Felszólalás adatai

Felszólalások:   115-121   121-127   127-134      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Az Országgyűlés az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 24 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „Lesze elég forrás a környezetvédelemre, hogy legalább az életünket és a környezetbiztonságot közvetlenül veszélyeztető, legsürgősebb problémák megoldódjanak?” címmel. Az interpelláció megválaszolásával a miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Nagy István agrárminiszter urat bízta meg. Az interpellációra miniszter úr felkérésére Farkas Sándor államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó, képviselő asszony.

(16.40)

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az Országgyűlés hamarosan megkezdi a jövő évi költségvetés tárgyalását. Egyelőre nem tudjuk, csak sejtjük, hogy mit tervez pénzügyminiszter úr. Kilenc éve, hogy a szakmai érvek, tények, az ellehetetlenülés szélére került emberek és ágazatok segélykiáltása süket fülekre talál a kormányban. Hiába dübörög a gazdaság, a költségvetés mostohán bánik a legfontosabb ügyeinkkel, az emberek jólétével, a szegénység felszámolásával, az egészségüggyel, az oktatással, a kultúrával és nem utolsósorban a környezetüggyel. Pedig mindegyik szorosan összefügg a kormány új jelszavával, a versenyképességgel, mert ha ezekbe a területekbe fektetünk, akkor természeti értékekben és erőforrásokban gazdag környezetben, egészséges, itthoni jövőképpel rendelkező, kiművelt emberfők teremthetnék meg a jövő fenntartható, magas hozzáadott értékű társadalmának és gazdaságának alapjait.

Nézzük a környezetügyet, amelynek finanszírozása szintén szégyenletesen alacsony. A kormány elszabotálja az emberek egészségét, az emberévekben mérhető pusztító környezetszennyezés és -terhelés csökkentését, beleértve a sok ezer felnőtt és gyermek korai halálát okozó azbesztszennyezést, amely ott van a lakásokban, az iskolákban, a munkahelyeken, és a lég- és zajszennyezést is. De ugyanez mondható el a korábbi ipari környezetszennyezések felszámolásának elmulasztásáról, gondoljunk csak a több tízezer ember vízellátását biztosító szentendrei vízbázis szomszédságában vagy az Óbudai Gázgyár területén visszamaradt szennyezőanyagokra; több ezer ilyen hely van még az országban. Sehol nem tart a víziközmű-rekonstrukció, pedig egészséges vízellátásunk múlik rajta.

A kormány úgy tesz, mintha nem kellene az éghajlatváltozás miatt semmit sem tennie. A nemzeti parkok értékmegőrző munkáját sem fedezi az állam, ehelyett profittermelésre biztatja őket, és még sokáig sorolhatnám a kormány bűnlajstromát. Eközben tudható, hogy az uniós támogatás mértéke a jövőben csökkenni fog, a kormányhatározat alapján május végéig kell kidolgozni az uniós támogatások felhasználásának új tervét.

Azt szeretném megkérdezni, hogy miből, mennyivel és milyen célokra tervezik növelni a környezetügy jövő évi és hosszabb távú finanszírozását. Vagy továbbra is kizsigerelik és ezzel megsértik az Alaptörvényt, környezeti válsághelyzetbe taszítják az országot, és továbbra is szemrebbenés nélkül nézik, hogy évente több mint tízezer ember környezeti okokból idő előtt hal meg? Konkrét számokat szeretnék hallani. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Farkas Sándor államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Kérdése idő előtti és félrevezető. Idő előtti, mert a 2020-as költségvetési tervezés még folyamatban van, csakúgy, mint az uniós források felhasználásáról szóló szektorális tervek elkészítése. Félrevezető, mivel a magyar kormány már eddig is sokat tett és sokat költött a környezetvédelmi célok megoldása érdekében,  nemcsak a szűk értelemben vett környezetvédelmi ágazaton belül, hanem az integrált környezetvédelmi szemlélet és kormányzati feladatmegosztás miatt több más szakterületen is. Több komplex környezetvédelmi probléma esetében a hatékony intézkedés más ágazatokban kell megvalósuljon ahhoz, hogy az adott ágazati probléma megoldásának hatásaként a környezet állapota is jelentősen javuljon; különösen igaz ez például a levegőminőség-védelem területén. A légszennyezettség hatásainak csökkentésére is jelentős lépések történtek az elmúlt években, számos területen javult a helyzet. Évekkel ezelőtt elindítottuk a kisméretűrészecske-kibocsátás csökkentésére vonatkozó ágazatközi programot. A program 2011-es indulása óta a közlekedési, az ipari, a mezőgazdasági, a lakossági szektorban számos intézkedés valósult meg, közel 200 milliárd forint értékben.

Készül egy új országos levegőterhelés-csökkentési program is, amely kitér minden lényeges légszennyező anyag kibocsátásának korlátozására. A program céljai jelentős nagyságrendű uniós forrás felhasználásával valósulnak meg, az ebben foglalt intézkedések megvalósításuk esetén több mint 50 százalékkal csökkentik a lakosság környezeti és egészségügyi kockázatait.

Az országos környezeti kármentesítési program keretében a 2010 és 2017 közötti időszakban összesen 110,9 milliárd forint hazai forrásból több mint háromszáz területen történtek kármentesítési intézkedések. Emellett a kormány biztosította például az abasári ivóvízszennyezést követően a település ivóvízellátását, és a szennyezés okának, kialakulásának és terjedésének vizsgálatát 100 millió forintos költséggel. 2017-ben pedig megkezdődtek a tényleges kármentesítési beavatkozások is: sikerült megtisztítani a balmazújváros-lászlóházi veszélyeshulladék-tároló telepet összesen 2566 tonna veszélyes hulladéktól, aminek költsége 400 millió forint volt. Ezen túlmenően az uniós források felhasználásával a 2010 és 2020 közötti időszakban közel 100 milliárd forint állt, illetve áll rendelkezésre kármentesítési feladatokra, illetve a hátrahagyott, szennyezett és alulhasznosított barnamezős területekre.

Tájékoztatom képviselő asszonyt, hogy az állami természetvédelmi és génmegőrzési intézetek a jövőben is stabil költségvetés mellett végezhetik értékőrző tevékenységüket. A 2015-ben elinduló operatív programok keretében közel 40 milliárd forint támogatás felhasználásával további területeken javítjuk a természetes és természetközeli élőhelyek állapotát, valamint a természetvédelmi kezelési és a nagyközönség számára történő bemutatást szolgáló infrastruktúrát. Új elemként a természetvédelmi őrszolgálathoz, illetve a természetvédelmi monitorozáshoz szükséges infrastruktúra fejlesztése is lehetővé válik. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

A génmegőrzési tevékenységben való állami szerepvállalás növelése érdekében 2017-ben további milliárdokat, 12,3 milliárd forintos forrást biztosítunk az elkövetkezendő négy évben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselő asszonyt, elfogadjae az államtitkári választ. Öné a szó.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Sajnos a választ nem tudom elfogadni, miniszterhelyettes úr. Ön azt mondta, hogy idő előtti a kérdés. Én biztos vagyok abban, hogy ez nem idő előtti, hiszen a jövő évi költségvetést néhány héten belül a kormánynak be kell nyújtania, és ha a kormány benyújtja, nyilván a költségvetés tervezését nem most kezdik el, hanem már egy ideje folyik, tehát önöknek pontosan tudni kellene azt, hogy milyen célokra milyen tételeket fognak betervezni. Tehát a kérdés nem idő előtti.Lehet, hogy különböző területekre a kormány valamennyit fordított, de messze nem annyit, amennyit kellene. Emlékezzünk például a nyári időszak végére, hogy az ország hány településén haladta meg a levegőszennyezettség a megengedettet, fuldokoltak az emberek és a gyerekek. Nem véletlen az, hogy ma Magyarországon körülbelül tízezer ember idő előtt hal meg a levegőszennyezettség következtében. Én egyébként a nemzeti parkokra se lennék nagyon büszke, mert európai uniós forrásokra kényszerítik őket (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és a szakmai munkához nem kapnak megfelelő támogatást. A válasz sajnos nem elfogadható. (Dr. Rétvári Bence: Forrásokra kényszerítik őket!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés az államtitkári választ 108 igen szavazattal, 24 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnök kabinetfőnökéhez. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy Tordai Bence államtitkár úr… (Derültség.), Tordai Bence képviselő úr nem tartózkodik az ülésteremben, ezért a határozati házszabály 122. § (5) bekezdése alapján az interpellációt visszavontnak kell tekinteni.

Tisztelt Országgyűlés! Dunai Mónika, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez: „Milyen veszélyekkel járna, ha megvonnák Magyarország európai uniós fejlesztések feletti szabad döntési jogát?” címmel. Dunai Mónika képviselő asszonyt illeti a szó.

(16.50)

Felszólalások:   115-121   121-127   127-134      Ülésnap adatai