Felszólalás adatai

Felszólalások:   136-147   148-161   162-195      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Most soron következik a győri Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/9475. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Most megadom a szót Orbán Balázs államtitkár úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A győri Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat Győr kiemelkedő jelentőségű és az egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező részének a nemzeti emlékhellyé nyilvánítására tesz javaslatot, amihez a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 2. mellékletének módosítása szükséges. A nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele olyan közérdek, amelynek megvalósításában egyaránt közreműködnek állami és önkormányzati szervek, vallási közösségek, egyházi jogi személyek, civil és egyéb szervezetek, illetve maguk a természetes személyek is. A védelem kiterjed a nemzeti emlékhely méltóságának megőrzésére és a méltó megemlékezés feltételeinek biztosítására, az emlékhely történelmileg hiteles, egységes arculatának és műemléki megjelenésének fenntartására és biztosítására, továbbá az ezek érdekében végzett fejlesztés, beruházás megvalósításának elősegítésére.

A nemzeti emlékhelyek olyan, a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszínek, amelyek a magyar nemzet, illetőleg a Magyarország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő, identitásképző jellegüknél fogva a nemzet önképében kiemelt fontossággal bírnak, illetve olyan helyszínek, amelyek országos jelentőségű állami megemlékezés színhelyei lehetnek.

Az Országgyűlés törvényben tud ilyen helyszíneket nemzeti emlékhellyé nyilvánítani. Jelen pillanatban 16 darab nemzeti emlékhelyet találunk Magyarországon. Az utolsó hármat, a nagycenki Széchenyi-kastélyt, a szigetvári várat és Esztergom Várhegy és Víziváros részét 2016-ban nyilvánították nemzeti emlékhellyé.

A győri Káptalandomb Északnyugat-Magyarország legnagyobb városának a szíve, itt található a város műemléki látnivalóinak zöme, többek között a bazilika, a Püspökvár, a Szent László Látogatóközpont, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, illetőleg oktatási intézmények is találhatók ezen a helyszínen. Az itt élőkön és dolgozókon kívül évente több mint százezer látogató érkezik, a székesegyházban, a látogatóközpontban pedig naponta több száz turista fordul meg, és gyakorlatilag szinte minden hétvégén ceremoniális esemény van a Káptalandombon.

A Káptalandombon álló bazilika és a Püspökvár a nyugat-magyarországi katolicizmus szimbólumai. A bazilikában található vérző, könnyeket ejtő szűzanya képéhez hívők sokasága zarándokol el minden évben. Itt őrzik továbbá Szent László hermáját, ami a Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke. A Szent László-kultusz, a közös győri és pannonhalmi bencés hagyományok ápolása komoly lehetőséget rejt az egyházi turizmusban is. A székesegyházban található továbbá a második világháború alatt vértanúságot szenvedett és 1997-ben boldoggá avatott Apor Vilmos püspök sírja is.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján úgy gondolom, hogy indokolt a győri Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánítása, és ebből következően arra szeretném kérni és buzdítani mindannyiukat, hogy támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Simon Róbert képviselő úr. Parancsoljon!

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Országgyűlési választókörzetemben, Győr történelmi belvárosának központjában található a Káptalandomb, amely kiemelkedő jelentőségű, és az egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező része a városunknak. Ez a Mosoni-Duna és a Rába folyók találkozásánál fekvő hordalékkúp Győr város legősibb része, amelynek mai képe közel három évezredes fejlődés eredménye. Az utcák és a terek beépítésének vonala, a házak elrendezése, a látszólagos beépítési szabálytalanság nem a véletlen műve: a Káptalandomb minden szegletének sajátos oka, története van. Itt található Győr két legősibb, egyben legjelentősebb műemléke, a Püspökvár és a bazilika. A győri püspökséget Szent István királyunk alapította uralkodásának első évtizedében, a győri bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. Az impozáns épületben látható az egyházmegye egyik legféltettebb kincse, Szent László királyunk hermája és vértanú püspökünk, Boldog Apor Vilmos síremléke. Fontos történelmi emlék, hogy II. János Pál pápa 1996-ban győri látogatásakor itt tartott szentmisét. A Szent László-herma a Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke.

(14.50)

A szent ereklyét Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Győrbe, amikor főpásztorrá nevezték ki 1607-ben. Minden év június 27-én, László-napon ünnepi körmeneten hordozzák körbe szent királyunk hermáját.

A bazilika másik kincse az Írországból, Walter Lynch ír püspök által 1655-ben Győrbe menekített Könnyező Szűzanya-kép, ami 1697. március 17-én, Szent Patrik ír védőszent ünnepén vérrel könnyezett. A kegyképnek 1767-ben Zichy Ferenc püspök emeltetett gyönyörű barokk oltárt.

A bazilikában található Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is, akit 1945. április 2-án a Püspökvárba menekült asszonyok és lányok védelmezése közben orosz katonák galád módon meggyilkoltak. A vértanú püspököt 1997. november 9-én, II. János Pál pápa avatta boldoggá.

Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány gondolat röviden még a győri Káptalandombon található épületekről. Itt működik a Hotel Konferencia épülete, az Apor Vilmos tér 3. szám alatt. A jelenlegi szállásszolgáltató hely funkciójú épület az 1980-as évek derekán létesült, Lőrincz József Ybl-díjas építész tervei szerint, az akkori Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vendégházaként. Részben az épületben, részben támasztó falazatokként benne foglaltatnak az egykori III. és IV. századi római erőd falai és őrtornyai.

Az épület dombszinti teraszának oldalfalát részben ez utóbbi műemlékek, részben a XV. századi gótikus városfal és az egykori várostorony rejtett alapfalai képezik. Ez utóbbiak ezért különösen jelentősek, mert az egyetlen olyan magyar vár védművét képezték, amelyet maga Hunyadi János sem tudott ostrommal bevenni. Az épület északnyugati homlokzata előtt található a Szent István koránál is régebbi, egykori templom alapfala, valamint Szent Mihály arkangyal fogadalmi szobra.

Másodikként említem a Hittudományi Főiskola épületét, amelynek címe Káptalandomb 7. Az épület az 1920-as évek elején létesült neoromán stílusban, kezdetben papi szemináriumként funkcionált. Jelenlegi főiskolai funkcióját az 1990-es évek dereka óta tölti be. Az épület hídszerű főbejárata a Káptalandomb nyugati feljáratát szegélyező XVI. századi reneszánsz erődfalra támaszkodik, az épület kertjében a Kastély-bástya, ami XVI. századi reneszánsz szögleterőd, ágyútermének bejárata nyílik. Az épület nem elsősorban mint épített emlék jelentős, hanem hitéletünk lelkipásztorai újabb és újabb generációinak nagyon magas színvonalú képzése szempontjából. Itt jegyzem meg, hogy az épület felújítása éppen napjainkban is zajlik.

Harmadikként említem a felsorolásban a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár épületét, amelynek címe Győr, Gutenberg tér 1. Az épület több építési fázis során nyerte el jelenlegi, késő barokk arculatát. A korábban is egyházi tulajdonú és papi otthon célú épület a XVIII. század során nyert épületmagasítást, az egykori földrengésben súlyosan megrongálódott és alsó falszintig visszabontott középkori várostorony építőanyagának felhasználásával. A könyv- és kincstárépület építészeti jelentőségét a benne található kegytárgy- és könyvritkaságok gyűjteménye messze felülmúlja. Az egyházmegyei kincstár, melynek zöme a szakrális szertartások papi és főpapi liturgikus tárgyainak, ruházatának és szentségimádás eszközeinek európai viszonylatban is igen jelentős gyűjteménye, 1945-ben a karmelita templom kriptájában titkos körülmények között elfalazásra került.

Boldog Apor Vilmos püspök rendelkezésére a karmelita perjel, a püspöki titkár, dr. Zágon József  később Mindszenty József hercegprímás titkára  és az egyházmegyei építész, Szabó Gyula a kincseket az orosz megszállók városba jövetele előtti éjszakán, 1945. március 27-én dokumentáltan ládákba helyezte és elfalazta. Boldog Apor Vilmos püspök előtt sírig tartó fogadalmat tettek az érintettek, mely szerint a rejtekhely mibenlétét a biztonságos idők eljöveteléig fel nem fedik. Az 1970-es évek végén az egykori karmelita perjel Kanadában kelt végrendeletében tudatta a kincsek rejtekhelyét, amelyek hiánytalanul és teljes épségben megkerültek, így képezvén a jelenlegi kincstár gyűjteményének legfontosabb kincseit. A regényes kincsrejtésnek Galgóczy Erzsébet állított emléket egy kisregényében, amelyből film is készült, ennek a címe: Szent Kristóf kápolnája. Az egyházmegyei könyvtár igen jelentős írott anyagot őriz, amelyből kiemelve képez különös értéket Mátyás király Corvinája.

Negyedikként említem a Szent László Látogatóközpont épületét, amelynek címe Győr, Káptalandomb 13. Több építési fázison keresztül nyerte el mai alakját, közép- és alapfalai középkori eredetűek, tömege reneszánsz, homlokzata barokk stílusú. Az átmenő udvaros épület őrzi a Káptalandomb jelen szakaszára jellemző kisebb, a Mosoni-Duna irányába tartó középkori közök emlékét, térfal formában. Az épület déli fala előtt, közvetlen az utca burkolati szintje alatt húzódik a IV. századi római erőd feltáratlan fala.

A 2012-ben teljes felújításon átesett épület nevében hordozza funkcióját, az elsősorban itteni szakrális emlékek látogatóinak informálása, kiadványokkal segítése, csoportok fogadása. Az épületben kapott helyet a kegytárgyüzlet, valamint büfés és szociális blokk is, amely eleget tesz a mozgáskorlátozott látogatók igényeinek is.

És végül, de nem utolsósorban a Püspökvár épületéről szeretnék néhány gondolatot mondani. Ennek a címe Győr, Káptalandomb 1. Magyarország egyik legnagyobb jelentőségű épített örökségi eleme. Eredete a római korra vezethető vissza, központi tornyának magvát tekintve életkora 1700 év. Egyesíti magában az egyházmegye igazgatási központját a püspök székhelyével, Boldog Apor Vilmos püspök vértanúságának emlékhelyét, valamint Győr szakrális és hadi építészetét a IV. századtól napjainkig. A védelem szempontjából a szakrális funkció és az e körben fogant épített emlékek egyértelműek, a hadi építészeti vonatkozás szempontjából a kép azonban sokkal bonyolultabb.

A Püspökvár épülete magjában hordozza az egykori római őrtorony és a csatlakozó erőd falait, a Szent István király idejéből való ispáni vár falait, a XV. századi gótikus vár falait és építményeit, valamint a XVI. századi reneszánsz erőd, a teljes Püspökvárat és a győri teljes történelmi belvárost ölelő szöglet erődjeit, kötőgátjait és a mindezekhez szervesen kapcsolódó többszintes kazamatarendszert.

A Püspökvár kertje ez utóbbi, XVI. századi reneszánsz erőd Kastély-bástya nevű szögleterődjén nyugszik a Rába és Mosoni-Duna folyók felett, több emelet magasságban. A Kastély-bástya igen szoros épített egységet képez föld feletti és föld alatti kazamatával, a délre eső és a Bécsi kapu térre érő Sforza-félbástyával, amely jelenleg lapidárium funkciójú, valamint a Duna-bástyával, amely a Kastély-bástya keleti folytatása. A reneszánsz erőd különleges értékét képviseli a teljes épített egysége, amely a Püspökvárat is magában foglalja, de területében jelentősen túlnő azon, így a teljes védelmet igényli.

Eszmei és kereszténység szempontú értéke Európában egyedülálló. 1598-ban, visszafoglalásakor az akkor ismert egész világ ünnepelt, mai szemmel nézve is ez egy jelentős történelmi esemény, együtt üdvözölték a legtöbb röpirattal, tudósítással és a legkülönfélébb művészeti alkotással. Általa hívták Győrt Európa kapujának, Európa védőpajzsának. Legfontosabb szimbóluma e világtörténeti eseménynek a győri vaskakas, mely egyedülálló módon, együtt ábrázolja az apostoli kettős keresztet, a reformáció érckakasát és a félholdat. Üzenete a világ számára ma is örök érvényű és egyetemes: „Egy az Isten!” A győri vár visszafoglalásának emlékére Európa-szerte Strasbourgig még ma is állnak a keresztény hit győzelmét hirdető, úgynevezett ,győri keresztek.

A győri Püspökvár így négy várat is magában foglal, jelentőségük egyenként is túlnő hazánk határain. A Püspökvár az egyházmegye hivatali épületein kívül zárt boltozatokkal merevített, belső udvar formájában magában foglalja még az úgynevezett Zwingert, ez egy középkori, úgynevezett kutyaszorító, amely az ispáni vár gótikus várba olvadásával az Arx előkapujaként szolgált. A lakótorony és a Zwinger metszéspontjában található a kétszintes Dóczy-kápolna, mely osztott terével a gótika ritka csillaga.

(15.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Csatlakozva az államtitkár úr bevezetőjéhez, megerősítem én is, hogy több százezer ember látogat el éves szinten a Káptalandombra, megtekinti az imént általam ismertetett hírességeket, nevezetességeket, és ráadásul, ahogy említettem, több fontos intézmény is működik Győrben a Káptalandombon. Mindezek alapján maximálisan támogatom a győri Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánítását, egyúttal felhívom a képviselőtársaim figyelmét arra, és meghívót is átadok szóban, hogy ha Győrben járnak, akkor mindenképpen tekintsék meg a győri Káptalandomb érdekességeit, történelmi nevezetességeit.

A magam részéről a Fidesz nevében, a Fidesz vezérszónokaként megerősítem, hogy a Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló törvényt maximálisan támogatom. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Külön köszönöm, hogy egy művészettörténeti értékű felszólalást tartott. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Magyar Zoltán képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!

MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Én nagyon megörültem, amikor ez a javaslat elénk került és megláttam a címét, hiszen teljes mértékben egyetértek az ebben foglaltakkal, és az általános indokolásban leírtakat is osztom. Nem kívánom túl hosszúra nyújtani a felszólalásomat, hiszen a kormánypárti előterjesztés, illetve a Fidesz-frakció vezérszónoka is kiválóan lefestette azt, hogy miért kell a győri Káptalandombnak nemzeti emlékhellyé válnia, tehát ilyen formában ezt természetesen tudjuk támogatni. Nekem is sok személyes emlékem kötődik ehhez a helyhez, és én is úgy gondolom, hogy méltó helye lesz nemzeti emlékhelyeink között. Azért az jó lett volna, ha a győri történelmi emlékhelyek kapcsán mások is komolyabb figyelmet kapnak a kormány részéről, illetve a korábbi városvezetés részéről, de ezeket a kevésbé kellemes történeteket most nem hozom ide, egyrészt mert már jó néhányszor felszólaltam ezek ügyében a parlamentben, másrészt pedig azért nem, mert úgy gondolom, hogy nem méltó ehhez a felemelkedett hangulathoz az, hogy most belerondítsak ezekkel a történetekkel, de tényleg jó lett volna, ha máskor is nagyobb figyelemmel vannak ezen győri történelmi emlékhelyek iránt.

Tehát összefoglalva, nagyon röviden annyit szerettem volna elmondani, hogy a Jobbik frakciója fogja tudni támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Nacsa Lőrinc képviselő úr. Öné a szó, parancsoljon, képviselő úr!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is köszönöm szépen a kormánynak ezt a fontos és előremutató javaslatot, és köszönöm a képviselőtársamnak, aki egy ilyen részletes bemutatást adott nekünk a győri Káptalandombról és történelméről, értékeiről. Ki lenne erre szakavatottabb, mint a megválasztott győri képviselő? Az államtitkár úr elmondta, hogy utoljára 2016-ban járt itt az Országgyűlés előtt nemzeti emlékhellyé nyilvánító törvény, és 16 ilyen nemzeti emlékhely található Magyarországon.

Mivel az már négy éve volt, idézzük fel, hogy mi is ez, hiszen a nemzeti emlékhely a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a magyar nemzeti, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet, és amelyet az Országgyűlés törvénnyel azzá nyilvánít.

Azt gondolom, hogy az indoklás is kifejezetten jól elmondja, hogy a nemzeti emlékhelyek védelme és  ami nagyon fontos  hozzáférhetővé tétele közérdek, így ebben közre kell működnie állami szerveknek, önkormányzati szerveknek, egyházi jogi személyeknek, civil szervezeteknek, különböző természetes személyeknek, történeti intézeteknek. Azt gondolom, hogy mindenkinek van feladata a nemzeti emlékhelyek ápolásában és az utókornak való megőrzésében, hiszen ha ezekre a történelmi helyekre gondolunk, akkor sokszor eszünkbe jut az a szó, hogy örökség.

Ez az az örökség, amelyet őseink építettek, és kalandos, sokszor nehéz, de mégiscsak dicső történelem  ahogy ezt a képviselőtársam is felemlegette  folytán vagyunk most itt a XXI. században, és próbáljuk meg megőrizni ezt az örökséget. Tehát ez az örökség nemcsak örökség, hanem jövő is, hiszen nekünk itt a magyar Országgyűlésben is kiemelt feladatunk, hogy ezeket az épített örökségeket, kulturális, szellemi, lelki örökségeket megőrizzük az utókornak, és ezáltal az örökség jövővé is váljon, és kiemelt felelősségünk van abban, hogy hogyan ápoljuk ezeket az emlékeket, hogyan ápoljuk ezeket az emlékhelyeket, hogyan óvjuk, hogyan védjük és hogyan támogatjuk.

Ezért azt gondolom, hogy kiemelt jelentősége van a mostani törvényjavaslatnak. Hiszen az ezeréves magyar állam a keresztény értékeinek köszönheti fennmaradását, ezeréves történelmét, és számunkra az ezeréves kereszténység emlékének megőrzése, védelme kiemelt jelentőségű feladat, mely a helyi műemlékek fejlesztésén túl nyilvánvalóan előmozdítja a belföldi turizmust, valamint a hitüket megélni kívánó hívőket is méltó körülmények között tudják fogadni a jó állapotú egyházi intézmények, zarándokhelyek.

Az elmúlt tíz évben számos jelentős vallási, történelmi nevezetesség megújult az országban, amelyeket  a számok alapján is látható  szívesen keresnek fel magyar és külföldi turisták is. Többek között megújult a Zirci Ciszterci Apátság történelmi épületegyüttese, rekonstrukción esett át a több mint ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság, 2016-ban átadásra került az Egri Érseki Palota Turisztikai és Látogatóközpontja, amely páratlan gyűjteményével gazdagítja a város turisztikai látnivalóit, és így tovább. Számtalan helyen az országban egyházi, vallási, múltunkhoz és jelenünkhöz kapcsolódó épületegyüttes és turisztikai látványosság újult meg.

A mostani törvényjavaslat a győri Káptalandombot kívánja felvenni a nemzeti emlékhelyek listájára, ami Győr kiemelkedő jelentőségű és egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező része. A Kisalföld fővárosának ezen részén található a város műemlék látnivalóinak a zöme, olyan hitéleti, történelmi, művészeti épületegyüttesek helyezkednek el, mint a győri bazilika, Püspökvár, Szent László Látogatóközpont, az Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár vagy a Hittudományi Főiskola. Ezeket a látnivalókat  én magam is tapasztaltam több alkalommal, ahogy a képviselőtársam is elmondta  több százezren keresik fel minden évben, Győr turizmusának jelentős motorját a Káptalandomb adja.

A Káptalandomb a keresztény értékek mellett a magyar történelem meghatározó emlékeit is őrzi, itt található Szent László hermája, amely a Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország egyik legjelentősebb szakrális emléke. Mindezen okok miatt a győri óváros Káptalandomb részének nemzeti emlékhellyé nyilvánítása, azt gondoljuk, nemcsak a győriek, hanem az egész magyarság érdeke és közös kincse, tehát a KDNP-frakció támogatja a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Molnár Gyula képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Itt és most rövid tudok megint lenni, azért állok fel, hogy a tegnapi esti súlyos vitánkat egy picit kompenzálva hadd mondjam el, hogy mélységesen egyetértek az előttem szólókkal, egyetértek az előterjesztéssel. Nyilván fontos és szimbolikus dologról van szó, ez vitán felül áll, egy dologba szeretnék csak most belekötni Nacsa képviselő úr hozzászólásából: nagyon szép felsorolást adott, de egyvalamit kihagyott. Hogy mit hagyott ki, arról majd Szabó Szabolcs fog, ha jól tudom… (Szabó Szabolcs: Nem!) Nem fogsz? Nem szállsz be? (Szabó Szabolcs nemet int.) Akkor én. (Derültség a Jobbik soraiban.)

Na szóval: csinált egy felsorolást, amiben elmondta, hogy ebben a győri bazilika, a Püspökvár, a Szent László Látogatóközpont, a győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, a Hittudományi Főiskola van benne; és a Hotel Konferencia is itt van, tehát van egy hotel ebben az együttesben. Nem tartom tragédiának, még egyszer mondom, csak, tudják, újabban úgy vagyunk mi ezzel, hogy ami a turizmusban megjelenik, és valamilyen módon az állam és egyébként a magánturizmus összeér, mindig egy picit így összerándulunk, és úgy érezzük, hogy nekünk ezzel van dolgunk, hogy felhívjuk legalább a közvélemény figyelmét erre. Na, ennyit akartam csak a dologhoz hozzátenni.

Nyilván, őszintén mondom, hogy mind a magyar történelem, mind pedig az egyház szempontjából mélységesen indokoltnak tartom azt, hogy ez a Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánítódik, nagyon helyes pillanatban van, és nyilván az is látszik, hogy a kormány gőzerővel dolgozik mindenfajta problémák megoldásán, és most eljutott ide is. Ez egy fontos és helyes dolog, csak így tovább, ezt szeretnénk mondani az ellenzék nevében, haladjanak ezzel a tempóval előre! Köszönöm szépen. Támogatni fogjuk a szavazásnál ezt az előterjesztést.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most van lehetőség kettőperces felszólalásokra, kérdezem, hogy kíváne ezzel élni valaki. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Rendes felszólalásra Kara Ákos képviselő úr jelentkezett, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megvárom, míg a képviselő úr felteszi a mikrofonját. Parancsoljon, öné a szó.

KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Győriként nagy örömmel láttam az előttünk levő törvényjavaslatot, és azt gondolom, hogy minden győri és a térségben élő ember örül ennek a javaslatnak, hiszen kevés olyan hely van az országban, ahol ennyire érezhető a magyar történelem.

(15.10)

A győri Káptalandombon nemcsak érezhető, de látható is, és meg is tapasztalható az a számtalan évezredes emlék, a római idők, a Szent István-i püspökség és várispánság, az Árpád-kori, a gótikus, a reneszánsz, a klasszicista és a barokk építészeti értékek, a bástya, a kazamaták, a török kor emlékei, és még hosszan sorolhatnánk a győri értékeket. Nemcsak a keresztényeknek, nemcsak a kereszténységnek, de a nemzet minden tagjának zarándokhelyet jelent Szent László ereklyéje és Boldog Apor Vilmos vértanúságának emlékhelye. A Káptalandomb és ott a Püspökvár, a bazilika kiállta a tatár, a török, a francia, az osztrák ostromokat, a földrengés pusztítását éppúgy, ahogy a magyarság túlélte az évezredek viharait.

Az előterjesztést természetesen győriként, győri országgyűlési képviselőként támogatom, és kérem a tisztelt Házat is, hogy támogassák a törvényt, ismerjük el, ismerjék el a Káptalandombot Győrben, a győri Káptalandombot a nemzet és a magyar állam történelmében kiemelkedő jelentőségű emlékhelynek. De mielőtt ezt az összegzést elmondanám, engedjék meg nekem, hogy még néhány dologról megemlékezzek, hogy megemlékezhessek néhány dologról, hiszen nagyszüleink és dédszüleink újjáépítették a II. világháború után városunkat, majd szüleinkkel közösen megerősítették vezető szerepét, és ma emlékezhetünk, emlékezzünk is arra az elmúlt 30 évre, mely után a győriek és környékben élők szorgalmával kihevertük a rendszerváltozás utáni gazdasági és munkanélküliségi sokkot, és külön kiemelném, hogy az elmúlt 20 évben pedig sok kormányzati támogatással jelentősen fejlődött, fejlődhetett városunk.

Magam is elidőznék a Káptalandombbal kapcsolatban egy-egy épületnél, egy-egy korban, egy-egy embernél, akik sokat jelentettek, jelentenek Győrnek, sokat jelentenek ma is, hiszen sokat tettek a városért, de sokat jelentenek Magyarországnak, így örömmel osztom meg ezeket az információkat, hiszen ahogy tudják, nekünk szívügyünk Győr.

Székesegyházunk, a bazilika első írásos emléke Hartvik győri püspöktől lelhető fel. Ebben az iratban már háromhajós bazilikaként szerepel székesegyházunk. Többszöri felújítást, átépítést élt meg természetesen a viharos évszázadok alatt. A pusztítások mellett templomépítőket is szép számmal említhetünk, persze a teljesség igénye nélkül fogom most őket mondani, de jó róluk beszélni, és kell is beszélni az ország házában. Így beszélni kell Héderváry János győri püspökről, Salánki Ágoston püspökről, aki épp a gótikus stílusú átépítést kezdte meg az iratok szerint 1466-ban. Később ismét a pusztulás időszaka jött, amit Draskovics György püspök 1634-1645 között szüntetett meg. Ő is a templomépítők, a Győr-építők közé tartozik. Ő Giovanni Battista Rava olasz építésszel kötött szerződést a székesegyház átépítésére. És itt kell arról beszélni, hogy nekünk, magyaroknak, nekünk, győrieknek nagyon fontos az, hogy nagyon sok más nemzetbeli ember, szakember, mester segítette az évszázadok alatt Győr fejlődését. A templom belsejét Zichy Ferenc püspök megbízásából egy másik korszakban, a XVIII. században Hefele Menyhért építész alakította mai formájára.

Ha megyünk tovább, ahogy képviselőtársam is említette, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár épülete fantasztikus kincseket rejt magában: 67 ezer kötetnyi könyvről beszélünk, 190 ősnyomtatványról, a győri Corvináról, amely Mátyás király könyvtárából származó kódex, vagy éppen a Zalka-kódexről, mely Magyarország legnagyobb, kézzel készült kódexe, Bornemissza Pál reneszánsz püspök-süvege, ami egészen különleges és ritka, és akár itt még említhetném azokat a reneszánsz miseruhákat, amelyeket Mátyás-miseruhának hívnak, és éppen olasz mesterek műhelyében készült, készülhetett el.

Tisztelt Képviselőtársaim! A győriek számára nagyon fontos dátum 1598. március 28-a, és ez is a Káptalandombhoz, illetve a győri várhoz kötődik, hiszen ez az az időpont, amikor a Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf parancsnoksága alatt álló csapatok berobbantották a vár Fehérvári kapuját, és megindulhatott Győr visszavétele, visszaszerzése. Az a szép és fontos győri történetiség kötődik hozzá, ami a török számára kudarcot jelentett, nekünk pedig egy óriási nagy dicsőséget.

Hogy feleleveníthessem a győriek számára nagyon fontos vaskakaslegendát, szeretnék arra utalni, hogy 1594-ben Hardegg városparancsnok úgy adta át a várat annak idején a töröknek  igaz, a császári felmentő sereg nem érkezett meg , hogy akkor a győri várat bevehetetlen erősségűnek tartották, és egész Európát megdöbbentette, hogy az a jól megépített, jól felszerelt vár átkerül a törökhöz.

A török, bízva a vár bevehetetlenségében, semmi maradandót nem épített, csupán a Duna-kapu fölé emelt egy kis pavilont, amelynek a tetejére a szélirány mutatására szélkakast és félholdat erősítettek. Büszkén jelentették ki, hogy akkor lesz Győr ismét a magyaroké, ha megszólal a vaskakas, és így a magyarok számára ez egy reményt jelentő és a mai időkben pedig egy szép történetté, szép legendává érő hagyomány. Hiszen a hagyomány szerint egy magyar vitéz, aki tudott a töröknek a vaskakashoz fűzött jóslatáról, előreküzdötte magát a Duna-kapuhoz, felmászott a kakashoz, és ott a derengő hajnalon kukorékolni kezdett a trombitájával.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a vaskakaslegenda, ez a vaskakastörténet, amelyik összefűzi a győrieket és a Győr környékieket. Erre is büszkék vagyunk győriként, és természetesen mindazokra, akik a Káptalandombot számunkra megőrizték, építették, és természetesen büszkék vagyunk azokra, akik a mai életben is a város gyarapodását segítik mindennapi munkájukkal, a szorgalmukkal, az ötleteikkel és az elszántságukkal.

Azt szeretném tehát végezetül kérni tisztelt képviselőtársaimtól, hogy ezt a fontos, számunkra fontos törvényjavaslatot támogassák, és segítsenek abban, hogy itt a Házban egyhangúlag megszavazhassuk. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem Orbán Balázs államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Nagyon röviden. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő  körbenézek  Hölgyek és Urak! Először is szeretném megköszönni minden felszólalónak a támogató hozzászólásokat. Azt remélem, hogy van rá esély, hogy valóban, az Országgyűlés egyhangúlag támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslatot, amely kulturális örökségünk és épített örökségünk megőrzése szempontjából kulcsfontosságú.Itt a Molnár képviselő úr által elhangzott, a hotellel kapcsolatos megjegyzésre szeretnék reagálni röviden. A nemzeti emlékhellyé nyilvánítás beruházói oldalról, és mondjuk, általános, magángazdasági oldalról nem áldás, hanem átok. Tehát ha bárkinek ezzel a területtel összefüggésben, akár a hotellel összefüggésben is ingatlanspekulációs vagy magánberuházói céljai lennének vagy haszonszerzési törekvései lennének, akkor éppen hogy azért kéne itt lobbiznia, hogy a nemzeti emlékhellyé nyilvánítás ne következhessen be, mert ezt követően, pontosan azért, mivelhogy egy kiemelt státuszba kerül mind az örökségvédelmi szempontok miatt, mind azok a bizottságok, amelyek az itt zajló fejlesztések és fejlesztési irányok meghatározása kapcsán szerepet kapnak, a nemzeti emlékhellyé nyilvánítást megelőző időszakban vagy periódusban ezek az intézmények, ezek a mechanizmusok nem játszanak szerepet, csak miután ez a törvény hatályba lép, és a törvény melléklete kiegészül a győri Káptalandombbal.

Úgyhogy én azt remélem, hogy ezzel a rövid megjegyzéssel vagy kiegészítéssel minden esetleges ellenzéki aggályt sikerül eloszlatni, és még egyszer köszönöm szépen önöknek a támogatást. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(15.20)

Felszólalások:   136-147   148-161   162-195      Ülésnap adatai