Készült: 2024.03.28.11:58:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

184. ülésnap (2016.11.09.), 116. felszólalás
Felszólaló Demeter Márta (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:19


Felszólalások:  Előző  116  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselő­cso­port­ja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Tény­le­ge­sen azt gondolom egyébként, igen, egy salátatörvény fekszik előttünk, ez tény, de az tényleg nagyon fon­tos, hogy a honvédek jogállásáról szóló tör­vény­ben most ténylegesen olyan módosításokról beszé­lünk, ami azt gondolom, hogy mind kegyeleti okok­ból, mind pedig a megbecsülés jeleként és az aziránt ér­zett felelősség miatt is fontos, hogy tudjuk, hogy mi­lyen veszélyes mun­kaköröket látnak el a Magyar Hon­védség állo­mányába tartozók, illetve tudjuk azt, hogy ha ott tragédia történik, ahogy erre saj­ná­la­to­san a hor­to­bá­gyi eset is többek között rávilágított, ak­­kor milyen na­gyon fontos, hogy kiálljunk az el­huny­tak hozzátartozói mellett, és segítsük őket min­den eszközzel. Ilyen­formán az a módosítás, miszerint kártérítési eljárás, követelések elengedése, árvák ki­egé­szítő támo­ga­tá­sá­nak szabályozása, valamint a posz­­tumusz előléptetés lehetősége, azt gondolom, hogy ténylegesen pozi­tívum, ez megkérdő­je­lez­he­tet­len.

Emellett még pozitívumokként szeretném ki­emel­ni a hadigondozási törvény hatálya alá tartozó ellátások emelkedését. Ez tény, hogy megtörténik, ez is egy nagyon jó dolog, viszont itt szeretném ki­emelni, hogy alapvetően erre azért van szükség, mert az öregségi nyugdíjminimum nagyon-nagyon régóta nem emelkedett, tehát rendkívül alacsony összegű még mindig, 28 500 forintról beszélünk. Tehát azt gon­dolom, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb mér­té­ké­nek az emelése lenne az elsősorban, ami tény­legesen megoldást nyújt nemcsak e törvény hatálya alá tartozó ellátottak esetében, hanem nyilvánvalóan egy sokkal szélesebb körben. Tehát amellett, hogy egyébként itt ad pozitív szorzókat és százalékokat az érintetteknek ez a törvénymódosítás, emellett na­gyon sokan, akik nem ilyen szempontból érintettek, kimaradnak ebből a dologból. Tehát nyilvánvalóan egy komplex gondolkodásmód szükséges ebben, és egész egyszerűen az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, ezt a 28 500 forintot kell most már, azt gondolom, haladéktalanul megemelni és ebben gondolkodni.

Ezeken a pozitívumokon túl sok kérdés is fel­me­rül a törvényjavaslattal kapcsolatban, például amit említett államtitkár úr is, hogy az önkéntes tar­ta­léko­sokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket úgy­mond rugalmasabbá teszik, és ebből arra lehet nyíl­vánvalóan következtetni, illetve említette is, hogy ez a jelenleg felállításra tervezett, új, területi alapon szer­veződő, kormány által emlegetett tartalékos rendszerhez kapcsolódik szorosan. Tehát itt akkor egy­pár szó erejéig térjünk ki erre a rendszerre, hi­szen itt már a Honvédelmi Minisztérium is mondott egy számot, ezt a 197 járást, ahol tervezik fölállítani mindenhol, ha jól tudom, egy századot mint tar­ta­lékos rendszert, viszont a miniszterelnök emlegetett itt egy 20 ezer fős számot.

Az teljesen egyértelmű, hogy tartalékos rend­szerre, önkéntes tartalékos rendszerre természetesen szükség van. Viszont egy működő haderőnek van vagy lehet tartalékos rendszere. Tehát addig, amíg őrült nagy létszámhiányról beszélünk, amíg 5500 főtől akár 8000 főig is terjedő létszámhiányról, addig azt gondolom, hogy ennek a feltöltése kell prioritás legyen, és semmiképpen sem egy olyan rend­szernek a kialakítása, ahol egyébként valami minimális képzéssel, ami tényleg egy nagyon rövid időtartam, rengeteg embert próbálnak bevonzani úgymond a rendszerbe úgy, hogy semmiképpen nem tudja még 20 ezer fő, még dupla annyi sem tud pótolni egy megfelelően működő professzionális haderőt. A Magyar Honvédség engedélyezett lét­szá­ma 29 700 fő, tehát az első lépés az, hogy ezt a lét­szá­mot szükséges feltölteni, hiszen a XXI. század kihívásainak mindenféleképpen egy professzionális haderő tud megfelelni, nem pedig egy hihetetlen nagyra felduzzasztott olyan tartalékos rendszer, ami egyébként a forrásokat elvonhatja a megfelelő fej­lesz­tésektől, és úgymond egy ilyen gyorstalpaló tör­ténettel valódi védelmi képességeket nem tudna képviselni. Tehát ilyenformán erre hívja föl a figyel­münket az itt szereplő változtatás is.

Továbbá szerepel a törvényjavaslatban egy olyan kitétel, hogy felfüggeszthető lesz a fegyelmi eljárás, ha az érintett katona a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet miatt elrendelt feladatellátásban vesz részt. Azt gondolom, hogy ez a módosítás is arra világít rá, hogy milyen hihetetlenül nagy mértékű a lét­számhiány a Magyar Honvédségben, hiszen azt gondolom, hogy maximum ezzel lehet indokolható ez az intézkedés, tehát nyilvánvalóan az eredendő problémát lenne szükséges megoldani.

Kérdés merül föl az ingatlanok felhasználásával kapcsolatban, illetve hogy a Magyar Honvédség ho­gyan és milyen ingatlanokat használhat, azt milyen mó­don, akár bérleményként; szeretném meg­kér­dez­ni, mi az oka, hogy ez így konkrétan nevesítésre kerül ebben a törvényjavaslatban.

Valamint az is nagyon furcsa, és ez a javaslat 24. §-ában szerepel, egy megfogalmazott speciális közigazgatási eljárásjogi rendezés, amely szerint a honvédelmi miniszter által hozott elsőfokú hatósági döntés elleni fellebbezést elbíráló szervnek ki kell kérni és döntése során figyelembe kell venni a mi­nisz­ter véleményét. Tehát a másodfokú hatóságnak dön­tése meghozatalakor az elsőfokú hatóság véle­mé­nyét kell kötelezően figyelembe vennie. Azt gon­do­lom, hogy ez a közigazgatás jogállami működésének akár a maradékát is felemésztheti, ha ilyen jellegű javaslatok fogalmazódnak meg.

Összességében pozitívumokat tartalmaz a ja­vas­lat, viszont konkrét kérdések is felmerülnek, amiben szeretném kérni, hogy államtitkár úr próbáljon meg válaszolni.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  116  Következő    Ülésnap adatai