ember, mára odáig jutottunk, hogy már 1 dollárból csak 0,7 liter üzemanyagot. Ha ugyanezeket a számokat összevetjük azzal, hogy az átlagbérek és a létminimumértékek miként aránylanak egymáshoz, akkor az az eredmény, hogy míg ’90-ben 164 dollár volt az átlagbér és 115 dollár a létminimum, és 2004-ben pedig 334 dollár volt az átlagbér és 254 dollár a létminimum, azaz a két időszak között az emberek tartalékolni tudtak.

Mára azonban már a kormányzat a létminimumértéket sem engedi kimutatni, egyszerűen azért, hogy ne találkozhasson azzal egyetlen felelős politikus sem, hogy mennyi pénzből tudnának a magyar emberek megélni. 2010 óta az élelmiszerárak Magyarországon 34 százalékkal emelkedtek, de a nettó jövedelmek ezt nem követték. Az átlagbérszámításba nem veszik bele a közmunkások bérét, ami mindenképpen rontaná a jelenlegi átlagbérszámítást, és mindez odavezet, hogy ma már a polgárok, bármennyire is a kormány azt zengedezi, hogy mennyire jól élnek, 3 millió ember még mindig a mélyszegénységben él. Az üzemanyag ára 320 forint volt 2010-ben, ma 407, ehhez képest az olaj ára 2010-ben 75 dollár volt, ma pedig 70 dollár. Hogy is van ennek a kettőnek az összefüggése?

Azt szeretném kérdezni miniszterelnök úr helyett államtitkár úrtól, hogy 30 évvel a rendszerváltás után mit tud mondani az embereknek, mikor lesznek a nyugati árak mellé nyugati bérek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Tállai András államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Én abban tudok önnek segíteni, hogy visszatekintünk 2010-től, hogy mit tett Magyarország Kormánya, a Fidesz-KDNP-kormány annak érdekében, hogy az emberek egzisztenciája növekedjen, hogy a jövedelme emelkedjen, és hogy egyre jobban éljenek. Hát, először is rendbe kellett tenni a devizahitelezést, ami egy társadalmi katasztrófa volt, az embereket becsapták. Több mint 1 millió szerződéssel 1 milliótól több embert, családot vittek bele abba a katasztrófába, ami azt jelentette számukra, hogy az árfolyamváltozás miatt nem tudták fizetni a felvett hitelüket. Csak emlékeztetem önt, hogy ezt az a szocialista kormány tette meg, akikkel most önök politikai partnerséget vállaltak. A Fidesz-kormány azt vállalta, hogy ezt rendbe teszi, és igaz, hosszú éves küzdelmek árán, de úgy tette rendbe, hogy még nemzetközi elismeréseket is kapott ezen a téren.A következő lépése a kormánynak a tényleges, tartós és valós rezsicsökkentés volt, ami szintén több százezer, sőt minden magyar családot érintett és érint mind a mai napig is, hiszen a rezsicsökkentés hatása ma is pozitívan hat a családokra azáltal, hogy a rezsiköltségük így kevesebb, és így több marad más egyéb célokra.

Amikor megerősödött a gazdaság és növekedési pályára állt, akkor bővítettük a foglalkoztatást. Először a közszférában dolgoztak sokan, később átvándoroltak a versenyszférába. Erre egy számot tudnék mondani, 12 százalék volt a munkanélküliség száma, annyi volt, most 3,6 százalék. A Fidesz-kormány több mint 800 ezer embernek adott munkát és a munkával együtt jövedelmet és megélhetést. Amikor a gazdasági növekedés tartóssá vált, akkor a Fidesz-kormány adócsökkentést adott az embereknek. Először a személyi jövedelemadó kulcsát, a progresszív adókulcsot egy kulcsra változtattuk, 15 százalékra, ami Európában a második legkevesebb, ezzel együtt növeltük a családi adókedvezményt, ezáltal is több mint 1 millió családnak, gyermeket vállaló családnak biztosítva magasabb megélhetési lehetőséget. Az adócsökkentéshez tartozik az áfa kulcsának a csökkentése is, ahol az alapvető élelmiszerek, szolgáltatások kulcsát sikerült csökkenteni. Az árcsökkentéssel természetesen az embereknek maradt több pénzük szintén.

Aztán 2016 novemberében bérmegállapodást kötöttek a kormány, a munkaadók és a munkavállalók. A bérmegállapodás lényege, hogy tartósan emelni kell Magyarországon a béreket. Egyrészt a minimálbér emelése folyamatos, 2010 óta több mint 100 százalék, másrészt pedig a járulékok csökkentésével a munkáltatóknak lehetőséget adtunk arra, hogy az emberek jövedelmét, bérét tudják növelni. Ennek a hatása ma már érezhető a gazdaságban. Ma már az emberek jövedelme évek óta folyamatosan növekszik, nemcsak nominálértelemben, hanem a reáljövedelmük is folyamatosan nő.

Végül engedjen meg nekem is egy összehasonlítást. 2004-ben egy átlagos, 140 ezer forintos fizetésből az akkori árakon 572 liter üzemanyagot lehetett vásárolni, ma 345 ezer forintos átlagbérből több mint 868 liter üzemanyag vételezhető a töltőállomáson. Ezt a tendenciát kívánja a kormány folytatni a jövőben is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Megkérdezem képviselő asszonyt, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Öné a szó.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Nem fogadom el a válaszát, mert arra az alapvető kérdésemre nem válaszolt, hogy az árak és a bérek egymáshoz való viszonyában mit kíván a kormányzat tenni. De javaslom esetleg a külügyminiszterrel, a miniszterelnökkel és Lázár Jánossal beszélgetni, ugyanis ők az elmúlt években egyértelműen kifejezték, hogy Magyarország versenyképessége az alacsony béreken múlik, ami a nyugati árakhoz valahogy sehogy sem konvergál. Az a megdöbbentő számomra, hogy ön egyáltalán a devizahitelezés kérdésében bármifajta pozitívumot emlegetett ma, amikor tudjuk mindannyian, hogy a lehető legrosszabb módszerrel, a legrosszabb eredménnyel próbálták ezt a terhet lerázni magukról. De az is igaz, hogy az alatt a kormány alatt, ahol egy Patai Mihályt ki lehet nevezni a Magyar Nemzeti Bank alelnökének, aki mindazokat a pénzügyi terrorcselekményeket elkövette társaival együtt a magyar társadalom ellen, amelyek miatt több tízezer ember kilakoltatás előtt áll, akkor úgy hiszem, önök tényleg nem a valóság talaján állnak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Nem tudom elfogadni a választ. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszony válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, hogy elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 114 igen szavazattal, 24 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! 17 óra 9 perc van, az interpellációk tárgyalásának végére értünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik elfogadott napirendünknek megfelelően az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló személyi javaslatról történő határozathozatal. Az elnöki jogkörben előterjesztett S/6246. számú javaslatot a honlapon megismerhették.

(17.10)

Tájékoztatom önöket, hogy az MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselőcsoportja nem jelölt tagot az eseti bizottságba.

Felkérem Vinnai Győző jegyző urat, hogy ismertesse a személyi javaslat tartalmát.

Felszólalások:   127-134   135-141   141-143      Ülésnap adatai