Készült: 2021.05.13.07:43:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

168. ülésnap (2020.11.18.),  123-136. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 12:59


Felszólalások:   101-122   123-136   137-152      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Most soron következik „Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulást létrehozó Euromediterrán Megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv kihirdetéséről” szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/13640. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőnek megadom a szót Sztáray Péter András úrnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Rövid leszek, nem töltöm ki a 30 percet. Annyit szeretnék elmondani, hogy az euromediterrán megállapodást a részes felek 1995. július 17-én írták alá Brüsszelben. A megállapodás 1998. március 1-jén lépett hatályba, majd a megállapodás és a 2004-es uniós bővítés figyelembevételének céljából készült jegyzőkönyvét az Országgyűlés a 2011. évi XV. törvényben hirdette ki, így a megállapodás a magyar jogrend részévé vált. Az euromediterrán megállapodás jelentősen növelte az EU-nak az észak-afrikai térségben betöltött szerepét, és a felek több nemzetközi kérdésben meglévő politikai nézet- és értékazonosságát bizonyította egyes globális és regionális kérdéseket illetően. Az ipari, mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmére alkalmazott kölcsönös vámliberalizáció alapján szabadkereskedelmi térséget kívánt létrehozni az Európai Unió és Tunézia között, amely széles körű, kedvezményes hozzáférést biztosít Tunézia számára az uniós piachoz. A megállapodás együttműködést teremt olyan területeken, mint a politikai párbeszéd, az áruk szabad mozgása, a szolgáltatásnyújtás szabadsága, a fizetések, a tőke és a verseny, a tudományos, műszaki és technológiai ügyek, a migrációs nyomás csökkentése különösen munkahelyek létrehozásával, és az oktatás fejlesztése azon területeken, ahonnan a migránsok érkeznek, továbbá a pénzmosás, a drogkereskedelem, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem tekintetében.

Horvátország 2013-as uniós csatlakozásával  hasonlatosan Magyarország uniós, valamint ennek következtében a megállapodáshoz történő csatlakozásához  szükségessé vált egy kiegészítő jegyzőkönyv jogrendbe iktatása. Ennek elfogadásáról és 2013-tól történő ideiglenes alkalmazásáról a Tanács 2018. október 15-ei 2020/1420. számú határozata rendelkezett. A szóban forgó törvényjavaslat ezt a kiegészítő jegyzőkönyvet tartalmazza.

Tekintettel a Magyarország és Horvátország közötti baráti és stratégiai partnerségre, valamint az Európai Unión belüli együttműködésünk fontosságára, Horvátország csatlakozása a megállapodáshoz a kölcsönös előnyök kiaknázására nyújt lehetőséget a tunéziai társulási megállapodás keretében. Kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Fenyvesi Zoltán képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

FENYVESI ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! 1995-ben az Európai Unió Barcelonában meghirdette új mediterrán politikáját. A barcelonai folyamat kiindulása legfőképp az volt, miszerint több európai tagállam úgy érezte, hogy az integráció túlzottan a kelet-európai új demokráciák felé fordult, elhanyagolva a Földközi-tenger államaival kiépített és fejleszthető kapcsolatokat. Az új irányvonal talán számunkra, kelet-európaiak számára akkor nem volt egészen elegáns kezdeményezés, viszont néhány év elteltével az Unió teljes jogú tagjai lehettünk, így a mediterrán partnerekkel kötött uniós megállapodások haszonélvezői is lettünk.Mára az EU-nak partnerei a Maghreb országai, így Marokkó, Tunézia és Algéria, de szoros az ilyen irányú együttműködés Egyiptommal, Jordániával vagy éppen Izraellel is. Hangsúlyos szerepe van a megállapodásban a kultúrák közötti megértés növelésének és ezzel a társadalmi kapcsolatok megerősítésének is. Gazdasági síkon a fő cél a szabadkereskedelmi övezet kialakítása az EU és partnerei, illetve a mediterrán partnerek között.

Magyarország és Tunézia kiemelt partnerei egymásnak, politikai kapcsolataik rendezettek, folyamatosak. Az elmúlt években a két ország közötti kereskedelmi forgalom folyamatosan nőtt, a 2018. évre elérte a 154 milliárd dollárt. A legjelentősebb kétoldalú megállapodásaink a tavalyi évben a kultúra, az oktatás és a hulladékgazdálkodás terén köttettek.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat tehát azt a jegyzőkönyvet hivatott ratifikálni, amely szerint Horvátország 2013-as uniós csatlakozása következtében a Tunéziával kötött euromediterrán megállapodás szerződő felévé válhat. Mind déli szomszédunk támogatása, mind a Tunéziával közvetlenül, illetve a megállapodás keretében is fennálló jó kapcsolataink miatt a nemzetközi szerződés elfogadását javasoljuk. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Gyüre Csaba képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon, öné a szó.

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tunézia 1995-ben csatlakozott az euromediterrán megállapodáshoz, amelyről előzőleg képviselőtársam részletesen beszélt itt, így azt nem kívánom ismertetni. Horvátország, mint azt nagyon jól tudjuk, 2013. július 1-jével lett az Európai Unió tagállama, és Horvátország is  mint egy adriai ország  csatlakozni kíván az euromediterrán megállapodáshoz, amihez nyilván minden joga megvan így, hogy az Európai Uniónak a teljes jogú tagállama lett. Horvátországnak tárgyalásokat kellett kezdeményeznie az EU-n kívüli euromediterrán tagállamokkal, hogy ezek a jegyzőkönyvek aláírásra kerüljenek, és ő is teljes jogú tagja lehessen ennek az euromediterrán megállapodásnak. A Tunéziai Köztársasággal a tárgyalások 2018 májusában sikeresen lezárultak, a jóváhagyásokkal a Horvát Köztársaság az euromediterrán megállapodás teljes jogú tagjává válhat. Magyarország természetesen kiemelten támogatta Horvátországnak az integrációs törekvéseit  az európai uniós tagságát is támogattuk , így nyilván támogatja ezt a megállapodást is, és nyilván a Jobbik Magyarországért Mozgalom is támogatja azt. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Juhász Hajnalka képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényjavaslat célja egyrészről, ahogyan elhangzott, az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv kihirdetése; a megállapodást 1995-ben írták alá, ahogy az szintén elhangzott. A Horvát Köztársaság 2013. július 1-jén vált az Európai Unió teljes jogú tagállamává, csatlakozása okmány, jegyzőkönyv útján történt. A Tanács 2012. szeptember 14-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy a Horvát Köztársaság Unióhoz történő csatlakozására való tekintettel kezdjen tárgyalásokat az érintett harmadik országokkal. A Tunéziai Köztársasággal folytatott tárgyalások sikeresen lezárultak. A Tanács határozatában döntött a jegyzőkönyv aláírásáról, amelynek értelmében a Horvát Köztársaság a megállapodás szerződő felévé válik.

Az EU számára Tunézia európai kötődése és az észak-afrikai térségben betöltött szerepe folytán figyelemre méltó partner, ahogyan az államtitkár úr is hangsúlyozta, amellyel előnyös a kétoldalú politikai és gazdasági, valamint kulturális kapcsolatok elmélyítése.

(12.00)

A kétoldalú viszony továbbfejlesztése és újabb területekre való kiterjesztése jó alkalmat teremt a gazdasági és kereskedelmi témákon túl a globális kihívások elleni közös fellépésre, tekintettel többek között Tunéziának az ENSZ Biztonsági Tanácsában jelenleg betöltött nem állandó tagként játszott szerepére.

A törvényben kihirdetett megállapodás célja előmozdítani a rendszeres politikai és biztonsági párbeszédet, a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi együttműködést. Az euromediterrán megállapodás jelentősen növelte az EU észak-afrikai régióban betöltött szerepét, és a felek számos nemzetközi kérdésben meglévő politikai nézetazonosságát, illetve értékazonosságát nyugtázta több globális és regionális kérdésben.

Szabadkereskedelmi térséget kíván létrehozni az Európai Unió és Tunézia között, amely széles körű, kedvezményes hozzáférést biztosít Tunézia számára az uniós piachoz.

A megállapodás együttműködést teremt olyan területeken  ahogy ez képviselőtársam által már szintén elhangzott , mint az illegális migrációt kiváltó okok leküzdése, a pénzmosás, a drogkereskedelem, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem.

A KDNP támogatja a törvényjavaslatot. Kérem a támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Molnár Gyula képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Nacsa képviselő úrnak mondom, hogy belenéztem most a külügyminiszter Facebook-oldalába, tényleg ott van a dolog. Én is jobbulást kívánok neki. S azt szeretném mondani, hogy ilyen olcsón nyilván nem fogja megúszni az amerikaiakkal való magyarázkodást, de ezt egy másik téma kapcsán mondom. Nem nagyon tudok mit mondani a dologhoz, s valójában csak azért álltam fel, hogy ezt elmondjam. És azt akarnám mondani, hogy sok sikert kívánok ehhez az egyezményhez, és a magunk részéről ezt támogatni fogjuk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Oláh Lajos képviselő úr. Parancsoljon!

DR. OLÁH LAJOS, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Köszönjük a tájékoztatást, államtitkár úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki a vitában felszólalni. (Közbeszólás: Nem.) Nem, köszönöm szépen. Én is visszajelzem mindazt, amit hallottam, s ennek megfelelő tisztelettel lezárom az általános vitát. Megkérdezem Sztáray Péter államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra.

DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, nem, elnök úr.




Felszólalások:   101-122   123-136   137-152      Ülésnap adatai