Készült: 2020.01.26.10:04:38 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 287 2003.06.03. 2:17  246-301

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 56. pontjához szeretnék hozzászólni. Sajnálatosnak tartom azt, hogy Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata nem találta a támogatottak között az Élelmiszer-ipari Szakközépiskola és Gimnázium elhelyezését vagy új helyre költöztetését sem. Nagyon fontosnak tartanám, hogy ez támogatásra kerüljön, ugyanis nem szabad összekeverni az esetleges miniszteri indokolásnál, amikor a viszontválaszokat megkapjuk, a megyei támogatást és Kaposvár megyei jogú város támogatását.

 

 

(19.20)

 

Nem kevesebbért szólok - ezt előbb is elmondtam - itt a 450 férőhelyes kollégium esetében, mint 450, dél-dunántúli régióban lévő diák elhelyezéséért, és nem kevesebbért szólok, mint az Élelmiszer-ipari Szakközépiskolában tanuló nem kevesebb, mint ezer diák további lehetőségéről, akik jelen pillanatban rendkívül méltatlan körülmények között tanulnak esti és levelező tagozaton, valamint nappali tagozatos képzés folyik az intézményben, és nagyon indokolt lenne ennek az intézménynek az elhelyezése. Ezért lenne fontos a támogatás, és ezért kérjük mi, Kaposvár megyei jogú városnak a polgárai és az ott élő emberek, hogy ez az intézmény is megfelelő körülmények között lehessen. Hiszen a XXI. század elején az mégsem ildomos, hogy nincs tornaterme, tehát a diákok ilyen irányú képzését és a mozgásigényét kielégíteni nem lehet, mert vagy felváltva tudják a testnevelési órát megoldani, vagy egyáltalán nem.

Az új kollégiumban, a Baross Kollégiumban való elhelyezés azonban ezt a kérdést megoldaná, és ezért kérjük a támogatást még akkor is, ha nem két évre, hanem három évre elhúzva tudná a támogatási igényt a kormány biztosítani; mert nyilvánvaló, hogy annak a költségnek az önrészét, amiből az intézményt meg kell valósítani, a megyei jogú város vállalja (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hiszen - mint a beadott pályázatokból is kitűnik - a város közgyűlése az A-alternatíva mellett tette le a voksát.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
85 231 2003.09.15. 2:30  226-234

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Áttekintve az előttünk lévő nemzeti stratégiai programot, van egy fejezete, amit külön szeretnék kiemelni, ez pedig a VII. fejezet, és arról szól, hogy a családon belüli erőszakról mit gondolunk, és az ezzel kapcsolatos problémát hogy kell felvetni, illetőleg hogy kell kiküszöbölni.

A magam részéről szeretném szóvá tenni az elnevezést, magát a fogalmat, annál is inkább, mivel én nem értek egyet azzal a szóhasználattal, hogy családon belüli erőszak. A szociális és családügyi bizottság az elmúlt évben már foglalkozott ezzel egy hosszas bizottsági ülésen, és valamennyien arra az álláspontra jutottunk, hogy nem szerencsés ez az elnevezés, éppen ezért a családok védelmében, az erőszak ellen a bizottság egy egységes tájékoztatót fogalmazott meg.

Én nagyon furcsának tartom a stratégiai program legutolsó fejezetét, amely a finanszírozásról szól. Ezt azért teszem szóvá, mivel azt mondja - szó szerint idézem -, hogy a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája céljainak és feladatainak végrehajtásához szükséges forrást elsődlegesen - mint ahogy az előbb is hallottuk - az Igazságügyi Minisztérium fejezet költségvetése tartalmazza, évente maximum 500 millió forintos összegben.

Ha kielemezzük ezt a stratégiai programot, akkor minden fejezete számtalan olyan kérdést, illetőleg olyan megoldandó feladatot tár elénk, amelyet forrás biztosítása nélkül nem tudunk megvalósítani. Sajnálom, hogy a szociális és családügyi bizottságnak a felvetése is azért nem valósult meg, mivel a 2003-as költségvetés tárgyalásánál az általunk beadott módosító indítvány elutasításra került. Márpedig lehet bármilyen programról beszélni, lehet bármilyen feladatot és célt kitűzni, ha emellé a kormány a megfelelő mennyiségű forrást nem teszi le - ez a családok támogatásáról is szólhat, de szólhat az ifjúság védelméről, a bűnmegelőzésről -, akkor ezek csak pusztába kiáltott szavak maradnak.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 40 2003.09.17. 7:24  1-115

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Sajnálatosnak tartom, hogy órák teltek el a vitanap megnyitásától, és egyetlenegy kormánypárti képviselőtársam részéről sem hallottuk, hogy mit hoz a jövő. (Dr. Katona Béla: Most mondta…) Erre kíváncsiak a magyar emberek. Nem hallottuk továbbá azt sem, hogy mit vesznek ki a családok, az időskorúak zsebéből a Medgyessy-csomaggal. Sajnálom, hogy erről nem tájékoztatják az ország közvéleményét akkor, amikor a szocialista-liberális kormányzati úthenger, mint tudjuk, megtévesztő ígéretekkel kíván helyet csinálni magának.

Mára, amikor már akadozni látszik, sőt leállni látszik a gépezet, le akarnak tarolni mindent, ami az útjukba kerül. Így aztán nem csoda, ha az emberek jelentős részén a félelem vesz erőt. De maguk a szocialisták is megijedni látszanak saját módszereiktől és sikertelenségeiktől. Ijedtségükben most éppen drága pénzen előállított kék színű pártbrosúrájukkal próbálják a kátyúkat betömködni, ahelyett, hogy az embereket érintő valódi kérdésekkel foglalkoznának.

Jobban tennék például, ha inkább a nyugdíjak, a nyugdíjrendszer, a nyugdíjasok helyzetének javításával törődnének. Legalábbis azt megtehették volna, hogy a sok száz millió forintba kerülő időközi szocialista kampány (Zaj. - Az elnök csenget.) költségeit a méltányossági nyugdíjrendszerből kimaradottak támogatására fordítják. De nem ezt tették. Ehelyett hagyják tönkremenni magát az egész nyugdíj-biztosítási rendszert. Kiderült ugyanis a tavalyi zárszámadási dokumentumokból, hogy 14,5 milliárd forintos hiányt sikerült a Nyugdíj-biztosítási Pénztár költségvetésében produkálni. Az elmúlt évben már a nyugdíjbiztosító költségvetésének a 20 százalékát, tehát egyötödét kellett a központi költségvetésből kipótolni. Ez az állapot a biztosítási rendszer teljes összeomlásához vezet, hiszen jól látható, hogy a szocialisták felelőtlen gazdálkodása a járulékokból gazdálkodást alapvetően megkérdőjelezi.

Ebben a helyzetben, tisztelt Országgyűlés, nem is csoda, ha a szocialisták köreiben már a nyugdíjak megadóztatásának a kérdése is felmerül, sőt kormányzati körökben egyre többen emlegetik, hogy a nyugdíjkorhatárt 65 évre kellene felemelni mind a nők, mind pedig a férfiak esetében. Az idős emberek tapasztalatai azonban valóban keserűek.

A szocialisták első, Horn Gyula által vezetett kormánya 12 százalékkal csökkentette a nyugdíjak vásárlóértékét. A mostani pedig a felelőtlen gazdálkodásának következtében veszélyezteti az idős emberek biztonságát. Sajnos azonban nem csak ez a baj; a baj az is, hogy megszüntették a nyugdíjak felzárkóztatását célzó, a polgári kormány által bevezetett gyakorlatot, miszerint a kötelező emeléseken felül további évi 3-3 százalékos emelést hajtottunk végre. Nem tudjuk elfogadni azt, ahogy a szocialista-liberális kormány gondolkodik az idősebb nemzedékről, és még kevésbé azt, ahogy cselekszik, dönt, ködösít vagy éppen halogat olyan sorsdöntő kérdésekben, amelyek komolyan érintik a szüleink, nagyszüleink, a nyugdíjas-társadalom mindennapjait .

A 13. havinak csúfolt 53. heti nyugdíj 2,1 százalékot, azaz évi 12 ezer forintot jelent. A polgári kormány által biztosított és a szocialisták által elvett 3 százalék évi 18 százalékot jelentett az időskorúaknak. A szocialista kormány tehát 2003. január 1-jétől 6 ezer forinttal rövidítette meg az idős embereket. Kifulladt a kormány osztogató kampánya. A Medgyessy-csomag megszorító intézkedései a jövő évben jelentős mértékű lakossági jövedelemelvonást fognak eredményezni, amely sajnos nagyon mélyen fogja érinteni az időskorúakat.

Medgyessy Péter programjában azt ígérte, hogy megállítják a gyógyszerköltségek növekedését. De nézzük meg, mi történt ezzel szemben! 2003 első félévében a szocialista kormány a gyógyszerek árát az infláció kétszeresével, július 1-jétől 10 százalékkal, és most, október 1-jétől átlagosan 8,7 százalékkal fogja felemelni. Miből fogják az időskorúak ezt kifizetni?

Medgyessy Péter programjában jóléti rendszerváltást ígért. Ezzel szemben egy év alatt 30 százalékkal fog nőni a villamos energia ára. A szocialista kormány, elmondhatjuk, ősztől bevezeti a 13. havi villanyszámlát, és bevezeti a 13. havi távfűtési díjat is. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van! - Taps az ellenzéki pártok soraiban.) 2003 májusától 12 százalékkal drágult a gáz ára. Hiába mondták lassan, mégsem így cselekedtek. Emelkedett a posta- és az utazási költségek ára. Emelkedett az élelmiszerek és a kenyér ára is. Mit jelent ez a nyugdíjasok számára? Mivel a szocialista kormány nem volt hajlandó ezt feltárni, akkor megpróbálom elmondani, hogy mit jelent ez a nyugdíjasok számára. Ez azt jelenti, tisztelt Országgyűlés, hogy az időskorúak terhei az áremelkedések következtében havonta 3400 forinttal nőnek, ami éves szinten 40 ezer forintot vesz ki minden idős ember zsebéből. Vagyis elmondható, hogy a szocialista kormány egyhavi nyugdíjat vesz el a nyugdíjasoktól.

Tisztelt Országgyűlés! A nyugdíjasok választ várnak arra, hogy mit tesz a kormány a nyugdíjak európai uniós felzárkóztatásáért. A nyugdíjasok választ várnak arra, hogy mit kíván tenni a Medgyessy-kormány az egyszeri 19 ezer forintos és az 53. heti juttatáson kívül, ami természetesen nem épül be a nyugdíjalapba, és amelyet az áremelkedésekkel már két kézzel vettek vissza. Tehát mit kíván tenni a Medgyessy-kormány, hogy az időskorúak az uniós csatlakozásnak ne a vesztesei legyenek?

Tisztelt Országgyűlés! Segíteni szeretnénk. Felkérjük önöket, hogy fogadják el a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportja által támogatott képviselői indítványunkat, amely a szolgálati idő figyelembevételével egyszeri jelentős és a nyugdíjalapba beépülő emelést javasol. Továbbá kérem, támogassák azon indítványunkat, hogy a gyermekek a személyi jövedelemadó 5 százalékát felajánlhassák a nyugdíjban részesülő szüleik részére. Meggyőződésem, hogy minden józanul gondolkodó képviselőtársam egyetért azzal, hogy hálával, köszönettel, megbecsüléssel tartozunk szüleink, nagyszüleink nemzedékének, akik egy élet nehéz munkájával alapozták meg hazánk felemelkedését.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 70 2003.09.17. 2:27  1-115

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Vojnik államtitkár asszonyt megértem, hiszen neki bizonyítania kell. Én akkor is azt mondom, az emberek azt kérdezik, államtitkár asszony, hogy mi történik ebben az országban. A családok azt kérdezik, hogy mi lesz a gyerekeik jövőképe. Az időskorúak pedig kétségbeesetten azt mondják, hogy az egyre fogyó nyugdíjukból nem tudnak megélni. Tessék megnézni a Népszabadság mai címoldalán hozott cikkét. Azt mondja, hogy Magyarországnak harmincnégy év kell a tizenöt tagállam átlagos jövedelméhez való felzárkóztatásáig. Ha így halad a gazdaság, akkor még lejjebb csúszunk. (Mozgás és zaj.)

Schvarcz Tibor képviselő úr azt mondja, hogy riogatjuk a betegeket a gyógyszeráremeléssel. Tessék elolvasni az újságot, képviselő úr, hány gyógyszer ára emelkedik október 1-jétől; nemcsak a fogamzásgátló tablettáké, hanem a fájdalomcsillapítóké és sorolhatnám tovább. Ugyanakkor önök azt mondják - és a kormány aggódik azért -, hogy a művi terhességmegszakítás a családok és a fiatalok esetében milyen hátrányos. 30 százalékkal mennek fel a tabletták árai!

Ugyanakkor mondhatnám a családok problémáját: 900 grammra csökken a gyermektápszerek mennyisége, ugyanakkor a támogatás nulla, az ára pedig ugyanannyi. Erről kellene beszélni, képviselő úr!

Ami pedig Jauernik úr kismamákkal kapcsolatos megjegyzését illeti: egy 1979-es minisztertanácsi rendelettel az itt ülő képviselők közül nagyon soknak lett volna lehetősége arra, hogy kifizesse a kismamák jövedelempótlékát. (Jauernik István: Hatályon kívül lett helyezve.) Képviselő úr, mi helyeztük hatályon kívül. A törvényalkotással kapcsolatos szövegünk is elkészült, sajnálatos, hogy ennek életbelépését a kormányváltás megakadályozta. 325 milliárd forint volt a kasszában, ebből rendbe tették - nagyon helyesen - az egészségügyi dolgozók bérét, de rendbe lehetett volna tenni a kismamák jövedelempótlékát is, amit önök nem fizettek ki.

Ajánlom a figyelmükbe a polgári eljárásjogról szóló törvényt, képviselő úr, amely azt mondja, hogy annak a jogerős ítéletnek, amelyet a másodfokú bírósági eljárás hoz, nincs halasztó hatálya a felülvizsgálati kérelem esetében.

Tehát önök már késedelemben vannak, és kamataival együtt vissza kell fizetniük a kismamáknak azt a járandóságot, amit nem fizettek ki és amit elvontak tőlük. (Dr. Vojnik Mária: Hol voltál, amikor erről döntöttünk?)

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 116 2003.09.22. 2:17  115-122

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Talán ismeri az államtitkár úr a következő történetet. A nyúl látja, hogy hosszú sor áll az erdei bolt előtt, ám mivel előre akar jutni, ezért megelőzi azt. A medve ezt észreveszi, és egy nagy pofonnal a sor végére küldi. Ez így megy egy hétig, napról napra, és a hetedik napon a nyúl mérgesen felkiált: hát akkor ma sem nyitok ki!

Nos, tisztelt államtitkár úr, valahogy így vannak önök is az államilag támogatott lakáshitel-felvevőkkel, azokkal az emberekkel, akik önerejükből előre akarnak jutni; önök mindig hátradobják őket, és nem veszik észre, hogy talán éppen ezért kezd akadozni az ország szekere.

Most éppen a lakáshitelhez kapcsolódó adókedvezmény megvonásával, illetőleg jelentős megszorításával teszik ezt. A szocialista kormányzat ismét két kézzel veszi vissza azt, amit a tavalyi kampány következtében szétszórt, köztük a lakáshitelhez kapcsolódó adókedvezmény is ebbe a kategóriába tartozik. Ha valaki tavaly összegyűjtötte minden pénzét, és ehhez lakáshitelt is vett fel, hogy saját lakása legyen, joggal számíthatott arra, hogy, mondjuk, húszéves futamidő alatt adókedvezmény formájában visszakapja a törlesztőrészlet 40 százalékát, maximum havi 20 ezer forintot. Ez a havi 20 ezer forint egy milliárdos vállalkozónak, brókernek, bankvezérnek, esetleg egy volt bankvezérnek biztos, hogy meg sem kottyan, azonban több fiatal családnak, amelyeknek vagy van már gyerekük, vagy tervezik, a jövedelmük 30, akár 40 százalékát is elérheti ez az összeg, amelyet önök most kihúznak a zsebükből.

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete szerint a jogbiztonságot sérti, hogy a hitelfelvételkor még a kedvezménnyel kalkuláló ügyfelektől egyik napról a másikra elveszik ezt a támogatást.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem öntől, hogy mit kívánnak tenni a lakáshitelek után igénybe vehető adókedvezménnyel, és egyáltalán miért akarják ezt megváltoztatni.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 120 2003.09.22. 1:11  115-122

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagy figyelemmel hallgattam az államtitkár úr válaszát, és őszintén reméltem, hogy kedvező lehetőségről szól, illetőleg kedvező, megnyugtató választ fog adni azoknak az embereknek, akik most sajnos rosszul járnak az önök által bejelentett intézkedések kapcsán.

Nagyobb a baj, mint gondolnánk, államtitkár úr, hiszen drámaian megnövelte az emberek és a családok adóterheit az az intézkedéscsomag, amely Medgyessy-csomag néven látott napvilágot. A lakáshitelt felvevő polgárok lesznek a megszorító intézkedés legnagyobb kárvallottjai, és, tisztelt államtitkár úr, ez mintegy 200 ezer családot érint. Nyilvánvalóvá vált ezzel az intézkedéssel, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök úr szava ma már semmire sem garancia. Azok a családok, amelyek éltek az otthonteremtési támogatás igénybevételének lehetőségével, jövőre éves szinten 120 ezer forinttal több törlesztőrészletet lesznek kénytelenek fizetni.

Megkérdezem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) öntől: ez szocialista módon jóléti rendszerváltás? Nem ezt ígérték az állampolgároknak.

Köszönöm a figyelmét. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 201 2003.09.29. 2:37  194-214

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Én más állásponton vagyok, mint ahogy azt Gál Zoltán képviselő úr mondta. Szabó Erika képviselőtársammal együtt az országgyűlési határozathoz adtunk be módosító indítványt, ami az ajánlás 10. pontjában található. Ugyanis álláspontunk szerint a családon belüli erőszak, ami végigvonul az egész országgyűlési határozaton, azért nem elfogadható, mert mindannyian tudjuk, a család egy olyan szereteten alapuló közösség, amelyben egymás megbecsülése, egymás iránti figyelem az, ami leginkább középpontba kerül, és nem pedig annak sugallata, hogy a családon belül erőszak van.

Nem vitatható természetesen, hogy ez előfordul, és sajnálatos is, hogy vannak olyan családok, ahol - ez olvasható az újságban is - tulajdonképpen az erőszak megjelenik, de ennek túlhangsúlyozása helyett mi célravezetőbbnek találjuk egy olyan kifejezésnek a használatát, amely a megoldást sugallja, azaz a családok védelmét.

Erre tekintettel és ezt megelőzően már 2002-ben a szociális és családügyi bizottság tárgyalta ezt a problémakört, és ekkor kiadott egy tájékoztatót, amely szintén a családok védelmében az erőszak ellen szólt. Ekkor megkerestünk minden minisztériumot, és megkerestük a kormányt is, felkértük, hogy lépjen valamit ennek tekintetében, hogy ez megoldódjon, és védelmet kapjanak azok a családok, amelyek ezt igénylik. Természetesen ez anyagi forrás biztosítása nélkül nem valósítható meg, tulajdonképpen csak pusztába kiáltott szó marad. Épp ezért nyújtottuk be azt a módosító indítványt, amely forrást is megjelölt, legalább tájékoztató szinten, vagy legalább a civil szervezetek, egyházak számára, hogy pályázni tudjanak ennek a forrásnak a megszerzésére, és eljuthassanak azokhoz a családokhoz, ahol netán ilyen kérdés felmerül. Azonban a másik oldal, tehát a szocialista oldal és a kormányoldal ezt nem támogatta.

Továbbra is fenntartjuk, hogy ennek a megoldása rendkívül fontos, társadalmilag egy fontos probléma, mindenképpen kezelni szükséges, de nem tudjuk elfogadni annak a sugallatát, még akkor sem, ha itt nemzetközi kitekintésre hivatkozik valaki, hogy családon belül erőszak van, mert ez így nem igaz, ez sérti a magyar családokat, amelyek azon az alapon jöttek létre, ahogy azt a felszólalásom elején említettem.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 158 2003.10.29. 7:09  1-277

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Soha nem fordult még elő a rendszerváltoztatás kezdete óta a Magyar Országgyűlésben, hogy egy ilyen lelkiismeretlen és érzéketlen költségvetést tett le a kormány az Országgyűlés asztalára. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!)

Medgyessy Péter mit ígért a programjában? Idézem: “Olyan kiszámítható társadalombiztosítási rendszert építünk fel, amely megfelelő segítséget nyújt a munkanélküliség, a betegség, az anyaság és az időskor idejére. Megőrizzük az elmúlt évek családtámogatási rendszerének eredményeit, és a szolidaritási hálót megerősítve átalakítjuk a társadalmi újraelosztás rendszerét.ö

Tisztelt Országgyűlés! Sajnálatos, hogy ezeknek az ígéreteknek a halvány nyomait sem látjuk a 2004-es költségvetésben. Ugyanis a kormány előterjesztése szerint 2004 a leépítés éve lesz a szociálpolitikában és a családtámogatásban egyaránt. Ha pontosítani akarjuk, akkor sajnos jól érzékelhető, hogy a kormány az időseket, a gyermekeket és a családokat, sőt a fogyatékossággal élőket sem kíméli az elvonásokkal. De lássuk mindezek részleteit!

A szegényeket és a szegényebb jövedelműeket azzal sújtják, hogy az adóterhek növelésével egy időben velük fizettetik meg a víz, a villany, az energia és a gyógyszerek árának emelkedését, valamint az élelmiszerek árának jelentős növekedését. A munkanélküliek számát növelik azáltal, hogy mintegy 50 ezer köztisztviselőt és közalkalmazottat fognak elbocsátani. Tovább rontják a gyermekes családok helyzetét azzal, hogy immár második éve nem emelik a gyermekek utáni adókedvezményt. Medgyessy Péter a választási kampányban azt ígérte, illetőleg szavát adta arra, hogy 10 ezer forinttal növelik a gyermekgondozási segély összegét, de az ellátásnak még a vásárlóértékét sem tartják meg. Ugyancsak második éve nem emelkedik a gyermekgondozási díj sem.

Nem lett ingyenes 2004-től az étkeztetés az önkormányzati bölcsődékben és óvodákban. Valamennyiünk előtt ismert, tisztelt Ház, Medgyessy Péternek az a kommunikációs bravúrja, amelyet aztán később visszavontak, és az ígéretet csupán egy elszólásnak minősítették: nem lesz 2004-től ingyenes a tankönyv az általános iskolák első nyolc osztályában. Nem lesz ingyenes 2004-től az utazás az állandó lakóhely és az iskola között, pedig valamennyi szülő és gyermek ezt rettenetesen várja, illetőleg várta volna. Ami különösen felháborító, 2004-ben már a megszüntetett családpolitikai programok 1,4 milliárd forintját is eltüntették a költségvetésből, pedig ez a program lehetőséget teremtett arra, hogy a családokat megerősítse, és ezek által növekedjen a gyermekek biztonsága és védelme. A lakáshitelek adókedvezményének eltörlésével, elvonásával milliókat vesznek ki a gyermeket nevelő családok százezreinek zsebéből.

Nem jobb az idősek, illetőleg a nyugdíjasok helyzete sem, hiszen 2004-ben a tervezett 2,5 százalékos reálnyugdíj-növekedést többszörösen is elveszi a kormány azáltal, hogy a fűtés, a világítás, a vízellátás költségeit, valamint az élelmiszerek árának költségeit kíméletlenül megemeli, a gyógyszerek árának újabb emelésével pedig tovább rontja az idős emberek életminőségét, ezáltal mintegy egyhavi nyugdíjat vesz ki minden idős ember zsebéből.

A polgári kormány idején évente 3 százalékos többletemelés történt. Ezt a szocialista kormány eltörölte, 2003-ban 18 ezer forintot, 2004-ben már 20 ezer forintot vesz ki az idős emberek zsebéből. Az özvegyi nyugdíjakat sem emeli, így becsapta ezeket az idős embereket, hiszen a 2004-es költségvetésben erre nem találunk utalást. Megalázó helyzetbe hoznak közel félmillió kisnyugdíjast azáltal, hogy a megígért méltányossági nyugdíjat számukra még a mai napig sem fizették ki. Vannak azonban olyanok, tisztelt Országgyűlés, akik még ennél is rosszabbul járnak.

A 2004-es esztendő az esélytelenség éve lesz a fogyatékkal élő emberek számára. A 2003-ban már leállított akadálymentességi programot jövőre sem nevesítik a költségvetésben, tehát erre a célra a kormány nem tervez forrásokat. Választ várunk, tisztelt Ház, arra, hogy miért csökkentik a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány támogatását 70 millió forinttal. Választ várunk, tisztelt Ház, arra is, hogy a szocialisták miért vesznek el mintegy 160 millió forintot a fogyatékosok érdekvédelmi szervezeteitől. Választ várunk továbbá arra is, hogy miért csökkentik a fogyatékkal élő személyek intézményi ellátásának a támogatását. Emlékeztetjük önöket arra, hogy ez az év a fogyatékosok éve volt, és már ebben az évben ezek a programok 35 százalékkal csökkentek.

(16.20)

A leépítés költségvetése az önkormányzatok szociális feladatellátása területén is érvényesülne. Már második éve leállítják a szociális intézményi rekonstrukciós programot. Ez azt jelenti, hogy mintegy 40 ezer idős, fogyatékos vagy beteg ember ellátása kerül veszélybe. De menjünk csak tovább! A kormány reálértéken mintegy 7-8 százalékkal csökkenti az önkormányzati szociális feladatellátás normatíváit. Csökkenti a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatok, a bentlakásos intézmények normatív támogatását is.

Az elvonások miatt 2004-ben nehéz helyzetbe kerülnek a bölcsődék, a családi napközik és a támogató szolgálatok is. Csökken a szociális és gyermekvédelmi alapszolgáltatási feladatok állami támogatása.

Tisztelt Országgyűlés! Ezen szomorú tények után ismét Medgyessy Péterhez fordulok, akinek idézetét szeretném megosztani önökkel: augusztusban a jóléti állam végéről szónokolt - a szocialista kormány a beterjesztett 2004-es költségvetési törvénnyel mindezt igazolta. Mindezeken, tisztelt Országgyűlés, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési frakciója módosító indítványokkal kíván javítani, és kérem önöket, hogy támogassák a családok, az időskorúak és a fogyatékossággal élő emberek életkörülményeinek a javítása érdekében.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 270 2003.10.29. 4:18  1-277

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Keller László képviselő úr által elmondottakat nem kívánom minősíteni, hiszen a stílus maga az ember, képviselő úr.

A mai nappal kapcsolatban szeretném összefoglalni az elhangzottakat. A 2004-es költségvetésről a következő álláspontja van a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának. A szocialista kormány a hatalomra jutása óta eltelt másfél évben nem tudott egy hiteles gazdaságpolitikát kidolgozni, hiszen látjuk, hogy rosszabbodott a családok helyzete, romlott az ország versenyképessége, és a magyar gazdaság sajnálatos módon a válság felé sodródik; a jövedelemelvonás jövőre több száz milliárd forintra nő.

A 2004-es költségvetésben a szocialista kormány három dolgot tesz: elvesz a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat az energia, a fűtés, a villany, az élelmiszerek és a gyógyszerek árának adójával; elvesz milliókat a gyermekes családok százezreitől a lakáshitel adókedvezményének a megvonásával; elveszi 50 ezer közalkalmazott és köztisztviselő család biztos megélhetését azzal, hogy a családfenntartót az utcára teszi; elad gyorsított privatizációval nemzeti tulajdonban lévő vállalatokat - teszi ezt azért, hogy ezzel egyetlen célt tudjon teljesíteni: hogy annak bevételével fedezze az államháztartás pazarlását -, eladósítja az önkormányzatokat: egyre több kötelességet ró rájuk, miközben egyre kevesebb pénzt ad hozzá.

A kormány jövőre magára hagyja a városokat és a falvakat, amelyek már a működésképtelenség határán állnak. A Medgyessy-kormány hatalomra jutása óta duplájára nőtt a települések adóssága, vagyonuk jelentős részének eladására kényszerülnek, mintegy 209 milliárd forint értékben - óriási pénzösszeg. Eladósítja az országot, eladósítja a lakosságot és az országot több évtizedre, ami már annyit jelent, hogy az idén minden családnak 600 ezer forintot kell magára vállalnia - gondolják csak el képviselőtársaim, hogy ez mit jelent.

Álláspontunk szerint egy olyan gazdaságpolitikát kellene kidolgozni a jelenlegi kormánynak, amely az ország gazdasági lehetőségeit hasznosítja, és az emberek boldogulását hatékonyan segíti elő; ösztönzi és megkönnyíti és kis- és közepes vállalkozások tevékenységét, támogatja őket az újabb munkahelyek kialakításában, hiszen ezek a cégek alkalmazzák a munkavállalóknak mintegy kétharmadát.

 

(20.10)

Növeli az ország, a hazai vállalkozók, a gazdák versenyképességét, megvédi a magyar vállalkozókat, a gazdákat attól, hogy tönkremenjenek az európai uniós csatlakozás után. A munkavállalóknak biztos és emberhez méltó munkakörülményeket kell nyújtani, lehetőséget biztosítani mindenki számára, hogy szándéka, akarata és tehetsége szerint boldoguljon és ezáltal javíthassa családja életkörülményeit, méltó időskort teremtsen a nyugdíjasoknak.

Az ország vezetésének hitet és bizalmat kell adnia újra az embereknek, hogy elhiggyék, saját maguk sorsát elsősorban ők irányíthatják. Az ország csak általuk és az ő munkájuk eredményeként gyarapodhat. Az emberek, tisztelt Országgyűlés, ezt várják el minden kormánytól, jelen pillanatban a Medgyessy-kormánytól és a szocialisták által vezetett kormánytól. Jelenleg a 2004-es költségvetés ezt nem tartalmazza, és ezért alkalmatlan ennek a végrehajtására.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 252 2003.11.11. 4:41  19-427

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 2004-es költségvetés kapcsán az emberek azt hallják, hogy eljött a nyílt beszéd és az igaz beszéd ideje, valamint azt is hallják, hogy a szocialisták jóléti rendszerváltást ígérnek. Az emberek nem értik, és nem értik azt, amiről hallanak, és nem értik azt, hogy ezt miért nem látják. Az emberek nem értik, hogy amit látnak, arról a szocialista kormánytól miért nem hallanak. Az emberek nem értik, hogy hazugságaikkal miért alázza meg és miért nézi őket le a szocialista kormány. Medgyessy Péter jóléti rendszerváltást ígért (Keller László: Elnök úr, melyik módosító javaslatról beszél? Részletes vita van!), aztán több pénzt ígért az embereknek és több pénzt ígért az önkormányzatoknak.

De nézzük a tényeket, tisztelt képviselő úr, miután közbeszól, a 2004-es költségvetés tükrében! A Medgyessy-kormány nem becsüli a magyar családokat, és ez egyértelműen kitűnik a 2004-es költségvetésből. Már második éve nem emeli a gyermekek utáni adókedvezmény összegét, ugyancsak második éve nem növeli a gyermekgondozási díjnak a felső határát. Eltörölték a költségvetésben a családpolitikai programokat, melyet a polgári kormány állított be, mintegy másfél milliárd forintos összeget. Azt ígérték, hogy 10 ezer forinttal megemelik a gyes összegét, de még a reálértékét sem őrzik meg a 2004-es költségvetésben. A lakáshitelek adókedvezményének elvonásával pedig milliókat vesznek ki a gyermeket nevelő családok zsebéből. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.) A családok helyzetét az határozza meg, tisztelt Országgyűlés, hogy mennyi pénz marad a hónap végén a családok zsebében. Jövőre, 2004-ben a családoknak mélyebbre kell a zsebükbe nyúlni (Göndör István: Elnök úr, melyik indítványról beszél a képviselő asszony?), hiszen a szocialista kormány drasztikusan növeli az adóterheket, illetőleg nagymértékű elvonást gyakorol a családok esetében.

De nincsenek jobb helyzetben a nyugdíjasok sem a 2004-es költségvetés tükrében, hiszen a kormány becsapja az időseket és a nyugdíjasokat.

 

(15.40)

A 2004-ben a költségvetésben tervezett 2,5 százalékos reál-nyugdíjnövekedést többszörösen visszaveszi tőlük azáltal, hogy a fűtés, a világítás, a gyógyszerek ára kíméletlenül fog növekedni. Egyhavi nyugdíjat vesznek el a nyugdíjasoktól ezekkel az emelkedésekkel.

A polgári kormány idején 3 százalékos nyugdíjemelést hajtottunk végre, amelyet a szocialisták elvettek az időskorúaktól; 2003-ban már 18 ezer forintot, 2004-ben pedig 20 ezer forintot vettek ki az időskorúak zsebéből. Megalázó helyzetbe hozzák őket, közel félmillió kisnyugdíjast azáltal, hogy a méltányossági nyugdíjemelést a 2004-es költségvetésben sem sikerül teljesíteni. A nyugdíjasok a legnagyobb kárvallottjai és legnagyobb vesztesei ennek a 2004-es költségvetésnek. Tisztelt Országgyűlés! A kormány hibás intézkedése miatt tíz év után jövőre először növekszik az infláció, ami egyértelműen kiolvasható a költségvetésből, és ez súlyosan érinti a kisjövedelemből élő időskorúakat.

A 2004-es költségvetéshez, tisztelt Országgyűlés, a munkacsoport számtalan módosító indítványt nyújtott be. Ezek a módosító indítványok kiterjednek a gyed emelésére, a családi pótlék további emelésére, hiszen a 20 százalékos ígéretüket még mindig nem teljesítették a családok felé a rendszeres gyermekvédelmi támogatás növelésére, a terhességi-gyermekágyi segély növelésére, azonkívül a gyed emelésére, hogy rászorultsági alapon a gyermekvédelmi támogatás tovább növekedhessen, hiszen a gyermeket nevelő családok helyzete drámai lesz a 2004-es esztendőben.

Mi azt kérjük a kormánypárti képviselőktől, hogy támogassák a munkacsoport által benyújtott módosító indítványokat, hiszen ne legyen, ne maradjon a levegőben az, hogy az ígéretek miatt a hazugság hálója szövi át az országban élő időskorúak, illetőleg a családok életét, mert sajnálatos módon drámai lesz a 2004-es esztendő, és ezen mi javítani szeretnénk a módosító indítványokkal, és elvárjuk, hogy ezt a kormánypárti képviselők támogassák. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 270 2003.11.11. 2:11  19-427

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Göndör képviselő úrnak mondanám, hogy nagyon jól vagy szépen számol - teljesen mindegy, hogy melyik jelzőt használom -, de amit mondott, abból azt lehet levonni, hogy az mindig a kis keresetűeket és a kisnyugdíjasokat sújtja. Az infláció, mint mindannyian tudjuk, a szegények adója, így tehát nagymértékben a családok és a nyugdíjasok lesznek ennek a kárvallottjai.

Nem értem, hogy mitől lettek idegesek, képviselő úr; azt gondolom, hogy attól, hogy szembesítettük önöket azokkal a tényekkel, amelyek a 2004-es költségvetésből a családokra és az időskorúakra hárulnak, azzal szemben, amit önök a választási kampányban ígértek, és amit nem képesek és nem is tudnak betartani. Ezért mondtam azt, hogy sajnálatosan a hazugság hálója szövi be ezt az országot, de ezen nem lepődünk meg, ebben már gyakorlatuk van, hiszen az előző szocialista kormány volt az, amely megszüntette a gyermekgondozási díjat, a gyermekek utáni adókedvezményt, megszüntette a várandóssági pótlékot, megszüntette a családi pótlékot mintegy 130 ezer család esetében. Azt hiszem, hogy ez nagyon fájdalmas, és nem fogják elfelejteni. Megnehezítették a lakástámogatások igénybevételét.

Itt nyugdíjemelésről beszélnek önök, arról a nyugdíjemelésről, amelyet az áfa és az egyéb emelés már réges-régen elvitt, képviselő úr. A nyugdíjasok rendkívül nehéz helyzetben vannak, jövőre nem tudják kifizetni a közüzemi számláikat, mint ahogy a családoknak is már a hónap elején számolni kell, hogy miből fogják fedezni a gyerekek taníttatását; ki fogják fizetni a tizenharmadik havi távfűtési díjat, a tizenharmadik havi villanyszámlát, mert az önök áldásos tevékenységével lehetőség nyílt arra, hogy mindez 30 százalékkal emelkedik január 1-jétől.

(16.00)

Megkérdezem öntől: hol van ennek a fedezete? Mert a 2004-es költségvetésben (Göndör István: Nem olvas, képviselő asszony! Benne van: 34 milliárd forint.) nyomait nem lehet találni, képviselő úr, mert ne csak azt mondja meg, hogy mennyi van a költségvetésben, hanem hogy ezzel szemben mekkora a kiadási oldala a családoknak, mert a családok nem tudják fedezni ezeket a mérhetetlen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) áremeléseket, amelyeket önök a nyakukba zúdítottak.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 340 2003.11.11. 1:00  19-427

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A gyermekekről szólnak kormányom legfontosabb tettei ebben az esztendőben és a jövőben - mondta Medgyessy Péter 2003. február 11-én. Minden ötödik forint a 18 év alattiakhoz jut - mondta Gyurcsány Ferenc. Ezzel szemben mi a magyar valóság? Az, hogy 2004-ben 5 százalékkal csökken a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok normatív támogatása, 44 százalékkal csökken a gyermekek napköziellátására szánt önkormányzati keretösszeg, a bölcsődei ellátás és a családi napközi normatívája 6-8 százalékkal csökken, a Medgyessy-kormány már második éve nem emeli a családi adókedvezményt, nem növekedett a gyed összegének felső határa, és egyetértésben a nemzettel azt ígérte Medgyessy Péter, egyszeri 20 százalékkal emeljük az iskoláztatási támogatást. Ez olyan jól sikerült, hogy sikerült neki megszüntetni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

(17.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 378 2003.11.11. 1:11  19-427

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szabó képviselő úrnak mondanám, hogy jó lenne, ha létszámellenőrzést tartana, mert a számok önmagukért beszélnek, már ami a jelenlétet illeti. Másrészt pedig: képviselő úr azt mondta, hogy kifogásolja, hogy a Fidesz által beadott módosító indítványok számával nem bírnak megbirkózni a túlsó oldalon. (Dr. Szabó Zoltán: Én ilyet nem mondtam.) Ez elég szomorú, képviselő úr. Ugyanis ezek a módosító indítványok az önök ígéreteire lettek beadva, és miután ezt önök ígérték felelőtlenül, és azért ígérték meg, mert ezzel választási kampányt akartak nyerni és csinálni az országban, ennek a fedezetét most számon kérni az ellenzéki oldalon több mint arcátlanság.

Tehát ennek a fedezetét önöknek meg kellett volna teremteni a 2004-es költségvetésben, hiszen erről szólt az önök kampánya, hogy több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak, és jóléti rendszerváltás lesz ebben az országban. Ezzel szemben, képviselő úr, 2004-ben nemhogy jóléti rendszerváltás nem lesz, hanem jobban elszegényednek az emberek, mint valaha. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 390 2003.11.11. 1:47  19-427

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ígéretekről, hogy tényszerűek legyünk: mit ígértek a béremelések tekintetében az állampolgároknak? Mit ígértek munkahelyek tekintetében? Csak néhány gondolatot emelnék ki. A 2004-es költségvetés a közalkalmazotti béremelések fedezetét nem tartalmazza, de ha önök megtalálják, akkor azt osszák meg velünk, mert minket is nagyon érdekelne. Ugyanakkor nem emelkednek a reálbérek, hiszen befagyasztották. Medgyessy Péter nem véletlenül mondta - szó szerint idézem -, hogy a hagyományos jóléti államok kora lejárt, csak ezt a kampányban is el kellett volna mondani az embereknek.

Ígértek munkahelyet, Kovács László 300-400 ezret, ezzel szemben 2006-ig csupán 100 ezer új munkahely jön létre, ha egyáltalán létrejön. Ugyanakkor a közigazgatásból elbocsátanak 7 ezer embert, az önkormányzatoktól pedig legalább 50 ezer embert. Majd a családjaikkal is beszéljék meg, hogy mit gondolnak erről az önök áldásos tevékenysége során.

Aztán ígértek jogbiztonságot meg létbiztonságot is. Ígérte Lamperth Mónika, hogy megerősítjük a lakosság biztonságát közvetlenül védelmező rendőrkapitányságokat.

(18.00)

Aztán megígérte Lamperth Mónika azt is, hogy legalább 80 új rendőrőrsöt és 12 új kapitányságot hoz létre. Aztán ezzel szemben a költségvetés nem tartalmaz a rendőrkapitányságok létszámának emelésére és a közterületi jelenlét fokozására egy fillért sem, ugyanakkor a határőrség esetében pedig közel hárommilliárd forinttal csökkentették az ellátást, illetőleg a költségvetési összeget, mint ami tavaly volt benne. Nos, ezt is meg kellene mondani az embereknek. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 414 2003.11.11. 2:25  19-427

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én is nagy figyelemmel hallgattam Katona képviselő úr mondanivalóját, amiből az tűnt ki, hogy van egy gonosz kormány, és van egy jótékony MSZP-s frakció, akik néha beszélő viszonyba kerülnek egymással és ekkor módosító indítvánnyal megpróbálják azt a költségvetést rendbe rakni, amit a kormány letett a parlament asztalára.

Ön pedig beszélt az energiaár-emelés kompenzációjáról, képviselő úr. Igaz, hogy megemelték májusban, és arcátlanul azt mondják, hogy majd 6 százalékra fog csökkenni októberben, aminek a végrehajtását ugyan még nem láttuk, ugyanakkor a gáz ára emelkedik, és januárban is emelkedni fog. Erről viszont nem beszélnek.

Aztán nincs ingyenes étkeztetés, csak egyeseknek. Ugye, nem ezt ígérték, képviselő úr. Aztán nincs ingyenes tankönyv sem mindenkinek, képviselő úr, csak egyeseknek. Aztán nincs ingyenes utazás az iskola és a lakóhely között. Aztán azt is megkérdezik az emberek, képviselő úr, hogy kik azok a gyerekek, akik ingyenes üdülésben részesülnek, mert ez körülbelül 5 ezer főre szorítkozik, és mi van a másik 745 ezerrel. Aztán tudja, képviselő úr, eltörölték az iskoláztatási támogatást - nem tudom, szembesült-e vele -, amely pontosan azoknak a gyerekeknek jelentett volna nagyon sokat, akik nagyon hátrányos helyzetben vannak, mert legalább a tanulással előre tudtak volna lépni, ha a szüleik nem figyelnek rájuk eléggé. De önök ezt eltörölték.

Aztán itt van a segélyezés. Ön az ingyenes étkezésre, az ingyenes tankönyvre és a családi pótlékra hivatkozik, én meg azt mondom, hogy a segélyezés felé sodorják az embereket, mert azt ön sem gondolja komolyan, hogy 300 forintos családipótlék-emeléssel meg lehet oldani a családok, a gyermekek életét. Tudja, mennyibe kerül egy kiló kenyér, képviselő úr, és abból mennyi kell egy hónapban? Tudja, mennyibe kerül egy liter tej? Vagy hogy mennyibe kerül a pelenka január 1-jétől, miután az áfát is emelik? 300 forint semmire nem elég, képviselő úr, még arra se, hogy a gyereket az édesanyja esetleg az orvoshoz el tudja vinni, mert lehet, hogy sokkal többe kerül neki az utazás, mint 300 forint. Ez méltánytalan!

Ezért javasolom önöknek, hogy a Fidesz-frakció által benyújtott módosító indítványt, ami mind a családok támogatására, mind pedig a családi pótlék emelésére vonatkozik, támogassák és fontolják meg. (Taps az ellenzéki oldalon.)

 

(Az elnöki széket dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 118 2003.12.02. 2:17  27-425

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csákabonyi képviselő úr és Keller László hozzászólása késztetett arra, hogy elmondjam a gondolataimat, ugyanis rendkívül álságosnak, felháborítónak és hazugnak tartom azt a magatartást, amivel a nyugdíjasokat, illetőleg a családokat próbálják félrevezetni. Mindkét képviselő felszólalásából ez derült ki.

A nyugdíjak emelésével kapcsolatban nem ez hangzott el a választási kampány idején. Az igaz, hogy a nyugdíjasoknak az ötvenharmadik heti nyugdíjat folyósította a kormány, illetőleg a posta kivitte, de sajnálatosnak tartom, hogy nem mondják el, a nyugdíjasok milyen helyzetbe kerülnek az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén. Egyik képviselő úr sem mondta el, hogy mennyivel emelkedett a villamos energia ára, a gáz ára, nem mondják el, hogy háromszor emelték fel a gyógyszerek árát ebben az évben, a legalapvetőbb gyógyszerek, amelyek a nyugdíjasokat terhelik és a legolcsóbb gyógyszerek árai is ma már megfizethetetlenek az időskorúak számára. Ugyanakkor emelkedik az ivóvíz, a csatorna, valamint az élelmiszerek ára, nem beszélve arról, hogy a kenyér ára már a csillagos égben van, januárban meg fogja haladni a kétszáz forintot. Az emberek ezt nem fogják tudni kifizetni, az időskorúak pedig egyáltalán nem.

El kellene felejteni végre, hogy visszafelé mutogatnak a képviselő urak, hiszen ha nem tudnák, önök, szocialisták vannak kormányon. Nagyon sajnálom, hogy állandóan nem arról beszélnek, mit tennének az emberek érdekében. Keller László a családi pótlékot említette. Én szelektívnek tartom az emlékezetét, hiszen a családi pótlék alanyi jogúvá tételét, képviselő úr, a polgári kormány állította vissza, mint ahogy megtette ezt a gyessel, a gyeddel és a családi adókedvezmény bevezetésével is. Nem kellene ezeket elfelejteni, hiszen a családok helyzetének javításáért az első nagy lépést a polgári kormány tette meg. Erre kellene önöknek építkezni ahhoz, hogy az Európai Unióba való csatlakozásnak ne vesztesei legyenek a családok, illetve az időskorúak.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 160 2003.12.02. 2:18  27-425

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Szocialista Képviselőtársaim! Még egyszer elmondom, hogy önök is megértsék (Közbeszólás az MSZP soraiból: Lassan!), hogy a 2004-es költségvetésnek - lassan is mondom, hogy felfogja képviselő úr -, amit önök terjesztettek be, nagy vesztesei az alacsony jövedelműek, a nyugdíjasok és a nagycsaládosok lesznek. Nagyon sajnálom, hogy így van, de erről majd önöknek kell elszámolni. Nem beszéltek, nyilván bölcsen hallgatnak az infláció mértékéről, mint ahogy azt tudjuk, ez a szegények adója. Az önök által tervezett 5,8 százalékos inflációt ma már a szakértők, illetőleg az elemzők 6,5, jobb esetben 7 százalékra becsülik, ami óriási nagy baj, hiszen az infláció mértéke nagymértékben rátelepszik a családok, illetőleg a nyugdíjasok kiadásaira.

Szóba került a méltányossági nyugdíjemelés, amelyről én az önök helyében bölcsen hallgatnék, képviselő úr, hiszen a méltányossági nyugdíjemelés kapcsán több százezer ember adta be a méltányossági nyugdíjemelési kérelmét pontosan azért, hogy talán kapnak valamit megint abból az ígéretből, ami szintén elszállt. (Farkas Imre: A Fidesz eltörölte korábban.) Több százezren állnak sorba, tessék megkérdezni őket! Még válaszra sem méltatták a méltányossági nyugdíjemelésre beadott kérelmeket, képviselő úr. A kérelmezők felé pedig most már jó lenne elszámolni, hiszen várják a méltányossági nyugdíjat.

2003. január 1-jétől sikerült eltörölni a 3 százalékos emelést, amit a polgári kormány az Európai Unióhoz való felzárkózás címén adott. Ebben az évben 18 ezer forintot, 2004-ben már 20 ezer forintot vesznek ki a nyugdíjasok zsebéből. Aztán az 53. heti sem épül be a nyugdíjba, mint ahogy a 19 ezer forint sem épült be. Ezenkívül a törvény által megadott 2,2 százalékos, visszamenőleges kifizetés sajnálatos módon a kamatokat sem tartalmazza (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), úgyhogy azt is ki kellett volna fizetni, mert erre is számítottak, és várták a nyugdíjasok.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 340 2003.12.02. 2:16  27-425

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Öt beadott kapcsolódó módosítómhoz szeretnék hozzászólni, hiszen ezek a módosító indítványok illeszkednek a szocialista kormány választási ígéreteihez. A módosító indítványaim egyaránt szolgálják az oktatás, egyaránt szolgálják az infrastrukturális fejlesztés, valamint a kultúra céljait, és ezek szakmai kérdések, ezért nagyon bízom abban, hogy támogatásra találnak a szocialista oldalról, hiszen Kaposvár megyei jogú város polgárai elvárják, hogy a város fejlesztésében, fejlődésében ne legyen megtorpanás az elmúlt négy évhez képest.

Melyek ezek a módosító indítványaim? A kapcsolódók a kaposvári Csiky Gergely Színház külső rekonstrukciója és a műhelyházának a felújítása, a Kinizsi Pál Élelmiszer-ipari Szakközépiskola és Gimnázium kialakítása a Baross Gábor Kollégium épületében, valamint a Rippl-Rónai Közlekedési Szakközépiskola és Kollégium rekonstrukciója, a Gyergyai Albert Kollégium és Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium. Ezek szolgálnák az oktatást és a kultúrát. Valamint az útépítés területén fontosnak tartjuk mi, kaposváriak az M65-ös, Pécs-Kaposvár-Balatonlelle összekötőút megépítését, hiszen minden beruházás esetében az első ütemet jelöltem meg, amely elindítaná ezeket a beruházásokat, és természetesen a költségvetésben ehhez a forrást megtaláltam.

Milyen előnyt jelent az M65-ös gyorsforgalmi út, amely az országos közúthálózati program részeként szerepel, és ezt tartalmazza? Rendkívül fontos a térség szempontjából, hiszen a belső gazdaságot fejleszti, a környezetében, illetőleg a mellette lévő települések nagymértékben fejlődnének, illetőleg a dél-dunántúli régió be tudna kapcsolódni az ország vérkeringésébe. Sajnálatosnak tartom azonban, hogy a módosító indítványaim első körben a szocialista képviselők, Somogy megyei képviselők részéről nem kerültek megszavazásra, sőt Lamperth Mónika, az egyéni országgyűlési képviselő sem támogatta. Remélem, hogy a zárószavazásnál ez másképp fog történni.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 348 2003.12.02. 1:57  27-425

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt távozó Toller Képviselő Úr! (Dr. Toller László: Visszajövök, képviselő asszony!) Önnek szerettem volna elmondani, hogy azt mondta, a kaposvári elkerülő út nem indul sehova, és nem vezet sehova, ezt egyszerűen felháborítónak tartom, és ez önt minősíti, képviselő úr. Sajnálom, hogy nem hallgatta végig, amit mondok.

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az utak a jövőbe vezetnek, Toller képviselő úr, ha nem tudná (Közbeszólás az MSZP soraiból: A jövő elkezdődött!), és tudom, hogy fáj önnek az, hogy Kaposvárnak elkészült az elkerülő útja, amely Dombóvár, Taszár, Kaposvár, Nagykanizsa felé kikerüli a várost, és a város lakosságának ez már egy régi álma volt, ami végül megvalósult, hiszen tehermentesíti a centrumot.

Nagyon sajnálom, hogy ez az ön véleménye, és azt kell mondjam, hogy az M65-ös gyorsforgalmi út Pécset, Kaposvárt és Balatonlellét kötné össze, és rácsatlakozást jelentene az M7-esre. Én Pécset is említettem, képviselő úr, tehát én nagyon kérem önt, hogy mint pécsi polgármester, támogassa ennek a gyorsforgalmi útnak az elkészülését, hiszen ez a dél-dunántúli régió számára nagyon fontos, nemcsak Kaposvár számára. Ez fontos a Balaton-partnak is, hiszen a Balaton-part megközelítése is egyszerűbb és gyorsabb lenne ezen az útvonalon.

Ugyanakkor a kormány meghirdette az infrastrukturális fejlesztést, utakat és autópályákat kíván építeni. Ez teljes mértékben illeszkedik a kormányprogramhoz, tehát nem is értem azt a kritikát, amit itt megfogalmazott, és azt sem értem, hogy a Somogy megyei képviselők ezt miért nem támogatták. Nem értem Kaposvár egyéni országgyűlési képviselőjének, ismételten mondom, Lamperth Mónikának a nem szavazatát sem, hiszen ez nemcsak Kaposvár, hanem a dél-dunántúli régió fejlesztését szolgálja.

Remélem, hogy Toller képviselő úr majd válaszolni fog, hogy ő miért nem támogatja a Pécset és Kaposvárt összekötő utat.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 141 2004.03.23. 2:05  98-202

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem mehetünk tovább azon az úton, amely magas adót, nagy államháztartási hiányt és jelentős adósságot jelent. Czinege képviselő úr nem érti, vele szemben azonban Draskovics Tibor így jellemezte a szocialista kormány eddigi gazdaságpolitikáját.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! A szociális és családügyi bizottságban elhangzottak alapján jogosan vetődik fel a kérdés, a jelenlegi kormány megtett-e mindent annak érdekében, hogy a csatlakozás előtt a magyar állampolgárokat megillető szociális ellátásokat megvédje, illetőleg azok sérelmet ne szenvedjenek. Álláspontom szerint a jogalkotók átlépték az Európai Unió alkotmánytervezete 104. cikk (5) bekezdésében foglaltakat. Ezt ismertetném is, és ajánlom államtitkár asszony figyelmébe. Ez a cikk a következőt tartalmazza. E cikk alapján “az elfogadott európai törvények és kerettörvények nem érinthetik a tagállamok azon jogát,ö - ezt szeretném a figyelmébe ajánlani - öhogy szociális biztonsági rendszerük alapelveit meghatározzák, és nem érinthetik jelentősen e rendszerek pénzügyi egyensúlyátö. Ezek rendkívül súlyos gondolatok - de önök nem ezt terjesztették elő ebben a salátatörvényben. “Nem akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy olyan szigorú védekezéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, amelyek az alkotmánnyal összeegyeztethetőek.ö

Megfontolásra ajánlom önnek és azoknak a jogászoknak, akik ezt a törvényt letették az asztalra, hogy még egyszer tanulmányozzák ezt a cikkelyt, amit felolvastam, mert amit önök ide letettek, az teljes mértékben ellentétes az alkotmány tervezetével, amely nyilvánvaló, hogy júniusban elfogadásra kerül.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 153 2004.03.23. 2:23  98-202

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kósáné Kovács Magdának mondanám: nem hatalmi arroganciával, “borsó a falról leperegö kiszólással kell sértegetni a szociálisan érzékeny embereket.

Képviselő Asszony! Én is mondhatnám azt, hogy a felelőtlen bankárszemléletet tükröző salátacsomag, amely itt van előttünk, a kormány szakmai hozzá nem értését tükrözi, valamint az időskorúak járadékában, a rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, közgyógyellátásban, egyszóval a szociális ellátásban részesülők semmibevételét tükrözi, de nem teszem. Nem teszem, inkább felteszem a kérdést, amelyre szeretnénk a jövőt illetően választ kapni: megengedhetjük-e, hogy a jövőben pénzügyi kötelezettségeket vállaljunk, olyan szociális kedvezményeket terjesszünk ki e törvénymódosításokkal, amelyeket a nálunk jóval gazdagabb országok is nemzeti hatáskörükben hasonló jogszabályokkal szűkítenek?

Számolt-e a jogalkotó ezekkel a veszélyekkel, következményekkel? És miért nem élünk a nemzeti hatáskörben megvalósítható, legalább gazdasági érdekeink védelmével, ahelyett, hogy nagyvonalúan kiterjesztjük alanyi jogon járó szociális ellátórendszerünket az uniós polgárokra is?

Ami pedig az európai uniós alkotmányt illeti - Kárpáti Zsuzsának mondanám -, számtalan direktíva létezik az Európai Unióban.

 

(16.00)

Számtalan ajánlás is létezik az Európai Unióban, amely az ajánlás szintjén marad meg, tehát nem kötelező érvényű. De mint Magyarországon és minden országban, az alkotmány a hierarchia csúcsán áll. Az alkotmány alatt lévő jogszabályok nem lehetnek ellentétesek az alkotmánnyal. És ha önök elolvassák az Európai Unió alkotmánytervezetét, ebből a tervezetből egyértelműen kitűnik, hogy minden állam védheti saját jogrendszerét és saját állampolgárait. Ez a törvény pedig abszolút kiterjesztő jellegű, és ezt a szociális hálót nem hagyja meg, illetőleg kiterjesztően értelmezi az európai uniós tagországokból idejövő, Magyarországra érkező, és tartózkodási engedéllyel bíró állampolgárokra is. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 193 2004.03.23. 6:26  98-202

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Jelen salátatörvény kétségkívül nagyívű próbálkozás, amely néha egymástól nagyon távoli társadalmi és életviszonyokat szabályoz. Kár, hogy a nagy ív alá nem fért be, és még csak utalás sem történt az alábbiakra.

Mi a szakmai álláspontja például az Oktatási Minisztériumnak, a pénzügyminiszternek, az Orvosi Kamarának, a Rektori Konferenciának a módosításokkal kapcsolatban? Szakmailag és pénzügyileg felkészültek-e például az önkormányzatok a módosításokból rájuk háruló feladatok végzésére?

A törvény hatályának kiterjesztése, azaz az ellátási kötelezettség bővítése a módosítás legfontosabb elemét képezi. Indokolatlan álláspontunk szerint, hogy Magyarország abban a helyzetben, amelyben a fejlettebb tagállamok bezárják a csatlakozók előtt a szociális ellátásokat, a szociális ellátások tekintetében az országunk tovább nyisson. Az Európai Unió elfogadásra javasolt alkotmánya - mint ahogy azt már az első felszólalásomban is idéztem e tekintetben - a nemzeti érdekek tiszteletben tartását támogatja. A módosítások kinyitják az alanyi jogon járó, sőt a szociális rászorultság alapján járó juttatásokban részesülők körét. Tartózkodási engedély birtokában a magyar állampolgárokkal lényegében megegyező jogokat kapnak az országba érkezők. A szociális rászorultság alapján járó juttatások esetén az európai uniós tagállamok és a csatlakozók is - lásd: Szlovákia, az előbb is utalás történt erre - a helyi munkavégzés, a helyben lakás előírásával szűkítenek, ezzel szemben mi bővítünk.

Érthetetlen, hogy az időskorúak járadékát, a rendszeres szociális járadékot, illetve rendszeres szociális segélyt miért adjuk tartózkodási engedély alapján. Miért látunk el bárkit intézményben közpénzen, aki nem magyar állampolgár, miközben a jelenlegi intézményeink alig 60 százaléka felel meg a jogszabályi előírásoknak? - miközben a magyar várakozási listán szerepelve ellátatlanul ott állnak az emberek, és sajnos, meghalnak anélkül, hogy azt az ellátást megkapnák, amelyre jelentkeznek. Hol vannak az összehasonlító elemzések, amelyek arról nyugtatnak meg, hogy a javasolt bővítés nem jelent anyagi terhet? Az indokolás azt jelzi, hogy a csatlakozás utáni időszakban nem várható teher, de végzett-e összehasonlító elemzést a minisztérium a csatlakozó országok ellátórendszereiről?

Felteszem továbbá a kérdést, hogy miért szükséges, hogy Magyarországon be sem jegyzett szervezetek szociális intézmények fenntartására kapjanak lehetőséget, és ezáltal közpénzeket használhatnak fel, átvehetik a lepusztult kastélyokban működő szociális intézményeket, megszerezhetik ezeket a kastélyokat. Ilyenkor felvetődik az emberben a kérdés, hogy nem ezért állították-e le az Orbán-kormány idején megkezdett kastélyrehabilitációs programot. Szeretném, ha erre majd választ kapnánk.

Az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális járadék, a rendszeres szociális segély fizetése önkormányzati feladat. Miért járnak ezek a szolgáltatások az érvényes tartózkodási engedély alapján? Az önkormányzatok milyen forrásból fizetik az újabb kötelezettségeket? Mit szólnak a régóta segélyre szorulók, ha többfelé kell osztani a keretet, mellesleg - a hajléktalanokat említeném - a hajléktalanok segélyeit, amelyet a központi költségvetés fizet, és tudjuk, hogy erre sincs fedezet? Ha valaki tulajdonnal rendelkezik, és munkalehetőséget felmutatva jön Magyarországra, és hozza magával a családját, a tartózkodási engedélye bizony könnyen meghosszabbítható. Végiggondolta-e valaki ennek lehetséges következményeit? Ismét pénz nélkül kap feladatot az önkormányzat. Mit szólnak ehhez a kormánypárti polgármesterek? Mert 2004-re erre egyáltalán nincs fedezet.

Aztán szólnék néhány gondolatot a családok támogatásáról, és egy mondattal még említeném a gyermekvédelmet. A családok támogatásával kapcsolatban az alanyi jogon járó gyes, gyet és családi pótlék elérését teszi lehetővé munkavállalási céllal az itt tartózkodók családja számára az előttünk lévő tervezet. Hol van a hatástanulmány - többen is megkérdezték már -, amely a csatlakozó országok családtámogatási rendszerét összehasonlítja a magyar helyzettel? Nem véletlen, hogy az Európai Unió tagországaiban a munkáspárti és a szocialista kormányok egyaránt munkajövedelemhez kötik az adókedvezményeket, és ezeket helyezik előtérbe, nálunk pedig az alanyi jogon, tehát minden munkát keresőnek járó kedvezményeket emelte a kormány. Anyasági, gyes, gyed, gyet s a többi mely országokban járnak, államtitkár asszony? Milyen kör igényelheti? Az itt dolgozó férj - ha eljön Magyarországra - gyesen lévő felesége ingyen tanulhat a magyar egyetemeken, angol vagy német nyelvű egyetemen is. Ha ez nem így van, akkor szeretném tudni, hogy mely jogszabályok azok, amelyek ezt kizárják.

Még egy mondat a gyermekvédelemről. Miért engedünk be Magyarországon be sem jegyzett szervezeteket - kérdezték már az előttem felszólalók -, üzleti vállalkozásokat a gyermekvédelembe? Kinek áll ez érdekében? A gyermekkereskedelem veszélye rémisztő képet mutat, ha ez felvetődhet ebben az országban.

Várom államtitkár asszony megtisztelő válaszát, amely, remélem, szakmai érveken fog alapulni, és ez valamennyiünk figyelmét fel fogja kelteni e törvény tekintetében.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 238 2004.04.05. 5:28  219-241

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Csatlakozva az előttem felszólalókhoz, engedjék meg, hogy néhány gondolatot még hozzáfűzzek az elhangzottakhoz.

Ha az előttünk fekvő törvény módosításának az indokolását elolvassuk, szembetűnik az alábbi, idézem: “A már bevezetett 13. havi nyugdíj két részletben történő kifizetését célozza meg a kormány.ö Ezzel szemben mi az igazság? Az igazság az, hogy 2003-ban a nyugdíjasok a 13. havinak beígért nyugdíjból kaptak egyhetit; ezt követően 2004 novemberében, törvényi kötelezettség alapján, kéthetit kell kifizetni. Most, két és fél hónappal az európai uniós választások előtt a kormány azt javasolja, hogy évente két részletben, legkésőbb május, illetve november hónapban kell folyósítani.

De nézzük meg, mit jelent ez a számok nyelvére lefordítva! Ez azt jelenti, hogy a bankárkormány (Hangok az MSZP padsoraiból: Óh!) a választások előtt, májusban fondorlatosan úgy csinál, mintha adna: az özvegyi nyugdíjasoknak 15 249 forintot, ezzel szemben elvesz tőlük 18 750 forintot; a rokkantsági nyugdíjasoknak 14 161 forintot, és ezzel szemben elvesz tőlük 18 750 forintot. Medgyessy Péter azt üzente a lakosság 70 százalékának, hogy a gázszámlája csak az infláció mértékével fog emelkedni. A valóság azonban az, hogy a legkisebb fogyasztás esetén is 10 százalékkal fizetnek többet, és minden ötödik háztartás 28 százalékkal fizet többet, legyen az kisnyugdíjas, nagycsaládos vagy pedig vállalkozó. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Nem igaz!) De ez csak a gázáremelés volt - emelkedett a villamos energia díja (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: A vérnyomás!), a csatornadíj, a távfűtés, a MÁV, a BKV, az újságok, az élelmiszerek ára, és akkor még a gyógyszerről nem is beszéltem, amit tavaly négyszer sikerült a kormánynak felemelnie, és 2004-ben - a miniszter úr elismerte -, januárban-februárban 16 százalékkal emelkedett a gyógyszerek ára.

Ezzel szemben elvettek a nyugdíjasoktól - a polgári kormány által elindított felzárkóztatási program keretében - 2003-ban 18 ezer forintot és 2004-ben pedig 20 ezer forintot. Ma, 2004-ben, tisztelt Országgyűlés, ott tartunk, hogy luxus maga az élet. A kormány által ígért reálérték-növekedésnek nincs realitása. A KSH legújabb felméréséből kiderül, hogy kiugróan magas, 8,4 százalékos a nyugdíjasoknál az infláció, még soha nem volt ilyen eltérés az átlagos, illetőleg a nyugdíjas-infláció között. A januári 6,3 százalékos nyugdíjemelés, amire a kormány olyan büszke, még szerény mértékű reáljövedelem-növekedést sem eredményez. Az alacsony nyugdíjjal rendelkezőknél életszínvonal-csökkenés várható.

 

(19.00)

 

A gazdaságkutatók elemzése szerint ebben az évben 45 ezer forintot fognak kivenni az áremelésekkel a nyugdíjasok zsebéből. A lassan két éve folyó felelőtlen gazdálkodásukért és a felhalmozott és naponta növekvő államadósságért a jelenlegi kormány nem vállalja a felelősséget, de feltehetjük a kérdést, hogy rendben van-e ez így.

Önök némák és hallgatnak, az emberek viszont látják, hogy a biztonságuk rohamos csökkenése a nyugdíjasok megélhetését veszélyezteti. Azt látjuk, hogy az Európai Unió küszöbén toporogva az ország egyre mélyebbre süllyed. A naponta növekvő államadósság elviselhetetlen terhet ró az emberekre. Sajnálatos, hogy a bankárkormánynak még mindig nincs gazdaságpolitikája, és nem zárkóztatta fel sem a családok, sem pedig a nyugdíjasok jövedelmét, illetőleg nyugdíját az Európai Unió átlagához. Megrendítette az emberek jövőbe vetett hitét, a munka, az otthonteremtés biztonságát. Mi lesz a csatlakozás után a nyugdíjasokkal? Hát nem kávéházat szeretnének nyitni Bécsben, tisztelt Országgyűlés, hanem a munkában, tisztességben szerzett nyugdíjukból méltó időskorra vágynak. Az utolérhetetlen különbségek azonban nagyon nyomasztják az embereket.

Tisztelt Országgyűlés! Örülünk annak, hogy a kormánypárti képviselők is egyetértenek velünk abban, hogy a 2004. évi áremelkedések drámai következményekkel jártak és járnak a nyugdíjasokra nézve. Hogy ezeket a drámai következményeket enyhítsük, módosító javaslatokat terjesztettünk be az egyheti nyugdíj 2004. április 30-ára történő kifizetésére. Reményeim szerint önök ezt támogatni fogják.

Ugyanakkor módosító indítványt nyújtottunk be a 13. havi illetmény előrehozatalára is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Sajnálatosnak tartom, hogy a kormánypárti képviselők nem támogatták azon indítványunkat (Közbekiáltás az MSZP soraiból: Idő!), amely az Európai Unió átlagához való felzárkózást jelenti. (Az elnök ismét csenget.) Még egy mondat és befejezem. A Fidesz-frakció támogatni fogja a javaslatot, de ne felejtsék el, hogy a kormány felelőssége (Folyamatos közbekiáltások az MSZP padsoraiból: Idő! Idő!) és közös érdekünk, hogy (Az elnök ismét csenget.) mindenki, az időskorúak is a csatlakozás nyertesei legyenek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 140 2004.04.06. 2:25  33-173

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mivel a normál felszólalásra szinte kevés a remény, a szociális feladatokat ellátó, nem állami fenntartókkal kapcsolatban szeretném elmondani az álláspontomat, ugyanis érdemes elolvasni a törvényjavaslat általános indokolását, amelyből egyértelműen a következő derül ki.

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 2004. évi költségvetési forrásai nem nyújtanak fedezetet a nem állami fenntartók új szociális beruházásainak címzett támogatására. Majd az előterjesztő tovább írja, hogy várhatóan a 2005. évben nyílik lehetőség a fenntartók beruházásának indítására, amely még egy távoli jövő.

A címzett támogatási rendszer tehát úgy foglalható össze, hogy az idén kizárja a nem állami fenntartókat, tehát kizárja az egyházakat, és kizárja a civil szervezetek fejlesztési lehetőségeit. Érdemes azonban odafigyelnünk arra, hogy a 2002-ben megítélt és 2003-ban indított címzett támogatásokból finanszírozott fejlesztésekre mintegy 650 millió forint állt rendelkezésre mind a civil szervezeteknek, mint az egyházaknak. Sajnálatos azonban, hogy ezt a programot a kormány leállította, és már sem 2003-ban, sem pedig az előttünk lévő 2004-es előterjesztés nem tartalmaz ilyen lehetőséget.

Sokan elmondták már, hogy az átlagosan három-négy évig tartó beruházások indítására az idén 8 milliárd forint jutott volna, de sajnálatosnak tartjuk, hogy az előterjesztő hallgat arról, hogy ez a 8 milliárd forint azért csökkent le, mivel a Draskovics-csomag sajnos elvitte, és zárolt 2 milliárd forintot, így bizony csak 6 milliárd forintot kaphatnak a címzett támogatással induló beruházások.

(15.00)

Nem jobb a helyzet a céltámogatásoknál sem; ugyanerre a sorsra jutottak. Ugyanúgy sokan elmondták már előttem azt is, hogy rekordösszegű volt az igénylés, összesen 530 beruházási koncepció érkezett, amelyből csak 75 új önkormányzati beruházás kap támogatást, ami nagyon sajnálatos.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 146 2004.04.06. 2:23  33-173

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr; tovább folytatnám a szociális ágazatot.

Megállapíthatjuk azt, hogy sajnos a törvényjavaslat az előző évihez képest reálértékben mintegy 12-13 százalékos, abszolút értékben pedig 8 százalékos előirányzat-csökkenés mellett szűkíti a szociális ágazat fejlesztési lehetőségeit. Ugyanis mindannyian tudjuk azt, hogy a szociális ágazat fejlesztési forrása kizárólag a szociális törvényben megfogalmazott célokra használható fel. Ez azt jelenti, hogy tényleges minőségi hálózatfejlesztésre az Európai Unióhoz való csatlakozás évében nem ad lehetőséget a Medgyessy-kormány előterjesztése.

Ez annál is inkább sajnálatos, mert közismert, hogy a szocialista kormány már 2003-ban leállította a szociális intézményi rekonstrukciós programot. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a rendkívül rossz állapotú intézményi infrastruktúra tovább fog romlani. Közismert, hogy az intézményrendszer közel 70 százaléka nem rendelkezik állandó működési engedéllyel, és ez azt is jelenti, hogy az ellátás hazai szabályozásában rögzített feltételeknek nem felel meg, az épületállomány leromlott és sokszor alkalmatlan állapotú, amely nem képes emberi körülményeket biztosítani az ellátottak számára. 2003-ban a költségvetés még 5,1 milliárd forintot biztosított induló szociális fejlesztésekre, de ez a jelen előterjesztésben már csak 4,7 milliárd forinton található meg. Néhány kérdést szeretnék feltenni államtitkár úrnak, amelyekre szeretném, ha kapnék választ.

Az intézményrendszer rossz állapotának ismeretében mi indokolja a szociális ágazat fejlesztési forrásainak a csökkenését? Miért állították le, és mikor tervezik újraindítani a szociális intézményi rekonstrukciós programot, és milyen megfontolás alapján zárták ki a címzett támogatások rendszeréből a nem állami fenntartókat? Annál is inkább fontos az erre adandó válasz, hiszen az európai uniós alapok igénybevétele a fenti célokra még nem kellően (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) nyitott. Azt kérdezem, hogy akkor ők hova fordulhatnak: ha ebből a címzett és céltámogatásból kiesnek, az uniós források még nem állnak rendelkezésre, akkor számukra mi a teendő?

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 54 2004.04.07. 2:10  1-121

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Göncz Kinga államtitkár asszonynak mondanám: Medgyessy Péter azt mondta, hogy a nyugdíj nem adomány. Mondja már meg valaki Medgyessy Péter miniszterelnök úrnak, hogy de nem is alamizsna!

A családi adókedvezmény két éve nem emelkedett, tisztelt államtitkár asszony, így tehát a szocialista kormány elvett a családoktól, illetve elvett az unokáktól, ellenben azzal, amit ön mondott. A 19 ezer forint miatt nem értem, miért ünnepeltetik magukat oly sokszor, hiszen háromszor vették vissza, a víz, a gáz, az elektromos áram, és sorolhatnám, mi mindennek az emelésével, a gyógyszerárakról nem is beszélve. A 19 ezer forintot sem építették be a nyugdíjba, mint ahogy a 13. havival sem tették ugyanezt, és egyhetire silányították a kampányfogással szemben; nem építették be a nyugdíjalapba.

Az özvegyi nyugdíjaknál, államtitkár asszony, Medgyessy Péter a következőt mondta: az özvegyi nyugdíjat 50 százalékkal emeljük. Ehelyett mit csinált? 5 százalékkal emelte fel az özvegyi nyugdíjat. 270 ezer embernek hazudott és becsapta, mert ennyien várták az özvegyi nyugdíjemelést hiába.

Az infláció: a nyugdíjas-infláció, államtitkár asszony, 10 százalék körül volt, soha nem volt ilyen magas. Miért nem beszélnek róla? A gyógyszerek ára az elmúlt évben négyszer emelkedett - 2003-ban -, 2004-ben pedig 16 százalékkal. A hatósági ár bevezetése óta a gyógyszerek közül vannak olyanok, amelyek 30-40 százalékkal emelkednek. Miért hallgatják el? Miért ünnepeltetik magukat ilyen hazugságok miatt?

Minden nyugdíjasnak, államtitkár asszony, tartoznak; tartoznak 200 ezer forinttal. Veres János államtitkár úr, sajnálom, hogy nincs itt… (Dr. Veres János: Itt vagyok!) Ha hozzászámolja a kamatokat, akkor ma már 400 ezer forinttal tartoznak minden egyes idős embernek. Hiába nem figyelnek rám, akkor is ennyivel tartoznak, és kötelesek lennének elszámolni, mert az idős emberek ezt várják. Ebben az évben pedig 45 ezer forintot vesznek ki a zsebükből, ami nagyon sajnálatos. Jó lenne, ha a tényekről beszélnénk. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 94 2004.04.07. 2:13  1-121

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Török Zsolt képviselő úr azt mondta, tenni akkor kell, amikor kormányon van az ember. Teljesen egyetértek vele, képviselő úr, tenni kell önöknek és nem elvenni az időskorúaktól. Nem elvenni, amit elhallgatnak, 2004-ben 45 ezer forintot; adni és nem elvenni. Nem elvenni a gáz, a villamos energia, az élelmiszer, a gyógyszerek árával, mivelhogy felrúgták azt a megállapodást, amelyet a polgári kormány kötött.

Május 1-jével megpróbálnak önök adni egyheti nyugdíjat a 13. haviból. 15 240 forintot kapnak az öregségi nyugdíjasok, ezzel szemben elvesznek tőlük 18 750 forintot. A rokkantsági nyugdíjasok kapnak 14 161 forintot, ezzel szemben elvesznek tőlük 18 750 forintot. Rendkívül szánalmas, képviselő úr, amit elmondott. A két év legnagyobb vesztesei a nyugdíjasok, hölgyeim és uraim, ugyanis az önök számai helyett nekik számláik vannak, amelyeket ki kell egyenlíteni, és ezek a számlák olyan súlyosak, ami rendkívül hátrányos helyzetbe sodorja őket.

Az idős emberek nagy része - szóba került az özvegyi nyugdíj - sajnos a nők köréből kerül ki, akik hosszú évtizeden keresztül szövetkezeteknél dolgoztak, és elfelejtették őket bejelenteni. A mi javaslatunk arra vonatkozott, hogy a munkaviszonyban lévő gyermek a személyi jövedelemadójának 5 százalékát felajánlhassa, és pontosan ezek az idős emberek jártak volna jobban, talán kicsit könnyebben élhettek volna, ha megkapják ezt a lehetőséget. Önök azonban nem támogatták.

Nem támogatták a nyugdíjaknak az Európai Unió átlagához való felzárkóztatását sem, ami egyszeri nyugdíjemelést jelentett volna, és beépül a nyugdíjalapba. Sajnálatosnak tartom, mert ez nagyon igazságos lett volna, hiszen a szolgálati időhöz, a munkaviszonyban töltött időhöz alkalmazkodik, amely 10-25 százalék közötti egyszeri emeléssel lehetőséget teremtett volna, hogy méltóképpen és ne lehajtott fejjel lépjenek be Európába.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 102 2004.04.07. 8:27  1-121

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió szociális bizottsága tíz célt és elvet fogalmazott meg a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban.

Az első cél és elv: a nyugdíjnak olyan mértékűnek kellene lennie, amely a korábbi jövedelemhez viszonyítva jelenti az emberi méltóság biztonságához szükséges forrást. Hogy is van ez ma? Az átlagnyugdíj a minimálbérrel egyezik meg, egy kezdő diplomás nettó bérénél kevesebb az egyetemi professzor nyugdíja. A lakótelepen élő átlagnyugdíjasnak havi tízezer forintja alig marad a havi étkezésére. Rendben van ez? Nem hiszem, hogy a nyugdíjasok döntő többsége szerint igen lenne a válasz. A gazdaság állapota nem engedi meg, hogy magasabb nyugdíjat fizessünk - hangzik a túloldalról. De kérdezem az utódpárttól: ki élte fel a mai nyugdíjasok jövőjét? A pártutódok nem felelnek a felelőtlen gazdálkodásért. Csak az egyszerű munkások, asszonyok, akik évtizedekig helytálltak, építettek, azok álljanak helyt ma is a korábbi eladósodásért? Természetesen az elmúlt másfél év eladósodásáért sem vállalja a kormány a felelősséget. (Dr. Veres János közbeszól.) Rendben van ez így? Nincs. Ezért kérjük számon minden lehetséges alkalommal a lakhatási költségek, a közműdíjak, a gyógyszerárak emelkedését, a növekvő államadósságot és a biztonság csökkentését.

A második cél és elv: a jogok és kötelességek közötti egyensúly fenntartása. Ha valaki 40 év beosztotti munkaviszony után megy nyugdíjba, a nyugdíja alig lesz több, ha egyáltalán több lesz, mint azé, aki csak 20 évig dolgozott a nyugdíj megállapítása előtt. Rendben van ez így? Szerintünk nincs. Ezért terjesztettük képviselőtársaimmal együtt be azt a javaslatot, amely a munkaviszony hosszát vette figyelembe, és rendkívüli nyugdíjemelést, egyszeri nyugdíjemelést javasolt, amely beépült volna a nyugdíjba.

A harmadik cél és elv: az átláthatóság és az előreláthatóság biztosítása. Hogyan fér össze ezzel az elvvel, hogy a jogszabályok folyamatosan változnak, hogy még alig fogadta el a parlament a 13. havi nyugdíjra vonatkozó szabályt, máris változik a kifizetés időpontja? Már a beterjesztéskor is tudhatták a kormánypártok, hogy mikor lesznek a választások. Azt is tudták, hogy szavazatokat akarnak vásárolni. Miért nem terjesztették elő akkor, hogy a kifizetés bontva történjen? A legfőbb kérdés azonban az, hogy miért nem fogadták, fogadják el, hogy a nyugdíjasoknak nyugdíjemelésre van szükségük, arra, hogy legalább ne kerüljenek a tavalyinál rosszabb helyzetbe. Miért nem hiszik el, hogy a nyugdíjasok képesek arra, hogy a havi nyugdíjukból gazdálkodjanak?

 

(13.40)

Nem kell időnként egyszeri juttatásokkal befolyásolni őket.

Hogyan férnek össze ezzel az elvvel a be nem tartott választási ígéretek? Hol van a beígért idősügyi törvény? Hová tűnt a nyugdíjasszervezetek által kidolgozott és az előző kormány által megerősített idősügyi charta?

Jogi garanciát jelentett az, hogy a polgári kormány törvénybe iktatta a nyugdíjasok fogyasztói kosarának a figyelembevételét és figyelemmel kísérését; előírta, hogy legkésőbb a novemberben történő korrekció meghatározásakor a nyugdíjasok számára kedvezőbb emelést kell végrehajtani.

Negyedik cél és elv: a rendszer áttekinthetősége. Ez az elv a magánnyugdíjpénztárak és az állami nyugdíj kapcsolatával foglalkozik, és az állami nyugdíj kapcsolatánál a következőt mondhatjuk: a mai nyugdíjasokat ez még csak részben érintheti, de van néhány hiányosság, amelyeknek negatív következményeit ők viselik. Csak egyet említenék: a hozzátartozói ellátások közül az özvegyi nyugdíj és az árvaellátás ügye. Máig rendezetlen, hogy a magánnyugdíjpénztárba kivont járulékok ellenére a társadalombiztosítást, a mai nyugdíjasok nyugdíjának a forrását terheli az árvaellátás, az özvegyi ellátás. Meddig halogatják a szabályozást a kormánypártok?

Ötödik cél és elv: integrációs tisztesség biztosítása. Ki nevezi tisztességesnek azt, hogy a csatlakozás után is jóval kevesebbet ér egy magyar nyugdíjas, mint az Európai Unió tagállamaiban megőszült nyugdíjasok? Ki kér tőlük bocsánatot, mert eltékozolták több évtizedes munkájuk eredményét? Ki kér bocsánatot a lakótelepekre bekényszerített idős emberektől a lakbérért, a távhő, a melegvíz, a gyógyszerek áráért, a biztonság csökkentéséért?

Én most minden idős nyugdíjastól bocsánatot kérek. Ellenzékből nagyon keveset tudunk tenni értük, javaslatainkat azonban folyamatosan leszavazza a kormányoldal. Sajnálom, hogy nem tudunk értük többet tenni, de megköszönöm a korábbi és a jelenlegi munkájukat.

Hatodik cél és elv: szilárd és fenntartható államháztartás biztosítása. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség azért kezdeményezte az aláírásgyűjtést, hogy a költségvetés újratárgyalásával legalább megszilárdítsa az ország pénzügyi helyzetét.

Hetedik cél és elv: a nyugdíjrendszer támogassa a nők és férfiak esélyegyenlőségét. A nők munkaerő-piaci hátránya, ebből következően nyugdíjhátránya elsősorban a gyermekek vállalásából és neveléséből fakad. Mi kezdeményeztük a gyermeket vállaló anyák megsegítésére és a gyermeknevelés terheiből részt vállaló nagyszülők megsegítésére, hogy a gyest a nagyszülők is igénybe vehessék. Örömmel szavaztunk együtt kormánypárti képviselőtársainkkal, amikor ezt beterjesztették. A tizenharmadik havi nyugdíj azonban - továbbra is fenntartjuk - nem biztosítja, nem javítja a rendszeres szociális járadékra, az öregkorúak szociális járadékára szoruló személyek helyzetét. Közülük a legszegényebbeknek vidéken - legalább ezer településen - még az egyszeri meleg ételhez jutást sem biztosítja.

Tizedik cél és elv: elő kell segíteni a munkaerőpiac fogadókészségét. Ehhez szükséges, hogy munkahelyek létesüljenek, szükséges, hogy az emberek a munkájukból tudjanak megélni, ne kényszerüljenek segélyekre. A mai és a leendő nyugdíjasok közös érdeke a munkahelyteremtés és a biztonság.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség munka, otthon és biztonság megteremtésére irányuló kezdeményezése jelenti a nyugdíjasok számára is az elérhető jövőt: munkalehetőség, amely a fiatalok megélhetését, a nyugdíjak fedezetét biztosítja; otthon, amelynek fenntartásáért legfeljebb a nyugdíj egyharmadát kell kifizetni, amelyben biztonságban, legalább az állagmegőrzést, a tisztes környezetet lehet a nyugdíjból fedezni; otthon, amelyben szükség esetén a házi betegápolást, a szociális ellátást is biztosítják a számukra; biztonság, amely lehetővé teszi, hogy az idős embernek ne kelljen rácsok között élnie, lemehessen a boltba vásárolni, ne kelljen attól félnie, hogy a lakásmaffia, betörés áldozata lesz; biztonság, hit a jogrendszerben, abban, hogy az ő munkájával is létrehozott egészségügyi vagyont nem adják el a feje fölött, hogy térítésmentesen számíthat a megfelelő egészségügyi ellátásra, arra, hogy kiválthatja a gyógyszereit.

Gondolataimat egy idézettel fejezem be: “Mi ezen biztonságra kívánunk szövetséget nyújtani. Akinek ez az ügy a szívében fekszik, akkor szívesen megtanulja. Aki ezt az ügyet szolgálja, áldozatot hoz azért, ami az ügyet előbbre viszi, mert szívét a szeretet irányítja, és az ügy iránti szeretet a legjobb tanítómester.ö

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 265 2004.05.03. 13:40  240-290

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Egyetértek a Répássy Róbert képviselő úr által tételesen felsorolt tévhitekkel, álláspontom azonban az, hogy a családon belüli erőszak kérdésének megoldása jogos és szükséges igény, hiszen a vele járó emberi megalázás, bántalmazás és kiszolgáltatottság elviselhetetlen szenvedést okoz az érintetteknek.

Az ilyen helyzetekre valójában az egész társadalomnak tudatos és hatékony választ kell adnia. A családon belüli erőszak elnevezés használata azt a hamis és álnok üzenetet közvetíti, mint ha a család nem a biztonság, a bizalom, a felelősség és a kölcsönösség legintimebb közössége lenne, hanem tűzfészek, ahol meg kell fékezni az elszabadult és gonosz indulatokat.

Tudjuk, hogy a neveknek és az elnevezéseknek gyakran szimbolikus jelentőségük van, illetve üzenetértékűek, ezért feltehető a kérdés, hogy miért nem lehet a családon belüli erőszak elnevezést például otthonon belüli erőszakként emlegetni, vagy pedig egyszerűen csak erőszakként. Azon szörnyűségek elleni védekezés, amely ellen fel akarunk lépni, nem teheti áldozattá, bűnbakká és gyanússá magát a család intézményét.

Nagyon nagy kárnak, illetve nagyon nagy vétségnek tartom, hogy a szocialista kormány leállította azt a három éven keresztül működött programot, amelyet a polgári kormány indított el, és amely 1,4 milliárd forintot szánt a különböző programok, illetőleg lehetőségek pályázatára. Ez az 1,4 milliárd forint azokra a civil és közösségi pályázatokra volt jó, amelyek a családi funkciók megőrzését, a kapcsolaterősítést, a konfliktuskezelést, a különböző generációk összekapcsolását, a családközösségek létrejöttét segítő kezdeményezéseket támogatták.

És ha már erről a fontos kérdésről gondolkodunk, akkor a figyelmünknek ki kellene terjednie az erőszak sajnos nagyon változatos formáira is és ezek szereplőire. Ugyanis általában azt a képet erősítik ma a különböző megnyilatkozások, amelyben a férfi az erőszakos, italozó és kíméletlen üldöző, a család többi tagja pedig csupán az erőszakot elszenvedő vétlen áldozat. De mi vezethet ilyen kérlelhetetlen magatartáshoz, és tudunk-e valamit a belső kapcsolatokban rendre rejtve maradó női erőszakról? Ezen problémák mélységének a feltárása szerintem nagyon fontos kérdés lenne, amely a társadalom szempontjából is megoldást igényel.

Itt, előttünk fekszik egy törvénytervezet, hiszen elkészült ez a javaslat, amelyet megelőzött egy országgyűlési határozat 2003. április 16-án, és megelőzte a szociális és családügyi bizottságnak a 2002. november 6-i ülése.

(20.30)

De nézzük csak időrendben, mi is történt addig, amíg ez a javaslat elkészült. A szociális és családügyi bizottság egy tájékoztatóban foglalta össze a gondolatait, és egyhangúlag szavazta meg 2002. november 6-án. Ez a tájékoztató arról szólt - már a címében is jelzi -, hogy nem értett egyet a mostani megfogalmazással: Családok védelmében az erőszak ellen. Ezt a tájékoztatót azért hoztuk létre, hogy felhívjuk a kormány figyelmét arra, hogy valamit tenni kell. A bizottság felkérte a kormányt, valamennyi tárcát - az egészségügyi, szociális és családügyi, az oktatási, a foglalkoztatáspolitikai, a munkaügyi, a belügyi, az igazságügyi tárcát, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumot -, továbbá az érintett egyéb kormányzati szerveket, hogy a civil szervezetek és az egyházak bevonásával kezdeményezzen összehangolt cselekvési programot, és ami a lényege, hogy a 2003. évi költségvetés tárgyalásánál - hiszen ez a bizottsági ülés annak a tárgyalása előtt volt - vegye figyelembe ezt a tájékoztatót, amelyet a bizottság hozott, és teremtse meg ennek a pénzügyi, anyagi feltételeit, illetőleg hozza létre a költségvetésben a keretet. Természetesen támogattuk volna azt a felvilágosító kampányt - vagy teljesen mindegy, minek nevezzük -, amely elindította volna, hogy a társadalom figyelmét felhívja erre.

Nos, mint mondtam, volt egy időrendi sorrend. Ezt követte egy országgyűlési határozat, amely a 45/2003. országgyűlési határozat volt. A parlament ezt is megszavazta IV. hó 16-án, amely öt pontban rögzítette a kormánynak azokat a feladatait, amelyeket 2004. március 31-ig meg kellett volna tennie, és le kellett volna tennie a parlament asztalára. Nos, ebből az öt pontból talán az 1. pont a) alpontja teljesült, ez “A távoltartó rendelkezés bevezetése a magyar jogbanö címet viseli, amelyet tulajdonképpen az előttünk lévő törvény próbálna kielégíteni. De itt számos olyan felhívás, illetve kötelezettség van még a kormány számára, amelyek sajnálatosan elmaradtak, illetőleg nem teljesültek.

Nem a részleteiben, hanem csak fontossági sorrendben néhányat kiemelnék, hiszen úgy gondolom, ezek az intézkedések egymásra épülnek, és ha bármelyik lépése, illetőleg lépcsőfoka kimarad, akkor az elérni kívánt cél sajnálatos módon nem teljesül.

Tehát mint említettem, az a) pont nagyjából megfogalmazásra került a kormány által, amelyről ma beszélünk, azután ezt követi még az országgyűlési határozatban az elkövetett erőszak eseteiben a bíróságok és a hatóságok előtti eljárásban a soron kívüli, a gyorsított eljárás megteremtése, azután a rendelkezésre álló tanúvédelmi szabályok megerősítése, amelyre olyan álláspontot kaptunk az Igazságügyi Minisztérium képviselőjétől a bizottsági ülésen, hogy majd 2005 augusztusában várható ennek a rendelkezésnek a megteremtése. Ez azért is nagyon kétséges, hiszen a törvény 2005 júniusában lép hatályba. Most már egy harmadik időpont is van, ez pedig az augusztusi időpont, amelyre elkészül majd egy javaslat, amit természetesen azt követően az Országgyűlés tárgyalni fog.

Ennek az országgyűlési határozatnak a 2. pontja arról szól, hogy az erre szakosodott társadalmi szervezetek bevonásával alkossa meg azokat az egyértelmű és egységes szabályokat, amelyeket a rendőrség, a gyermekvédelmi szervek, a szociális intézmények, az egészségügyi intézmények alkalmazni kötelesek a családon belüli erőszak esetén, függetlenül attól, hogy az erőszak fennállása már bizonyított vagy még nem bizonyított, valószínűsíthető vagy nyilvánvaló. Ez majdnem visszaköszön arra a tájékoztató anyagra, amelyet a szociális és családügyi bizottság is megfogalmazott, és amelyet már egy évvel korábban valamennyi tárcának megküldött, és felhívta rá a figyelmet.

Azután folytatja a határozat, hogy bővítse és korszerűsítse a biztonságos menedékház-hálózatot, és állítson fel a családon belüli erőszak áldozatai számára speciális áldozatvédelmi, kríziskezelő központokat az erőszak elől menekülő nők, gyermekek és más bántalmazott hozzátartozók számára. Azután a jogi segítségnyújtó rendszerről, a jogi tanácsadás rendszerének a kidolgozásáról, az egész országra kiterjedő cselekvési programról szól ez a határozat, majd folytatja tovább, hogy szervezze meg a családon belüli erőszak megelőzésében és kezelésében érintett szakemberek felvilágosítását, folyamatos képzését.

Felkérte az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, hogy a bírák továbbképzését is szervezze meg, és mintegy az utolsó pontban indítson országos felvilágosító, köztudatformáló kampányt, melynek fő célcsoportjai általában a lakosság, az elektronikus és a nyomtatott sajtó vezetői és munkatársai, a bántalmazottak, a bántalmazók, az erőszak áldozataival, illetve elkövetőivel hivatali tevékenységük során kapcsolatba kerülő szakemberek, rendőrök, orvosok, jogászok és a többi.

Nos, tehát ez volt az előzménye annak a törvényjavaslatnak, amely jelen pillanatban itt fekszik a parlament asztalán, és amely eléggé nagy vitát váltott ki mind a bizottsági ülésen, mind pedig itt, a törvényhozás keretében.

Ami nagyon figyelemre méltó: Béki Gabriella azt mondta, hogy az ellenzék mindent számon kér. Nem kér mindent számon az ellenzék, csupán azt kéri számon, amit a parlament elfogadott itt, az országgyűlési határozati javaslatban, és amelyről az előbb szóltam.

Engedjék meg, van még egy rendkívül érdekes és nagyon fontos momentum, amely a bizottsági ülésen elhangzott, ezt szeretném ismertetni. A szociális és családügyi bizottság ülésén a meghívottak között jelen volt a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium képviseletében dr. Hafiek Andrea, aki elmondta - szó szerint idézem -: “A tárcánk részéről annyit hozzá tudok tenni jó hírként talán, hogy 100 millió forint értékben körülbelül két hete zajlik egy komoly médiakampány a családon belüli erőszak ellen, szemléletformáló céllal.ö Ezt azért tartottam fontosnak megemlíteni, mert ahogyan itt már az előttem szóló képviselő úr is felvetette, a médiában elindult egy olyan kampánysorozat, amelyre a szülők felkapták a fejüket. Ezt elmondtam a bizottságban is.

Képviselő úr, többféle kampánycéllal készült film is van a médiában. Amit ön említ, azt én nem láttam, de van egy olyan, amelyet a bizottsági ülésen elmondtam. Van egy nagyon szép, szőke hajú kislány, ül egy széken, elsötétedik a háttér, és egy hang azt sugallja, hogy ezt a kislányt az édesapja molesztálja. Sajnálatosnak tartom azt, hogy ezek a médiafilmek főműsoridőben kerülnek bemutatásra, akkor, amikor a gyerekek is nézik.

Tudják, azt gondolom, hogy egy normális családban, ahol normális családi közösség van, fel sem vetődhet egy ilyen kérdés, de ha ezt a gyerek sokszor látja, előbb-utóbb szöget üt a fejébe, és amikor az édesapja, ahogyan egy normális családban illik, odamegy hozzá, megsimogatná a kislánya fejét, akkor az, nem tudni, miért, valami rossz sugallatra elhúzódik tőle. Ugyanígy van ez, amikor az édesanya megsimogatná a kisfiát, ahogyan az egy normális családban szokás a szülő és a gyermek kapcsolatában. Azt gondolom, ez felháborító. Felháborító az, hogy közpénzből 100 millió forintot költenek ilyen reklámra, és azt sugallják, hogy a gyermek, illetőleg a szülő vagy pedig az anya és a kisfiú között más kapcsolat is kialakulhat, mint a kisfiú és az anya, illetőleg az apa és a kislánya közötti kapcsolat.

Még egy ugyanilyen film van, amelyről itt épp az előbb beszélgettünk. Ez két kisgyermekről szól. A kislánynak egy baba van a kezében, akitől a kisfiú megkérdezi, játsszunk-e papás-mamást, és a következő pillanatban a kisfiú brutálisan elkezdi ütni. Ennek a filmnek családon belüli erőszak a címe, illetőleg az ez ellen való küzdelem.

Nem tudom, hová vezetnek ezek a reklámfilmek, de hogy jó irányba nem, ezt bizton állíthatom. Biztos vagyok benne, sokat kell tenni az ellen, hogy ne fordulhasson elő bántalmazás a családon belül, se a gyermeket ne bántsák, se a nőt ne bántsák, se az apát ne bántsák, tehát szeretet alakuljon ki, mint ahogyan ennek egy normális családban lennie kell. De hogy ezek a filmek nem azt a célt szolgálják, amit meg szeretnénk valósítani, azt bizton állíthatom, és ezt nemcsak én állítom, hanem a szülők többsége is.

Arra kérem a kormány képviselőit, fejezzék be az ilyen reklámfilmek forgalmazását, fejezzék be az erre költendő 100 millió forint további folyósítását.

(20.40)

Hiszen azt hiszem, hogy ha komolyan gondolják, hogy a családok védelmét meg kell oldani, akkor ennek a 100 millió forintnak számtalan helye van, és nem pedig a média zsebében. Ezt fontolják meg!

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 273 2004.05.03. 2:44  240-290

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden egyrészt a Béki Gabriella által elmondottakra szeretnék reagálni. Én nem azért nyitottam ki ezt a vitát - ahogy ön említette -, hogy ebből vita kerekedjék, én csupán a figyelmet szerettem volna felhívni erre a tényre, és nem szeretném azt, hogyha a családokba vetett hit bármilyen módon megrendülne; pontosan azért nem, mert ezt a reklámfilmet nagyon gyakran és főműsoridőben vetítik, és ha valamit sokszor ismételnek vagy sokszor elmondanak, ha azt a gyerekek nézik, előbb-utóbb valami biztos, hogy elindul bennük.

Amiért én már korábban megnyomtam a kétpercesre való jelentkezést, szintén szeretném a figyelmet felhívni, nevezetesen arra, hogy elhangzott az, hogy van egy zöld szám, ez a zöld szám elérhető a bajbajutottak által, ingyenesen. Én megpróbáltam elérni ezt a számot, nem azért, mert bajba jutottam, hanem kíváncsi voltam rá a bizottsági ülés után, hogy mit tudnak nyújtani annak, aki segítségért a zöld számhoz fordul. Április 29-én, háromnegyed tizenegykor hívtam fel ezt a zöld számot, ahol egy gépi hang jelentkezett, és szó szerint azt mondta, hogy nem tudják a hívásomat fogadni, adja meg a telefonszámát, és visszahívom.

Természetesen nem adtam meg, mert nem erről szólt a történet, hanem arról gondolkodtam el utána, hogy mit tesz az a férfi vagy nő, az a bajba jutott ember, aki utolsó szalmaszálként, mondjuk, egy utcai fülkéből felhívja ezt a zöld számot, és találkozik egy gépi hanggal, és ez a gépi hang azt mondja, hogy adja meg a telefonszámát, és visszahívom. Én úgy gondolom, hogy ha valamit meghirdetünk, és ráadásul pont ennek a törvénynek a szellemében, akkor azt komolyan is kellene venni. Tehát nem éjjel volt ez a hívás, hanem nappal, háromnegyed tizenegykor.

 

(20.50)

 

Hol van az az ügyintéző, akinek az a kötelessége, hogy fogadja ezeket a hívásokat, rögzítse, és próbáljon tanácsot vagy segítséget nyújtani annak a személynek, aki hozzá fordul? Hiszen biztos nem azért hívja fel, mert szórakozni akar, hanem azért, mert utolsó szalmaszálként úgy gondolja, hogy ez az egyetlen lehetőség, ahova fordulni tud.

Nyilván, hogy megtalálja majd a módját, ha szóba állnak vele a hatóságok, de talán anonimként maradt volna még akkor, ha ezen a zöld számon esetleg el tud érni valakit. Tehát kérem a kormányt, hogy szíveskedjen erre is odafigyelni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 357 2004.05.03. 1:05  348-384

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én is az ajánlás 1. pontjához kívánok hozzászólni. Támogatólag szeretnék hozzászólni, hiszen a hátrányos helyzetű kistérségekkel kapcsolatos kérdéseket minden esetben támogatja a frakciónk. Ugyanakkor el kell mondjam, hogy a demokratikusan működő parlament történetében még nem fordult elő ilyen arrogancia, hogy kizárták 122 önkormányzat jogos igényét tartalmazó indítványt, és így Kaposvár sem beszélhet a Csiky Gergely Színházról, nem beszélhet a Rippl-Rónai Szakközépiskoláról, a Gyergyai Albert Szakközépiskoláról, noha ezek a jogos igények mind a diákok részéről, mind pedig a kaposváriak részéről megfogalmazódtak. Rendkívüli arroganciának tartom, és remélem, hogy a jövőben erre a kormány jobban odafigyel, és nem kerül erre sor.

Viszont örömömet fejezem ki a tekintetben, hogy a módosító indítványomat, ami az ajánlás 37. pontjában van, a kormány befogadta. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 34 2004.05.24. 2:43  33-39

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az Európai Unió előnyeit az egész ország élvezni fogja - ön fogalmazott így egyik interjújában. Ki gondolta volna, hogy ezekből az előnyökből leghamarabb az ön fia részesül?

2003 februárjában, már az ön miniszterelnöksége idején Medgyessy Gergely, az ön fia és Baráth Gergely, az európai uniós pénzekért felelős államtitkár fia közös céget alapít. Ez az előzmények és referenciák nélküli, minimális alaptőkével alapított cég alig egy esztendő leforgása alatt az ország legnagyobb távközlési cégétől és a legnagyobb magyar banktól egyenként százmillió forintos megbízást kap. 200 millió forint! (Moraj a Fidesz soraiban.) Kétszázmillió forint hihetetlenül sok pénz egy múlt nélküli, frissen alapított lobbicégnek. Sokan kérdezik az országban - még a szocialisták közül is (Közbeszólások az MSZP soraiból.) -: vajon fizettek volna százmilliókat az említett cégek, ha nem a miniszterelnök fia kopogtat be hozzájuk?

A két megbízó egyike, az ország legnagyobb távközlési cége, 2003-ban 3,2 milliárd forintos adókedvezményt, támogatást kapott az ön kormányától; háromszor annyit, mint versenytársai összesen. Reméljük, nem ezt kellett meghálálnia a Matávnak, miniszterelnök úr.

Vannak a világnak olyan részei, ahol még a nemzetközi segélyszállítmányokból is csak akkor részesülhet valaki, ha jóban van a miniszterelnök fiával, menyével vagy esetleg sógorával. De ezek az országok nem Európában vannak. Az Európai Unió vezetői és az Európai Parlament nagyon érzékenyen reagál a korrupcióra, a családi összefonódásokra. Joggal félünk tehát attól, hogy az önök családi cége nem kelti jó hírét az országnak Európában.

Mindezek után joggal adódik a kérdés: összeférhetőnek és etikusnak tartja-e Medgyessy Péter, az ország miniszterelnöke fiának, Medgyessy Gergelynek százmilliókért végzett lobbitevékenységét saját miniszterelnöki tisztségével?

Várom megtisztelő válaszát, miniszterelnök úr.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 38 2004.05.24. 1:16  33-39

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ajánlom az ön figyelmébe a kormányhatározatot, amelyből mindent részletesen meg fog tudni, amit eddig most nem hozott nyilvánosságra. Egyetlenegy mondat cáfolat sem hangzott el az ön részéről. (Derültség az MSZP soraiban.)

Ez nem személyes ügy, miniszterelnök úr! Nem igaz, hogy nincs szó közpénzekről, az említett cégeknek van kapcsolatuk a magyar állammal (Kuncze Gábor: Adót fizetnek, hála istennek!), hiszen az általam említett kormányhatározat 3,2 milliárd forintos adókedvezményt tartalmaz. Azért is furcsa, hogy az a cég, amelyik adókedvezményben részesül, utána a következő pillanatban százmillió forintos szerződést köt az ön fiával, illetőleg a cégével. (Dr. Magda Sándor: Rosszul írták le!)

Amíg nem ismerjük meg, miniszterelnök úr, a szerződés tartalmát, nem ismerjük meg, hogy milyen feladatot kellett ellátni (Közbeszólások az MSZP soraiból.), milyen referenciákkal rendelkezett, addig bizony-bizony felvetődik a kérdés (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ülj le!), hogy hálából kellett-e ezeknek a cégeknek az ön fiának a cégével a szerződéseket megkötni. (Dr. Magda Sándor: Szégyen!) Erre vártuk volna a választ öntől.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 307 2004.06.21. 5:22  304-346

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Láthatjuk pedig, hogy vége a kampánynak, és Magyarország az európai uniós tagság után megválasztotta képviselőit, mégis a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalásakor a szocialisták részéről egy fő, a szabad demokraták részéről pedig egyetlen képviselő sincs jelen, de a kormány sem büszkélkedhet, hiszen senki nem tisztelte meg a magyar parlamentet a mai tárgyalás kapcsán, ők sem jelentek meg.

Medgyessy Péter az egyik interjújában úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió előnyeit az egész ország élvezni fogja. Medgyessy Péter nyilatkozatában az egész országról beszélt, ezzel szemben egy családi összefonódásra derült fény. Medgyessy Péter miniszterelnök csak azt felejtette el, hogy az Európai Unió vezetői és az Európai Parlament nagyon érzékenyen reagálnak a korrupcióra és a családi összefonódásra.

Fontosnak tartom a vizsgálóbizottság felállítását, ugyanis ha a minimális erőfölénnyel rendelkező szocialista, illetve szabad demokrata kormány nem akadályozta volna meg a vizsgálóbizottság felállítását, akkor már régen elkezdhette volna a munkáját. Választ várnak az emberek a felvetett kérdésekre.

Minden magyar adófizetőnek joga van megtudni a miniszterelnök fiának és az uniós pénzekért felelős államtitkár fiának cége által elnyert tanácsadói megbízások hátterét. Minden magyar adófizetőnek az a véleménye, hogy ez nem Medgyessy Péter magánügye. Minden magyar adófizetőben felvetődik az a kérdés, hogy a miniszterelnöknek takargatnivalója van. Minden magyar adófizető felteszi a kérdést, mi az oka annak, hogy a mai napig titkolják a szerződés tartalmát. Minden magyar adófizető felteszi a kérdést, hogy az előzmények és a referenciák nélküli, minimális alaptőkével alapított cég alig egy esztendő leforgása alatt hogyan kereshet 100 millió forintot. Minden magyar adófizető felteszi a kérdést, miért pont a Matáv kapott 2003-ban egyedi döntés alapján 3 milliárd forintos fejlesztési adókedvezményt.

A magyar adófizető polgárokat foglalkoztatja az a kérdés, és választ is várnak arra, hogy van-e bármilyen vagy valamilyen összefüggés Medgyessy Péter fia vagyongyarapodása és Medgyessy Péter miniszterelnöki megbízatása között. A magyar adófizető polgárokat foglalkoztatja az a kérdés is, hogy a kormánydöntés előtt vagy után született-e meg a szerződés Medgyessy Péter fia és a Matáv Rt. között. És a magyar adófizető polgárokat az is foglalkoztatja, gyakorolt-e valaki nyomást a Matáv Rt.-re a kormány tagjai közül annak érdekében, hogy a szerződéses jogviszony létrejöjjön Medgyessy Péter fiának cégével.

Ezekre a kérdésekre kell a vizsgálóbizottságnak fényt derítenie, hiszen a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségnek egyetlen célja van, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba. Az eddigi tények ismerete alapján a következőket állapíthatjuk meg. Tény az, hogy van szerződés, hiszen ezt a Matáv is elismerte. Tény az, hogy Baráth Etele bevallotta, a 100 milliós szerződésre azért volt szükség, mert Brüsszelben is irodát kell fenntartani. Tény az is, hogy a 2180/2003. számú kormányhatározat több mint 3 milliárd forint fejlesztési adókedvezményt biztosít. Tény az is, hogy már több mint 200 millió forint adókedvezményt igénybe vett a Matáv Rt. Tény az is, hogy a Matáv Rt. a 2003. évi jelentésében szerepelteti, hogy az adókedvezményt - mármint a fennmaradót - igénybe kívánja venni. Tény az is, hogy a Matávnak Brüsszelben már van lobbistája, mégpedig az anyacég, a Deutsche Telekom irodájában, ahol az anyacég további öt fővel képviselteti érdekeit. És végezetül tény az is, hogy Medgyessy Gergely és Baráth Gergely cége 2003-ban alakult, és tapasztalat nélkül jutott hozzá a 100 milliós nagyságrendű megrendeléshez.

Elhangzottak már ezek a kérdések itt a Házban; lehetett a feltett kérdésekre arrogánsan válaszolni a szocialisták részéről, és lehet a kérdezőt hazugnak nevezni, de egyet nem lehet: nem lehet a választópolgárokat becsapni.

A vizsgálóbizottság felállítását megelőzhette volna Medgyessy Péter, ha feltárja az igazságot, választ ad a közérdeklődésre számot tartó kérdésekre, feltárja a fia cégének adott megbízás hátterét, de nem ezt tette. Mit tett ehelyett? Ehelyett ugyanúgy reagált, mint amikor a korábbi kétes előélete vagy üzleti kapcsolatai során feltett kérdéseinkre válaszolt, megpróbálta a kérdezőt megalázni, de ez egyértelműen őt, Magyarország miniszterelnökét minősítette.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 315 2004.06.21. 2:15  304-346

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Sok mindent felvetett, ami megfogalmazza az emberben azt, hogy szeretné eltussolni ezt az egészet, vagy legalábbis megpróbálná a figyelmet elterelni róla, de azt hiszem, ez nem fog önnek sikerülni. Engem elszámoltathat, államtitkár úr, joga van hozzá (Keller László: Még nem fejeztem be.) - remélem, hogy befejezi, és majd válaszolok is rá -, nos joga van hozzá, megteheti, nyugodtan állok elébe.

Ami pedig az adókedvezmény kérdését illeti: nem az a kérdés, államtitkár úr, hogy az adókedvezményt a jogszabály előírja vagy sem, hanem az, hogy 2003 elején alakult egy cég, amelyet TGG Partners Kft.-nek hívnak, és ebben az évben egyedi kormánydöntés alapján - mégpedig 2003. július 29-én - fejlesztési adókedvezményt kap a Matáv Rt. közel 3,2 milliárd forint értékben, majd ugyanebben az évben érdekes módon egy referencia nélküli, nevesincs, sehonnan előkerült cég kap egy 100 millió forintos megbízást. Nem lenne ez érdekes, de abban a pillanatban, ahogy kiderül, hogy a Medgyessy Péter és Baráth Etele fia által alapított cég kapta ezt a 100 milliós megbízást ugyanolyan tevékenységre, amilyet - mint már említettem - a Matáv fenntart Brüsszelben, ez kérdést vet fel. S ez nem Medgyessy Péter miniszterelnök magánügye, mégpedig azért nem, mert ő közszereplő. Az általa, illetve a fia által kötött szerződéseket nem lehet úgy minősíteni, mint bármely más cég szerződéses jogviszonyát. Feltettem a kérdést, de választ nem kaptam rá - remélem, a vizsgálóbizottság erre majd fényt derít -, hogy volt-e köze ennek a szerződésnek a létrejöttéhez a miniszterelnök úrnak.

Azt is mondta, hogy nem állami tulajdonú cég. Tudom, hogy nem, részvénytársaságról van szó, a vizsgálóbizottságnak ettől függetlenül jogában áll megtekinteni a szerződést. S hogy közérdekű adat-e? Persze, hogy az, mert közérdeklődésre számot tart. Így van!

Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 321 2004.06.21. 1:40  304-346

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem felháborodni kell, hanem válaszolnia kellett volna azokra a kérdésekre a miniszterelnök úrnak, amelyeket feltettünk, és nem került volna sor ennek a vizsgálóbizottságnak a felállítására. Ezt már elmondtam az előbb is.

Ami pedig az én személyes ügyemet illeti: na, látja, ez is különbség kettőnk között, államtitkár úr, az én testvérem soha nem keveredhet egy ilyen ügybe, mert joggal való visszaélésnek minősíteném azt, ha én őt jogtalan előnyhöz juttatnám, pontosan azért, mert én parlamenti képviselő vagyok. Ez szóba sem jöhet, de nyugodtan kutakodhat, és ha talál valamit, akkor azt ossza meg velem.

Ami pedig a miniszterelnök úrra, Orbán Viktorra tett utalását illeti: ezt, hogy úgy mondjam, nem is kívánom minősíteni. Tudja, ezt azért mondom, mert az én nagypapám a badacsonyi kőbányában dolgozott nagyon hosszú éveken keresztül, és tudom, mit jelent egy kőbányában dolgozni. Orbán Viktor miniszterelnök úr édesapja ezt tette több tíz éven keresztül, huszonhárom-huszonöt éven keresztül. Emlékszem, amikor a nagyapám hajnali négy órakor kelt, elment a kőbányába, és éjjel tért haza. És ez éveken-évtizedeken keresztül ismétlődött.

No, látja, többek között ez a különbség, államtitkár úr, Orbán Viktor miniszterelnök úr édesapja és Medgyessy Péter fia között, hogy ő már nagyon sok mindent letett az asztalra, Medgyessy Péter fia pedig még semmit sem, de már százmillió forint üti a markát. Hihetetlen!

Köszönöm szépen. (Keller László: Elképesztő! - Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 325 2004.06.21. 1:39  304-346

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Én csak egy mondattal szeretném befejezni, és nem is hiszem, hogy tovább hozzá szeretnék szólni ehhez. Én is mondhatnám azt, hogy döbbenetesnek tartom, hogy az államtitkár úr nem érti vagy nem akarja érteni, amiről beszélek. Vizsgálóbizottság felállítását kértük az Országgyűléstől, már régen túl lehetnénk rajta, amennyiben önök nem akadályozták volna meg. (Keller László közbeszólása.) De igen! A vizsgálóbizottság most már elkezdheti munkáját, reményeink szerint; sajnálom, hogy csak ősszel.

Nem kellett volna a vizsgálóbizottságot felállítani akkor, ha a feltett kérdéseinkre, amit itt a parlamentben megfogalmaztunk, nyílt, őszinte választ adott volna akár a miniszterelnök, akár Baráth Etele, az európai uniós pénzekért felelős államtitkár. Azt gondolom, hogy mivel ez nem történt meg, és igenis közérdeklődésre számot tart ez a szerződés, amely létrejött, ezért a vizsgálóbizottság felállítását tartjuk annak a jogi formának, amely alkalmas arra, hogy megvizsgálja, hogy ez a szerződés milyen körülmények között köttetett, mi volt a tartalma, mi volt a cég feladata, hogy megkapta érte a százmillió forintot, ezért milyen munkát végzett, milyen referenciákkal rendelkezett. Majd ha ezekre a kérdésekre választ adtunk, utána vitatkozhatunk azon, hogy jogos volt-e a százmillió forint vagy sem. Állok elébe, tehát ha a vizsgálóbizottság a munkáját befejezte, akkor reményeink szerint a jelentés ide kerül a parlament asztalára, és akkor valamennyien okosabbak leszünk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 331 2004.06.21. 1:21  304-346

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ott folytatva, amit képviselőtársam elmondott, ezt szeretném az államtitkár úr figyelmébe ajánlani.

Szóval, hiteltelennek tűnik az államtitkár úrnak az a mondata akkor, amikor ha figyelte volna az M5-ös autópályánál a felszólalók által szóvá tettet, pontosan ugyanazt fogalmazták meg, hogy van ugyan vizsgálóbizottság, amit önök most megengednek, és pontosan erről van szó, hogy akkor, amikor a vizsgálóbizottság elkezdi a munkáját, ellehetetlenítik, mert hol az iratokat nem adják oda, hol azokat az adatokat nem szolgáltatják, amelyekkel a vizsgálóbizottság előreléphet. Egyetlenegyet hoztak fel, a lakásmaffiával foglalkozó vizsgálóbizottságot, amely eredményesen tudta a munkáját befejezni, de az összes többi vizsgálóbizottság szinte botrányos véget ért; pontosan azért, mert önöktől, illetőleg az önökhöz tartozó, önökkel kapcsolatos cégektől nem kapják meg a megfelelő információt pontosan ahhoz, hogy a vizsgálóbizottság a munkáját végezze.

Nagyon bízom abban, hogy ha feláll ez a vizsgálóbizottság, akkor nem erre a sorsra jut, és akkor az államtitkár úr megint el tudja mondani, hogy lám, lám, mi engedjük a vizsgálóbizottságok felállítását - bezzeg a Fidesz-kormány nem engedte -, csak éppen nem tudják a munkájukat elvégezni. Ez is egy különbség kettőnk között. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 12 2004.09.07. 3:42  11-16

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai napirend előtti felszólalásomat Gyurcsány Ferenc miniszter úrhoz szólva szeretném elmondani, függetlenül attól, hogy Gyurcsány Ferenc miniszter úr nem tisztelte meg jelenlétével a mai napi munkánkat. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Nagyon bízom abban, hogy a televízión keresztül figyeli azt, amiről beszélünk, illetőleg figyeli a munkánkat, illetve ha nem figyelné, akkor a parlament szó szerinti jegyzőkönyvét elolvasva elgondolkodik azon, amit a napirend előtti felszólalásban mondani szeretnék.

Tisztelt Miniszter Úr! Egy ország kíváncsi arra, hogy milyen ember ön. Nemcsak arra, hogy milyen politikus, jól bánik-e a szavakkal, hanem arra is, hogy miként bánik az emberekkel. Idősek és fiatalok felkapják a fejüket, legalább egy percre odafigyelnek arra, amit mond, amit gondol, hiszen lehet, hogy néhány nap múlva ön lesz Magyarország miniszterelnöke.

Aki a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorának szeptember 2-ai adását figyelte, a következőket hallhatta - szó szerint idézem: “Akinek kétszobás lakása van, az általában megérdemelne hármat, akinek három, az négyet, akinek négy, az egy családi házat; akinek öregedő, öregecskedő - öregeskedő? -, öregecskedő felesége van, az fiatalabbat; akinek rendetlen gyereke, az rendesebbet. Persze, hogy megérdemelné!ö - mondta ön, Gyurcsány Ferenc miniszter úr, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje.

Sokaktól hallottam, tisztelt Ház, hogy ezen megdöbbentek. Én először nem hittem a fülemnek, de aztán ön helyett is szégyelltem magam. Hányaveti mondat volt, amit mondott, de árulkodó. Arról árulkodott, hogy mit gondol ön valójában. Arról árulkodott, hogy az ön számára az emberek csak tárgyak. De ez már nem az üzleti élet világa, tisztelt miniszter úr, ahol ön milliárdos lett! Ha miniszterelnök lesz, akkor nem cselédei lesznek, akiket dolgoztatni kell, és ha már nem bírják, jöhetnek a fiatalok. Nemcsak egy miniszterelnök, de egy magára valamit adó ember sem mondhat, sőt nem is gondolhat ilyet.

A vagyonbevallásából, miniszter úr, kiderül, hogy ön tavaly 83 millió forint osztalékot vett fel a tulajdonában levő cégeitől. Ebben az országban több mint kettőezer nyugdíjasnak kell egy éven át megélnie ennyi pénzből. Egy napilapban azt is írták, volt idő, amikor ön a cégeinél a kötelező napi nyolc óra helyett tíz órát dolgoztatott a munkásaival. Látszik tehát, hogy ön gazdag ember, sikeres ember, kemény ember. De abban a székben, ahova ön készül, miniszter úr, nem keménységre és határozottságra, hanem együttérzésre is szükség van.

Az után, amit a Nap-keltében mondott, jogosan kérdezem öntől: a keménységen és a céltudatosságon kívül egy szikrányi emberség is szorult-e önbe, miniszter úr?

Köszönöm a figyelmet. (Közbeszólások az MSZP soraiból. - Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 211 2004.09.29. 8:01  1-321

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! “Lendületben az ország. Ma Magyarország a lehetőségek országa.ö - állítja a kormányprogramnak nevezett dokumentum. A lendület nagyon fontos dolog, de a lendület iránya úgyszintén. A lendület azonban veszélyes is lehet, hiszen azt írja a kormányprogram, hogy a kormányzati ciklus végéig hátralévő idő rövid az összes fontos program végrehajtásához. Aztán ígéretet tesz arra, hogy az új kormány részt vállal Magyarország következő tíz évének formálásában. Az, tisztelt Ház, nem zavarja Gyurcsány Ferencet, hogy 2002-ben a jóléti fordulat ígéretére kaptak bizalmat a választóktól. Másfél évvel a választások előtt miniszterelnök-jelöltként leírja, hogy az összes fontos program végrehajtására kevés az idő. Az emberek ezután jogosan teszik fel a kérdést, hogy akkor mit csináltak az elmúlt két évben. Ma Magyarországon az emberek egyre nehezebben élnek. Ki-ki a saját terhét cipeli: gyermeket nevelnek, küzdenek a munkahelyükön azért, hogy megfeleljenek. Hogy mit hoz a jövő? Erre ez a füzetecske sajnos nem ad nekik feleletet.

Milyen irányt ígértek a családoknak a 2002. évi kormányprogram készítői? A családi adókedvezmények megtartását; a lakhatási támogatás megtartását, sőt növelését; szociális bérlakások tízezreinek építését; a megindult kedvező folyamatok továbbvitelét és folytatását, emellett a leszakadók részére a korábbinál nagyobb támogatást.

Nézzük meg, hogy mi valósult meg ebből 2002 és 2004 között! A gyermekek után járó adókedvezményt az inflációval elértéktelenítették, hiszen értékét nem növelték, miközben az infláció növekedett. Az adókedvezményre nem jogosultak részére ígért kiegészítésről szó sem esik. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás összegét csak az inflációt alig meghaladó mértékben, illetőleg módon növelték. A sokat emlegetett családipótlék-emelés azonban egyhavi hús árát sem teszi ki. A gyermekek utáni adókedvezmények elleni támadás érthetetlen. Az adókedvezménnyel az egy és két gyermeket nevelő családok döntő többsége tud élni, még azok is, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek.

Nézzünk erre egy példát! A szülők együtt havi 150 ezer forintot keresnek, az összes éves összevont adójuk a 300 ezer forintot is meghaladja, ami sokkal több, mint a két gyermekre jutó 96 ezer forintos adókedvezmény. Ez a család talán még a miniszterelnök-jelölt szerint sem tekinthető gazdagnak, hiszen az átlagos jövedelem alatti a keresetük. Ma mintegy 100-120 ezer olyan három vagy több gyermeket nevelő család van, amelyben a szülőknek nincs rendszeres jövedelmük, vagy nyugdíjasok, illetve csak nyugdíjszerű ellátást kapnak. Ezek azok a családok, amelyeket célzottan, a gyermekek nevelése érdekében segíteni kellene. Most, amikor lényegében egy költségvetési évről szól a kormányprogram, miért nem nevesítik ezt a problémát? Miért nem mondják ki a támogatás összegét? Hol van és mekkora az az összeg, amely ezeket a családokat fogja segíteni?

De nézzük tovább ezt a programot! Az otthonteremtő családokat a lakáshitelek kamatának emelésével, az adókedvezmények csökkentésével sújtották. A szociális bérlakásprogram leállt, a lakótelepek felújítására, energiatakarékossági programokra pedig nincs pénz. A lakások gáz- és villanyszámlái már megfizethetetlenek a családok számára. A távhőszolgáltatással sújtott lakótelepi lakásban élő idősek és családok közül egyre több adósodik el. Ma már több százezer családot fenyeget az adósság miatti kilakoltatás réme. Ki segít ezeken a családokon? Hol van ez a program? Felmérték egyáltalán a rászorultság mértékét?

De beszéljünk néhány gondolat erejéig a roma családok helyzetéről is! A telepeken lakó roma családok helyzete az elmúlt két évben semmit sem javult. Annak ellenére, hogy az Orbán-kormány felmérte a telepek állapotát, sem pénz, sem akarat nem volt az elmúlt két évben arra, hogy a helyzetükön javítsanak. Most ismét ígérnek. Kérdezem, hol van a költségvetésbe betervezett összeg, amelyre alapozva megindulhat végre a romák helyzetének a javítása. Hol vannak a tervek?

Mit ígér a mostani javaslat? A középosztályt azzal biztatják, hogy megnövekedhet az öngondoskodásuk mértéke. Nagyon szép dolog, ha büszkén vállalhatják, hogy fizethetnek. De miből? Fizethetnek és eladósodhatnak. Ez lenne a jövő?

Hol van az ingyenes utazás, amit ígértek a tanulóknak? Átadták az európai uniós tagállamok nyugdíjasainak, akik otthon ilyen kedvezményt ugyan nem kapnak, mert sem a hollandoknak, sem a belgáknak erre nincs pénzük. Mi azonban önként és dalolva adjuk át részükre a tanulóknak ígért ingyenes utazás lehetőségét. Hol vannak az ingyenes tankönyvek és hol van az ingyenes étkeztetés? Köszönő viszonyban sincsenek a tények a korábbi ígéretekkel!

Ezek után feltehető a kérdés, tisztelt Országgyűlés, hogy hány édesanya munkaviszonya lehet áldozata a közigazgatás, a közoktatás, a szociális ellátás területén történő elbocsátásoknak. Hány apa fog kényszervállalkozóvá válni? Erre várják az emberek a választ, tisztelt kormánypárti képviselők. 2002-ben azt ígérték, hogy a gyermekvállalás anyagi terheit csökkenteni fogják. A terhesség negyedik hónapjától a családi pótlékkal megegyező összegű új ellátást fognak nyújtani. Ez az ígéret sem teljesült. Miért hagyták ki az új programból? Milyen támogatást kívánnak adni a kismamáknak?

Végezetül engedjenek meg néhány gondolatot arról, hogy mit ígér a program az időseknek. Nyugodt időskor - mondja ez a kék füzet. Nyugodt időskort ígér akkor, amikor 1,2 millió nyugdíjas él a KSH által megállapított létminimum alatt? Becsapták az idős embereket, hiszen 2002 óta tartoznak az özvegyeknek, mintegy 250 ezer embernek, akik nem kaptak és e kormányprogram alapján nem is fognak kapni özvegyinyugdíj-emelést.

A nyugdíj nem adomány - hirdették, harsogták 2002-ben. Ezzel szemben elmaradt a nyugdíjak felzárkóztatásának megkezdése az európai uniós átlaghoz. Drámaian romlik az idősek helyzete. A nyugdíjas-infláció lassan eléri a 8 százalékot, az átlagnyugdíjas nyugdíjának 75 százalékát a létfenntartására kénytelen fordítani. Ebben az évben, tisztelt Országgyűlés, egyhavi nyugdíjat vesznek ki az időskorúak zsebéből. Az ötvennegyedik heti nyugdíjat nem építik be az alapnyugdíjba. A rokkantaknak azonban semmit sem ígér ez a kormányprogram.

Összegezve, tisztelt Ház, megállapíthatjuk, hogy az előttünk fekvő kormányprogram sajnos sem a családok, sem a nyugdíjasok, sem a rokkantak, sem az özvegyek életminőségét nem szolgálja.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 217 2004.09.29. 2:13  1-321

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A két elhangzott felszólalásra szeretnék reagálni. Jobb lett volna, ha nem említették volna a méltányossági nyugdíjat, miniszter asszony, annál is inkább, mivel 800 ezer ember állt sorba méltányossági nyugdíjért (Moraj és közbeszólások az MSZP padsoraiból.), és utána ezeket nem tudták kielégíteni. Azért nem tudták kielégíteni, mert nem volt rá pénz, és becsapták ezeket az embereket.

A 13. havi nyugdíjat pedig hetente csöpögtetik a nyugdíjasoknak, évenként egyhetit - nem erről volt szó, hanem azt mondták, hogy kifizetik, és nem építették be az alapnyugdíjba.

Az özvegyeket igenis becsapták, mert az özvegyek közül azok az özvegyek, akiknek saját jogú nyugellátásuk nincs, a mai napig nem kaptak özvegyi nyugdíjemelést, és a kormányprogram alapján sem fognak kapni. Ez legalább 250 ezer ember. De nemcsak ezekről kell beszélni, hanem beszélni kell arról is, hogy az özvegyek, illetőleg a nyugdíjasok nem tudnak megélni - a 44 százalékos gázáremelés, a 30 százalékos villanyáram-emelés, a kenyér, a gyógyszer és az összes élelmiszer árának emelése elviszi a nyugdíjuk nagy részét, az inflációról nem is beszélve.

A minimálbérre büszkék önök, amikor 50 ezerről két év alatt 53 ezer forintra voltak képesek felemelni a minimálbért? Ezért nyolc órán keresztül keményen dolgoznak az emberek, és ma már elinflálták ezt a 3 ezer forintos emelést.

Az ápolási díjat nem emelték egy fillérrel sem. A Szabó Erika képviselőtársammal benyújtott módosító indítványunkat nem tartották általános vitára alkalmasnak, pedig mi javaslatot tettünk arra, hogy a mindenkori minimálbérhez kell az ápolási díjat felemelni, pontosan azoknak a családoknak, amelyek leveszik a társadalom hátáról a terhet.

Ugyanakkor nem emelik fel a családi adókedvezményt - a módosító indítványunkat elutasították a házasságkötést megelőző támogatás tekintetében is, pontosan a demográfiai kérdés megoldása miatt lett volna ez nagyon fontos. A fogyatékosok és a mozgáskorlátozottak sem kapják meg a támogatásukat, úgyhogy azt hiszem, hogy sokkal jobb lenne, ha átdolgozásra visszavonnák ezt a kormányprogramot. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 96 2004.10.19. 2:03  19-139

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr lendületes felszólalása után, úgy látszik, elmenekült a tisztelt Házból, és nem kíváncsi arra, hogy hol is nagy a jólét. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Miért, Viktor hol van?) Nagy a jólét - mondja ő akkor, amikor az elmúlt két évet a gyárbezárások jellemezték. Nagy a jólét? Többezer fős elbocsátás volt ebben az országban, és ez várható a postánál és a MÁV-nál. Az államigazgatásban 2005-ben több tízezer fős elbocsátás várható. Nagy a jólét ebben az országban? A családi adókedvezményt felére csökkentette a kormány, igénybevételét jövedelemhatárhoz kötötte, és öt évben korlátozta. Nagy a jólét, képviselőtársaim? Nincs önkormányzati bérlakásépítés, nincs panelfelújítási program, 500 vasútállomást megszüntettek, a kistelepüléseken a postákat bezárták. Nagy a jólét a nyugdíjasoknál? Amikor 1,2 millió nyugdíjas él a létminimum alatt? Nem zárkóztatták fel őket az európai uniós átlaghoz. Nagy a jólét akkor, amikor az özvegyeket becsapták? Az özvegyek közül 250 ezren nem fognak kapni özvegyi nyugdíjemelést, és ebben a kormányprogramban sincs benne.

Az ápolási díjról is szólni kell. Nagy a jólét, amikor havonta 23 200 forintért ápolják a beteg, idős hozzátartozójukat, és akkor, amikor az indítványunkat, ami a minimálbérhez való felemelését jelentette, elutasították? Családok támogatása - nagy a jólét? Önök büszkék a 13. havi egyszeri családi pótlékra (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem egyszeri, minden évben jár.) akkor, amikor ha egy háromgyermekes család esetében a családi adókedvezmény havonta vehető igénybe, tizenkétszer többet kapnának a családok, ha tovább folytatták volna a polgári kormány által bevezetett családi adókedvezményt.

Elutasították a családi adókedvezményt, a gyed felemelését, elutasították a házasságkötési támogatást és az utazási kedvezményt is. Ez szolgálná a családok érdekét, képviselőtársaim?

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 98 2004.10.25. 2:09  97-104

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Fontos ügyben szeretném megszólítani önt, ha itt lenne. Fontos ügyben vagyok kénytelen kérdést feltenni önnek. Október 13-át írtunk, október 13-án szocialista képviselők - Zuschlag János, Arató Gergely politikai államtitkár és Újhelyi István - a haláltáborba hurcolt honfitársainkon viccelődtek, és ezzel mindenüktől megfosztott és meggyilkolt emberek fájdalmas emlékét gyalázták meg. A sértés a magyarországi zsidóságot, élőket és holtakat, az egész országot érte. A három szocialista képviselő azon élcelődött, hogy az 1944 októberében meghurcolt és megalázott honfitársainknak aligha volt hideg a nyilas rémuralom vérfagyasztó lehelete. Ők már biztosan nem fáztak - hahotázott teli szájjal Zuschlag, s jót nevetett rajta Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára is. Mindhárman tudták, hogy az “őkö ebben a mondatban a holokauszt áldozatait jelentette. (Arató Gergely elhagyja az üléstermet. - Közbeszólások: Hova megy?)

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tudja-e ön, és ha tudja, felhívta-e Zuschlag, Arató és Újhelyi képviselők figyelmét arra, hogy a holokauszt égő áldozatot jelent? Tudom, erre ön azt mondaná, hogy Zuschlag lemondott a mandátumáról. Helyesen tette. Felhívta-e a figyelmet arra, hogy ez az égő áldozat miként viszonyul Zuschlag, Arató és Újhelyi képviselők viccelődéséhez? Továbbra is jogos a kérdés, hogy miért nem határolódott el a helyszínen lévő Arató Gergely és Újhelyi István, mint ahogy nem határolódott el súlyos erkölcsi és demokratikus deficitre valló módon sem Gyurcsány Ferenc, sem Hiller István.

Kérdezem öntől, miniszterelnök úr, milyen emberek azok, akik így beszélnek az áldozatokról. Milyen emberek azok, akik azokon gúnyolódnak, akiknek a szenvedéséről éppen beszélni készülnek? Milyen ember ön, miniszterelnök úr?

Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 102 2004.10.25. 1:12  97-104

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Döbbenetesnek és cinikusnak tartom az ön válaszát. Ez a fénykép itt jól mutatja, hogy miről beszélek. Ez jó példa arra, hogy milyen emberek önök. (Zaj a kormánypárti oldalon.) Jó példa arra, hogy amikor politikai eszközként használják milliók szenvedését és halálát, akkor ezen viccelődnek. Jól mutatja, hogy milyen emberek önök, hiszen Hiller Istvánt sem hallottuk elhatárolódni akkor, amikor Berzsán Ferenc, Hiller István kabinetfőnöke egy polgári körökön viccelődő akció után az általa alapított Vörös Csilla nevű polgári kör nevében azt mondta: nem ragaszkodunk a Vörös Csilla névhez, hiszen akár a Horog Karesz nevet is felvehettük volna. Lehet, hogy önök ezeket viccesnek találják, de egy európai köztársaságban ilyeneket hallva az embernek nem nevetni, hanem sírni volna kedve. Viccesnek találják önök a Magyar Szocialista Párt honlapján megjelenteket is, ahol is az volt olvasható, hogy egy terhes asszony inkább terhes, mint asszony, vagy hogy miért jó egy ötéves kislányt megerőszakolni.

Nem válaszolt arra, miniszter asszony, hogy milyen emberek önök. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
181 210 2004.11.03. 2:27  13-469

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hallgatva a vitát, azért összegezve megállapítható, hogy a szocialista kormány a két és fél éve alatt több csapást mért a családokra. De nézzük sorban, hogy mit is tettek ez alatt a két és fél év alatt.

Az otthonteremtési támogatást nagymértékben szűkítették, és ezzel beszűkítették a családok lehetőségeit. Megszorító csomagok zöme zúdult a családokra, ami a megélhetésüket nagymértékben hátráltatta. Nagyon büszkék a családi pótlékra; mi is támogattuk, hogy felemelték, de ugyanakkor nem emelik a családi adókedvezményt. A családi adókedvezmény egy háromgyerekes család esetében azt jelenti, hogy havonta 30 ezer forint marad a pénztárcájukban, szemben a családi pótlékkal, amely csak néhány ezer forintos szerény pluszpénzt jelent egy-egy családi háztartásban, ami természetesen támogatott volt a mi részünkről.

Aztán nézzük tovább: munkanélküliség, infláció. A munkanélküliség óriási méreteket öltött, gyárbezárások, emberek utcára tétele jellemzi a szocialista kormány jelenlegi politikáját. Az infláció nagymértékben megugrott mind a családok, mind pedig a nyugdíjasok tekintetében, nincs nyugdíjas fogyasztói kosár, nem tudják pontosan kiszámítani, hogy mire számíthatnak.

(13.20)

A minimálbéren élő dolgozók lassan nyomorognak, és egyre mélyül a szegénység. A 3 ezer forintot elinflálták, 53 ezer forint lett két és fél év alatt a minimálbér, szemben az elmúlt 40 ezer forintos növekedéssel, amelyet az Orbán-kormány teremtett meg. A demográfia drámai méreteket mutat, a születések száma csökken, házasságot a fiatalok szinte alig kötnek, a halálozások száma pedig óriási méreteket ölt. Utána kell nézni, a KSH-adatokról beszélek, képviselő úr. Aztán mélyül a szegénység. Itt van az ápolási díj. Az ápolási díjon lévő emberek 23 200 forintért vannak otthon, ápolják szeretteiket, hozzátartozóikat; nem támogatják azt, hogy az ápolási díjat 53 ezer forintra, a minimálbérre emeljük fel. Nagyon sajnáljuk.

Nyolc év után, mint említettem, nőtt az infláció. Ugyanakkor harmadik éve nem történt intézkedés arról, hogy a gyedet felemeljék, ezzel a gyermekes családokat, a gyermeket nevelő családokat segítsék, illetve támogassák. Tehát ezt mindennek nevezhetjük, csak nem szociálpolitikának és nem családtámogatási rendszernek.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
181 214 2004.11.03. 1:06  13-469

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon sajnálom, hogy ön nincs tisztában azokkal a demográfiai adatokkal, amelyeket megpróbált cáfolni. Elmondanám, hogy a KSH adatai alapján 2003-ban az élve születések száma 93 ezer, a halálozások száma 134 ezer volt. Aztán a házasságkötések száma 2003-ban 600 párral volt kevesebb, mint az azt megelőző időszakban. És ha a 2004. január-februári KSH-adatokat figyelembe vesszük, az a következőt mutatja. Az év első két hónapjában 3 ezer házasságot kötöttek, 15 200 gyermek született és 24 500 honfitársunk halt meg sajnálatos módon.

Ezeket ajánlom az ön figyelmébe, és azt, hogy 2000-ben volt az első időszak hosszú évek óta, államtitkár úr, amikor megtorpant ez a trend, és nőtt a házasságkötések száma, és a gyermeket tervező családok száma is nőtt, mert volt jövőképük, szemben a mostani időszakkal. (Göndör István: Jézusmária!)

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
181 320 2004.11.03. 2:06  13-469

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár úr itt felhívta a figyelmet arra, hogy a tényekről beszéljünk. Én is szívesen beszélek arról, beszéltem korábban is. Ezért felhívom a figyelmét a KSH adataira, amelyek, azt hiszem, önmagukért beszélnek.

De ha visszakanyarodunk egy kicsit, akkor azt kell hogy mondjam, hogy a polgári kormány volt az, amelyik először a Horn-kormány után visszaadta a nyugdíjasoknak, amit önök elvettek tőlük. Mi voltunk az első olyan kormány, amelyik differenciált nyugdíjemelést hajtott végre, pontosan azért, mivel a megélhetési küszöb alatt élő, nyomorgó nyugdíjasoknak rendeztük először a nyugdíját 25,5 százalékkal. Akik megfelelő mértékű nyugdíjat kaptak, ők is inflációkövető nyugdíjemelésben részesültek. Tehát azt lehet mondani, hogy a polgári kormány odafigyelt a nyugdíjasokra, és igyekezett minden időpontban, minden évben a megélhetésüket megfelelőképpen biztosítani.

Ezzel szemben olyan mértékű inflációról beszélhetünk jelen pillanatban, amely elviszi a nyugdíjemelést, és akkor még nem beszéltünk az áremelkedésekről. 40 százalékos gázáremelés volt, államtitkár úr. Ön erről miért nem beszél? 30 százalékos villanyáram-áremelkedés volt. Az élelmiszerek ára olyan mértékben nőtt, államtitkár úr, hogy az időskorúak nem tudják megvenni a mindennapi szükségleteikhez szükséges élelmiszereket. Nem mennek el az orvoshoz, vagy ha el is mennek, olyan gyógyszerek felírását kérik, amit ki tudnak fizetni a gyógyszertárban.

Lehet, hogy önök nem járnak az emberek között, az időskorúak között, államtitkár úr. Drámai a helyzet az országban. 1 millió 200 ezer nyugdíjas él a létminimum alatt, nyomorognak ezek az emberek. Erről kellene beszélni, nem pedig arról a felzárkóztatási programról, amelyet nem tudom, hogy önök honnan olvasnak ki a költségvetésből, mert ebből nem lehet kiolvasni, mert nincsen benne.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
181 332 2004.11.03. 11:19  13-469

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Aki szerénység nélkül beszél, vagyis ígérget, az a megvalósítás terhét ugyancsak nehéznek fogja találni. Konfucius ezen gondolataival kezdeném mondanivalómat, mégpedig a 2005. évi költségvetés fényében. És fel is tehetnénk azt a kérdést, hogy milyen jövő vár ránk, a családokra, de nézzük, milyen választ ad erre a 2005. évi költségvetés.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr Balatonőszödön kifejtette, hogy az állam nem vállalhatja tovább mindazokat a szociális intézkedéseket, amelyek a jóléti államokat jellemezték. Azt az elképzelését is kifejtette a miniszterelnök úr, hogy az állam nem vállalhatja át az egyének felelősségét. Kijelentését a 2005. évi költségvetés teljes mértékben tükrözi, hiszen az állam egyre több feladat mögül kihátrál; kihátrál, és nem biztosítja a feladat ellátásához szükséges forrásokat.

A miniszterelnök úr az állam szerepét abban látja, hogy az embereket, a családokat alkalmassá kell tenni arra, hogy megállják a helyüket a versenyben. Ezzel a célkitűzéssel egyet is lehetne érteni - de hol vannak elrejtve a költségvetésben azok a források, amelyekkel e célkitűzés megvalósíthatóvá válik? Nem tudom, a miniszterelnök úr ismeri-e azokat a családkutatásokat, amelyek szemléletesen bizonyítják, hogy a rendszerváltás következményeihez az alacsonyabb képzettségű munkás- és középosztályba tartozók nagyon nehezen tudnak alkalmazkodni. Ők jelentik azt a veszélyeztetett réteget, melyet életviteli képzésekkel, adópolitikával és a költségvetési támogatásokkal nagymértékben segíteni kellene. A munkások és az alsó középosztályba tartozók családját óvni kellene attól, hogy a szülők munkanélkülivé váljanak, és a család a szegénységi szint alá süllyedjen. Az alsó középosztályba tartozó embereknek nem segélyt, hanem megfelelő munkajövedelmet kell biztosítani. Ennek ellenére a munkahelyek védelme helyett magas végkielégítési összegeket találunk a 2005. évi költségvetés tervezetében.

Pozitívumként megemlíthető lenne, hogy növekszik a közmunkára fordított összeg, de a közmunkából származó jövedelem - úgy gondolom, ez kettőnk között nem lehet vitás - nem fogja kiemelni a gyermeket nevelő családokat a szegénységből.

Mit várhatnak a minimálbérért, vagyis a kissé magasabb bérért, de az átlagjövedelem alatt kereső emberek? - tehetjük fel a kérdést. Munkát? Kedvezményeket? Vagy csak segélyeket? Félek tőle, hogy egyre többen kényszerülnek a segélyek igénylésére.

Az adópolitikában a családi adózás legfeljebb megtűrt, mindenesetre sokat támadott elem, pedig a már idézett kutatások szerint a lakosság kétharmad része támogatja a családi adókedvezmény rendszerét.

Feltehetjük a kérdést, vagy feltehetnék önök a kérdést, hogy akkor mit kifogásol a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a családi adókedvezményekkel kapcsolatban. A minimálbéren dolgozó, gyermeket nevelő szülők, a munkások, az alsó középosztályba tartozók nem kapnak a gyermekek után az elveszett családi adókedvezmény lehetősége helyett kompenzációt, annak ellenére, hogy erre a 2002. évi kampányban a szocialisták ígéretet tettek. A minimálbéren dolgozók bére is megtorpant. Emlékeztetni szeretném önöket, hogy 1998 és 2002 között a polgári kormány időszakában 19 500 forintról 50 ezer forintra emelkedett a minimálbér, és most 2002-től - most 2004 novemberét írjuk - mindössze 3 ezer forinttal emelkedett a minimálbér, amelynek nagy részét már elvitte az infláció.

A családi adókedvezmény harmadik éve nem emelkedik, még az infláció mértékéig sem, annak ellenére, hogy a gyermeknevelés költségei drámaian emelkednek a családok számára. Lényegesen növekedett az utazási bérletek ára, az étkezési díjak ára, a tankönyvek, a taneszközök ára, és ugyanakkor ha mellétesszük az ígéreteket, nem köszönnek vissza a költségvetésből. Nem lettek ingyenesek az utazási lehetőségek a lakóhely és az iskola között, nem lett ingyenes az étkeztetés, nincsenek ingyenes tankönyvek, és sorolhatnám tovább azokat az ígéreteket, amelyek sajnos nem találhatók meg a 2005. évi költségvetésben.

A kormánypártok az esélyegyenlőség bajnokaiként tüntetik fel magukat. Az esélyegyenlőség nem vonatkozik a gyermeket vállaló, a gyermeküket otthon nevelő kisgyermekes anyákra. Ki tud megélni a gyes összegéből? Ha az apa átlagkeresetű, az anya gyest kap és csak egy gyermeket nevelnek, már akkor is szegénynek minősül a család. A Központi Statisztikai Hivatal által számított létminimum alatt él az összlakosság mintegy 20-25 százaléka, és ez a 20-25 százalék, miniszterelnök úr, 2-2,5 millió embert jelent ma Magyarországon. A három- és többgyermekes családok még drámaibb körülmények között élnek, és szegénynek minősülnek az egy főre jutó jövedelem alapján akkor is, ha az apa keresete az átlagkeresetnek felel meg, és az édesanya gyedet kap.

Miért nem tartja be a Szocialista Párt a választási ígéreteit? Miért nem jelent munkaviszonyt a gyes? Miért nem egyezik meg a minimálbér összegével? Ajánlom figyelmükbe a kormányprogram idevonatkozó fejezetét.

Miért korlátozzák a gyed összegét 83 ezer forintban? Feltehetjük a kérdést, hogy a magasabb keresetű nők nem jogosultak-e arra, hogy a gyermekvállalás számukra is megadassék. A társadalomnak nem érdeke, hogy a magasabb keresetű nők is nevelhessenek gyermeket? Miért nem járulnak hozzá, hogy a gyed mértékét tovább tudjuk emelni? És a módosító indítványainkat miért nem támogatják?

(17.20)

A miniszterelnöki nyilatkozatokkal ellentétesnek tekinthető, hogy azoktól, akik felelősen dolgoznak a családjukért, akik családi összefogással otthont kívánnak teremteni, gyermeket vagy gyermekeket vállalnak, elvesznek. Nem a gazdagoktól kíván átcsoportosítani a kormány a legszegényebbek számára, hanem mindenkitől, aki munkajövedelemmel rendelkezik.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy tűnik, hogy a kormány a gyermekvállalást, a gyermeknevelést nem tekinti közhasznú munkának, a közjó részének, amit a közjó részeként közpénzből támogatni kell. Kizárólag a leszakadók részére szükséges szociális hálót kívánja néhány helyen foltozgatni. Ez nem szocialista, hanem liberális elv, tisztelt szocialista képviselők, és ez nem jóléti állam, pedig ezt ígérték 2002-ben.

A 2005-ös költségvetés növeli a hajléktalanok támogatására szánt összeget. Feltehető azonban a kérdés, hogy a hajléktalanok számának lényeges növekedésére számítanak-e, vagy valóban javítani kívánnak a jelenlegi ellátás helyzetén. Tegyük fel, hogy az utóbbiról van szó. Tegyük fel, bár az adósságuk miatt a kilakoltatás rémével küzdő családok számát, azaz a potenciális hajléktalanokat is több tízezerre tervezik, illetőleg becsülik a szakemberek. Utoljára az Orbán-kormány adott támogatásként közel 10 milliárd forintot az adósságcsapdába esett, a kilakoltatás rémétől rettegő családoknak. Hol szerepel hasonló támogatás a jelenlegi költségvetésben? Halljuk azt is, hogy a hajléktalan családokat befogadó falvakba kívánják telepíteni. A budapesti és a Budapest környéki erdőkben hány család lakik? Tudja-e a számukat a szaktárca? Vannak, akik több ezerre becsülik a számukat. Milyen alapon választják ki közülük azt a húszat, akik a befogadó faluba beköltözhetnek? A hajléktalanok ellátására szánt összeg növekedése viszonylag magas, de nem fedezi az erdőkben élő családok otthonteremtésének a költségét.

Ugyanakkor jogosan teheti fel a kérdést a csepeli és az ország más lakótelepén tengődő családok sokasága, hogy miért nem kapunk mi magasabb támogatást a távhő vagy a meleg víz szinte elviselhetetlenül magas díjának a kifizetésére. Miért kellene ahhoz hajléktalanná válniuk - kérdezhetik a lakótelepen élők -, hogy az állam velük is törődjön? Én pedig azt kérdezem, miért kell megvárni azt, hogy a leszakadó családok elveszítsék az otthonukat, tönkremenjen a családi életük, hogy segítségre, sokkal több állami támogatásra legyen szükség. Miért nem növeljük jobban a gyermeket nevelő családok lakhatási támogatását, hol vannak az ígért szociális bérlakások, hol van a szociális bérlakások építésének fedezetét jelentő költségvetési összeg?

Emlékeim, tapasztalataim arra késztetnek, hogy egy látszólag pozitív intézkedést, az első lakáshoz jutás tervezett formáját is kritizáljam. A program nagyon emlékeztet a régi időszak lakótelep-építési programjára, de annál láthatóan sokkal veszélyesebb. A rendszerváltás előtti időszakban csak azzal nem törődtek, hogy több gyermek neveléséhez kicsik a lakások, ma azonban azzal sem törődnek, hogy a pici lakás vételárának törlesztése meghaladja egy pályakezdő fiatal pedagógus, egy pályakezdő egészségügyi dolgozó fizetésének a felét, a lakásfenntartási költségekkel együtt pedig a bérük 70-80 százalékát. Megkérdezném azt, hogy hogy lehet ma a maradó 20-30 ezer forintból megélni és egy nagyobb lakás vásárlására még gyűjteni is. Ez a szociálisan rászoruló fiatalok segítése?

A kérdéssort folytathatnám, de végül is csak azt kérdezem, hogy ki fogja munkájával biztosítani, tisztelt képviselőtársaim, a jövő nyugdíjasainak a nyugdíját, ha ezt a családpolitikát folytatja a jelenlegi kormány. Hiába halmoznak fel pénzt a magánnyugdíjpénztárakban, ha megfelelően képzett és aktív generációk nem biztosítják majd a gazdaság megfelelő működését.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
181 342 2004.11.03. 2:16  13-469

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Sajnálom, hogy miniszterelnök úr elment, hiszen szerettem volna elmondani neki, hogy a nagyívûnek tervezett válasza meglehetõsen cinikusra sikerült. Mondom ezt azért is, mert hogy meri rajtunk, az ellenzéken számon kérni, hogy miért nem emelünk adót, hogy miért nem mondjuk meg annak a forrását, amirõl beszélünk. Miért nem számol el a miniszterelnök úr itt, a Magyar Országgyûlés házában, hogy hová költötték el azt a sok milliárd forintot, amely, ha ma bent lenne a kasszában, akkor abból lehetne a nyugdíjasoknak, az egészségügyben dolgozók hûségjutalmának a kifizetésére költeni, a családok, a családi vállalkozások, a kis- és közép-, mikrovállalkozások támogatását meg lehetne oldani. Tehát ezért mondom azt, hogy rendkívül cinikusra sikerült az a mondanivaló, amit elmondott.

185 ponttal csökkentette azt a kormányprogramot önhatalmúlag, amelyre a választók 2002-ben felhatalmazást adtak számára. Nincs benne az új programban, hogy biztosítjuk a tisztességes megélhetés lehetõségét. Nincs benne az új programban, hogy rugalmassá tesszük a nyugdíjba vonulás lehetõségét. Nincs benne az ingyenes étkezés, az ingyenes tankönyv, az ingyenes utazás a lakóhely és az iskola között. Nincs benne a családok támogatásának az a része, hogy a terhesség negyedik hónapjától járó családi pótlékkal megegyezõ öszegû új ellátást fogunk biztosítani. Becsaptak 250 ezer özvegyi nyugdíjast, nem kapnak özvegyinyugdíj-emelést (Dr. Vojnik Mária: Hogyne kapnának!), és az új program sem tartalmazza.

A 75 éves kor feletti, egyedülálló idõsek pótlékáról sem szólnak. Az akadálymentesítési közlekedésrõl sem szólnak, lejár a határidõ decemberben, a fogyatékosokat nem kímélik, és egyáltalán nem is oldják meg a problémájukat. Nincs albérlõk háza, krízishelyzetben élõ emberekrõl nem beszélnek, a sérült és fogyatékos emberek önálló életvitelének kialakítása nem lehetséges. Az állami gondozásban lévõ fiatalok lakásépítésérõl sem szólnak. Tehát ezekrõl kellett volna a miniszterelnök úrnak beszélnie az ország Házában, akkor talán a választópolgárok is egy kicsit okosabbak lennének. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 54 2004.11.23. 10:35  15-93

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! Miniszter asszony expozéjában többször említette a szociális biztonságot, de magát a szociális biztonságot nem magyarázta meg, hogy mit is ért ez alatt. Azt gondolom, ki kell tekintenünk, hogy mit jelent ez az Európai Unióban, és mit is jelent a szociális biztonság Magyarországon.

Az Európai Unió külön beszél egyrészt a szociális biztonságról, és ezen kívül beszél magának a szociális ellátásnak a színvonaláról. Szociális ellátásról akkor beszél, ha az állam a különböző ellátásokkal biztosítani tudja a tisztességes, emberhez méltó megélhetés feltételeit azok számára is, akik ezeket a feltételeket legfeljebb részben képesek saját erejükből megteremteni. Aztán a szociális ellátás színvonala minden országban az adott országra vonatkozó jogszabályoktól, az ország gazdasági teherbíró képességétől, a foglalkoztatási és bérviszonyoktól, továbbá a szociális ellátással kapcsolatos politikai koncepciótól függ.

De nézzük, mit jelent ez Magyarországon! Magyarországon a Magyar Köztársaság alkotmánya rendelkezik a szociális biztonságról, amely azt mondja, hogy minden állampolgárnak joga van a szociális biztonsághoz, ami azt jelenti, hogy öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak az emberek.

De ezek után feltehető a kérdés: hol van ma Magyarországon esélyegyenlőség, amikor az állampolgárok alkotmányos jogai sérülnek? Odalett a mindennapok biztonsága, hiszen nincs biztonságban a munka, bizonytalan a keresetünk értéke, a fiatalok magukra maradtak, egyre jobban nő a fiatalok között a munkanélküliség, és a nyugdíjasok is sajnos csak abban lehetnek biztosak, hogy napról napra drágább a megélhetésük.

A kormánypártok benyújtották a szociális törvény módosítását, és arra kérték az ellenzéket, hogy támogassa a szociális törvény sürgősséggel történő módosítását. A sürgetés oka sajnálatos módon nem az volt, hogy az ellátások bővítésére vonatkozó ellátásokat már a 2005. évi költségvetési törvény előtt kívánja elfogadtatni a tisztelt Házzal a kormány, megteremtve ezzel a költségvetési fedezetet a kifizetésekhez, illetőleg a törvény bevezetéséhez. Sürgős döntéseket akkor kellene hoznunk, hogyha a rászorulók már 2005. január 1-jétől a jobb színvonalú ellátást kaphatnák e döntések hatására. Ha kaphatnák - és ezt aláhúznám, mivel a törvény sajnálatos módon nem erről szól.

A törvény tervezete, tisztelt Országgyűlés, sok-sok állami pénzzel kívánja megtámogatni, és nem az embereket, hanem a 2006. évi választáson a jelenlegi kormánypártokat. Ugyanis a segélyek, a magasabb ellátások közpénzből 2006. január 1-je után várhatóak. A segélyek nagy részét közvetlenül a választások előtt vehetik kézbe az állampolgárok, és pontosan azért, hogy érezzék az állami gondoskodást. Mi ez, ha nem szavazatvásárlás, kedves képviselőtársaim, és mindez közpénzekből?!

Tisztelt Országgyűlés! Nem 2006-tól, hanem 2005. január 1-jétől kell a költségvetésben a szükséges fedezetet biztosítani. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség az önök számításai alapján terjesztette be a költségvetési törvény azon módosításait, amellyel meg kívánja teremteni az ellátások fedezetét már 2005. január 1-jétől. Ezúton kérem önöket, hogy fogadják el a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség költségvetési módosító indítványait, amelyek lehetővé teszik a szociális ellátások jobb színvonalának biztosítását.

A szociális törvényt kívánják módosítani, és azért kívánják módosítani, mert önök ígéreteik ellenére nem tudtak munkahelyeket teremteni, mert a munkabérek ismét leszakadnak az Európai Unió átlagos munkabérétől. A gazdaságélénkítés sajnálatos módon csak szóban létezik, ezért segélyeket, esetleg közmunkát kell biztosítani, de sajnos azt is csak választási kampányfogásként.

A törvény módosítása kapcsán eszembe jutott egy régi történet, amit szeretnék megosztani önökkel, talán sokan emlékeznek rá. Ványáról van szó, aki egy szamovárgyárban dolgozott. Nagyon szerette volna, hogy ha otthon neki is lenne egy saját szamovárja. Szépen, lassan, egyenként haza is vitt minden alkatrészből egyet, és megpróbálta ezeket összeszerelni. Szerelte, szerelte, szerelgette az alkatrészeket, és mint kiderült, összeállított valamit, de nem szamovárt, kedves képviselőtársaim, hanem egy tankot.

Hogy miért mondtam el mindezt, és miért mondtam el ezt a történetet? Azért, mert a szociális törvénymódosítás egyes elemei önmagukban, alkatrészenként talán megfontolásra alkalmasak - de mi lesz az összerakás eredménye? Egy romboló eszköz. Ismét csökkentjük a szociális törvénnyel a munka megbecsülését. Ismét visszajutunk oda, hogy érdemesebb segélyekből élni, mint munkát vállalni. Hogy mire alapozom ezt az állításomat?

Állításomat az időskorúak szociális járadékának esetével tudom a legszemléletesebben bizonyítani. Ezen ellátást azok kapják, akiknek a munkaviszonyuk vagy a bérük alapján nyugdíj nem jár. Sokan vannak sajnos az országban, akiknek nem jár nyugdíj, mert nem volt munkaviszonyuk, vagy nem volt megfelelő hosszúságú a munkaviszonyuk, vagy nem fizettek utánuk járulékot, vagy csak feketemunkát végeztek, vagy nem is vállaltak munkát.

(12.20)

Ezek az emberek a javaslat szerint a munkaviszony alapján megállapítható legkisebb nyugdíjnál 30 százalékkal magasabb összeget fognak kapni. Félreértés ne essék, tisztelt képviselőtársaim, nem sajnálom a nyugdíjrendszerből kiszorulóktól a támogatást, hiszen egyedül, 70 évesnél idősebb korban még magasabb jövedelemmel is nagyon nehéz megélni. Nem sajnálom, de ezt a javaslatot felháborítónak tartom, és azt is elmondom, hogy miért.

A szociális ágazatban dolgozók nagy része, akik minimálbérért mossák mások szennyesét, évtizedeken keresztül takarítják mások után a mellékhelyiségeket, tartják tisztán a magatehetetlen emberek ágyát, azok miért nem érdemelnek többet? Azok miért kapnak kevesebb nyugdíjat azoknál, akiknek nem állapítható meg nyugdíj? Miért büntetjük a munkát? Kérem, gondolkodjanak el ezen, hogy milyen üzenet lesz azok részére, akik tisztességesen ledolgozott évtizedek után 30 százalékkal kevesebb nyugdíjat fognak kapni. Mit tanítanak ezek az idős emberek az unokáiknak? Menj és keress munkát? Ugyan, dehogy, képviselőtársaim, szó nincs erről. Azt fogják mondani az idős emberek, hogy ne munkát keressenek, lebeszélik az unokájukat.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselői tisztában vannak azzal, hogy az idős emberek helyzete rendkívül nehéz. A költségeik is növekednek az állapotuk romlásával. Éppen ezért azt a tisztességes megoldást javasoljuk, hogy minden 75 év feletti idős ember, függetlenül attól, hogy járadékot vagy nyugdíjat kap, függetlenül attól, hogy egyedül él vagy társával, kapja meg a nyugdíj legkisebb összegének 30 százalékát időskori jövedelempótlék címén. Kérem, gondolják meg, hogy ez a megoldás az időskor megbecsülését és az esélyegyenlőséget segíti. Kérem, gondolják meg, hogy az önök javaslata biztosan meg fog bukni az Alkotmánybíróságon, ahova fordulni fogunk akkor, ha a javaslatot eredeti szövegkörnyezetben fenntartják.

A tervezet romboló hatása abban is jelentkezni fog, hogy a szociálisan rászorulók helyzetének alapos felmérésére vonatkozó törvényi előírásokat kiveszik a tervezetből. Ezentúl Mercedesszel is mehet a rászoruló a segélyért, ha a munkabérre vonatkozó bevallások alapján rászorulónak fog minősülni. Kinek jó ez, tisztelt képviselőtársaim? A helyi rendeletek persze előírhatnak feltételeket, de a veszélyeztetett térségben nem mernek majd ilyen rendeleteket megfogalmazni, és azt hiszem, hogy ezt önök is nagyon jól tudják.

Végezetül talán örömömet fejezhetném ki, hogy a jogszabály készítői javítanának az ápolási díjjal kapcsolatos szabályozáson. Javítanának, de nem eleget. Továbbra sem tartják és nem is akarják megadni a minimálbért. Javítanak, de még mindig diszkriminálnak. Miért nem jár a nyugdíj mellett az ápolási díj, ha megadható volt a nyugdíj mellett a gyes? Miért nem jár a gyes mellett az ápolási díj azoknak, akik a gyermekük ellátása mellett beteg vagy idős családtagot is el kell hogy lássanak? Ha egy anya idős nagymamáját, aki esetleg befogadta őket, ápolja, és közben kisgyermekét is ellátja, miért nem kaphatja meg a kétféle munkáért a díjazást? Ha egy anya a súlyosan beteg vagy fogyatékos gyermeke mellé vállal még gyermeket, miért szorul ki az ápolási díjból?

Sorolhatnám a kérdéseket, sajnos az időm lejárt. Azt javaslom önöknek, fontolják meg a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség által benyújtott módosító indítványokat, ugyanis, ha azokat elutasítják, akkor sajnálatos módon ezt a szociális törvénytervezetet nem tudjuk támogatni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 68 2004.11.23. 2:03  15-93

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sajnálom, hogy a Kárpáti Zsuzsa képviselő asszony elment, ugyanis szerettem volna megkérdezni tőle, hogy egyáltalán elolvasta-e a szociális törvényt. Annál is inkább, mivel ha kritizál, akkor inkább arra kellett volna választ adnia a televízió nézőinek és akit érdekel a szociális törvény módosítása, hogy miért nem 2005. január 1-jén lépnek hatályba azok a juttatások, amelyek a szociálisan rászorult emberek számára rendkívül fontosak.

Talán félreértette azokat a mondataimat - lehet, hogy szándékosan, lehet, hogy véletlenül -, amiket említettem; itt az időskorúak szociális járadékára térnék ki. A szociális törvény tervezete szerint ezen ellátásokat azok fogják megkapni, akik nyugdíjjal nem rendelkeznek, tehát nem jogosultak erre. Ha elolvassa a képviselő asszony a szociális törvényt, abban szó szerint az van benne, amit én mondtam, és ezért ajánlom figyelmébe. (Dr. Göncz Kinga elhagyja a termet.)

Ezenkívül a kisebb települések társulásaival kapcsolatban néhány gondolatot felhoznék, hiszen a társulásban részt vevő településeket utazó szociális munkásokkal akarják ellátni. Ezt ugye önök sem akarják, vagy önök sem gondolják komolyan? Kérdezem, hogyan utaznak egyik faluból a másikba, vagy utaztak-e egyik faluból a másikba például Somogy megyében azok, akik ezt a törvénytervezetet összeállították. Mivel fogják ezeket a munkatársakat utaztatni napközben, mennyi idejük megy el az utazással, ki fizeti az útiköltséget, és milyen munkakörülményekre számíthatnak.

Számtalan ilyen kérdés vetődik fel, de sajnos itt sem a miniszteri expozéban, sem a kormányoldal által elmondott felszólalásokból erre nem derült fény, mivel a költségvetés sajnos nem ad rá választ. Mi ezért gondoltuk az ellenzéki oldalról, hogy támogassák azokat a módosító indítványokat, amelyek talán jobbá kívánják tenni a szociális törvényt, és megteremtik a költségvetési törvényben is a forrásokat.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 78 2004.11.23. 2:04  15-93

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A szociális demagógiával kapcsolatos és felém irányuló megjegyzést most innen visszautasítom, ugyanis biztos vagyok abban, hogy a képviselő asszony nem hallgatta figyelemmel az általam elmondottakat.

Én azt mondtam, hogy a szociális ágazatban dolgozók részére azok az emberek, akik hosszú évtizedeken keresztül másokat ápolnak, minimálbérért dolgoznak, és elérkezik az a pillanat, amikor nyugdíjba vonulnak, azokkal szemben 30 százalékkal kevesebb nyugdíjat fognak kapni, mint akik nem szereztek szolgálati időt arra, hogy nyugdíjjogosultságot szerezzenek. Ez így van, erről szól ez a szociális törvény.

Ezért kértem én azt, hogy gondolják meg, fontolják meg, hogy egyáltalán miről beszélnek, és ezért ajánlott a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség egy teljesen elfogadható és esélyegyenlőséget biztosító javaslatot, amit most szó szerint ismét felolvasok, mert azt hiszem, hogy ez mindenki számára fontos lehet: “Éppen ezért azt a tisztességes megoldást javasoljuk, hogy minden - és itt a 'minden' szót kiemelem, mert az önök törvénytervezetében az egyedülálló 75 éven felüli szerepel - 75 éven felüli idős ember, függetlenül attól, hogy járadékot vagy nyugdíjat kap, függetlenül attól, hogy egyedül él vagy társsal, kapja meg a nyugdíj legkisebb összegének 30 százalékát időskori jövedelempótlék címén.ö

Ebben az esetben, úgy gondolom, a tisztességes megoldást, illetőleg az esélyegyenlőséget ez fogja biztosítani, és nem sérti azoknak az embereknek a nyugdíjszerzéséhez szükséges idő ledolgozása után esetleg a minimálnyugdíj alapján megszerzett nyugdíjukat, amely valóban a törvény szerint kevesebb lehet, mint azoknak az embereknek a nyugdíja, akik esetleg szolgálati idővel nem rendelkeznek.

Tehát itt a “mindenö szó a lényeg, és erre be is adjuk a módosító indítványunkat, és kérjük a tisztelt Országgyűlést, hogy ezt támogassa, és természetesen a kormánypárti képviselőket is.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 289 2004.12.06. 5:49  280-323

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én is azzal kezdeném, hogy ma ülésezett a szociális és családügyi bizottság, és nagy várakozással mentünk a bizottsági ülésre, ugyanis a beterjesztett szociális törvényhez számtalan módosító indítványt nyújtottunk be, mégpedig a jobbítás szándékával.

A módosító indítványaink benyújtásakor figyelembe vettük az új kormányprogramot, amelynek az a címe, hogy “Lendületben az ország!ö, és van egy fejezete, amelynek címével egyet is tudnánk érteni, hiszen az idősek megbecsülését emeli ki, amit mi is egy nagyon fontos és támogatandó célnak tartunk.

Nos, ennek a fényében, miután az ember elolvasta a szociális törvényt, és már az általános vitában az ezzel kapcsolatos véleményünket kifejtettük, az ajánlásban megfogalmazott módosító indítványunkban is - csatlakozva természetesen a kormányprogramhoz - szerettük volna beemelni azt a nagyívű gondolatot, amit ez a program tartalmaz az idősek irányában. Nevezetesen, itt arról van szó, hogy “A legnehezebb körülmények között élő és önerőből jövedelmüket kiegészíteni képtelen idős emberek iránti felelősségből még ebben a kormányzati ciklusban emeljük a 75 éven felüli - és ennek a vesszőnek jelentősége van -, egyedülálló idősek támogatását.ö - ígérte Gyurcsány Ferenc, amikor ezt a programot itt elmondta a parlamentben.

Ezt azért tartom nagyon fontosnak, mivel ez a kormányprogram nem azt tartalmazza, mint ami a szociális törvényben írva vagyon, ugyanis nem egyedülálló 75 éven felüliekről szól, hanem “emeljük a 75 éven felüli, egyedülálló idősek támogatását.ö Ez azért lényeges, tisztelt hölgyeim és uraim, mert ennek a jelentősége kiemelkedő, hiszen vannak egyedül élő 75 éven felüliek, és vannak 75 éven felüliek - hála istennek, nem is kis számban -, akik várják azt, hogy a kormányprogramban foglalt írott szöveg szerint valamilyen támogatásban részesülni fognak.

Az előttünk lévő szociális törvény azonban ezt figyelmen kívül hagyja, és ezért gondoltuk Harrach Péter képviselő úrral, illetőleg képviselőtársaimmal, hogy a módosító indítványt erre figyelemmel benyújtjuk, és reméltük, hogy a kormány ezt támogatni fogja. De sajnálatos módon fura-kurta formában a kormány egy olyan mondatot mondott, hogy egyrészt azért nem támogatja, mivel nincs rá költségvetési fedezet. És ez a későbbiekben megismételődött az összes módosító indítványunknál.

Tehát a javaslatunk az ajánlás 2. pontjára vonatkozik, amely a szociális törvény 32/B. §-ának (1) bekezdését kívánta módosítani. Itt kiemelném először is azt, hogy a módosításnál az “egyedülállóö szót szerettük volna kiemelni, azon indoknál fogva, amit az előbb elmondtam, ami a kormányprogramban megfogalmazódott, hiszen nagyon sok 75 éven felüli személy van, aki olyan körülmények között él ma Magyarországon, hogy vagy minimálnyugdíja van, vagy egyáltalán nem rendelkezik nyugdíjjal, hiszen ledolgozott élete során sok-sok évtizedet, de a munkáltató, akinél dolgozott vagy akinél munkát végzett, az nem jelentette be, tehát járulékot nem fizetett, így tehát egy olyan ellátási formára jogosult, amit az időskorúak járadéka testesít meg. Az “egyedülállóö szó kivétele ezért lett volna indokolt, de sajnálom, hogy a kormány ezt nem támogatja.

Ugyanakkor már az általános vitában is elmondtam, hogy számtalan olyan ember van, aki viszont így kapja meg a minimális nyugdíjnak megfelelő összeget, illetőleg a javaslat szerint annak 130 százalékát, szemben azokkal az emberekkel, akik esetleg ledolgoztak néhány évtizedet, és ők is, mivel időskorúak, de a bérük annak idején, amikor munkaviszonyban álltak, rendkívül alacsony volt… - jóllehet rosszabb helyzetbe kerülnek, mint azok, akik e szociális törvény alapján esetleg a 130 százalékos lehetőségben fognak részesülni.

De nem is ez lenne a legnagyobb probléma, hanem az, hogy mi van azokkal a 75 éven felüliekkel, akikre a kormány gondolt annak idején, amikor ezt a programot behozta. Itt behoztunk egy olyan módosító indítványt, amely a minden 75. életévet betöltött személy esetében korpótlék címén - lehet, hogy a kifejezés nem a legjobb, lehet, hogy ehelyett lehetett volna találni egy jobb, a szociális törvénybe megfelelő módon illeszkedő, nyelvtanilag is helyesebb kifejezést, én ezt nem vitatom -, az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30 százalékát valamennyi 75 éven felüli ember számára biztosítani kellene, pontosan azért, mert így tudjuk számukra megadni azt a lehetőséget, hogy nem lesz különbség a munkaviszonyban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) eltöltött éveket letöltött személy, illetőleg a szociális törvény alapján a 130 százalékot megkapó személy között.

Még egy mondatot, és befejezem, mert lejárt az időm: erre az volt a válasz, hogy ez 50 milliárd forintba kerül. Én úgy gondolom, hogy ez nem lehet pénzkérdés, egy ekkora költségvetésben ezt az 50 milliárd forintot meg kellett volna találni, ha már annyiszor hivatkozunk az idősekre, és valóban segíteni szeretnénk őket.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 295 2004.12.06. 2:27  280-323

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Még néhány gondolatot fűznék az ajánlás 2. pontjához, mégpedig a 75 éven felüliek esetében a korpótléknak nevezett öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 30 százalékát szeretném indokolni, annál is inkább, mivel a Magyar Köztársaság alkotmánya deklarálja a szociális biztonsághoz való jogot. A szociális biztonsághoz való jog azonban megilleti a 75 éven felülieket is, ami az alkotmány értelmében az öregség, a betegség, a rokkantság, az özvegység, az árvaság, az önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetében a megélhetésükhöz szükséges ellátásra való jogosultságot jelenti.

Elmondhatjuk, hogy Magyarországon ma mintegy 1,2 millió nyugdíjas él a KSH által megállapított nyugdíjas-létminimum alatt, és a létminimum alatt él az összlakosság 20-25 százaléka, mintegy 2-2,5 millió ember. S azt is meg kell tudnunk, hogy mennyi a létminimum a nyugdíjasok esetében. Ha egyszemélyes háztartásról van szó, akkor ez az összeg 45 ezer forint - hol vannak ma ezek a nyugdíjasok ettől, főleg azok, akik minimálnyugdíjon vannak, hiszen tudjuk, hogy a minimálnyugdíj ma 23 200 forint, tehát mérhetetlenül alacsony -, két személy esetében már 38 700, három személy esetében pedig 36 600 forint az egy főre jutó létminimum.

Ugyanakkor még egy döbbenetes adat, amit szintén a KSH-tól kaptunk. Ez arról szól, hogy a magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban, illetve kitekintésben rendkívül rossz, ugyanis a születéskor várható átlagéletkor a férfiaknál 68, a nőknél 76 év. Ennek fényében is szeretném kérni a módosító indítvány befogadását, pontosan arra figyelemmel, hogy a 75 éven felüliek élete egy kicsit szebb legyen. Ismételten azt gondolom, hogy ez nem pénz kérdése. Ezt szeretném kihangsúlyozni, ezért messze elutasítom a kormánynak azt az érvelését, amit ma a bizottsági ülésen mondott.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 315 2004.12.06. 6:21  280-323

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 15. pontjához szeretnék hozzászólni, amely az ápolási díjjal foglalkozik. Ezt azért tartom fontosnak, mivel a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjával több ízben, ebben az évben is már beadtuk az ápolási díj felemelésére vonatkozó módosító indítványunkat. Most legutoljára 2004. június 22-én egy országgyűlési határozati javaslat formájában, és az elutasításba, nem jó szívvel ugyan, de tudomásul véve úgy nyugodtunk bele, hogy a szociális törvény ezt majd igyekszik rendezni, és ebben bízva nagy figyelemmel kísértük, hogy mi fog történni.

Nos, a szociális törvény módosításának azon pontjával ismételten egyet tudunk érteni, amely a 18. §-ban található, és ez a 43/A. illetve 43/B. §-sal való kiegészítésről rendelkezik, amelynek az a lényege, hogy bevezet egy új ápolási formát, ez pedig a fokozott ápolást igénylő személyek ellátása, és van még egy, amely a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személyek ápolását, gondozását végző személyek ellátását hivatott megoldani. Úgy gondolom, hogy ez teljesen jó dolog lenne akkor, ha a megfelelő mértékű elismerést is megkapnák azok a személyek, akik az ilyen súlyosan fogyatékos beteg, illetve idős emberek otthoni ápolását, gondozását végzik. De akkor, amikor továbbolvastuk a törvény módosítását, és eljutottunk a 19. §-ig, láttuk, hogy nem változik az ápolási díjra vonatkozó tétel, hiszen továbbra is, mint az egyéb szociális ellátásnál, itt is a nyugdíjminimumhoz köti, amely tudjuk, hogy ebben az évben 23 200 forint. Ráadásul annak is százalékos formáját határozza meg, és pont azoknál a személyeknél, akik fokozott ápolást igényelnek, a 130 százalékot adja ezeknek a családoknak, amit ha a jelenlegi állapotnak megfelelően számolunk ki, havi 30 160 forint, míg a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy esetében pedig mindössze ennek a 80 százaléka, amely 18 560 forint.

Nos, mi ezt rendkívül méltánytalannak tartottuk. Annak idején, amikor az ápolási díjra vonatkozó módosító indítványainkat benyújtottuk, egy kis kutakodást végeztünk, hogy végül is mekkora kört érint, hiszen a bizottsági vitában az az első kérdése a kormányoldalnak, illetőleg a kormány képviselőjének, hogy tudja-e a benyújtó képviselő, mekkora pénzért lobbizik, illetőleg mekkora réteget érint az a módosító javaslat, amit előterjesztett. Nos, megnéztük azt, hogy az ápolási díj mennyi; 2003-as adataim vannak, hiszen a 2004-es még nem áll rendelkezésre. Mindannyian tudjuk, hogy mind alanyi, mind pedig méltányossági jogon adható az ápolási díj. Az alanyi jogon jogosultak száma Magyarországon 2003-ban 13 468 személy volt, ami összesen 3 és fél milliárd forintot ölelt fel; hangsúlyozni kívánom, természetesen azon szabályokkal, amelyek itt is megtalálhatók, tehát a minimálnyugdíjra gondolván. A másik pedig a méltányossági jogon adható ellátásban részesülők; összesen 20 434 fő van Magyarországon, és ez mintegy 4,4 milliárd forint.

Azt gondolom tehát, egy olyan kis társadalmi réteget érint, hogy ha még az alanyi jogon járót és a méltányosságit is összevonom, egyszerűen hihetetlenül kevésnek tűnik ahhoz képest, hogyha ezek a személyek az idős, beteg ápoltjukat, illetőleg a gyermeküket, aki súlyosan fogyatékos, nem kívánják intézményi ellátásba helyezni, akkor azt kell mondjam, sokkal nagyobb a társadalom megtakarítása, hiszen az intézményi ellátás költségeit megtakarítja az a család, aki az ellátást otthon, a saját háztartásában végzi a gyermekével, illetőleg az idős, beteg, magatehetetlen hozzátartozójával.

A mi módosító javaslatunk mindkét esetben, illetőleg több esetben arra irányult, hogy igenis a mindenkori minimálbérhez kell igazítani az ápolási díjat.

(21.40)

Azt ma hallottam a kormány képviselőitől, hogy ez 15 milliárd forintos költségkihatással jár, tehát ha eddig azt mondtam, hogy alanyi jogon és méltányosságból a tavalyi évben ez mindössze jelentett közel 8 milliárd forintot, ha ezt a minimálbér százalékában határozom meg, akkor az 15 milliárd forintba kerül, tehát a differencia a kettő között szintén elenyésző. Egyszerűen nem értem, miért nem lehet megoldani, hogy azoknak az embereknek, akik ezt a feladatot otthon ellátják, munkaviszonynak minősüljön egyrészt az a munka, amit otthon végeznek, másrészt pedig a mindenkori minimálbérnek megfelelő juttatásban részesüljenek akkor, ha nem veszik igénybe az intézményi ellátást a súlyosan beteg, fogyatékos, otthon ápolt hozzátartozójuk ápolása és gondozása érdekében, hiszen megtakarítják az államnak a normatív támogatást, amit adnia kellene akkor, ha a beteg gyermeküket vagy pedig az idős hozzátartozójukat elhelyeznék az intézményben. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Tehát azért kívántam, elnök úr, ezt ilyen részletesen indokolni, mert bíztam abban, hogy a kormány átgondolja, és mivel nem egy olyan horribilis összegről van szó, viszont ezeknek az embereknek az utolsó gondoskodási lehetőségét jelenti, hogy az állam elismerje ezt a feladatot, amit otthon végeznek, ezért szóltam ismételten az ápolási díj újragondolása miatt.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 319 2004.12.06. 2:31  280-323

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 40., 42. és 45. pontjához szeretnék hozzászólni, de egy gondolatmenetben lerendezném mind a három ajánlást, hiszen itt a hatályba léptetésről van szó.

A hatályba léptetéssel kapcsolatban, ha valaki elolvassa ezt a szociális törvénymódosítást, akkor eszébe jut az, vagyis inkább feltenné a kérdést, hogy vajon miért 2006. január 1-jétől léptetjük hatályba, különösen a segélyekre és a magasabb szociális ellátásokra vonatkozóan.

 

(21.50)

Én az általános vitában kifejtettem, hogy ezzel messze nem értek egyet, tehát ezt akkor tartanám komolynak, ha a hatályba léptetés 2005. január 1-jével megtörténne. Akkor miért volt sürgős az egész szociális törvény elfogadása, behozatala? Nyilvánvaló, hogy ha 2006. január 1-jét célozzuk meg az ilyen szociális ellátásoknak a rászorulókhoz való juttatására, akkor nem beszélhetünk egyébről, mint kampányfogásról, és ez mind közpénzekből történik. Nos, én ezt rendkívül tisztességtelennek tartom, és a magam részéről vissza is utasítom. Annál is inkább így van ez, mivel, ha megnézzük - mint ahogy említettem, különösen tekintettel a segélyezésre vonatkozik ez a rész, és itt Lenkovics Barnabásra is hivatkoznom kell, aki abban, amit mindenki megkapott a mai szociális bizottsági ülésen, részletesen leírja -, a tervezet öt lépcsőben határozza meg a hatályba léptetést. Ez a szerény 70 szakasz, ami itt előttünk fekszik, öt lépcsőben kerül hatályba léptetésre, és ami az állampolgárokat valóban mélyen érinti, az mind 2006. január 1-jétől.

Tehát én úgy ítélem meg, hogy itt lehet beszélni szociális érzékenységről, lehet beszélni szociális ellátás megadásáról, lehet az állampolgároknak azt mondani, hogy majd segítünk a szociális problémáinak a megoldásában, de mire ez eljön, addigra már éppen a kampány időszakában vagyunk. Akkor miért nem oldjuk meg a 2005-ös költségvetésnél? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Hiszen ez így lett volna tisztességes. Időben jeleztük a szociális ellátásokra vonatkozó indítványunkban, hogy a 2005-ös költségvetésben ezeket az ellátásokat tervezni kell.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 282 2005.05.17. 2:21  215-321

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Több kétpercesben kívánom majd összefoglalni a mondandómat. Az első része arról szólna, hogy április 13-án a kormányszóvivő elmondta ország-világ előtt, hogy döntött a kormány a címzett támogatások ügyében, és mintegy 60,2 milliárd forint jut erre a célra. Ez, ugye, nagyon szépen hangzik, de három évre elosztva. Aztán, amikor az ember a kezébe veszi ezt a törvényjavaslatot, elolvassa az általános és részletes indokolását, akkor bizony szembesül azzal a szomorú ténnyel, hogy 2005-ben mindössze 4,6 milliárd forint a felhasználható összeg, hiszen ezt már képviselőtársaim is többen elmondták.

Egy nagyon fontos törvényjavaslatról beszélünk. Nagy figyelemmel hallgattam államtitkár úr expozéját, hogy vajon ezt hogyan fogja kifejteni, és mit fog erről mondani, hiszen a 393 önkormányzat, amely vette a fáradságot, és nagy buzgalommal a szakmai és pénzügyi lehetőségeknek, indokoknak megfelelve benyújtotta pályázatát, arra számított, hogy végre elindulhatnak a fejlesztések, és eljutottak addig, hogy egy ilyen nehéz helyzetben, mint amiben az önkormányzatok vannak, a saját forrást is biztosítani tudták.

A kormány azonban mindössze csak 78 igényt támogatott. Itt én is szeretném felhozni a 315 önkormányzatot, amelyeket a kormány arra sem méltatott, hogy benyújtsa, beterjessze ide, a képviselők, a parlament elé, hogy legalább lássuk, hogy milyen támogatási igényt nyújtottak be, szembesüljünk vele.

Azzal viszont szembesülni tudtunk, hogy 2004-ben 6 milliárd forint volt a támogatható összeg, és 2005-ben ez már csak 4,6 milliárd forintra apadt. A fejlesztési források rohamosan csökkennek, a szociális ágazatban, az egészségügyi ágazatban egyaránt, hiszen a szociális ágazatban, mint láttuk, 7 induló beruházás volt 2004-ben, ez 2005-ben már 3-ra apadt, és 28-at elutasítottak. Gyakorlatilag egyharmad részével csökkent a szociális ágazat támogatottsága. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 294 2005.05.17. 2:32  215-321

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy évvel a választások előtt Kaposvár polgárai joggal gondolták azt, hogy a 2005. évre benyújtott, szakmailag és pénzügyileg megalapozott címzett támogatási igényeik közül legalább egyet érdemesnek fog tartani a kormány arra, hogy támogassa, annál is inkább, mivel Somogy megyéből és Kaposvárról három miniszter és két államtitkár van a kormányban. Lamperth Mónika belügyminiszter asszony, Kaposvár egyéni országgyűlési képviselője sem 2003-ban, sem 2004-ben, de úgy látszik, hogy 2005-ben sem méltatja a várost arra, hogy a címzett támogatási igények érdekében felemelje a szavát.

Kaposvár megyei jogú város önkormányzata a 27/2004. (II. 19.) számú önkormányzati határozatával döntött arról, hogy benyújtja a címzett támogatási igényeket az Eötvös Loránd Műszaki Középiskola és Kollégium rekonstrukciójára, a Csiky Gergely Színház felújítására - egy olyan színház felújítására, amelynek a híre, azt hiszem, az ország határain túl is terjedt. Aki látja az épületet, az elszomorodik, mert évről évre rosszabb állapotban van. Egy olyan szellemi műhelynek vagyunk a tanúi, amely romlik évről évre, és sajnálatosnak tartom, hogy a kormánypárti országgyűlési képviselők semmit nem tettek annak érdekében, hogy ezen változtatni lehessen. A másik a Rippl-Rónai József Középiskola, Szakközépiskola és Kollégium rekonstrukciója, és utoljára, de nem legutoljára szerettem volna hagyni a kaposvári ivóvíz ammóniummentesítésének III-as ütemét. Ez azért volt nagyon fontos, mert a 2002-es választáson Lamperth Mónika ezzel kampányolt, azzal riogatta a kaposváriakat különböző szakvéleményeket lobogtatva, hogy ihatatlan az ivóvíz. Nagyon bíztak a kaposváriak abban, hogy miután kormányváltás történt, a belügyminiszter asszonynak az lesz az első lépése, hogy sikeresen át fogja vinni a címzett támogatási igényt, és megoldja 70 ezer kaposvári ember egészséges ivóvízhez való igényét.

Nos, tisztelt Országgyűlés, ez nem valósult meg, és nem sikerült megoldania sem 2003-ban, sem 2004-ben, sem 2005-ben, de meg sem tisztelte az Országgyűlést azzal, hogy ezzel kapcsolatban legalább a véleményét elmondja.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 304 2005.05.17. 2:35  215-321

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sajnos megállapíthatjuk - és ott folytatnám, ahol az előbb befejeztem -, a kaposváriak elestek attól a lehetőségtől, hogy egy évvel a választás előtt iható ivóvízzel rendelkezzen a város, úgy, ahogy azt Lamperth Mónika hirdette 2002-ben. Elestek továbbá azoktól a beruházásoktól is, amelyek megvalósítása nagyon fontos lenne a megyeszékhely szempontjából, amely munkahelyeket teremtett volna, és természetesen azok a kivitelezők, akik ezt megoldották volna, azok is talpon tudnának maradni. De sajnos ez sem valósult meg.

De ha mérleget készítünk, és miért ne készíthetnénk így egy évvel a választások előtt, akkor azért láthatja a tisztelt Országgyűlés, hogy Kaposvár városban az alábbi eredmények voltak.

A polgári kormány időszakában, 1998 és 2002 között az elnyert támogatások összege 6 milliárd 222 millió forint volt, ezzel szemben az elmúlt három évben, és már végére érünk a ciklusnak, a szocialista-szabad demokrata kormány alatt 2002-től 2005-ig, ami áthúzódik 2006-ra, 1 milliárd 911 millió, tehát az egyharmad része sem valósulhatott meg a városban. Aztán a választások idején, meg a kormányprogramban is nagyon érdekesen hangzott az, hogy több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak, és az is elhangzott, hogy megerősítjük az önkormányzatok pénzügyi, gazdasági önállóságát.

Nos, ma már mindenki tudja, de leginkább az önkormányzatok, akik a saját bőrükön tapasztalják ezeket a szlogeneket, hogy ez bizony csak a szöveg és a duma szintjén maradt, mert sajnos a tettek nem követték ezeket a mondatokat. Így bizony nehéz az önkormányzatoknak talpon maradni, működni és az intézményhálózatot fenntartani.

A száz lépés, amelyet a miniszterelnök hirdet, és lépeget jobbra, lépeget balra, azonban azon a tényen nem változtat, hogy az önkormányzatok helyzete továbbra is egyre mélyebbre süllyed, és a három év alatt a szocialista-szabad demokrata kormány már sajnos nem tudott tenni semmit, és a jövőt illetően sem látunk semmi olyan lépést, amelyet a 2004-es, majd a 2005-ös, illetőleg a 2006-os költségvetésben fedezetként, illetőleg forrásként megjelöltek volna.

Joggal tehetik fel tehát az önkormányzatok a kérdést, hogy mit tetszettek csinálni az elmúlt időszak alatt. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 316 2005.05.17. 2:03  215-321

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Van egy népi mondás, és ezt Göndör István képviselő úrnak mondanám, hogy bölcsebb marad az, aki nem szól. Talán nem pontos az idézet, de most ez teljes mértékben igaz Göndör képviselőtársamra, ugyanis visszahivatkozott a ’98 és 2002 közötti ciklusra, amikor is a nagykanizsai könyvtárról volt szó. A képviselő úr figyelhetett volna abban az időben, amikor ennek a megszavazása történt, ugyanis felhívnám a figyelmét arra, hogy a nagykanizsai könyvtár címzett támogatási igényét a parlament támogatta, mégpedig Kaposvár rovására támogatta, mert Kaposvárnak is bent volt a kérelme, mégpedig a könyvtár felújítására, és a nagykanizsai könyvtár épült meg a kaposvári könyvtár helyett, illetőleg a kaposvári könyvtár csak később tudott rendbe jönni, illetőleg megépülni. Nos, tehát erről ennyit, mivel ez egy őrült nagy csúsztatás, tehát szeretném, ha ezt visszavonná. (Göndör István: 340 millió, kedves képviselő asszony.) Tessék megnyomni a gombot, képviselő úr, és el lehet mondani, de egy biztos, hogy a nagykanizsai könyvtárat a ’98-2002-es ciklusban a parlament támogatta, és a könyvtár elkészült, megépült.

(21.40)

Én azt kifogásoltam, és továbbra is fenntartom, hogy a kaposvári, illetve a Somogy megyei képviselők nem veszik a fáradságot arra, hogy egy ilyen fontos törvény tárgyalásakor itt legyenek a parlamentben, különös tekintettel Kaposvár egyéni országgyűlési képviselőjére, Lamperth Mónikára, akinek nagyon fontosak voltak azok a beruházási javaslatok, amelyek címzett támogatásként megjelentek, különös tekintettel az ivóvíz minőségének javítására, és arra nem képes évek óta, amióta az új kormány felállt, hogy egyetlenegy címzett támogatási igény tárgyalásakor a parlamentben jelen legyen, illetőleg elmondja a véleményét, vagy pedig hozzászóljon ahhoz, hogy Kaposvár ivóvízminőségének javítását meg kellene oldani. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 126 2005.06.01. 4:31  1-141

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai politikai vitanapunkon arra szerettünk volna reális választ kapni, hogy mit tett a kormány az elmúlt több mint három év alatt. Beszéltek róla, de a valóságot sajnos az állampolgárok, akik figyelemmel kísérték, nem ismerhették meg. Nos, én szeretném a tényeket összefoglalni, és ha valami kimarad, akkor remélem, hogy majd arra a képviselőtársaim fognak figyelmeztetni.

Mi is történt a három év alatt? Hová jutott az ország, hova jutottak a magyar emberek? Hárommillió szegény országa lettünk. 2004-ben 3 millió magyarnak kellett megélnie a minimálbér felénél kisebb egy főre jutó összegből. Nőtt a gyermekszegénység. 470 ezer gyermekes család él az egy főre jutó 23 200 forintból. Drasztikus mértékben nőtt a munkanélküliség. A mutató 7,1 százalék. Az álláskeresők száma lassan eléri a 300 ezret. Csökkent a reálbér, nyolc év óta először 2004-ben. Áremelkedési hullám söpört végig az országon 2002-től. 50 százalékkal nőtt a földgáz ára (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem igaz!), pedig megígérték, hogy nem lesz gázáremelés. 30 százalékkal nőtt a villamos energia ára. A gyógyszerek árát már nem is tudják követni az idős emberek. A szív- és érrendszeri gyógyszerek nemhogy nem lettek ingyenesek - államtitkár asszony mosolyog, pedig ez rémesen komoly -, hanem majdnem száz százalékkal nőttek. Ma már nem tudják megfizetni az emberek, és főleg az idősek, a nyugdíjból élők. A diákbérletek ára 70 százalékkal nőtt. A benzin ára olyan mértékeket öltött az országban, hogy elképesztő a benzinturizmus, ami hatalmas kiesést jelent az országnak. (Derültség az MSZP soraiból. - Göndör István: 2000-ben magasabb volt, mint most.) A fuvarozók versenyképessége drámaian csökkent.

Adóemelés: 33 adóemelést hajtottak végre ez alatt a három év alatt, nyolc új adót vezettek be, ami egyszerűen felháborító. Az államadósság olyan drámai méreteket ölt, hogy az ország megítélése már nemzetközi szinten is katasztrofális. (Zaj az MSZP soraiból.) 4000 milliárddal nőtt az ország államadóssága. Minden magyar állampolgárt a csecsemőtől a legidősebb emberig 1,3 millió forint adósság terheli, ami annyit jelent, hölgyeim és uraim, hogy naponta minden magyar állampolgárnak 500 forinttal nő az adóssága. A személyi jövedelemadó 90 százalékát az adósság törlesztésére kell fordítani. Jóléti rendszerváltást ígértek a 2002-es választási kampányban. Az emberek bizalmat ezért szavaztak a szocialistáknak; visszaéltek vele, becsapták az embereket. Jó lenne egyszer végre most már színt vallani, legalább így a ciklus vége felé!

De nézzük a családtámogatási rendszert! Az elmúlt három évben nem emelték a gyed felső határát. Azt ígérték, hogy 10 ezer forinttal emelik a gyes összegét, de a reálértékét sem őrizték meg. Nem lett ingyenes az étkeztetés a bölcsődékben, iskolákban, óvodákban, nem lett ingyenes a tankönyvellátás, a lakásépítési kedvezmények drasztikus szigorítása történt, a felvehető maximális összeget, a 30 millió forintot 15 millióra csökkentették. (Zaj, felzúdulás, közbeszólások az MSZP soraiból.) Az adójóváírás igénybevétele öt évre csökkent, a 240 ezer forint igénybevételét pedig 120 ezerre csökkentették. A méltányossági nyugdíj 2004. január 1-jétől nem háromévenként, hanem ötévenként igényelhető. Az özvegyek nem kapták meg az 50 százalékos emelést, 250 ezer ember kimaradt a rendszerből; államtitkár asszony, sajnálom, hogy ön ezt nem tudja. A nyugdíj 3 százalékos többletét elvették az idős emberektől, 2002-ben 18 ezer, 2003-ban 18 ezer, 2004-ben 20 ezer forintot. (Dr. Vojnik Mária: Ez arcátlanság, amit művel.)

De nézzük, hogy mi lett a száz lépés programmal! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A száz lépés program is sajnos a családoknak, illetőleg az alacsony keresetűeknek (Zaj, felzúdulás az MSZP soraiból, közbeszólások: Idő! - Göndör István: Kinek az idejéből beszél a képviselő asszony?) a terheit növeli. Úgyhogy nagyon bízom abban, hogy mivel még nem nyújtották be, és a bizottságok sem tudták tárgyalni (Az elnök ismét csenget.), ezért a kormány ezt megfontolja, átdolgozza, mert a családokat nem hozhatja még nehezebb helyzetbe.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 71 2005.06.06. 2:15  70-77

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy szétveri a már jó néhány éve sikeresen, kiszámítható módon működő családtámogatási rendszert. Ennek megőrzésére pedig már Medgyessy Péter is ígéretet tett. A teljes kapkodást jól mutatja, hogy a miniszterelnöki bejelentés idején a szakminisztérium főosztályai még semmiféle konkrét számítást, hatástanulmányt nem végeztek, sőt ilyen irányú feladatot sem kaptak.

Sok százezer család zsebében kotorászik ismét a kormány. Hogy mit lehet onnan még kivenni? A legnagyobb fogást azonban az átlagos magyar családokon próbálja ki Gyurcsány Ferenc. Elvesz azoktól az emberektől, akik egyre nehezebben élnek. Előszeretettel mondja, hangsúlyozza Gyurcsány Ferenc, hogy egy panellakásban nőtt fel. A családtámogatás szétverésével elárulja az ott élő embereket. Azt is tudja Gyurcsány Ferenc, hogy ha még ott élne, nyomorúságos lenne a helyzete, hiszen egy panellakásban élő kétgyermekes család, ahol az apa fizikai dolgozó és az édesanya gyesen van, havonta mintegy tízezer forinttal kevesebb támogatást fog kapni 2006. január 1-jétől. Nem elég, hogy a távhőszolgáltatás árát jelentősen emelték, a gáz árát 50 százalék feletti mértékben, az egyéb közüzemi díjakat is jelentős mértékben emelte a kormány a három év alatt. Ám ahelyett, hogy az ilyen értelemben növekvő kiadásokat kompenzálná a családoknál a kormányzat, még további jelentős pénzeket vesz el tőlük.

Tisztelt Miniszter Asszony! Arra szeretnék választ kapni, hogy miért a bérből, fizetésből élő, gyermekeket nevelő családokat veszik elő, amikor bajban van az államkassza. Amikor pedig pénzeket kell osztogatni, akkor mindig az önökhöz közel álló (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) milliárdosok, milliomosi körök kapják meg a megfelelő juttatást, illetőleg ők kerülnek ki ebből győztesen.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 75 2005.06.06. 1:15  70-77

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Válaszából kiderült, hogy fogalma nincs arról, hogy a panellakásokban hogy élnek az emberek. (Moraj a kormánypárti oldalon.) Száz csapás érte, miniszter asszony, az elmúlt három évben a panellakásban élő embereket. Hogy ebből csak néhányat emeljek ki: nem emelték a családi adókedvezményt, befagyasztották a gyedet, drámai mértékben nőtt a munkanélküliség, nőtt a gyermekszegénység, hárommillió szegény országa lett Magyarország, csökkentek a reálbérek, 50 százalékkal nőtt a gáz ára, 30 százalékkal a villamos energia ára, és a gyógyszerek már megfizethetetlenek az emberek számára.

Dupla családi pótlékot emlegettek önök. Helyette szimpla átverést kaptak az emberek, hiszen elvették a 13. havi családi pótlékot, az egy- és kétgyermekesektől a családi adókedvezményt, a rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Veszteség éri pontosan az alacsony jövedelműeket és az egy-két gyermeket nevelő családokat, valamint azokat, akik a legrászorultabbak. Ha valóban a legszegényebbek esélyeit akarná növelni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a kormány, akkor betartaná a választási ígéreteit, de erre sajnos már az elkövetkezendő néhány hónapban semmi remény nincs.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 147 2005.06.13. 2:14  146-153

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A miniszterelnök kétségbeesett próbálkozásának tűnik az a nyolc lépés, amit szerinte az igazságosabb családtámogatás terén kíván tenni. A szocialista-szabad demokrata kormánynak és Gyurcsány Ferencnek érdekes módon ez három évig valahogy nem jutott eszébe.

Azt a tényt, hogy a pénzvilág képviselőinek fogalmuk sincs arról, hogy hogy élnek az emberek, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a legrászorultabbaktól, pontosan a fogyatékossággal élőktől kíván a kormány elvenni. Rendkívül gyávának tartom ezt a magatartást, annál is inkább, mivel nem bírnak szembenézni önök a valós tényekkel.

De mit is ígértek 2002-ben? 2002-ben azt ígérték, hogy: javítjuk a fogyatékos embertársaink életminőségét - szó szerint így hangzott az ígéret. Becsapták az embereket, mert sajnos ezen az ígéreten már túlhaladtak.

Egy állampolgár a Népszabadságon keresztül a következő levelet írta a miniszterelnöknek, amelyben kimutatta, hogy egy súlyos beteg gyermekre jutó családtámogatási összeg évenként 12 700 forinttal csökken. Ez a család eddig is a létminimumon vagy pedig a létminimum alatt élt. De mi lesz vele a későbbiekben?

És ami a legszörnyűbb: az ön miniszterelnökének, Gyurcsány Ferencnek a hivatal a válaszában megerősítette, hogy az említett helyzetben élő családok valóban rosszabbul fognak járni. Szakértői számítások szerint, tisztelt államtitkár úr, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő szülőket éves szinten 11 904 forint, a gyermekét egyedül nevelő szülőt pedig 12 372 forint veszteség éri.

Ezek után jogosan tesszük fel a kérdést, tisztelt államtitkár úr, hogy miért van az, hogy ha önök vannak kormányon, és a gazdaságot már sikeresen csődbe vitték, akkor ennek árát mindig a legszegényebbektől, a legrászorultabbaktól fogják elvenni; így volt ez a Bokros-csomag idején, és sajnos ugyanezt látjuk a Gyurcsány-csomag idején is.

Várom megtisztelő válaszát, amely remélhetőleg a fogyatékossággal élő emberek családjának a számára is valami biztatót tud mondani. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 151 2005.06.13. 1:05  146-153

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az még csak hagyján, hogy kifelejtették a nyolc lépésből a fogyatékossággal élőket, de azért az mégiscsak arcátlanság, hogy a mostani intézkedést úgy próbálja beállítani, mintha ez javítana a fogyatékossággal élők helyzetén. Amit én elmondtam, a jelenlegi helyzet szerint 21 992 forintot kapnak, az önök most felemelt módosítása alapján 21 ezer forintot, és a gyermeküket egyedül nevelők 24 031 helyett 23 ezer forintot, tehát ismételten rosszul járnak a fogyatékossággal élők.

De ajánlom a miniszter asszony figyelmébe is a Kézenfogva Alapítvány jelentését, amely kuratóriumának elnökét Göncz Árpádnénak hívják. Ez a jelentés azt tartalmazza, hogy a családoknak közel 75 százaléka a létminimum alatt él, a családok elnyomorodnak, elszegényednek. Azt hiszem, hogy ha a miniszter asszony ezt a jelentést forgatja, talán meríteni tud belőle, hogy nem alázzák meg tovább a fogyatékossággal élő gyerekeket, illetőleg ezeknek a gyermekeknek a családjait. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 144 2005.06.20. 2:19  143-150

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Száz ballépés sújtja az országot, hiszen Gyurcsány Ferenc miniszterelnökről már azt tartják az emberek, hogy az sem igaz, amit kérdez. (Csizmár Gábor: Ne tessék már ilyet mondani!)

Egy héttel ezelőtt azt ígérte, adjunk ebben a körben a nyár végén valamikor augusztus-szeptemberben egy 5000 forintos további egyszeri támogatást. Aztán alig telt el egy-két nap, már világossá vált, hogy a miniszterelnök blöfföl, félrebeszél, ezzel lekezel több százezer rászoruló családot, gúnyt űzve a nyomorúságukból, akiknek ezt a helyzetét Gyurcsány Ferenc és kormánya idézte elő.

Mit is tettek és tesznek önök a családokért? Vegyük sorba, nézzük meg az ígéreteiket! Nem emelték a családi adókedvezményt; befagyasztották a gyedet; ígérték, hogy 10 ezer forinttal emelik a gyes felső határát, de a reálértékét nem őrizték meg; nem lett ingyenes az étkezés az óvodákban, a bölcsődékben és az általános iskolákban; nem lett ingyenes a tankönyv; leállították az akadálymentesítési programot (Csizmár Gábor: Ne tessék már mellébeszélni!); nincs emelt szintű ellátás azoknak a családoknak, akik fogyatékos gyermeket vagy felnőttet gondoznak.

Ezzel szemben elveszik a 13. havi családi pótlékot; megszüntetik a családi adókedvezményt az egy- és kétgyermekes családoknál, de a háromgyermekes családok is rosszul járnak. Megszüntetik a rendszeres gyermekvédelmi támogatást.

A szocialista-szabad demokrata kormány a szegény, rászoruló családok zsebében kotorászik. Miközben nő a gyermekszegénység, dinamikus mértékben nő a munkanélküliség, 2004-ben csökkentek a reálkeresetek, 50 százalékkal felemelték a gáz árát, 30 százalékkal a villamos energia árát, 70 százalékkal a BKV-bérletek árát. (Korózs Lajos felé:) Lehet, hogy nagyon érdekes ez, államtitkár úr, de ez véresen komoly. A benzin ára már 260 forint felett van literenként, 33 adóemelést hajtottak végre, és 6 új adót vezettek be. Júliustól pedig több mint ezer receptköteles gyógyszernek emelkedik az ára.

Kérdezem önt mint szociálisan érzékeny államtitkárt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), valamint a miniszter asszonyt, Göncz Kingát: önöket nem zavarják ezek a tények?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 148 2005.06.20. 1:06  143-150

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt államtitkár úr, tudja, az a legszomorúbb, hogy miközben ön itt a válaszát mondta, azalatt 7 millió forinttal emelkedett az államadósság, annyival, amennyiért egy munkásember, aki a családját eltartja, mintegy hét-nyolc éven keresztül kénytelen dolgozni. Tudja, államtitkár úr, akkor kotorásznak a szegények zsebében, amikor napi 10 millió forintot költenek arra, hogy a kampánycéljaikat eladják az országban.

Arra kérem azokat a családokat, akik a dupla családi pótlékra számítanak, hogy ne felejtsék az ön szavát, mert amikor ön dupla családi pótlékról beszél, akkor elvesznek a családoktól, az egy-, két- és háromgyermekesektől egyaránt, mégpedig nem is keveset, az egygyermekesektől éves szinten több mint 11 ezer forintot, a kétgyermekesektől 30 ezer forintot, a háromgyermekesektől pedig több mint 40 ezer forintot. A válaszát ezért egyszerűen kezelni sem tudom, mert rendkívül hamis és megtévesztő.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 83 2005.10.24. 2:19  82-89

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az épülő ország mögött észre kell venni a szegénységet - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A luxusbaloldali Gyurcsány-kormány nemzeti szegénységellenes programot hirdetett, azonban a Gyurcsány-kormány érzéketlen a szegény emberekkel szemben, hiszen a családtámogatási rendszer átalakításával kevesebb pénzt kapnak a fizikai dolgozók átlagjövedelméből élő családok, a legszegényebbek, a minimálbérből élők vagy a jövedelem nélküli családok, valamint a nagycsaládosok.

A Gyurcsány-kormány érzéketlen a családok rendkívül nehéz helyzetével kapcsolatban. Elveszi a 13. havi családi pótlékot, elveszi a 13. havi rendszeres gyermekvédelmi támogatást, elveszi az egy- és kétgyermekesektől a családi adókedvezményt, elveszi a háromgyermekesektől a 10 ezer forintos családi adót, és helyette csak 4 ezer forintot juttat számukra. Elveszi a havi 5434 forintos rendszeres gyermekvédelmi támogatást, és helyette évi egyszeri 5 ezer forintot juttat. Bevezeti a szegénységi bizonyítványt, amellyel lenézi és megalázza a szegénységben élő embereket. A Gyurcsány-kormány érzéketlen a szegény sorban élő emberekkel szemben, hiszen 3 millió szegény országa lettünk, 3 millió embernek kell megélni a minimálbér fele egy főre jutó jövedelemből, 1 millió embernek a rezsi kifizetése után sajnos csak 3400 forintja marad.

Érzéketlen a kormány, hiszen nőtt a gyermekszegénység. 470 ezer gyermekes család él a minimálisan elfogadható egy főre eső jövedelem alatt. A családok 38 százaléka nem tud új bútort és új ruhaneműt vásárolni, 45 százaléka nem tud havi rendszerességgel 5 ezer forintot félretenni, mintegy 250 ezer olyan lakás van, amelyben nincs fürdőszoba, nincs csatorna, és nincs vezetékes víz. Mintegy 600 ezer ember él ilyen szegény körülmények között. A Medgyessy-Gyurcsány-kormány ilyen helyzetbe hozta az embereket. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Az a kérdésem, hogy mire számíthatnak ezek a családok az elkövetkezendő hat hónapban. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 87 2005.10.24. 1:07  82-89

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az ön válaszából, miniszter asszony, egyértelműen kitűnik, hogy mennyire érzéketlen a luxusbaloldali kormány, hiszen a családok azt várták önöktől, hogy lehetőségük lesz gyarapodni. A luxuskormánytól azt várták a családok, illetőleg a fiatalok, hogy lehetőséget és segítséget fognak kapni a tanuláshoz, a pályakezdéshez, a családalapításhoz és az otthonteremtéshez. Azt várták a munkavállalók, hogy lesz biztos munkahelyük, és a luxuskormánytól azt várták a nyugdíjasok, hogy a nyugdíjuk nem lesz segély.

Ma már - ha miniszterelnök úr itt lenne, mondanám - olyan hatalmas nagy a lendület, hogy jó lenne lassan fékezni, hiszen Magyarországon minden ötödik munkanélküli pályakezdő. Az emberek nem tudják kifizetni a víz-, a gáz- és a gyógyszerszámláikat. Sajnálatosnak tartom, hogy itt tartunk. Szeretném miniszterelnök úr figyelmét felhívni, hogy bátorság. Bátorság, miniszterelnök úr, és szíveskedjen elmondani az embereknek, hogy miért is csapták be őket!

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 68 2005.11.30. 10:37  59-151

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A szociális és családügyi bizottság megtárgyalta a nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló törvényjavaslatot, és a bizottsági felszólalásomat is azzal kezdtem, hogy a magyar jogrendszerben az alapjogok védelmét a Magyar Köztársaság alkotmánya deklarálja.

De nézzük csak, mit is mond az alkotmány 70/E. §-a: “A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén, vagyis joguk van a megélhetésükhöz szükséges ellátásra.ö

Emlékezzünk csak vissza a 2002-es kampányra, hogy mik is hangzottak el, milyen ígérethalmazt zúdítottak a választókra! Egyetértésben a nemzettel: “Mindenki számára biztosítjuk a tisztességes megélhetés lehetőségét: az özvegyi nyugdíjakat 50 százalékkal emeljük, rugalmassá tesszük a nyugdíjba vonulás lehetőségét, megállítjuk a betegeket terhelő gyógyszerköltségek növekedését, ingyenessé tesszük a szív- és érrendszeri, a csontritkulás elleni gyógyszereket.ö Medgyessy Péter, Cselekedni most és mindenkiért: “Mindenkinek joga van a jólétre. A nyugdíj nem adományö - és az özvegyi nyugdíjakat 50 százalékkal kívánta emelni. Majd Gyurcsány Ferenc, Lendületben az ország: “Meg kell teremtenünk a békés, nyugodt időskor lehetőségétö - és ígéretet tett az özvegyi nyugdíjak emelésére.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egy kormányt két dolog jellemez igazán, nevezetesen: a szavai és a tettei. Az előttünk lévő törvényjavaslat nyolc lépésre bontott nyugdíjkorrekciós intézkedésre tesz javaslatot. A szocialista kormány a választási kampányban ígért 50 százalékos özvegyinyugdíj-emelését nem hajtotta végre, becsapta az idős embereket. A luxusbaloldali kormány a nyugdíjasokat állította szembe egymással, hiszen közel 200 ezer idős ember, aki saját jogú nyugdíjjal nem rendelkezett, nem kapott egy fillért sem. Ezek az emberek, ezek az idős emberek rendkívül nehéz körülmények között élnek.

Négy év telt el, lassan négy év telik el a luxusbaloldali kormány működéséből, és az elmúlt négy év alatt tétlenül és érzéketlenül szemlélték ezen emberek nyomorúságát és a megélhetésükért folytatott küzdelmét. Félreértés ne essék, tisztelt Országgyűlés, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség minden olyan javaslatot támogat és örömmel vesz, amellyel a nyugdíjasok valamivel magasabb összegű ellátást kapnak, ez a törvény azonban nem szól arról, hogy hogyan és mikor kíván a szocialista kormány elszámolni azzal a 200 ezer idős emberrel, akinek a zsebéből több tízezer forintot vett ki azáltal, hogy egyszerűen kihagyta őket az özvegyi nyugdíj emeléséből.

2004. május 7-én képviselői önálló indítványt nyújtottunk be, amelyben kértük a törvény módosítását és a tízéves feléledési idő eltörlését; kértük ezt azért, mivel a túlélő számára házastársának halála súlyos lelki problémát jelent, különösen akkor, hogyha ez a szomorú esemény fiatalon következik be. Javasoltuk, hogy a törvény mondja ki: az özvegyi nyugdíj akkor jár, ha az erre jogosító feltételek valamelyike bekövetkezik, és itt volt a mondat vége. Hétről hétre kérjük a parlamenttől a napirendre vételét, de a szocialista, szabad demokrata képviselők ezt minden alkalommal leszavazzák.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényjavaslat az özvegyinyugdíj-emelést két lépcsőben kívánja végrehajtani: 2006. január 1-jével, valamint 2007. január 1-jével, majd a nyugdíjkorrekciót pedig, a harmadik lépést, 2007-ben, a negyedik, ötödik, hatodik lépést 2008-ban, a hetedik lépést 2009-ben, és a legvégén a nyolcadik lépést 2010-ben, a rokkantnyugdíjak korrekciójával kívánja megoldani. A luxusbaloldali kormány eddigi működése alatt 4000 milliárd forinttal növelte a magyar állam adósságát, a nyugdíjak korrekciójára 134 milliárd forintot szán, és ami számomra megdöbbentő volt a törvény olvasásakor, hogy ebből mindössze csak 8 milliárd forintot képes felvállalni a jelenlegi kormány, az összes többit áttolja a következő kormány asztalára, hiszen tudja azt, hogy a 2006-os évben választások következnek, illetőleg a 2006-os esztendő a változás éve lesz.

Magyarország polgárai döntésükkel megerősítették, hogy hazánk 2004. május 1-jével az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. A csatlakozás alatt kísérletet tettünk a hazai nyugdíjak felzárkóztatására. 2004. május 22-én képviselői önálló indítványunk arról szólt, hogy valamennyi nyugdíjat, a szolgálati idő figyelembevételével, 30 év szolgálati viszony esetén legalább 10 százalékos, 30–34 év szolgálati idő esetében legalább 15 százalékos, 35–39 év szolgálati idő esetén legalább 20 százalékos, és 40 vagy efeletti szolgálati idő esetében pedig legalább 25 százalékos egyszeri, nagyobb összegű emelésben kell részesíteni, ami természetesen beépül az alapnyugdíjba. Azzal, hogy ezt a javaslatunkat elutasították, az idős emberek több ezer forint egyszeri, de a nyugdíjukba beépülő emeléstől estek el. Minden alkalommal kérjük, tehát hétről hétre, hogy a parlament vegye napirendre, de ugyanúgy, ahogy az előző javaslatunkat, ezt is minden héten leszavazza a szocialista–szabad demokrata többség.

Ma az Európai Unióban, hölgyeim és uraim, a nyugdíjak átlaga 1100-1200 euró. Hogyha ezt csak 250 forinttal szorozzuk fel, akkor ez annyit jelent, hogy egy átlagnyugdíj az Európai Unióban 280 ezer forint, ami Magyarországon a 2004. évi statisztikai évkönyv alapján 56 991 forint, és ha kiszorozzuk, mindössze csak 227 eurót tesz ki.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Emlékezzünk csak vissza a sokat emlegetett 13. havi nyugdíjra! Mi is történt a valóságban? 2002-ben a polgári kormány döntött a nyugdíj 13. havi, egy összegben történő kifizetéséről; erről nem csupán kormányhatározat született, hanem a forrás is biztosítva volt, tehát rendelkezésre állt. Mi történt a kormányváltás után? A harmadik kormányülésen Gyurcsány Ferenc és tanácsadója… - Medgyessy Péter, illetőleg tanácsadója, Gyurcsány Ferenc, eltörölték ezt a rendelkezést, majd négy esztendőre elcsúsztatva vezették be ezt az ellátást. Belegondoltak-e önök abba, tisztelt Ház, hogy mekkora veszteséget okoztak a szocialisták ezzel az intézkedésükkel az időseknek? Erről miért nem beszélnek, miért nem adnak számot a mintegy 3 millió nyugdíjas embernek, hogy becsapták őket?

Az idős emberek nem felejtenek, ők emlékezhetnek még a legjobban a szocialista kormány azon négy esztendejére, amikor 12 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, és 50, illetve 100 forint emeléssel alázták meg őket. A polgári kormány négy éve alatt 22 százalékkal növelte a nyugdíjak vásárlóértékét, amit a törvény szerinti kötelező mértékű emelésen felül évről évre 3-3 százalékkal egészített ki, a luxusbaloldali kormány azonban hatalomra kerülése után ezt egy tollvonással megszüntette. Ez négy esztendő alatt 84 ezer forintos veszteséget jelentett az idős embereknek, ami 20 ezer forinttal több, mint a 13. havi nyugdíj, amelynek átlaga 65 ezer forint.

Tisztelt Országgyűlés! Ma már ott tartunk sajnos, hogy az emberek kételkednek a politikusok szavában, amihez nagymértékben hozzájárultak a jelenlegi kormány be nem tartott ígéretei, ezért biztosítékra van szükség, amit a nemzeti garanciáról szóló törvénnyel kívántunk megvalósítani. Jól mutatja a Gyurcsány-kormány érzéketlenségét és kétarcúságát, hogy addig, amíg a parlamentben a miniszterelnök támogatásáról biztosította a garanciatörvényt, addig két nappal később már úgy nyilatkozott, hogy semmiképpen sem kívánják ezt a javaslatot megszavazni. Ez annyit jelent, hogy nem adnak garanciát a 13. havi nyugdíjra, nem adnak garanciát a 13. havi családi pótlékra, nem adnak garanciát a gyermekek után járó adókedvezmény érvényesítésére, nem adnak garanciát a panelfelújítási program évenkénti, garantált összegű támogatására, nem adnak garanciát a földgáz, a villamos energia, valamint a gyógyszerek áremelésének korlátozására, és nem adnak garanciát az adó-visszatérítések határidőben történő kifizetésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! A biztonságérzet egy nagyon törékeny dolog; ha életünk részévé válik, akkor szinte észre sem vesszük, a jelentősége azonban akkor nő meg igazán, ha valami vagy valaki veszélyeztetni kezdi azt. Ekkor válik szükségessé, hogy a jogbiztonságról és a létbiztonságról ne csak beszéljünk, hanem mutassuk fel az igazi garanciákat is, de ne úgy, ne olyan hazug szórólapokkal, amelyeket a debreceni nyugdíjasok küldtek felháborodva a szociális bizottságba, ami arról szól, hogy nyolcpontos csomagot jelentett be Gyurcsány Ferenc kormányfő, ami eddig ugyan igaz, de majd folytatja, hogy a nyugdíjasok anyagi helyzetének javítására, a nyugdíjrendszer igazságossá tétele érdekében, így a 13. havi nyugdíjon túl jövőre átlagosan 51 ezer forinttal nő minden idős ember éves nyugdíja.

 

(11.50)

 

És felteszik a kérdést ezután, hogy önök kinek hisznek, kinek adnak igazat, a Fidesznek vagy pedig az MSZP-nek. Felháborító és gyalázatos, hogy a 19 ezer forint mintájára újból megpróbálják a nyugdíjasokat a kampány során félrevezetni.

Köszönöm a figyelmüket, és csak azt szeretném kérni, hogy ezt fejezzék be. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 74 2005.11.30. 2:24  59-151

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én nem erről kívánnék beszélni, nem kívánom méltatni az előttem felszólaló Földesi Zoltán képviselőtársam stílusát, azt viszont elvártam volna, hogy ha már hozzászól, akkor azt legalább érdemben teszi meg. Mégpedig az érdemi felszólalása arra irányulhatott volna, hogy mi az, ami nem volt helyes az általam elmondottakban. Mivel azonban ilyen nem hangzott el, nem volt tehát képes cáfolni azokat.

Méltatlannak tartom azt, amit a méltányossági nyugdíjjal kapcsolatban elmondott, hiszen azt mondani ma, hogy a méltányossági nyugdíj igénylésének a várakozási idejét öt évről három évre lecsökkentjük, és ezt úgy beállítani, mint valami pozitív intézkedést és üzenetet az idős korosztály számára, ez bizony már több mint arcátlanság, ugyanis ha nem felejtette volna el tisztelt képviselőtársam, ezt pont önök emelték fel három évről öt évre. Most visszaállítják öt évről három évre, de ezt úgy kommunikálni, mint valami nagyszerű dolgot, bizony eléggé elgondolkodtató.

Mint ahogy elgondolkodtató az is, amit a 75 éven felüli emberek számára ígértek a Medgyessy-féle kormányprogramban: “75 éves kor felett folyósítjuk az egyedülálló idősek pótlékát, megkímélve így az érintetteket a segély kérelmezésétől.ö Aztán ehhez jött a Gyurcsány-féle kormányprogram, amely úgy fogalmaz: “Ebben a kormányzati ciklusban emeljük a 75 éven felüli egyedülálló idősek támogatását.ö Ennek az egésznek csak egy szépséghibája van. Igaz, hogy a szociális törvény módosítása 2006. január 1-jével hatályba lép, a 75 éven felüli egyedülállóknak járó idősek pótlékát azonban csak azok kaphatják meg, akiknek a nyugdíja nem haladja meg a minimálnyugdíj 130 százalékát, ami ma 24 700 forint. Tehát nem minden egyedülálló 75 éven felüli ember kapja meg ezt a pótlékot - ahogy azt várta és remélte -, hanem vannak egyesek, akik kapnak, és vannak kettesek, akik ebből a juttatásból kimaradnak. Én ezt tartom rendkívül méltánytalannak, és úgy gondolom, hogy az idős emberekkel szemben ezt nem lett volna szabad megcsinálni. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 90 2005.11.30. 2:30  59-151

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Először Csákabonyi képviselő úr felszólalására szeretnék reagálni, és mindjárt megemlíteném a kaposvári Polgári Nyugdíjas Klub levelét, amelyet önhöz írtak, és amit megválaszolt képviselő úr, és abban felteszik a kérdést, de ezt nemcsak a kaposváriak teszik fel, hanem az országos nyugdíjas-társadalom teszi fel, amiben azt írják, hogy hányan élnek majd akkor, hányan vehetik fel, képviselő úr, mint a nyugdíjasok szószólója, ezt az emelést, amit önök itt öt évre elhúzva próbálnak megvalósítani - erre nem kaptak ugyanis választ.

 

(12.40)

Szakmai vitáról beszélt képviselő úr, amikor méltatta a nyugdíjkorrekcióról szóló törvényt, szakmai vitát remélt gerjeszteni, illetőleg úgy gondolta, hogy erről fogunk beszélni. Én azt gondolom, szakmai vitának kell tekinteni azt, ha valamelyik képviselő elmondja a benyújtott törvénnyel kapcsolatos álláspontját, és megpróbálja ezt az álláspontot úgy képviselni, hogy ez a nyugdíjas-társadalom számára jó legyen.

Az öt év számunkra nem jó. A nyugdíjas-társadalom számára ez a nyugdíjkorrekciós törvény úgy lett volna korrekt, ha önök azt mondják, illetőleg a szocialista kormány azt mondja, hogy 2006. január 1-jével életbe lépteti, és ezt a korrekciót megvalósítja, megvalósítja a rokkantak esetében, akik a sor végére kerültek, hiszen ön is nagyon jól tudja, képviselő úr, hogy az I. és a II. rokkantsági fokozatba tartozó emberek között vannak olyanok, az I. rokkantsági fokba tartozók, akik másokra szorulnak, mert teljesen munkaképtelenek, a II. rokkantsági fokba tartozók szintén munkaképtelenek, de nem szorulnak mások gondozására - olyan mérhetetlenül alacsony nyugdíjjal rendelkeznek, hogy egyszerűen sem a gyógyszereiket, sem a megélhetésüket nem tudják biztosítani. Tehát erről kellett volna beszélni.

Ez a 134 milliárd forint, amit említettem a felszólalásomban, amiről ez a nyugdíjascsomag szól, hogy ebből csak 8 milliárdot váltanak át, illetőleg vállalnak fel, és az összes többit öt évre elosztva megpróbálják továbbtolni, ez egyszerűen felháborító akkor (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), amikor az államadósság 4 ezer milliárdjáról még mindig nem adtak számot, és nem tudjuk, hogy hova költötték el. Mert ha ez meglenne, képviselő úr, akkor ma az időseknek (Az elnök ismét csenget.), a rokkantaknak és mindenkinek az életét lehetne javítani. Köszönöm szépen. Köszönöm, elnök asszony. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 102 2005.11.30. 2:28  59-151

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az egyik felszólalótól elhangzott az, hogy az özvegyi nyugdíjak emelése esetében, amiről most beszélünk, ez az első lépés. Az első lépés megtörtént az özvegyi nyugdíjak emelésekor, miután a szocialista kormány hivatalba lépett, csakhogy nem ezt ígérte a 2002-es választásokkor. 2002-ben azt ígérte, hogy az özvegyi nyugdíjakat 50 százalékkal emeljük, és felsoroltam, hogy mi mindenben jelent ez meg, mi minden szórólapon. Az özvegyi nyugdíjak esetében azok az özvegyek, akik saját jogú özvegyi nyugdíjjal nem rendelkeztek, mintegy 200 ezer ember kimaradt ebből az emelésből. Azt is elmondtam, és továbbra is fenntartom, hogy ezek az emberek több tízezer forinttól estek el, hiszen ez az emelési rendszer rájuk nem gondolt, így tehát ők abból a minimális özvegyi nyugdíjból tengették eddig az életüket, és várták az 50 százalékos emelést, amely sajnos eddig nem érkezett meg.

Ezzel szemben a nyugdíjak felzárkóztatása - sokféle gondolat itt elhangzott - nem történt meg, ugyanakkor viszont az áremelési hullám ugyanúgy sújtotta az özvegyeket, ugyanúgy sújtotta az alacsonyabb és a magasabb nyugdíjjal rendelkezőket egyaránt. Hiszen a gázárak - amire azt mondták, hogy nem fog bekövetkezni - 3 ezer köbméter felhasználása alatt az elmúlt három és fél évben 22 százalékkal, 3 ezer köbméter felett 67 százalékkal emelkedtek, és tudjuk nagyon jól, hogy azok az idős emberek, akik nem panellakásban élnek, és ott sem kap minden panellakásban élő idős ember hozzájárulást, ma már csak 10 százalékát érinti az idős embereknek, akik kapnak, ott azoknak az idős embereknek bizony 67 százalékos gázáremelést kellett elszenvedniük, amelyet egyszerűen nem bírnak kifizetni. A gyógyszerek ára pedig 30 és 130 százalék között emelkedett, ma már ott tartanak, hogy el kell dönteni, hogy az életük fenntartásához szükséges gyógyszereket megvásárolják, vagy pedig esetleg a közüzemi számláikat kívánják kifizetni.

Ez az, amiről én beszélek, ha ezt valaki populizmusnak nevezi, hát lelke rajta, én viszont azt gondolom, hogy a nyugdíjas-társadalom által megfogalmazott segélykiáltásoknak itt a helye, hogy a parlamentben a kormány (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), a jelenleg regnáló kormány hallja meg, és neki van lehetősége arra, hogy ezt törvény formájában korrigálja.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 140-142 2005.11.30. 2:19  59-151

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a mai nyugdíjkorrekcióról szóló törvényjavaslat általános vitáját lezárnánk, szeretném ismét hangsúlyozni, amit a felszólalásomban is elmondtam, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támogatni fogja ezt a korrekciós törvényt.

A korrekciót ettől függetlenül úgy tartottuk volna korrektnek, ha ez 2006. január 1-jével lép hatályba, nem pedig öt évre elhúzva, és a végső határidejét 2010-ben jelöli meg. Azok az emberek, akik ennek a törvénynek a hatálya alá tartoznak, valamennyien tudjuk, éljenek az ország bármely pontján, Somogy megye kis zsáktelepülésén vagy akár a Nyírségben, rendkívül rossz körülmények között élnek, és nagyon várták a bejelentett száz lépés program keretében, hogy valami olyan fog történni, ami esetleg segítséget jelent az ő életükben.

Valamennyien tudjuk, hogy ez nem a nyugdíjtörvény átalakításáról szól, hanem valamennyien tudjuk, hogy ez egy külön törvény, amely a nyugdíjak korrekciós célú rendezéséről, megállapításáról szól, de nem ötéves távlatban kellene gondolkodnunk, hanem ezt január 1-jével kellett volna hatályba léptetni.

Elhangzott sok minden mellette, illetőleg kritikaként megfogalmazva a törvény érdekében. Nagyon fontosnak tartottam volna én is, ha a felzárkóztatási program, amely az ellenzék oldaláról megfogalmazódott, az európai uniós csatlakozás időpontjában megvalósul, hiszen azok az emberek, akik alacsony nyugdíjjal rendelkeznek, mert az állampárt idejében, a demokrácia kezdete előtt voltak aktív munkavállalók alacsony, nyomott bérekért, esetleg helyzetbe lettek volna hozva a többi nyugdíjastársukkal együtt. Ezért kellett volna egy igazságos rendszer, amely a szolgálati idő figyelembevételével megvalósított nyugdíjemelési rendszert szolgálta volna (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amit sajnálatos módon a mai napig önök nem támogatnak.

Tehát még egyszer összefoglalva…

ELNÖK: Köszönöm szépen.

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): …a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség támogatja, de a 2006. január 1-jével kapcsolatos észrevételét továbbra is fenntartja.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
280 109 2005.12.13. 4:20  102-112

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Asszony! Csatlakozva az előttem szólóhoz, szeretném megfogalmazni, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat tárgyalása ebben a késői órában nem tükröz mást, mint az Országgyűlésnek, illetőleg a kormánynak az érzéketlenségét.

Ötvenezer ember aláírásával született egy népi kezdeményezés, és három kérdést tettek fel. Három kérdést tettek fel a törvényhozóknak. Ebben a három kérdésben választ vártak tőlünk. Választ vártak arra, hogy kívánja-e ön, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre az ápolási díj kérdését. De nem így gondolták azok az emberek, akik ezt az 50 ezer aláírást összegyűjtötték, hogy valamikor este háromnegyed 7-kor, tízórás szavazás után, amikor senki oda nem figyel a másik szavára, ilyen méltatlan körülmények között fogunk majd foglalkozni 50 ezer ember sorsával, illetőleg 50 ezer olyan ember kérdésével, akik egyszerűen nem tudnak megélni, és az Országgyűléstől várják azt, hogy a gondjaik, problémáik megoldására egyáltalán szülessen egy normális törvényjavaslat.

A második kérdésük úgy szólt, hogy a súlyos fogyatékos és állandó felügyeletre szoruló személyekre tekintettel az ápolási-gondozási tevékenységet ellátó hozzátartozó által végzett napi 24 órás gondozást, felügyeletet teljes értékű munkavégzésként ismerje el. Erre sem kaptunk megfelelő választ, helyette jött egy országgyűlési határozat, amely ezt az egész problémát megpróbálja odébbtolni.

Rendkívül méltánytalannak tartom, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának több mint egy éve beadott országgyűlési határozati javaslatkérelme, illetőleg minden héten napirendre tűzését kérő javaslatának a tárgyalása lesöprésre kerül a szocialista-szabad demokrata képviselők által. Egyszerűen nem hajlandók még válaszra sem méltatni azt a javaslatunkat, amely arról szólt, hogy ezeknek az embereknek a sorsát méltányosan el kell bírálni, illetőleg törvényi keretek között rendezni.

A harmadik kérdés arra irányult, hogy ennek megfelelően az ápolási díj összege ne lehessen kevesebb a mindenkori legalacsonyabb munkabér összegénél. Hogy mennyire fontos ez, ezt csak az tudja megítélni, akinek a családjában vagy a családja környezetében, ismeretségi körében van olyan ember, aki ápolásra szorul, akár azért, mert fogyatékossággal élő, akár azért, mert idős, beteg ember, aki magát ellátni nem képes. Megkérdezem önöktől, tisztelt képviselőtársaim, ki az, aki meg tudja oldani az ilyen ember ellátását, ápolását a minimálnyugdíjnak megfelelő összegből. Én nem lennék a kormány nevében olyan büszke arra, hogy 30 százalékkal felemelte az ápolási díjat akkor, amikor ma Magyarországon olyan nehéz gazdasági körülmények között élnek az emberek, hogy nem tudják kifizetni ezeknek az embereknek még a gyógyszerköltségét sem, nemhogy az egyéb szolgáltatás igénybevételét!

A mindenkori minimálbérhez, nem a jelenlegihez, hanem a mindenkori minimálbérhez való felemelése körülbelül talán meg tudja oldani azt, hogy emberhez méltó körülmények között éljenek ezek az emberek.

Álságos és ezeknek a családoknak a problémáját megoldani nem képes, illetőleg nem akaró országgyűlési határozati javaslatról szavaztunk az előbb, amelyet a Ház többsége elfogadott. Azt gondolom és azt kérem a jelenlegi módosítás során, illetőleg a népi kezdeményezés során képviselőtársaimtól, hogy szavazzák meg. Szavazzák meg azért, mert csak ezzel a szavazattal tudjuk biztosítani, hogy ezek az emberek emberhez méltó körülmények között tudnak élni, illetőleg ezzel a szavazattal tudjuk támogatni a hozzátartozójuknak és a családtagjaiknak azt a lehetőséget, hogy emberhez méltó körülmények között ellássák a fogyatékossággal élő, illetőleg az idős, beteg, gondozást igénylő személyek ápolását, gondozását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.)

(18.50)