Készült: 2019.10.14.02:16:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

30. ülésnap (2018.10.16.),  189-212. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 51:55


Felszólalások:   172-188   189-212   213-230      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen Ritter Imre nemzetiségi képviselő úr válaszait. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik „A Magyarország Kormánya és Indiana Állam között a felsőoktatás területén történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/2161. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Bódis József úrnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, parancsoljon!

BÓDIS JÓZSEF, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Tisztelettel köszöntöm önöket a Magyarország Kormánya és Indiana állam között a felsőoktatás területén történő együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló, T/2161. számú törvényjavaslat általános vitája alkalmából. Kérem, engedjék meg, hogy néhány mondatban ismertessem a tisztelt Országgyűlés plénuma előtt lévő törvényjavaslat főbb tartalmi elemeit.

A törvényjavaslat a Notre Dame University mint az Egyesült Államok Indiana államában bejegyzett külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működéséhez szükséges jogi alapot adó megállapodás kihirdetéséről és kötelező hatályának elismeréséről szól. A megállapodást 2018. július 25-én magyar részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Indiana állam nevében pedig Eric Holcomb kormányzó írta alá. A megállapodás megkötését a felsőoktatási intézmények működését áttekintő, az Oktatási Hivatal által 2016-ban lefolytatott vizsgálat indokolja, amely során kimutatásra került, hogy több vizsgált intézmény szabálytalanul működik Magyarországon.

A vizsgálat eredményeit figyelembe véve módosításra került a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, amelynek 76. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy az Európai Unión, illetve az Európai Gazdasági Térségen kívül székhellyel rendelkező és Magyarországon oktatási tevékenységet folytató külföldi felsőoktatási intézmények esetében Magyarország Kormánya és a székhely szerinti állam kormánya között nemzetközi szerződés megkötése szükséges a magyarországi működés elvi támogatásáról. Ezen módosításnak megfelelően, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Notre Dame Egyetem együttműködésének lehetővé tétele érdekében szükségessé vált egy nemzetközi szerződés megkötése az Amerikai Egyesült Államok Indiana államával.

A megállapodás előzményét képezi a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Notre Dame Egyetem többéves oktatási és kutatási együttműködése. A megállapodás létrehozása az indianai Notre Dame Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közötti 2018. márciusi egyeztetéseket követően merült fel. A felek kifejezték kölcsönös együttműködési szándékukat, amelynek keretében a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Notre Dame Egyetem vegyészmérnöki, építőmérnöki, valamint mechatronika BSc és MSc szintű szakjait elindítaná Budapesten.

A törvénytervezetben szereplő megállapodás magában foglalja a Notre Dame Egyetem magyarországi oktatási tevékenységének támogatását, az egyetem magyarországi jogi státuszát, a megállapodás végrehajtásáért felelős szerveket, valamint rendelkezik a megállapodás érvényességéről, és kijelöli az Emberi Erőforrások Minisztériumát mint magyar részről a megállapodás végrehajtásáért felelős szervet. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A megállapodás (5) bekezdése szerint a felek vállalják azoknak a belső jogi eljárásoknak a lefolytatását, amelyek jelen megállapodás 2018. november 15-ig való hatálybalépéséhez szükségesek. Jelen megállapodás azon diplomáciai csatornákon megküldött utolsó írásos értesítés kézhezvételét követő 30. napon lép hatályba, amelyben a felek értesítik egymást a jelen megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogi eljárások lefolytatásáról. Jelen törvénytervezet hatálybalépésével a Notre Dame Egyetem jövőbeni magyarországi működésének feltételei rendezésre kerülnek a felek között.

A 2015-ben elfogadott „Fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégiai dokumentummal összhangban a megállapodásnak hosszú távon javító hatása van a magyar oktatás versenyképességére és nemzetköziesítésére a Notre Dame Egyetemmel és az Indiana állammal való együttműködés folytatásának biztosítása által. Költségvetési hatások, kötelezettségek a megállapodással kapcsolatban nem merülnek föl. A törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekért az oktatásért felelős miniszterként az emberi erőforrások minisztere gondoskodik.

Tisztelt Képviselő Asszony és Urak! Kérem, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslatot. Elnök úr, köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Zsigmond Barna Pál képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen törvényjavaslat általános célja a Magyarország és Indiana állam közötti felsőoktatási együttműködés elősegítése. Az előttünk fekvő törvénytervezet előzménye az, hogy az Indiana államban székhellyel rendelkező Notre Dame Egyetem Magyarországon kíván képzést indítani, egyebek mellett, ahogy ez elhangzott államtitkár úr előterjesztésében, építőmérnöki, vegyészmérnöki és mechatronika területen, a képzés helyszíne pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lenne. Ezt a két egyetem egy külön együttműködési megállapodásban rögzítette. Nem akármilyen egyetemről van jelen esetben szó. Az 1842-ben alapított amerikai katolikus Notre Dame Egyetem a világranglistán a 150. helyet foglalja el, az Egyesült Államokban pedig bekerült a top 25-be. Az egyik legnagyobb tradícióval rendelkező amerikai felsőoktatási intézményről van tehát szó. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénynek megfelelően az Európai Unión vagy az Európai Gazdasági Térségen kívül székhellyel rendelkező és hazánkban oktatási tevékenységet elvégző külföldi felsőoktatási intézmények esetében szükséges egy olyan nemzetközi szerződés megkötése, amely Magyarország Kormánya és a székhely szerinti állam kormánya között jön létre. Ehhez hasonló megállapodás már létrejött több egyetem vonatkozásában is, 4 állam 7 felsőoktatási intézményéről született nemzetközi szerződés. Legutóbb a Thaiföldi Királyságban működő MCU Egyetem és a magyarországi Tan Kapuja Buddhista Főiskola közötti együttműködésről szóló törvényt az Országgyűlés október 2-án tárgyalta és ma fogadta el. A Notre Dame Egyetem ügyében a tárgyalások sikerrel lezárultak, a megállapodás aláírása pedig, ahogy az elhangzott, Szijjártó Péter külügyminiszter úr egyesült államokbeli látogatása során megtörtént.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, támogassák a törvényjavaslatot, azaz a megállapodás kihirdetését. Köszönöm a szót.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Brenner Koloman képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetköziesítés az egyik legkiemelkedőbb stratégiai célkitűzése a magyar felsőoktatásnak, ezért a Jobbik-frakció ezt az előterjesztést támogatni fogja. Ahogy ezt korábban is már az itt említett thaiföldi megállapodástervezetnél is elmondtam, az rendkívül fontos, hogy a Magyarországon képzést nyújtó külföldi egyetemeknek egyfajta minőségbiztosítása megtörténjen, hiszen az Európai Unión belül is, de az Európai Unión kívül is van egy bizonyos piaca, mondjuk ki a nevén, a felsőoktatási képzéseknek.

(15.30)

Ezt láttuk, mondjuk, az Educatio szakkiállításokon hosszú éveken keresztül, hogy bizony idejönnek Budapestre különböző külföldi egyetemek és főiskolák, amelyek nagyon különböző minőségű képzéseket biztosítanak, és itt próbálják odacsábítani a magyar hallgatókat; sajnos, a kormánypárt nem annyira áldásos tevékenységének hála, az utóbbi időben egyre nagyobb sikerrel. Ezért is nagyon fontos  ahogy az előttem szóló Zsigmond Barna képviselőtársam nagyon helyesen és részletesen is elmondta, én most eltekintenék attól, hogy újra megemlítsem, milyen kiváló az Indiana állambeli egyetem, de a Pázmány Katolikus Egyetemet szintén nem kell bemutatni , hogy két ilyen jó minőségű képzést nyújtó egyetem kötött megállapodást, amelynek a keretét ez az előttünk lévő előterjesztés biztosítja.

Ahogy a legutóbbi napirendi pontnál államtitkár úrnak is jeleztem már, ezenkívül a nemzetköziesítés szempontjából rendkívül fontos volna a hazai egyetemeken például a külföldi professzorok alkalmazását megkönnyítendő lépéseket tenni. Hiszen akinek, mint nekem, volt módja egyetemi vezetőként, mondjuk, egy angol professzort egy nagy budapesti egyetemen kineveztetni, miközben nem felel meg bizonyos hatályos jogszabályoknak…  mert azokon a vidékeken sem akadémiai nagydoktor, sem habilitáció ebben a formában nem létezik, az tudja, miről beszélek. Csak szerettem volna tisztelettel jelezni, hogy a nemzetköziesítésnek van egy ilyen dimenziója is, ahol szintén nagyon fontos szakmai lépésekről van szó, amihez természetesen a Jobbik-frakció minden szakpolitikai kezdeményezést szívesen vár. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Molnár Gyula képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Azt mondják a kínaiak, bölcsesség az, ami megakadályozza, hogy olyan helyzetbe kerülj, hogy használni kelljen a bölcsességedet. Nos, tisztelt képviselő hölgyek és urak, megdöbbenéssel hallgattam a hosszú elemzéseket azzal kapcsolatban, hogy mennyire fontos dologról van szó, mennyire nagy dolog, milyen patinás egyetemről van szó. Persze, tisztelt uraim, ez így igaz, mindegyik, amit önök mondanak. Önök hat egyetemről beszélnek, mi hetet számoltunk, de valójában azért keletkeztek ezek az államközi egyezmények, mert önök hoztak egy törvényt egy darab egyetem kivégzése okán. Eközben most kénytelenek kényszeredetten hat másik ilyen típusú államközi megállapodást kötni azokkal, akik egyébként régebben is itt Magyarországon elvégezték mindazt a tevékenységet, amit önök mondanak. Lázár János még akkor kiváló miniszterként és a sajtó elé kiálló egyik fontos politikusként azt mondta egy március végi kormányinfón, hogy semmi probléma nincs ezekkel az egyetemekkel, például ez a McDaniel College liberális és mindenféle szabálynak megfelel. Azt mondták mindegyikre, hogy mindenféle szabálynak megfelelnek.

Akkor az a kérdés vetődik fel, hogy ha minden magyar szabálynak megfeleltek ezek az egyetemek, akkor miért kellett ezt a törvényt hozni, amibe beleesett ez a thaiföldi és a kínai is, valamint a négy amerikai egyetem. Azért, tisztelt képviselő hölgyek és urak, amit nyilvánvalóan nem fognak itt önök most elmondani, de mégis az a dolgom, hogy ezt idehelyezzem az asztalra, mindezt azért, mert önök megtalálták a CEU-t, és úgy gondolták, hogy a CEU-val példát kell statuálni. Ez az egyezmény teljességgel felesleges. Ha időben bölcsek lettek volna, ha időben valamilyen megfelelő megoldást találtak volna erre, akkor ma nem lenne szükség arra, hogy az éppen levezető elnökként működő alelnöknek egy kimondhatatlan nevű thaiföldi egyetemmel kelljen szenvednie a szavazások idején.

Tehát, tisztelt hölgyeim és uraim, itt egyértelműen arról van szó, hogy önök meg akarták a CEU-t regulázni. Nem kizárt, hogy az a végső céljuk, hogy a CEU-t ki is utálják Magyarországról. Nem kizárt, hogy a végső célért, pusztán csak azért, mert van egy ember, akinek a képére képesek a kampányaikat felépíteni, hogy minden egyes magyar embert ijesztgessenek, ezért önök most készek arra, hogy különböző államközi egyezményeket idehozzanak. Nekünk, ellentétben az előttem szóló ellenzéki képviselő úrral, nem dolgunk, hogy ebben részt vegyünk. Ezt önök próbálják meg saját maguk megoldani, a saját maguk lelkiismeretével számoljanak el.

Az különösen szánalmas, mint láttuk, ahogy abban az időszakban hogyan, miképpen próbálták Amerikában állami és kormányközi szintre feltolni a CEU-ügyet, ahogy ezekben az egyezményekben Thaifölddel, Indiana állammal megkötik a szerződést, hogyan próbálták meg elérni azt, ha jól értem, talán az volt a cél, hogy a soha létre nem jövő Orbán Viktor-Trump-találkozót megpróbálják a CEU ügye mögé valamilyen módon betolni. Ezek a szándékok nagyon kínos kudarcba fulladtak, nagyon kínos volt a külügyminiszter minden ilyen próbálkozása.

Tehát, tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt államtitkár úr, szeretném kimondani azt, amit, úgy látszik, mások nem akartak: ez a törvény csak azért született, hogy a CEU-t ellehetetlenítse. Ez az egyezmény, amit most el akarnak fogadtatni, teljességgel felesleges lenne akkor, ha más normális megoldást választottak volna a saját politikai céljaik elérésére.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Ungár Péter képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. (Ungár Péter: Elnézést kérek, csak elejtettem a mikrofonom!) Csak nyugodtan, képviselő úr! Beszámítom az időt, nyugodtan. Parancsoljon!

UNGÁR PÉTER, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Ez, ami előttünk áll, Indiana állam és Magyarország között, oktatási intézményekre vonatkozó törvény, azért fontos, mert a kettős akkreditáció egy olyan dolog, amiért a kormány nagyon küzd, kivéve, ha erre külön egyezmény vonatkozik. A CEU-nál is az volt a probléma, hogy a kettős akkreditáció nem volt rendesen szabályozva a kormányoldal szerint és ez egy szörnyű dolog. Én ott tanultam, a CEU-n, amely egy másik, Magyarországon amerikai fenntartókkal működő intézmény. Ennek az intézménynek a Magyarországon maradása jelenleg kérdéses. Elmentek New York államba a kormány képviselői azért, hogy megvizsgálják, folyike ott valódi oktatási tevékenység, ami alapján meg lehet oldani ezt a kettős akkreditációt. Az a helyzet, hogy nem tudjuk azóta sem, én írtam levelet a New York-i konzulnak, de nem tudjuk azóta sem, hogy mi történt. Lassan őrölnek az államigazgatás malmai, de ebben az esetben különösen lassan.

Azt azért szeretném jelezni, hogy amikor ott tanultam környezetvédelmi mesterszakon, kaptam egy CEU-diplomát és egy manchesteri egyetemen lévő, akkor még az EU tagja volt, tehát nagy-britanniai egyetemen lévő diplomát. Amikor én diplomáztam, még nem merült fel, hogy az egy szörnyű dolog lenne, amit a CEU csinál. Annyira nem merült fel, hogy Illés Zoltán, volt Orbán-kormánybeli államtitkár tanított engem ezen a szakon. Tehát ebben a szörnyű illegális tevékenységben, amiben részt vettem és kettős akkreditációval diplomát kaptam, egyet a manchesteri egyetemen, egyet pedig a Közép-európai Egyetemen, ebben az annyira szörnyű illegális tevékenységben Illés Zoltán fideszes környezetvédelmi államtitkár engem ott olyan gonosz mágiákra tanított, mint a hulladékgazdálkodás vagy például a klímaváltozás tudományos része. Tehát abban az időszakban valószínűleg önöknek elkerülte a figyelmét, hogy a kettős akkreditáció egy szörnyű dolog, ami amúgy a világon tényleg sehol máshol nincs, csak még rengeteg helyen.

Természetesen azt lehet mondani, hogy a CEU-ban vannak olyan képzések, amelyeknek van világlátásuk, egy bizonyos ideológiából adódóan képeznek dolgokat. Ahol én tanultam, történetesen nem volt ilyen, nem tudok elmondani olyat, hogy ezen a mesterszakon bármilyen módon befolyásolták volna az én világnézetemet. Illés Zoltán sem mondta el, amikor tanított, hogy nekem a Fideszre kéne szavaznom. Azt elmondta, hogy többször beszélgetett Soros Györggyel, azt is elmondta, hogy tud kínaiul. Nem tudom, ebből melyik igaz, de mindegy, az önök államtitkára volt, tehát önök tudják eldönteni. Mindenesetre az a helyzet, hogy nagyon sok olyan dolgot adott, ad az az intézmény Magyarországnak, ami miatt szerintem jó lenne, ha egy ehhez hasonló egyezmény a Magyar Országgyűlés elé jönne.

A CEU-n végeznek olyan emberek, akik utána szerte a világban vezető pozíciót töltenek be, akik öregbítik hazánk hírnevét, elmondják, hogy milyen jó volt nekik Budapesten, milyen szép hely Budapest, elmondják, hogy milyen jó volt ott tanulni, és ez jó mindenkinek. A tanszabadság egy fontos dolog, ugyanis annak ellenére, hogy nem értünk egyet mindenben, és sokszor világnézet alapján oktatnak emberek, ha mindenféle világnézet alapján oktatnak emberek, az sokszínű, akkor egy sokszínű országban tudunk élni, ami, ha jól tudom, és ha a reformkori nagyjainkat idézem, egy olyan dolog, amit támogatnunk kellene.

(15.40)

Még egy dolgot szeretnék bevonni ide, ami szerintem elég érdekes, hogy erről nem szoktunk beszélni, de a kormánynak és például az előttem ülő államtitkárnak, Németh Szilárd államtitkár úrnak a fő gondja a Közép-európai Egyetemmel az, hogy Soros György vagy a Soros György által vezetett alapítvány támogatja, illetve ő finanszírozza főleg. Persze, lehet Soros György személyéről pozitívat, negatívat mondani. Az a párt, amit ő korábban finanszírozott, biztosan változtatja a véleményét ez ügyben évente vagy ötévente, de az a helyzet, hogy Soros György egy magánegyetemet tart fönn, tehát ebben állami pénz, a CEU-ban nincs. Most már lassan a Corvinusban sem lesz, meg nem lesz a Debreceni Egyetemben vagy Debrecenben, ahol magániskolát építenek közpénzen.

Tehát lassan arrafelé megyünk, hogy mindenhol ilyen befolyásos embereknek lesznek egyetemei, mert önök kivonják a forrást a felsőoktatásból, bevezetik a tandíjat, elvonják az állami férőhelyek számát annak ellenére, hogy 2008-ban azzal a felhatalmazással indultak, és utána 2009-ben, ’10-ben, majd ’14-ben, ’18-ban az alapján kapták a legitimitásukat, hogy Magyarországon nem lesz tandíj. Ennek ellenére önök tandíjat vezetnek be, és egy olyan helyzetet vezetnek be, ahol lassan csak magánegyetemek vannak, ahol minden egyes tanulásért fizetni kell.

Ezt el akartam mondani, mert álszent dolog úgy egy magánegyetem ellen érvelni a finanszírozója miatt, ha közben önök folyamatosan azt hozzák létre, hogy magánegyetemek legyenek, csak a magánegyetemeket hozzák helyzetbe. Az a helyzet, hogy Magyarországon nincs olyan oktatási intézmény, amely benne lenne az első 200-ban vagy 500-ban rangsor által. Sajnos, nincsenek jelenleg nagyon-nagyon jó egyetemeink, ezt sajnálom. Tudom, hogy ebbe az irányba tett lépés a Corvinus magánosítása, ezt szokták mondani, de az nem biztos, hogy jót fog annak tenni.

Mindenesetre a CEU, akármit is gondolnak róla, nagyon is színvonalas képzéseket végez, amelyek sorra megjelennek a nemzetközi listák tetején. Ilyen például az a szak, amin én végeztem, de ilyen a nagyon jó Business Schooljuk, vagy ilyen a közgazdászképzésük, tehát rengeteg olyan képzés van, ahol csupa jó dolgot képeztek. Látható ez ott is, hogy a kormány még mindig egy olyan emberben bízik kormányszóvivőként, aki ott végzett. Biztos, ha ő nem kapott volna jó oktatást a Közép-európai Egyetemen, akkor önök nem bíznák meg újra és újra azzal, hogy ezt a pozíciót betöltse.

Úgyhogy arra kérem a kormánytöbbség jelen lévő tagjait, hogy ha lehetősége van, akkor az én alma materemnek, a Közép-európai Egyetemnek is terjesszenek be egy hasonló ilyen egyezményt. Szerintem Magyarországnak jót tenne ez, annak ellenére, hogy önök nem értenek egyet a finanszírozó konkrét politikai nézeteivel. Önök majd finanszíroznak más egyetemeket vagy az önök barátai magánkézből, és akkor mindenkinek nagyon jó lesz, és többféle világlátás fog megjelenni a hazai felsőoktatásban nagyon magas szinten. Köszönöm szépen. (Molnár Gyula tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként felszólalásra jelentkezett független képviselő szólhatna, azonban Szabó Szabolcs képviselő úr nem tartózkodik a teremben, így nem áll módomban megadni a szót a számára.Tisztelt Országgyűlés! Most kettőperces felszólalások következnek, amennyiben erre van igény. (Jelzésre:) Igen, megadom a szót Pósán László képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Röviden csak azt szeretném megjegyezni, amit Ungár Péter felvetett, hogy hasonló előterjesztés szülessen, szerintem semmi akadálya, amint a törvényben foglaltak itt is teljesülnek.Azért azt szeretném megjegyezni, hogy elég érdekesen értelmezte a világ dolgait. A Debreceni Egyetemen, mint ahogy más magyarországi egyetemen is, vannak idegen nyelvű képzések, Debrecenben is orvosképzések például. Az ottani orvosképzést az Egyesült Államok különböző tagállamai külön-külön, újra és újra kétévente akkreditálják. Nem az történik, hogy a Debreceni Egyetem ki tud adni egy magyar és egy amerikai diplomát, hanem az történik, hogy a magyar angol nyelvű képzés magyarországi diplomáját ismerik el az Egyesült Államokban. Ez két külön dolog, mint amiről ön beszélt.

Következésképpen a helyzet az, hogy minden olyan felsőoktatási intézménynek, amelyik külföldi, Magyarországon működik, annak meg kell felelni azon törvényi előírásnak, hogy legyen külföldi lába, anyaintézménye. Ez az, ami a CEU-nak egyébként nem volt. Emlékeim szerint most a közelmúltban kötöttek kint Amerikában is valami megállapodásfélét, maga az alapítvány e tekintetben. Úgyhogy ebből a szempontból nem egy kategóriáról beszélünk, tisztelt képviselő úr, és ugyanezt tudom mondani Molnár Gyulának is, hogy egy konkrét előterjesztés apropóján értem, hogy politikailag előhoznak egy másik szálat, a mostani előterjesztés arról szól, hogy van egy olyan külföldi amerikai egyetem, amelyik együttműködik egy magyar egyetemmel a hatályos törvényeknek megfelelően, és azt gondolom, hogy ez így helyes. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Ungár Péter képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Szóval, akkor ön azt állítja, hogy olyan nem lehetséges, amikor valaki kettő diplomát ad ki, tehát egy képzésről csupán egy diplomát lehet kiadni, és azt kell kölcsönös elismertetéssel elfogadni a két országnak, és más módja nincs annak, hogy valakik felsőoktatási tevékenységet végezzenek. Ez kicsit szembemegy az európai, a korábbi hazai és általában a világban lévő gyakorlattal. Ismételten jelzem, hogy én például egy olyan diplomát is kaptam a CEU-s képzésemért, ami egy európai uniós tagállam egyetemének a diplomája, amit nekem nem kellett külön honosítanom. Ugyanis előtte például az edinburghi egyetemre jártam, ahol egy darab diplomát kaptam onnan, azt sem kellett Magyarországon elfogadtatnom, mert az Európai Unión belül minden ország a másik ország felsőoktatási intézményének a diplomáját elfogadja.

Tehát azt akarom ezzel mondani: azért az, hogy önök kitalálták azt, hogy ez egy probléma, egy olyan dolog  már beszélt arról, hogy egy másik előterjesztésről beszéltünk , ez is önöknek egy ilyen politikai ok volt, hogy tudjanak valamit mondani, ami beleilleszkedik a Soros-kampányba. Értelemszerűen eddig nem volt gondjuk a kettős akkreditációval, ezer és egy helyen van kettős akkreditáció, kettős diplomakibocsátás, és a kettős diplomakibocsátás nem egy rossz dolog. Érvelje meg, hogy miért rossz a kettős diplomakibocsátás, tehát mondja el azt, hogy mi vele a probléma. Az vele a probléma, hogy esetleg, ha kapok egy manchesteri egyetemen diplomát, akkor azt nem gondolja, hogy megfelel azoknak az elvárásoknak, amiknek meg kell felelnie egy magyar egyetemnek? Tehát hogy gyengébb képességű, és ezért én ebből a szempontból előnyhöz tudtam jutni? Vagy azért rossz a kettős akkreditáció, mert esetleg van még egy papír ugyanarról a dologról, ami egy képzés?

Tehát, ha meg tudná mondani, hogy elvben mi a problémája, akkor talán tudnánk erről érdemi vitát folytatni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm a szót.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kettőperces felszólalásra megadom a szót Molnár Gyula képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen. Félig-meddig Ungár Péter a végén elmondta, ami miatt kétpercest nyomtam. Akkor legyen még egyszer világos: ha önök ezt bölcsen kezelték volna, akkor most nem lenne ez a helyzet, amiben vagyunk. Önök egyvalamit akartak elintézni, ezt úgy hívják, hogy Közép-európai Egyetem. Ennek az okát pontosan tudjuk, hogy miért. Ebbe a mi matematikánk szerint belekerült még hat másik egyetem, a kormány előterjesztése szerint öt. Ezeket most önöknek el kell rendezni csak pusztán azért, hogy az elmúlt egy esztendőben és vélhetően a következő időszakban is folytathassák a CEU kapcsán a sorosozást.Azt kértem én is, azt kérte Ungár Péter is a hozzászólásában, hogy legyenek ebben az ügyben olyan szempontból mértéktartóbbak, hogy vagy engedjék el ezt az öt egyetemet, és akkor nincs erre szükség, vagy pedig az egész ilyenfajta módosítást dobják ki, és fogadják el, hogy létezik Magyarországon ez a fajta képzési mód, amit magánemberek finanszíroznak, amelyik különböző országok diplomáit elfogadja. Ezt próbáltuk nagyon világosan és egyszerűen elmondani. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíváne még valaki élni a kétperces felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Most további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Kósa Lajos képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

KÓSA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azért kértem szót, mert most már sokadjára találkozom azzal, ami persze nem meglepő, hogy az ellenzék teljesen nyilvánvalóan, miközben pontosan tudják szerintem, hogy mi a helyzet, összevissza beszélnek olyan fogalmakat használva, amelyek egyébként nem léteznek ebben a kategóriában vagy ebben a vitában, vagy nyilvánvaló hazugságokat fogalmaznak meg akár csak egy félmondatban is.

(15.50)

Ilyen például az, kedves Ungár Péter, hogy valaha bárki Debrecenben közpénzből magániskolát építene. Az a nemzetközi iskola, ami épül, továbbra is Debrecen önkormányzatának a tulajdonában lesz. Ezért nem magániskola, hanem természetesen köziskola, amely egyébként egy speciális oktatási programot folytat, de köziskola, köztulajdonban van. A debreceni önkormányzat a fogalmaink szerint nem egy privát szereplő, hanem egy önkormányzat, közösségi tulajdonlást jelent. Ha a debreceni nemzetközi iskola felépül, akkor a debreceni önkormányzat tulajdonában lenne. Ezért azt szeretném kérni öntől, hagyja már abba azt, hogy ilyen félmondatokkal hazugságokat állít. Ettől nem lesz igaz, amit mond, viszont mindenki számára nyilvánvaló, hogy ön vagy teljes egészében tájékozatlan, vagy tudatosan hazudik. Még egyszer mondom, a Debrecenben épülő nemzetközi iskola közösségi tulajdonban fog maradni, tehát nem magániskola.

Másodszor: a kormányszóvivő természetesen nem a CEU-n végzett, hiszen Pósán képviselőtársam, aki a Debreceni Egyetem oktatója, meg tudja erősíteni, hogy a Debreceni Egyetemen végzett, ott szerezte a diplomáját. Tehát nem a CEU-n végzett. Folytatott tanulmányokat a CEU-n, ezt nem szeretnénk eltagadni, de nem ott végzett, hanem a Debreceni Egyetemen.

Az pedig, hogy önök különböző szempontok miatt teljesen nyilvánvalóan egy külföldi érdekeltséget védenek, nem meglepő. De itt azért néhány dolgot nem árt hangsúlyozni, már csak a jegyzőkönyv kedvéért sem. Teljesen szándékolt az, hogy önök vegyesen használják a CEU, Közép-európai Egyetem elnevezéseket, holott a következő a helyzet. Budapesten működik egy magánegyetem, nagyon helyesen. Ha megnézik a honlapját, láthatják, úgy hívják az egyetemet, hogy Közép-európai Egyetem. Az egyetem maga írja a honlapján, ebben a pillanatban is rajta van, hogy nyugodtan lehet oda jelentkezni, az egyetem létét nem fenyegeti semmi. Ez egy Magyarországon bejegyzett egyetem, amelyre ez a törvény nem is hatályos, nem is vonatkozik.

Ön viszont csak ide járhatott, mert CEU néven még másik két jogi személyiségű társaság létezik, az egyik egy CEU néven bejegyzett iroda, amely ugyan egyetemnek hívja magát az Egyesült Államokban. És van egy CEU néven jegyzett könyvkiadó vállalat, de az nyilvánvalóan nem ide tartozik. A CEU-nak nevezett amerikai intézmény  nevezzük így  a következőkkel nem rendelkezik: doktori iskola, oktatási program, kutatási program, oktató, kutató; egy iroda három helyiségben néhány titkárnővel. Ez nem nevezhető egyetemnek semmilyen fogalom szerint sem, még akkor sem, ha egyébként az Amerikai Egyesült Államok felsőoktatási akkreditációs folyamatai meglehetősen bonyolultak, és nehezen lehet értelmezni az Európában szokásos akkreditációs folyamatok függvényében.

Még egyszer: a Közép-európai Egyetemmel senkinek semmi baja. Nem értünk egyet feltétlenül a szellemiségével, tudunk vitatkozni az ott folyó oktatási és tudományos programok némelyikével, amelyek tudományos voltát is számosan megkérdőjelezik. Például a gendertudományokról folyik egy vita azzal kapcsolatban, hogy ezt tudománynak lehete nevezni vagy sem, de ez most alkérdés. A Közép-európai Egyetem létét, oktatását, intézményét a kutya sem fenyegeti. Az önök által idézett felsőoktatásitörvény-módosítás nem vonatkozik rá.

Mi viszont egy olyan helyzetet szerettünk volna valóban megszüntetni, amely a következőképp írható le. A Közép-európai Egyetemre járó diákok a magyar diploma mellett kapnak egy CEU-diplomát, ami az amerikai iroda által kiadott diploma, amely mögött viszont sem oktatási, sem kutatási, sem tudományos tevékenység nincs, és doktori iskolája sincs. Tehát az a helyzet, hogy ezen az alapon bárki megtehetné, mondjuk, egy magyar felsőoktatási intézmény, hogy elmegy Delaware államba, ott alapít egy hangzatos nevű egyetemet három munkatárssal, és kiad egy diplomát, amit egyébként a kutya sem ismer el. De azt mondja, hogy ő a delaware-i tudományegyetem diplomájával is rendelkezik. Azért különösen előnyös a delaware-i, mert ott offshore-ként is be lehet jegyezni irodákat, tehát a szélhámosság csimborasszója az, amit önök most védenek.

A helyzet az, hogy senki nem kifogásolja azt, hogy az egyetemek együttműködése kapcsán valaki a tanulmányai során magyar egyetem által kiadott, és  hangsúlyozom  nem magyar egyetem által kiadott fokozattal vagy diplomával is rendelkezzen. Ennek egy feltétele van, hogy az illető intézménynek legyen a magyar felsőoktatási intézménnyel kapcsolata, legyen neki oktatója, legyen tudományos programja, legyen kutatási programja, legyen doktori iskolája. Ha ez megvan, akkor ennek nincs akadálya. Egyébként számos ilyen együttműködés ismeretes. De pont a CEU olyan, amely csak a látszatát kelti annak  a CEU tehát az amerikai iroda , mintha az felsőoktatási tevékenységet folytatna, de semmilyen ismérvvel nem rendelkezik, ami erre vallana.

Ezért azok a fogalmak, amiket a vitában használnak, hogy kettős akkreditáció meg kettős diploma, ezek nem létező fogalmak. A helyzet az, hogy a magyar kormány természetesen nem akadályozza azt, hogy olyan felsőoktatási intézmények is dolgozzanak Magyarországon, amelyeknek az oktatásával, a tudományos programjával vagy a szellemiségével vitatkozunk. Ez nem baj. Mint ahogy annak sincs semmi akadálya, hogy valamely magyar felsőoktatási intézmény a hallgatóinak olyan diplomát adjon, amelyik egy másik egyetem által kiadott diploma. Ennek az a feltétele, hogy az illető intézményt ténylegesen felsőoktatási intézménynek lehessen mondani a magyar és az adott ország fogalmai szerint is.

Amikor a magyar kormány észlelve az itteni kuszaságot megpróbált ebben valamifajta rendet vágni úgy, hogy az a versenyhátrány, ami a magyar felsőoktatási egyetemeket érte Magyarországon, egyenlítődjön ki, és egyenlő pályák, egyenlő esélyek legyenek, persze ezt szándékoltan mindenki úgymond Soros Györgyre vagy a CEU-ra fordította le  az amerikai intézményt értem ez alatt, mert a magyart úgy hívják, hogy Közép-európai Egyetem , és természetesen összevissza keverve a fogalmakat teljes zűrzavart okozott az egész politikai vitában. Ha önök egy picit is a magyar felsőoktatás érdekeit is szem előtt tartanák, akkor helyeselnék ezt a törvénymódosítást, ezt a javaslatot is megszavaznák, és legfeljebb azon rugóznának, hogy amennyiben a CEU amerikai intézmény valójában teljesíti azokat a feltételeket, amelyeket a törvénymódosítás megfogalmaz, akkor tessék megkötni a szükséges megállapodást a magyar államnak és az illetékes államnak, és tessék elismerni a Közép-európai Egyetem által kiadott CEU-diplomát is, mert hát itt van feketén fehéren, hogy oktatója van, programja van, doktori iskolája van, kutatása van. Csak ezt persze sokkal költségesebb biztosítani, mint egy irodát fenntartani három munkatárssal.

Én örülök annak, hogy ez a módosítás, ami a Ház előtt van, azt is megvilágította, hogy számos olyan külföldi bejegyzésű egyetemnek mondott intézmény működik Magyarországon, amely jelezte is, hogy miután érdemi oktatási, tudományos, kutatási tevékenységet nem végzett, nem kíván ilyen egyezményt kötni, és egész egyszerűen az idevonatkozó tevékenységét befejezte.

Ezzel tisztul a kép. Magyarország támogatja a mégoly bonyolult oktatási formákat is, de a szélhámosságot nem támogatja. Azt nem támogatja, hogy valaki egyetemi diplomát adjon ki Magyarországon mindenfajta olyan attribútum nélkül, ami minimálisan megfelel a felsőoktatási követelményeknek.

Remélem, hogy az ellenzék is támogatja majd ezt a javaslatot, ami most konkrétan egy indianai egyetemmel kötött megállapodás kapcsán került a Ház elé. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

(16.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kettőperces felszólalások következnek. Megadom a szót Zsigmond Barna Pál képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Vezérszónokként felolvasom még egyszer a címet, mert valószínűleg többen nem hallották: a Magyarország Kormánya és Indiana állam közötti felsőoktatási együttműködésről szóló megállapodásról beszéltem, és a Pázmány és a Notre Dame Egyetem közötti együttműködésről, bár csodálkoztam volna, ha Ungár képviselőtársamnak nem jut eszébe rögtön a CEU. Kicsit vártam Paksot meg a Liget-projektet is, tehát az ilyenkor szokásos mantrákat. Még egyszer szeretném megismételni azt, amit a korábbi vitában, amikor a thaiföldi egyetem kapcsán is beszélgettünk erről a kérdésről: a CEU kapcsán arról van szó, hogy a CEU eljárása nem fair a magyar egyetemekkel szemben. Egy magyar egyetem egy diplomát ad ki, míg a CEU kettőt adott ki úgy, hogy ehhez  Kósa képviselőtársam elmondta  nem rendelkezik Amerikában sem akkreditált képzéssel.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Itt a konkrét megállapodás két, akkreditált képzéssel rendelkező szuverén egyetem közötti együttműködésről szól, ami nagyon fontos a magyar felsőoktatás tekintetében, ahogy a jobbikos képviselőtársam, Brenner Koloman is utalt rá, erre szüksége van a magyar felsőoktatásnak, hogy minél több nemzetközi kapcsolat legyen, minél több egyetem rendelkezzen partneregyetemmel. A CEU esetében nem erről van szó, itt egy Magyarországon bejegyzett magánegyetem úgy ad ki egy amerikai oklevelet, hogy erre semmiféle jogosítványa nincs. Ez nem fair kérdés, mert akkreditációkérdés, ez nem szörnyűség, ez egy jogellenes állapot; ez nem egyéni minősítés, megítélés kérdése, ez egy jogellenes állapot, ezt kell megszüntetni.

Ez a megállapodás pedig egész másról szól, a magyar felsőoktatás megerősítéséről és a nemzetközi kapcsolatok erősítéséről szól, úgyhogy ismételten kérem önöket, hogy támogassák ezt a megállapodást. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm Zsigmond Barna Pál képviselő úr felszólalását. Megadom a szót kettő percre Szabó Szabolcs független képviselő úrnak.

SZABÓ SZABOLCS (független): Köszönöm szépen. Elnézést, egy szakmai megbeszélésről loholtam vissza, egy kicsit hamarabb kezdődött a vita, mint elő volt írva, ezért késtem. Azért jeleztem csak, hogy most két percben mindenféleképpen hozzászólnék, mert ezt valóban a thai egyetem kapcsán már elkezdtük, de akkor én hajlandó vagyok ezt ugyanígy folytatni, hogy taxatíve nem igaz, hogy szabálytalan a CEU-nak a működése, taxatíve nem igaz, hogy nem folytat oktatási tevékenységet. New York állam oktatási hivatala kettő darab levelet küldött már, a másodikat már Bódis úrnak mint államtitkárnak, amelyekben le van írva, hogy „igazolom, hogy oktatási tevékenységet folytat”. Tehát ezt lassan zárójelbe kéne tenni; folytat oktatási tevékenységet, papírjuk van róla New York oktatási hivatalának az igazgatójától.

A másik történet pedig, ezt gyakran szeretik mantrázni a CEU kapcsán, hogy így szabálytalan, úgy szabálytalan  semmiféle szabálytalanság nincs a működésében, én ezt mondtam már legutóbb is. Ha azt gondolják, hogy amikor egy intézmény külön képzési program keretében, de párhuzamosan, egy időben végzett képzésre ad egy adott nyelven meg egy külföldi intézmény hallgatójaként is diplomát, ez szabálytalan, akkor szóljanak Orbán Viktornak meg Áder úrnak, hogy a gyerekeiktől is kérjék vissza a diplomát, és küldjék vissza, mert pont ugyanilyen intézményben végeztek, csak Svájcban meg Angliában. Tehát ezt tényleg zárjuk le!

Elnézést még egyszer, hogy a vita elejéről vagy nagyobb részéről lekéstem, csak akkor így a kétperces keretében reagálok, hogy ugyanúgy, mint a thaiföldi egyetem esetében, természetesen én támogatom, hogy ez a szerződés létrejöjjön, mert ez fontos, ráadásul egy viszonylag jó képzési programnak tűnik, amit a Notre Dame Egyetem ide akar hozni, csak elő kéne mozdítani, hogy december 31-éig tényleg a CEU-val kapcsolatban is a hasonló szerződés szülessen meg. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Szabó Szabolcs képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt a képernyőn nem látok. További felszólalásra senki nem jelentkezett. Az általános vitát lezárom. Megadom a szót az előterjesztő Bódis József államtitkár úrnak.

BÓDIS JÓZSEF, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Először is szeretném megköszönni a támogató hozzászólásokat. Azt gondolom, hogy a hozzászólások sok tekintetben egymás problémafelvetésére is megadták a választ, de néhányra mindenképpen szeretnék kitérni. Azt gondolom, hogy a magyar felsőoktatás számára a nemzetköziesítés egy végtelenül fontos dolog. Pár évvel ezelőtt még tízezres nagyságrendben voltak a külföldi hallgatók Magyarországon, ma 30 ezer körül vannak. Ebben számos tényező játszott közre, de kifejezetten két tényezőt emelnék ki. Az egyik főleg az orvosképzésnek a több mint három évtizedes, idegen nyelven, elsősorban angol nyelven, később német nyelven történő folytatása, illetve az utóbbi időben a Stipendium Hungaricum program kifejezetten nagy lépésben emelte a külföldi hallgatói létszámot.

Ez önmagában nemcsak létszámról szól, hanem amíg az orvosképzés vonatkozásában az egyes képzőhelyek, az a négy érintett egyetem végigjárta a nemzetköziesítés útját, annak minden nehézségével és fényével, mert mind a kettő jelen van, addig a Stipendium Hungaricum a többi szak vonatkozásában teremt ma is egy olyan lehetőséget, hogy úgy tudjanak felkészülni és kilépni a nemzetközi piacra, amire a többinek nem volt meg a lehetősége. Tehát én ezt egy végtelenül pozitív dolognak tartom.

Ebben a nemzetköziesítési irányban különös jelentősége van az egyetemi intézmények közötti együttműködésnek, ennek keretében került ma ide ez a törvényjavaslat. Nagyon egyetértek Brenner képviselő úr azon javaslatával, hogy egy minőségbiztosítást valósítsunk meg ebben a tekintetben. Egyrészt egy bizonyos szinten már megvan, de azzal is egyetértek, hogy erre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Hadd mondjak egy nagyon friss példát: a magyar orvosképzés amerikai akkreditációja több évre tekint vissza, a múlt héten zárult le, még hivatalos dokumentumot nem kaptunk, de 10-3 arányban igennel szavaztak, tehát már nem hivatalosan eljutott hozzánk. Nem egy könnyű procedúra.

A külföldi professzorok magyarországi alkalmazása: igen, külföldön Németország kivételével a habilitast ők nem nagyon ismerik még, pár helyen igen. A Magyar Tudományos Akadémia doktora címet még kevésbé, de mondok rosszabbat: egy amerikai professzor, legyen angol, bárki, nem rendelkezik nyelvvizsgával, és nekünk Magyarországon ez is kéne. Tehát van teendőnk ezen a területen.

Egyébként a nemzetközi ranglisták értékelésével kapcsolatban hadd mondjam azt el, hogy természetesen jó lenne, ha ott állnánk, ahol a Cambridge-i Egyetem vagy az MIT, nagy valószínűséggel nem fogjuk megérni, hogy ott legyünk, de az egy pozitív törekvés, hogy menjünk előre. De ne becsüljük le legalább az ezren belül lévő egyetemi teljesítményeket! 28 ezer felsőoktatási intézmény van a világban, benne lenni az első ezerben nem olyan nagy szégyen. Higgyék el, rektorként végigkövettem a rankingek alakulását: miközben az én egyetememmel kapcsolatban azt láttam, hogy a számszerű paramétereink évről évre növekedtek, egy baj volt: az, hogy a többieké jobban, gyorsabban tudott növekedni. A legnagyobb helyezésjavulást akkor értük el, amikor a külföldi hallgatói létszámunk megnövekedett, megduplázódott; most már, hála istennek, kimondhatjuk, hogy megduplázódott. Az egyik leggyengébb paraméterünk az oktatói kar nemzetközi összetétele vagy alacsony nemzetközi aránya, és ebben van közös teendőnk. Úgyhogy kérni fogom akkor a segítséget.

Molnár képviselő úrnak egy mondatot szeretnék mondani: ez a mostani törvényjavaslat azért került ide, mert törvénykövető magatartást tanúsítunk. Ahhoz, hogy ez a két intézmény legálisan tudjon együttműködni ezen programok mentén, be kell hozni ide az Országgyűlésbe, törvényjavaslattal kell élnünk, és remélem, el fogják fogadni. Ez most erről szól.

Két héttel ezelőtt voltam először itt az Országgyűlésben, akkor a thai egyetem törvényjavaslata kapcsán, de előbb érkeztem, ma egy picit később, elnézést kérek, nem rajtam múlt, akkor, azt hiszem, a vízgazdálkodásról meg a környezetvédelemről volt szó, és abba is bejött a CEU. (Derültség.)

(16.10)

Biztos voltam benne, hogy a thai egyetemi törvényjavaslat kapcsán előjön a CEU. Én a CEU-val kapcsolatban akkor is elmondtam a véleményemet, most is. Ha hihetünk a sajtóértesüléseknek, akkor a közeljövőben nagyon magas szintű tárgyalás lesz erről, bízunk benne, hogy úgy zárul le, hogy mindenki számára jó legyen.

A magyar egyetemek magánosításáról nincs szó, nincs ilyen program. Ami a Corvinusszal kapcsolatban történik, az egyfajta megoldás, egyfajta modell, alapítványi egyetem irányába mennek el. Pont a Corvinus ügye fogalmazta meg bennünk azt, hogy a többi állami egyetem számára legalább azt a jogszabályi hátteret kéne biztosítani, hogy ha akar, el tudjon menni ilyen irányba. Jelen pillanatban az egyetemi szektorban nagyon-nagyon jelentős EU-s forrás van, azoknak a felhasználása rendkívül szigorú, kötött, a közbeszerzés, beszerzés ügyét kiemelem, de sok minden más tekintetben.

Egy más fenntartású egyetemi rendszerben, állami egyetemi rendszerben, ahol az állam fenntartja a jogát meg a kötelezettségét is  tehát azért nem arról szól, hogy az állam forrásokkal kivonulna az egyetemi rendszerből, legalábbis az én ismereteim szerint, de a kötöttségektől való szabadulás, egyébként szintén szabályozott keretek között, más mozgásteret tudna biztosítani külföldi oktatók számára, magyar oktatók számára is, fejlesztésekben, mindenben. Tehát azt gondolom, egy dolog, hogy a Corvinus most milyen úton indult el. Úgy gondolom, nagyon kemény munka lesz, mire az pontosan összeáll, és azt látom, hogy nem nyolc órában dolgoznak azért, hogy ez zökkenőmentesen menjen, de itt még nem a magánosításról szól a történet az én megítélésem szerint.

Összességében azt gondolom, hogy a törvénykövető magatartásnak megfelelően került a mai javaslat a tisztelt Ház elé. Szeretném kérni az önök támogatását, mert jó program van a törvényjavaslatban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   172-188   189-212   213-230      Ülésnap adatai