Készült: 2024.03.28.11:10:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

38. ülésnap (2018.11.12.),  49-55. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 10:45


Felszólalások:   43-49   49-55   55-63      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 114 igen szavazattal, 38 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Hiller István képviselő úr, az Országgyűlés alelnöke, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Állami privatizáció a felsőoktatásban?  a Corvinusról és a felsőoktatásról” címmel. Tisztelt alelnök úr, tájékoztatom, hogy az interpelláció megválaszolásával a miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter urat bízta meg. Miniszter úr felkérése alapján az ön interpellációjára Cseresnyés Péter államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon, alelnök úr, öné a szó.

DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Az elmúlt 25 év alatt Magyarország törlesztette a felsőoktatás sok évtizedes adósságát a társadalom irányában. A felsőoktatáshoz való hozzáférés kiszélesedett, a képzésből a korábbi évtizedekben kizárt csoportok megszerezhették a kívánt végzettséget, megvalósult a tanítási szabadság.

(15.00)

„Negyed évszázad után elérkeztünk oda, hogy a magyar felsőoktatás nemzetgazdaságunk egyik legsikeresebb, legversenyképesebb ágazata, és minden lehetőség adott arra, hogy létrehozzuk Közép-Európa legjobb felsőoktatási rendszerét.” Ez az idézet korábban akár egy ellenzékben oktatásüggyel foglalkozó politikustól is eredhetne, de az a helyzet, hogy nem. Ezt a kormány által elfogadott véleményt 2014-ből idézem. Így kezdődik a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című stratégiai program, amelyet a kormány jóváhagyott és sajátjának vallott.

Ez a dokumentum dicséri a múltat, és ambiciózus terveket fogalmaz meg szakmai alapokon a jövőre 2014-ben  aztán semmi. A felsőoktatás színvonala nemhogy emelkedett volna, hanem csökkent. A nemzetközi egyetemi rangsorokban nemhogy előbbre jutottunk volna, hanem hátrébb csúsztunk. A kutatás szabadsága, az egyetemi autonómia, nézhetjük ezt innen-onnan, magyarázhatják így-úgy, de az az igazság, hogy sérült. Az a felfogás pedig, amely szembeállította az autonómiát és a felsőoktatás minőségét, kudarcra van ítélve.

A Corvinus a magyar felsőoktatás egyik legszínvonalasabb intézménye. Önök éppen most akarják szétverni. A közgazdászképzés meghatározó fellegvára nemcsak itthon, hanem szerte Közép-Európában. Egyes szakirányai pedig az európai rangsorok első 50 helyének valamelyikét foglalják el. A korábban önök által meghirdetett központosítás helyett most az az új idők új szele, hogy nagyobb önállóság kell, sőt teljes önállóság kell, sőt az állami fenntartás teljes megszüntetése kell. Most akkor hát mi a helyzet, államtitkár úr, 2018-ban?

Azt kérdezem, ha 2014-ig minden ilyen jó volt, hogy lehet, hogy 2018-ban immár minden ilyen rossz. Mi várható a Corvinusszal kapcsolatban, és mikorra tehető, hogy a kormány alapítványi fenntartásba teszi az ország egyik legtekintélyesebb egyetemét? Ha kisebb lesz a majdani intézmény, mi lesz a Corvinus Egyetem épületeinek sorsa, kiemelten az egykori Vámház sorsa? Végül, bár szívesen fogadom, ha ön válaszol, kérem, mondja el nekem, hogy miért ön válaszol, ha a felsőoktatás az EMMI-hez tartozik. Idáig nem tudtuk, hogy önökhöz, ha változás van, akkor mondja el szívesen várt válaszában. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP, a DK, a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Mint említettem, a választ Cseresnyés Péter államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Attól tartok, hogy képviselő úr interpellációjában kézzelfogható nagyvonalúsággal tekint el a felemlegetett történések előzményeitől. Ugyanis 2010-ben egy olyan felsőoktatási rendszert vettünk át a balliberális kormányoktól, amelyet előbb a privatizációs szándékok miatt, azután pedig a gazdasági válság félrekezelése, a Valutaalap utasításainak szolgalelkű követése okán teljességgel kivéreztettek.Az egyetemeket a költségvetésüket hosszú távon kezelhetetlen mértékben megterhelő PPP-konstrukciókba kényszerítették bele, az intézmények súlyosan eladósodtak. Mindezt ráadásul tandíj bevezetésével akarták tetézni, amit 2008-ban csak népszavazás révén tudtunk megakadályozni. 2010 után éppen ezért komoly konszolidációs munkának kellett következnie. Kiváltottuk az egyetemek PPP-projektjeit, a kancellári rendszer bevezetésével pedig helyreállítottuk gazdálkodásuk egyensúlyát.

Kutatási létesítmények, kampuszok, kollégiumok sora újult meg és újul meg jelenleg is szerte az országban. Ezzel párhuzamosan 20,5 százalékra vittük fel a diplomával rendelkező lakosság arányát. A további fejlődés irányát megszabó „Fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégia már ekkor, a konszolidációs munka sodrában rögzítette, hogy a jövő egyik lehetséges kitörési pontja az eddig megszokottól eltérő működési formák bevezetése lehet. A Corvinus Egyetem működési struktúrájának átalakítása tehát nem más, mint egy korábban elfogadott szakpolitikai program végrehajtásának pilotprojektje.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az ennek alanyául választott Corvinus Egyetem már most is jelentős eredményeket tud felmutatni, de messze nem aknázta még ki a benne rejlő távlatos lehetőségeket a regionális vezető szerep eléréséhez. Pénzügyi stabilitásának, speciális gazdasági-társadalmi szerepének és nemzetközi beágyazottságának köszönhetően viszont jó adottsággal rendelkezik egy ilyen átalakulás kihívásainak sikeres kezeléséhez. Nemegyszer elhangzott már e Ház falai között is, hogy a Corvinus megújításának célja az intézmény és ezen keresztül a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének erősítése.

Az átalakulás keretében a Corvinus fenntartói jogait az állam átadja egy újonnan erre a célra az állam által létrehozott alapítványnak, amelyet követően a Corvinus állami alapítású alapítvány által fenntartott közhasznú felsőoktatási intézményként működik a 2019. július 1-jei dátumtól. Természetesen a Corvinus Egyetem jelenlegi vagyonkezelésének körébe tartozó, állami tulajdonban lévő ingatlanok és ingóságok is a Corvinus Egyetem tulajdonába kerülnek, ingyenes vagyonjuttatás formájában közhasznú feladatainak biztosítását, ellátását adó tárgyi feltétel részeként.

Célunk változatlanul az, hogy a megújuló Corvinus Egyetem a gazdaság- és társadalomtudományi területen Közép-Európa vezető intézményeként 2030-ra a világ legjobb 200, Európa legjobb 100 egyeteme közé kerüljön be. Erre minden remény megvan az ottani kutatói és oktatói gárdát ismerve és a finanszírozási feltételek biztosítását látva.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Hiller István képviselő urat, alelnök urat, elfogadja-e az államtitkári választ. Öné a szó.

DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Nem. Tisztelt Államtitkár Úr! Amit önnek leírtak, és amit föl tetszett olvasni, szakmai értelemben oly otromba ostobaság (Dr. Rétvári Bence: Óvatosabban!), hogy az ön háta mögött lévő freskón Eötvös elfordította a fejét. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) Tudja, mint a Harry Potter-filmekben, amikor a portrék már nem bírják elviselni a körülményeket, és inkább hátrafordulnak.De hogy az oktatás egészéről méltó vitát folytassunk, államtitkár úr, figyeljen már ide! Az a helyzet, hogy a magyar közoktatás eredményesebb és szabadabb volt 2010-ig, mint most. Az a helyzet, hogy több felsőoktatásba kerülő hallgató volt, mint most. Az a helyzet, hogy több érettségiző volt, mert azt akartuk, hogy több egyetemista legyen  önök meg nem azt akarják.

Az a helyzet, hogy a felsőoktatás eredményes volt, több magyar fiatal szerzett diplomát és jobban szolgálta ezt a hazát, mint most. Ezért nem fogadom el. (Taps az MSZP, a DK és a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadják-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 43 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Arató Gergely, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „A nyelvvizsga megkövetelése újabb eszköz a hátrányos helyzetű tanulók kirekesztésére a felsőoktatásból?” címmel. Arató Gergely képviselő urat illeti a szó.




Felszólalások:   43-49   49-55   55-63      Ülésnap adatai