Felszólalás adatai

Felszólalások:   21-24   25-28   29-31      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Németh Zsolt képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport:, a Külügyi bizottság elnöke: „Aktuális ügyek” címmel. Öné a szó, elnök úr.

NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A múlt héten valóban Budapesten járt Vlagyimir Putyin orosz államfő. Engedjenek meg néhány megjegyzést ezzel kapcsolatban! Meggyőződésem, hogy Magyarország a Nyugat és Oroszország javuló együttműködésében érdekelt. Ha Európa nyugati és keleti fele, ha a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok jobbak, akkor azzal Magyarország is nyer. (Arató Gergely közbeszól.) A magyar politika célja az, hogy minden nagyhatalom érdekelt legyen hazánk sikerében, de különösen azok, amelyek regionális szempontból döntő befolyást gyakorolnak az életére.Ebbe illeszkedik a magyar-orosz együttműködés is, mert noha Magyarország a NATO-nak és az Európai Uniónak is tagja és az is marad ennek minden következményével (Arató Gergely közbeszól.), ez nem zárja ki bizonyos kérdésekben a politikai együttműködést Oroszországgal. Ennek kiemelt területei a globális kérdések, például a Közel-Kelet, a keresztény közösségek védelme szerte a világban vagy a migráció, ugyanis mindkét ország ismeri az abban rejlő veszedelmeket.

A Közel-Kelet stabilitása ügyében van politikai együttműködés Magyarország és Oroszország között. Ha a közel-keleti térség destabilizálódik, akkor onnan növekvő számban érkeznek migránsok Európa felé, ezért Magyarország abban érdekelt, hogy a Közel-Keleten, Szíriában, Irakban mielőbb katonai és politikai stabilitás szülessen. Az együttműködés az Irakban élő kurdokra is kiterjed, mert az erbíli kurd kormányzatot Magyarország katonai kiképzéssel, katonákkal és pénzügyileg is támogatja.

Kötelességünknek tartjuk, hogy a „Hungary Helps” program keretében a bajba jutott keresztény közösségek segítését is elősegítsük. Ezért partnereinkkel, így köztük Oroszországgal közösen egyházi épületeket állítunk helyre, és olyan üzemeket építünk, amelyek hozzájárulhatnak a lakosság élelmezéséhez, ezenkívül iskolákat, kórházakat épít Magyarország, falvakat állít helyre, ahova az elmenekült emberek visszatérhetnek.

A migráció szempontjából különösen fontos számunkra a török álláspont is, hiszen Törökország meghatározó tényezője a Közel-Keletnek. Erdoğan elnök, aki valóban a napokban szintén Magyarországra látogat, bejelentette, ha a világ nem vállal át a terhekből, ha az Európai Unió nem ad pénzt, akkor ezeket az embereket kénytelen kiengedni. A migránsok vagy Szíria vagy Európa felé mehetnek. Ahhoz, hogy Szíria felé, vagyis hazafelé induljanak, katonailag stabilizálni kell az ottani területeket. A törökök szeretnének létrehozni egy új biztonsági zónát. Ha azonban a törökök az Európa felé nyitó kaput nyitják ki, akkor százezer szám fognak újra érkezni migránsok Görögországba, a Balkánra, onnan pedig akár a magyar vagy a horvát határhoz. Az az elemi magyar érdekünk, hogy a szíriai stabilizáció sikerrel járjon.

Az elmúlt napok egyeztetései, megállapodásai török, amerikai, orosz, kurd és szír viszonylatban kifejezetten biztatóak. Ugyancsak friss fejlemény, tisztelt képviselőtársaim, hogy a múlt héten újabb állomásához ért a Brüsszel kontra Magyarország között zajló kvótaper a főtanácsnoki indítvány ismertetésével. Az látszik, hogy a távozó brüsszeli Bizottság még mindig ragaszkodik a migránsok Magyarországra telepítéséhez.

Szeretnénk világossá tenni: nem kérünk sem a 2015-ös, sem a jövőbeni migránskvótákból. A magyar emberek számos alkalommal kifejezték, hogy nem kérnek a betelepítésből. Arra kérjük a kormányt, ne engedjen semmiféle nyomásnak a migránskvóta ügyében; sem az egyszeri, sem az állandó, sem a régi, sem a most formálódó migránskvótából nem kérünk. Elképesztőnek és diszkriminatívnak tartjuk, hogy az utolsó heteit töltő brüsszeli Bizottság még ma is hadjáratot folytat hazánk ellen egy négy évvel ezelőtt, teljesen jogtalanul elfogadott és már rég lejárt határozat végre nem hajtása miatt, ráadásul úgy, hogy azt hazánkon kívül számos más ország sem hajtotta végre. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Magyar Levente államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Államtitkár úr, öné a szó.

MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a szóba hozott témákat. Kétségtelen, hogy Magyarországon fontos diplomáciai események zajlottak az elmúlt napokban, és fognak a következőkben is. Itt járt az orosz elnök, akivel egy pragmatikus, érdekalapú együttműködést folytat hazánk immár évek óta. Ne feledjük el, hogy Vlagyimir Putyin immáron 20 éve vezeti Oroszországot, és egy olyan partnerséget sikerült kialakítani, amely ma már egészen kézzelfogható előnyökkel jár Magyarország számára, mind például, hogy fel vannak töltve a gáztározóink, mint például, hogy a magyar energiabiztonság és az energiadiverzifikáció szempontjából oly fontos paksi beruházásunk kifejezetten jól áll, és a Déli Áramlattal kapcsolatban is előrehaladott tárgyalásokat folytatunk Oroszországgal konkrétan azért, hogy a magyar energiaellátási útvonalak több irányból érjék el hazánkat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Nem csak érdekalapú az Oroszországgal folytatott együttműködésünk; annak most már van értékdimenziója is, hiszen a közel-keleti keresztények…  ugyebár a balliberális oldalnak kedvelt gúnytémája a keresztényüldözés melletti kiállásunk. Oroszországgal olyan együttműködést alakítottunk ki az elmúlt hónapokban, amely példaértékű lehet a világ minden országa számára, hiszen bebizonyította azt, hogy vannak olyan hatalmak a világban, amelyeket érdekel még ez a téma, és nem félnek néven nevezni a problémát: a keresztények elleni szisztematikus genocídium, ami zajlik a Közel-Keleten (Arató Gergely közbeszól.), az az oroszokon kívül vajmi kevés nagyhatalom érdeklődését és főleg aktivitását váltotta ki. Oroszországgal ezen a területen hatékonyan együtt tudunk működni, miután az elmúlt években Magyarország több milliárd forintból épített újjá falvakat és városokat, hozott létre olyan infrastruktúrát, alapellátó infrastruktúrát a Közel-Keleten, amely elüldözött keresztények visszatelepítését tette lehetővé.

(14.20)

Tisztelt Ház! Idekapcsolódik a kurd ügyekben az elmúlt napokban fellángolt vita. Néhány számadattal szeretném alátámasztani azt, hogy Magyarország mi mindent tett a kurdokért az elmúlt időszakban. Bizonyára tudják, hogy Magyarország komoly katonai kontingenst állomásoztat Erbíl mellett. Ennek a kontingensnek a maximális létszáma megközelítette a 200 főt, jelenleg is több mint 160 katonánk szolgál Iraki Kurdisztánban. Néhány olyan ország van csak a világon, néhány olyan nagyhatalom van csak a világon, amelyik ennél nagyobb katonai szerepvállalást tesz a kurdok biztonsága érdekében. Az Egyesült Királyság, Olaszország és Kanada hasonló nagyságrendű katonai kontingenssel van jelen a Közel-Keleten, mint Magyarország, és jelentősen csak a németek és az amerikaiak haladják meg azt a katonai szerepvállalást, amit Magyarország tesz a kurdok biztonsága érdekében. Ne felejtsék el, hogy a kurd harcosokat kiképezzük, és biztonságot nyújtunk egy olyan régióban, amit az ottani beavatkozások az elmúlt években instabillá tettek. Franciaország hozzájárulása nem éri el a magyar hozzájárulást, Románia egy fővel van jelen, Belgium 24 fővel, Norvégia 70 fővel, és sorolhatnám hosszan, Magyarország közel 200-as szerepvállalása egészen magasnak számít.

Ami Törökországot illeti: Törökország egy másik olyan partnerünk Oroszország mellett, amelyik közvetlen hatást gyakorol a régiónkra. A harmadik ilyen közvetlen hatást gyakorló hatalom a térségben Németország, amely államnak a külügyminisztere éppen ma tartózkodik Magyarországon. Elmondhatjuk tehát, hogy sikeres az a politikánk, hogy ezzel a három hatalommal folyamatos érdekegyeztetés révén megtaláljuk azokat a közös pontokat, amelyek mentén a magyar érdekek kiépíthetők.

Törökországot nem csak a mostani közel-keleti helyzettel kapcsolatban szeretném kiemelni, mint olyan partnert, amelyikre folyamatosan oda kell figyelnünk. Ha követik a török fejleményeket, és kitekintenek egy kicsit a régiónkban, akkor látják, hogy kevés olyan hatalom rendelkezik befolyással a régiónkban, mint Törökország, amelyik a Balkánon rendkívüli módon aktív, és gazdasági támogatásokkal nagyon fontos pozíciókat foglalt el, már csak ezért is oda kell rájuk figyelnünk.

Ami a közel-keleti háborús eseményeket illeti, tisztelt Ház, az Európai Unió egy olyan helyzetbe lavírozta magát az elmúlt években, hogy önmagát szolgáltatta ki a törököknek, önmagát, a saját biztonságát adta a törökök kezébe, és most bizony azzal a választással szembesülünk, hogy a Törökországgal való viszonyunk alakítása függvényében bármikor ezt az úgynevezett migránscsapot a törökök megnyithatják. Ezt szeretnénk elkerülni, ezért támogatunk egyébként a németekkel, a német védelmi miniszterrel például összhangban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) egy olyan politikát, amelyik a Törökországban tartózkodó négymillió menekült hazatelepítését célozza. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   21-24   25-28   29-31      Ülésnap adatai