Felszólalás adatai

Felszólalások:   119-122   123-126   127-130      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A határozathozatalra a holnapi ülésnapunkon kerül sor. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztő kezdeményezte a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentéseknek és az összegző módosító javaslat vitájának elnapolását. Elfogadott döntésünknek megfelelően az előterjesztés vitájára ezen az ülésen nem kerül sor.

Most viszont soron következik a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentéseknek és az összegző módosító javaslatnak a vitája. A kormány-előterjesztés T/3370. számon, az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományokkal egyetemben a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Salacz László képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 29-én tartott ülésén megtárgyalta a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/3370. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett elfogadta. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy koherenciát teremtsen a közigazgatási szabályszegések területét rendező joganyagban oly módon, hogy egyrészt módosításokat javasol az általános közigazgatási rendtartásban, másrészt módosítja a szankciótörvény hatálybalépésének dátumát 2020. január 1-jére, végül pedig a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályozását tartalmazó törvény hatályát 2020. január 1-jéig tolja ki. A javaslat alapvető funkciója az, hogy minél áttekinthetőbb szabályozást nyújtson a magyar jogban abban az esetben, amikor egy adott ügy megalapozza a büntetőeljárás, illetve a szabálysértési eljárás lefolytatását is.

Fontos, egyben az állampolgárok alkotmányos jogait érintő kérdés a párhuzamosan, két eltérő jogág normái szerint folyó eljárások kimenetelének szabályozása. Az általános közigazgatási rendtartás és a szankciótörvény törvényjavaslatban szereplő indokolt módosítása lehetővé tenné a felügyeleti szerv számára azt, hogy a már meghozott döntését a büntetőeljárásban hozott ítélet rendelkezésének megfelelően megváltoztassa, megsemmisítse, és ezzel együtt, amennyiben szükségesnek mutatkozik, az ügyben eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezze. Ily módon kiküszöbölhetővé válik az, hogy ugyanazon személyt ugyanazon cselekményért, két eltérő jogág szabályai szerint lefolytatott eljárás eredményeképpen ugyanazzal a negatív jogkövetkezménnyel sújtsanak.

A benyújtott javaslat kiemelt figyelmet fordít arra a tényre, hogy a közigazgatási szankcióval sújtható jogellenes magatartások száma sokkal nagyobb, mint a büntetőjog szempontjából relevanciával bíró cselekményeké. Éppen ezért egy adott személy az általa elkövetett cselekménye miatt nem mentesül a közigazgatási jog szerint hátrányos jogkövetkezmény alól akkor sem, ha a büntetőbíróság döntése szerint nem valósult meg a bűncselekmény, vagy annak elkövetése nem bizonyított. Tehát ha az adott jogellenes cselekvés a közigazgatási jog normái szerint kimeríti a szabályszegés fogalmát, akkor az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, és a szabályszegési eljárást a törvény keretei között lefolytatni.

A módosítások értelmében szintén nem alapozza meg a közigazgatási jog hátrányos jogkövetkezményeinek alkalmazása alóli mentességet az a körülmény sem, amikor a vádlott büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok merül fel, amelynek következtében a bíróság felmentő ítéletet hoz. Ez azért fontos rendelkezés, mert a jogalkalmazónak tisztán kell látnia, hogy a közigazgatási jogban szabályozott eljárási képesség lényegében eltér a büntetőjogi értelemben vett eljárási képességtől.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat mindenképpen támogatandó, hiszen a benne előirányzott módosításoknak köszönhetően kiküszöbölhetővé válik az esetleges jogbizonytalanság felmerülése, valamint a normavilágosság érdekében a két jogterület szabályainak világos elhatárolására is lehetősége nyílik a jogalkalmazónak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK : Köszönöm, Salacz képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Az előterjesztő jelzi, hogy majd később kíván szólni. A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót, most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincsen lehetőség. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt a monitoron nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom, és megadom a szót az előterjesztők nevében Orbán Balázs államtitkár úrnak.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő, előttünk fekvő javaslatnak a célja a szankciórendszer jövőbeni reformjának megvalósítását szolgáló szabályok alkalmazhatóságának későbbi időpontban történő hatályba léptetése; ahogy elhangzott, a kormány javaslata szerint az új szankciórendszer és az ezzel összefüggő nyilvántartási rendszer 2020. január 1-jével lépjen hatályba. Ehhez nyilvánvalóan egyidejűleg szükséges a jelenlegi szabályokat tartalmazó, úgynevezett átmeneti szankciótörvény hatályának a meghosszabbítása. Ez az átmeneti módosító törvényjavaslat a szankciótörvénnyel összefüggésben tartalmazza az azt követően, tehát a törvény megszületését követően felmerült szakpolitikai igények megvalósítását is, és szolgálja továbbá a szankciótörvény különös szankciós szabályokkal történő kiegészítését is, amely az Alkotmánybíróság 8/2017. alkotmánybírósági határozatában kifejtett kétszeres eljárás alá vonás és büntetés tilalmával áll szoros összefüggésben.

(12.00)

Az új szabályok révén tehát a jövőben elkerülhetővé válik, ahogy azt a képviselő úr is említette, hogy valamely cselekményt egyaránt sújtsanak közigazgatási és büntetőjogi szankcióval.

A kétszeres szankcionálás elkerülésével kapcsolatban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény módosítása is része ennek a javaslatnak, amely a közigazgatási határozat módosítására és visszavonására vonatkozó időkorlát tekintetében tartalmaz speciális szabályokat és a szükséges felügyeleti szervi jogosítványokat.

A törvényjavaslat tárgyalása során az Igazságügyi bizottság részéről merült fel módosító javaslat, amely az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében álláspontunk szerint szükséges és indokolt. A Törvényalkotási bizottság azt is javasolta, hogy ezzel párhuzamosan, szintén egy nyilvántartási rendszer kiépítése és a nyilvántartásra vonatkozó szabályok későbbi hatályba léptetésével összefüggésben, a társasházakról szóló törvény társasházi tisztségviselők nyilvántartására vonatkozó fejezete is a szankciótörvénnyel azonos időpontban lépjen hatályba.

Az előterjesztő részéről ezt a javaslatot szintén támogatjuk, és arra szeretném kérni a képviselő hölgyeket és urakat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat egészét is. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   119-122   123-126   127-130      Ülésnap adatai