Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításának célja az infrastruktúra és az energiaellátás szempontjából kiemelt jelentőségű nagyberuházások kivitelezési idejének csökkentése. A törvénymódosítás az egyes nagyberuházások esetén elvégzendő, úgynevezett megelőző régészeti feltárás elvégzésének folyamatát, illetve ezek koordinációját szabályozza.A megelőző régészeti feltárásnak az a célja, hogy egy beruházással érintett és megbolygatni szándékozott földterület esetén megvizsgálja, hogy milyen régészeti leletek vannak ott, és ezek kiemelése, dokumentálása, elszállítása vagy esetleg dokumentáció mellett a megőrzési célú visszatemetése az indokolt.

Az elmúlt év során az EMMI, illetve a Miniszterelnökség szakmai elképzeléseivel összhangban a Magyar Nemzeti Múzeum vette át a Budavári Nonprofit Kft.-től  korábban a Forster Központtól  a megelőző régészeti feltárással összefüggő, úgynevezett koordinációs feladatokat. A Magyar Nemzeti Múzeum részéről a feladat ellátásához szükséges szervezeti és személyi fejlesztések megtörténtek.

A Budavári Kft. feladata maradt a Forstertől átvett szakmai bázison alapulva az előzetes régészeti dokumentáció elkészítése, amely tulajdonképpen meghatározza a megelőző feltárás menetét és részfeladatait. Tekintettel arra, hogy ma Magyarországon számos folyamatban lévő ipari és közlekedési nagyberuházás mielőbbi megvalósulásához kiemelt nemzeti érdek fűződik, ezért a Miniszterelnökség mint a kormány kulturálisörökség-védelmi, régészetért felelős tagja által vezetett minisztérium előkészítette a nagyberuházások kivitelezési idejének csökkentését szolgáló törvényjavaslatot az örökségvédelem terén.

(14.20)

Tehát itt az a célunk, hogy a kiemelt jelentőségű nagyberuházások kapcsán a beruházóknak a régészeti szaktevékenységek elvégzése érdekében egykapus ügyintézés keretében, kizárólag egy állami örökségvédelmi szervezettel kelljen kapcsolatba lépniük. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a teljes régészeti koordináció visszakerül az örökségvédelmi szervhez, így az előzetes régészeti dokumentációban megfogalmazott régészeti feladatellátás teljes körű menedzsmentjéért egyetlen, tehát azonos sztenderdek szerint működő állami szerv lesz a felelős az akár húsz, eltérően működő, megyei hatáskörrel rendelkező, illetékességi területtel rendelkező múzeum helyett.

Hadd hozzak egy példát! Egy budapesti székhelyű cégnek, például a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-nek  amely az út-, autópálya-építésekért felelős  vagy a januárban létrehozott Beruházási Ügynökségnek a törvényjavaslatban foglaltaknak köszönhetően egyszerűbb, hatékonyabb, olcsóbb lesz a munkaszervezése, ha a régészeti feladatellátást egykapus ügyintézésben ugyanazzal az állandó partnerrel a kialakult sémában tudja intézni. Jelenleg az ilyen beruházóknak három állami szervezettel is kapcsolatban kell állniuk. Nagyberuházások és külterületi közútépítések esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíttetni a Budavári Kft.-vel, illetőleg ennek jogutódjával a megkötött szerződés alapján, majd a régészeti tevékenység elvégzéséért, a Magyar Nemzeti Múzeum koordinációja mentén a Magyar Nemzeti Múzeum által kijelölt megyei múzeummal vagy múzeumokkal is szerződést kell kötni.

Ezzel szemben jelen törvényjavaslat alapján egyes kiemelt beruházások esetén a beruházónak a jövőben kizárólag a 100 százalékos állami tulajdonban lévő nonprofit szervezettel, a Budavári Kft.-vel, ennek jogutódjával, most már januártól kezdve a Várkapitányság Zrt.-vel kell szerződést kötnie, aki a továbbiakban önállóan gondoskodik a többi érintett, így a múzeumi kör bevonásáról is. A beruházónak nem kell egy vagy országos projekteknél akár húsz megyei múzeumot egyenként megkeresnie és szerződést kötnie velük. A Várkapitányság Zrt. tehát az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésén túlmenően koordinálja majd a régészeti feltárási tevékenységet is a megyei múzeumok bevonásával. Ha pedig ezek a kapacitások nem elegendőek a megyei múzeumok oldaláról, akkor intézkedik a Nemzeti Múzeum vagy saját kapacitásainak bevonásairól.

Érdemes kiemelni, hogy a fentiek mellett a Ház előtt fekvő törvényjavaslat a korábbiaknál rövidebb határidőket is meghatároz. A megkeresett megyei múzeumnak az általános 15 nap helyett 5 napon belül kell megválaszolnia azt, hogy képes-e a régészeti feltárási tevékenység ellátására. Amennyiben nem válaszol, akkor a Várkapitányság Zrt. saját hatáskörben gondoskodik a feltárás elvégzéséről. Továbbra se felejtsük el azt, hogy ez a javaslat kizárólag a nagyberuházásokra vonatkozik.

Többször említettem már, hogy január 1-jétől a Budavári Kft. jogutódja a szintén kizárólagos állami tulajdonban lévő Várkapitányság Nonprofit Zrt., amelynek egyébként a fő profilja a Budai Várnegyedben fekvő műemléki állami ingatlanok hasznosítása, az ott folyamatban lévő, állami beruházásokkal összefüggő koordinációs, kivitelezési tevékenység lefolytatása és természetesen a vagyonkezelői tevékenység támogatása. De emellett a társaság és annak jogelőd társaságai már az elmúlt években is hatékonyan segítették a megelőző régészeti feltárást mind a koordinációs tevékenység, mind az előzetes régészeti dokumentáció elkészítése során.

Még egyszer szeretném azt aláhúzni, hogy jelen törvénymódosítás révén a területi, megyei múzeumok továbbra is első helyen vesznek részt a megelőző régészeti feltárások szakmai feladataiban. A törvénymódosítás csupán megteremti annak lehetőségét, hogy kizárólag kiemelt nagyberuházások esetén, amennyiben a megyei múzeumok saját régészeti kapacitása nem elégséges, a Nemzeti Múzeum, illetőleg a Várkapitányság régészeti erőforrásai is bevonhatók; egyfajta szakmai pufferként kell ezt elképzelni.

Az elhangzottakat figyelembe véve arra szeretném kérni önöket, hogy szavazataikkal támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a szót. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)