Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak és Asszonyok! Csak röviden szólnék hozzá egypár elhangzott gondolatot kommentálva. Egyrészt Hegedűs Lorántné képviselő asszony kérdezte, hogy kinek jó. Én leírtam. Én úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat az épülő, szépülő, de kulturális örökségére büszke és azt az Alaptörvény alapján védő Magyarországnak jó. Ez ilyen egyszerű. Ebből is kiderül, amit felolvastam, hogy ahogy egyébként Nacsa képviselő úr is említette, itt két szempontnak kell párhuzamosan megfelelni, egyrészt a régészeti örökségeink védelmére, másrészt a fontos gazdasági növekedést segítő, elsősorban infrastrukturális, energetikai beruházásoknak a megfelelő időben el kell készülniük. Ez két olyan szempont, amit meggyőződésem szerint a magyar választópolgárok döntő többsége támogat, és azt várja el a mindenkori kormánytól, így volt ez a 2010 előtti kormányok esetében is, hogy ennek a két szempontnak egyszerre, párhuzamosan, finom és okos mérlegelést elvégezve tudjon megfelelni.Bocsánat, hogy alkotmányjogi szempontból közelítem meg a kérdést, de ilyen szempontból szerintem az Alaptörvényünk kifejezetten hasznos útmutató tud lenni. Az Alaptörvény P) cikke mondja azt, hogy a természeti erőforrások és a kulturális értékeink a nemzet közös örökségét képezik, amelyek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

Ezek tipikusan olyan alaptörvényi előírások, amelyekre a vonatkozó gyakorlat szerint a védelmi szint csökkenésének tilalma vonatkozik. Tehát ezekben az esetekben úgy kell eljárni és olyan szabályok azok, amelyek alkotmányosan támogathatók  egyébként szerintem közpolitikai szempontból is ezek támogathatók , amelyek ugyan lehet, hogy a szervezetrendszeren belül egy belső átrendeződést hajtanak végre, ugye, L. Simon képviselő úr is említette azt, hogy ez évtizedek óta tartó probléma, hogy a helyes szervezeti metodológiát az éppen aktuális kormány, a legjobb szervezeti metodológiát az éppen aktuális kormány meg tudja találni, de itt a legfontosabb szempont, ami az épített örökség védelmével összefügg, az az, hogy a védelmi szintet nem lehet csökkenteni.

Jelentem, hogy ez a törvényjavaslat a védelmi szinttel összefüggésben semmilyen rendelkezést nem tartalmaz. Minden olyan rendelkezés, amely ebben a törvényjavaslatban van, nem mond semmit arról, hogy a régészeti feltárást hogyan, milyen szakmai sztenderdek szerint, milyen eljárásrendben, milyen szakmai kapacitások mellett kell elvégezni. Ezenkívül természetesen az igaz, hogy a szervezetrendszerre és magára az eljárásra vonatkozó szabályokat átalakítja. De itt egyébként Gréczy Zsolt képviselő úrnak még annyit jeleznék, hogy egyébként a 2007-2010 közötti rendszerben, amikor ugyanezt a feladatot a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat látta el, akkor a teljes körű régészeti feladatellátás minden nagyberuházás esetén ehhez a hatósághoz tartozott.

(15.00)

Az abszolút ad hoc módon dőlt el, hogy ő egyébként a megyei intézményrendszert és az egyéb szakmai kapacitásokat milyen módon vonja be, és egyébként a 2010-es változásokat is éppen az indukálta, hogy olyan erős múzeumi lobbi és olyan erős szakmai lobbi volt ez ellen a megoldás ellen, aminek az akkori Orbán-kormány engedett, és most egy tézis-antitézis-szintézisszerű megoldás kialakítására törekszünk.

Ezekkel a megfontolásokkal dolgozva én arra szeretném mégis önöket kérni, hogy tekintettel arra, hogy a kulturális örökségre vonatkozó védelmi szintet nem érinti a javaslat, ez egy belső átszervezési, belső hatósági jellegű változtatás, ami egyébként szerintem nagyon helyes, hogy törvényi szinten van, és hogy ezért a parlamentnek erről minden esetben döntenie kell, de ez tipikusan olyan típusú szakmai megfontolásokra építő javaslat, amely egyébként nem lenne probléma, ha a Ház teljes konszenzusát bírná, de egyébként nagyon szépen köszönöm emellett is a támogató hozzászólásokat is. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)