Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő asszony az államtitkári választ elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Kiss László, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: „Totális a fejetlenség a szak­gimnáziumokban!?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

KISS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Szeptember 1-jétől új helyzet állt elő a szakképzésben, nemcsak azzal, hogy becsöngettek, hanem azzal is, hogy teljesen új a rendszer, amely szabályozza az intézmények életét. A szakiskolákat immáron szakközépiskoláknak, a szakközépiskolákat szakgimnáziumoknak hívják. De azért ebben nem merült ki a változás.

Ugyanis új rendszerben működik az oktatás megszervezése is. Már megszokhattuk, hogy évről évre felforgatják önök az oktatási rendszer szinte egész életét, most is ez látszik. Egy nappal a tanévkezdés előtt adták ki például azokat a kerettanterveket, amelyek alapján meg kellene határozni a tananyagot, az órarendet, így aztán az iskolák nyilván ehhez vagy tudtak igazodni azóta, vagy nem tudtak. Azt mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy egy nap alatt ezt a munkát vajon el lehetett-e végezni. A korábbi szakiskolákban összesen heti 6 óra jut mindarra, ami nem testnevelés és nem szakma. A korábbi szakközépiskolákban is kevesebb lesz a közismereti órák száma. Ez nagyon drasztikus csökkentés; úgy egyébként, hogy amellett történik mindez, hogy a szakiskolákban már korábban egyharmadára csökkentették ezeknek a tantárgyaknak az óraszámát, és ez folytatódik a szakképzés egész vertikumában is.

Az egymásnak ellentmondó, átgondolatlan intézkedések a tanulókat, a szülőket, a tanárokat is bizonytalanságban tartják folyamatosan. Nyilván ez megnehezíti azt a pályaképet is, amelyet a szakképzésben tanuló fiatal magának kitűzhet. Gyakorlatilag napról napra változnak az oktatási tartalmak, és napról napra változik az is, hogy ki milyen módon, hogyan juthat hozzá az oktatáshoz akár egy-egy megyében is. A kínálatról tehát az iskolák, a gyerekek és a szüleik is csak az utolsó pillanatban értesülhetnek.

A szakképzésben részt vevő gyerekek elől elzárják a továbbtanulás lehetőségét, hiszen minimálisra csökken a közismereti órák száma, és elveszik tőlük az önképzés, az átképzés perspektíváját is. De nem adják meg számukra a gazdaság változásaihoz való alkalmazkodás képességét, hiszen naponként lehet arról hallani, hogy az a szakképzés, amely létrejön az iskolarendszerben, egyébként az OKJ-s képzésekkel nem tudja felvenni a versenyt.

Tisztelt Államtitkár Úr! Miért kívánják elzárni a tudás és a továbbtanulás lehetőségét a szakképzésben részt vevő diákok elől? Mikor lesznek véglegesek ezek a kerettantervek, amelyeket láthatunk, ezek vajon egy befejezett kísérlet részei, vagy egy újrakezdett kísérlet részei? Az új kerettantervekkel kompatibilis tankönyvek vannak-e? Vagy csak később kapnak ehhez képest a diákok és a tanárok tankönyveket? Hogyan kívánják biztosítani ebben a képlékeny rendszerben, hogy az ott tanuló diákok, akik a szakképzésben érettségit kívánnak szerezni, a kötelező közismereti érettségi tantárgyakat megfelelő tartalommal tanulhassák? Várom az államtitkár úr válaszát. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Cseresnyés Péter államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdését, köszönöm szépen, hogy interpellált ebben az ügyben, mert így a tájékozatlanságát sikerül egy kicsit mérsékelni, hisz olyan valótlanságokat állapított meg mondataiban, amelyek nem állják ki a valóság próbáját. (Tukacs István: El kell menni az iskolákba! Ennyi az egész!)

Néhány gondolattal szeretném felvilágosítani önt arról, hogyan alakult át a szakképzés szeptember 1-jétől, és remélem, hogy a későbbiekben jobban utánanézve a dolgoknak teszi fel legközelebb a kérdéseit.

(17.40)

Onnét kell kiindulnunk, hogy a munkaerőpiacnak, a cégeknek nagyon komoly igénye volt a szakképzett munkaerőre, és szinte kérték a szakképző rendszer átalakítását. Biztos, hogy hallottak már és hallott ön is a duális rendszerben történő szakképzésről, ez is az egyik eleme ennek a képzési rendszernek. Ezt az igényt kielégítve és elég hosszasan előkészítve indult el új formában a szakképzés és a szakképzési intézmények.

És akkor néhány konkrét dolgot: szakgimnázium és szakképző intézmények, amelyek most már szakközépiskolák lesznek. A szakgimnáziumok közismereti és szakképzési kerettantervek felkészülést segítő munkaanyagai már július elejétől megismerhetők voltak, nyilvánosan hozzáférhettek a tanárok. Az iskolák ez alapján összeállíthatták az új tanév órarendjeit, és a szaktanárok elkezdhették a felkészülést. A kerettantervek munkaanyagai a nyár folyamán további pontosításokon estek át a véglegesítés érdekében, de ez már szinte teljes egészében július végén fent volt a tanárok számára elérhető formában a honlapokon.

Mindemellett ismertté vált, és ezért kellett a bevezetőmben azt mondani, talán a tájékozatlanság miatt fogalmazott néhány gondolatot meg az is, hogy a változás nem érinti a szakgimnáziumokban tanult kötelező közismereti érettségi vizsgatantárgyak órakereteit és tartalmukat sem, így azok a korábbiakkal azonosak lesznek, ugyanazt fogják tanulni a diákok. A szakiskolákból átalakult szakközépiskolákban pedig a korábbi képzési tartalomnak és órakeretnek megfelelően folyik a szakképzés. Ezen iskolatípus lényeges újdonsága, ellentétben azzal, amit ön próbált sugallni, a szakképzési szakasz befejezését követően közvetlen továbblépés lehetősége az érettségire felkészítő képzésben, tehát érettségit tud letenni, aki ebbe az iskolába lép be, az érettségivel tudja befejezni a tanulmányait. Ezzel tulajdonképpen a szakképzés mint zsákutca megszűnt, nincs az a zsákutca, amit sokszor emlegettünk azok számára, akik szakképző iskolába, egy hároméves képzésbe léptek be.

A fentiekre tekintettel elmondható az is, hogy a rendelkezésre álló tankönyvek mind a szakközépiskolai képzésben, mind a szakgimnáziumban folyó képzés érettségi vizsgára felkészítő szakaszában, továbbá az érettségit követő szakképzési évfolyamokon is a korábbi évekhez hasonlóan tudják biztosítani a tankönyvigényt, emellett a tananyagokat máshonnét is meg lehet szerezni természetesen.

El kell ismerni, hogy a szűk határidők minden érintettől megfeszített munkát kívántak, de a sürgető gazdasági igények miatt ezt a lépést végre kellett hajtani annak érdekében, hogy az ütemezett szakképzési fejlesztések mielőbb folyamatosan bővülő tartalmas és színvonalas képzési lehetőséget nyújthassanak a szakképzésbe bekapcsolódó fiatalok vagy szakképzésbe visszatérő felnőttek számára.

Abban bízom, hogy még csak véletlenül sem fog megvalósulni az, amit ön felvázolt itt, ugyanis ennek jelei a szakképzés indításakor nem voltak meg, csak néhány újsághír próbálta azt sugallni, hogy veszélyben van a szakképzés indítása. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Kérdezem képviselő urat, elfogadja‑e az államtitkári választ. Öné a szó.

KISS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Rejtő Jenővel szólva, önök is csak a szembedicsérést tudják elviselni, tőlem nem ezt kapták. Furcsa nekem kicsit, hogy a szakképzésben élve az életemet gyakorló tanárként is ezt kapom vissza valakitől, akinek e területhez egyébként korábban nem volt köze, hogy nekem vannak információhiányaim.

Az bizton állítható, hogy nagyon rendben volt a szakképzés intézményrendszere, mert egész nyáron folytak a vezetői pályáztatások, és számos intézményben botrányos pályázatok voltak, és annak ellenére nem hirdettek eredményt, hogy egyébként egyetlenegy pályázat volt, csak azért, mert az önök csókosai még nem végezték el a megfelelő iskolákat.

Botrányos az egyébként, hogy önök úgy alakítják át az intézményrendszert és teljesen úgy alakítják át új pályára, hogy magát a tantervi tervezést sem végezték el megfelelően, ami a szakképzés egész vertikumára kiterjed, annak ellenére, amit államtitkár úr egyébként állított. Nem tudom elfogadni a válaszát, a valóságtól ugyanis tökéletesen messze van, amit ön mond. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja‑e azt. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 106 igen szavazattal, 31 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Staudt Gábor, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz: „Vásárolhattak-e terroristák is letelepedési jogot Magyarországon?” címmel. Az interpellációra miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Pintér Sándor belügyminiszter úr képviseletében Kontrát Károly államtitkár úr válaszol. Staudt Gábor képviselő urat illeti a szó.

Felszólalások:   107-112   113-119   119-125      Ülésnap adatai