Készült: 2020.01.19.20:04:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

95. ülésnap (2019.11.20.), 264. felszólalás
Felszólaló Mátrai Márta (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:35


Felszólalások:  Előző  264  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma egy olyan törvényjavaslat van előttünk, amelynek egyes részeit nem is lenne szükséges tárgyalni, hiszen a hagyomány, a kultúra és a közpolitikai viselkedés szabályai évszázadok óta ismertek, még ha néhányan olykor el is feledkeznek ezekről. Az előttünk lévő törvényjavaslat számos pontosítást, gyakorlati útmutatást, továbbá technikai módosításokat tartalmaz az Országgyűlés működése körében. A törvényben számos bekezdés a jobb érthetőséget, a gyakorlati alkalmazást szolgálja, mint az Országgyűlés jelképének használata, az összeférhetetlenség vagy a határozatképesség fenntartása.

Az előttünk lévő törvénymódosítás nem a képviselői jogok bármiféle korlátozásáról szól, de ezt képviselőtársaim is ugyanilyen jól tudják.

(23.00)

A javaslat beterjesztése kapcsán a legnagyobb közjogi izgalmat a parlamenti működés rendje és a képviselői jogok terjedelme váltotta ki. Az ellenzéki vezérszónokok által is a legnagyobb értetlenség az országgyűlési viselkedési szabályok körül forog. Úgy tesznek, mint ha a trágárság, az útonállás, a kürtölés, az akadályoztatás, a fenyegetés a parlamenti beszédjoghoz tartozna, a parlamenti munka természetes része lenne, mint ha a közösen megfogalmazott országgyűlési viselkedés rendjét egy képviselőnek nem kellene és nem volna szükséges betartani.

Feltehetnénk a kérdést: de miért is? Azoknál az országgyűlési képviselőknél, akik jól ismerik a történelmet, akik jól ismerik a parlamenti hagyományokat, beszédükben és viselkedésükben értik a kulturált közbeszéd társadalmi jelentőségét, nincs szükség a parlamenti jelenlét fegyelmének szigorú törvényi szabályozására. A parlamenti rend, amit az érintett felek házszabályban rögzítenek, lényegében egy önfegyelmi jog. Nem is lenne szükség törvényi szabályozásra, ha mindenki értené és értő módon használná a törvényhozási jogosítványait.

A parlament rendezett működése egyet jelent az ország rendezett életével, ez közhatalmi szempontból az ország fenntartását jelenti. Képzeljék el azt az országirányítást, amely bukdácsol a döntés-képtelenségben a parlamenti anarchiák sorozata miatt!

A már fennálló törvények szerint is munkája során minden képviselő jogosan élhet a kormányzás kritikájával, tájékozódhat és kifejezheti véleményét egyénileg vagy a csoportérdeknek megfelelően, ezt az Alaptörvény, az országgyűlési törvény, a házszabály lehetővé teszi. Ennek minőségét persze alapvetően meghatározza kinek-kinek a felkészültsége, a gondolatgazdagsága és a saját politikai célok helyes ismerete. A vélemények és bírálatok fő színtere a parlamenti ülés, tartalma az Országgyűlés működése. Képviselőtársaim élnek is bőven a kritika lehetőségével mindenféle színvonalon.

Az előttünk fekvő törvénymódosítás általam felvetett részei lényegében nem tartalmaznak többet, mint keretbe foglalják az országgyűlési képviselők magatartásának korlátait, mert azok néha nagyon elhomályosulnak. A képviselői bírálat, a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság nem keverhető össze a trágár beszéddel, a működési rend megzavarásával és a megbotránkozást kiváltó magatartással. Az ilyen magatartások okkal keltenek az állampolgárokban, a bennünket figyelőkben mély megdöbbenést, félelmet, és váltanak ki felháborodást. Meggyőződésem szerint egy országgyűlési képviselőnek példát kell mutatni megjelenésében, a magyar nyelv használatában, a viselkedési kultúrájában, a törvényhozás tiszteletében. A téves képviselői magatartás rossz fényt vet a parlamentre, a képviselőkre, a képviselői munkára, és aláássa az Országgyűlés megbecsülését.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ez még akkor is igaz, ha a strasbourgi emberi jogi bíróság az ellenzék „Csaltok, loptok, hazudtok!” transzparensét az ülésteremben mint szemléltetést helyénvalónak találta, bár kíváncsi lennék rá, hogy a kormánypárti sorból az ellenzéknek címzett „tolvajok, hazaárulók, hamiskártyások” típusú molinó milyen hatást váltana ki ugyanott. Gondoljanak bele, hogy mi lenne egy ilyen táblaháború vége, és mit üzenne ez a magyar polgároknak! Ha van még józan ész, akkor gondolják végig, hová vezetne egy ilyen típusú párbeszéd! A magas európai bíróság is tévedhet a maga kényelmes, pártküzdelemtől, konfliktusoktól mentes magányában.

Sajnos vannak, akik ezt nem értik és nem érzik, különösen nehéz ezt azoknak elmagyarázni, akik a bibliai példabeszédet is félremagyarázzák. Ezért ki kell jelölni azokat a határvonalakat mindenki számára, hogy a hagyomány, az Országgyűlés tekintélyének védelmében mi az, amit elfogadunk, és mi az, amit elutasítunk. A folyamatos rendzavarás máig is tárgyalásaink, hétköznapjaink része, ami szinte törvényszerűen vezetett a jelen törvénymódosítás elkészítéséhez. A folyamatos, becsületet sértő véleménynyilvánítások túlmennek azon a határon, amellyel kapcsolatban a joggyakorlat egy képviselőnek magasabb tűrési küszöböt ír elő.

Az országgyűlési törvény előttünk fekvő módosítása tételesen felsorolja azokat a magatartási formákat, ahol már a figyelmeztetés nem vezet eredményre, ahol a törvény lehetővé teszi a szigorúbb intézkedéseket. A magyar Országgyűlés évtizedek óta sok tekintetben egy jól működő, fegyelmezett közösség, persze számos nézetkülönbséggel. Érthetetlen ezért, amikor néhányan, ki tudja, milyen okból, inkább a média érdeklődésének akarnak megfelelni, mint az Országgyűlés működésének. Ezért vannak olykor botrányos látványosságok, telefóbiás rohangálás az ülésteremben, mert egyes képviselők nem a kormány szemébe akarják elmondani a kifogásaikat, hanem a nyilvánosság felé, amiben a vélemény helyett inkább van szereplési vágy, üzenet a szimpatizánsoknak, olykor a támogatóknak is a személyes helytállásról, esetleg külföldre üzennek céljaikhoz kérve segítséget.

Legutóbb a Parlament előtt vagy a köztelevízió székházánál a politikai garázdaságot akarták elismertetni a képviselői beszédjog részeként. A hangoskodó és hangulatkeltést gerjesztő ellenzéki képviselők is tudják, hogy az ilyen tartalmú felszólalások és látványos rendzavarás alkalmas arra, hogy magukra irányítsák a figyelmet. Ezzel szemben a kormánynak és a kormánypárti képviselőknek az a kötelessége, hogy az ország jó működése érdekében elmondja terveit, a várható intézkedéseket és azok indokait, valamint közvetítse azt az értékrendet, amit a közakarat megalapozott. Erre való az a médiafelület, amelynek ez a küldetése.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A második rész, amihez szólni szeretnék, a képviselői jogok terjedelme. A parlamenti részvétel során a képviselői ellenőrzésnek számos lehetősége adott: kérdésfeltevés, interpelláció, iratbetekintés és a személyes tudakozódás, amelyek az országgyűlési képviselők rendelkezésére állnak. Az Országgyűlésen kívüli ellenőrzési, felügyeleti jog nem korlátlan jog és nem tetszőleges időpontban érvényesíthető. Hozzáteszem persze, hogy még a parlamentben is van sortartás a hozzászólásoknál.

A képviselők tájékozódásához, ellenőrzéséhez való jog nem magánjellegű akció, nem kormánypárti vagy ellenzéki jogosultság, mert az a képviselők esetében is az Országgyűlés egységes ellenőrzési jogosultságából vezethető le. Az országgyűlési képviselő a választóktól nem magánjellegű felhatalmazást kap a közintézmények ellenőrzésére, megválasztásával nem egy magánszemély, akinek a törvényből eredően az állampolgárokhoz képest többletjogai vannak, hanem országgyűlési képviselőként, a legfelsőbb népképviselet tagjaként érvényesülnek az ellenőrzési többletjogosítványai. A törvény ezt a „megbízatásuk ellátásában” meghatározással foglalja egybe. Az országgyűlési képviselő feladataival összefüggésben mintegy kiterjeszti az Országgyűlés felügyeleti jogosultságát a közintézményekre, de kérdéseivel, tájékozódásával nem lépheti át az államigazgatási feladatellátás határait.

Az, hogy a képviselő belépésre jogosult a közintézményekbe és a közigazgatási szervekhez, csak a működési rend megtartásával, az illetékes miniszter által szabályozott módon történhet. Az országgyűlési képviselő a közintézményekben sem áll a törvények fölött, ezt jó, ha mindenki megjegyzi magának. A közintézményben a törvényes képviselői jelenlétet az intézmény működési szabályai határolják be. Ebben a tekintetben a belépésre jogosult országgyűlési képviselő is az intézményirányítás felügyelete alá tartozó állampolgár.

A közintézményekben tett képviselői látogatás a felügyeleti jog gyakorlásának lehetséges formája. A meglátogatni kívánt intézményt irányító vezetőnek, felelős tisztségviselőnek eljuttatott írásbeli igényben vagy a személyes kapcsolatfelvétel során meg kell jelölni a látogatás célját, okát és az erre jogosult igénylők körét.

(23.10)

Az intézmény igazgatója a kérdéseknek és lehetőségeknek megfelelően jelöli ki a feladat teljesítésével megbízott személyeket, a látogatás lehetséges időpontjait és az intézmény azon részeit, ahol a képviselők kérésüknek megfelelően tájékozódhatnak. A látogatást csak a közüzem működésének megzavarása nélkül, a működési rendre vonatkozó szabályok megtartásával lehet lefolytatni.

A jogosultság nem azonos a közintézmények működésének megzavarásával. Ennek elkerülésére az intézménynek a látogatást tervezhető módon kell biztosítani. Nem lehet egy kórházat, egy vasúti üzemet, rádió működését sem megzavarni váratlan megjelenéssel, csoportos látogatással, vagy önkényes politikai reklámot terjeszteni a közintézményekben.

Erre szolgál az előttünk fekvő törvényjavaslatban az előzetes bejelentés. A közintézmények nem a képviselők munkahelyei, mint ahogy néhányan képviselőtársaim tévesen hivatkoznak erre. Az országgyűlési képviselő munkahelye az Országház és a kapcsolódó létesítmények. Ugyanakkor felkereshetnek közintézményeket, oda be is engedik őket, de a belépési és ellenőrzési lehetőséget az adott munkahely működésének természete adja meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Csak azt tudom kérni mindenkitől, akár kormánypárti, akár ellenzéki képviselő, hogy tekintsenek rá a magyar történelemre, a magyar nép múltjára, arra a küzdelemre, amely a magyar nép megmaradását szolgálta. A választási lehetőség mindenkinek a megmaradás és a sorsunk iránti közömbösség között van. Az országot irányító parlamenti rend lényege a megmaradás. Aki ezt megérti, annak ezek a szabályok annyira természetesek, hogy ellenükre szólni sem érdemes.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenkitől azt kérem, hogy a módosításokat fogadja el, hiszen ez, azt gondolom, valamennyiünk érdekét és a parlament méltóságának megőrzését szolgálja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.  Egy hang az ellenzék soraiból: Húúú!)




Felszólalások:  Előző  264  Következő    Ülésnap adatai