Készült: 2019.10.23.01:06:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

30. ülésnap (2018.10.16.),  213-230. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:21:21


Felszólalások:   189-212   213-230   231-232      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Bódis József államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségünk. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés H/2163. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Németh Szilárd úrnak, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. „A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében.” Ez a ma is időszerű mondat hangzott el Dobó Istvántól Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, az imént hallott idézet úgy is értelmezhető, hogy a legkorszerűbb csapásmérő technika is csak egy darab vas, ha nincs ember, aki szakértelemmel és elhivatottsággal kezelje. A honvédelmi törvény arról rendelkezik, hogy az Országgyűlés állapítja meg a honvédség részletes bontású létszámát, ideértve az önkéntes tartalékosokat is. A 2002 és 2010 közötti időszakkal ellentétben napjaink egyik honvédelmi sikertörténete, hogy a jelenleg még hatályos 35/2013. országgyűlési határozat által megállapított, tartalékosokra vonatkozó létszámkeret mára közel feltöltött, a felső plafont súrolja. Hogy miért is sikertörténet ez? Amikor a Fidesz-KDNP 2010-ben a választópolgárok akaratából átvette a kormányzást, szégyenkezésre okot adó állapotokat örökölt meg minden területen, így természetesen a honvédelmi ágazatban is.

A teljesség igénye nélkül engedjék meg, hogy néhány példával emlékeztessem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy mi is történt abban az időszakban. 2010-ben összesen 17 fő tartalékosa volt hazánknak. 2002-ről 2010-re a 45 ezer fős engedélyezett létszám 29 ezer fő alá esett. A csökkenési tendencia mélypontja 2007 volt, amikor az MH rendszeresített létszáma nem érte el még a határozatban megengedett 23 500 főt sem. 2003-ban kivezettek több páncélos- és fegyverzettechnikát, így a tarack- vagy az önjárótarack-típusokat, gránát- és aknavetőket és a páncéltörő ágyúkat, 2005-ben további taracktípust és sorozatvezetőt, 2006-ban még rakétakomplexumokat is.

Kijelenthetjük tehát, hogy a szocialista-liberális hatalom, a Gyurcsány, Bajnai-kormányok a magyarok biztonságát, hazánk függetlenségét veszélyeztetve, tudatosan építették le a katonai képességeket, tudatosan eresztették szélnek honvédeink ezreit, azaz tudatosan tették tönkre a Magyar Honvédséget.

Tisztelt Képviselőtársak! Gyurcsányékkal szemben és velük szöges ellentétben a kor kihívásaira adandó megfelelő válaszként az Orbán-kormány már korábban is felelősségteljesen a haderő fejlesztéséről döntött, amelyet a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében hajtunk végre. A honvédség jelenleg engedélyezett létszámkerete és állományarányai azonban nem biztosítják a „Zrínyi 2026” program keretében tervezett szervezeti fejlesztések létszámszükségletét, amelyek egy része, bár még létszámkereteken belül, már végrehajtásra is került. A határozattervezet növeli mind a tiszti, mind az altiszti és a legénységi kereteket, és rögzíti azoknak az összlétszámhoz viszonyított maximális arányát, továbbá módosítja a honvéd tiszt- és altisztjelöltek keretszámát a tervezett feladatokhoz szükséges utánpótlás biztosítása érdekében. A létszámkeret emelése a szám szerint is növekvő új, korszerűbb eszközökkel történő feladatok végrehajtásához is nélkülözhetetlen. A legénységi állomány toborzása és megtartása ugyancsak elengedhetetlen egy korszerűbb, erősebb haderő megteremtéséhez. A határozat elfogadása esetén a polgári állománycsoportba tartozó státuszok száma és az összlétszámhoz viszonyított aránya jelentősen csökken, javítva a Magyar Honvédség belső állományarányait.

Már most kihallom egyes képviselőtársaim kárörvendő gondolatait, miszerint felesleges statisztikai létszámhiányt generál az előterjesztő, felhívom ezért a figyelmüket, hogy a tisztelt Ház által engedélyezett keretszámok tényleges felhasználása a tervezet szerint, a kormány döntése szerint évenkénti ütemezéssel csak a tárgyévi feladatok tényleges végrehajtásakor, a szükséges források arányos biztosításával történne. A végállapot elérésére, a 37 650 fő státusz teljes felhasználására 2026-ra kerül sor.

A határozattervezet külön rendelkezik az önkéntes tartalékos létszámkeret emeléséről, a jelenlegi 8 ezer beosztásról 20 ezer beosztásra emeli azt. A Magyar Honvédség önkéntes tartalékos rendszerének fejlesztése elérte a korábban kitűzött célokat, az engedélyezett keret emelése nélkülözhetetlen és sürgető. Mint említettem, az állampolgárok önkéntes tartalékosi jelentkezése példa nélküli az elmúlt évtizedekben, ami tényleg sikertörténet.

Tisztelt Országgyűlés! Országgyűlési képviselőként a haza szolgálatára tettünk esküt. Ez azt jelenti, hogy kötelességünk támogatni azokat, akik ugyancsak a hazát szolgálják fegyverrel a kezükben. Ennek keretében emlékeztetem önöket arra, amit a bevezetőmben idéztem: „A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében.” Azt már magam teszem hozzá, hogy nemcsak a lelkében, hanem a létszámában is.

Kérem, hogy a haderő fejlesztésének részét képező aktív és tartalékos állomány létszámára vonatkozó határozatot a haza védelme és a magyarok biztonsága érdekében támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(16.20)

ELNÖK: Köszönöm, Németh Szilárd államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Kósa Lajos bizottsági elnök úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A honvédség létszáma meglehetősen kalandosan alakult az elmúlt időszakban. 2002-ben az engedélyezett létszám még 45 ezer fő volt, azonban a 2010-es évekre ez a létszám 29 ezerre esett vissza. Amikor az Orbán-kormány megkezdte a működését, akkor azzal nézett szembe, hogy bár 2010-ben volt tartalékos állománya Magyarországnak, ez 17 ember volt. Napnál világosabban látszott, hogy komoly probléma van az ország védelmi képességeivel, ugyanis a 2002-től a 2010-es évekig tartó időszakban a Magyar Honvédség számos kulcsképességét leadta, úgymond elveszítette, csak mutatóba maradt, így például tüzérség, páncélos állomány, a korábbi páncélozott csapatszállító eszközök tömege. És természetesen, miután Magyarország belépett a NATO-ba, ránk is vonatkozott az, hogy egyébként a GDP 2 százalékát kellene védelmi kiadásokra fordítani. Ez persze ajánlás és nem kötelezettség, nehogy valaki félreértse, a NATO-tagságnak ez nem feltétele, hanem egy erős ajánlás volt, amit egyébként az Obama-adminisztráció nem különösebben szorgalmazott, viszont az új amerikai adminisztráció Walesben a NATO-csúcson kieszközölte azt, hogy minden ország kötelezettséget vállalt arra, hogy ezt a 2 százalékot záros határidőn belül eléri.

Ilyen feltételek mellett…  persze, emlékszünk rá, „trükkök százai, amit persze nektek nem kell tudni”, ezt a jelen lévő szocialista képviselők még felidézhetik a memóriájukban, az őszödi beszédből van ez a híres mondat. Az egyik trükk az volt, hogy a honvédelmi kiadásokhoz könyvelte el a Gyurcsány-adminisztráció azoknak a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult katonáknak a nyugdíjkiadásait, amelyeket folyósítottak. Nem kell hozzá feltétlenül stratégiát vagy hadtudományokat tanulni, hogy valaki hamar rájöjjön arra, hogy például ez trükk, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy a nyugdíjfolyósítás, akárhova van elkönyvelve, az az ország védelmi képességeit döntő módon nem befolyásolja, hogy szabadjon ilyen óvatosan fogalmaznom. Ez egyszerű trükk volt, amivel egyébként feltupírozták egy kicsit a honvédelmi költségvetést, ami természetesen így sem érte el a 2 százalékot, hanem 1,1 százalékot, hozzáteszem, egy jóval alacsonyabb GDP melletti 1,1, százalékot. Ezen kell változtatnunk.

Változtatnunk kell azért, mert merő illúzió az, hogy a történelemnek egy olyan időszakában élünk, amikor ma már az országnak védelemre nem kell készülnie. Merő illúzió azt gondolni, hogy bár az európai történelemnek az egyik leghosszabb, nagy, átfogó háború nélküli időszakát éljük, azért mi itt, Magyarországon, Közép-Európában megtanulhattuk, hogy a rendszerváltás óta kevesebb idő telt el úgy, hogy valamelyik szomszédos országban nem volt háború, mint hogy háború volt. Tehát nyilvánvaló, hogy a velünk szomszédos országokban dúló háború bennünket is érint, komoly biztonsági kérdéseket vet fel, és tudjuk, hogy a délszláv háború és a délszláv konfliktus, illetőleg most újonnan az ukrán polgárháború bizony sajnos hosszabb ideje tart összességében, mint amennyit háború nélküli időszakban töltöttünk el.

Arról nem is beszélve, hogy a haza védelme, illetőleg a biztonsági kockázatok egész más feltételeket, kérdéseket vetnek fel, mint korábban, hiszen látjuk azt, hogy ma már az úgynevezett kiberháború, ma már a terrorizmus elleni védelem vagy a határok védelme megköveteli azt, hogy a honvédségre úgy gondoljunk, mint ami a valódi funkciója, hogy ha Magyarország határait támadás fenyegeti, ha Magyarország határait tömeges áttörés fenyegeti, akkor a honvédség segítségét is kérnünk kell, túl azon egyébként, hogy normál esetben a magyar határt a rendőrség és a határvadászok őrzik.

Éppen ezért mind a 2 százalékos követelménynek való megfelelés, mind pedig az ország védelmi képességének erősítése megköveteli, hogy azt a létszámot növeljük, ami ma egy országgyűlési határozatban engedélyezve van a Magyar Honvédségnek. A jelenlegi OGY-határozatban szereplő létszámkeret 31 080 fő és 8 ezer önkéntes tartalékos. Ma ezeket a határokat szeretnénk felemelni, mégpedig úgy, hogy nem egyszerre, hanem több lépésben, annak megfelelően, ahogy egyébként képesek vagyunk a honvédség létszámát bővíteni.

Ne felejtsük el, hogy ez a honvédségi létszámbővítés ma olyan feltételek közepette végbemenő folyamat, ahol is a honvédek fizetése, jövőbeni fizetésemelkedése, karrierképe törvény által biztosított, rögzített, és egyébként ma lényegesen többet keresnek a honvédek, mint a korábbi időszakban. A helyzet az, hogy a tartalékos állomány feltöltése ma már azt jelenti, hogy a 8 ezer fős plafont alulról súroljuk, és éppen ezért azt gondolom, hogy érdemes támogatni a kormánynak azt az elképzelését, hogy mind a létszámot, mind pedig a tartalékos állományt bővítsük.

Természetesen igaza van államtitkár úrnak, a honvédelem erejét nem a vas adja, hanem az ember, akinek a kezében a vas van. De azért azt nem tagadhatjuk el, hogy a mai időkben szükséges nemcsak a létszámfejlesztés, hanem a honvédség technikai, műszaki felszereltségének a javítása, erősítése is. Én azt állítom, hogy vissza kell szereznünk számos olyan képességet, amelyet a korábbi időben egy hibás honvédelmi elgondolás mentén elveszítettünk. Ehhez egyébként nagyon komoly fejlesztésre van szükség.

Szerencsére a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési program ennek a kereteit kijelölte. Nemcsak kijelölte, hanem aki megnézi a 2019. évi már elfogadott költségvetést, láthatja, hogy rögzítette is azokat a költségvetési keretszámokat, amelyek azt jelentik, hogy lépésről lépésre, de egyébként közelít Magyarország az úgynevezett 2 százalékos bűvös honvédelmi finanszírozási arányhoz. Még egyszer hangsúlyozom, úgy, hogy egyébként egyre növekvő GDP mellett kell ezzel számolnunk, ami azt jelenti, hogy nominálisan még annál is jelentősebb a honvédségre fordított kiadások összege, mint amennyit egyébként csak az arányokból ki lehetne számolni.

Éppen ezért remélem, hogy a tisztelt Ház támogatja ezt az előterjesztést. Természetesen tudjuk, hogy minden ilyen létszámnövelés feladatot is jelent, nehézséget is jelent; nem olyan könnyű a katonák toborzása, nem olyan könnyű az önkéntesek toborzása. A relatív munkaerőhiány egyébként számos olyan lehetőséget mutat a katonáknak, ami miatt adott esetben a jól kiképzett katonák civil pályát választanak, vagy legalábbis a civil pálya felé fordulnak, arról nem beszélve, hogy a honvédség és a rendőrség működését, vezénylését, szolgálati rendjét egyébként befolyásoló európai uniós irányelvek teremtenek furcsa helyzeteket. Emlékszünk rá, ellenzéki képviselőtársaimmal közösen adtuk be azt a javaslatot, amely megpróbálta kezelni a következő helyzetet: az Uniónak az az elvárása, hogy ha valamely foglalkoztató túlmunkát rendel el vagy többletmunkát rendel el a munkavállalójának, akkor azt egyébként neki szabadságban kell kiadni, és nem lehet megváltani pénzzel.

Ez a hadsereg és a rendőrség esetében azt jelenti, hogy ha túlmunkát rendel el a szolgálatot vezénylő, akkor a katonának, a rendőrnek azt szabadidőben kell kiadni, ez az irányelvnek a főcsapása.

(16.30)

Azt láttuk, hogy ez a mai feltételek mellett komoly nehézséget okozna a rendőrségnél és a honvédségnél, és még az előző ciklusban az általam vezetett Honvédelmi bizottság beadott egy bizottsági módosítót arra vonatkozóan, hogy Magyarország átmeneti időre  ez 2019. december 31e (Sic!)  ezt a fő irányelvet úgy érvényesíti, hogy az adott katona, az adott rendőr, aki a túlmunkát vagy a túlszolgálatot teljesítette, döntésére bízzuk, hogy ő azt szabadságban veszie ki, vagy egyébként pénzben megváltást kér. Ez a határidő december 31-éig le fog járni, ez év…, igen (Németh Szilárd István közbeszól.), most, ’18. december 31-ével, ’19. január 1-jével egy új szabály lépne életbe, amikor is mindent már nem lehetne megváltani, hiába kéri a rendőr vagy a katona. Ez egy olyan helyzetet teremt, amikor egyébként érdemes végiggondolnunk azt, hogy ezt a határidőt kitoljuk  az idevonatkozó javaslatok részben a Ház előtt vannak , ugyanis még ha szeretnénk, sem tudnánk feltétlenül rövid idő alatt, amennyiben a szabályozás változik, a létszámokat úgy bővíteni, hogy ez ne okozzon a szolgálatvezénylésben nehézségeket.

Mindezt azért mondom el, hogy utaljak arra, hogy egyébként a honvédség létszámának a bővítése nem egy egyszerű dolog. A honvédek olyan esküt tesznek, amelyben azt fogadják meg, hogy az életük árán is megvédik az országot, megvédik a hazát, és ezt nagyon komolyan kell venniük, sőt a Magyar Honvédség kiválóan teljesít  saját szemmel is meggyőződhettünk róla  számos olyan misszióban, amely azért komoly veszélyeket jelent. Éppen ezért kell egy bizonyos idő és felkészülés ahhoz, hogy a honvédelmi tárca a létszámbővítéssel kapcsolatos toborzómunkát elvégezze.

Ami reménykedésre vagy optimizmusra ad okot, az egy hasonló létszámbővítés, a rendőrségnél a 3 ezer határvadász felvételének az ügye volt, ugyanis bár komoly volt a nehézség, 3089 határvadászt sikerült felvenni, őket kiképezni hat hónap alatt  a legutóbbi bizottsági ülésen erről számolt be az országos rendőrfőkapitány , azzal együtt egyébként, hogy a jelentkezők 40 százaléka alkalmatlannak bizonyult, tehát vagy a pszichikai, vagy a fizikai teszteken nem felelt meg. Nemcsak arról van tehát szó, hogy a lelkesedés milyen, vagy hogy az alternatívák milyenek, hanem bizony itt a honvédelmi szolgálatra meg is kell felelni, ami bizonyos komoly feltételek teljesítését jelenti. Azzal kell tehát számolni, hogy nagyon intenzív, erőteljes toborzómunkát kell végezni ahhoz, hogy ez a felemelt létszám 2026-ig valóban elérje ténylegesen a 37 560 fő aktív állományt és a 20 ezer fő tartalékosi létszámot.

Én azt remélem, hogy tekintettel arra, hogy ez aztán végképpen nem pártpolitikai ügy, ebben ki tud alakulni valami konszenzus, mint ahogy egyébként az általam jegyzett témában a túlmunka megfizetésének a lehetősége vagy annak a meghosszabbítása is kompromisszum kérdése. Jó lenne, hogyha lenne néhány olyan ügy  és ilyen a haza védelme , amelyben azért meg tudjuk mutatni a választóknak, hogy tudunk együttműködni Magyarország számára fontos és kulcsterületeken. Úgyhogy kérem kedves képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Varga-Damm Andreának, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő asszony.

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A H/2163. számú országgyűlési határozati javaslatot terjesztette a honvédelmi miniszter a Ház elé. Hogy őszinte legyek, én örültem volna annak, hogyha a miniszter úr személyesen képviseli ebben a kérdésben a kormányt, tekintettel arra, hogy egy olyan hosszú távú program, mint a „Zrínyi 2026”, keretében gondolja azt, hogy ez a javaslat szükséges ahhoz, hogy az abban megfogalmazott feladatokat végre tudják hajtani. Azért is örültem volna, ha a miniszter úr személyesen jelenik meg az ülésteremben, mert akkor talán tőle megtudhattuk volna, hogy mi az indoka ennek a létszámbővítésnek, tekintettel arra, hogy a javaslatból ez nem derül ki. A javaslat szerint a tiszti létszám 6600-ra, az altiszti létszám 10 200-ra, a legénység 13 200-ra, a honvéd tiszti, -jelölti létszám 800-ra, a honvéd altiszti létszám 250-re, a kormánytisztviselők és köztisztviselők létszáma pedig 6600-ra változik, ez a legutóbbi csökken.

A javaslatban az szerepel, hogy volt egy bizonyos 35/2013. (V. 16.) országgyűlési javaslat (Németh Szilárd István: Határozat!), amely korábban szabályozta a létszámkereteket. A probléma a következő: ez nem így van. Nagy valószínűséggel a minisztérium azon tisztviselői, akik ezt a javaslatot elkészítették, elfelejtkeztek a 35/2016. (XII. 19.) számú országgyűlési határozatról, amely 31 080 főre emelte a részletes bontású létszámot, és nem a 35/2013. (V. 16.) számú. Ennek azért van nagyon-nagyon fontos jelentősége, mert bár igaz, hogy az országgyűlési határozat mindkét esetben 35-ös számmal kezdődik, de ez pillanatnyilag azért egy nagyon fontos, lényeges körülmény  és nagyon boldog vagyok, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke jelen van, mert talán az ő tekintélyével el tudjuk érni, hogy ez a javaslat végre feleljen meg a jogszabályoknak és a tényeknek , ugyanis ezen javaslat azt mondja, hogy ez fogja hatályon kívül helyezni a 35/2013-ast. Igen ám, csak a 35/2016-osban nincs olyan hatályon kívül helyező rendelkezés, amely arról szólna, hogy miután ez a 35/2013-as OGY határozat módosítása, ezért a módosítás hatálybalépésével a 35/2016-os hatályát veszti. Ily módon ha ezt az országgyűlési határozatot megszavazza a Ház, akkor egyrészről lesz egy 2018-as OGY határozatunk, és marad egy 35/2016-os OGY határozatunk hatályban.

Nagyon fontos az, hogy ebben a házban elég sok jogász és elég sok olyan szakember van, aki azokra a kérdésekre is figyel, hogy jogdogmatikai szempontból alkalmasak legyenek az előterjesztések arra, hogy joghatást tudjanak kiváltani. Szerényen szeretném megjegyezni: nem szeretném effektíve az Orbán-kormányt e kérdésben kritizálni, mert 2010-ben, amikor magam is részese voltam a Hende miniszter úr által vezetett minisztérium tevékenységének, akkor sem Hende miniszter úr, sem néhai Tóth Zoltán József jogi helyettes államtitkár idejéből ilyen silány, indoklás nélküli javaslat biztosan nem került volna ki a Honvédelmi Minisztérium keretéből.

Nagyon örülök, és üdvözlöm azt, hogy Kósa Lajos honvédelmi és rendészeti bizottsági elnök itt van, és talán hatást tud kiváltani a Honvédelmi Minisztérium vezetésére a vonatkozásban, hogy igyekezzenek elérni a korábbi Orbán-kormány alatt megszokott szakmai minőséget, és azzal, hogy átadtuk a katonáknak a Honvédelmi Minisztérium vezetését, a politika ne veszítse el az igényességét, és olyan javaslatok jöjjenek a Házba, amelyekkel a Ház képviselői tudnak valamit kezdeni. Ez a javaslat pillanatnyilag erre alkalmatlan.

2018-ban 26 753 fő volt a Honvédelmi Minisztérium állományában, amelyből a honvédség létszáma 20 643 fő. Miután 2016-ban a 35/2016-os országgyűlési határozattal 31 080-ra emelkedett a létszámkeret, gondolhatnánk mi mint ellenzéki képviselők, vagy akár gondolhatná bármely kormánypárti képviselő azt, hogy a honvédelmi miniszter úr azért terjesztette be a javaslatot a tisztelt Házhoz, mert már elértük azt a létszámot, amely eddig is engedélyezett volt, és most már bizony úgy tűnik, hogy az Országgyűlés hozzájárulása kell ahhoz, hogy e létszámkeret növekedjen. Ha megnézzük azt, hogy a jelenleg meglévő költségvetési keret és az a költségvetési forrás, amelyet az Országgyűlés allokált a 2019-es költségvetési évre, azt látjuk, hogy egyetlenegy fő katonával nem lehet többet felvenni, mint ami ma megvan, mert nincs rá költségvetési forrás.

(16.40)

Kósa Lajos bizottsági elnök úr nagyon szépen felvázolta azt, hogy a Gyurcsány-kormány után, annak végén milyen volt a Honvédelmi Minisztérium költségvetési helyzete, csak azt felejtette el elmondani, hogy a második és harmadik Orbán-kormány 2015-re olyan mértékben levitte a Honvédelmi Minisztérium költségvetését, hogy szégyenszemre a GDP 0,76 százalékát tette ki mindez. Még akkor is, ha valóban a GDP mértéke emelkedett, viszont az a különbség, amiről elindult és ahová jutott, nominálisan jelentős mértékben nem eredményezett megfelelő költségvetési forrást.

Így a helyzet ma az, hogy ugyan megpróbálja a miniszter úr kezdeményezésére 37 650-re emelni a 2026-ig feltölthető keretet, de miután már 2019-re sem juttat elegendő költségvetési forrást arra, hogy ezt meg lehessen tenni, ily módon tulajdonképpen megkérdezhetjük, hogy ez a javaslat miért is érkezett ebbe a Házba. Nekem van egy olyan érzésem, hogy ez semmi másról nem szól, csak arról, hogy azt lássuk, mintha a Honvédelmi Minisztérium bármifajta olyan tevékenységet végezne, amivel a hon védelmében előrelépés lehet.

Államtitkár úr úgy kezdte beszédét, hogy a XVI. századbeli magyar honvédelmi helyzetből és annak elveiből idézett, csak a helyzet a következő. Miniszterelnök úr szavaival élve, a szent dervisek időszakában ugyan valóban a csatákat és a háborúkat a létszám, az egymással szemben álló katonák létszáma határozta meg, ez valóban a szent dervisek időszakában így volt, ma már azonban két darab jó programozó le tud győzni egy egész országot anélkül, hogy bármilyen csata történt volna. Ma a technika dönti el, hogy egyik ország a másikat, egyik haderő a másikat le tudjae győzni. Ma nem a létszámon múlik ez. Ma azon múlik, hogy technikailag egy hadsereg fel vane szerelve, vannake olyan kiegyensúlyozott politikai kapcsolatai, amelyek keretében a környező országok és azok a szövetségek, akikhez kapcsolódik, a segítségére tudnak lenni, vagy netalántán mindenki hirtelen az ellenségünk lesz, és lehet nekünk bármilyen csodás technikánk, vagy senki nem véd meg minket, vagy a támadók része lesz. Ezáltal tehát az emberanyaghoz képest a technika és a tisztességes, kiváló politika sokkal inkább hozzájárul ahhoz, hogy egy ország lakossága biztonságban érezhesse magát.

Amikor részleteiben megvizsgáljuk azt, hogy ez a javaslat milyen létszámkereteket határoz meg, akkor érdemes megnéznünk az egyes tételeket. A tisztek számára azt mondja, hogy 6600 fő az, amelyre szeretné ezt a keretet emelni, de ma a honvédség állományában ezer fővel kevesebb a tiszti állomány, mint amit egyébként a keret meghatároz, és amire egyébként akár még költségvetési forrás is lehetne.

A 6600 fős létszámra való emelés ezer fővel több, mint az eddigi. A kérdésem az, hogy ezt a 2 ezer főt honnan gondolják akár 2026-ig is megszerezni. Merthogy nézzük meg, hogy ma az oktatási rendszerben, ahonnan tiszteket lehet kapni, egyetemi képzés keretében kell hogy részt vegyenek ezek a leendő tisztjelöltek a felsőoktatás rendszerében. Ebben az évben 230 helyet jelölt ki a tárca az EMMI-vel együttműködve arra, hogy 230 fős tisztiállomány-képzés kezdődhet meg ebben a tanévben. 140-150 fő között lett, akiket fel tudtak venni. Ez azt jelenti, hogy szinte alig a felét tudták kitölteni a rendelkezésre álló helyeknek.

Ha minden évben ez lesz a tendencia, akkor akárhogy is nézem, minimum 15 év kellene ahhoz, hogy a tiszti állomány elérhesse azt a létszámot, amelyre vágynak; persze feltételezve azt, hogy a képzés után ezek a tisztek valóban el is kezdik a Magyar Honvédség keretében a tevékenységüket, tekintettel arra, hogy rendkívül magas a képzés ezen az egyetemen, és a polgári életben, különösen a mérnökhallgatókat nagy előszeretettel várják a multicégek és akár a külföldi vállalatok is. Tehát bizony a tisztjelöltek igen nagy száma nem kezdi meg tisztként a tevékenységét. Jelzem még azt szerényen, hogy 280 pont volt a felvételi határ ebben az évben. Ez azt jelenti, hogy csak abból nem lett tisztjelölt, akinek nem jutott eszébe.

Az altisztek számát ezer fővel kívánja emelni ez a javaslat. Jelenleg az altiszti állományban 2 ezerrel kevesebben vannak, mint amennyit a mostani keretszám megjelöl. Megkérdezhetnék, hogy honnan lehet az altiszteket pótolni, mert ha ezer fővel itt is emelné a létszámát a javaslat 9270-ről 10 200-ra, és ma 2 ezer hiány van, akkor ez a 3 ezer fő honnan kerül majd elő; mert hogy altiszt legyen valaki, annak is képzésen kell átmenni. Ez a képzés ma kétirányú: az egyik OKJ-s képzés, a másik pedig az altiszti akadémián való képzés.

Pillanatnyilag az altiszti állományban az OKJ-s képzés létszáma 45 fő, és az altiszti akadémián ma 200 fő az, aki reménykedhet abban, hogy altisztként hagyja el az iskola padjait. Ezáltal megint megállapíthatjuk azt, hogy ez a durván 3 ezer fős különbség az elkövetkezendő 15-20 évben lehetetlen, hogy feltöltse a létszámot erre a tervezett 10 200-as altiszti számra.

És akkor következzék a legénység létszáma. A legénység létszámát, mint látják, 5 ezer fővel bővíteni kívánják, ami bizonyára egy nagyon-nagyon üdvözítő terv, pillanatnyilag azonban ott is 2 ezer fős hiány van, tehát a „Zrínyi 2020-26” programban 7 ezer fővel szeretnék a legénység létszámát növelni.

De mi történt az elmúlt években? Megkérdezhetnék, hogy vajon mitől van az, hogy az önkéntes tartalékos létszám valóban már alulról súrolja hét év alatt a 8 ezer főt, és a legénység létszámában képtelenség elérni a jogszabályban meghatározott kereteket. Azon túl egyébként, hogy költségvetési forrás sincs allokálva ezekre a létszámokra, ezen túl a leendő legénység, illetőleg a társadalom motivációs eszközrendszere egészen más az önkéntes tartalékosnál, és egészen más a szerződéses katonánál. Az elmúlt években több okból, illetőleg több forrásból voltak motiváltak az önkéntes tartalékos rendszerbe belépni honfitársaink.

Az első és legfontosabb, legnagyobb létszámot az a szolgálati járadékos populáció adta, akiknek személyijövedelemadó-mentes lett a szolgálati járadéka akkor, hogyha az önkéntes tartalékos rendszerbe betagozódtak. Ez önmagában már több ezres létszámot eredményezett. De onnantól kezdve a 8 ezres számig mik voltak és mik azok a motivációs eszközök, amivel ezt a lehetőséget szívesen használták, használják honfitársaink?

Egyrészről átesnek a leendő katonák egy olyan hihetetlenül magas szintű, széles körű egészségügyi vizsgálaton, amit ma a polgári rendszerben egyszerűen képtelenek megkapni, minimum fél év kellene hozzá. Az egy hónapos tanfolyam, amelyre mennek, ez idő alatt 130 ezer forint javadalmazást kapnak, munkahelyükről felmentést kapnak, olyan képességeket sajátítanak el az egy hónapos tanfolyam során, amit a polgári életben nagyon sok pénzért tudnának megszerezni, és a rendelkezésre álló társaság, akik közé kerülnek, oly mértékben gazdag emberállományt jelent számukra, ahol olyan szakmai és emberi kapcsolatokra tehetnek szert, amit a mindennapi életükben nem. Így értük el az önkéntes tartalékos populációban ezt a nagyon szép számot. De ez sajnos jelentősen a jövőben nem fog emelkedni, mert körülbelül ennyi az, aki hajlandó Magyarországon ebben a rendszerben részt venni.

A szerződéses katonák létszámában és a szerződéses katonák rendszerében, motivációs eszközrendszerében évek óta megtorpanás van, esély nincs arra, hogy valaha ezt a 37 650-es keretszámot el tudják érni, és miután bármennyire is nehezen fogadható el, de egy katona beléptetéséhez nem csak az kell, hogy eljöjjön, ki kell képezni, ruházattal kell felszerelni, fegyverzettel kell felszerelni, el kell helyezni a munkahelyén, bért és járulékot kell utána fizetni.

Ehhez a 37 650-es létszámhoz minimum 770 milliárdos költségvetési forrás kell (Az elnök a csengő kocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amelyet az elkövetkezendő időszakban valószínűleg ez a parlament és ez a kormány nem fog rendelkezésre bocsátani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.

(16.50)

ELNÖK: Köszönöm, Varga-Damm Andrea képviselő asszony. Megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én is azzal szeretném kezdeni, amivel Varga-Damm Andrea képviselőtársam, hogy ha ez a javaslat valóban arról szól, ami az előterjesztésben szerepel, hogy a Magyar Honvédség létszámát ilyen nagy mértékben a kormány meg kívánja növelni, hosszú távon egy fejlesztési program részeként a magyar hadsereg fejlesztéséről és tényleges előrelépéséről szólna, akkor azt gondolom, hogy az lenne a minimum, hogy a magyar kormány honvédelemért felelős tagja, Benkő Tibor bejönne a parlamentbe, és ezt maga adná itt elő.Az a sok-sok kérdés, ami már eddig is felmerült, inkább azt támasztja alá, hogy itt valami egészen másról van szó, de kezdeném önöknek egy idézettel, ami nagyon hasonlatos ahhoz, amivel államtitkár úr itt érvelni próbált. Biztos rá fognak ismerni, idézem. „A státuszok tényleges költségvetési létszámemelkedéssel járó feltöltésére a Magyar Honvédség költségvetése alakulásának függvényében kerül sor, így a tényleges forrásigény csak a helyek feltöltésének ütemében, és kizárólag abban az esetben jelentkezik, ha ennek feltételei biztosítottak. Tényleges létszámnövelés az előterjesztés elfogadásával egyidejűleg nem tervezett.”

Talán ki fogják találni, ez akár a mostani előterjesztés indoklásában is lehetne, de nem, ez a 2011-es, az akkori Orbán-kormány hasonló létszámnövelési javaslatának indoklása volt, s nem véletlenül nem támogatta az MSZP akkor sem azt a javaslatot, hiszen ugyanaz volt vele a problémája, mint ezzel a jelenlegivel, annyi a különbség, hogy akkor még bele is írták az előterjesztésbe, hogy ez gyakorlatilag ennek a határozati javaslatnak az elfogadásával nem fog megvalósulni. És bár rengeteg nagyon furcsa dolgot hallottunk itt az államtitkári expozéban és Kósa elnök úr felvezetőjében is a múltról, azért azt még Kósa elnök úr is megjegyezte, hogy 2010-ben, a szocialista kormányzás végén a GDP 1,1 százalékát, a költségvetés 1,1 százalékát költötte a kormány a honvédelemre. Ezt önöknek sikerült 2014-2015-re, pontosan egyébként az említett Hende Csaba-korszak elmúlásáig 0,7 százalékra csökkenteni, ami tényleg már a működőképesség alapjait is megkérdőjelezte. De nem volt ez sokkal jobb a létszám területén sem. Tehát az elmúlt nyolc év a honvédség tekintetében mindenféleképpen egy katasztrofális időszak végét jelenti, az biztos, és talán majd most meglátjuk, hogy valami más irányba indule el a kormány ezen a területen.

2011 őszén 3276 feltöltetlen beosztással rendelkezett a honvédség, s az akkor érvényben lévő létszámstop miatt ez már 2011 őszére feltehetően tovább emelkedett. A honvéd vezérkar főnöke  akkor úgy hívták, hogy Benkő Tibor, most éppen ő a honvédelmi miniszter  2015 novemberében  ott ültünk többen, akik most itt vagyunk a teremben , a Honvédelmi bizottság ülésén, nyilvános ülésen beismerte, elmondta, hogy az akkori, 2015-ös novemberi létszámhiány 5,5 ezer katonára rúg. Tehát miután 2011-ben megemelték a virtuális létszámkeretet, 3200-ról 5,5 ezerre növekedett a létszámhiány, ennyit sikerült elérni azokban az években. Majd a ’16-os emelés után is most jelenleg ott tartunk  és majd biztos cáfolni fogja, remélem, államtitkár úr, tételesen azzal, hogy akkor pontosan beismeri, mekkora is állománykategóriánként a létszámhiány a honvédségben , ahogy szokták mondani, ágazati források szerint mintegy 7 ezer katona hiányzik a honvédségből, ami a jelen állapotában is elképesztően magas szám, és további emelkedést mutat az elmúlt időszakhoz képest.

Ha erre most még fölemelik az engedélyezett létszámot mintegy 6500-6600 fővel, akkor gyakorlatilag nem nagyon fog más történni, mint hogy a törvény elfogadásának másnapjától vagy a hatálybalépésének másnapjától  bocsánat, határozati javaslat hatálybalépésének másnapjától  ez a virtuális létszámhiány mintegy 13 ezer főre fog növekedni. A Magyar Honvédség állományának 40 százalékára. Innentől kezdve tényleg felmerül az emberben a kérdés, hogy akkor ezt most miért csinálják, mi az indoka valójában ennek az előterjesztésnek, amikor egyébként a személyi állomány, annak utánpótlása, valóban egyébként a beiskolázás volumene biztos, hogy nem teszi lehetővé, hogy a következő időszakban olyan mértékben lépjenek elő ezen a területen, mint ahogy önök arról itt most beszélnek.

Ha a honvédség legutóbbi időszakát nézzük, azon túlmenően, hogy 2015-ig effektíve kivéreztették ezt a területet teljesen, és valóban azóta is, államtitkár úr, ’10 óta is konkrét képességek szűntek meg a Magyar Honvédségnél, egész komoly aggodalommal tölti el az embert, amikor azt nézzük, hogy milyen kapkodásba kezdtek. Ugye, a Magyar Honvédség „Zrínyi 2026” nevezetű szlogenjét már annyiszor hallottuk, hogy talán már a sarki kocsmában is tudják, de azt egyetlenegy, még a Honvédelmi bizottságban ülő képviselő sem tudja, hogy ez valójában mit takar. Azt látjuk, hogy önök utasszállító repülőgépet vásárolnak a Magyar Honvédség pluszpénzéből. Gyakorlatilag egy polgári fapados légitársaság használt gépét megveszik, átfestik, és ezek után annyit látunk belőle, hogy a miniszterelnököt és népi zenekarát röptetik vele jobbra-balra. Majd arra hivatkozva, hogy ez a honvédség kötelékében van, egyetlenegyet kívánnak elérni, hogy ezt a tényt, hogy politikai vezetők közpénzen mikor és hova repkednek, a honvédségi állományra való tekintettel vagy hivatkozással eltitkolhassák a saját adófizető polgáraik elől. És ha valakinek lett volna egy percnyi kétsége  nekem az elején volt, legyünk őszinték , hogy azért ezeket a gépeket mégiscsak azért is vették, hogy a Magyar Honvédség állományát, többek között a külszolgálaton lévő állományok váltását normális körülmények között, tervezetten a Magyar Honvédség mint szuverén katonai alakulat akkor és úgy oldja meg, amikor akarja, erre is megjött a válasz, hiszen nyáron, mint kiderült, szégyenszemre egy másik külföldi országtól kellett repülőgépet bérelnie a Magyar Honvédségnek, hogy a külföldön lévő csapatainak a váltását hazahozza, miközben lajstromban van, használatban van már két utasszállító repülőgép. Ha valaki esetleg nem tudná, nyilvánvalóan a honvédségek, a katonaságok nem polgári utasszállító gépeket használnak ilyen eszköznek, hanem megvannak erre a csapatszállító gépek típusai, valamilyen rejtélyes oknál fogva önök mégsem ezt vették.

Aztán megszűnt az előző időszakban gyakorlatilag teljesen a helikopterképesség is. Az egy dolog, hogy voltak és vannak helikopterek, amik képesek lennének vagy lettek volna felszállni, de elég csak talán a 2015. évre gondolni, amikor a nagy árvízkatasztrófa volt, hogy egyébként a honvédség helikoptereinek a jó részét, amit bevetettek a védekezésben, nem használhatta volna a Magyar Honvédség, ha a minősített időszakot a parlament nem fogadja el, illetve a kormány nem hirdeti ki, mert azoknak a helikoptereknek már repülési engedélyük sem volt.

Ezen a területen is elindult valami, csak tényleg kétségbeejtő, hogy miközben kiküldenek Oroszországba gépeket felújítani, aközben egyébként most a tervek meg a hírek szerint több száz milliárdért vagy nem is tudjuk, mennyiért Airbus típusú, Nyugat-Európából vásárolt helikoptereket vásárolnak. Nem tudjuk, miért. Éppen velük beszéltek utoljára, legjobb ajánlatot adták, így esett úri kedvük  nem tudjuk. De hogy így nem lehet egy ország honvédségét hosszú távon fejleszteni, abban teljesen biztosak vagyunk. És azért szomorú a dolog  visszatérve a létszámhelyzetre is és az előterjesztésre , mert úgy tűnik, hogy a Kósa úr által említett walesi csúcs óta, amikor is valóban az Egyesült Államok és leginkább az Egyesült Államok világossá tette, hogy nem tűr tovább abban elmaradást, hogy a NATO-tagállamok a költségvetésük 2 százalékát a honvédségre költsék  még egy zárójel újra, tehát a 0,7-ről fölvinni 2-re tényleg maga a csoda, minden egyes katonának és honvédnak.

(17.00)

Tehát egy olyan időszak előtt állunk, vagy a közepén éppen, ahol tényleg lehetne a Magyar Honvédségnek évtizedekre tisztességesen, átgondoltan, professzionálisan olyan fejlesztést csinálni, amelyik ennek az országnak a védelmét biztosítja. 8 ezerről 20 ezerre növelni a területvédelmi tartalékosok létszámát, biztos, hogy nem a XXI. századi modern hadsereg fejlesztését jelenti. Összevissza vásárolgatni repülőgépeket, majd a kormány tagjait titokban reptetni vele, és ezzel égetni és járatni le az egész honvédséget, biztos, hogy nem a hosszú távú, XXI. századi katonaság fejlesztését jelenti. És behozni ide egy olyan előterjesztést, valóban mindenféle valódi indok nélkül, hogy a meglévő több ezres, minimum 5, de még egyszer mondom, nagy valószínűséggel, közel 7 ezres létszámhiányt miért egy virtuális további 6500 fős növeléssel akarják megoldani, magyarul 13 ezer főre növelni a létszámhiányt, erre épkézláb választ szerintem nem nagyon lehet adni, de megpróbáljuk megvárni, hátha államtitkár úr valami biztatót tud ebben az ügyben mondani. (Németh Szilárd István: Hajrá, Harangozó Tamás!) Nagyon kedves, államtitkár úr, egész életemben erre a biztatásra vártam. Örülök, hogy ma bejöttem erre a vitára. Azért ez az ügy ennél fontosabb meg komolyabb, államtitkár úr!

Ha azt az egy mondatot el tudja itt mondani a parlament falai között, amit Varga-Damm Andrea képviselőtársam az elején kérdezett, hogy miért, tehát mi az indoka annak, hogy egy fel nem töltött létszámot önök most megemelnek. Nem akarok cinikus lenni, mert aztán a katonák tehetnek róla a legkevesebbet, de papíron emelni a honvédség létszámát, annak mi értelme van? Mi? És mivel fogják feltölteni? Papírkatonákkal? Levezette itt a képviselőtársam, hogy fizikai képtelenség. Ha azt meg tudnák oldani, amit mi évek óta szorgalmazunk, beadtunk minden évben határozati javaslatot, hogy emeljék már meg a beiskolázottak létszámát, adjanak már több pénzt a képzésre, töltsék már föl ezt a 30-40 százalékos létszámhiányt először, és utána álmodozzunk nagyot, semmi nem történt benne. Ha meg tudja mondani, hogy ennek mi a valódi indoka, és tényleg elfogadható indokot ad, akkor revideálni fogom az álláspontomat, de egyelőre ilyet nem lehet látni.

Végezetül Kósa képviselőtársam hozzászólásának azt az érdemi részét, ami a létszámhiányból adódó kényszerítést is jelenti a túlóraproblémával kapcsolatban, arra maximálisan nyitottak vagyunk. A Honvédelmi bizottság, ha jól értem, újra egy közös gondolkodást elkezdett, hiszen legutóbb is a bizottság elnökének közbenjárására sikerült elérni azt, hogy ne legyen ebből probléma, a honvédelem területén is okoz gondot. Azt viszont kérem, vegyék figyelembe, hogy a rendvédelem területén, azon belül is konkrétan a büntetés-végrehajtás területén katasztrofális állapotokat fog okozni, ha ezt a kérdést nem sikerül közösen megoldanunk. Úgyhogy minden egyes olyan javaslatra  a miénk be van nyújtva  nyitottak vagyunk, ami ezt a kérdést az állomány szempontjából megnyugtatóan rendezi.

Várom válaszát államtitkár úrnak. Teljesen egyszerű kérdésre egyszerű választ várunk: miért kell papíron növelni azt a létszámot, ami most sincs betöltve? Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Harangozó Tamás képviselő úr. Most megadom a szót Demeter Márta képviselő asszonynak, a Lehet Más a Politika képviselőcsoportja vezérszónokának.

DEMETER MÁRTA, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Egészen elképesztő, hogy úgy szeretnék megint növelni papíron a honvédség létszámát, tehát magyarul az engedélyezett létszámkeretet körülbelül 6500 fővel, hogy a jelenlegi létszám sincsen megfelelően feltöltve. Szeretném én is felhívni arra a figyelmüket, amire Varga-Damm Andrea képviselőtársam is már figyelmeztette önöket és kérte, én is kérem önöket, hogy a 2016-os rendeletet, kormányhatározatot is legyenek kedvesek akkor hatályon kívül helyezni. Ez egy technikai kérdés egyébként, de az igaz, hogy a jogbiztonsághoz hozzájárul, hogy amennyiben születik egy új határozat (Kósa Lajos: Már hatályon kívül van helyezve. Nincs hatályban.  Az elnök csenget.), akkor a korábbi, a 2013-as is legyen hatályon kívül helyezve természetesen, viszont ehhez kapcsolódóan a 2016-os hatályba léptető rendelkezései is.Ami a létszámemelést illeti, azt kell mondjuk, hogy sajnos attól több katonánk nem lesz, hogy az engedélyezett létszámkeretet újra megemelik, hiszen most sem 100 százalékban feltöltött a jelenlegi állomány. Tehát látszik, ahhoz, hogy több fiatal érezze azt, hogy szeretné a hazát szolgálni, szeretne a Magyar Honvédség állományába tartozni, ahhoz nem elegendő az, hogy papíron létszámot emelnek. Ahhoz az kell, hogy perspektívát lehessen kínálni ezeknek a fiataloknak, aminek természetesen része az, hogy versenyképes illetményekben részesülnek, része az, hogy van egy valós megbecsülési rendszer, része az, hogy modern technikai eszközökkel tudnak dolgozni, mint ahogy, úgy gondolom, az is, hogy egy új típusú, társadalmilag igazságos, korkedvezményes nyugdíjrendszer kerüljön kidolgozásra.

Jelen pillanatban, ha csak papíron emelkedik a honvédség létszáma, akkor mondhatjuk azt, hogy nem is a létszámot, hanem a létszámhiányt emelik, hiszen így akár a 15 ezer főt is elérheti a létszámhiány, hiszen ahogy Harangozó képviselőtársam említette, Benkő Tibor saját maga vallotta be az 5500 fős létszámhiányt, és azóta szakértői számítások szerint ez a 8 ezer főt is elérheti. Sajnos a helyzet az elmúlt időszakban nagyon súlyos volt, amiből nagyon nehezen kezd a Magyar Honvédség kilábalni, hiszen volt olyan, hogy a GDP-nek mindössze a 0,76 százaléka volt a védelmi költségvetés. Emellé adódik az óriási létszámhiány, és az, hogy számtalan képesség leépült, és jelen pillanatban is látszik, hogy sokkal nehezebb egy bizonyos katonai képességet újra helyreállítani, újra létrehozni, amikor az már megszűnt. Ez mind anyagi ráfordításokat tekintve is óriási nagyságrend, illetve az adott állományt is természetesen újra ki kell képezni.

Látszik, hogy az illetményalap még a mai napig nem éri el a 60 ezer forintot, ami véleményünk szerint minimálisan szükséges lenne ahhoz, hogy növekedjen a Magyar Honvédség megtartó ereje. Sajnos a drasztikus létszámhiány miatt most már évente 10-12 millió túlóráról beszélünk, ez túlszolgálat és túlmunka, amit a Magyar Honvédség állománya teljesít. És engedjék meg, hogy itt a Ház falai között is ismét köszönetet mondjak a Magyar Honvédség állományának, a katonáknak és a honvédségi dolgozóknak is azért az elhivatott szolgálatért, amit a Magyar Honvédség állományában végeznek.

Látszik, hogy az önkéntes tartalékos rendszert, illetve az úgynevezett önkéntes területvédelmi tartalékos rendszert, amiről most még mindig nem tudjuk, hogy két külön rendszer vagy pedig ugyanannak a rendszernek a két ága, hogy ezt föl tudtáke tölteni, miért nem tudták feltölteni, és miért akarnak ilyen drasztikus számokat meghatározni a tartalékos rendszerrel kapcsolatban. Világosan látszik, hogy eddig az a pár ezer fő, aki önkéntes tartalékosként szolgált, ők nem mások, mint azok a volt szolgálati nyugdíjasok, akik most már szolgálati járandóságban részesülnek. Az ő járandóságukat, amennyiben nem jelentkeznek önkéntes tartalékosnak, 15 százalékos levonás sújtja, tehát nagyon sokan vállaltak közülük önkéntes tartalékos szolgálatot, így adódhatott, hogy körülbelül 4000-4500 fő, akik szolgálnak a tartalékos rendszerben.

Viszont úgy néz ki, hogy ez nem elegendő a kormánynak, és valamiért ezt 20 ezer főre szeretné duzzasztani. Világosan látszik, hogy a mostani létszámkeret-emelés hatására a létszámarányok érdemben nem változnak, tehát még mindig óriási vízfejről beszélhetünk, nagyon-nagyon sok vezető van a Magyar Honvédségben, és a végrehajtó állományban, a legénységi állományban adódnak óriási létszámhiányok, de az is igaz, hogy a tiszti állományt is ez sújtja sajnos.

Olyan fontos kérdésekről is kellene beszélni itt az Országgyűlésben és a Honvédelmi és rendészeti bizottságban is, mint például az összhaderőnemi parancsnokság és a vezérkar struktúráinak az átalakítása, esetleges összevonása, amiről lehetett bár olvasni a hírekben. Sajnos ezt megint csak a hírekből tudhatjuk, és a Honvédelmi bizottság tagjai erről egyelőre semmilyen tájékoztatást nem kaptak, úgyhogy itt, ebben a vitában is szeretném kezdeményezni mind államtitkár úrnál, mind pedig a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnökénél, hogy ez kerüljön feltétlenül napirendre.

(17.10)

Ha a tartalékos állományról beszélünk, pontosan hallottuk, hogy a miniszterelnök 20 ezer fős tartalékos állomány felépítését tűzte ki célul. Végtelenül pazarló dolog tud lenni egy ilyen, úgynevezett párhuzamos haderő létrehozása. Hiszen az világosan látszik, hogy a professzionális haderő állománya sincs feltöltve, tehát jelen pillanatban is körülbelül 8000 fős létszámhiányról beszélhetünk.

A XXI. századi kihívásokra a választ nem egy tartalékos rendszer, nem egy 20 ezer fős területvédelmi tartalékos rendszer adja meg, hanem egy nagyon jól képzett és jól feltöltött professzionális állomány mind hivatásosokkal, mind pedig szerződéses katonák munkájával. Természetesen minél fejlettebb kibervédelmi képességekkel is törekedve arra, hogy olyan speciális tudást tudjon az állomány magáénak, be tudja építeni a kiváló missziós tapasztalatokat, amellyel igenis a Magyar Honvédség egy rugalmas és modern haderővé tud válni.

Világosan látszik, hogy 20 ezer fő tartalékossal nem növekednek a Magyar Honvédség katonai képességei. Sajnos mondhatjuk, hogy úgy meg pláne nem, hogy világosan látszik, a közszolgákat próbálják bekényszeríteni ebbe a tartalékos rendszerbe. Hogy most az önkéntes tartalékos vagy a területvédelmi tartalékos rendszerbe, azt gondolom, ez egyelőre nem világos. Írásbeli kérdéssel fordultam a minisztériumhoz ez ügyben, hogy igaz-e, hogy az elbocsátás előtt álló közszolgálati dolgozóknak, illetve minisztériumi dolgozóknak igenis be kell lépniük a tartalékos rendszerbe ahhoz, hogy később valamilyen átképzést kapjanak, vagy más munkahelyet biztosítsanak számukra.

Amennyiben önök felállítanak 20 ezer fő tartalékot, akkor ez elképesztő módon vonja el az erőforrásokat, a pénzt a professzionális állománytól. Pontosan tudják önök is, államtitkár úr és a bizottság elnöke is, hogy bár történt egyenruha-vásárlás a Magyar Honvédségben, de a mai napig azt kell mondanunk, hogy a gyakorlók sajnos leszakadnak a katonákról, a mai napig nincs nagyon sok katonának bakancsa, és a mai napig nincsenek feltöltve a ruházati boltok. Pontosan ezért úgy gondolom, hogy nem egy 20 ezer fős tartalékos állomány részére kell ezt biztosítani és egy ilyen állományt létrehozni, hanem a Magyar Honvédség jelenleg szolgálatot teljesítő katonáit és honvédségi dolgozóit kell tudni megfelelően ellátni.

Nagyon úgy néz ki, hogy csak a statisztikát szeretnék növelni. Ez viszont önmagában nem más, mint látványpékség, miközben a Magyar Honvédség jelentős fejlesztésekre szorul. Itt szeretném kiemelni, hogy ezeket a fejlesztéseket transzparens módon kell megtenni, mert valami hiába minősül honvédelmi beszerzésnek, ettől függetlenül is a Honvédelmi bizottságot kötelesek erről tájékoztatni, részletes tájékoztatást adni erről, és természetesen nem civil eszközökre rányomni azt a bélyeget, hogy katonai eszközök, csak azért, hogy ne lehessen kideríteni, pontosan mennyibe kerülnek.

Ha pedig tartalékos rendszerről beszélünk, akkor a mi elképzeléseink szerint a jelenlegi haderő méretéhez kapcsolódóan egy 5-6 ezer fős önkéntes tartalékos állományra lenne szükség, olyan állományra, ahol speciális tudással rendelkeznek az abban részt vevők, olyan állományra, akiket nem bekényszerítettek egy rendszerbe, hanem önkéntesen vállalják ezt a fajta szolgálatot, és természetesen biztosítani számukra a munkáltatói kedvezményeket, a munkáltatóknak a kompenzálását és megfelelő rendelkezésre állási díjakat.

Tehát alapvetően a honvédségnek ezt a fajta létszámkeret-emelését, amit önök ideterjesztettek, mi nem tudjuk támogatni. Nem old ez meg semmit, ez csak statisztikázás, ilyenformán pazarlás. Ráadásul folyamatosan arra az úgynevezett „Zrínyi 2026” programra hivatkozik, amit egyébként a mai napig nem tudtak senkinek megmutatni, nincs egy megfelelően kidolgozott haderőfejlesztési terv, amely zászlóalj szinttől folyamatosan bemutatná a fejlesztéseket, és megfelelő szakmaiságon nyugodna.

Nagyon fontos még, hogy a védelmi költségvetés mielőbb a GDP 2 százalékára emelkedjen. Az LMP-nek volt konkrét ilyen határozati javaslata, amely 2022-re biztosítaná, hogy elérjük ezt a mértéket. Ezt a továbbiakban is fenntartjuk, be fogjuk nyújtani, hiszen a jelenlegi emelkedés mértékével nem lehet elérni ezt a 2 százalékot. Pedig ilyenformán a honvédség történelmi feladatok és lehetőségek előtt áll, hiszen a magyar kormánynak teljesíteni kell ezt a 2 százalékot. Ez viszont igenis történelmi lehetőséget biztosítana a honvédség fejlesztésére, természetesen nem a haverok zsebének megtömésével, mert minden egyes adófizetői forintnak, amit az állampolgárok a védelemre szánnak, a Magyar Honvédségnél van a helye.

Az állomány megbecsüléséhez elengedhetetlen a túlszolgálat, a túlóra megoldása, hiszen a jelenleg hatályos törvény szerint 2019. január 1-jétől a készenléti őr- és ügyeletszolgálatban megszűnne a túlóra pénzbeni kifizethetőségének lehetősége. Nyújtottunk be mi is törvényjavaslatot arra nézve, hogy mind a Magyar Honvédség állománya, mind pedig a rendvédelmi szervek állománya számára továbbra is kifizethető legyen pénzben a túlóra. Nagyon örülök annak, hogy a Honvédelmi bizottságban lesz lehetőségünk arról beszélni, hogy hogyan találjunk ebben egy konszenzusos megoldást. Nagyon sürgető ennek a megoldása. Meg kell akadályozni azt, hogy mind a Magyar Honvédség állományából, mind pedig a rendvédelmi szervek állományából tömegesen menjenek el kiválóan szolgáló emberek azért, mert megszűnik ez a lehetőség, és így ellhetetlenül a szolgálat.

Úgyhogy nagyon számítok arra, hogy tudunk erről beszélni. Ezúton is kérem államtitkár urat, valamint a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnökét, Kósa urat is, hogy járjanak közbe annak érdekében, hogy mielőbb tudjunk módosítani a jelenlegi törvényen. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Demeter Márta képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem, kíváne valaki két percben hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. További képviselői felszólalás előtt (Kósa Lajos jelentkezik.) két percre szót kért Kósa Lajos, Fidesz, bizottsági elnök úr. Öné a szó.

KÓSA LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Attól félek, hogy Varga-Damm Andrea képviselőtársam és Demeter Márta képviselőtársam figyelmét elkerülte néhány apróság. Az önök által idézett 35/2016-os országgyűlési határozat a következő év január 1-jén hatályát vesztette. A 35/2016-os országgyűlési határozat a 35/2013-ast módosította. Tehát egyetlenegy van hatályban, a 35/2013-as. A 35/2016-os nincs hatályban, ezért amikor a honvédelmi tárca ezt a határozati javaslatot előterjesztette, akkor helyesen járt el, mert a hatályban lévő országgyűlési határozatra hivatkozott, és nem arra, amit egyébként már hatályon kívül helyeztünk.

A másik gondolatom Harangozó úr felszólalásához kapcsolódik. Valóban, azért csökkent egyébként 2010-ben a GDP-arányos honvédelmi ráfordítás a költségvetésben, mert kivezettük belőle a korkedvezménnyel nyugdíjba ment korábbi katonák nyugdíjkifizetését. Ez valójában csökkentette a kiadást. De hozzáteszem még egyszer: ez egy könyvelési trükk volt, egyébként utána az Eurostat felhívta a figyelmünket arra, hogy a nyugdíjkifizetéseket  akár volt rendőrnek, akár volt katonának megy  nem lehet honvédelmi kiadásként elkönyvelni. Ez okozta ezt a csökkenést. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percre megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, Jobbik.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Számítottam Kósa Lajos bizottsági elnök úr felszólására, és örülök, hogy végül mégsem cáfolt meg. Ugyanis amit ön elmond, pont azt indikálná, hogy amikor ebben a javaslatban indokolják, hogy a 35/2013. május 16-ai országgyűlési határozat módosítása következik, akkor úgy kellett volna megfogalmazni, hogy a 35/2016. december 19-én módosított országgyűlési határozat, amely a 35/2013. május 16-it módosítja.

(17.20)

Mert a 35/2013-as a mai napig is úgy van hatályban, hogy a 2013-ban meghatározott létszám van beleírva, és a 31 080-as szám a 2016-os határozattal lett meghatározva. Való igaz, hogy akkor még azt tették, hogy a ’16-ossal a ’13-ast módosították, így lett a 30 080, de miután az eredeti határozatban még a 29 ezres szám van, úgy lett volna helyes ebben a javaslatban leírni  és javaslom pont azért, hogy a jogi koherenciazavar még véletlenül se maradjon benne , úgy módosítsák, hogy a 35/2016. OGY határozattal módosított 35/2013. OGY határozat hatályát veszti, illetőleg azt módosítja. Mert így akkor jogi szempontból tényleg nem lesz köztünk vita. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Varga-Damm Andrea képviselő asszony. Kettő percre megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, MSZP.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Abban van igazság, amit elnök úr mondott a nyugdíjaskérdésben. Persze a megelőzőekben is így volt, tehát az összehasonlítási alap az úgy áll. Két dolgot hadd tegyek hozzá. Egyrészt a Honvédkórházat létszámostul, mindenestül bevették a HM alá az önök kormányzása alatt. Egyébként ezzel szintén a létszámmal és a költségvetéssel együtt is, ha úgy nézzük, trükközve. Ezzel sincsen semmi gond szerintem. Azzal már sokkal nagyobb gond van egyébként, hogy mi folyik azóta és mi folyik napjainkban például abban a Honvédkórházban.

Hogy tárgyalunk itt a fényes nagy jövőről, a fantasztikus „Zrínyi 2026”-ról és egyéb más dolgokról, miközben az egész ország szeme láttára omlik össze a Magyar Honvédség kiválósági intézménye, a NATO kiválósági intézménye, a 2 millió magyar ember sürgősségi betegellátásáért felelős Honvédkórház sürgősségi osztálya, amelyik egyébként, ha Budapesten bármilyen valódi komoly katasztrófa vagy egyéb más, ne adj’ isten, háborús vagy bármilyen más helyzet lenne, akkor arra lenne hivatott, hogy az itt lévő embereket azonnal és professzionális módon ellássa. Ma ott tartunk, hogy az alapfeladatait nem tudja ellátni, lemond a főorvos, és szétesik az egész.

Énszerintem fontos, hogy ezeket a kérdéseket az asztalra tegyük, s amikor létszámemelésről beszélünk és a nagy jövőre vonatkozó tervekről, akkor azt is lássuk, hogy jelenleg milyen problémák vannak, mert valamilyen rejtélyes oknál fogva, 2010 óta meg aztán pláne az elmúlt nyolc év sok problémájáról lehet beszélni, de a honvédség jelenlegi nagyon nagy problémáiról azóta valamilyen rejtélyes oknál fogva nem lehet beszélni. Szerintem ezekről is kéne. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, Harangozó képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom, és megadom a szót, amennyiben kéri, az előterjesztő Németh Szilárd államtitkár úrnak, hogy válaszoljon a vitában elhangzottakra.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Élni kívánok a viszonválasz jogával, már csak azért is, mert személyesen is megszólítottak, illetve a honvédelmi miniszterről is furcsákat mondtak az ellenzéki képviselők. Az elején szeretném leszögezni, hogy nem számítottam teljesen másra, mert az elmúlt évek azt bizonyítják számomra, hogy a hazai ellenzékre semmilyen kérdésben, semmilyen nemzeti kérdésben nem lehet számítani, még akkor sem, amikor a szakbizottság elnöke arra kéri őket, hogy legalább a haza védelmében kössünk kompromisszumot, és támogassuk a haza védelmében élenjáró, a magyar emberek biztonságát, a haza függetlenségét biztosító Magyar Honvédség fejlesztését, mind műszaki, tehát haderő tekintetében, mind pedig honvédelmi, ha úgy tetszik, a katonák létszámának és képzettségének a növelésében. Most is bebizonyították a hozzászólók, hogy rájuk ebben a kérdésben, a haza védelmében, a magyar emberek biztonsága érdekében sem számíthatunk.

Azt a Benkő Tibor-fóbiát, ami jellemezte a hozzászólókat, szinte mindenkit, én meg tudom érteni. Az új honvédelmi miniszter egy négycsillagos tábornok, aki századparancsnoktól minden létrát végigjárt az elmúlt néhány évtizedben, és vezérkari főnök lett. (Dr. Harangozó Tamás: A szocialista kormányok alatt összhaderőnemi főnök volt!) Nagyon helyes, hogy a szocialista kormányok alatt is összhaderőnemi főnök volt, ennek rendkívüli módon örülünk, mint ahogy annak is, hogy mind az orosz, mind pedig az amerikai akadémiát elvégezte, tehát teljes egészében tisztában van a világ két legerősebb katonai hatalmának a doktrínájával, és azzal a tevékenységgel, amivel ilyen óriás hadsereget is fenn tudnak tartani. Tehát én megértem ezt a fóbiát, de azért arra kérném önöket, hogy ne próbálkozzanak meg Benkő Tibor tábornok úrral, miniszter úrral vetélkedni szakmai kérdésekben, mert nem fog sikerülni.

Mint ahogy nem sikerült az a kritika sem, amit megfogalmaztak ezzel az egyszerűnek mondható, de nagyon mély tartalmat és szakmaiságot tükröző országgyűlési határozattal szemben. Néhány dologra mindenféleképpen kell reagálnunk.

Az első az, amit Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak mondanék. Az az országgyűlési határozat, amiről ő beszél, a 2016-os, ahogy már elnök úr is elmondta, a 2013-ast módosította. Ez a 2016-os, ami meghatározza azt  a honvédelmi törvényről beszélek , hogy az Országgyűlésnek kell állást foglalnia a létszámkeretekről és a belső arányokról, a törvény erejénél fogva szűnt meg, ex lege, még egyszer szeretném hangsúlyozni. Nem kellett ebbe a határozatba semmit beleírni, 2017. január 2-án ez a határozat hatályát vesztette, ezért a 35/2013-as országgyűlési határozat van érvényben a módosított létszámkeretekkel. Szerintem ez egy fontos jogi magyarázat, és teljesen hiteltelenné teszi azt, amit mondott. Nem tudom, például Simicska Lajosnak hogyan adott ilyen felkészültséggel tanácsokat.

A másik, amit szeretnék a figyelmébe ajánlani: nekem nagyon rosszul hangzott egy-két mondata a magyar katonákról. Olyan megvetően beszélt, lenézi a magyar katonákat, a magyar katonák egyetemi felsőfokú képzését. Azt gondolom, hogy azok a mondatok nagyon sok olyan embert, akik vállalták a haza fegyveres szolgálatát, akik azt a nagyon erős, a legerősebb esküt letették a haza védelme érdekében, megbántott. De hát a Jobbiktól ez nem áll távol, a nyugdíjasoktól a sportolókig képesek bárkit megbántani. Én amikor iskolaigazgató voltam, akkor nagyon zavart az, amikor a kollégáim azt mondták a diákokra, hogy gyerekanyag. Kértem is őket, hogy ha lehet, ezt az otromba kifejezést mellőzzük. Ön emberanyagnak nevezte a magyar honvédeket. Én ugyanolyan otrombának tartom az emberanyag megnevezést, mint a gyerekanyag megnevezést. De ez érzés kérdése, illetve az emberekről alkotott véleményünk kérdése. De még egyszer mondom, ez nem a szakmaiságát mutatja, hanem a lelkét, a szakmaiságát pedig az, ahogy tévedett ennek az országgyűlési határozatnak a kifigurázásában, amikor perceken keresztül beszélt a nagy semmiről.

Harangozó Tamásnak szeretném javasolni, hogy mélyedjen el a matematikában. Elemi matematika, harmadik osztály, tízezres számkör, alapműveletek, összeadás, kivonás. A 2002-es szocialista hatalomátvételkor 45 ezer katona, a 2010-es szocialista hatalomátadáskor 23 950 katona: mínusz 21 050 fő. Most 37 650 van meghatározva, tehát 2010-hez képest plusz 13 700 fő. Tehát nagyon egyszerű a történet. Amit elmondott a költségvetésről, azt a 2019. évi költségvetés teljes egészében negligálja, hiszen 2019-ben minden eddiginél nagyobb pénzt szán a kormány, fogadott el az Országgyűlés a Magyar Honvédség költségvetése tekintetében. Ez 513 milliárd forint, ez a tavalyinál 86,5 milliárddal több. A magyar biztonságra, határőrizetre plusz 150 milliárd áll rendelkezésre, fejlesztésre 100 milliárd forint a honvédség keretein belül.

(17.30)

Tehát minden olyan adat, amit idecitált, az mind egy egyszerű szimpla hazugság volt, és a 2002-2010-es évek kártékonyságát próbálta valamilyen formában elfedni.

De engedje meg, hogy a katonákról, a katonai intézményekről is egypár adatot elmondjak önnek, hogy eszükbe jusson. 2004-ben öt laktanyát szüntettek meg: Savaria Kiképző Központ, Alföldi Kiképző Központ, 5. Légvédelmi Rakétaezred, 5. Kiskun Elektronikai Harc Század, MH 101. Szigetvári Zrínyi Miklós Vegyes Tüzérdandár. 2005-ben hármat: 40. Galga Vezetésbiztosító Ezred, Kapos Bázisrepülőtér, Tapolcai Kiképző Központ. 2007-ben MH 11 Hunyadi Mátyás Harckocsi Zászlóalj, MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár, MH 37/4. Török Ignác Műszaki Építőzászlóalj, MH Béri Balogh Ádám Honvéd Középiskola és Kollégium (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszólása.), MH Verőcei Betegotthon és még húsz megyei hadkiegészítő parancsnokság; szélnek eresztve valamennyi ott lévő katonát, honvédet és alkalmazottat, vagy kényszernyugdíjba helyezve őket, akiknek aztán a nyugdíjazását gyakorlatilag egy szimpla költségvetési csalással odavágták a honvédség költségvetéséhez.

Demeter Márta képviselő asszony, már hozzászoktunk a bíráló gondolatokhoz, de azért valljuk be, hogy mennyire hihetünk Demeter Mártának, akiről éppen ma derült ki, hogy visszaélve képviselői mandátumával (Demeter Márta: Miről beszél?), egy írásbeli kérdésnek álcázott sajtószivárogtatásban azt terjesztette, hogy a miniszterelnök a családját utaztatja. Ma kiderült, hogy ez egy merő hazugság. (Demeter Márta: Válaszolja meg a kérdéseimet!) Azt gondolom, hogy ilyen esetben nem nagyon lehet hinni senkinek, aki ilyen szimplán és egyszerűen, még egyszer mondom, visszaélve a képviselői mandátumával, a képviselői lehetőséggel, félretájékoztatja, hazudik a sajtónak csak azért, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt és családját újból és újból gyalázni tudja.

De arra a mondatára is, hogy nem kap megfelelő tájékoztatást a bizottság, ne vicceljünk: legutóbb a bizottság hat és fél órán keresztül ülésezett, és csak az önök tájékoztatásával volt elfoglalva. Azt gondolom, ez egy elég nagy időintervallum, amiben nemcsak hogy hosszan, de mélyen is el lehetett volna mélyedni ebben a kérdésben, azonban önöket nem az érdekli, hogy megtudjanak ilyen típusú információkat vagy segítségre legyenek, hanem csak a balhé, a műbalhé kedvéért csinálják az egész fesztivált.

De mondhatnám azt is, hogy összesen ön 289 írásbeli kérdést adott a honvédelmi miniszternek. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszólása.  Demeter Márta: És nem válaszolnak rá.) Mindegyik írásbeli kérdésére megkapta az írásbeli választ. Hétszer kért iratbetekintést. Órákon keresztül molyolt a Honvédelmi Minisztériumban (Demeter Márta: Mert oda kellett menni...) vagy valamelyik katonai egységnél, nézte, összegyűjtött mindent, amit lehetett, kijegyzetelt. Tehát erre azt mondani, hogy nem kap megfelelő információt, ez már megint egy merő hazugság, és megint ilyen politikai műsornak a kérdése.

Nos, összefoglalva: tehát az ellenzékre abban a kérdésben, hogy a haza védelme és a magyar emberek biztonsága érdekében fejlesszük a honvédséget, továbbra sem tudunk számítani. Ezért arra kérem kormánypárti képviselőtársaimat, hogy ezt az országgyűlési határozati javaslatot mi támogassuk. (Folyamatos közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Mutassuk meg, hogy hogyan kell a hazát megvédeni, hogy kell a magyar embereket szolgálni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   189-212   213-230   231-232      Ülésnap adatai